Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-05 / 157. szám

31 Kedd, 1983. július 5: Befejeződött a mezőgazdász úttörők szaktábora Az úttörő mezőgazdászok országos szaktábora hétfőn, tegnap fejeződött be a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen. A táborozás idején rendezték meg az országos vetélkedőt is. amelyen a Bé­kés, a Fejér és Nógrád me­gyei úttörők szerepeltek a legsikeresebben. A részt ve­vő úttörők korábban me­gyei vetélkedőkön szeretjei­tek sikeresen; mindenünnen egy háromtagú csapatot küldtek a gödöllői táborba. Az egyhetes eseménysoro­zat idején számos kulturális és sportprogram várta a gyerekeket, ellátogattak egyebek között a Budapesti Mezőgazdasági Múzeumba, a vácrátóti botanikuskertbe, kirándulást tettek úttörővas­úttal Királyrétre. Textilipari szakmunkásakat avattak Hétfőn, a Budapest Sport- mékszerkezet, megkétszere­csarnokban csaknem kétezer ződött az előállított termé­fiatalt avattak textilszak­munkássá. Az ünnepségen Szabó Imre ipari miniszterhelyettes mél­tatta a több mint százezer kek értéke, s — nem utol­sósorban — kulturáltabbá váltak a munkafeltételek. A műszaki fejlődés korszerűen képzett, széles látókörű dolgozót, köztük 37 ezer szakmunkásokat követel. Az szakmunkást foglalkoztató ország 61 textil-szakmunkás­szakma jelentőségét. Az ipar­ág 42 vállalata évente 45 milliárd forint értéket állít elő, s termelésének mint­egy felét exportálja. A mi­niszterhelyettes hangsúlyoz­ta: növelni kell a textilipar versenyképességét, s ezt a munka minőségének javítá­sával, a ráfordítások csök­kentésével érhetik el. A fel­tétek'.; adottak, hiszen a kö­zelmúltban befejeződött 26 milliárd forintos textilipari rekonstrukció során magas műszaki színvonalú, terme­képző intézetében most vég­zett fiatalok új tanterv sze­rint tanultak, és új szabály­zat szerint vizsgáztak. A teljesebb szakmai alapisme­retek birtokában az ágazat­ban több munkakört is be­tölthetnek. A miniszterhe­lyetles hangsúlyozta: mind­amellett tovább kell javíta­ni az elméleti és gyakorlati képzés anyagi, technikai, személyi feltételeit, s ki kell alakítani a textilipari tan­műhelyhálózatot. Az ifjú szakmunkásokat lékeny berendezésekkel vál- ezután Martos Istvánné, a tották fel az elavult gépeket. Textilipari Dolgozók Szak­Korszerűsödött a technoló- szervezetének főtitkára kö­gia, átalakulóban van a ter- szöntötte. vezető egyénisége Noha korábban is gyako- Más? Fogalmazzunk egy­ri. fontos téma volt, mégis értelműbben: Nehezebb, bo­azt tapasztalom, az utóbbi nyolultabb. az összes veze­hónapokban szokatlanul so- tői — politikai, szakmai, ern­kat beszélünk a vezetésről; a beri — képességet próbára vezetői munka színvonaláról, tevőbb. Ami korábban elég a vezetők magatartásáról, fe- volt, az ma már nem elég. lelősségéről, alkalmasságáról, Hibák, amelyek észrevétle­a rossz vezetésből adódó hiá- nek voltak, egyszerre fel­nyosságokról. a jóból eredő színre kerülnek. Csakhogy eredményekről, és más ha- néhányra utaljak közülük: a sonló, ide kapcsolódó kérdé- határozatlanságból, duntés­sekről. Olyanokról, amelyek képtelenségből, vagy netán a jobban e téma tartalrjiához, felelőtlenségből, tájékozatlan­és az általa kiváltott han- sásból, meggondolatlanságból gulathoz kötődnek. 1. Megvalósulna! és -korszerűsítés tervei A hatodik ötéves terv első csere helyett új szerkezetet közötti munkamegosztás fel­iéi idejeben a tanácsok — az epitenex a laiba a regi ío- lesztésével jól megalapozzák előzetes adatok szerint — aem megtartasara. Ezzel a tervidőszak második felé­felújítassal több mint ötven- megtakaritjak a bontás es a re kitűzött, felújítási és kor­ezer. korszerűsítéssel, kom- paüioourkoiat csereiének szerüsitési feladatok telje­fortosítással pedig mintegy költségeit es jelentősen gyoi- sítését. Az előzetes számi tá­34 ezer bérlakást fiatalítot- sBják a felújítást. Am így nok szerint várható, hogv az tak mea az országban. Ezzel is nehezen győzik a tömeges öt évre előirányzott 95—100 teljesítették az időarányos födemerositesi íelaűalOK tel- ezernél valamivel több bér­felújítási előirányzatot, mint- iesiteeet. ezert további intéz- lakást újítanak fel. s a ter­egv tízezer lakás komforto- kehesekkel gyorsítják meg vezeti 45—50 ezernél 25—30 sításaval pedig ielentősen ezeket a munkálatokat. százalékkal több régi lakást megtetézték a korszerűsítés télidei programját. A műemlékekben gazdag komfortosítanak. illetve kor­eredő rossz döntés — fo­rintban is kifejeződő — kö­vetkezménye ma különöskép­pen súlyos, súlyosabb, mint bármikor. Az okokat most ne bon­colgassuk. hiszen a tény jól ismert: szűkében vagyunk a pénznek, a jól képzett mun­kaerőnek. az anyagnak, a modern technikának, a leg­különbözőbb termelési kapa­citásoknak. Különösen az olyanoknak. amelyekkel mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon ver­A közvetlen munkahelyi tapasztalatok mellett külö­nösen gyakran kerülnek szó­ba országos jelentőségű kér­dések: az egész népgazdaság helyzete, vagy annak vala­melyik kiemelkedően fon­tos ága, szektora. Az ipar, a mezőgazdaság, az egész­ségügy. a kereskedelem, az idegenforgalom, a lakáshely­zet, az árak és jövedelmek , , alakulása, a közművelődés, senykepes — korszerű, jo mindezek fejlesztésének, sta- ~ és haszonnal el­bilitásának pénzügyi vonat- aahato termekek gyárthatok, kozásai, s természetesen aze területeken dolgozó vezetők képességei, döntéseinek fe­lelőssége. Valószínű, hogy meglehe­tősen tarka képet kapnánk, Szegény ember vízzel — tartja a közmondás. főz ha mondjuk, közvélemény- ,l8<f\,^m- de hoz' aiflníán „.kkái„4«i, zavalotol, a feltetelektol kutatás alapján próbálnánk meghatározni: miből ered­nek, miben gyökereznek ezek a változások? Szerintem, elsősorban nem a vezetők munkája, a veze­tés színvonala lett más. ha­nem az a gazdasági közeg, amelyben dolgoznak, s amely munkáskék. panaszolják a elősegíti, vagy hátráltatja ke- leghangosabban éppen ott, pességeik kibontakozását, fel- ahol a legnagyobb a szer­adataik elvégzését. elkép- vezetlenség — a „kapun ke­zeléseik — vágyaik, törekvé- lüli" munkanélküliség, az seik — megvalósulását. ácsorgás, a lógás, a fegyel­függ, hogy milyen, mennyire ízletes étel kerül az asztal­ra. Témánkhoz visszakanya­rodva: minél nehezebbek a feltételek, annál fontosabbá válik, annál meghatározóbb a vezető egyénisége, karak­tere. rátermettsége. Kevés a sxatoriat "T" rr | r nagyvarosokban különösen szei-usitenekó Áz ország tanácsi bérla- nagy gondot fordítanak arra. j ™ kásainak túlnyomó részéről, hogy a Lakasíelújításojikai csaknem hatvan százalékáról összhangoan megszépüljenek | • fővárosi ingatlankezelő a régi építészeti alkotások, | vállalatok gondoskodnak. A történelmi értékek. Győrben. tervidőszak első felében a — ahol a tervciklus idoará­tanácsi építő vállalatokkal, nyos előirányzatának meg­a szövetkezetekkel és a kis- felelően több mint ezer ia­iparosokkal karöltve csak- kást fiatalítottak meg — a • nem 23 ezer bérlakás fel- lakásfelújitási költségek két-j A TÜZÉP-telepeket járva bad ég alatt tárolni, ami óta kevés. Most meg ebből ujitasat fejeztek be. az öt harmadai a muemlek hazak- [ megfigyelhetjük: mindenütt nincs éppen jó hatással a is túlkínálat van. évre előirányzottnak 49.8 kai ex.es Belvárosban hasz- j sok a szén és a tűzifa, álca- minőségre, százalékat. Jóval gyorsabb náiják fel. Helyreállítják a, iában nem szűkölködünk az előrehaladás a lakások történelmi ériékeket őrző ré- tűzrevalóban. Nem úgv, i uzrevaio-nyáron korszerűsítésében, az ered- tó epületek díszes homlok­mény meghaladta a vára- zatát. az árkádos belső ud­feozást. Az utóbbi két és fél varokat, a míves kapube­évben Budapesten 27 517 járókat, ám a régi lakásokat lakást komfortosítottak, vagy a mai kor követelményeihez emelték' komfortfokozatát a igazuljak, komfortosítják. A korszerűsítéssel. így a fél- Belvárosban a tervidőszakra Idei előirányzatnál mintegy előirányzott 900-ból mintegy tízezerrel több lakás kénvei- hatszáz Lakást öltöztetnek új mint tavaly ilyenkor, meg kevésbé, mint 1982 végén. Ez adta az apropót, hogy egy kis helyzetelemző be­szélgetésre kérjük Buza — Ez rendkívüli állapot. — Arra mégsem lehet kö- Természeti katasztrófák kö­telezni senkit, hogy akkor vetkeztében Nvugat-Európá­vásároljon, amikor nem ban nagy erdőket , kénysze­akar .. . rültek kivágni, így papírfa­_ . . ' , kiszállításaink elakadtak. — Szerencsere népgazda- Ráadásul itthon is voltak je­sagunk nem tart ott, hogy lent6sebb viharkárok és a met. használati értékét nö­velték. Miskolcon több mint har­minc százalékkal túlteljesí­tették a lakáskorszerűsítési előirányzatot. ' a felújítások­ban azon ban némi el mara­ga tóhelyettesét. , , _. , Jó, hogy most, amikor Köntösbe ez ey vegeig. Pe. nem keü> van eleg tüzelő, esett is kiemelt program a i De mi ;e5z később? középkori városmag rekonst­rukciója. Ennek első ered- I ~~ Ma-am is örülök a tel­ménye. hogy megszépüllek 1 -,es kínálatnak, hogy kivan­Endrét, az Alföldi TÜZÉP központilag meghatározzák: kora tavaszj időben egv­Vállalat kereskedelmi igaz- mikor, miből, mennyit ve- szerűen elár mezetlenség. Nincs elég pén­zük korszerűsítésre, fontos beruházásra, halljuk, miköz­ben Csáki szalmájaként bán­nak azzal a kevéssel is; hol ebbe, hol abha kapnak bele, építkezések indulnak megfe­lelő előkészítes nélkül. a határidők pedig némely he­lyen már-már annyira ko­molytalanná válnak, hogy számon sem tartják az ere­detileg betervezett ütemet Szóba sem kerül a tervek „csúszása", a határidők el­húzódása miatti felelősség­re vonás. Ismétlem, mindezeket ott és akkor tapasztalhatjuk, ahol és amikor a legnagyobb szükség lenne a jó gazdálko­dásra, összefogottságra, szer­vezettségre, alapos, körülte­kintő, és tegyük hozzá: me­rész döntésekre, az összes feltételek okos hasznosításá­ra. Tehát, mindenekelőtt: színvonalas vezetői munká­ra. Arra, ami iránt napjaink­ban különösképpen megnőtt a kereslet, s aminek a gya­kori hiányára oly sok ba­junk, a rossz munkahelyi közérzet visszavezethető. Innen a téma különös idő­szerűsége. S egyben az ok is. a szélesebb láthatárú ki­tekintése. Mert, ha igaz is,, hogy ki-ki elsősorban a ma­ga munkaterületén felel azért, hogy jól menjenek a dolgok, a termelés, a gaz­dálkodás mai szintjén rend­kívül sok szálú kapcsolat fű­zi össze egyrészt a népgazda­ság azonos ágazataiban el­helyezkedő vállalatokat, de yégső soron az egész nép­gazdaságot. Példaként em­lítve: akár egy közepes nagy­ságú építkezésen is az ér­dekek százai, a különféle vállalatok tucatjainak a mun­káját kell jól összehangolni, s közülük akár egyetlennek a rossz munkája elegendő ah­hoz, hogy az építkezés sze­kere kátyúba jusson. hetünk. Ettől függetlenül kö­zös érdek kell legyen, hogy a szén fedett helyre kerül­jön — lehetőleg a felhasz­nálók pincéibe, kamráiba—, mert ugyanezt a mennyisé­get — főleg minőséget! — a régi'épületek a Széchenyi i Szerint, korlátlan meny- később már nem tudjuk ga­téren és az odavezető Bem ! ".viségben és megfelelő mi- rantálni. ., „ . utcában, s egységes műem-1 nosegben ki tudjuk szolgai- _ mén TomUk qyorsab­das mutatxozík Összessege- lékj utcaképet' alakítottak ki j ni a vásárlókat. Ez a bőség ban a én a TÜZEP-telepe­Kan K.-J.- — f „ + ... ! a 7nn han nom larrhaln ben több bérlakást fiatalítot tak meg. mint amennyit az utóbbi két. és l'él evre ter­a Sallai utcában. Éppen az egységes, összehangolt fel­. ... ,... . , újítás érdekében a tanács veztek. Az epuletfeluutassal adókedvezménnyel támogat­egyutt — ahol a feiteteles ia a védett városnegyedben felújítást, korszerűsítést vég. ző magánkisiparosokat. A tervidőszak első felében a lakóházíenntartás es -fel­újítás javára változott az megvannak — tetőtérbeépi­téssel növelik a lakások szá­mát. Eddig több mint húsz épület tetőterének beépítési munkálatait kezdték meg. Szegeden hatvannégy la- .... ... kás felújításával teljesítették építőipari szervezetek össze, túl a tervidőszak első felére tétele. Az eddig megalakult előirányzott feladatokat. Kü- csaknem hatszáz kisvállalko­lönösen nagy erőfeszítéseket zás túlnyomó része is főként tesznek a múlt századi nagy fenntartási, felújítási munkát árvíz után épült házakban és építőipari szolgáltatást most már tömegesen meg- végez. Kedvezőek tehát a gyengült fafödémek felűií- feltételek ahhoz, hogy az m­tásáért. Üj és gazdaságos gatlankezelö és az építőipar: módszereket alkalmaznak, vállalatok. szövetkezetek, amelyekkel a hosszadalmas valamint a kisvállalkozások Néprajzi találkozó ken? Miért? szerűen elárasztották raktá rainkat a gazdaságok. Jel­lemző. hogy 1982 májusá­hoz képest háromszor több tűzifával rendelkezünk. — Meddig tarthat ez a helyzet? — Két tényezőtől függ: az exporttól és a folyamatos ki­termeléstől. —- Utóbbival mi a baj? — Rendkívüli időjárás­érzékeny szakma különösen a fuvarozás. A járművek könnyen elakadnak a hegy­vidéki terepeken. És nem tudni: milyen ősz vár ránk... — A fát is a szabadban tárolják? — Igen, ám ez inkább elő­Az önkéntes népraizi és nyelvjárási gyűjtők XI. or­szágos találkozója hétfőn megkezdődött Gödöllőn. a járási-városi művelődési központban. A július 7-ig tartó eseménysorozatot Ba­lassa Iván. a Ma""ar Nép­rajzi Társaság elnöke nyi­totta meg. azonban nem tartható egész évben. — A nap és az eső válta­kozása következtében a ku­— Több okból. Az elmúlt pacok — miután felszínükön enyhe tél nyilvánvalóan nem tíz-húsz centis porréteg ke­serkenti az embereket gyors letkezik — önzáróvá válnak, beszerzésre, pótlásra, pláne, de portartalmuk még szab­ha még a tavalyiból is ma- vány szerinti, a -lakossági radt. Aztán — és itt valasz- célra alkalmas marad. Vagy­szuk szét a két anyagot —: is: értékesíthető, de már nyös, mint hátrányos a mi­mostanában többet kapunk nem kiváló minőségű. A ki- nőségre nézve. a bányáktól, mint máskor. sebb halmoknál viszont a _ Akkor még jól is jár­Le°főbb szállítónk a Bor- Portartalom meghaladja az k ha később rendelnek szauuonx, a Bor előirt mértéket: az ilyen beibiez sodi Szénbányák Vállalat szén csak rostálás után hoz- ' . , ...,, komoly erőfeszítéseket tesz ható forgalomba. „^ShaSk £ TZt — rendkívüli, szombat—va- — Szóval, vegyünk nyá- telményt, miszerint 90 na­sárnapi műszakokat szervez ron szenet, hogy kisebb le- pon belül kivágott fát nem — hogy 1983-as kötelezett- 0Ven az önök vesztesége? jehet fogadni és árusítani. — A szénpor nem jelent M'S máskor — a nedvesség­kárt a vállalatunknak, tartalomnak megfelelő áren­ugyanis vannak tüzelőberen- gedmennyel — nyersen dezések, amik kifejezetten forgalomba kellett hozni, ezzel „élnek". A húsz szá- — TVTií javasol a fogyasz j u ,, • - j- zalékon felüli portartalmú toknak? korszerűbb technológiára ter- lerakaU)kat közvetlenül az nek át, ami bizonyos ter- erőműveknek adjuk el. Ez ségeinek minél hamarabb eleget tegyen. — Mire ez a nagy sietség? — A második félévben új, is A széntüzeléshez szük­séges tűzifamennyiség előre­meléskieséssel jár. Ezt akar- is mutatja: a sokáig nálunk láthatólag egész évben kap­ják kompenzálni a többlet- magasodó szénhegyek egy- h tó jd_ Az jgényeseb­neeverie-eavotride kiesik a ,.._ . : „, , ,,,,.. , negyede-egyötöde kiesik a munkaval. Viszont az igény- köasllátásból< ami ősszel kel­csökkenés és a túltermelés lemetlenül érinthet egyese­folytán felduzzadtak készle- ket. teink. És a rengeteg árut _ Lássuk akkor a tűzifát. kénytelenek vagyunk a sza- Hozzászoktunk. hogy évek beknek azonban, akik a fa melegéhez és a fatüzelés hangulatához szoktak, aján­lom. minél előbb gondoskod­janak tűzrevalóról. K. F. Ma is. itt is érvényes te­hát a régi mondás: egy min­denkiért, mindenki egyért. Az egész népgazdaság hely­zete, munkája csak a helyi, az ágazati, vállalati, szövet­kezeti stb. — munkára ala­pozva javulhat és megfor­dítva: a népgazdasági szin­ten jelentkező hiányosságok megszün tetése is szükséges a helyi, ágazati teendők jobb elvégzéséhez. S aligha kell bizonyítani, hogy a vezetés­nek mindkettőben meghatá­rozó szerepe van. S ez egyben a népgazdasá­gi egyensúly mellett a jó közhangulatnak is létfeltéte­le. F. J. Előkészítő bizottság r » •>! / zarouíese Hétfőn Budapesten meg­tartotta záróülését a prágai béke-világtalálkozó magvar nemzeti előkészítő bizottsá­ga. A tanácskozáson Pozs­gay Imre. a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, a prágai találko­zón részt vett magyar de­legáció vezetője összefoglal­ta és értékelte az eevhetes rendezvénysorozatot és kül­döttségünk munkáját l

Next

/
Thumbnails
Contents