Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám

4 Csütörtök, 1983. augusztus 25. Emlékezés Pólya Istvánra Pólya István. a fővárosi munkásmozgalom aktív harcosa ma lennie 75 éves. Életének utolsó esztendeit Szegeden töltötte, így illő, hogy röviden mi is megemlékezzünk róla. 1908. augusztus 26-án születet Kisújszállásom, kisparaszti családban, am a néhánv hoLd föld a kisházzal árverökalapucs alá került 1914-ben. A család Budapestre kiöltözött. Pólya István edesapja az Öbudai Hajógyárban vállalt munkát, később a Fővárosi Közvágóhíd gépesze lett. így a fiatal Pólya Istvánt már alapvetően a munkáskörnyezet. formálta. Elemi iskolai tanulmányai után a polgári iskolával is megpróbálkozott. ám a harmadik osztályt végezve kiderült, hogy ez meghaladja az ötgyermekes család anyagi lebetősegeit. Pólya István elment kifutófiúnak. maid a Ganz Vagon- és Gépgyárban lett inas az épületasztalos szakmában. A 20-as évek végén kezdett érdeklődni a munkásmozgalom iránt. Beirger Dezső vezette ót be a Szociáldemokrata Ifjúmunkás Szövetség IX. kerületi. Tűzoltó utcai szervezetébe. Itt kezdettol a legbaioidalibb gondolkodású tagok. közé tartozott. így nem véletlen, hogy 1839 auguszcusapan a KIJVÍSZ soraiba lépve, kommunista ifjúmunkásként a munkásmozgalom forradalmi irányzatával kötelezte el magát Egy évre ra, az ismert szeptember 1-i tüntetés, előkészítése közben tartoztatták le eisó alkalommal, a hírhedt 1921. évi ül. to. alapján. 1981 októberi szabacLuiasa után természetesen folytatta a KIMSZ-ben a mozgalmi munkát, miint sajlóíelelös. 1932 decemberétől újabb féléves börtön következett. Szabadulása utánaKIMSZ Budapest belterületi csoportjának agitációs ós propaganaafeleiöse lett. Ezzel egv idöber. a Hársfa utcai Mozgáe kórus tagjaként igyekezett szélesíteni a kommunista befolyást. Mozgalmi tevékenységéért 1234 júniusi újabb letartóztatása Budapest tcrüle'érút történő kitiltással párosult. Pólya István ezután az akkor még nem a fővároshoz tartozó Kispestre ment. Itt dolgozott öt évig. s részt vett a helyi üzemek bérharcaiban, valamint a Cséri-telep ínségmunkásai között folytatott szervező munkában. 1939-ben a főváros területére történt illegális visszatérése miatt internálták. Közel két évet töltött a nagykanizsai, majd a kistarcsai internálótáborban. Utána rendőri felügyelet alatt állott a felszabadulásig. 1945—53 között az MKP, majd az MDP XIII. kerületi pártbizottságon dolgozott különféle beosztásokban. Utána a Dunai Vasmű sztálinvárosj építkezésében vett részt. 1955-ben került viszsza Budapestre, ahol rendőri szolgálatot vállalt. A 19-es őrsön érte 1956 ősze. November 4. után a VIII. kerületi MSZMP-szervezetek létrehozásában, mint körzeti megbízott tevékenykedett. Az elsők között lett tagja a megalakuló munkásőrségnek is. 1957 februárjában a Kommunista Helytállásért ezüst emlékénmet kapta meg. 1968-ban érte a legnagyobb elismerés, a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. Életének utolsó évtizedét nyugdíjasként Szegeden töltötte, városunkban halt. meg 1979-ben. Emlékét méltó módon megőrizzük. Serfőző Zoltán A központi fejlesztési programokról Hz öt KFP és hasznuk Az utóbbi időben megélénkülték a viták a központi fejlesztési programokról —, ahogy az ipari körökben rövidítik — a KFPkről. Amint ismert, ma öt KFP-nk van érvényben, nagyobb részüket 1971—81. között fogadta el és erősítette meg • kormány, közülük többet azt követően, hogy a párt Központi Bizottsága 1978-ban határozatot hozott iparunk termelési, illetve termékszerkezetének korszerűsítéséről. Ennek szellemében döntöttek olyképpen. hogy Magyarországon mindenekelőtt a petrolkémiai iparágat (a kőolaj és földgáz vegyi feldolgozása, műanyag-előállítás és -feldolgozás), az alumíniumipart. a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermediergyártást (az intermedierek alatt a gyógyszer, illetve növényvédő szer készitéséhee szükseges közbenső termékeket értik), az elektronikai alkatrész- es reszegységgyárlast, valamint a számítástechnikát kell kiemelten fejleszteni. Az utóbbi vagyis a számítástechnikai KFP sajátossága, hogy ennél elsősorban nem a komputerek hazai előállítása a cél (bár ez is fontos) hanem mindenekelőtt az, hogy — a világ élvonalával lépést tartva — az elektronikus számítógépek alkalmazása nálunk is széles körben elterjedjen. Az öt KFP-ről folyó vita két téma köré összpontosul: Beváltották-e idáig a hozzájuk fűzött reményeket. végtére is igen sok pénzt költött rájuk az ország, továbbá, hogy a VII. ötéves tervre gondolva nem túl kockázatos-e ennyire favorizálni néhány kiemelt iparágat? Ami az elsó kérdést illeti, az értékelések meglehetősen egyértelműek. Ha nem is láthattuk kielégítően, hogy ml minden történik a világgazdaságban és világpiacon 1978 után, ha nem is tudhattuk, hogy milyen mély, tartós, egyben sajátságos lesz a tőkés gazdasági válság, mai szemmel nézve is jól döntöttünk, amikor a felsorolt öt iparág kiemelt fejlesztését határoztuk el. Ez még akkor is igaz. ha időközben olyan helyzet állt elő — az alumíniumipari termékek nyomott ára külföldön, a pvcpor gazdaságbs értékesítésének korlátai még 1982-ben stb. —, hogy nem volt észszerű időaranyosán js tep jesíteni minden KFP-nk valamennyi re&zcélki tűzését. Az ésszerűség, a gazdaságosság amellett szólt, hogy időnként és helyenként lassítani kell az eredeti előirányzatokhoz képest egyes programok végrehajtását. Ennek ellenére i6 a KFPnek köszönhető, hogy új bauxitbányákat adtunk át, olyan korszerű üzemeink vannak, mint például a székesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a leninvárosi TVK polipropilén üzeme, a kazincbarcikai BVK pvcgyára, s a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat több új részlege. Az elektronikai KFP szülötte a még fiatal, írva is szerveződő, de nagy jövő előtt álló Mikroelektronikai Vállalat is. Mélyebbre tekintve nemcsak egyszerűen üj gyárak, üzemek sokaságáról van szó, hanem arról. hogy az öt említett iparág ma lényegesen nagyobb mértékben vesz részt a nemzeti jövedelem termelésében. az exportban, mint korábban, bizonyítva, hogy a termelési szerkezet oly sokat emlegetett korszerűsítése makroszinten is megvalósul. Az átlagember élete ma már elképzelhetetlen volna a KFP-k léte, eredményei nélkül. A gyógyszer, növényvédő szer és intermedier KFP-nek például kiemelkedő szerepe van abban, hogy oly sok kitűnő, magyar gyógyszerhez tudunk hozzájutni a patikákban (egy főre számítva a világ egyik legnagyobb gyógyszertermelője és -exportőre vagyunk), hogy maholnap se szeri, se száma a hazai növényvédő szereknek. A Petrolkémiai KFP-t dicséri, hogy az egy főre eső műanyagfogyasztásunk elérte a 35 kilót (1960ban csak a töredékénél tartottunk). hogy kitűnő minőségű hazai műanyagokat használhatunk fel csomagolásra, beleértve például a műanyagból készült üdítőital-palackokat is. Ugyanennek a KFP-nek köszönhető a pvc-osovek széles választéka. a műanyag fóliás kertészet, és így tovább. Az alumíniumipari KFP eredményeit is érzékeljük, amikor a közkedvelt Ikarus autóbuszainkon utazunk. Ami pedig a számítástechnikát illeti. az idei tavaszi BNV minden látogató számára meggyőzően bizonyította, hogy — ha a világ élvonalához mérten elkésetten is, de — oalunk is tért hódítanak. gyorsan terjednek a különböző nagyságú komputerek. A cikkünk elején feltett második kérdésre térve (nem túl kockázatos-e ennyire favorizálni néhány kiemelt iparágat?), az elmúlt évek tapasztalatai után óvatosabbak a kormányzati fórumok, a szakemberek. Mert bár, senki sem kételkedik a magyar ezüst jövőjében (külföldön sem kétlik. hogy ennek a könnyűfémnek mindig piaca lesz), azért mégis hátrányosak a népgazdaság számára az időnkénti, átmeneti nyomott árak. S minthogy az előrelátás lehetőségei is korlátozottak (nem tudjuk elég megbízhatóan prognosztizálni, hogy miképpen alakul egyes termékeknél mondjuk öt év múlva a világpiaci kereslet), ezért Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is így nyilatkozott: ..A sokféle bizonytalansági hatás közepette mértéktelenül nagy kockázatot jelentene a túlzott erőforrásösszpontosítás." Nem kérdőjelezte meg az áttörés típusú fejlesztéseket (ezek közé tartozik az öt KFP is), sót, kiemelte, hogy a jövőben is szükség lehet a húzó jellegű tevékenységek prioritására, de ha reálisan akarunk tervezni — márpedig csak úgy tervezhetünk —, akkor viszonylag szélesebb sávban kell megvizsgálni: mi a versenyképes és mi lesz a jövőben az... Ilyen felismerések jegyében készül a VII. ötéves terv, köztük az iparfejlesztés stratégiája. Meggyőződésünk, hogy jó stratégia lesz, hiszen csaknem három és fél évtizedes tapasztalat birtokában tervezzük a jövőt. S ahhoz, hogy ma többet tudjunk, felkészültebbek legyünk, hozzásegített bennünket az öt központi fejlesztési program is. Magyar László Különleges szépségű szoborleletek Különleges szépségű szo-I borleletek kerültek elő az idén a táci Gorsiumban végzett feltárások során. Az Aquincumba vezető út mentén. az új ásatási területen egv bronzból készült. 15 centiméter hosszú és 12 centiméter magas, finoman megmunkált bikaszobrocskát találtak. A római kori kisplasztika tökéletesen kifejezi az állat erejét, mozgásának lendületét. Egy csatorna feltárása közben bukkantak rá az ásatásj idény másik érdekes leletére, egy Silvanus-domborműre. Az erdök-mezők istenének már eddig is több domborműve, s egv oltára került felszínre Gorsiumban. s az újabb lelet is bizonyítja, hogy nagy kultusza volt az antik városiban. A gorsiuimi szoborleletek mindegyike nagy műgonddal megmunkált alkotás, s a régészeik feltételezik, hogy híres mesterek műhelyeiből kerültek ki. és jutottak el Pannóniába. A Sárvíz átkelőhelyénél épült római városka maj radványafnak feltárásán az idén már a huszonhatodik idényt töltik el a régészék. Ezúttal a keleti városkapu környékén kutatnak, s a városból kivezető főutak újabb szakaszát kívánják napvilágra hozmi. Folytatják az ásatásokat a délnyugati saroktoronynál, valamint a korai katonai tábor védőárkánál is. Az idei feltárások előreláthatóan szeptember közepéig tartanaik. kertbarátoknak Előkészületek a virághagymák ültetéséhez Kén — fűtőolajból Svédországban épült fel az elsó olyan ipán méretű berendezes, amellyel nehez fűtőolajat lehet kénteleníteni. A kéntelerútés katalitikus hidrogénezesen alapul. A fűtőolajat hidrogénnel keverik, és 400 C fokon, 100—200 atmoszféra nyomáson, kataliza tor közreműködésével kénhidrogénné alakítják. A kénhidrogént azután levegővel kénné oxidálják. A svéd berendezésben ily módon kéntelen fűtőolajat és naponként 5—10 tonna ként nyernek. Szendvicscsónak Floridában nagy felhaj tóerejű és szilárdságú. viszonylag könnyű, szendvics szerkezetű műanyag csónakokat építettek. Külső héjuk a szokványos módon, üvegrosttal megerősített poliészterből áll. Erre az alapra méhsejtszerkezetű nylonpapír kerül, amelyet újabb poliészter réteggel takarnak le. A méhsejtszerkezetű bélés növeli az ütésszilárdságot és a felhajtóerőt. A csónak könnyedén siklik a hullámokon. s a súlya is viszonylag csekély. Eddig csak az óriás repülőgépek padlóinak az építéséhez alkalmaztak ilyen szerkezeteket. Színek ,,hallása" Kanadai kutatók olyan készülékeket fejlesztettek ki, amelyekkel a vakok „hallani" tudják a különböző színeket. A színszondának nevezett készülék a fénysugarakat hanghullámokká alakítja át. Az alapszíneket meghatározott nagyságú hangokkai. a kevert színeket megfelelő hangkeveréssel jelzi. A készüléket jó eredménynyel próbálták ki, s azt remélik. hogy használatával jelentősen növekedni fog a vakok foglalkoztatási lehetősége a festő-, a kötő-, a varró- és egyéb, színfelismerest kiva.no szakmákban. A nyár végéhez közeledve fel kell készülni az ősszel kiültetendő virághagymák előkészítésére, a terület kijelölésére. Egy éve a talajelőkészitési munkákról már részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Most inkább a kiültetés előtt előforduló kórokozókra és kártevőkre, valamint az ellenük való védekezésre szeretnénk felhívni a figyelmet. A jácinthagymák általánosan ismert, rothadással járó megbetegedését a fonalféreg okozza. A fertőzött hagymát átmetszve, abban gyűrű alakú barnulás található, erről a tünetről gyűrűs betegségnek is nevezik. A szálfonálféreg apró, csupán egy milliméter hosszúságú, fonál alakú, szabad szemmel nem látható. A talajból jutnak be a gyökér nyaki részén, a légzőnyílásokon a növénybe, ahol rendkívül gyorsan elszaporodnak. Egy-egy fertőzött növényben több ezer található belőlük, a szárban élősködve a levél és a virág torzulását, rendellenes növekedését idézik elő. A föld feletti rész elszáradásával ismét a hagymába húzódnak vissza. A károsítás a nyári tárolás ideje alatt folytatódik, az erősen fertőzött hagyma rothadásnak indul, a gyengén fertőzött hagymákon a tünetek nem észlelhetők. A fertőzés forrása kettős eredetű, egyrészt a talaj, másrészt a szaporítóanyag lehet a terjesztő, így a védekezés is kétirányú. A talaj fertőtlenítése történhet Galition G 5-tel, a talajelőkészítéssel egy időben augusztus végén, szeptember elején. A felhasználandó talaj fertőtlenítő szerből 100 négyzetméterre 30 dekagrammot kell egyenletesen kiszórni és 20 cm mélyen bedolgozni. A szaporítóanyagot meleg vizes csávázással fertőtleníthetjük. A meleg vizes csávázási a felszedést követő negyedik héttől lehet elkezdeni és a gyökérkoszorú megjelenését megelőzően be kell fejezni. A virághagvmát 3—4 órán I keresztül 43—44 fokos meleg vízben tartjuk, majd megszárítva tovább tárolhatjuk a szaporítóanyagot. A fuzárium kártétele a jácint hagymák gyökerén csíkszerű, barna elhalás formájában jelentkezik, ritkán a tömb is károsodik. A beteg tövek gyengébben növekednek, a virágszár gyenge, vagy egyáltalán nem fejlődik ki. A nárcisz hagynia esetében a fuzárium fő tünetei a pikkelylevelek tövi részénél kezdődő hagymarothadásban jelentkezik. A beteg hagymádból kifejlődő növények levelei sárgulnak, idővel az egész növény elhal. A fuzáriummal fertőzött tulipán hagymájának héja könnyen benyomható, alatta a húsos pikkelylevél összetöpped és borostyánkő színű, kettévágva a húsos pikkelylevelek között a gomba növedéke látható. A beteg részeken mézgacseppek is képződnek. A beteg hagyma a talajban elpusztul, vagy kikelve satnya levelek fejlődnek, virág nem képződik. A gomba talajlakó, öt évig is fertőzőképes marad. A fertőzött hagyma a tárolás során tovább romlik, és súlyos esetben „elszenesedik", kőkemény lesz. A fuzáriumos fertőzés megelőzését, illetve a fertőzött hagymák kezelését a kiültetést megelőzően válogatással és csávázással kell biztosítani. A csávázás történhet nedves, úgynevezett kosaras csávázással és nedvesített csávázással. A nedves csávázasnal az oldat olyan mennyiségben készüljön, hogy abban a hagymával tett kosár vagy műanyag háló elmerüljön. Csávázáshoz felhasználható a Fundazol csávázó (Agrocil) 0,2 százalékos töménységben. A hagymát az oldatban 20 percig hagyjuk benne, majd árnyékos helyen lecsurgatva szárítsuk meg. A nedvesített csávázást elsősorban a jácinthagyma kezeléséhez javasoljuk. Csávázószerként szintén a Fundazol csávázó, vagy a Chinoin Fundazol 50 WP használható 200 gramm mennyiségben 100 kilogramm hagymához. A hagymát műanyag zsákban, vagy fedeles műanyag edényben helyezzük el, a kimért csávázószert rászórjuk, majd 100 kilogramm hagymához 1 liter vizet locsolunk rá. Ezt követően a zsákot vagy edényt lezárjuk, és a hagymát forgató mozgással öszszekeverjük úgy, hogy a csávázószer egyenletesen rákenődjön a hagymára. A kissé nedves hagymát meg kell szikkasztani. Az ültetésnél használjunk gumikesztyűt. A tulipán gyakori betegsége a botritisz. A fertőzött hagymából torz levelű és szárú növények fejlődnek. A gomba kivirágzása szürke gyep formájában jelenik meg a levélen, száron, sziromlevélen, terméstokon. A húsos, fehér pikkelyleveleken bemélyedő, vizenyős barna elhajlások jelzik a fertőzést. A hagymától a talaj is fertőződik és több évig fertőzőképes marad. A fertőzés mértékét fokozza a párás meleg időjárás, melynek terjesztését a művelőeszköz és az öntözővíz is elősegíti. Megelőző védekezésként ügyelni kell arra. hogy tulipán legkevesebb 3—4 évenként kerüljön ugyanarra a helyre. A fertőzött hagymát meg kell semmisíteni. A szaporítóanyagot kiültetés előtt csávázni kell a fuzáriumnál leírtak szerint. A beteg egyedeket a vegetáció alatt folyamatosan el kell távolítani. A tulipánhagjjma kártevői közé tartozik a gyökér, atka, amely a burgonyát, gyökérzöldséget, vörös- és fokhagymát is károsítja. tehát tulipánt e növények után nem célszerű ültetni. A fertőzés hagymáról is terjedhet. Csak a sérült, más növényi kártevők vagy művelőeszközök által megsérült tulipánhagymát támadja meg. Egészséges, ép hagymát nem képes károsítani. A hagymában levő szabálytalan járatok és a rágcsálás jelzi károsításukat. A másodlagos kórokozóknak is utat nyit a kialakított járataival, melynek következtében a hagyma gyakran elrothad. Védekezésként a sérült hagymákat el kell különíteni, a fertőzött egyedeket pedig meg kell semmisíteni. Amennyiben a fertőzés legkisebb jele is mutatkozik. a higanyos csávázási kell alkalmazni. A csávázás, talajfertőtle nítés az őszi kiültetés hagymás virágok esetében szinte elengedhetetlen. Elhanyagolása esetén a drága pénzen vásárolt virághagyma néhány év alatt teljesen tönkremegy, elkorcsosul, a felsorolt kártevőkön, kórokozókon kívül a különböző vírusok is megtámadják, a virág értéktelenné válik. Szeretnénk felhívni a csávázást végző kerttulajdonosok figyelmét a csávázószer csomagolóanyagán feltüntetett óvó rendszabályok szigorú betartására. Dr. Tóth Mihály megyei iőkerlész