Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-28 / 177. szám

4 Csütörtök, 1983. július 28. Vaskohászati helyzetkép A Magyar Kereskedelmi Kamara vaskohászati tagozata es aj. Országos Műszaki Fejlesztesi Bizottság fifmvetitetael egybekötött műszaki-technológiai konzultációt szervezett a közelmúltban magyar acélgyártók számára a Kamara székházában, a japán Nippon Kokan konszern mérnökeinek közreműködésével. A filmek megtekintése során az acél- es aceltermékgyártás legfejlettebb technológiájával ismerkedhettek meg a hazai érdeklődők. A filmvetítést kővető konzultáción kitűnt: a vaskohaszat magyar szakértői nem tartják lehetetlennek a japán tapasztalatok hasznosítását, az ott már alkalmazott energiatakarékos egyszerűsítések és korszerűsítések tekintélyes hányadának átvételét Csökkenő nyereség Nagy szükség is volna a technológiai megújulásra a magyar vaskohászatban. Ugyanis az utóbbi évek korszerűsítését eredményező beruházásai es felújításai (Lenin Kohászati Művek kombinált acélműve; Dunai Vasmű konverter acélműve; a Csepel Művek csőgyártó sorainak szinten tartó beruházása stb.) ellenére a magyar vaskohászati kapacitások a nálunk fejlettebb, de a hozzánk hasonló országok megfelelő termelőberendezéseinek tekintélyes részéhez képest is összességében korszerűtlenek. A hazai vállalatok gyártóberendezéseinek átlagos életkora 13 év, ezen belül az állóeszközök 25 százaléka 20 évnél is idősebb. (Közülük nem keveset: az LKM kiskohóit, az OKU több üzemét például a mai kohászak nagyapái telepítették.) Az elmúlt évtizedekben túlnyomóan extenzíven fejlesztett vaskohászatot a más iparágak többségéhez képest különösen érzékenyen érintették az utóbbi évek kedvezőtlen változásai. Az emelkedő alapanyag- és energiaárak, valamint a szakágazatban 1981-ben bevezetett kompetitív árképzés következtében a vaskohászaton be lil] az anyagköltség ma már • teljes termelési érték háromnegyedét eméseti fel, a nyersvasat gyártó vállalatoknál (DV, LKM. OKÜ) ennél is többet. Ezen belül az energiahordozók költsége eléri a teljes termelési érték 25, sőt olykor a 44 szá- | zalékát. Ezért a vállalatok nyeresége évről évre csökken, • kad közöttük veszteséges is. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléshez tartozó 13 vállalat 1983. évi nyeresége öszszesen nem fogja elérni az egymilliárd forintot, ami csaknem kétmilliárddal kevesebb. mint amennyire a zavartalan üzemmenethez szükség volna. Ugyanakkora vaskohászat felújítások, beruházások miatti adósságállománya évről évre nő. a törlesztés felemészti a csökkenő nyeresegből képződő szerény fejlesztési alapokat. Az iparág erőfeszítései A mintegy 70 ezer embert foglalkoztató magyar vaskohaszat a hazai igények kielégítésén és az álla naközi szerződésekben rögzített feladatok teljesítésén túl nem rubelelszámolású kivitelének szinten tartását tűzte ki célul 1983. évi tervében. Ez nem csekély bátorság. ha figyelembe veszszúk, hogy a tőkés országok acélipari óriásai kapacitásainak több mint a felét, kétharmadát, esetenként még annál is kisebb hányadát működtetik, ugyanakkor a hazai vállalatok kivitelük tekintélyes hányadát éppen az ő érdekkörükbe tartozó piasokon tervezik elhelyezni. Csak egy példát a nehézségekre, és az azok áthidalását célzó erőfeszítésekre. Tavaly az év második felére összeomlott a korábban élénk olaj bányásza ti csőpiac is. Ezért a Csepel Müvek Vasműve konvertibilis elszámolású exporttervének maradéktalan teljesítése lehetetlenné vált. A vállalat vezetői változtattak a gyártmányszerkezeten, a közelmúltban befejezett szinten tartó beruházás során megújított termelőberendezéseken olyan termékek gyártására tértek át, amelyeket nagyrészt konvertibilis piacokról szereznek be a népgazdaság más ágazatai. Oszszesen 240 millió forint értékű (olajbányászati, hidegen vont stb.) csövet állítottak elő, s kínáltak megvételre a hazai vállalatoknak. Ezzel a népgazdaság lényegében ugyanennyit érő valuta kiadásától mentesült. 1983-ban ehhez hasonló üzletpolitikát követ némiképp kényszerűen, de már meglehetős gyakorlattal a vasmű. Az előrejelzések szerint tovább lanyhul a nemzetközi acélpiac, ennek következtében mérséklődik a termelés. erősödnek a protekcionista törekvések. Az árak csökkenese mellett, sajnos, az is várható, hogy a magyar acélipari termékek vásárlói közül néhány fejlődő ország — a nyomasztó pénzügyi válság következtében fizetésképtelen lesz. Kedvező viszont, hogy valamelyest javul a szocialista országok termelési együttműködése, bór ez a szakágazat egésze szempontjából viszonylag csekély mennyiségeket érint. A fejlesztés erőforrásai A nemzetközi acéliparban az utóbbi tíz évben (és napjainkban is) erőteljesebben nő az anyag- és energiatakarékos technológiák részaránya, mint nálunk. A korábban vaskohászattal alig foglalkozó fejlődő országok is korszerű üzemeket építettek. Vevőből versenyképes eladóvá erősödtek a beszűkülő világpiacon. Ezért a magyar vaskohászat még ezen országok tömegtermékeivel sem birkózhat meg a világpiacon — számottevő technológiai korszerűsítés nélkül. Fejleszteni kellene tehát, csakhogy miből? A kérdésre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egy közelmúltban megjelenő tanulmánya igyekszik válaszolni. A szakértők javaslatainak elemzéséből kiderül: a beruházási lehetőségek gyarapításához nem egyszerűen csak több pénzre, hanem a jelenleginél korszerűbb eszközrendszerre, magyarán a szabályozó rendszer finomítására is szükség van. Ez — hatékony működése esetén — ahogy mondani szokták, önmagától és nem más iparágak kárára, előmozdíthatná a nélkülözhetetlen beruházási források gyarapítását. Mónus Miklós „Acélbriliáns" Lehet-e mesterséges briliánst előállítani — acélból? Erre a kérdésre igenlően válaszoltak az angol ékszerészek még a XVII—XVIII század fordulóján. Az Indiából érkező óriási mennyiségű drágakő azonban értéktelenné tette az „acélbrilliónst", csiszolásuk technikájúi pedig hamarosan el is felejtették. Ugyanilyen rövid életű volt a francia briliáns is — markazitból. Oroszországban a XVIII. század közepén a tulai mes. terek ugyancsak markazittal díszítettek különféle használati tárgyakat: tükrökhöz rámákat, toalettasztalkákat. díszdobozokat. Napjainkban újjászületett a csiszolt acélból készült dísztárgyak gyártása — a leningrádi iparművészeti kísérleti és kutatólaboratóriumban. Az ősi technológia alapján modern művészi megoldásokat találtak. Csiszolt acélból és zománcból készítenek dísztárgyakat különféle kövekkel. A markazit újjászületett. (APN) reflektor Autóval az Adriára Fűrészhalak Olyan állatokat csodálhatnak meg az elmúlt hét vége óta a nyugat-berlini állatkert akváriumának látogatói, amely fogságban eddig a világon sehol sem volt látható. Hat édesvízi fűrészhalról van szó, melyek három héttel ezelőtt még Közép-Ausztrália tavaiban úszkáltak. Az egyméteresnél is nagyobb példányok testhoszónak több mint egyharmadát teszi ki a fejüket ékesítő „fűrész" amelyen kétoldalt és elől egyaránt késélességű fogak vannak. A hosszú fűrészt azonban elsősorban nem fegyverként, hanem tájékozódásra használják. Szerzői fog védi a számitógépes programokat is A művelődési miniszter a közelmúltban módosította a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény végrehajtását szabályozó rendeletet. A módosításról és annak hátteréről dr. Ficsor Mihály, a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatója tájékoztatott. A módosított rendelet a számítógépi programokkal és a hozzájuk tartozó dokumentációkkal, vagyis a szoftverekkel egészíti ki a szerzői jog által védett „példatárat". Szabályozza a munkaviszonyban alkotott szoftver értékesítésekor járó szerzői díjazás mértekét és a díj kifizetésének határidejét. valamint azoknak a külkereskedelmi joggal rendelkező szervezetéknek a körét, amelyek jogosultak a szoftver értékesítésére. Ez utóbbinál az általános szabály: ha az egyik fél külföldi — eltérő rendelkezés Moszkvából Légibusz Havannába Majdnem pontosan húsz évvel azután, hogy a szovjet és a kubai főváros között megindult a menetrendszerű légi forgalom, sikeres próbarepülést végzett a Moszkva—Havanna—Moszkva útvonalon az IL—86-os szovjet légibusz A két főwaroa kozott először a TU— 114 es repülőgépek, majd a nagyobb teljestiményű. korszerűbb IL—62-es" gépek bonyolították le a forgalmat, Az IL—86-os sikeres próbaútja után a közeljövőben jelentősen bővülhet a két ország közötti légi utas- és teherasuUitas, hiányában — a Szerzői Jogvédő Hivatal útján kell megkötni a szerzői jogi szerződéseket. A szoftverek jogosulatlan felhasználása esetén a szerzői jogi bírságot — az általános szabálytól eltérően — nem a Művelődési Minisztériumhoz, hanem a Központi Statisztikai Hivatalhoz kell befizetni, s az összeget szoftverfejlesztési célokra fordítják. A rendelkezés a szoftverek felhasználására kötött szerződések alapján járó jogdíjak kifizetésére a Szerzői Jogvédő Hivatalt jelöli ki. Ez utóbbi rendelkezés a nem munkaviszonyban alkotott szoftverekre vonatkozik, akkor, ha a díj nem jogi személynek jár. A módosítás okairól szólva dr. Ficsor Mihálv elmondta : a számítógépek teljesítőképessége, gyakorlati hasznosíthatósága egvre nagyobb mértékben attól függ. hogv" milyen gyorsan és mennyire hatékonyan tudják előteremteni a szükséges programokat. Ugyanakkor a szoftverfejlesztés jelentős költségekkel ' jár. így érthető, hogv az érdekeltek kezdettől fogva igvej keznek biztosítani befektei téseik megtérülését. A titokvédelem és a programok továbbadásának sterI ződéses tilalma eddig is bizonyos gátat szalaott a szoftverek szabad felhasználásának de nem nvúitott, védelmet mindenkivel szemben. A külföldi jogtudósok hosszú ideig vitatkoztak azon. miként sorolhatóak a számítógépes programok a szerzői jog által védett szellemi termékek közé. Az elmúlt két évben a legtöbb országban — vagy a bírósági gyakorlatban, vagv már jogszabályokban is — megjelent a szoftverek védelme. Mivel rendkívül exportképes szellemi termékről van szó, a nemzetközi egyezményekből adódó kötelezettségeken túl saját érdekünk is azt diktálta, hogy lépéseket tegyünk a szoftverek bevonására a szerzői jogvédelembe. A Magyar Jogász Szövetség, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyar Importjogvédelmi Egyesület fórumain széles körű szakmai vita bontakozott ki erről a témáról, s eközben mind gyakrabban fordult elő. hogy az érdekeltek a jogvédelem feltételeinek tisztázására a szerzői jogvédő hivatalhoz fordultak. Bírósági ügyek tapasztalatai is rámutattak: a szoftver esetében különleges szabályok szükségesek. A Szerzői Jogvédő Hivatal az,t is jelezte az illetékes tárcáknak. hogy a korábbi szabályok bizonyos esetekben aránytalanul nagy jogdíjrészesedés kifizetésére adtak módot. Ezután indult meg a jogszabályi rendezés előkészítése, amelynek során sokfajta szempontot kellett figyelembe venni, és végül sikerült megtalálni azt a jogszabályi megoldást, amely lehetővé teszi az alkotók ösztönzését, ugyanakkor nem köti meg túlságosan kezüket, s nem j kényszerít a vállalatokra j indokolatlanul nagy terhe-j ket. 1 Még előttünk a nyári idegenforgalmi főszezon fele bizonyára sokan néznek még elébe a várvavárt nyaralásnak, És sokan már utána vannak ... Ismerőseink körében gyakran hallani a kérdést: „na. hogy utaztatok?" A tapasztalatok átadásának időszaka ez. Közlekedési rovatunkkal mi is szeretnénk hozzájárulni az ismeretszerzéshez — azoknak ajánljuk elsősorban úti beszámolónkat, akik Jugoszláviában róják majd a kilométereket. Ne legyen ró szükség! Már mint arra ne legyen szükség, hogy jogosítványunk érvényességét firtassa egy szerb, horvát, vagy dalmát rendőr — mondtuk indulás előtt magunknak, de azért csak megnéztük, papírjainkkal minden rendben van-e. Az alkatrészeket is úgy válogattuk össze, hogy a' kétütemű Trabantokban éppenséggel nem bővelkedő Jugoszláviában ne legyenek javítási gondjaink. (A néhány kilónyi súlytöbblet a lelki terheket könnyíti, csakúgy mint az autóklubnál kétszáz forintért váltható „szuper" hitellevéL Ne legyen rá szükség, de azért jó, ha az ember anyagi biztonságban érzi magát...) Viszont szükségük van a kétütemű kocsiknak motorolajra. Azt bizony tanácsos itthon beszerezni. ritka ugyanis a keveréket kiszolgáló kút! S hogy az ember se sokat, se túl keveset ne vegyen, érdemes már idehaza megtervezni az útvonalat. s ismerve autónk szomját; előre kikalkulálni, meny. nyi benzinre lesz szükségünk. Ezt azért is tudnunk kell, mert üzemanyagot csak benzinbonra vásárolhat a a magyar utazó. Meglehetősen széles körben ismert, hogy bont a határállomásokon a legkönnyebb beszerezni —. de konvertibilis valutáért árulnak üzemanyag tegyet az autóklub pesti székházában is. Mi Letenyénél léptük át a határt, s az OTP-nél kapott dinárcsekkért vettük a bonokat a jugoszláviai határállomáson. A tízszázalékos üzemanyagvásárlási kedvezményt külön kérés nélkül is megkaptuk a kissé álmos tisztviselőtől. Az egyenként négyszáz dinár értékű — a kedvezménnyel csak 360 dinárba kerülő — bonra 86 oktános benzinből 8,16 litert, 98 oktánosból 7,69 litert töltenek a benzintartályba. (Az esetleg megmaradt bonokat hazafelé jövet visszaváltják, néhány százalékos kezelési költség levonásával.) A határon szerzett. más természetű tapasztalatunkat is szeretném megosztani olvasóimmal: tanácsos olyan időpontot választani — hajnalt, késő éjszakát — amikor viszonylag gyérebb a forgalom, illetve éppen nincs váltás. Mert aki épp reggel hatkor áll be a bonra, pénzváltásra várók sorába, bizony egy órát is elvesztegethet! A hosszabb időre utazók lehetőleg ne hétvégén hagyják el az országot — akkor, érthetően. jóval hosszabb kocsisort találnak az orruk előtt! Nem is csak a határon! A tengerpartra vezető utak is telítettek olyankor, szombaton reggel az Adria felé. vasárnap este pedig az ország belsejébe kígyóznak a végeláthatatlan autókonvojok. Biztonságos tempóval Minden ellenkező nreszteléssel szemben igen megnyugtatóak tapasztalataink az országutak általános biztonságáról. Jórészt a közlekedés résztvevőinek köszöli. helően. A régebben „száguldó rémeknek" tartott jugoszláv autósok mintha átnevelődtek volna — lehet, hogy takarékoskodnak havi negyven liter benzinükkel? Mi mindenesetre egyetlen vészhelyzetet sem éltünk at, a vad előzések, csekély követési távolságok kora, úgy tűnik, a múlté. Csaknem ketezer kilométeres utazásunk alatt egyetlen komolyabb balesetet láttunk: egy alagút utáni hirtelen '.fanyarban kicsúszott teherautót húzott fel az autómentő a meredek hegyoldal aljából. A baleset helyszínén példás szervezettséggel irányították a kétirányú forgalmat. A legtöbb bajunk egyébként a teherautókkal volt — ritka élmény, ha az út szélére húzódva utat engednek a náluk gyorsabb személygépkocsiknak. Még az egyébként szép számban található kapaszkodósávok is a hosszú járműveknek kedveznek A mi hazai gyakorlatunkkal ellentétben ugyanis ott a szélső, a teherautóknak épített sávé az elsőbbség. amikor a két forgalmi sáv összefonódik. Márpedig ha a gyorsabb személygépkocsinak kell visszasorolnia a lasabban haladó járművek közé, óhatatlanul lendületet vészit és kezdheti elölről az előzgetést. Mindazonáltal a szerpentinekkel, lejtőkkel, emelkedőkkel nehezített jugoszláviai utakon a biztonságos, tempós haladáshoz minden feltétel adott. Könnyű a tájékozódás — jó ötlet például, hogy a besorolást a burkolatra festett városnevek is könnyítik, A kanyarok előtt az ajánlott sebességet előrejelző tábláknak hitelük van — érdemes elhinni. hogy az adott kanyart például csak hatvannal lehet bevenni... S hogy a közlekedés biztonsága, kulturáltsága terén Jugoszláviának nincs mit szégyellnie. azt azon is lemerhettük, hogy odaát hetvenes óránkénti atlagot sikerült elérnünk vad száguldás néL kül (erre hatéves Trabantunk alkalmatlan is lett volna), idehaza pedig bárhogy igyekeztünk, lépten-nyomon „totyogókét"; a defenzív taktikának még hírét sem hallókat kellett kerülgetnünk. Az emelkedés százaléka Hétliteres átlagos benzinfogyasztással. s jó csomó korábbi előítéletünk megsemmisülésével érkeztünk haza. Mivel utunk nagyobbik részét jugoszláviai utakon tettük meg — elindulás előtt, megpakolt Trabantunk láttán kétkedve csóválták fejüket az ismerősök — nyugodtan elhihetik, akik csak ezután Indulnak az Adriára: semmivel sem rosszabb odaát autózni, mint minálunk. Sőt: a táj szépsége még a 12 százalékos emelkedőkért is kárpótol. S ha már az emelkedők szóba kerültek: emelkednek persze a fogyasztói árak is. .. Január és május között közel 15 százalékkal. A bevásárlások nehézségeit az ellensúlyozza. hogy a nagyobb áruházakban, szupermarkettekben tízszázalékos árengedményt kap, aki a jugoszláv bankokban konvertibilis valutáért kapható csekkel tizet. A készpénzforgalom csökkentését célzó fizetőeszköz egyúttal a láthatóan megcsappant idegénforgalom fellendítését is szol. gálja tehát. Érdemes e lehétőséggel éiniük a magyar turistáknak is. Falíy Katalin