Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

\ Szerda, 1983. július 6. 41 Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elaöki Tanácsa dr. Sch^iber Sá-idcrr főrabbinak, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának a magyar állam és az izraelita felekezet közötti jó viszony fejlesztő-.*;, hazánk kulturális értékeinek ápolása, tudományos munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden adta át. Jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Iicber Imre, a magyar izraeliták országos képviseletének. elnöke. Több eszköz kertműveléshez A Kermesz Áfész üzlethálózatában javult a kiskertekben használatos aprócikkek választéka. Egész sor olyan termékhez lehet hozzájutni, amely korábban rendszeresen a hiánycikklistákon szerepeltek. A szövetkezet piackutatói felmérték a gyakran nem is nagy értékű,- ám a mindennapi munkához nélkülözhetetlen eszközök választékát Amelyik hiányzott közülük, azok gyártására megkeresték a vállalkozó Mezőgépvállalatokat, ipari Szövetkezeteket. tsz-melléküzemágakat stb. A szervezés eredJuhfelvásár'ási árak A juhtenyésztök korábban kifogásolták, hogy csak rövid távon ismerik a gazdaságosságot végül is meghatározó felvásárlási árakat, s így nem tudnak kellőképpen alkalmazkodni a változó kereslethez. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt ezért már most, a korábbiakhoz képest lényegesen hamarabb közzétette az 1984 első félévére vonatkozó vágójuh exportfelvásárlási alapárakat. Ezek ismeretében az állattartók — a nagyüzemek és a kistermelők egyaránt — szabályozhatják tenyésztési programjaikat, úgy időzíthetik az állatok átadását, hogy az a piaci igényekkel jobban összhangban legyen. A fél évvel előbb meghirdetett árak garantált árak. Ám az ipar kilátásba helyezte, hogy amennyiben a termelői kínálat az elképzeléseknek megfelelően alakul, és a piaci igényekben sem következik be alapvető változás, úgy az exportértékesítés hasznából utólagos többlettérítést is ad. Ez méginkább érdekeltté teszi a termelőket az értékesítés fokozásában, illetve a programozottabb tenyésztői munkában. Jövőre az első, illetve a második negyedév között kilónként 5 forintos árkülönbség mutatkozik a 14—18 kg-os tejesbárányoknál az év első három hónapjában átadott állatok javára, ilyenkor nagy a külföldi érdeklődés. ekkor lehet jól eladni a bárányokat. Március 15. és április 15. között további 5 forinttal kapnak többet ugyanezekért az állatokért a termelők, lévén, hogy ekkor a legnagyobb a forgalmazás. ményeként az idén már csaknem 20 millió forint értékben állítják elő e cikkeket. Közéjük tartozik a korábban külföldről behozott öntözőszórópisztoly, vagy az ugyancsak öntözőcsövekhez szolgáló tartóállvány. Keresettek az itthon kifejlesztett eszközök is, közülük az univerzális oltófogó, amely a szőlő-, gyümölcsoltás műveletét egyszerűsíti. Ebből a szerszámból tízezernél többet hoz forgalomba. Megoldatlan viszont még a kerti szerszámok — ásók, különféle lapátok, kapák — gyártása, for/almazása, ezek az eszközök továbbra is gyakran hiányoznak az üzletekből. Az akadozó utánpótlás a gyártáshoz szükséges, viszonylag bonyolult és drágán beszerezhető szerszámok hiányára vezethető viszsza. A gyártásra főleg emiatt kevés üzem képes berendezkedni. A Hermesz más megoldást keresve felvette a kapcsolatot a termé- : keket nagyobb arányban j gyártó NDK-beli, lengyel, csehszlovák és szovjet vállalatokkal; tárgyalnak aker- I ti szerszámok átvételéről. Cserébe itthon készülő eszközöket kínálnak, elsősorban földfúrókat és öntözőcsatlakozókat. A termesz üzlethálózata bővül. Augusztus 1-én Budapesten, a Fehérvári úton megnyílik a szőlészek, kertészek boltja. Tudomány Összefogás a „kertek alfán" Az emberek többsége üdülőtelepéről ismén Mártélyt. Van pedig más „nevezetes,sege" is: eltérve a megszokottól, a települes szélén található itt a központ No, nem valamiféle hóbort foly tán alakult így. Egyszerű a magyarázat, a közintézmények megépítésekor kár lett volna megbontani a hagyományos szerkezetben kapcsolódó csaladi hazak sorát. Emiatt került a „kertek aljára" a község centruma, benne a tanácsháza, az orvosi rendelő, a Fürst Sándor mezőgazdasági termelőszövetkezet irouája. Néhány hete itt vána ügyfeleit a községi körzeti megbízott is. Csinos, szepen berendezett irodában, de ennek hosszabb a tö*ténete. Kezdjük azzal, hogy korábban egy embernfek ki kellett jönnie, ha kettő bement, oly szűkös, mindöszsze hat négyzetméter alapterületű volt az egykori iroda. Kényelmetlen körűimé nvek között zajlott az ügyfélfogadás, arról nem ' is szólva, hogy a parányi helyiség teljességgel alkalmatlannak számított a népes, 17 tagú önkéntes tendöri csoport megbeszéléseire, az eligazításra, az óhatatlanul szükséges továbbképzésre Márpedig — meglehet a községben jó a közrend, megfelelő a Közbiztonság — akad a körzeti megbízottnak és társadalmi segítőinek éppen elég dolga, s az egyre gyarapodó idegenforgalomból következően, még több is lesz a jövőben. Mivel — mint Vida sőzsef törzsőrmester, körzeti megbízott elmondta — a legtöbb gondot az üdülőtelepen megforduló hazai és külföldi vendégek okozzák. Sajnos, mind többen vannak, akik nem pusztán a Kikapcsolódás, a pihenés kedveert jönnek a Holt Tisza partjára. Sőt. jó néhányan nem is az üdülőszezonban látogatnak ide, éppen ellenkezőleg, akkor, aesukac jy^iJi géP&teB a folyópart. A lezárt, lakatlan, de szépen berendezett üdülők — mint bárhol másutt, az orszagban — vonzzák a csavargókat, a betörőket. A komoly értéket képviselő vízparti épületek védelme nem kis feladatot jelent, a körzet; megbízott és önkéntes segitói rendszeresen ellenőrzik az üdülőtelepet. Emellett természetesen a község nyugalma felett is őrködnek; a céltalanul ődöngő idegenek a lakosság javait is veszélyeztetik. Vida József mindig bizton számíthat a lakosság közreműködésére, jo kapcsolatot sikerült kiaiakilania a helyi tanáccsal, a partszervekkel, a gazdasági vezetőkkel. Olyannyira, hogy amikor már elodázhataúan feladattá vált az uj rendőri iroda kialakítása, keszségesen vállalkoztak a segítségre. A tanács nemcsak, hogy telket biztosított, az építés költségeihez is hozzájárult: 54 ezer forint értekú anyagot bocsátott az épitek rendelkezésére. akik egyébként a Fürst Sándor Tsz munkásai voltak. A termelőszövetkezet épületfát is adott, megszervezte á szállítást, mindent egybevetve 52 ezer forint értékű seguséget nyújtott. Mire az utolsó simításokat is befejezték, 2409 órát dolgozta* társadalmi munkában az ep'tők, legderekasabban az önkéntes rendőrök csoportja vette ki részét az építkezésből, 2000 munkaórával. Dicséretes odaadással dolgoztak valamennyien, néhányuk tevékenysége külön is emlitést érdemel. Rocz Sándor 521 órát áldozott szabad idejéből a korszerű, kulturált körülményeket biztosító épület létrehozására. Az alapok ásásától a belsó munkálatok végzéséig minden munkafázisnál segedkezett. Ha azt is elmondjuk róla, hogy bizony otthon is bőven akad tennivalója — öt gyermek édesapja, naponta utazik vásárhelyi munkahelyére — önzetlensége különösen dicséretre méitó. Kiss Mátyás, az ónkeutes rendőri csoport vezetője a szervezésben volt néikülözhetet-. len. Békési Sándor, Székely I Szabó Sándor munkája is sokat nyomott a latban. Az építkezős tavaly szeptemberben kezdődött, idén április 24-én adtak át az irodát rendeltetésének. A csinos kis épületben két helyiséget alakítottak ki; egyik a körzeti megbízott irodája (rádióval, telefon- i nal), a másik, nagyobb területű, a tanács által szépen berendezeti, szoba az ügyfelek fogaöasára készült, de más célra is hasznosítható. Most mar — például — itt tartja Vida József az eligazításokat, itt zajlik az önkéntesek továbbképzése is. A 226 ezer forint értékel képviselő epuletben meg garázs is helyet kapott. Jelenleg az irodához vezető 50 méter hosszú. 3 méter széles utat építik, ez idáig 100 tarsadalmi munkaórát áldozlak, rá. L. 7A Az utóbbi időkben érzékelhető változások következtek be a társadalomtudományok fejlődésében. Gondoljunk csak belső szerkezeti változásaira, új kutatási területek kialakulására, a kutatás eszköztárának gazdagodására stb. A legjelentősebb változásnak azonban a tudomány és a társadalmi gyakorlat viszonyában bekövetkezett gyökeres fordulat tekinthető. A tudomány és a politika bonyolult viszonyáról, a tudományoknak a társadalompolitikai döntések elősegítésében betöltött szerepéről Szorcsik Sándorral, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos osztályvezetőjével beszélgettünk. — Többszintű, sokrétű öszszefüggésrendszerről van szó — mondotta. Az egyik dimenziót a szűkebb értelemben vett tudománypolitika problémaköre adja. E kapcsolatrendszerben olyan kérdésekre keresünk választ, hogy miként viszonyul a politika a tudományhoz, mint a társadalmi gyakorlat egyik szférájához; milyenek a tudományok fejlesztésére vonatkozó stratégiai és taktikai célok; milyen eszközökkel, módszerekkel irányítja, befolyásolja a politika a tudományos kutatás szféráját Egy másik összefüggésrendszerben a kérdések a politikai döntések tudománvbs megalapozása, és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása körül sűrűsödnek. A tudomány a politikán keresztül is. annak segédletével kapcsolódik a társadalmi gyakorlathoz, eredményei a politika közvetítésével kerülnek gyakorlati alkalmazásra. A tudomány és a politika viszonyának harmadik dimenziójában a tudományok és a társadalmi gyakorlat olyan összefüggésrendszere jelenik meg, amikor a tudományos kutatások eredményeit az oktatáson, a közgondolkodás formálásán, az ideológiai tevékenységen, az információs rendszeren keresztül sokszoros áttétellel, alkalmazzák. A tudomány és a politika viszonyának újabb dimenziója: a tudomány elhelyezkedése a hatalmi struktúrában. Itt olyan kérdésekre keresünk választ, hogy miként biztosított a tudományos saféra részvétele, érdekképviselete a politikában, a politikai döntésekben. A tudományok és a politika alakulásaban kitűzött cél: biztosítani a já együttműködést, összhangot teremteni a tudomány és a politika szüntelenül változó viszonyában. Melyek az együttműködés esetleges problémái? — Az olyan társadalomtudományi ágazatokban, ahol még ma is él a „tiszta tudomány" illúziója, nem ritka az a kutatói magatartás, amikor a tudós a történelmi régmúlt témáihoz menekül, a társadalmi gyakorlat perifériáin felmerülő kérdések kutatásába temetkezik, s így kísérli meg távol tartani magát a politikától. Jelentkeznek végletek a politika oldaláról is. 'A politikai gyakorlat esetenként hajszolja a kutatásokat a társadalom szükségleteinek közvetlen kielégítésére, s a tudományt; gyakran a politika „szolgáló lánya"-ként kezeli. Ez a magatartás ugyancsak okozhat zavarokat a tudomány és a politika együttműködésében. (t Hogyan jelölhető meg a tudomány és a politika közötti helyes viszony? — Alapvetőnek tartom, hogy a társadalomtudományok nem táplálkozhatnak a politika érdekeiből, és a politika sem származtathatja értékeit a tudományból. A szocialista társadalmi rendszerbeli mindkettő értékének közös forrása a marxizmus-leninizmus. így hoszszabb távon szükségszerűen jön létre az összhang. Rövid távon azonban nem szükségszerű, hogy harmonizáljanak, hiszen a politika és a tudomány belső érdektagozódása eltérő. A politikának érdeke, hogy döntései megalapozásában a tudományra támaszkodjon. A tudománynak is érdeke, hogy a politika az alkotó munka számára kedvező körülményeket teremtsen. 4} A gyakorlatban hogyan érvényesül tudománypolitikánk? — A tudománypolitika a társadalmi igényeket közvetíti a tudományokhoz. A tervezés rendszerén át közvetített társadalmi igények elsősorban az országos szintű távlati és középtávú kutatási fő irányokban, programokban jutottak kifejezésre. A tudomány és a politika kapcsolatát erőseítették azok a társadalomtudományi kutatási megbízások és ajánlások, amelyeket első ízben az MSZMP X. kongresszusát követően határoztak meg a pártfórumok. A ..pártmegrendelésekként" közismertté vált kutatási feladatok a társadalmi fejlődés szempontjából időszerű és fontos kérdések elméleti vizsgálatára kérték fel és mozgósították a társadalomtudományok művelőinek széles körét. Kiemelkedő fontosságú volt a társadalomtudományok hozzájárulása a politikai döntések előkészítéséhez és tudományos megalapozásához. A társadalomtudományi kutatók jelentós szerepet vállaltak a politikai döntések előkészítésében, alternatív javaslatok kidolgozásában, a párthatározatok elemző munkálataiban. A jelentősebb társadalomtudományi műhelyek közreműködtek például a gazdasági mechanizmus. az állami élet. az oktatási rendszer, a közművelődés továbbfejlesztésével, a gazdasági szerkezet és a külgazdasági stratégia megalapozásával kapcsolatos nagy horderejű döntések kidolgozásában. E gyakorlat állandósulása egyfelől elősegítette a társadalomtudományi kutatások és a társadalmi gyakorlat eleven, szoros kapcsolatát, másfelől a társadalmi gyakorlat során felvetődő kérdések tudományos elemzésével és megválaszolásával a politika tudományos megalapozásához is hozzájárult. A társadalomirányításban az-elmúlt években milyen formák, intézmények ét módszerek alakultak ki abból a célból, hogy segítsék a politikai döntések tudományos megalapozását, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásai? — Az MTA tudományos osztályai, bizottságai, tudományos társaságok, közéleti fórumok, a párt központi szervei mellett működő munkaközösségek, állandó bizottságok, a pártintézmények bevonása a politikai döntések előkészítésébe, a folyamatos konzultáció a tudomány és a politika képviselői között, a pártmegrendelések rendszere azok a formák, amelyek lehetőseget teremtenek arra, hogy a tudomány eredményeit fel lehessen használni a társadalmi gyakorlatban. E mechanizmusok működésével korántsem lehetünk elégedettek. A tudománynak és a politikának is érdeke, hogy tovább keresse azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják a tudomány és a politika közötti folyamatos, rendszeres kapcsolatokat. M. É. Megbízás, kinevezés Rektori, főigazgatói megbízásokat egyetemi, főiskolai tanári kinevezéseket es kitüntetéseket adott at kedden a Vigadóban Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkár. A Minisztertanács július 1. hatállyal — többek között — dékáni teendők ellátásával bízta meg Serfőző Lajos egvetemi tanárt. a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karán. A sCegedi József Attila Tudományegyetemen egyetemi tanári kinevezest kapott Papp Ignác, az állam- és jogtudományi kar állam- és jogelméleti tanszékére. Mtltola Tibor, a bolcseeaettodo. mányi kar finnugor nyelvtudományi tanszékére. Kapuy Ede. a természettudományi kar elmeleti fizikai tanszékére. * Az egészségügyi miniszter ugyancsak 1983. július elsejével kinevezte: Dr. Boros Mihályt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem anaestesiológiai és intenzív terápiás intézetébe egvetemi tanárrá, egyidejűleg me»k|>ta ugyanezen intézet igazgatói teendőinek ellátásával. Dr. Kovács Lászlót, a Szegedi Orvostudományi Egyetem szülészeti es nőgyógyászati klinikáiára egvetemi tanarrá nevezte Iri az egészségügyi BBMMSZtee. Tanévzáró az SZMT oktatási központjában Tanévzárót tartottak tegnap. kedden Szegeden, az SZMT oktatási központjában Ezen Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megye SZMT-inek, valamint szakági szakszervezeti bizottságainak képviselői vettek részt. A megjelenteke.t, közöttük Szögi Bélát, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. DobóczKy Karolyné. az" SZMT titkára köszöntötte. Ezt követően dr. Végh, Gyuláné. az oktatási központ vezetője értékelte a szakszervezeti mozgalomban oly fontos szerepet betöltő oktatás és továbbképzés tapasztalatait, különös tekintettel az 1982—83-as oktatási évre. Részletes elemzésében kiemelte, hogy legnagyobb érdeklődés — és részvétel — a munkavédelmi aktívák, továbbá a főbizalmik és a szakszervezeti bizottságok titkárai részére szervezett tanfolyamoKon Az alap- éS továbbképző* seken összesen 1260 tisztségviselő vett részt a három megyéből; legnagyobb szám. ban Csongrád megyéből. Valamennyien hasznos elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal. a legújabb tudnivalók és isifieretek birtokában távozta* a tanfolyamokról — ezt igazolják a hallgatók lejegyzett veleményei is. A következő, azaz az 1983 —84-es oktatási év perspektíváiról szólva elmondta, hogy változatlanul szeretnének támaszkodni az éu-iig is áldozat- és segítőkész a** tívákra, külső előadókra, Sokkal inkább a gyakorlati szükségleteknek, igényeknek kívánnak eleget tenni, természetesen a SZOT irányelveinek megfelelően. Végül köszönetét mondott mindazoknak, akik a szakszervezeti tisztségviselők to» vábbképzésében aktivan kőartraűkddteás.