Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-26 / 175. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Európai tudósok Budapesten Faluszociológiai kongresszus Hétfőn Budapesten, a Kertészeti Egyetemen ünnepélyesen megnyitották a XII. európai faluszociológiai kongresszust. Az ötnapos tanácskozás házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia, s a szervezésben nagy szerepet vállalt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Harmincegy országból 300 szakember vett részt a megnyitó plenáris ülésen. így a jelenlegi, szocialista országban első alkalommal rendezett faluszociológiai kongresszus minden korábbi hasonló eseménynél nagyobb szabású. A tanácskozáson elsősorban a faluban végbemenő folyamatok társadalmi következményeit igyekeznek elemezni a szociológia módszereivel, s összehasonlítják az eltérő fejlesztesi stratégiákat. A kongresszus foglalkozik a parasztsággal összefüggő elméleti kérdésekkel, a falusi társadalmi rétegek helyzetének, szerepének jobb megismerésével is. A Kertészeti Egyetem épületében Ad Nooij. az Európai Faluszociológiai Társaság holland elnöke üdvözölte a résztvevőket. Szólt az agrár- és a faluszociológia helyzetéről, majd elmondta: az európai országokban nagy figyelmet kelt a magyar mezőgazdaság teljesítménye, a magyar falu dinamikus fejlődése. Ezután Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány és a tárca nevében köszöntötte a szociológusokat. Utalt arra, hogy hazánkban szép hagyományai vannak a falukutatásnak, s e ne-mes feladat napjainkban, amikor a falu immár történelmi változáson ment keresztül. ugyanolyan időszerű, mint évtizedekkel ezelőtt. Az egymást át- meg átszövő folyamatok ugyanakkor nagy feladat elé állítják a falu társadalmi, gazdasági helyzetét felmer* ertékelő kutatókat, ezart a budapestihez hasonló tanácskozások segíthetnek a jó módszerek elterjesztésében. közös álláspontok kialakításában a meg tisztázatlan kérdéseknél. Az első előadást Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese. a kongresszus magyar szervező bizottságának vezetője tartotta a falupolitika magyar sajátosságairól. A plenáris ülést követően a tanácskozás a munkabizottságok megbeszéléseivel folytatódott. Este a Kertészeti Egyetemen Váncsa Jenő fogadást adott a XIT. európai faluszociológiai kongresszus résztvevői tiszteletére. (MTI) EgyíillmOköilési szerződés autóbuszgyár korszerűsítésére Az Ikarus szovjet partnereivel kooperációs szerződést kötött a Moszkva melletti likinói autóbuszgyár rekonstrukciójának támogatására. Az együttműködésben alvállalkozóként vesz részt az Autóipari Kutató Vállalat, a Csepel Autógyár és a Kogépterv. A magyar vállalatok egy új gyár gyártástechnológiáját készítik el. A várhatóan 1987-ben befejeződő munka eddigi szakaszában elvégezték a Liaz 52—56-os új autóbusz korrózióállósági, szilárdsági, életlaríami, technológiai vizsgálatát is. ehhez a szovjet gtár teíjes műszaki dokumentációi és kísérleti autóbuszt adott. Az együttműködésben részt vevő vállalatok külön szerződést kötöttek az egyes feladatok ellátására. A Csepel Autógyár az alváz és az ebbe épülő részegységek, i a forgácsolt alkatrészek gyártásterveit, a galvanizálási és egyéb felületkezelési munkák, valamint az alvázgépészeti szerelések komplett technológiáját készíti el. Eddig a munka csaknem felével végeztek, s várhatóan az ősszel fejezik be a szakemberek, akik a tennivalók ellátására kisvállalkozást is létrehozlak.- Jövőre a részletes technológiai dokumentáció készül el. (MTI) Segítség a lakóházak felújításához Ujabb leányvállalat alakult Szegeden Július 1-től egy újabb leányvállalat működik Szegeden. A cég bélyegzőjén ez áll: Szegedi Magas- és r.lclyépítő Vállalat Lakóház és Intézmény felújítási Leányvállalata. Az elnevezés is sejteti, hogy a kisvállalat a nagyszabású lakóház-felújítási programhoz ad segítréget. A irtóg szokatlan működési formáról, a kisvállalat lehetőségeiről, az újdonsült igazgató, Tasi János tájékoztatott: — Az első félévben 8—10 millió forintos árbevételt tervezünk, természetesen további eredményünk attól függ, hogy mennyi munkásunk lesz. Célunk, hogy a város lakóház-felújítási, -fenntartási tevékenységé* ból jelentős részt kapjunk. Ügy gondolom, hogy azáltal, hogy létrejött ez a kisvállalat, a szegedi kapacitás nemcsak kiegészül, hanem lényegesen bővül is. — Melyek a legfontosabb jogaik cs kötelezettségeik? — Tréfásan azt szokták mondani, külföldön akkor alapítanak leányvállalatot, ha egy cégnek sok a pénze, itthon pedig, ha tönkre akar menni. Természetesen ez nincs így a mi esetünkben, önállóak vagyunk, és az alapító vállalat olyan jogokkal rendelkezik, mint egy felügyeleti szerv. Nem gyámkodik felettünk, de segít, például most az indulásnál biztosítja az állóeszközök nagy részét, az elhelyezést, és a „kezesünk" is egyben. Mi igényt tartunk a segítségére és az első időszakban elég sok alvallalkozói feladatot látunk el. Ugyanolyan kötelességünk azonban, mint a többi cégnek, hogy nyereségesen gazdálkodjunk, csak a feltételek sokkal szigorúbbak, keményebbek. — Hogy tud egy nulláról induló vállalat már a kezdésnél haszonnal termelni? — A kisvállalati forma lehetővé teszi, hogy rugalmasabban dolgozzunk, mint egy nagyobb cég. A gazdaságosságot pedig úgy érjük el többek között: alacsony az adminisztratív létszám, 10 fizikaira egy irodai dolgozó jut. Gyorsabban forgatjuk a pénzt, rövid határidejű munkákat vállalunk. Egyébként 100 forint munkabérrel 232 forintnyi értéket kell előállítani, es ez a termelékenységi mutató magasabb, mint az alapító vállalaté. Létezésünk alapja és követelménye a magas termelékenység, mert csak úgy maradunk versenyképesek a többi építőszervezettel szemben és mellette. — Ügy tudom, szeretnék, ha a leányvállalat létszáma egy éven belül megközelítené a 200 főt. Honnan verbuválják a sok kőművest, festőt, szerelöl? — Gondolom, ezzel a kérdésével arra céloz, hogy a szegedi építőipari Vállalatoktól elcsábítjuk a munkaerőt. Erről szó sincs. Mestereink zöme már felbomlott építőipari cégektől jött, vagy érkezik, mint például a szőregí CSOMÉPSZÖVttőL Eddig olyan dolgozókat vettünk föl, akiket nem szegedi székhelyű vállalatok alkalmaztak. Különösen jó munkaerőforrást jelentenek a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél megszűnt melléküzemágak. Most az alapítás után pillanatnyilag hetvenen dolgoznak a cégnél, és csak én jöttem az alapító vállalattól. — /I megalakulásnál az ünnepélyes munkásgy&lészn ön ismertette a leány vállalat célkitűzéseit. Csak lakóház-felújítással foglalkoznak? — Biztosítunk egy széles skálájú szolgáltatási profilt. Gáz-, v^vezeték-szerelést, festést, mázolást, utólagos falszigetelést felvállalunk magánosoknak is. Fő tevékenységünk a hagyományos lakóház-felújítás, a házrekonstrukcióval együttjáró feladatok. Érdekes módon július első napjaiban már olyan szegediek kerestek fel minket, akik azl szeretnék, ha házat is építenénk. Erre azonban nem készültünk fel, nincsenek ehhez a munkához megfelelő gépek, c'e úgy látom, Szegeden szükség lenne a hagyományosan falazó-dolgozó házépítő kisvállalatra is. Az első hetekben nagyon sok megrendelés érkezett, még Zákányszékről is kérték, hogy fejezzük be az óvoda javítását. Jó helyzetben „születtünk", ügy látom, nem lesznek kenyérgondjaink. H. M. 73. évfolyam 175. szám 1983. július 26.; kedd Ara: 1,40 forint tárgyalások Ábrahám Kálmán. építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására Magyarországra érkezett Wolfgang Junker, a Német Demokratikus Köztársaság építésügyi minisztere. A két miniszter tárgyalásokat folytat országaik építésügyi együttműködésének továbbfejlesztéséről. Az NDK építésügyi miniszterét a Ferihegyi repülőtéren Ábrahám Kálmán fogadia. Jelen volt Kari Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete is. (MTI) Már kz elmúlt héten is többfelé az országban meg kellett kezdeni a szárazság miatt kisült növények kényszerbetakarítását. amelyet a taksrmányoz isi célokra való felhasználós követ. Hétfőn újabb üzemekben indították el — ismét idő előtt — a betakarító gépeket, látva. hogy a növények a továbbiakban már nem bírják a forróságot. A kialakult helyzetről Dunay Sándor, az agrometeorológiai szolgálat vezetője az MTI munkatársának elmondotta: — A hazai éghajlati viszonyok között nem ritka a huzamosabb ideig tartó száraz időszak, a mostanihoz hasonló aszály azonban viszonylag kevésszer fordul elő. 1976-ban volt utoljára ilyen időjárás. A mérések szerint a talaj felső félméteres rétegébon mindössze 20—30 szizalekos a vízkészlet. A talaj mélyebb rétegeiben sincs több tartalék. A jelenlegi helyzetbon — az országosnak tekinthető aszály idején — a növényeknek mindössze arra futja e. éjükből, hogy fennta:tsák a minimális anyagcserét, a termés ..építéséhez" azonban nincsen elegendő vizük, és a talajban levő tápanyaghoz sem tudnak hozzájutni. Az e'múlt t.z napban nem javult a helyzet, az esőzések csat helyi jellegűek voltak. Az 1—5 milliméteres nedvesság-utánpótlás nem enyhített a gondokon, ezek az esők csak arra voltak elegendők, hogy a határban elverjék a port. így a mostani helyzetben egyedül csakis az öntözés segíthet. Üpp^ Megnyílt a táblaképfestészeti biennále Áladtól a díjakat — 176 művész 200 alkotása Újdonsággal lepte meg a képzuinuveszet iiant éraekiouoiíéc az ünnepi heteit kialutasi programja. Elsőként ad ottnont a város a tauMkepféstés művelőinek. tsvcizeaes hagyomany mar, hogy a küluUQuzo képzőművészeti műfajok ketévenkenc megmereinek az ország mas-mas városában. iViLitolc a grafika, Pécs a kisplasztika, Szombathely a textil, Sopron az erem es piakeit, uekéscsaDj az alkalmazott g.auka, Siklós a kerámia, Kecskemét a zomanemuvészet szakmai seregszemléjének szmnelye. Moe.antól Szeged a legnépszerűbb műfaj, a táblakép szakmai mecenálasát váíialta föl, karöltve a Müvelodesi kiinisztiriummal es a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjával. Mar az elmúlt év végén kézhez kapták a kiállításra invitáló meghívót a magyar festők. Közüiük mintegy négyszázan küldték el alkotásaikat, s a szigorú zsűri döntése alapján 176 művész kétszáz festménye került a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárának és az Ifjúsági Háznak paravánjaira. Az I. Szegedi Táblaképfestészeti Biennále ünnepélyes megnyitóját vasárnap delzlött tartották a Horvaíh Mihály utcai Képtárban. Az ünnepi esemény népes- kpZönfátfét dr. Trogmayer Úttá megyei múzeumigazgató köszöntötte, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Közművelődési Tanács emöke mondott megnyitó beszédet. Utalt a műfaj "és a helyszín szerencsés találkozására, szólt a művészek felelősségéről, az állami mecenatúra szerepéről; és az első festészeti biennále jelentőségéről. Ezt követően átnyújtották a díjakat a legszínvonalasabb művekkel szereplő alkotóknak. A Művelődési Minisztérium díját Orosz János, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját Fóth Ernő nyerte el. Fischer Ernő vehette át a Cíongrád megyei tanács, Eigel István Szeged msgvei városi tanács. Somos Miklós, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa^ Bujdosó Ernő. a KISZ Csongrád megyei bizottsága. Kovács Peter, a Fesztivál Intéző BiGyőri Imre megnyitóját mondja Fischer Ernő festőművész átveszi a .megyei tanács díját Szabó G. László elnökhelyettestől zottság díját. Ketten kaptak munkajutalmat: Kotxjcs László és Tölg Molnár Zoltán. A kiállítást — melyet a két helyszínen szeptember 18-ig láthatnak az érdeklődők — Vry Ibolya művészettörténész rendezte. A megjelentetett, katalógus — Szilvásy Nándor tervezte és szerkesztette — minden szereplő művész egy-egy művének reprodukcióját közli. A biennále érmét Csíkszentmihályi Róbert készítette. A megnyitó előtt Papp Gyula, a városi tanács elnöke fogadást adott a biennálén szereplő alkotóművészeknek.