Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

10 Szombat, 1983. július 30. A matematika vonzásában Születésnapi beszélgetés Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikussal (A lexikonok csak a legfontosabb életrajzi adatokat jegyzik, szikáran, precízen, a dokumentalitás hűségével. Eszerint SzőkefalviNagy Béla Kolozsvárott született 1913. július 29-én. Tanulmányait a szegedi egyetemen végezte 1931 és 1936 között, akkor kapta meg matematika- fizikai szakos középiskolai tanári diplomáját, s tette le doktori szigorlatát summa cum laude minősítéssel. Doktorrá avatása aranygyűrűvel — sub auspiciis — történt. Harminckét évesen 1945-ben lett a Magyar Tudortlányos Akadémia levelező, majd 56ban rendes tagja. A szegedi tanárképző főiskolának 1939 és 1948 között. az egyetemnek 1948 óta rendes tanára. Tizenhárom éve a Szegedi Akadémiai Bizottsáa elnöke. Kétszer tüntették ki Kossuthdíjjal — 1950 és 1953 —, munkásságát 1978-ban Állami Díjjal ismerték el. Sok dolgozata, számos könyve és monográfiája jelent meg. Kutatási területe a valós és komplex függvénytan, valamint a funkcionálanalízis.) — Professzor úr, egy bizonyos életkorban elkerülhetetlen a viszszapillantás. Hogyan látja élete fennsíkjáról, a 70. születésnapon első meghatározó élményeit? Pszichológusok úgy tartják, hogy az emberi jellem fejlődésének döntő impulzusai hatéves korig lejátszódnak. Milyen volt az a családi légkör, a környezet, mely a gyermekkort jelentette? — Édesapám matematikus volt. születésemkor az egvik kolozsvári középiskola igazgatója és az ottani egyetem magántanára. édesanyám matematikatermészetrajz szakos tanár. Az öröklődési anyag imigyen adott volt. szüleim elmesélése szerint már gyermeki játékaimban fölfedezték kombinatorikai készségemet. Természetesen, ezek nem megélt élmények, legfeljebb utólagosan hitelesíthető pecsétek. Inspiráló miliő vett körül: könyvek társaságában, a pedagógiai és a matematikai tudomány közegében éltem. Mindez gyerekként nem érzékelhető, de tudat alatt bizonyára meghatározó jelentőségű. Mint kortársaim, végigjártam a rovar-, lepke-, ásvány- és bélyeggyűjtések periódusait. A kolozsvári gimnáziumban — ahová tízévesen kerültem — kapcsolatom a különböző nyelvekkel is megalapozódott. A magyaron kívül románul, franciául. latinul és németül, és egy evlg4 görögül tanultam, Családunk 1929-ben Szegedre települt, édesapám a tanárképző főiskola professzora lett. igv én a gimnázium utolsó két évét ebben a városban. az akkori Klauzál. ma Radnóti gimnáziumban végeztem. Ekkorra már egyértelműen megfogalmazódott a fizikai és a matematika iránti vonzalmam. Mindenekelőtt a fizika érdekelt, a matematika csak annyira, amennvire a fizika összefüggéseinek megértéséhez ez szükséges volt. A fizikán keresztül jutottam el ahhoz a matematikai témakörhöz. amely azóta végigkíséri életemet: azaz a végtelen dimenziós terek geometriájához és az e terekben ható, úgynevezett operátorokhoz. — Miként emlékszik vissza, egyetemi hallgatóként hogyan irányították érdeklődését, miként formálták személyiségét profeszszorai. a szegedi matematikai műhely? — A kolozsvári, maid szegedi egyelem — mely az ország, sőt Európa számon tartott felsőoktatási intézménye volf — profeszszorai közül számosan a nemzetközi tudományos élet ismert és elismert tudósai voltak. így matematikusai is. mindenekelőtt Riesz Frigyes és Haar Alfréd, akik a matematika legfrissebb törekvéseinek világszerte jegyzett úttörő művelői voltak. Az általuk megindított matematikai folyóirat. az Acta színvonala és elterjedése révén hamarosan nemzetközi tekintélyt szerzett a szegedi egyetem matematikusainak. Azóta is folyamatosan megjelenik, a legfrissebb, immár 45. kötet a napokban hagvja el a Szegedi Nyomdát. Ilven közegben, ilyen személyiségek mellett és tudományos háttérrel a matematika nagyszerű műhelye virágzott Szegeden. A szépszámú, tehetséges fiatalt az Eötvös Loránd-kollégium még inkább inspirálta, sarkallta. Még hallgatóként jelent meg első dolgozatom, amely egv atomfizikai kérdéssel kapcsolatos matematikai számítást tartalmazott, maid főleg Riesz Frigyes professzor inspirációiára tértem át veglegesen a matematikára. Tanári szakvizsgám és doktori szigorlatom után németországi és franciaországi tanulmányúton vettem részt, ekkor már több dolgozatom megjelent itthon és külföldön, közük a Párizsi Tudományos Akadémia lapjában is. Miután 1939-ben édesapámat kinevezték egyetemi tanárnak, megpályáztam a főiskolán megüresedett helyét. és kilenc éven át ott a matematikát egyedül tanítottam — közben magántanára voltam a szegedi egyetemnek, analízis és algebra tárgykörből. Már 1942-ben megjelent egy könyvem Németországban. mely komoly, nemzetközi visszhangot váltott ki. A második világháborút követően Riesz Frigyessel közösen franciául írtunk monográfiát, mely azóta alapkönyv, lefordították németre. oroszra, angolra, kínaira, japánra. C. Foias fiatal román matematikussal 1956-ban ismerkedtem meg. akivel hasznos és tartalmas tudományos együttműködésünk a mai napig tart. közös könyvünk több világnyelven napvilágot látott. — A laikus számára a magasabb matematika meglehetősen követhetetlen. megfoahatatlan tudományág. Az emberek nagy többségét a matematika kizárólag addig érdekli, míg megszámolja a fizetését, alkudik a piacon, és befizeti OTP-tartozását. Pedig korunkat ayakran nevezik a matematika, a számitógépek, a komputerek, matematikai vezérlésű robotok korának. Vajon lefordítható-e a hétköznapok nyelvére az a matematikai spektrum, amely Szőkefalvi-Nagy Béla kutatási területe? — Ami igaz. igaz. a magasabb matematika meglehetősen szűk szakmai réteg kiváltsága. Azonban tény. hogy a természettudományok. köztük az általam művelt matematikai részterület is óriási teret nyert a világban az utóbbi időben. Megértésük nem egyszerű, nem könnyen lefordítható. gyakorlati haszna nem közvetlenül. nem áttételek nélkül érvényesül. Függvényekkel, függvényrendszerekkel foglalkozom, melyekhez nagyon komplikált elméletek fűződnek. Célunk a fizikai reális tér matematikai általánosítása, törvényszerűségeinek alkalmazása a végtelen sok dimenziójú szituációkra. Aki csak felszínesen ismeri is a fizikát, tudja, hogy a legegyszerűbb molekula két atomból áll. Matematikailag ez megközelítőleg két pontot jelöl. Ám külön-külön mozognak. így egymáshoz való függésükben hat koordinátájuk létezik. Ezek után gondoiiunk olvan komplikált fizikai rendszerekre, mint például a gázok amelyeknek minden egyes atomiát. helyzetét három-három koordinátája jellemzi. Ha az atomok száma n (ami általában igen nagy. bár véges szám), akkor a probléma a 3n dimenziós tér fogalmát teszi szükségessé. De ha egy végtelenül sok pontból álló mechanikai rendszer — egy mozgó görbe darab vagy felület — viselkedését vizsgáljuk, akkor már az (aéctualisan) végtelen dimenziós tér fogalmának bevezetésére vagyunk utalva. Így a végtelen dimenziós tér matematikai vzisgál^tának elsősorban a fizika látja hasznát. A függvénytan több száz éves történetében forradalmian úi stúdiumot jelentettek D. Hilbert és Riesz Frigyes megállapításai, amelyeknek továbbfejlesztésé vei. kiteljesítésével foglalkozom. összégezve elmondhatom, hogy a családi miliő és az öröklött génkészlet mellett Neumann János és Riesz Frigyes példája, valamint egy holland matematikus. van der Waerden A kvantummechanika csoportelméleti módszerei című könyve — melyet 20. születésnapomra édesapámtól kaptam — határozták meg elsősorban kutatói pályámat. — Sokszor esik szó a szegedi matematikai iskoláról, amelynek közel félszázada ön is tevékeny részese. Milyen karakterisztikus vonásai vannak ennek a nemzetközi hírű egyetemi műhelynek? — Mindenekelőtt arra vagyunk büszkék, hogy az alapítók személyisége és tudományos munkásságuk öröksége ma is elevenen hat. A tudományos kutatás és az oktató-nevelő tevékenység egymástól elválaszthatatlan, mindig a minőségre figyelő példája végigkísérte egyetemi munkánkat. Őrködünk a nemes hagyományon. tájékozódásunk a matematikai kutatás széles körére terjed ki. meghatározza tevékenységünket az utánpótlás-nevelés igényessége. a fiatal matematikusok támogatása, tehetségük kibontakoztatása. egymás eredményeinek elismerése. Ugyanakkor ennek a műhelynek bázisa a több mint hatvanéves, egyedülállóan gazdag szakkönyvtár. — Hetvenedik születésnapján — gondolom —, szükségszerűen összefoglalja pályája eredményeit. megfogalmazza élete tanulságait. Vajon milyen hamuban sült pogácsákat osztana meg az olvasókkal? — Ügy gondolom, a mások számára is fontosnak vélt tanulságokat mint egyetemi oktató, mint tudományos kutató, folyóiratok szerkesztője. akadémiai bizottságok elnöke és mint közéleti ember, mindig is igyekeztem megosztani. S ez egyáltalán nem korlátozódik pusztán a matematikára. felöleli a társadalom sok szeletét, a tudományos élet megannyi problémáját, az egyéni élet tapasztalatait, a megye és a város gondjait és örömeit. Mire vagyok büszke? Természetesen hat gyermekünkre — akik közül egy énekművész, három fizikus. egv bölcsész és egy közgazdász —. s tíz unokánkra. Szerencsésnek érzem magam, hogy azt csinálhatom, amihez értek, amiben örömömet lelem, s ráadásul ez találkozik a társadalmi és szakmai megbízásokkal, a tudományos és közösségi elvárásokkal. Űgy érzem. tartalmas emberi kapcsolataimnak is ez a záloga. (Arab írásjeleket őrző táskájából — mely néhány évvel ezelőtti. Teheránban megrendezett matematikai kongresszust idéz — cirillbetűs. a mai postával érkezett levelet halász elő. Gratuláció a 70. születésnapra, egy. a negyvenes években Szegeden végzett, s ma Munkácson élő tanítványtól, aki a jókívánságok mellé friss hirt is küldött: a szovjet matematikusok módszertani folyóiratanak legújabb száma a születésnap apropóján méltatja Szőkefalvi-Nagy Béla sok évtizedes munkásságát. A professzor arcán leplezetlen az öröm és a meghatódottság. A fennsíkról visszapillantva, mintha azt mondaná: érdemes volt!) tanúi lajoö Olvasónapló Jubileumi kiadványok Az évfordulókon, jubileumokon mindig akad annyi pénz és szel* lemi kapacitás, hogy régen várt művek megszületnek. A Szegedi Szabadtéri Játékok idei kettős, vagy ha akarom, s Az ember tragédiája ősbemutatójának centenáriumát is figyelembe veszem. hármas évfordulóján is napvilágot látott néhány figyelemre méltó kiadvány. Így mindenekelőtt Sz. Simon István A Játékok krónikája című könyve; e kötetnek egy fejezetéből született minikönyv, mely a Szabadtéri műhely nevet kapta a keresztségben; egv elegáns mappa, melynek lapjain Buday György Az ember tragédiájához készített tizenöt metszete található; s ide köthető az a minikönyv, melynek aktualitása még tavalyi — Buday Györgynek, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma egykori vezetőiének 75. születésnapjára készítettek tisztelgésül a szegedi nyomdászok — de hát szólhatunk-e Budayról úgy, hogy ne utaljunk épp a Szegedi Szabadtéri Játékok első korszakának nyitányára, az 1933. augusztus 20-án bemutatott Hont-féle Tragédiára, melynek díszleteit Buday készítette. Sz. Simon István krónikája úttörő jelentőségű munka még akkor is, ha nem előzmények nélküli. A Szegedi Szabadtéri Játékok történetéről ugyanis megjelent raár néhány . kiadvány, többek között Pásztor József, Lúgost Döme tanulmánya az eled korszakról, a Szegedi Szabadteri Játékok múltját, jelenét és jövőjét fölvázoló munka az újraindítás évéből, a kötet szerzőjének 1968-ban, a Tiszatájban közzétett, egy évtized tanulságait összegező kétrészes tanulmánya, a íJátékok 40 éves jubileumára összeállított album, illetve Varga József és Horváth Mihály kéziratos munkája. S mégis bizton állíthatom, új és eredeti, szintetizáló munkát tart kezében az olvasó. Sz. Simon István fölhasznál minden eredeti. fontosnak ítélt dokumentumot — jegyzökönyvet. újságcikket, visszaemlékezést. levéltári anyagot. Krónikájának kötőanyaga mégis szubjektív, olvan újságíró munkája ez a históriai áttekintés, aki életének negyedszázadát, tevékenységének jelentős részét épp a szabadtéri katedrálisába építette. A dokumentumokat ez a szubjektív kötőanyag tartja egybe, mint „magos Déva várát" Kőműves Kelemenné hamvai. Minden értéket igyekszik fölmutatni, minden vitában szeretne állást foglalni, s a József Attila-i „érted haragszom" indulatával verekszik, megoldandó gordiuszi csomóit. Ettől lesz egyszerre hiteles és olvasmányos, forrásértékű és eredeti ez a szabadtéri-história. Egyáltalán nem véletlen, hogv fél évszázada Európa-szerte fölelevenedtek az ősi színiátszas szabadtéri hagyományai piactereken. stadionokban, épített környezetben és természeti közegben. Az ősforrások igyekeztek visszatérni a manipulációk szorításából. Az úi színházi forma bölcsőringatói között olyan, világszerte ismert nevekre bukkanunk. mint a szovjet-orosz Mejerhold, a német Max Reinhardt, és a francia Firmin Gémier, akinek ifjú szegedi tanítványa Hont Ferenc, Salzburg és Verona után Szegedre álmodja a húszas évek derekán a szabadtéri előadásokat. (Különösen fontos és tiszteletreméltó hagyományunk, hogv lapunk, a Délmagyarorszag. 73 éves története folyamán szinte végig a progresszió szócsöve volt. az eltelt 50 év során több alkalommal karolta föl a szabadtérigondolatot. Itt jelentek meg Hont Ferenc magvető sorai. Juhász Gyula kérdésfelvető írása. Pásztor József. Móra Ferenc és Paál Jób cikke-interjúja a sürgetés és igazolás iegvében: a felszabadulást követően e lap hasábjain hívta a Tisza part iára Salzburgot álmodó Balázs Béla a délkelet-európai nemzeteket kultúrünnepre; itt jelent meg a városi tanács határozata. mely szerint 1959 nyarától fölújítják, a Játékokat. Sz. Simon István kötete föltérképezi az előzményeket, fölidézi a 30-as évek bölcsőringató esztendeit és vitáit, összegezi a 33-tól 39-ig tartó korszak színháztörténeti eredményeit és a város karakterét meghatározó vonásait: dokumentumokkal igazolja a fölújítás mellett voksolók érveit, esszéisztikusan összegezi azokat a színházi műhelytémákat és vitákat, amelyek az elmúlt negyedszázad alatt végigkísérték a Játékok történetét, és szól Szeged és a fesztivál eygmást erősítő. kölcsönös kapcsolatáról. Mint a kötet epilógusában megfogalmazza: ..Ismeretterjesztő szándékkal és igénnyel dolgoztam tehát, még ha úgy tetszik is. akár a magam szemében is. hogy egyszersmind a Szegedi Szoba biert Jutekok, osszeioulalo irodalma született volna meg. Ehhez legföljebb nyomvonalakat és ösztönzéseket kínálok, bár az adatok rendjében igyekeztem szigorú, pontos és következetes lenni." Gazdag adattár — mely ötven év statisztikája — teljesiti ki a kötetet. Persze, mint mondani szokták, minden könyv a hiányok könyve, s az olvasó mind magasabb igényeket támaszt, mint amit kap. így fölveti, hogy az ötven év müsorlistáia miért nem közli legalább a főszereplőket: a művészek névsora miért nem iegyzi. milyen darabban és milyen szerepben lépett föl egy-egy művész, és sorolhatnám. Én mégis inkább két szálon gondolnám tovább Sz. Simon István munkáját. Az egyik a szabadtéri játékok népszínházjellegének új tartalma. Mert ki vitatná, hogy mást jelentett ez a fogalom negyedszázada. az ellenforradalom kábulatából ocsúdva, amikor a tömegek műveltsége. kulturális igénye igencsak gyermekcipőben járt. Üi tartalmat, új koncepciót, úi töltést kíván a szabadtéri népszínháza. Közösen kell gondolkodnunk. vitatkoznunk róla — ehhez is jó alapot, vitaanyagot kínál a kötet. A másik, hogy elegáns, jubileumi kiadványt tarthatunk a kezünkben — a Szegedi Nyomdát dicséri a szép nyomás. a jubileumhoz méltó kiállítás. ám bírálják is a színes képek elpiosódó foltjai —. de ismét fölsóhajt a telhetetlen olvasó: milyen kevés kellett volna ahhoz. hogy ne pusztán elegáns jubileumi kiadvány szülessék, hanem tudományos monográfia! Szegedi műhely címmel a könyv egv fejezetéből a Szegedi Nyomda MTESZ miniatúrkönvvklubiának tagjai társadalmi munkában parányi kötetet készítettek a iubileumra. A kis mű a Műhelytémák című fejezetet tartalmazza, melyet színesít a Vinkler László festőművész hagyatékából válogatott, a szabadtéri iátékok előadásainak ihletésére született tizenhárom, elegánsan bravúros, légiesen könnyed, hangulatteremtő vonalas rajz. A Szabadtéri műhely minden bizonnyal becses darabja lesz a gyűjtök kiváltságos táborának. * Buday György neve összeforrott nemcsak Szeged váro.»aval. de a szabadtéri iatékon történetével és Az ember tragédiájával is. Szép tisztelgés hát. hogv a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága és a Népművelési Propaganda Iroda közös gondozásában a Madách műve bemutatásának centenáriumi évéven és a Játékok alapításának 50. évfordulóján szép mappában megjelentette Buday György tizenöt fametszetét, melyet Az ember tragédiájahoz készített svéd megrendelésre. Mert Buday György nem csupán a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagia és vezétöje volt. de Hont Ferenc iobb kezeként az 1933-as szabadtéri Tragédia-premier társalkotója. a díszletek tervezője is. A ma Londonban élö világhírű grafikusművész tavaly ünnepelte 75. születésnapját. Erre az alkalomra készült, de csak most. s így sem kesón. sőt mondhatni. aktuálisan jelent meg a Szegedi Nyomda tagjainak társadalmi munkája nyomán az őt köszöntő minikönyv, mely Szelest Zoltán művészettörténész tanulmánya mellett közreadja Buday jó néhány fametszetét, többek között a Boldogasszony búcsúja, a Szegedi Kis Kalendárium és a London hangjai laoiait. valamint több ex librist. Valahany kötet, melyről föntebb szóltunk, igényes jubileumi kiadvány, gazdagítja a könyvespolcokat. s kútfőket jelent a tartalmasabb búvárkodáshoz. 1 i. l.