Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

4 Csütörtök, 1983. július 28. Vaskohászati helyzetkép A Magyar Kereskedelmi Kamara vaskohászati tagoza­ta es aj. Országos Műszaki Fejlesztesi Bizottság fifmve­titetael egybekötött műsza­ki-technológiai konzultációt szervezett a közelmúltban magyar acélgyártók számá­ra a Kamara székházában, a japán Nippon Kokan kon­szern mérnökeinek közre­működésével. A filmek meg­tekintése során az acél- es aceltermékgyártás legfejlet­tebb technológiájával ismer­kedhettek meg a hazai ér­deklődők. A filmvetítést kő­vető konzultáción kitűnt: a vaskohaszat magyar szakér­tői nem tartják lehetetlen­nek a japán tapasztalatok hasznosítását, az ott már al­kalmazott energiatakarékos egyszerűsítések és korsze­rűsítések tekintélyes hánya­dának átvételét Csökkenő nyereség Nagy szükség is volna a technológiai megújulásra a magyar vaskohászatban. Ugyanis az utóbbi évek kor­szerűsítését eredményező be­ruházásai es felújításai (Le­nin Kohászati Művek kom­binált acélműve; Dunai Vas­mű konverter acélműve; a Csepel Művek csőgyártó so­rainak szinten tartó beru­házása stb.) ellenére a ma­gyar vaskohászati kapacitá­sok a nálunk fejlettebb, de a hozzánk hasonló orszá­gok megfelelő termelőberen­dezéseinek tekintélyes részé­hez képest is összességében korszerűtlenek. A hazai vál­lalatok gyártóberendezései­nek átlagos életkora 13 év, ezen belül az állóeszközök 25 százaléka 20 évnél is idő­sebb. (Közülük nem keveset: az LKM kiskohóit, az OKU több üzemét például a mai kohászak nagyapái telepí­tették.) Az elmúlt évtizedekben túlnyomóan extenzíven fej­lesztett vaskohászatot a más iparágak többségéhez képest különösen érzékenyen érin­tették az utóbbi évek ked­vezőtlen változásai. Az emel­kedő alapanyag- és ener­giaárak, valamint a szakága­zatban 1981-ben bevezetett kompetitív árképzés követ­keztében a vaskohászaton be lil] az anyagköltség ma már • teljes termelési érték há­romnegyedét eméseti fel, a nyersvasat gyártó vállala­toknál (DV, LKM. OKÜ) en­nél is többet. Ezen belül az energiahordozók költsége el­éri a teljes termelési ér­ték 25, sőt olykor a 44 szá- | zalékát. Ezért a vállalatok nyere­sége évről évre csökken, • kad közöttük veszteséges is. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléshez tartozó 13 vál­lalat 1983. évi nyeresége ösz­szesen nem fogja elérni az egymilliárd forintot, ami csaknem kétmilliárddal ke­vesebb. mint amennyire a zavartalan üzemmenethez szükség volna. Ugyanakkora vaskohászat felújítások, be­ruházások miatti adósságállo­mánya évről évre nő. a tör­lesztés felemészti a csökke­nő nyeresegből képződő sze­rény fejlesztési alapokat. Az iparág erőfeszítései A mintegy 70 ezer em­bert foglalkoztató magyar vaskohaszat a hazai igé­nyek kielégítésén és az ál­la naközi szerződésekben rög­zített feladatok teljesítésén túl nem rubelelszámolású ki­vitelének szinten tartását tűzte ki célul 1983. évi ter­vében. Ez nem csekély bá­torság. ha figyelembe vesz­szúk, hogy a tőkés országok acélipari óriásai kapacitásai­nak több mint a felét, két­harmadát, esetenként még annál is kisebb hányadát működtetik, ugyanakkor a hazai vállalatok kivitelük te­kintélyes hányadát éppen az ő érdekkörükbe tartozó pia­sokon tervezik elhelyezni. Csak egy példát a nehéz­ségekre, és az azok áthida­lását célzó erőfeszítésekre. Tavaly az év második fe­lére összeomlott a korábban élénk olaj bányásza ti csőpiac is. Ezért a Csepel Müvek Vasműve konvertibilis el­számolású exporttervének maradéktalan teljesítése le­hetetlenné vált. A vállalat vezetői változtattak a gyárt­mányszerkezeten, a közel­múltban befejezett szinten tartó beruházás során meg­újított termelőberendezése­ken olyan termékek gyártá­sára tértek át, amelyeket nagyrészt konvertibilis pia­cokról szereznek be a nép­gazdaság más ágazatai. Osz­szesen 240 millió forint ér­tékű (olajbányászati, hide­gen vont stb.) csövet állí­tottak elő, s kínáltak meg­vételre a hazai vállalatok­nak. Ezzel a népgazdaság lé­nyegében ugyanennyit érő valuta kiadásától mentesült. 1983-ban ehhez hasonló üz­letpolitikát követ némiképp kényszerűen, de már meg­lehetős gyakorlattal a vas­mű. Az előrejelzések szerint tovább lanyhul a nemzetközi acélpiac, ennek következté­ben mérséklődik a terme­lés. erősödnek a protekcio­nista törekvések. Az árak csökkenese mellett, sajnos, az is várható, hogy a ma­gyar acélipari termékek vá­sárlói közül néhány fejlődő ország — a nyomasztó pénz­ügyi válság következtében fizetésképtelen lesz. Kedve­ző viszont, hogy valamelyest javul a szocialista országok termelési együttműködése, bór ez a szakágazat egésze szempontjából viszonylag csekély mennyiségeket érint. A fejlesztés erőforrásai A nemzetközi acéliparban az utóbbi tíz évben (és nap­jainkban is) erőteljesebben nő az anyag- és energiata­karékos technológiák rész­aránya, mint nálunk. A ko­rábban vaskohászattal alig foglalkozó fejlődő országok is korszerű üzemeket épí­tettek. Vevőből versenyképes eladóvá erősödtek a beszű­külő világpiacon. Ezért a magyar vaskohászat még ezen országok tömegtermé­keivel sem birkózhat meg a világpiacon — számottevő technológiai korszerűsítés nélkül. Fejleszteni kellene tehát, csakhogy miből? A kérdésre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság egy közelmúltban meg­jelenő tanulmánya igyek­szik válaszolni. A szakértők javaslatainak elemzéséből ki­derül: a beruházási lehető­ségek gyarapításához nem egyszerűen csak több pénzre, hanem a jelenleginél kor­szerűbb eszközrendszerre, magyarán a szabályozó rend­szer finomítására is szük­ség van. Ez — hatékony mű­ködése esetén — ahogy mondani szokták, önmagától és nem más iparágak ká­rára, előmozdíthatná a nél­külözhetetlen beruházási for­rások gyarapítását. Mónus Miklós „Acél­briliáns" Lehet-e mesterséges bri­liánst előállítani — acélból? Erre a kérdésre igenlően vá­laszoltak az angol ékszeré­szek még a XVII—XVIII század fordulóján. Az Indiá­ból érkező óriási mennyisé­gű drágakő azonban érték­telenné tette az „acélbril­liónst", csiszolásuk techniká­júi pedig hamarosan el is felejtették. Ugyanilyen rö­vid életű volt a francia briliáns is — markazitból. Oroszországban a XVIII. század közepén a tulai mes. terek ugyancsak markazit­tal díszítettek különféle használati tárgyakat: tük­rökhöz rámákat, toalett­asztalkákat. díszdobozokat. Napjainkban újjászületett a csiszolt acélból készült dísztárgyak gyártása — a leningrádi iparművészeti kí­sérleti és kutatólaboratóri­umban. Az ősi technológia alapján modern művészi megoldásokat találtak. Csi­szolt acélból és zománcból készítenek dísztárgyakat kü­lönféle kövekkel. A marka­zit újjászületett. (APN) reflektor Autóval az Adriára Fűrészhalak Olyan állatokat csodálhat­nak meg az elmúlt hét vé­ge óta a nyugat-berlini ál­latkert akváriumának láto­gatói, amely fogságban ed­dig a világon sehol sem volt látható. Hat édesvízi fűrész­halról van szó, melyek há­rom héttel ezelőtt még Kö­zép-Ausztrália tavaiban úsz­káltak. Az egyméteresnél is na­gyobb példányok testhoszó­nak több mint egyharmadát teszi ki a fejüket ékesítő „fűrész" amelyen kétoldalt és elől egyaránt késélességű fogak vannak. A hosszú fű­részt azonban elsősorban nem fegyverként, hanem tá­jékozódásra használják. Szerzői fog védi a számitógépes programokat is A művelődési miniszter a közelmúltban módosította a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény végrehajtá­sát szabályozó rendeletet. A módosításról és annak hát­teréről dr. Ficsor Mihály, a Szerzői Jogvédő Hivatal fő­igazgatója tájékoztatott. A módosított rendelet a számítógépi programokkal és a hozzájuk tartozó do­kumentációkkal, vagyis a szoftverekkel egészíti ki a szerzői jog által védett „példatárat". Szabályozza a munkaviszonyban alkotott szoftver értékesítésekor já­ró szerzői díjazás mértekét és a díj kifizetésének határ­idejét. valamint azoknak a külkereskedelmi joggal ren­delkező szervezetéknek a körét, amelyek jogosultak a szoftver értékesítésére. Ez utóbbinál az általános sza­bály: ha az egyik fél kül­földi — eltérő rendelkezés Moszkvából Légibusz Havannába Majdnem pontosan húsz évvel azután, hogy a szov­jet és a kubai főváros kö­zött megindult a menetrend­szerű légi forgalom, sikeres próbarepülést végzett a Moszkva—Havanna—Moszk­va útvonalon az IL—86-os szovjet légibusz A két fő­waroa kozott először a TU— 114 es repülőgépek, majd a nagyobb teljestiményű. kor­szerűbb IL—62-es" gépek bo­nyolították le a forgalmat, Az IL—86-os sikeres pró­baútja után a közeljövőben jelentősen bővülhet a két ország közötti légi utas- és teherasuUitas, hiányában — a Szerzői Jog­védő Hivatal útján kell megkötni a szerzői jogi szerződéseket. A szoftverek jogosulatlan felhasználása esetén a szerzői jogi bírsá­got — az általános szabály­tól eltérően — nem a Mű­velődési Minisztériumhoz, hanem a Központi Statiszti­kai Hivatalhoz kell befizet­ni, s az összeget szoftver­fejlesztési célokra fordítják. A rendelkezés a szoftverek felhasználására kötött szer­ződések alapján járó jogdí­jak kifizetésére a Szerzői Jogvédő Hivatalt jelöli ki. Ez utóbbi rendelkezés a nem munkaviszonyban al­kotott szoftverekre vonatko­zik, akkor, ha a díj nem jogi személynek jár. A módosítás okairól szól­va dr. Ficsor Mihálv el­mondta : a számítógépek teljesítőképessége, gyakor­lati hasznosíthatósága egvre nagyobb mértékben attól függ. hogv" milyen gyorsan és mennyire hatékonyan tudják előteremteni a szük­séges programokat. Ugyan­akkor a szoftverfejlesztés jelentős költségekkel ' jár. így érthető, hogv az érde­keltek kezdettől fogva igve­j keznek biztosítani befekte­i téseik megtérülését. A titokvédelem és a prog­ramok továbbadásának ster­I ződéses tilalma eddig is bi­zonyos gátat szalaott a szoftverek szabad felhasz­nálásának de nem nvúitott, védelmet mindenkivel szem­ben. A külföldi jogtudósok hosszú ideig vitatkoztak azon. miként sorolhatóak a számítógépes programok a szerzői jog által védett szel­lemi termékek közé. Az el­múlt két évben a legtöbb országban — vagy a bírósá­gi gyakorlatban, vagv már jogszabályokban is — meg­jelent a szoftverek védelme. Mivel rendkívül exportké­pes szellemi termékről van szó, a nemzetközi egyezmé­nyekből adódó kötelezettsé­geken túl saját érdekünk is azt diktálta, hogy lépéseket tegyünk a szoftverek bevo­nására a szerzői jogvéde­lembe. A Magyar Jogász Szövet­ség, a Magyar Kereskedel­mi Kamara és a Magyar Importjogvédelmi Egyesü­let fórumain széles körű szakmai vita bontakozott ki erről a témáról, s eköz­ben mind gyakrabban for­dult elő. hogy az érdekel­tek a jogvédelem feltéte­leinek tisztázására a szer­zői jogvédő hivatalhoz for­dultak. Bírósági ügyek ta­pasztalatai is rámutattak: a szoftver esetében különleges szabályok szükségesek. A Szerzői Jogvédő Hivatal az,t is jelezte az illetékes tár­cáknak. hogy a korábbi szabályok bizonyos esetek­ben aránytalanul nagy jog­díjrészesedés kifizetésére adtak módot. Ezután in­dult meg a jogszabályi ren­dezés előkészítése, amely­nek során sokfajta szem­pontot kellett figyelembe venni, és végül sikerült megtalálni azt a jogszabályi megoldást, amely lehetővé teszi az alkotók ösztönzését, ugyanakkor nem köti meg túlságosan kezüket, s nem j kényszerít a vállalatokra j indokolatlanul nagy terhe-j ket. 1 Még előttünk a nyári ide­genforgalmi főszezon fele bizonyára sokan néznek még elébe a várvavárt nyaralás­nak, És sokan már utána vannak ... Ismerőseink kö­rében gyakran hallani a kérdést: „na. hogy utazta­tok?" A tapasztalatok át­adásának időszaka ez. Köz­lekedési rovatunkkal mi is szeretnénk hozzájárulni az ismeretszerzéshez — azok­nak ajánljuk elsősorban úti beszámolónkat, akik Jugo­szláviában róják majd a kilométereket. Ne legyen ró szükség! Már mint arra ne legyen szükség, hogy jogosítvá­nyunk érvényességét firtassa egy szerb, horvát, vagy dal­mát rendőr — mondtuk in­dulás előtt magunknak, de azért csak megnéztük, papír­jainkkal minden rendben van-e. Az alkatrészeket is úgy válogattuk össze, hogy a' kétütemű Trabantokban éppenséggel nem bővelkedő Jugoszláviában ne legyenek javítási gondjaink. (A né­hány kilónyi súlytöbblet a lelki terheket könnyíti, csak­úgy mint az autóklubnál kétszáz forintért váltható „szuper" hitellevéL Ne le­gyen rá szükség, de azért jó, ha az ember anyagi biz­tonságban érzi magát...) Viszont szükségük van a kétütemű kocsiknak motor­olajra. Azt bizony tanácsos itthon beszerezni. ritka ugyanis a keveréket kiszol­gáló kút! S hogy az ember se sokat, se túl keveset ne vegyen, érdemes már ide­haza megtervezni az útvona­lat. s ismerve autónk szom­ját; előre kikalkulálni, meny. nyi benzinre lesz szüksé­günk. Ezt azért is tudnunk kell, mert üzemanyagot csak benzinbonra vásárolhat a a magyar utazó. Meglehető­sen széles körben ismert, hogy bont a határállomáso­kon a legkönnyebb beszerez­ni —. de konvertibilis valu­táért árulnak üzemanyag te­gyet az autóklub pesti szék­házában is. Mi Letenyénél léptük át a határt, s az OTP-nél ka­pott dinárcsekkért vettük a bonokat a jugoszláviai ha­tárállomáson. A tízszázalé­kos üzemanyagvásárlási kedvezményt külön kérés nélkül is megkaptuk a kissé álmos tisztviselőtől. Az egyenként négyszáz dinár értékű — a kedvezménnyel csak 360 dinárba kerülő — bonra 86 oktános benzinből 8,16 litert, 98 oktánosból 7,69 litert töltenek a benzintar­tályba. (Az esetleg megma­radt bonokat hazafelé jövet visszaváltják, néhány szá­zalékos kezelési költség le­vonásával.) A határon szer­zett. más természetű tapasz­talatunkat is szeretném meg­osztani olvasóimmal: taná­csos olyan időpontot válasz­tani — hajnalt, késő éjsza­kát — amikor viszonylag gyérebb a forgalom, illetve éppen nincs váltás. Mert aki épp reggel hatkor áll be a bonra, pénzváltásra várók sorába, bizony egy órát is elvesztegethet! A hosszabb időre utazók lehe­tőleg ne hétvégén hagyják el az országot — akkor, ért­hetően. jóval hosszabb ko­csisort találnak az orruk előtt! Nem is csak a hatá­ron! A tengerpartra vezető utak is telítettek olyankor, szombaton reggel az Adria felé. vasárnap este pedig az ország belsejébe kígyóznak a végeláthatatlan autókon­vojok. Biztonságos tempóval Minden ellenkező nresz­teléssel szemben igen meg­nyugtatóak tapasztalataink az országutak általános biz­tonságáról. Jórészt a közle­kedés résztvevőinek köszöli. helően. A régebben „szá­guldó rémeknek" tartott ju­goszláv autósok mintha át­nevelődtek volna — lehet, hogy takarékoskodnak havi negyven liter benzinükkel? Mi mindenesetre egyetlen vészhelyzetet sem éltünk at, a vad előzések, csekély kö­vetési távolságok kora, úgy tűnik, a múlté. Csaknem ketezer kilométeres utazá­sunk alatt egyetlen komo­lyabb balesetet láttunk: egy alagút utáni hirtelen '.fa­nyarban kicsúszott teher­autót húzott fel az autó­mentő a meredek hegyoldal aljából. A baleset helyszí­nén példás szervezettséggel irányították a kétirányú for­galmat. A legtöbb bajunk egyéb­ként a teherautókkal volt — ritka élmény, ha az út szélére húzódva utat enged­nek a náluk gyorsabb sze­mélygépkocsiknak. Még az egyébként szép számban ta­lálható kapaszkodósávok is a hosszú járműveknek ked­veznek A mi hazai gyakor­latunkkal ellentétben ugyan­is ott a szélső, a teher­autóknak épített sávé az el­sőbbség. amikor a két for­galmi sáv összefonódik. Márpedig ha a gyorsabb személygépkocsinak kell visszasorolnia a lasabban haladó járművek közé, óha­tatlanul lendületet vészit és kezdheti elölről az előz­getést. Mindazonáltal a szerpen­tinekkel, lejtőkkel, emelke­dőkkel nehezített jugoszlá­viai utakon a biztonságos, tempós haladáshoz minden feltétel adott. Könnyű a tá­jékozódás — jó ötlet pél­dául, hogy a besorolást a burkolatra festett városne­vek is könnyítik, A kanya­rok előtt az ajánlott sebes­séget előrejelző tábláknak hitelük van — érdemes el­hinni. hogy az adott ka­nyart például csak hatvan­nal lehet bevenni... S hogy a közlekedés biztonsága, kulturáltsága terén Jugo­szláviának nincs mit szé­gyellnie. azt azon is lemer­hettük, hogy odaát hetvenes óránkénti atlagot sikerült elérnünk vad száguldás néL kül (erre hatéves Trabantunk alkalmatlan is lett volna), idehaza pedig bárhogy igye­keztünk, lépten-nyomon „totyogókét"; a defenzív taktikának még hírét sem hallókat kellett kerülget­nünk. Az emelkedés százaléka Hétliteres átlagos benzin­fogyasztással. s jó csomó korábbi előítéletünk meg­semmisülésével érkeztünk haza. Mivel utunk nagyob­bik részét jugoszláviai uta­kon tettük meg — elindulás előtt, megpakolt Trabantunk láttán kétkedve csóválták fejüket az ismerősök — nyu­godtan elhihetik, akik csak ezután Indulnak az Adriára: semmivel sem rosszabb odaát autózni, mint minálunk. Sőt: a táj szépsége még a 12 százalékos emelkedőkért is kárpótol. S ha már az emelkedők szóba kerültek: emelkednek persze a fogyasztói árak is. .. Január és május kö­zött közel 15 százalékkal. A bevásárlások nehézségeit az ellensúlyozza. hogy a nagyobb áruházakban, szu­permarkettekben tízszázalé­kos árengedményt kap, aki a jugoszláv bankokban kon­vertibilis valutáért kapható csekkel tizet. A készpénz­forgalom csökkentését célzó fizetőeszköz egyúttal a lát­hatóan megcsappant idegén­forgalom fellendítését is szol. gálja tehát. Érdemes e lehé­tőséggel éiniük a magyar turistáknak is. Falíy Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents