Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-24 / 199. szám

Csütörtök, 1983. augusztus 25. 3 Lakótelep — mozgássérülteknek Társadalmi összefogással mozgássérültek számára készült lakótelepet adtak át kedden Pesthidegkúton. A II. kerületi KISZ-esek kezdeményezésére a KISZ Budapesti Bizottságának védnökségével épült lakótelep eddig elkészült 40 házába a Marczibányi téri, valamint a Május 1. úti szociális intézetből 48 fiatal költözött. A lakótelep építését még 1931-ben a rokkantak nemzetközi évében határozták el. A mintegy 10 ezer négyzetméter nagyságú területet a Fővárosi Tanács kedvezményes áron bocsátotta az építtetők rendelkezésére. Az otthonok terveit a Középület Tervező Vállalat KISZ-esei készítették. Elképzeléseik alapján e területre 94 lakás építhető fel. A most avatott otthont még ebben az évben 14 lakás átadása követi, s 1983 végére újabb 40 épület készül el. Az otthonok a tolókocsihoz kötött lakók igényeinek megfelelően speciális kiképzésűek", területük 55—60 négyzetméter. A beruházás költségeinek nagy részét a főváros állami és tanácsi vállalatainak fiataljai társadalmi munkaakciókból teremtették elő. mintegy 8 millió forinttal járulva hozzá az építkezéshez. A leendő lakóknak, akik lakásépítő és -fenntartó szövetkezetet alapítottak, mindössze 50 ezer forintot kellett befizetniük. (MTI) A bányaiparról A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetösege a szakszervezet legutóbbi, 1980-ban megtartott kongresszusa óta végzett munkát és a további feladatokat összegezte keddi ülésén, A testület megállapította, hogy a reálisnak bizo-iyult céiok megvalósítása jó ütemben halad, megalapozta a bányászat fejlesztésének hosszabb távú feladatait. A központi vezetőség megállapította, hogy a bányaipar egészének tevékenysége a népgazdasági terv célkitűzéseit követi. Az eocénprogram keretében már termel a márkushegyi és a nagyegyházi új bánya, épül Dorogon a Lencse II. és Tatabányán a Mány I—II. A liászprogramnak megfelelően pedig megkezdődött a mecsek; szénbányák felújítása. úi aknák nyitása, hogy a 90-es évekre a Dunai Vasművet innen lássák el kokszolható szénnel. Az új bányanyitások mellett korszerűsítik a meglevő bányákat, ahol elsősorban a fizikai munkát gépesítik. Folyamatosan. korszerűsítik a brikettgyárakat is. a tatabányait már felújították, a mecsekiét most végzik, Dorogon pedig újat építenek. A kevésbé értékes szenek minőségének javítására emellett új szénmosókat is létesítenek Borsodban. Nógrádban és Oroszlányban. A központi vezetőség kiemelten foglalkozott a biztonságos munkavégzés feltételeinek alakulásával, örvendetesnek tartja, hogy a bányaveszélyek megelőzésére, elhárítására az V. és a VI. ötéves terv során mintegy hárommilliárd forintot fordítot LaK, illetve fordítanak. A műszaki lejleszlések mellett a szakszervezet nagy hangsúlyt heiyezett a vállalaton munkavédelmi helyzetének felulvizsgu*aiura, a munkaveáeimi szaoályok megtartusának ellenorzésere. Ezeket a szakszervezet elnöksége több esetben a helyszínen is tanulnianyozta. Az idei esztendő tragikus esemenvej azonban arra hívtak fel a iigyeunet. hogy a kiemelkedő tecnnikai színvonal sem pótolhatja a fegyelmezett munkavégzést, amit a jövőben az eddigieknél meg haiározotiabban kell megkövetelni. A bányabiztonság fokozása érdekében a központi vezetőség arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasagi eredmények nem szoríthatják háttérbe az emberekről való gondoskodást. Megállapították, hogy számottevő eredményeket értek el az iparágban dolgozok élet- és munkakörülményeinek javításában. Ebben a tervidőszakban is folytatódik a bányásziakás-építési akció. A VI. ötéves tervidőszakban 8 ezer lakás megépítését tervezik, ebből az elmúlt két évben csaknem 2300 készült el. A szakszervezet a többi között szorgalmazza a vájár-, az aknász-, a technikus. és az üzemmérnökképzés és -továbbképzés fejlesztését. Nagv hangsúllyal hívja fel a vállalati vezetőket arra, hogy a dolgozókat fokozottan vonják be a döntések előkészítésébe, s még jobb feltételeket teremtsenek a munkahelyi demokratizmus bővítéséhez. (MTI) Hegyei vezetők a szentesi járás három termelőszövetkezetében Határszemle aszály idején Haíashíriink a nagyvilágban Sao Paulóban az újonnan felavatott halgazdaság egyik tava mellett az. összegyűlt szakemberek érdeklödessel figyelik a tóból magasba nyúló hatalmas csöveket, amelyek egy gombnyomás után pillanatokon belül az odaállt teherautóra és a válogató asztalra ontják százával a halakat. Ez az a mammutszivattyú. amelyet Csanyteleken láttam — mondja a halgazdaság fiatal mérnöke, majd hozzáteszi: ja, és ilyen volt Röszkén is. Tudják. Magyarországon. Egyáltalán meg nem erősített hírforrások szerint minden lehetősége megvan annak, hogy akár így is történjen a néhány éven belül elkészülő brazíliai halgazdaságban és haltenvészlési kutató központban a leendő üzembehelyezés. Jóllehet, kissé bizarrnak tűnik, hogy hazánktól tizegvnéhányezer kilométerre éppen az idehaza sem túlságosan ismert két községet emlegessék, ám hogy ez nem egyszerűen fantázia szülte képzelgés, annak egyszerű oka van: Magyarország a haltenyésztésben és az ezzel kapcsolatos kutatásokban a világ élvonaalába tartozik. Bár igaz, ettől még nem kellene éppen Röszkét emlegetni, viszont a szegedi Tisza Halászati Tsz utóbbi néhány évben elért eredményei sem lehetnének a már említett világranglista-helyzet nélkül — melytől egyébként nem választható el. egy szomszéd megyei kisváros, Szarvas neve sem. Az ottani komplex haltenyésztési kísérletekkel foglalkozó Haltenyésztési Kutató Intézet részben összegzője, részben továbbfejlesztője, s egyben fő mozgatórugója is a hazai halgazdasági szakmai munkának. Ennek az intézetnek a tapsztalatait hasznosítja például a szegedi Tisza Halászati Termelőszövetkezet is, amely jó időben felismerte, hogy bár természetes vizeinkben ..megterem" a hal, ám hosszú távon a természet szeszélyeinek kitéve nem lehet gazdálkodni. Sőt nem is az a gazdálkodás, ahol a „termés" érdekében csak néhány tényézőt tudunk szabályozni. Halászat esetében a megoldás a tógazdaság, a tervszerű termelés. A szövetkezet csanyteleki tógazdaságához látogattak el a minap a szarvasi intézetben szakmai képzésen-továbbképzésen résztvevő szakemberek, akik a FAOszervezte tanfolyamon ismerkednek a magyarországi haltenyésztési munkával, s hogy miért éppen Magyarországon — Szarvason — annak az a magyarázata, hogy a békési kisváros kutató intézete egyik fontos bázisa az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete által meghirdetett ADCP-nek az angol rövidítés megfelelőjét használva: az Akvakultúra Fejlesztést és Koordinációs programnak. Ügy is mondhatnánk, Szarvas a világprogram európai közepe. A Földön regionális központok hálózata segíti az oktatás és kutatás munkáját. Thaiföldön. Indiában, Kínában, a Fülöpszigeteken, Nigeriában és .Brazíliában van a többi, Európában pedig a Szarvasi Haitenyésztési Kutató Intézet a láncszeme ennek a Földet átfogó hálózatnak. S mert a kutatás mellett a FAO-fejlesztés eredményeként és a programban vállalt kötelezettségként immár megkezdték a csoportos oktatómunkát is, most az első turnus hallgatói kilépve a képzőintézet falai közül a gyakorlati megvalósítással ismerkedtek. Így jutottak Csanytelekre, így jutottak Röszkére. S így nem lehet véletlen, hogy néhány év múlva akár az ott látottakhoz hasonló berendezések lépjenek üzembe jóvoltukból, ha ők hazatérnek. Legtöbbjük ugyanis gyakorló kultúrmérnök, vízügyi létesítmények tervezője, építője, s halgazdaságok építésében közreműködhetnek a jövőben. A hallgatók — mind a fejlődő országok képviselői — tengermelléki hazában élnek, s szinte egybehangzó volt a véleményük arról, hogy ma már a tengerek sem nevezhetők terüljasztalkámnak: évről évre csökkennek a halászok fogási eredményei. Az emberiség létszáma pedig évről évre növekszik, egyre nő a szakadék az élelmiszertermelés es az -igény között. Hacsak nem teszünk ellene valamit. És tenni kell... Ezek az országok is felismerték az édesvízi haltenyésztés jelentőségét. S ezekben az országokban is felismerték. hogy akár a magyar tapasztalatok is hasznosíthatók számukra. Ha tovább játszunk a gondolattal, amelyet az elején felvetettünk. még az sem lehetetlen. hogv abban a Sao Pauló-i gazdaságban az avatás után egy kis jó ponty halászlével pecsételjék meg -— a ruhájukat. Ott ugyanis a nálunk olv bevált ponty-növénvevő, úgynevezett polikultúrás haltartási, haltenyésztési módszert is alkalmazzák. Csakúgy, mint például Ghanában, ahol a viszonylagos természeti gazdagság közepette most épül az ország legnagyobb halgazdasága. Hatvan hektár területű lesz. (A hazai szinten igencsak szerénynek számító csanyteleki 222 hektár.) Vagy éppen Indiában, ahol az egyébként nagy hagyományokra visszatekintő haltenyésztésben a Magyarországon kikísérletezett ivadékelőállítási módszereket vezetik be. „Halas nagyköveteink" járják a világot, s hogy épp az indiai példánál maradjunk, a kontinensnyi országnak magyar a FAO-szakértője. s szarvasi szakember dolgozik jelenleg is Thaiföldön. Neoálban. Magyar szakértők jártak Laoszban, Bhutanban, Kubában — s halashírünket viszik a most nálunk járt mérnökhallgatók is. Kairótól Saao Paulóig. .. Igriczi Zsigmond Régóta nem pusztított akkora aszály Csongrád megyében. mint &z. idén. A mezőgazdasági nagyüzemekből sorra érKeznek a jelentések. hol. hány millió forintos kiesést hozott a csapadékban fukarkodó tél, tavasz és nvár. E példátlan természeti csapás döntően kihat a nagyüzemek eredményeire, olyannyira, hogy több, eddig nyereségesen gazdálkodó tsz-t veszteség fenyeget. Ebben a helyzetben a megyei vezetésre is óriási felj adat hárul, ám mielőtt még jcselekednének, személyes tapasztalatokat gyűjtöttek. * Dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja. a megyei pártbizottság első titkára vezetésével tegnap a szentesi járás három gazdaságába látogattak el megyénk mezőgazdasággal foglalkozó vezetői. közöttük dr. Bartha László. a megyei pártbizottság osztályvezetője, és Haskó Pál. a megyei TESZÖV titkára. A vendégeket Puskás Ijászló. a szentesi járási pártbizottság első titkára, valamint Székkutas és Fá| biánsebestyén községi pártj titkárai kísérték, i Székkutason, az Üj Élet I Termelőszövetkezetben bi| zonv lehangoló látvány foj gadta a szemle résztvevőit. Bereczki János tsz-elnök beszámolója szerint a közösben mintegy 90 millió forintnyi kiesést okozott az aszály. A búza hozama 58 ezer mázsával maradt el a tervezettől. A kukorica sem tudta átvészelni a júliusi szárazságot, ígv azután 1000 hektárnyi tengeri elszáradt. Ennek zöme csövet sem hozott. befulladt, de tömegtakarmánynak még megfelel. Kukoricából a kiesés 84 ezer mázsára tehető. Cukorrépából a tervezett 32 tonna helyett jó, ha 10,1 tonna terem. A répa olyan satnya, hogy zömét géppel nem is lehet felszedni. Májusban 300 hektárnyi répa szélkárt is szenvedett. Helyére kukoricát vetettek, ám a mai napig sem indult meg a csőképződés! Napraforgóból a két tonna tervvel szemben jóval kevesebb, alig 0,8 tonna terem. A tsz elnökének irodájában. ahol a tanácskozás zajlott. a vitrint díszíti az elmúlt év eredményei alapján kiérdemelt miniszteri kitüntetés, a Kiváló Mezőgazdasági Szövetkezet cím. S az idén? Aligha lábal ki egyedül a tagság a bajból. Öntözési lehetőség a tszben gyakorlatilag nincs, ám a szakemberek minden lehetőséget kihasználnak és tartalékot kiaknáznak annak érdekében, hogv az A határszemle résztvevői a székkutasi Űj Élet Tsz aszály* sújtotta cukorrépatábláján óriási kiesést némileg egalizálják. Szerencsére a tagság megérti a problémát, hozzáállásuk, jobbító szándékuk dicséretes. * Az eperjesi Ifjú Gárda Termelőszövetkezetben Gorái Lászlóné tsz-elnök már valamicskével biztatóbb képet vázolt fel a gazdaság helyzetéről, a székkutas,iákhoz képest. Náluk, ha kevéske is. de némi öntözési lehetőség adott, s a kisülő szemes kukoricából. olcsó pakura felhasználásával csőszárpeletet készítenek. Az ágazatok vezetői vállalták a továbhi kiadások mérséklését. az állattenyésztés pedig ennél is több plusz terhet vállalt magára. Búzából a 70 helyett csak 50 mázsa, kukoricából a 100 helyett jó. ha 30—40 mázsa terem. A tömegtakarmánykiesés pótlására — mondotta a főállattenyésztő, Libor Antal — szalmát és kukoricaszárat etetünk a jószágokkal. ugyanakkor maximálisan kihasználjuk a legelőket. Még így is hozamcsökkenéssel kell számolni az állattenyésztési ágazatban. Szerencsére a szója átvészelte a súlyos vízhiányt, ígv ezen ágazatban nyereségre számítanak. Mivel a politikai és a szakvezetés a tagsággal együtt tökéletesen tisztában van a kialakult helyzettel, minden intézkedést megtesznek a veszteség elkerülésére, ám várhatóan itt is szükség lesz külső segítségre. • Fábiánsebestyén határába érve. mintha oázisba értek volna a szemle résztvevői. A kukorica méregzölden, csövekkel roskadásig rakva, virul. S nemcsak ott. ahol kétszer is 70 milliméternyi mesterséges csapadékot juttattak a táblákra. hanem ott is. ahol egyáltalán nem öntöztek, ám a talaj-előkészítésnél nem fukarkodtak a szerves trágyával. Berlus Pál tsz-elnök elmondta. hogy 1939 óta pontos csapadeamérést végeznek a községben. így idén már májusban felkészültek az esetleges gszályra, amely nem is váratott sokáig magára. A termőhelyi adottságok. a kiváló szakértelemmel, bölcs előrelátással párosulva mégis meghozták az eredményt. Nem adott tömeget a lucerna? Hát magot fogtak, s a három vagon mag 3 millió forintot ér. A silány kukoricát eladták, peletet készítettek belőle. Az öntözésre berendezett területhez még 150 hektárt hozzácsaptak, meghosszabbították a vezetéket, s a közös apraja-nagyja hétköznap. ünnepnap a határban tüsténkedett. A kertészeti ágazat is rákapcsolt, s kijutott a munka az állattenyésztőknek is. A silókukorica hozama kiváló, természetesen öntözés mellett. s a gazdaságnak még volt ereje felkészülni az 1984-es gazdasági évre ls. Dr. Komócsin Mihály hangsúlyozta, hogy az aszály pusztítása nem emberi tényezőkön múlott, ám éppen a fábiánsebestyéniek bizonyították azt. hogv mit tehet az emberi ész, akarat a természeti csapások elkerüléséért. A gazdaságok nem maradnak egyedül gondjaikkal. hiszen a pontos felmérések után gyors, hathatós és átfogó intézkedések várhatók. Addig is minden lehetséges tartalékot ki kell használni az aszály sújtotta gazdaságokban a gondok enyhítésére. A. É. Szállítási feltételeket szabnak A szerződéses fegyelem javítására A szerződéses kapcsolatok javítása érdekében a Magyar Kereskedelmi Kamara jogi tagozata és egyes szakmai csoportjai kidolgozzák a vállalatok általános szállítási alapfeltételeit. A mintegy kétéves munka programját a jogi tagozat keddi elnökségi ülésén határozták meg. A szállítási alapfeltételek meghatározásakor arra törekednek a szakemberek, hogy tiszteletben tartsák a válialati önállóságot, a szerződéses kapcsolatokban érvényesüljön a felek közötti egyenlőség elve. Az ülésen hangsúlyoztak, hogy mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a szerződéses kapcsolatokban egyes esetekben gazdaságilag erősebb fél diktalja a feltételeket, s így anyagi előnyökhöz jusson. Jelenleg ugyanis előfordul, hogy monopolhelyzetben levő vállalatok a szerződésekben például indokolatlanul előszállítási jogot kötnek ki. Erre hivatkozva a gyártó művek sok esetben nem veszik figyelembe a vevők igényeit, ütemtelenül szállítanak, aminek következtében a felhasználónál felesleges készletek halmozódnak fel. Mindez nemcsak a vevő, hanem a népgazdaság számára is jelentős károkat okozhat. Hasonló a helyzet akkor is, ha a gyártó az üzleti szokásoktól eltérően terméke jóságáért nem vállal garanciát, vagy kedvezőtlen feltételeket szab az áru átadására. A vállalatok általános; száL lítási alapfeltételeinek kidolgozásába a kamara jogi tagozata mellett bekapcsolódnak a gyártók és a vevők érdekeit képviselő munkacsoportok is. Az elképzelések szerint az elkövetkezőkben a szakemberek 20—25-féle általános szállítási alapfeltételt dolgoznak ki, figyelembe véve a szakmánként eltérő szerződéskötési gyakorlatot. A kész szállítási alapfeltételek alkalmazását a kamara széles körben ajánlja tagvállalatainak. Emellett a kamara etikai bizottsága folyamatosan figyelemmel kiséri a szerződéskötések gyakorlatát, s arra is lehetőség van, hogy az alapelveket indokolatlanul megsértő vállalatokat nyilvánosan elmarasztalja. (MTQ. „