Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

Csütörtök, 1983. július 14. 3 Csongrádi várospolitika Termőföldek védelme Ülést tartott a megyei tanács vb A megyei tanács végrehajtó bizottsaga tegnap, kedden Szegeden ülésezett. A testü­let az előterjesztések között több fontos kérdésben dön­tött. majd megvitatta és el­fogadta a Csongrád városi tanacs végrehajtó bizottsága munkájáról szóló beszámolot. Megállapítást nyert, hogy a vb jói koordinálta a köz­ponti és helyi érdekeket, biz­tosította az ágazati célkitű­zéséit megvalósítását. Sokat fejlődött a szakigazgatási szervezet és az intézmény­hálózat irányítása. Korszerű­södött az államigazgatási munka, s ennek eredménye­ként nyílt várospolitikát va­lósítottak meg. A várospoli­tika eredményeihez sorolha­tó: megőrizték Csongrád sa­játos értékeit, megóvták a kisvárosi karaktert, kiegyen­súlyozott es tervszerű volt a fejlesztés. A testület a költségvetési gazdálkodástól kezdve a ha­tósági munka színvonalának megítéléséig sorra vette a várospolitika terén elért leg­fontosabb eredményeket. Ör­vendetes, hogy a társadalmi munka teljesítménye évről évre növekszik és 1978 óta háromszor nyerték meg a megyei településfejlesztési versenyt. A lakosság- is fo­kozottabban járult hozzá anyagi áldozatokkal a köz­műépítéshez. A VI. ötéves terv első két esztendejében sikerült teljesíteni a lakás­építési feladatokat, s meg­felelő számú telket alakítot­tak ki a magánépítőknek. A jelenlegi építőipari kapaci­tás azonban nem elegendő a fejlesztésekhez, felújítások­hoz. A szolgáltatóiparban új patyolat-, fodrász-, fény­képészegy égek kezdték meg működésüket. Nemcsak a városközpontban, hanem a peremkerületekben is javult az -ilyen jellegű ellátás. Foglalkozott a testület a munkaerő-gazdálkodással is. rámutatva arra. hogy ki­emelt várospolitikái kérdés­ként kell kezelni a pálya­orientációt. a munkaerő­tervezést Csongrád népesség­megtartó képességének nö­velése érdekében. A testület elismerte a Csongrád városi tanács végrehajtó bizottsá­gának eredményes tevékeny­ségét. javasolta, hogy to­vább javítsák a helyi árukí­nálatot. bővítsék a lakosság foglalkoztatásának lehetősé­geit, még jobban használják ki a diákétkeztetés adottsá­gait — hogy csak a leg­fontosabb határozatokat em­lítsük. A vb tájékozódott a me­zőgazdasági termőföldek használatáról és védelméről is. Mint kiderült, egyj-e úa­kább közüggyé vált a ter­mőföld megbecsülése. Az üzemek ésszerűbben alakít­juk a területeket és a szak­emberek jelentős eredmény­nek tartjak, hogy az elmúlt öt év alatt a mezőgazdasági terület csak 1,2 százalékkal, a termőterület pedig 0,7 szá­zalékkal csökkent, ami ala­csonyabb az országos átlag­nál. A mezőgazdasági nagy­üzemek hiánytalanul eleget tesznek a földhasznosítási kötelezettségüknek és a té­eszek használatában levő te­rületek nem maradnak par­lagon. A földvédelem sike­reit a gyakori halárszemlék is elősegítették. Igen nagy jelentőségű program a romos tanyák felszámolása, s a területé­nek termelésbe való vissza­állítása. Ebben a munkában a megyei földhivatallal jól együttműködnek a községi tanácsok is. A tanyák szá­mának csökkenése hosszú idő óta tartó folyamat: 1970­ben 30 ezret, ma alig 20 ez­ret tartanak számon. 1970 és 1978 között évente átlaf 731 tanya szűnt meg, az utóbb! években ez a szám 251-re csökkent. A végrehajtó bizottság örömmel állapította meg. hogy az elmúlt években a termőföld védelme, megtar­tása sokat fejlődött, és a közvélemény szemlélete is kedvezően változott. Ezt bi­zonyítja, hogy az egyéni ké­relmek is egyre inkább fi­gyelembe veszik a földvéde­lem szempontjait, s enge­dély nélkül nem használtak fel termőterületet. A Fővárosi Tanács ülése Kedden az újvárosházán Szépvölgyi Zoltán elnökle­tével ülést tartott a Fővá­rosi Tanács. A Hazafias Népfront Budapesti Bizott­sága elnökségének javasla­tára a tanács tagjai dr. Nagy Richárdot a Fővárosi Tanács elnökhelyettesévé választották. (MTI) Az áprilisi határozat megvalósításáért Alföldi városoíi vezetőinek tanácskozása A7 egymásra utalt telepü­lések együttműködéséhez, fejlesztésük összehangolásá­hoz nincs szükség az állam­igazgatás szervezeti formái­nak megváltoztatására. Sok j lehetőség nyílik a jelenlegi - szervezeti keretek között is. Ezt hangsúlyozták a meg­I nyitóban az alföldi városok vezetőinek kedden Békésen kezdődött négynapos tanács­kozásán, melyet a Magyar Urbanisztikai Társaság ren­dezett. A tanácskozás első két napján a résztvevők az al­földi kisvárosok problémáit vitatják meg, különös te­kintettel a települések, a I városok és a körnvezö köz­| ségek közötti együttműködés j lehetőségeire. Csütörtökön j Békés város kérésére egv i újszerű oktatási-nevelési központ tervezetéről mond­ják el véleményüket. A találkozó befejező napján rendezik meg három Békés megyei város: Békéscsaba, Gyula és Békés tanácstag­jainak és tanácsi dolgozói­nak fórumát Nyílt várospo­litika — Nyílt, kreatív em­ber címmel. A mostani, békési talál­kozó célja, hogv úi és vál­tozatás módozatokat keres­senek a városok, illetve a város környéki községek együttműködésének, kap­csolatainak erősítésére. Küldöttgyűlés és vezetőségválasztás MSZBT-munka értékelése A MÁV szegedi csomó­pontjának MSZBT-küldöttei tegnap délután tagcsoport­értekezletet tartottak a MÁV-kultúrotthonban. Zá­kány István. a vasúti párt­bizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, az elnökség tagjait, majd dr. Baláspiri Lajosné. a vasúti pártbizott­ság területén működő MSZ8T­tagcsoport titkára számolt be a barátságot ápoló kollek­tíva egy évtizedes munká­járól. Napjainkban Z'iOO vasutas szorgoskodik a ma gyár—szovjet barátsági mun ka mozgalommá erősítésén — mondotta. Az eredménye ket sorolva említést teti arról, hogy a KPM vasút: főosztálya által rendezett orosz nyelvi versenyen évek óta jó helyezéseket értek el Ismereteiket a Gorkij nyelv iskola szegedi kihelyezett ta­gozatán bővítik. Hasznos munkakapcsolatot alakítot­tak ki az évek során a Bu­dapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házával. Igyekez­tek a magyar és a szovjet vasutasok között a szemé lyes kapcsolatot megterem­teni. Több alkalommal láto­gattak hozzájuk ismert szak­emberek. akik beszámollak a szovjet emberek életéről, eredményeiről. A tagok kö­zül többen látogattak el a Szovjetunióba. Ennek ered­ményeként jött létre Szeged és Odessza vasúti csomó­pontok szolgálati helyeinek kollektívája között az a szo­cialista munkaverseny együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelynek keretén belül je­lölték ki közös gazdasági feladataikat. A megye más munkahelyein működő MSZBT-tagcsoportokkal pél­dául a vásárhelyi Alföldi Porcelángyár MSZBT-akti­vistáival — jó kapcsolatot tartanak fenn. Az elért eredmények lehetővé teszik, hogy a jövőben még telje­sebbé váljon a magyar és a szovjet vasutas dolgozók barátsága, együttműködése Ezután a küldöttek meg­választották a vasúti MSZBT-tagcsoport új 25 fős vezetőségét, amelynek ügy­vezető titkára dr. Remény: Katalin lett. A testület ne­vében pedig Balogh József újonnan megválasztott ügyve­zető elnök köszönte meg az MSZBT-aktivisták bizalmát A pártalapszervezetekben lezajlottak a Központi Bi zottság áprilisi határozatai feldolgozó taggyűlések. Ál­talában tartalmas vitákban reáiis, a pártalapszervezetek teherbíró képességét és fel­tételeit is figyelembe vevő konkrét feladatokat hatá­roztak meg. Így országosan széles körű véleménycserevé váltak a párttagok tanács­kozásai. A beszámolók nagy több­sége a pártmunka minden területét érintette, ezen be­lül az alapszervezet jellegé­nek megfelelően részleteseb­ben is foglalkoztak egyes kérdésekkel. így a termelő üzemekben mindenekelőtt természetesen a gazdaság­politikai feladatok végrehaj­tását, a gazdaság párt-irá­nyítását értékelték. Felei ős­séggel elemezték az üzemek helyzetét, tevékenységüket a vállalati és a népgazdasági tervek végrehajtásában. A községi, lakóterületi párt­alapszer vezetek külön fi­gyelmet fordítottak a fejlesz­tési. a k-ereskedelmj ellátás kérdéseire, az ideológiai munka főbb tapasztalataira, tennivalóira. Valamennyi pártalapszer­vezetben megkülönböztetett figyelmet fordítottak az if jú­ságot érintő kérdésekre. Reálisan értékelték azokat az eredményeket, amelyeket az ifjúságpolitikai határozat, valamint az ifjúsági törvény végrehajtásában elértek. A pártélet fontosabb kérdései közül érintették a munka­módszer fejlesztésében, a pártirányításban elért ered­ményeket. Felelősséggel, kri­tikusan tekintették át a párt­fegyelem helyzetét, a párt­megbízatások teljesítését. Hangsúlyozták, i hogy a párt ideológiai egységének erősítése fontos napi feladat A pártoktatás ISÍftOonalának emelése mellett a személyre szóló agitáció, a téves né­zetek tisztázása és a párt. tagság következetesebb Ki­állása került az értékelések középpontjába. A hozzászólók többsége általában megerősítette a vezetőség beszámolóját, a viták résztvevői egyetértésü­ket fejezték ki a Központi Bizottság határozatával, s felelősséggel szóltak a he­lyi tennivalókról. A terme'ő üzemek alapszervezeteiben a hozzászólók kiemelték, hogy fontos az exporttevé­kenység komplex fejlesztése, ehhez kell igazítani a köz •gazda-ági elemző munka, a piackutatás és az „ egész piaci tevékenység javítását Sok hozzászólásban kiindu­lási a'ap volt a munkafe­gyelem, a munkaerkölcs és a munkaidő kihasználásá­nak fokozása. Különböze oldalról — üzem- és mun­kaszervezés. bérezés, kisvál­lalkozás — tettek javaslato­kat a meglevő tartalékok kihasználására. Az anyagbeszerzés és a? anyagellátás kapcsán szól­tak a szerződéses fegye'.é n visszásságairól, termelést é. az értékesítést is akadalyozó hatásáról. Az ipari és mezőgazdasá­gi jellegű alapszervezetekben egyaránt szorgalmazták az energiaracionalizálás fel­gyorsítását, az anvag. és élőmunka-megtakarítást, va­lamint a hulladékok haszno­sítását. Sokan foglalkoztak a bérezés kérdéseivel is. Ál­talában a differenciált bére­zés megvalósítását, fegyelem, és teljesítmény-javító hala­sának jobb kihasználását igényelték. Felvetődött több ipari üzemben a gazdasági társulások, kisvállalkozások kérdése. Mindenütt bírálták az ott mutatkozó torzuláso­kat, ellenőrzésük gyengéit, de amellett foglaltak állást, hogy a becsüette] elvégzett túlmunkáért kapjon többet a dolgozó, ha nem a mun. -kaidőben teremtik meg e tevékenységek feltételeit. Szinte mindenütt fontos­nak tartották a termelő egy­ségeket terhető bürokrácia, adatszolgáltatás és admi­nisztráció ' ésszerű csökén­tését. A községi, s a lakóterü­leteken működő alapszerve­zetek ben felvetették, .hogy az alapvető élelmiszerekből, iparcikkekből esetenként akadozik az ellátás. Kérték a felvásárlás és szállítás, a megrendelések teljesítésé­nek folyamatos biztosítását. Többen szóltak a községfej­lesztés eredményeiről, gond­jairól. Kiemelték, hogy ai elért eredmények mellett to­vábbi tartalékok vannak a társadalmi összefogásban, amilyet tudatos tervezésiéi'. szervizéssel és előkészítés­sel lehet hászítüsrtarrt. "Szó. vá tették a magánerős csa­ládi házak építésének prob­lémáit. Nem minden tele­pülésen megoldott az építési telkek biztosítása, az építő­anyagok beszerzése. SOK a hiánycikk, ebből adódóan többnyire csak a „csúszó­pénz" teszi lehetővé a be­szerzést. Az alapszervezetek több­ségében a hozzászólók egyetértésüket fejezték ki az agitációs és propaganda­munka tejlesztésének szük­ségességével. Hangoztatták az iniormációiramlás tar­talmi javításának, felgyorsí­tásának fontosságát. Az alapszervezetek általában a saját feladatuknak tartot­ták. hogy a területükön fel­vetődő téves nézetekre, ideo­lógiai kérdésekre gyorsab­ban és következetesebben reagáljanak. A felszólalók többsége érzékenyen foglalkozott a fiatalok ideológiai nevelésé­nek problémáival is. össze­fogottan és az életkori sa­játosságokkal jobban szá­moló nevelőmunkát látnak szülcségesnek a körükben, amelyből minden érintett szervezetnek — állami és társadalmi — sajátosságai­nak megfelelő arányos részt kell vállalnia. Kritikusan szóltak a ká­derpolitikai elvek megvaló­sulásáról. A kádermunka központi kérdésének az utánpótlás nevelését tartot­ták. Szóvá tették, hogy gyorsítani kell a megerett kádercserék végrehajtását, tulajdonképpen azt a folya­matot. hogy az arra alkal­mas fiatalok vezető funkció­ba kerüljenek. Több hozzászóló elmond­ta, hogy tovább kell erősí­teni a pártfegyelmet, a tag­gyűlések aktivitását, növelni kell az egyéni felelősséget, a határozatok végrehajtásá­ban. A következetesebb el­lenőrzésnek és számonkérés­nek a jelenleginél jobban kell szolgálnia a párt esz­mei, cselekvési egységének szilárdítását. Az alapszervezetek a be­számolóban és a vitában el­hangzottakra építették a most következő időszak; főbb feladatait, sajátos ten­nivalóikat. A taggyűlések tapasztalatai, a megjelölt feladatok megerősítették, hogy a párttagság megér­tette a Központi Bizottság értékelését. A határozatból következő alapszervezeti tennivalók jó alapot szolgál­tatnak a XII. kongresszus célkitűzéseinek megvalósítá­sához. Dr. Arató András meg Sllapodús ü búza kétharmadát learatták Kevés helyen késztette megtorpanásra az aratókat a hét eleji eső, bár sokfelé volt borongós az idő, kedden számottevő csapadék csak a Mátraalján, Kiskunfélegyhá­za határában, Makó környé­kén, a gödöllői dombvidéken és Baranyában esett. Nem kárhoztatták az időjárást persze ezeken a vidékeken sem, kell a kapásoknak, ki­vált a kukoricának az éltető víz. A forró nyár meggyorsí­totta a kalászosok betakarí­tását: az országban a búza kétharmadát már levágták a gazdaságok. Ritka esztendő­ben halad ilyen gyorsan az aratás, tavaly ilyenkor mind­össze a kenyérgabona ötöde került magtárba, malomba. A déli országrész sok gaz­daságában már letudták a legnagyobb nyári munkát, s gépeikkel, járműveikkel a közeli és távoli szomszédban segédkeznek. Somogyban csaknem húsz gazdaság vég­zett az aratással. A Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat kedden estig több mint 143 ezer tonna búzát vett át a megyében. Tolná­ból jelentik, hogy a búza háromnegyede már fedél alá került. A Dalmandi Állami Gazdaság a saját gabonáját levágva, az Alsótengelici Ál­lami Gazdaságba, s négy ter­melőszövetkezetbe küldte nagy teljesítményű kombájn­jait. A szomszéd határban dolgoznaH niár a szedresi, a zombai, a kapospulai és a mucsai termelőszövetkezetek arató-cséplőgépei; érkeztek gépek Csongrádból is. Pest megye dabasi járásá­ban, a Fehér akác Tsz táb­láin szlovák vendégkombáj­nok segítették a betakarítást. Most, hogy a munka nagy­ján túljutottak, hat dabasi kombájnnal kiegészülve in­dul vissza a csapat. A me­gyei aratási ügyelettől ka­pott tájékoztatás szerint az idén a szokásosnál jobb volt az alkatrészellátás; a beta­karítást követően jól halad­nak a talajmunkák is, a leg­több gazdaságban élnek a másodvetés adta lehetőség­gel, több mint tízezer hektá­ron vetnek például silókuko­ricát Kedden megállapodást írt alá az Ipari Szakmai To­vábbképző Intézet, a Gép­ipari Tudományos Egyesület anyagvizsgáló szakosztálya, valamint a Roncsolásmentcs Vizsgálatok Osztrák -Tfársa­sága (ÖGFZP). A szerződés egységesíti az anyagvizsgála­ti módszereket, és biztosítja a szakemberek kölcsönös c--réjét is. Az ICNDT, az anyagvizs­gálati intézmények nemzet­közi szervezetének tavalyi moszkvai ülésén a tagorszá­gok állást foglaltak egv egységes követelményrend­szer kialakításában, elsősor­ban a radiológiai és az ult­rahangos anyagvizsgálati módszerek összehangolásá­ban. Az ajánlásokat vala­mennyi tagországnak meg­küldték. és a szervezet eu­rópai bizottsága külön fel­hívta az egyes országokat, hogy a vizsgálati módszere­ket egyeztessék, közelítsék egymáshoz az értékelési el­járásokat és lehetőleg kös­senek kétoldalú megállapo­dásokat. A most aláírt ma­gyar—osztrák szerződés ilven szerződés. Korábban Len­gyelország is hasonlót írt alá Ausztriával, az NSZK. Svájc és Ausztria háromol­dalúan szerződött. A mostani szerződés ré­vén lehetővé válik, hogy a különböző szállítmányokat még a csomagolás előtt a feladó ország szakemberei megvizsg-lhassák és a vizs­gálat eredményét a vevő el­fogadja Eddig ugvanis min­dig a vevő vizsgáltatta mea a különböző öntvényeket, hegesztési varratokat, cső­vastagságot. lemezvastagsá­got. tömörséget, felületi re­pedéseket, stb. Ez lassította a szállítást és költségesebbé is tette. Mivel hazánk és Ausztria között egyre na­gyobb az árucsere-forgalom és növekszik az ipari koope­ráció, a megállapodás min­denképpen segíti a szállítá­sok gyorsítását és egyúttal rendszeressé teheti az anyagvizsgáló szakemberek cseréjét is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents