Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

Vasárnap, 1983, július 24. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Hegyen-völgyön lakodalom. A IX. Nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál gálaestje a Dóm színpadán, este fél 9-től. I. Országos Táblaképfe.stészeti Biennále. Megnyitót mond Győri Imre, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke ma délelőtt 11 órakor, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Kiállítások a Képtárban és az Ifjúsági Házban. Erkélyzene a városi tanácsházán este fél 7-től. Közreműködik a Szegedi Rézfúvós Kvintett; Váró Márton szobrászművész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában, augusztus 20-ig. Schéner Mihály festményei és szobrai Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban, augusztus 10-ig. Vankóné Dudás Juli népművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Szilvitszky Margit textilművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, július 31-ig. Ország Lili emlékkiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében, augusztus 2-ig. Mónus Sándor fazekas népi iparművésznek munkái a SZOTE Dóm téri Oktatási Intézetében, július 27-ig. Szentendrei nyár. Kiállítás a szentendrei grafikusok alkotásaiból a mihályteleki Móricz Zsigmond Művelődési Házban július 27-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete: Rippl-Rónai József alkotásai; Lucs-kcpgyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok; Buday György-szoba, Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Csongrád megye gyógyszerészetének múltjából. Szeged múltja, jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. Ifi. Lele József néprajzi gyűjteménye, Szeged-Tápé, Vártó út 4. Vendég oz idegen Az ember tragédiája [ legfrissebb látomása Nagy László felvétele paradicsomi színben: Ln eifrr (Balkay Géza), Éva (Tóth Éva), Adám (Bubfit István). Hinné az ember, hogy fölgyorsult napjainkban vagy például azóta csak, hogy Arthur Miller megírta az ' ember tragédiáját (A világ teremtése és egyéb ügyek) másképpen kell, nem lehet már úgy játszani mint eddig Madáchot? Hinné meg nem is, e legfrissebb vállalkozás elbizonytalanítja. Vámos László, aki a szegedi Játékok három nyárévadján a Tragédia színszerűségének két hipotézisét állította föl, most pörbe száfl a szabadtéri megannyi nyílt vagy sunyi előítéletével: az idővel, a megzabolázott gondolatisággal, a nagy nevek bűvöletével. Hosszú előadást rendez. Fölvezeti majd a teljes művet, a maga 4141 sorával, 34 620 szavával, 106 028 betűjével, érintetlenül hagyva nemcsak filozófiájának sortáját, de szerteágazó hajszálereit is. S amiképpen 1972ben tette a Rómeó és Júliával, a főszerepedet az itteni átlagnéző számára alig ismert fiatalokra osztja (habár e napjainkra kitaposott ösvényen megiáratta már a Tragédiát 1976-ban a dómszínpadon Szinelár Miklós is. Mégsem mondhatni, hogy valamiféle hagyományszaggató előadásra csodálkozna a publikum. A kesztyűt ugyanis, amit a tradícióknak dob Vámos, maga kapja föl sietve, s helyezi békezálognak a látvány oltárára. Füst és lángtenger borítja be a teret. Harsog a zene és simogat, bravúros fényjátékok pas/.taznak, angyalok hajladoznak. fölajzott néplómegek süvöltöznek Párizsban, sírszellemek kísértenek a londoni mélyből, lekopaszított uniformisemberek végeláthatatlan sora kígyózik a falanszter utililerista rendszergyűrűjén, mint bolydult méhkas lobban föl-föl a színpad, ezüstös földgalacsin merészkedik az égbe méltósággal. majd zuhan alá üstökösgyorsan. Víziók növesztik szárnyaikat a nézőtér fölé, apokaliptikus egy éjszaka ez. Aki emlékszik Vámos korábbi Tragédiáira, most azoknak tisztázó továbbgondolását, tömör esszenciáját láthatja viszont. Ismerős Csányi Árpád középen elhelyezett földgömbszelete. mely ezúttal megmunkáltabb. Rézsútfekvésű, forgásával körkörösen reped, hasad föl a színpad, miközben a földszelet tetején és oldalából belső színhelyek aknája nyílik (a premieren bele is szakadt az egyik statiszta. agyrázkódással vitték kórházba) — a hátsó traktussal misztérium színpadokat is fölidéz, ahol menny, főid, pokol helyszíneli a cselekyést. Alant alussza álmát 37 emberpár (nem minden forgás — színváltozás végén, imigyen hát kissé következetlenül). Alkalmi tartozékokat. szobrot, keresztet, praktikus használati tárgyakat is be-behoznak, akadnak naturalisztikus ám főleg stilizált díszletelemek (a paradicsomi színben drótkötélpályán behúzott két fának, a tudásnak és a halhatatlanságnak lombkoronáját vicces méltósággal lengeti a szél). Vámos nem szívesen tágít rögeszméjétől, a totális színháztól. Alapjában véve jól teszi, kezére játszik a darab és a miliő. Kivileli ötleteinek nagyvonalú eklekticizmusával mintha arról töprengene, mitől lehet keresett, népszerű e mély gondolatiságú mű ilyen figyelemszaggató környezetben. Korábbi rendezései közül az 1963-öst hűvös tartózkodással utasította el a kritika. Látványpetárdáitól a darab eszmeiségét érezték kicsorbulni, hogy „a néző nézegetővé vált". Az 1969-es változatban viszont fölismerni vélték a szó és a kép harmóniájának magasztos szintézisét, rnelv a templom közvetlen jelenlétéből szívja éltető nedveit, nyeri invencióit. Most annyiban leszűrtebb, koncentráltabb. hogy nem tart igényt a tér, az árkádok megannyi kiszögellésére. Nem akaria működtetni az egész stadionkatlant, hanem magára a templomra és a variábilis színpadra összpon. tosit A darab telis-telt ma sem elévült, az eltelt időtől igazolt, másfelől meg napjainkra felette aktuális gondolatokkal, erkölcstartalmakkal. Ilyen a művet keretező küzdésmotívum, a harmóniától kibuggyanó vágy a diszharmóniára, Lucifernek, az örök másodiknak dacos szembenállása, mint az állandó helyettesi státus mozgásképteléhségéből fakadó lázadás ösztönideológiája — de nekünk szól Ádám is, amint „ébredésének borzongásában" föladja az üres. önmagában való tekintélytisztelet viselhetetlen lelkipalástját. Hogy a konkrét történeimf képek /üzeneteiről ne is beszéljünk. A Tragédia ősbemutatójától éppen évszázad tűnt tova, a távolságot Vámos mindenekelőtt a színészek szövegmondására — eredendően a szereposztásra — a textus szikáran értelmező tolmácsolására bízza: Ettől lehetne ízzig-vérig mai, ám érdekes, bár csöppet sem meglepő módon, ezzel kanyarodik zsákutcába, lő öngólt az előadás. Népstadionban ugyanis szegényes dolog kispályás focit játszani, amiképpen a dómot sem lehet elbontani, a nézőteret leszűkíteni, az árkádokat összehúzni. A szegedi szabadtérin lényegében illusztrációs hangjátékból részel a közönség, ahol a színészek döntően a torkukkal funkcionálnak. Arcuk láthatatlan, testüket jelmezek borítják, melyek most az úgynevezett történelmi képekben szándékosán belemossák Ádámot, Évát. Lucifert a historikus alakok kavalkádjába, nem választják le a korfiguráktól (Vágó Nelly tervei). Marad tehát a színihatás súlyozott terheinek hordozójaképpen a hang, a beszéd, jelentőségét Madách ódon zengzetes, klasszikusan szép stílusa még fokozza is. Anakronizmus volna számon kéri persze holmi öblögetős, mellre szívott teátrális aalolást — de hát itt mindig kicsit operai deklamációval kell földúsitani a drámai beszélyt. Ahogyan például Sinkovits Imre mondja magnóra az Űr szólamát, vagy Nagy Zoltán tagolja éretten, okosan Péter apostolt, a patriarchát, Saint Just-öt. Máskülönben fakó a hatás. Ez a fentebb stíl hiányzik. Ráadásul, hogy alig húztak a darabból, s nyúlik az előadás, a szereplqk időnként hadarnak, követhetetlen masszává gyúrják a szöveget. Itfég kellemetlenebb, amikor tériszonyba szédülve ösztönösen kiabálni kezdenek. az üvöltés ragadós mint a járvány, jó páran lerekednek (akik pedig eleve forte indítanak, képtelenek rátenni, begörcsölnek). Egyelőre éretlen gyümölcs Bubik István Ádárrtta. noha benne az ígéret. (Különös, a főpróbán közelről figyelhettem — a premieren távolról —, s akkor ő tetszett leginkább, vagyis felelősséget nem vállalhatok, a megítéléshez szempontokat kölcsöhöz itt a nézőtéri jegy topográfiája.) Borzas ifjúságával veti magát a küzdelembe, érezni nála a páthosz igényét, azt a fajta emelkedettséget, amit a figurába lehelt Madách — csak a színészi eszköztára kevés még hozzá. Tóth Eva inkább női ösztöneivel igyek«zik követni. szép mozgásával. Szereofölfogása egészében választékos, ám a kifejezésben ritkán adekvát: beszéde némileg szinszegény, s hisztérikusan próbál kitörni. Mintha tapogatóznék e roppant tér lehetőségeiben, a mikrofonra nem akar hagyatkozni, s ez megbosszulja magát. A nagy hármasból legjobb benyomást Balkay Géza tett rám, mert a figura karakteréhez, a tagadás ősi szelleméhez jól illik az ő racionális, sprőd, hidegen értelmező szövegmondása. Nem hiszem, hogy Luciferről szólna ez az előadás, ám hogy Balkay részvétele ennyire meghatározó súlyú és jelentőségű, óhatatlanul felé rajzolódik' el. Emlékezetes perceket szerez apróbb föladataival a niár említett Nagy Zoltán Kézdy György, Hetényi Pál (az egyiptomi rabszolgával és a görög demagóggal); Izsót Vilmos „csontvázáról" a misztériumok levegőjébe szippanthatni, Papadimitriu Athina pedig egy fellinisre vett római kéj tanyának varázsol izgalmas atmoszférát. A tenger szereplő fölsorolása helyett föltétlenül említésre méltó Simon Zoltán zenei összeállítása, hangulatilag valósággal megemeli a játékot. Külcsínre szabadtéri, belbecsre kőszínházi fogantatású hát Vámos László legfrisebb Tragédiája. Az ellentmondástól vélhetően igazi fészkében szabadulhat meg, a budapesti Nemzetiben. Ahová is készült, tulajdonképpen. NIKOLÉNYI ISTVÁN A magunk mögött hagyott csütörtökön és pénteken az idegenforgalommal, vendéglátásai rendszeresen kapcsolatban álló újságírók egv csoportja járt Szegeden. Kritikus és értő szemmel vizsgálódtak afelől, miként is készült fel a város és tágabb környéke az ünneoi hetek ideién " tekintélyes vendégsereg fogadására. A szakma jó ismerői lévén ők. véleményüket, úgv hisszük, érdemes figyelemmel hallgatni. A hízelgőt is. hiszen azt jelzi: több évtizedes törekvéseink a vendégek előtt sem maradnak rejtve, érzékelhetők az erőfeszítések a város ünneplőbe öltöztetésében. a látnivalók felkínálásában, a sajátosan szegedi programkínálat kidolgozásában. Ahogy egyikük megfogalmazta: „otthon érezheti itt magát az idegen is'. A hét vége. a Játékok nyitójának pontos vendégforgalmi adataival még nem szolgálhatunk, az azonban biztos:' nem csupán a hivatalos szálláshelyeken. hanem a családi otthonok egv részében is kitehettek volna a „telt ház" táblát. Viski Árpád, a Hunearhotels szegedi igazgatóhelyettese épp emiatt „panaszkodik": a vendégostrom lökésszerű hullámzása — éttermeikben, szállodáikban egyaránt — komolv erőpróba elé állítia a „házak" gazdáit. Hogv csak egy példát adiunk: egv Tisza-parti városban az éttermi , vendég ioegal keres halfélét az étlanon. A ponty és harcsa könnyebben beszerezhető, de már nemesebb halhoz. kecsenéhez, süllőhöz nehezebben jutnak hozzá a konyhák áru-t beszerzői. A Hungarhotels idei első féléve egyébként a tervezettnél valamivel jobb eredménnyel zárult S ha már a konvha szóba került, itt álliunk meg égv szüsszanásnyira. Ügv - is mondhatnánk, egv felléletizésnyi időre. A korábbi hetekben érzékelhető gondok — a sör- és üdítőfronton — ugyanis jórészt rendelődtek. Réti Csabáné doktortól, a városi tanács kereskedelmi osztályvezetőjétől tudiuk, hogv noha kőbányai világosból valóban nincs anynyi, amennyit szeretnénk, sör azért van elegendő. Jugoszláv is, dobozos is. A napokban vagv húsz kamion érkezett be a jugoszláv partnertől — kocsinként húszezer palack vár szomjas vásárlóira. A szállítás folyamatos, most már üdítő •italokból is — vtalán csak kólafélékből és citrusfélékből lesz az elégnél valamivel kevesebb. Tájjellegű borokból széles a választék. Aki a húsboltokban. az ABC-k hűtőpultjainál nézelődik. igazolhatja a kereskedelem felelős vezetőinek állítását: elegendő a hús, választékban, mennyiségben*"egyaránt. A szárazáruk kötött keretét a harmadik negyedévre felemelték a városlakók és a vendégek jobb ellátása érdekében. A minisztériumi segítség eredménve márts érzékelhető: szalámit, szárazkolbászt csaknem minden üzletben látni. Ami a zöldség-gyümölcs kínálatot illeti: e téren sok múlik az üzletvezetőkön Az eevik holtban még szombaton délután is télies és friss a kínálat. másutt már a reggeli órákban is fonnvadt az áru. Nyilvánvalóan eladatlan marad az utóbbiban. vásárlásra ösztönöz az előbbinél. Jó hír a háziasz. szonvoknak, hogv a megvei sütőipari vállalat csongrádi gvára a hétvégeken ..besegít" Szegednek. — kevesebb lesz az elősütött kenvér. A város vendégeinek az idén már aligha lesznek ajándékvásárlási gondjai: hímzett papucsot, bocskort kézimunkát, bőrdíszmű féléket kint a téren is vehettiek. a képcsarnok ós a népművészeti bolt szombatonként déjután is ki nvit (osztott nyitvatartással). Szezonkezdő körképünk nor-cze korántsem tettes Magyarázat, s összefoglaló értékelés h el vett e sorok íróia hadd1 adia közre egészen friss élménvét.. Bő hete még reggel hatkor beállt a kenvérre várók sorába, s az orra előtt elfogyott az utolsó vekni. Tejet zacskós i porból kevert, a mészárszékbe már bemennie sem volt. érdemes. Történt pedig mindez annak az országnak a (eneernaríián áibelv nemzeti jövedelmének a miénknél tekintélyesebb részét adia az idegenforgalom! Az Adriáról hazatérőnek öröm volt bemennie az Expressz ABC-be. hallania, hogv a villamosvezetők táiékoztatnak az átszállást lehetőségekről. s hogv úiságírp kollégáink észrevették: ez 1 város akkor is tiszta, s élményt szerző lehet, amikor nem tapossák egvmás sarkát az idegen felségjelű autóbuszok a kemping parkcv lójában. Pálíy Katalin Régi pénzek A Móra Ferenc Múzeumban, melv százéves jubileumát ünnepli az idén. igen jelentős számú és értékű darabbal növekedett az éremtár műtárgyi állománya. Néhányat az ünnepi hetek ideién Szegedre látogató közönség is megtekinthet a múzeum egv-egv tárlós. az Üj szerzemények sorozat bemutatója keretében. Az ajándékozók sorába ezúttal Liebmann Béla lépett. aki nem csupán Szegeden de országosan ismert fotoriporter. Gyűjteménye legszebb darabjait juttatta a múzeumi gvűjteménvhe öröklési szerződés formájában. A mostani bemutató pénzeinek ruigy része ókori görög és római d-nár. sestertius stb. Látható Apollónia. görög kereskedőváros denára, jellegzetes korai, római köztársaságkori dénárok, Julius Caesar s az utána következő császárok. különböző pénzei. Széptanukét az eltelt több mint 1500 év ellenére is megcsodálhatjuk. Ez egyrészt dicséri a korabeli mestereket, műhelyeket. másrészt kiemelkedő érdeme a válogatott gyűjteménynek Is. A kiállításon láthatóak még reneszász-kori. római mintára készült érmek, újabbkori bajor, szász, porosz. tallérok és más idegen, modern veretek is. Nagy Ádám