Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

Szerda, 1983. JűTins 13. 5 Nemzetközi szimpozion Napjaink kánikulájában különösen időszerűnek, tűnő témáról kezdődött nemzetközi konferencia, kedden Budapesten a Technika Házaban: az élelmiszerek romlását okozó, az élelmiszerekben előforduló, egészségre káros mikroorganizmusokról, illetve az élelmiszerek romlását csökkentő, eltarthatóságukat növelő eljárásokról tanácskoznak négy napon át 21 ország szakemberei, a XII. nemzetközi élelmiszer mikrobiológiai szimpozionon. A „Mikrobiális társulások és kölcsönhatások élelmiszerekben" cimű tanácskozást dr. Holló János akadémikus, a Központi Kémiai Kutató Intézet igazgatója és Dávid Mossel professzor, az élelmiszer mikrobiológiai és higiéniai nemzetközi bizottság (ICFMH) holland elnöke nyitotta meg. A konferencián a hazai kutatási eredményeket ismertetve eleihangzott: élelmiszerexportunk versenyképessége szempontjából rendkívül fontos, hogy megismerjük az élelmiszer mikrobiológia legújabb nemzetközi tapasztalatait. Az élelmiszer egyik fontos minőségi jellemzője a mikrobiológiai állapota. amely egyaránt függ a nyersanyagtól, a gyártási technológiától, a higiéniától, s a dolgozó szakmai felkészültségétől. Az a tény, hogy a nemzetközi bizottság a Magyar Mikrobiológiai Társaságot és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesületet kérte fel a szimpozion megszervezésére, az e téren kifejtett hazai erőfeszítések nemzetközi elismerésének is tekinthető. Hallásjavító készülékek Miniatűr hallásjavító készülékek több típusát kísérletezték ki az esztergomi Látszerészeti Eszközök Gyárában, együttműködve több hasonló profilú szovjet üzemmel. A gyártási előkészületeket megkezdték, és rövidesen elkészülnek a mintapéldányok. Számos alkatrészt a szovjet üzemekből küldenek az esztergomi gyárba, ahol azokat kiegészítik saját alkatrészeikkel, s igy állítják össze a készülékeket. Az egyik berendezés mindössze 13—15 grammos, és a fül mögé, illetve a haj közé rejthető, egy másik típus a szemüvegek szárába építhető be. Az említett gyártmányfejlesztésen kívül már korábban is hasznos együttműködés alakult ki az esztergomi és a szovjet szemüvegkeret gyárak között. Társadalomtudósok tanácskozása Október elején Jerevánban és Tbilisziben tartja ötödik ülésszakát a magyar—szovjet társadalomtudományi együttműködési bizottság. A magyar tagozat a napokban vitatta meg a részvétellel kapcsolatos feladatokat. Az októberi tanácskozáson, amely a szocialista demokrácia fejlődésével foglalkozik, két magyar főreferátum szerepel majd. Az egyiket Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese, a másikat Makó Csaba szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője tartja. Az őszi tanácskozáson közgazdászok kerekasztal-beszélgetésére is sor kerül, itt időszerű gazdasági kérdésekről, kutatásokról lesz szó. Az előkészületekhez kapcsolódóan a napokban jelenik meg a könyvesboltokban a két esztendeje rendezett negyedik tudományos ülésszak anyagából összeállított kötet. A Budapesten nyomtatott, magyar és orosz nyelvű könyvet az MTA adja ki. A SZUTA és az MTA által 1981—85-re megkötött társadalomtudományi együttműködési szerződés értelmében a kétévente tartandó ülésszakok célja a kölcsönös információcsere: a tudósok megbeszélik az elmúlt időszak társadalomtudományi kutatásainak eredményeit, időszerű kérdéseit. (MTI) Közösségi házak és programok Művelődési otthonok új szerepkörben A művelődési otthonok tevékenységének megújításán munkálkodó népművelők tapasztalatait adja közre a Népművelési Intézet abban a kísérleti dokumentációsorozatban. amelynek első — Közelítések című — kötete most látott napvilágot. Az intézet munkatársai 1975 óta folyamatosan figyelemmel kisérik az ország különböző területein dolgozó népművelők munkáját, s párbeszédet folytatnak velük azt tisztázandó: mi a szerepük a közművelődési intézményeknek a mai társadalomban. A művelődési házak funkciójának újrafogalmazásával kapcsolatos törekvésekről a Népművelési Intézet művelődési otthon osztályán az MTI munkatársának elmondották: ma a kultúrotthonok többségének tevékenysége elavult. Programjaikon a látogatók lényegében ugyanazokat az információkat kapják, amelyekhez — magasabb-színvonalon — a tévé, a rádió, a sajtó útján — is hozzájuthatnak. A neves előadókat a kisebb házak nem tudják megfizetni, így gyakran igénytelen hakniműsorokat visznek a közönség elé. A klubfoglalkozások terjedésének sok esetben a szakemberhiány szab gátat, hiszen hozzáértő vezető nélkül hiába próbálnak például báb-, fotó- vagy kézműves szakköröket létrehozni. A kiút: kilépni a megmerevedett keretekből, áttörni a hagyományos formákat. Ennek egyik módja az, amikor a művelődő csoportok egyesületet alakítanak. így a megfelelő jogi keretek között tudják érvényre juttatni törekvéseiket, s működésüknek a művelődési otthon ad természetesen színteret. Fontos lenne: a kisebb településeken valamennyi közösségi összejövetelnek a „falu haza" adjon otthont, vagyis a művelődéspolitikai feladatok megtartása mellett a lakosság spontán tevékenységévei alakuljon ki a kultúrház programja. Ezekhez az nak a több megyében — Szolnokban, Nógrádban, Baranyában — elkezdett úgynevezett példamutató rekonstrukciók. Ezek során Jászkiséren, Cereden, Nézsán, Magyaregregyen leromlott állapotú, öreg épületeket alakítanak át — társadalmi összefogássál. hazilagos kivitelezésben — közösségi házzá. Szerény anyagi ráfordítással többcélú tereket hoznak létre bennük, elsősorban mobil — a mindenkori igényeknek megfelelően átalakítható — berendezések alkalmazásával. A többféle funkció egyesítésére kiváló példa a zalaszentlászlói művelődési ház, amelyben az öregek napközi otthona é6 a szociális foglalkoztató is helyet kap. A közművelődési tevékenységszerkezet átformálása, az egyes települések kulturális arculatának megrajzolása azonban továbbra is nagyrészt a népművelőn múlik. Szakmai tudásuk elmélyítése végett — a Népművelési Intézet szervezésében — a kísérleti házakban dolgozók minden évben előadásokat tartanak a szakmabelieknek. Az ismeretbővítésnek ezt a módját gyakorlati tevékenységgel is egybekötik: ősztől három községbe látogat el szakértők vezetésével 50 népművelő, s azt a feladatot kapják, hogy új ötletekkel, programokkal, foglalkozási formákkai frissítsék fel a falu közösségi házának életét. A mindennapi munkában szerzett tapasztalatokat "aztán majd szűkebb pátriájukban hasznosíthatják. Egyeztetett érdekek és tennivalók Együttműködés az MTESZ és a népfront között Bár a társadalmi, vagy tömegszervezeteknek és a különböző szakmai szervezeteknek alapvetően más a hivatásuk, alapvető érdekeik, feladataik, teendőik mégis sokszor egybeesnek, vagy legalábbis közel kerülnek egymáshoz. Igy van ez többek közt a Hazafias Népfront és az MTESZ esetében is. Érdekeik, céljaik közel állnak egymáshoz olyan területeken, mint például alapvető gazdaságpolitikai céljaink, a korszerű közgazdasági szemlélet fejlesztése, a város- és településfejlesztési politika céljainak alakítása, vagy a környezet- és természetvédelem. Ha pedig az érdekek és célok sokban hasonlóak, vagy éppen azonosak, s legföljebb csak a módszerek és a tevékenységi területek különböznek, akkor nemcsak lehetőség nyílik az együttműködés szervezetté és tudatossá tételére, hanem szükség is van a közös tevékenység formáinak kidolgozására. E fölismerés jegyében született meg nemrégiben a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága és az MTESZ Csongrád megyei szervezete közötti együttműködési megállapodás, amely az előzőekben fölsorolt átfogó területeken végzett munka koordinálását, egyeztetését hivatott biztosítani. A megállapodásban — amelyet dr. Fejes Pál, az MTESZ megyei szervezetének elnöke és dr. Berencsi György, a népfront városi bizottságának elnöke írt alá — rögzítették o közös célok érdekében közösen megoldandó feladatokat is. Ezek szerint például a népfrontbizottság és az MTESZ közös előadások és vitafórumok keretében együttesen segít minél szélesebb körben minél több embert ahhoz, hogy megismerkedjenek gazdaságpolitikai céljainkkal, feladatainkkal. A jelenlegi külgazdasági körülmények között nagy jelentőségű a közgazdasági szemlélet erősítése. Ennek érdekében a népfront és az MTESZ szintén közösen rendez előadásokat a helyi vállalatok és szövetkezetek dolgozói részére. Az MTESZ emellett vállalja, hogy minden, közgazdasági vonatkozású elemző anyagát eljuttatja a városi népfrontbizottságnak ls. A két fél arra nézve is megállapodott, hogy a városi tanács fejlesztési elképzeléseit, területrendezési programját megismervén, azt munkabizottságokban megvitatják és közösen dolgozzák ki észrevételeiket, esetleges javaslataikat. Az együttműködés arra is kiterjed még, hogy közös javaslatokat alakítsanak majd ki Szeged környezet- és természetvédelmi célkitűzéseire, amelyeket a megyei, illetve a városi tanácsnak kívánnak eljuttatni. A népfront és az MTESZ együttműködési megállapodása azt is tartalmazza, hogy a szerződésben foglaltak teljesítését szükség szerint, de legalább kétévenként közösen értékelik. Emellett az együttműködés céljait mindenkor a pártkongresszusi határozatokhoz fogják igazítani. A városi népfrontbizottság és az MTESZ megyei szervezete éves munkatervük készítésekor kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. A különböző szakbizottságok munkájában pedig a témától függően részt vesznek a másik szervezetben dolgozó szakemberek is. Könyvtári rejtvények iskolásoknak Az ember feje nem lexikon! Ezt a címet kapta a Somogyi-könyvtár új kiadványa, pontosabban az a két füzet, amelyek egyike általános iskolásoknak tartalmaz könyvtári feladatokat, rejtvényeket, a másik pedig a megoldásokat — a pedagógusoknav és n könyvtárosoknak. Jól időzítették a megjelenést: az elmúlt héten Szegeden rendezett evermekkönvvtáros-konferencia résztvevői már kézhez kapták. Ezen a konferencián sok szó esett arról, hogv az úi és úi nemzedékek olvasóvá neveléséhez nélkülözhetetlen a könyvtárak és az iskolák összehangolt céltudatos egvüttmurtkálkodása. Bár néhánv esztendeje tantárgyként tanuliák az iskolákban a könyvtárhasználati ismereteket, pedagógusok és könyvtárosok tudiák legjobban, hogv sem ez. sem a gvermekkönwtárosok önzetlen erőfeszítései egyelőre nem elegek a télies sikerhez. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogv az a gverek. aki kisiskolás korában nem tanulja meg a könvvek. s a könyvtárak használatát, nem barátkozik meg az írott szóval — valószínűleg nem válik olvasó felnőtté. Mindezek miatt tűnik igen fontosnak valamennyi ötlet, próbálkozás, amelv a gyerekek és könyvek természetes kapcsolatát hivatott megteremteni. A Somogvi-könvvtár két új füzete, amelyeket Sáráné Lukátsu Sarolta szerkesztett, a gyerekek eredendő kíváncsiságára számít: „izgalmas" kérdések gyűjteménye az egvii- füzet, melvekre a kicsik saját maguk kereshetik meg a feleleteket — ha megtanulnak tájékozódni a könyvtár rendszerében és eligazodni a kézikönyvek szerkezetében. A kérdésekhez kapcsolódó feladatok játékosan vezetik be a szép tudományba. a könvvek közötti felfedező utakra az iskolásokat. A cél: elérni a tudás várát, s közben, szinte észrevétlenül megbarátkozni a katalógusok. kézikönyv-mutatók, s más könyvtári eligazítók használatával. Vagyis: megszerezni az önálló ismeretbővítés képességét. megismerni a tudáshoz vezető utakat-módokat. Reméljük, a kíváncsiság sokakat ráterel a tudáskin<--et őrző könvvek felé vezető útra — akár e füzetek révén. Szegeden és Egerben Pótfelvétel tanárképző főiskolákra A Honismeret új szánna Dokumentumok és ismertetők A Művelődési Minisztérium ' pótfelvételt hirdet a Juhász Gyula Tanárképző és az egri I Ho Si Minh Tanárképző Főiskola nappali tagozatára. ' Jelentkezni lehet Szegeden matematika—fizika, matematika—kémia, matematika —technika és fizika—technika szakokra. Egerben pedig matematika—kémia, matematika—technika, kémia— technika és fizika—technika szakokra. A felvételi vizsga tárgyai a meghirdetett szakoknak felelnek meg, a matematika —technika szakon matematikából és fizikából, a fizika —technika szakon fizikából és matematikából, a kémia— technika szakon pedig kémiából és fizikából kell írásbeli és szóbeli vizsgát tenni. A jelentkezéseket 1983. július 25-ig kell annál a főiskolánál benyújtani, ahová a pályázó felvételt szeretne .nyeini* Az, ua&üeit etzssak augusztus 1-én 9 órakor lesznek. Ebben az időpontban a pályázók minden külön értesítés nélkül jelenjenek meg abban az intézményben, ahova jelentkezesúket benyújtották. Ekkor kapnak tájékoztatást a szóbeli vizsgák időpontjáról is. A meghirdetett szakokra jelentkezhetnek mindazok, akik a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés általános feltételeinek megfelelnek, függetlenül attól, hogy ebben az évben már tettek-e felvételi vizsgát, vagy sem. Akiknek idén érvényes felvételi vizsgájuk van azokból a tárgyaikból, amelyekből jelentkezésük esetén felvételi vizsgára kötelezettek. kérhetik vizsgaeredményük beszámítását. Ebben az esetben elbírálásukra ennek alapján kerül sor. Kérni lehet egy tárgy írásbeli és szóbeli eredményének beszámítását is, de csak úásbeii jtafix csak szó; beli vizsgaeredmény nem számítható be. Üj felvételi vizsgát tehetnek azok is, akik már ebben az évben ugyanebből a tárgyból eredménytelenül vizsgáztak. A felvételi vizsgára minden pályázó hozza magával személyi igazolványát, írószert, korzót, vonalzót és a dolgozat írásához szükseges papírlapokat A matematika és fizikai tárgyak dolgozataihoz függvénytáblát mindenki a helyszínen kap. Azok a pályázók, akik ebben az évben más intézményben tettek felvételi vizsgát, és annak beszámítását kérik, a jelentkezéskor közöljék, hogy a felvételi anyaguk melyik felsőoktatási intézményben található mert azokat a felvétel iztető intézmény onnan hivatalból átkéri. A felvételi döntésre augusztus végén kerül sor. a döntés ellen fellebbezésre lehetőség nincs. Kállai Gyulának az idén januárban, Kőbányán megrendezett antifasiszta nagygyűlésen elhangzott beszédét közli a népfront folyóiratának most megjelent száma. Emlékeztető évfordulók címmel. A Somogy megyei Levéltár igazgatója, dr. Kanyar József, a honismeret és a közművelődés kapcsolódási pontjait, azonos céljait térképezi fel cikkében. Egyéni meghatározása szerint a honismeret: nemzeti tudatnak környezetvédelme, a közművelődés pedig népünk művelődését emelő és gyarapító teI vékenység. Írásában felsorol néhány jelenséget, amelyek nemzeti és történeti tudatunk egyre szaporodó zavarait okozhatják, majd sorra veszi azokat a társadalmi mozgalmakat, művelődési intézményeket — és lehetséges tevékenységeiket —, amelyeknek föladatuk segíteni az identitászavarok megszüntetésében. Ismét gazdag a folyóirat . Hégiy'^t"T'il<-r/AJH lifl1. AÉIS&Üs lönben a Termés címflj melyben Polner Zoltán szegedi költő, újságíró is közli Csongrád megyei hiedelemgyűjtésének egyik- érdekes részletét, a népi gyógyítás ma is élő „tudósairól". A Könyvespolc rovatból két recenzióra hívjuk föl a figyelmet: Orbán Balázs, a „legnagyobb székely" monumentális müvét, a 110 ev után a közelmúltban végre (hasonmás kiadásban) megjelentetett Székelyföld leírását Hajdú D. Dénes ismerteti. A tévé városok közötti vetélkedősorozat megrendezésére készül melynek témája: Jókai Mór élete és munkássága. Ismereteink szerint szegedi csapat is indul; a versenyzők figyelmét bizonnyal nem kerüli el a tavaly megjelent Jókai nyomában című könyv, melyet a révkomáromi magyar nyelvű gimnázium tanára, Szénássy Zoltán írt. A Madáhc-kiadvanyt dr. Szilagyi Ferenc irodalomtörténesa artckfck a Ham ií*ri ereiben.