Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-19 / 196. szám

Péntek, 1983. augusztus 12: 3 Augusztus 20-a alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) Puskin Tsz traktorosa; Na­csa János, a makói József Attila Tsz ügyintézője; Nagy István. a vásárhelyi Rákóczi Tsz gépszerelője; Nagy Szil­veszier, a balástyai Alkot­mány Tsz rakodója; Nedel­kovits Miklós, a szegvári Puskin Tsz szakmunkása; Ormándi Mihály, a mind­szenti Lenin Tsz brigádve­zetője: Patócs Györgyné, a megyei földhivatal előadója; dr. Pálinkás Pál, a megyei állategészségügyi állomás ál­latorvosa ; Rácz László, a szegvári Puskin Tsz kőművese; Ré­vész László, a felgyöi Al­földi Róna Tsz állatgondozó­ja; Ross Jenő, a szóregi Ti­sza—Maros-szög Tsz villany­szerelője; Sándor Ferenc, a makói József Attila Tszada­golóbeiállítója; Sándor János, a földeáki Egyetértés Tsz gép­szerelője; Szabó D. Mihály­né, a rúzsai Népszabadság Tsz baromfigondozója; Szabó Ferencné, a vásárhelyi Vörös Csillag Tsz anyagkönyvelője; Szabó István, a pitvarosi Fel­szabadulás Tsz brigádvezető­je; Szanlca Vilmos, a balás­tyai Móra Ferenc Tsz gép­kocsivezetője; ifj. Szepesi Jánosné. a fábiáni Kinizsi Tsz kerti munkása; Széli Sándor, a szentesi Termál Tsz raktári munkása; ifj. Szitás Ágoston, a kiskundo­rozsmai József Attila Tsz agronomusa: Tanács István, a rúzsai Népszabadság Tsz gépkocsivezetője: Tanács La­jos. a röszkei Kossuth Tsz mérlegkezelője; Tasnádi Szeőcs Sámuel, a megyei ál­lategészségügyi állomás ve­gyésztechnikusa; Telek Elek­né, a maroslelej Rákóczi Tsz seprűkötője; Trenyik János, a nagymágocsi Egyesűit Tsz traktorvezetője: Tóth And­rás. az ásotthalmi Felszaba­dulás Tsz fogatosa; Varga József, a csongrád­bokrosi Kossuth Tsz állat­tenyésztője; Varga Sándor, a szegedi Felszabadulás Tsz fő-ágazatvezetője; Varga B. Sándorné, a szegedi Üj Élet Tsz segédmunkása; Vigh Já­nosné, az apátfalvi Arany­kalász Tsz növénytermesztő­je: Vikor István, a deszki Maros Tsz gépszerelője és Vöneki József, a rúzsai Nép­szabadság Tsz brigádveze­tője. Kiváló Termelőszövetke­zeti Munkáért TOT-kitünte­tésben részesült Gilicze An­talné, a megye TE3ZÖV ad­minisztrátora ; Halász Fe­renc. a dóci Virágzó Tsz gép­kocsivezetője: Mindszenti V. Imre, a szentesi SZÜVÉP villanyszerelője: Nagy Imré­ne. a vásárhelyi Dózsa Tsz gépikönyvelője; Sipos lmré­né. a kövegyi Béke Tsz nö­vénytermesztője; Szeri Jenő, a csanyteleki Egyetértés Tsz gépszerelője: Kovács István, a felgyöi Alföldi Róna Tsz traktorvezetője; Siile Ilona, a vásárhelyi Rákóczi Tsz törzs­állattenyésztője; és Szakáll Lászlóné, a csongrádi Vörös Csillag Tsz gyümölcstermesz­tője. A Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta meg dr. Merényi Kálmánné, a me­gyei TESZÖV főmunkatársa. Hagyomány már, hogy •igusztus 20-a alkalmából díüntetik azokat a közmű­velődési dolgozókat, könyv­tárosokat, levéltárosokat, mu­zeológusokat, művelődési há­zak munkatársait, a közmű­velődési intézmények techni­kai dolgozóit, akik kiváló munkát végeztek. Csonkád megye kitüntetettjeinek Teg­nap, csütörtökön adták át az elismeréseket. A megyei ta­nácsházán rendezett ünnep­ségen ott volt dr. Sebe Já­nos, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Szabó G. László, a megyei, dr. Müller József né, a városi tanács el­nökhelyettese, Bodi György, a KISZ KB tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Bíró Lajos, a közal­kalmazottak szakszervezete megyei bizottságának titkára. Barna László, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak helyettes vezetője kö­szöntötte az ünnepeiteket, s a művelődésügyi osztály cso­portvezetője, dr. Kovács Mik­lósáé mondott beszédet, amelyben méltatta közműve­lődési és művészeti életünk fejlődését, megköszönte a ki­tüntetettek munkáját. Az el­ismeréseket Szabó G. László adta át. A művelődési miniszter a Szocialista Kultúráért kitün­tetésben részesítette Bárdi Sándort, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola docensét, Borsos Bélát, a nagylaki ál­talános iskola igazgatóját, Bovatsek Dezsönét, a szeg­vári általános iskola tanító­ját. dr. Faragó Mészáros Vil­most, zsombói tanácselnököt, Gregor Józsefnét, a szegedi járási hivatal osztályvezető­jét, Jámborné Balog Tündét, a makói Kun Béla iskola ta­nárát, Jenei Sándort, a mindszenti művelődési ház igazgatóját, Juhász János Pált. a szegedi városi tanács osztályvezető-helyettesét, Ká­dár Józsefet, a csanyteleki művelődési ház igazatóját, Ollyán Lajost, a szentesi vá­rosi pártbizottság osztályve­zetőjét. Siha Lászlónét, a csongrádi Szabadság mozi üzemvezetőjét, Tokaji Ist­vánt, a Derekegy házi Állami Gazdaság igazgatóját. Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott Dinnyés Gézáné pénztáros (szentesi Szabad­ság mozi), Halupka Mihály né technikai dolgozó (makói Jó­zsef Attila művelődési köz­pont). Herczeg Mihály, a vá­sárhelyi fióklevéltár vezető, je, Kiss István, a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat gépkocsivezetője, Koskóci Lajos nyugdíjas énekkari tag (szegedi Bartók Béla Művelő­dési Központ), Magyar Ist­vánná könyvtáros (Somogyi Könyvjár), Papp István énekkari tag (zákányszéki szakszövetkezet), Rácz Fe­rencné, a sándorfalvai Petőfi emlékkönyvtár vezetője, I Szenti Tibor néprajzkutató (Hódmezővásárhely). Tizenheten Miniszteri Di­cséret kitüntetésben része­sültek : Dezső Imre előadó (Hódmezővásárhely). Dohár Istvánná gondnok (Királyhe­gyes). Dömötör István műve­lődési ház igazgató (Nagy­lak), Erdős Péter munkás­művelődési előadó (Szentes), özv. Farkas Mihályné taka­rító (Mindszent), Fekete lst­vár.né könyvtáros (Szeged), Felletár Béla tanár (Hódme­zővásárhely), Ktss Ferencné hivatalsegéd (Szeged), Maga­si Jenóné takarító (Ásottha­lom), Medgyesi Istvánná ta­nár (Szentes), Mihály Béla zenetanár (Szentes), Oskovics Györgyné . gazdaságvezető (Vásárhely), Pataki Jánosné nyugdíjas énekkari tag (Sze­ged), Szabó Lajos tanár (Ma­kó), Tóbiás Ernöné fiók­könyvtár-vezető (Szeged), Wéber Mátyás művelődési ház igazgató (Földeák), dr. Zombori Mihályné könyvtá­ros (Makó). A megyei tanács művelő­désügyi osztálya Blazovich Lászlót, a megyei levéltár igazgatóját és Miklós Sán­dort, a megyei művelődési központ igazgatóját eredmé­nyes tevékenységükért juta­lomban részesítette. Az ünnepségen ismertették a megyei alkotói pályázat eredményeit is. Eddigi tevé­kenységük alapján és terveik megvalósításához alkotói tá­mogatásban részesültek: Polner Zoltán költő, Bajlai Horváth Ágota magán­énekes, Aranyi Sándor, Kéri László festőművé­szek, Szabó Judit textil­művész, Ek Erzsébet jel­meztervező. Kenesey Gábor magánenekes, Vadasi Tünde es Bácskai János színművé­szek, valamint egy építész­képzőművész csoport: Kiss Lajos, Lantos Györgyi, Máté István és Szemerei Márta. * A Hazafias Népfront sze­ged-rókusi bizottságának az alkotmány napját köszöntő ünnepségén Érdemes Társa­dalmi Munkás kitüntetést kapott Tóth Edit országgyű­lési képviselő. Juhász Miklós, a Juhász Gyula Művelődési Központ munkatársa, Veres Sándorné, Soós Imréné és Szőke Andrásné (mindhár­man a népfrontbizottság tagjai). Több zöldség a kistermelőktől A mezőgazdasági kistér-. meiésoen az uioooi Uz ev- j ueu a zuiaaegieies. tennesz­le=>e lejioaott a íegnagyoob nwriéxoen. s ez az agazal lívti le a munkaerő legna­gyobb részei — ez derűi KI a lYozponii ScausztíKaí Hi­vatal reprezentatív teiméie­sebot. amely a kisiermeies KUioiibozo területeit elemez­te. Tíz év alatt a kisterme­lök nozzáveigleg egyharma­aaval több zoluséget áhí­tották elő, s ezzel a hazai zolaségiermesztesnek több mint jelét adjak. A nagy­üzemek az utóbbi idooen több zöidségíelével fel is hagytak, ezeket a kisterme­lők vették át. s ma már olyan mennyiségDen ajánl­jak fel megvételre, hogy gyakran még a konzervgyá­rakat is kisegíti. A kister­melők által értékesített zöld­ség mennyisége 1972 óta megkétszereződött s két év­vei ezelőtt már meghaladta a félmillió tonnát. A zöldségtermesztésben is erősen érződik a nagyüze­mek integráló tevékenysége. Azzal, hogy szolgáltatják a szaporítóanyagot, a gépi munkát, sok esetben a ta­| lajerőpótló anyagot. még 1 nem merül ki szerepük, mert az értékesítést is gyakran vállalják. Az adatok szerint a kistermelők a megtermelt mennyiség kétharmadát ér­tékesítik, s ennek csaknem negyven százarékát az álla­mi gazdaságok. a tsz-ek közreműködésével adják el. Az érdeklődésbe jellemző, hogy a kistermelőiknek nem kevesebb, mint kilencven százaiéira foglalkozik vala­melyik zöldséggel. Mégpedig nemcsak 3 ház Jrörül. ha­nem a szántóföldön, tehát nagyobb méretekben is. A szántóföldről betakarított [ termés mennyisége tíz év ! alatt megháromszorozódott, j A leginkább előnyben ré­' szesített zöldség a paprika : és a fűszerpaprika; a ter­mőterület tíz százalékát foglalják el együttesen. Meglepően nagy számú kistermelőnek van fólia alatti kertészete; számuk százezerre tehető. (MTI) Felújított könyvesbolt Lándzsások Szegeden U nokáink is látni fogják — erősödik meg bennünk a remény minden egyes. Unokáink sem fogjak látni című tévéadás után. Ráday Mihály, a Magyar Vá­rosvédő mindent megtesz annak erdékében. hogy vissza­szerezze a lándzsát Paliasz Athéné kezébe. Egyesületeket szervez, könwet ír. filmet forgat, agitál, felhívást szer­keszt. szemléletet formál A közelmúltban eljutott Sze­gedre lg tapasztalatait szerda esti műsoraban tette köz­hírré. A nyár eleién együtt jártuk végig a várost, listánkon hosszan sorjáztak a megörökítésre érdemes és figyelem­felkeltésre indító épületek, lépcsőházak, mennyezetképek, portálok, vaskorlátok, utcatáblák, bútorok. Példamutatásul és okulásként. Ráday szegedi sétájának filmes summázata igen hízelgő. Ám ebben az elismerő, az idegen szemével fölmérő és a szakember kamerájával fölrajzolt képben két momentumra is figvelnünk kell. Egyrészt arra. hogy néha mi, szegediek, akik nemcsak szeretjük városunkat, de felelősséget is érzünk arculatáért, túlságosan is szigo­rúak vagyunk; másrészt, hogy a városkép legallergikusabb pontjai másoknak is föltűnő szeplők. Hányszor elmegyünk nagyszerű értékeink mellett anélkül, hogy fölfigyelnénk rejtett szépségeikre, s hányszor bosszankodunk, ha egy­egy csúf részlet nemcsak Szeged arcán sebhely, de han­gulatunk elrontója is. Büszke lehet a város, hogy ez a kritikusságáról ismert, legtöbbször megalapozott, vélemé­nyét nem kendőző műsor elismeréssel szólt a városképről, a múlt értékeinek óvásáról, a körültekintő felújításokról, a városszeretetet bizonyító, következetes munkáról. Persze, balgaság volna azt hinni, hogy minden na­gyon szép. minden nagyon jó. Három jellemző, s talán feladatainkat is meghatározó képsorra emlékszem, mely ennek a bonyolult, sok szálú ügynek ellentmondásait is magában rejti. Törött ..Védett városkép" tábla a Kistisza utca egyik hajósgazdaházának kapubejárója alatt, s egy másik hasonló — egvedülálló az országban — a Széchenyi téren; a Vörös Rókához címzett borozó felújított és a be­járó közepén elhelyezett tölgyfakapuja; s legfőképpen ta­lán a Széchenyi téri vén platán fogságában megőrzött vaskerítés részlete. Feladat van bőven, mert bár jól ismerjük az ellen­érveket — kihalóban a régi mesterségek, kevés a' jó szak­ember. üres a pénztárca —. mégsem mehetünk el szó nél­kül a felújítás alatt levő színház alumínium ablakkeretei­nél és a szépén ú jjávarázsolt Vasalóház fémkeretes portál­jainál. mégha barnára is festették azokat. S oda kell fi­gyelni a Kárász utca 15. szám alatti ház lépcsőházának romjai között a kerámia szökőkútra. a várudvaron pihenő Sulkovszky-kapura, az omladozó felsővárosi hajósgazdahá­zakra. az alsóvárosi napsugárdíszes épületekre,- a volt Pá­rizsi Áruház berendezésére — és sorolhatnánk. Nem is beszélve a Dóm tér nézőtérkolosszusáról, melynek sorsa talán megpecsételődött, újfajta elképzelések szerint, szel­lemes ötlettel álltak elő fiatal szegedi építészek. Persze, legjobban mindenki saját környezetét ismeri, s akinek horizontja a körtöltésig terjed, annak egy másik épület­részlet. tárgy vagy berendezés szívügye is. Hogy városvé­dői eddig is voltak Szegednek, azt rengeteg dolog bizo­nyítja. túl a sok-sok helyre küldött leveleken, telefono­kon, olyan vállalkozások is. mint Tipity János könyve a vasvirágokról. Péter László szegedi kalauza, a közelmúlt­ban elhunyt Bakonyi Tibor szerteágazó tevékenysége, idő­sek és fiatalok, akik szinte programszerűen fényképezik a város változó arcát. J ókor időzítette szegedi műsorát Ráday Mihály. Más­fel hónappal ezelőtt jelent meg lapunkban a fel­hívás a Szegedi Városszépítő Egyesület létrehozá­sára. S bármily hízelgő képet festettek a képsorok, a vá­rosszeretet és városszépítés koordinálása, magasabb szintre emelése, a meglevő, de szétszórtan, ezért kevésbé hatáso­san érvényesülő tettrekészség összefogása szükségessé teszi megszületését. Célja a természeti és épített környezet vé­delme. óvása, gondozása és gvarapítása. Feladata, hogy „figyelemmel kísérje a városi környezetet. így különösen a történeti, régészet, városszerkezeti. építészeti. ipar­és képzőművészeti, kegyeleti és természeti emlékeinek és értékeinek sorsát, előmozdítsa és segítse ez értékek méltó állavotban való fennmaradását, óvását, védelmét és mű­ködjön közre rangos új környezeti értékek létrehozásában." A szerda esti televíziós városvédő barangolás után bizo­nyára sokakban erősödött a meggyőződés, hogv Szegedért érdemes nemcsak szót emelni, de tenni is. Hogv sokan vannak, akiknek életében a városszeretet egvet ielent a felelősségteljes cselekvéssel, igazolják a Rádav Mihálv­nak í;rt leve'ek és az a ténv. hogv a Szegedi Városszépítő Egvesü'et fölhívására az elmúlt másfél hónapban — bár a nvári szabadságolások időszaka van! — mintegy hatva­nan jelentkeztek. A Móra Ferenc Múzeumban ezután is várják a telefonokat, leveleket. Szeged arca állandóan változik, alakul. A fejlődés szükségszerűen kiköveteli a maga jussát. Ám a város sa­játos hangulata csak úgy őrizhető meg. ha szemünket, fi­gyelmünket ott tartjuk a régi értékeken, melyeknek meg­őrzése a kontinuitás biztosítéka. S mi a város, ha nem a történeti, építészeti, életmódbeli láncszemek folyamatos kapcsolódása?! T. L. Átalakítás után, megszéoülve és gazdag választékkal nyitotta meg ajtaját tegnap, csü­törtökön délelőtt a Lenin körút 34. szám alatti könyvesbolt. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat Radnóti Miklós nevét viselő könyvesboltjának széles kínálatában meg­találhatók a szépirodalmi, ifjúsági és szakkönyvek, művészeti albumok, ismeretterjesz­tő és gyermekkiadványok, szótárak és útikönyvek. Üj profillal is gyarapodtak: a tel­jes hanglemezkínálatot megtalálják a vásárlók. Szolgáltatásaik között szerepel a nép­szerű könyvelőjegyzés és az egyre nagyobb tért hódító könyvcsekk is A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kardos László Kossuth-díjas aka­démikusnak, nyugalmazott egyetemi tanárnak kiemel­kedő tudományos és köz­életi tevékenysége elismeré­sekent 85. születésnapja al­kalmából a Magyar Nép­köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitün­tetést adományozta. A ki­tüntetést Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke csü­törtökön, a Parlamentben adta át. Jelen volt Szent­ágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke és Apró Antal, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság elnöke. Az Elnöki Tanács — mun­kássága elismeréséül. 70. születésnapja alkalmából — dr. Kurnik Ernő akadémi­kusnak. a Takarmányter­mesztési Kutató Intézet igazgatójának a Szocialista Magyarországért Érdemren­det .adományozta.

Next

/
Thumbnails
Contents