Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

\ Szerda, 1983. július 6. 41 Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elaöki Tanácsa dr. Sch^iber Sá-idcrr főrabbinak, az Or­szágos Rabbiképző Intézet igazgatójának a magyar ál­lam és az izraelita feleke­zet közötti jó viszony fej­lesztő-.*;, hazánk kulturális értékeinek ápolása, tudomá­nyos munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmá­ból a Magyar Népköztársa­ság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Traut­mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke ked­den adta át. Jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Iicber Imre, a magyar izraeliták országos képviseletének. elnöke. Több eszköz kertműveléshez A Kermesz Áfész üzlethá­lózatában javult a kisker­tekben használatos aprócik­kek választéka. Egész sor olyan termékhez lehet hoz­zájutni, amely korábban rendszeresen a hiánycikk­listákon szerepeltek. A szövetkezet piackutatói felmérték a gyakran nem is nagy értékű,- ám a minden­napi munkához nélkülözhe­tetlen eszközök választékát Amelyik hiányzott közülük, azok gyártására megkeres­ték a vállalkozó Mezőgép­vállalatokat, ipari Szövetke­zeteket. tsz-melléküzemága­kat stb. A szervezés ered­Juhfelvásár'ási árak A juhtenyésztök korábban kifogásolták, hogy csak rö­vid távon ismerik a gazda­ságosságot végül is megha­tározó felvásárlási árakat, s így nem tudnak kellőkép­pen alkalmazkodni a változó kereslethez. Az Állatforgal­mi és Húsipari Tröszt ezért már most, a korábbiakhoz képest lényegesen hamarabb közzétette az 1984 első fél­évére vonatkozó vágójuh ex­portfelvásárlási alapárakat. Ezek ismeretében az állat­tartók — a nagyüzemek és a kistermelők egyaránt — szabályozhatják tenyésztési programjaikat, úgy időzít­hetik az állatok átadását, hogy az a piaci igényekkel jobban összhangban legyen. A fél évvel előbb meghirde­tett árak garantált árak. Ám az ipar kilátásba helyezte, hogy amennyiben a termelői kínálat az elképzeléseknek megfelelően alakul, és a piaci igényekben sem követ­kezik be alapvető változás, úgy az exportértékesítés hasznából utólagos többlet­térítést is ad. Ez méginkább érdekeltté teszi a termelő­ket az értékesítés fokozásá­ban, illetve a programozot­tabb tenyésztői munkában. Jövőre az első, illetve a második negyedév között kilónként 5 forintos árkü­lönbség mutatkozik a 14—18 kg-os tejesbárányoknál az év első három hónapjában átadott állatok javára, ilyen­kor nagy a külföldi érdek­lődés. ekkor lehet jól eladni a bárányokat. Március 15. és április 15. között további 5 forinttal kapnak többet ugyanezekért az állatokért a termelők, lévén, hogy ekkor a legnagyobb a forgalmazás. ményeként az idén már csak­nem 20 millió forint érték­ben állítják elő e cikkeket. Közéjük tartozik a korábban külföldről behozott öntöző­szórópisztoly, vagy az ugyan­csak öntözőcsövekhez szol­gáló tartóállvány. Kereset­tek az itthon kifejlesztett eszközök is, közülük az uni­verzális oltófogó, amely a szőlő-, gyümölcsoltás műve­letét egyszerűsíti. Ebből a szerszámból tízezernél töb­bet hoz forgalomba. Megoldatlan viszont még a kerti szerszámok — ásók, különféle lapátok, kapák — gyártása, for/almazása, ezek az eszközök továbbra is gyakran hiányoznak az üz­letekből. Az akadozó után­pótlás a gyártáshoz szüksé­ges, viszonylag bonyolult és drágán beszerezhető szerszá­mok hiányára vezethető visz­sza. A gyártásra főleg emi­att kevés üzem képes be­rendezkedni. A Hermesz más megoldást keresve fel­vette a kapcsolatot a termé- : keket nagyobb arányban j gyártó NDK-beli, lengyel, csehszlovák és szovjet vál­lalatokkal; tárgyalnak aker- I ti szerszámok átvételéről. Cserébe itthon készülő esz­közöket kínálnak, elsősor­ban földfúrókat és öntöző­csatlakozókat. A termesz üzlethálózata bővül. Augusztus 1-én Bu­dapesten, a Fehérvári úton megnyílik a szőlészek, ker­tészek boltja. Tudomány Összefogás a „kertek alfán" Az emberek többsége üdü­lőtelepéről ismén Mártélyt. Van pedig más „nevezetes,­sege" is: eltérve a megszo­kottól, a települes szélén ta­lálható itt a központ No, nem valamiféle hóbort foly tán alakult így. Egyszerű a magyarázat, a közintézmé­nyek megépítésekor kár lett volna megbontani a hagyo­mányos szerkezetben kap­csolódó csaladi hazak sorát. Emiatt került a „kertek al­jára" a község centruma, benne a tanácsháza, az or­vosi rendelő, a Fürst Sán­dor mezőgazdasági termelő­szövetkezet irouája. Néhány hete itt vána ügyfeleit a községi körzeti megbízott is. Csinos, szepen berendezett irodában, de ennek hosszabb a tö*ténete. Kezdjük azzal, hogy ko­rábban egy embernfek ki kellett jönnie, ha kettő be­ment, oly szűkös, mindösz­sze hat négyzetméter alap­területű volt az egykori iro­da. Kényelmetlen körűimé nvek között zajlott az ügy­félfogadás, arról nem ' is szólva, hogy a parányi he­lyiség teljességgel alkalmat­lannak számított a népes, 17 tagú önkéntes tendöri cso­port megbeszéléseire, az el­igazításra, az óhatatlanul szükséges továbbképzésre Márpedig — meglehet a községben jó a közrend, megfelelő a Közbiztonság — akad a körzeti megbízottnak és társadalmi segítőinek ép­pen elég dolga, s az egyre gyarapodó idegenforgalom­ból következően, még több is lesz a jövőben. Mivel — mint Vida sőzsef törzsőr­mester, körzeti megbízott el­mondta — a legtöbb gondot az üdülőtelepen megforduló hazai és külföldi vendégek okozzák. Sajnos, mind töb­ben vannak, akik nem pusztán a Kikapcsolódás, a pihenés kedveert jönnek a Holt Tisza partjára. Sőt. jó néhányan nem is az üdü­lőszezonban látogatnak ide, éppen ellenkezőleg, akkor, aesukac jy^iJi géP&teB a folyópart. A lezárt, lakat­lan, de szépen berendezett üdülők — mint bárhol má­sutt, az orszagban — vonz­zák a csavargókat, a betö­rőket. A komoly értéket képviselő vízparti épületek védelme nem kis feladatot jelent, a körzet; megbízott és önkéntes segitói rendsze­resen ellenőrzik az üdülőte­lepet. Emellett természete­sen a község nyugalma fe­lett is őrködnek; a céltala­nul ődöngő idegenek a la­kosság javait is veszélyez­tetik. Vida József mindig bizton számíthat a lakosság közre­működésére, jo kapcsolatot sikerült kiaiakilania a he­lyi tanáccsal, a partszervek­kel, a gazdasági vezetőkkel. Olyannyira, hogy amikor már elodázhataúan feladat­tá vált az uj rendőri iroda kialakítása, keszségesen vál­lalkoztak a segítségre. A ta­nács nemcsak, hogy telket biztosított, az építés költsé­geihez is hozzájárult: 54 ezer forint értekú anyagot bocsátott az épitek rendel­kezésére. akik egyébként a Fürst Sándor Tsz munkásai voltak. A termelőszövetke­zet épületfát is adott, meg­szervezte á szállítást, min­dent egybevetve 52 ezer fo­rint értékű seguséget nyúj­tott. Mire az utolsó simítá­sokat is befejezték, 2409 órát dolgozta* társadalmi munkában az ep'tők, legde­rekasabban az önkéntes rendőrök csoportja vette ki részét az építkezésből, 2000 munkaórával. Dicséretes odaadással dolgoztak vala­mennyien, néhányuk tevé­kenysége külön is emlitést érdemel. Rocz Sándor 521 órát áldozott szabad idejé­ből a korszerű, kulturált kö­rülményeket biztosító épü­let létrehozására. Az alapok ásásától a belsó munkála­tok végzéséig minden mun­kafázisnál segedkezett. Ha azt is elmondjuk róla, hogy bizony otthon is bőven akad tennivalója — öt gyermek édesapja, naponta utazik vásárhelyi munkahelyére — önzetlensége különösen di­cséretre méitó. Kiss Má­tyás, az ónkeutes rendőri csoport vezetője a szerve­zésben volt néikülözhetet-. len. Békési Sándor, Székely I Szabó Sándor munkája is sokat nyomott a latban. Az építkezős tavaly szep­temberben kezdődött, idén április 24-én adtak át az irodát rendeltetésének. A csinos kis épületben két he­lyiséget alakítottak ki; egyik a körzeti megbízott irodája (rádióval, telefon- i nal), a másik, nagyobb te­rületű, a tanács által szé­pen berendezeti, szoba az ügyfelek fogaöasára készült, de más célra is hasznosít­ható. Most mar — például — itt tartja Vida József az eligazításokat, itt zajlik az önkéntesek továbbképzése is. A 226 ezer forint értékel képviselő epuletben meg garázs is helyet kapott. Jelenleg az irodához ve­zető 50 méter hosszú. 3 mé­ter széles utat építik, ez idáig 100 tarsadalmi mun­kaórát áldozlak, rá. L. 7A Az utóbbi időkben érzé­kelhető változások következ­tek be a társadalomtudomá­nyok fejlődésében. Gondol­junk csak belső szerkezeti változásaira, új kutatási te­rületek kialakulására, a ku­tatás eszköztárának gazda­godására stb. A legjelentő­sebb változásnak azonban a tudomány és a társadalmi gyakorlat viszonyában bekö­vetkezett gyökeres fordulat tekinthető. A tudomány és a politika bonyolult viszo­nyáról, a tudományoknak a társadalompolitikai döntések elősegítésében betöltött sze­repéről Szorcsik Sándorral, az MSZMP KB Társadalom­tudományi Intézetének tu­dományos osztályvezetőjével beszélgettünk. — Többszintű, sokrétű ösz­szefüggésrendszerről van szó — mondotta. Az egyik di­menziót a szűkebb értelem­ben vett tudománypolitika problémaköre adja. E kap­csolatrendszerben olyan kér­désekre keresünk választ, hogy miként viszonyul a po­litika a tudományhoz, mint a társadalmi gyakorlat egyik szférájához; milyenek a tu­dományok fejlesztésére vo­natkozó stratégiai és taktikai célok; milyen eszközökkel, módszerekkel irányítja, be­folyásolja a politika a tu­dományos kutatás szféráját Egy másik összefüggésrend­szerben a kérdések a politi­kai döntések tudománvbs megalapozása, és a kutatási eredmények gyakorlati al­kalmazása körül sűrűsödnek. A tudomány a politikán ke­resztül is. annak segédle­tével kapcsolódik a társa­dalmi gyakorlathoz, eredmé­nyei a politika közvetítésé­vel kerülnek gyakorlati al­kalmazásra. A tudomány és a politika viszonyának har­madik dimenziójában a tu­dományok és a társadalmi gyakorlat olyan összefüggés­rendszere jelenik meg, ami­kor a tudományos kutatá­sok eredményeit az oktatá­son, a közgondolkodás for­málásán, az ideológiai te­vékenységen, az információs rendszeren keresztül sokszo­ros áttétellel, alkalmazzák. A tudomány és a politika vi­szonyának újabb dimenziója: a tudomány elhelyezkedése a hatalmi struktúrában. Itt olyan kérdésekre keresünk választ, hogy miként bizto­sított a tudományos saféra részvétele, érdekképviselete a politikában, a politikai dön­tésekben. A tudományok és a po­litika alakulásaban kitűzött cél: biztosítani a já együtt­működést, összhangot terem­teni a tudomány és a poli­tika szüntelenül változó vi­szonyában. Melyek az együtt­működés esetleges problé­mái? — Az olyan társadalomtu­dományi ágazatokban, ahol még ma is él a „tiszta tu­domány" illúziója, nem rit­ka az a kutatói magatartás, amikor a tudós a történelmi régmúlt témáihoz menekül, a társadalmi gyakorlat peri­fériáin felmerülő kérdések kutatásába temetkezik, s így kísérli meg távol tartani ma­gát a politikától. Jelentkez­nek végletek a politika ol­daláról is. 'A politikai gya­korlat esetenként hajszolja a kutatásokat a társadalom szükségleteinek közvetlen ki­elégítésére, s a tudományt; gyakran a politika „szolgáló lánya"-ként kezeli. Ez a ma­gatartás ugyancsak okozhat zavarokat a tudomány és a politika együttműködésében. (t Hogyan jelölhető meg a tudomány és a politika közötti helyes viszony? — Alapvetőnek tartom, hogy a társadalomtudomá­nyok nem táplálkozhatnak a politika érdekeiből, és a po­litika sem származtathatja értékeit a tudományból. A szocialista társadalmi rend­szerbeli mindkettő értéké­nek közös forrása a marxiz­mus-leninizmus. így hosz­szabb távon szükségszerűen jön létre az összhang. Rö­vid távon azonban nem szük­ségszerű, hogy harmonizál­janak, hiszen a politika és a tudomány belső érdektagozó­dása eltérő. A politikának érdeke, hogy döntései meg­alapozásában a tudományra támaszkodjon. A tudomány­nak is érdeke, hogy a politi­ka az alkotó munka szá­mára kedvező körülményeket teremtsen. 4} A gyakorlatban hogyan érvényesül tudománypoliti­kánk? — A tudománypolitika a társadalmi igényeket köz­vetíti a tudományokhoz. A tervezés rendszerén át köz­vetített társadalmi igények elsősorban az országos szin­tű távlati és középtávú ku­tatási fő irányokban, prog­ramokban jutottak kifejezés­re. A tudomány és a politi­ka kapcsolatát erőseítették azok a társadalomtudományi kutatási megbízások és aján­lások, amelyeket első ízben az MSZMP X. kongresszusát követően határoztak meg a pártfórumok. A ..pártmegren­delésekként" közismertté vált kutatási feladatok a társadalmi fejlődés szem­pontjából időszerű és fon­tos kérdések elméleti vizs­gálatára kérték fel és moz­gósították a társadalomtu­dományok művelőinek szé­les körét. Kiemelkedő fon­tosságú volt a társadalomtu­dományok hozzájárulása a politikai döntések előkészí­téséhez és tudományos meg­alapozásához. A társadalom­tudományi kutatók jelentós szerepet vállaltak a politi­kai döntések előkészítésében, alternatív javaslatok kidol­gozásában, a párthatározatok elemző munkálataiban. A je­lentősebb társadalomtudomá­nyi műhelyek közreműködtek például a gazdasági mecha­nizmus. az állami élet. az oktatási rendszer, a közmű­velődés továbbfejlesztésével, a gazdasági szerkezet és a külgazdasági stratégia meg­alapozásával kapcsolatos nagy horderejű döntések ki­dolgozásában. E gyakorlat állandósulása egyfelől elő­segítette a társadalomtudo­mányi kutatások és a tár­sadalmi gyakorlat eleven, szoros kapcsolatát, másfelől a társadalmi gyakorlat során felvetődő kérdések tudomá­nyos elemzésével és meg­válaszolásával a politika tu­dományos megalapozásához is hozzájárult. A társadalomirányítás­ban az-elmúlt években mi­lyen formák, intézmények ét módszerek alakultak ki ab­ból a célból, hogy segítsék a politikai döntések tudo­mányos megalapozását, a kutatási eredmények gyakor­lati alkalmazásai? — Az MTA tudományos osztályai, bizottságai, tudo­mányos társaságok, közéleti fórumok, a párt központi szervei mellett működő mun­kaközösségek, állandó bi­zottságok, a pártintézmények bevonása a politikai dönté­sek előkészítésébe, a folya­matos konzultáció a tudo­mány és a politika képvise­lői között, a pártmegrende­lések rendszere azok a for­mák, amelyek lehetőseget te­remtenek arra, hogy a tudo­mány eredményeit fel le­hessen használni a társadal­mi gyakorlatban. E mecha­nizmusok működésével ko­rántsem lehetünk elégedet­tek. A tudománynak és a politikának is érdeke, hogy tovább keresse azokat a le­hetőségeket, amelyek bizto­sítják a tudomány és a po­litika közötti folyamatos, rendszeres kapcsolatokat. M. É. Megbízás, kinevezés Rektori, főigazgatói meg­bízásokat egyetemi, főisko­lai tanári kinevezéseket es kitüntetéseket adott at ked­den a Vigadóban Korcsog András művelődési minisz­tériumi államtitkár. A Minisztertanács július 1. hatállyal — többek kö­zött — dékáni teendők ellá­tásával bízta meg Serfőző Lajos egvetemi tanárt. a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi karán. A sCegedi József Attila Tudományegyetemen egyete­mi tanári kinevezest kapott Papp Ignác, az állam- és jogtudományi kar állam- és jogelméleti tanszékére. Mt­ltola Tibor, a bolcseeaettodo. mányi kar finnugor nyelv­tudományi tanszékére. Ka­puy Ede. a természettudo­mányi kar elmeleti fizikai tanszékére. * Az egészségügyi miniszter ugyancsak 1983. július else­jével kinevezte: Dr. Boros Mihályt, a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem anaeste­siológiai és intenzív terápiás intézetébe egvetemi tanárrá, egyidejűleg me»k|>ta ugyan­ezen intézet igazgatói teen­dőinek ellátásával. Dr. Ko­vács Lászlót, a Szegedi Or­vostudományi Egyetem szü­lészeti es nőgyógyászati kli­nikáiára egvetemi tanarrá nevezte Iri az egészségügyi BBMMSZtee. Tanévzáró az SZMT oktatási központjában Tanévzárót tartottak teg­nap. kedden Szegeden, az SZMT oktatási központjában Ezen Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megye SZMT-inek, valamint szakági szakszerve­zeti bizottságainak képvise­lői vettek részt. A megjelenteke.t, közöt­tük Szögi Bélát, a Csongrád megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, dr. DobóczKy Karolyné. az" SZMT titkára köszöntötte. Ezt követően dr. Végh, Gyuláné. az oktatási köz­pont vezetője értékelte a szakszervezeti mozgalom­ban oly fontos szerepet be­töltő oktatás és továbbkép­zés tapasztalatait, különös tekintettel az 1982—83-as oktatási évre. Részletes elemzésében kiemelte, hogy legnagyobb érdeklődés — és részvétel — a munkavédelmi aktívák, továbbá a főbizal­mik és a szakszervezeti bi­zottságok titkárai részére szervezett tanfolyamoKon Az alap- éS továbbképző* seken összesen 1260 tisztség­viselő vett részt a három megyéből; legnagyobb szám. ban Csongrád megyéből. Va­lamennyien hasznos elméleti és gyakorlati tapasztalatok­kal. a legújabb tudnivalók és isifieretek birtokában tá­vozta* a tanfolyamokról — ezt igazolják a hallgatók le­jegyzett veleményei is. A következő, azaz az 1983 —84-es oktatási év perspek­tíváiról szólva elmondta, hogy változatlanul szeretné­nek támaszkodni az éu-iig is áldozat- és segítőkész a** tívákra, külső előadókra, Sokkal inkább a gyakorlati szükségleteknek, igényeknek kívánnak eleget tenni, ter­mészetesen a SZOT irány­elveinek megfelelően. Végül köszönetét mondott mindazoknak, akik a szak­szervezeti tisztségviselők to» vábbképzésében aktivan kőa­rtraűkddteás.

Next

/
Thumbnails
Contents