Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

Péntek, Í983. jüTins 22: postaláda társszerzőnk az olvasó Ezen a hógutás héten sokféle témát ajánlottak fel olvasóink a Postaládának — nyilván nem véletlenül szaporodtak meg a „vízparti" észrevételek, a közterületi napozassal kapcsolatos ellenérzéseket megfogalmazó levelek, a varos tisztaságáról szóló, a vendégváros készülődés szeplőit szóvá tevő panaszok. A kánikula elől a parkokba, strandokra menekülő emberek többsége nyilván sajnálkozással vagy együttérzéssel gondol azokra, akik ezt nem u-hetik meg, mert munkájuk a jármüvek vezetőfülkéibe, az átmelegedett gépek mellé, a nehezen szellőztethető boltok áruspultjai mögé szólítja őket. Vagy éppenséggel a gyermeknevelés kötöttségeit „élvezik" — gondolják csak el — 28—30 fokra is felmelegedő panellakásukban! Hát csoda, ha ugy segítenek magukon, ahogy tudnak? Napoznak, légfürdőznek a lakótelepi házak tövében. Ha egyetértenek velem olvasóim, ha nem, én bizony bevallom: megérteni a gyesen levő, a kicsikkel még strandra nem merészkedhető édesanyákat. Z. Józseffel vitába szállnék hát, szerinte ugyanis ennek az új módinak az lesz a vége. hogy a Belvárost is elözönlik a rövidnadrágra vetkőzött emberek (gondolom, a férfiakra céloz levélírónk), uram bocsá', még a szökőkutak medencéiben is fürdeni fognak! Róma Trevi-kútját, a tengerpartok utcáin is elfogadott fürdőruha-viseletet hozhatnám ellenérvül — mégis inkább azzal menteném a jelenséget, amire vitapartnerem is céloz „szerezzünk érvényt a jó ízlésnek" felszólításával. Azaz rákérdeznék: ön szerint a fürdőruhába öltöztetett emberi test a strandokon nem. ám az Északi városrészben ízléstelen? ön szerint ha két fiatal netalántán megmártózik egy díszmedencében, annak ettől piszkosabb lesz a vize, mint vasárnap délután egy strandmedencéé? A szokásosnál hosszabbra nyúlt bevezető végén simítsuk egybe véleménykülönbségünket azzal, hogy • jó ízlés határait persze szerintem sem illik átlépni. Pizsamában a parton A bevezetóbelivel majd- kórházi ágyba fekszenek, nem rokonlevél, amely sőt bemennek a kezelőbe...! most követkegik. hiszen A múltkor a halászcsárdánál ugyancsak a hagyományos sétálgattak, mentek a I-aöltözékektöl eltérő viseletet Iánkhoz fagylaltért. Ez ls a tesz szóvá irója. Vele mégis szabadtéri játékokhoz torszívből egyetértek — első- törik? Nem valószínű. Az sorban higiéniai, egészség- illetékesek biztosan azzal ügyi okokból. védekeznek, hagy nincs elég „Eddig csak estefelé, ám portás. Nem lehet elfogadni, •mostanában már reggeltől Járvány idején meg lehetett estiff pizsamás. pongyolás csinálni? Különben is. a betegek vették birtokukba kapuk egy részét le lehetne n klinikák előtt a Tisza- zárni. Lehet szabályozni a partot. Ott sétálnák vagy be- és kijárást, a forgalmat, lent a víz mellett ülnek a Nem is következetes a klipecáznkkal. Az árvízi em- nika szabályzata. Mert belékmú legújabb látványos- teglálogatás alkalmával még saga. hogy bekötött fejű vágott virágot sem lehet es fülű betegek ulnek kor- bevinni, de pinyeken. Teljesen erthetetlen , . .. a dolog. Abban a pizsama- zsamában kijönni és bemenban sétaigutnak, amiben a ni, azt szabad!" még úgy sem kezdődik a közeli hónapokban ? Szőke Andrásnénak a Fehér-tói halászcsárdaban elfogyasztott és negyven forintért számlázott halfiléből a hal is és a filézés is hiányzott. A púpozott tányér rántott halban ugyanis a szálkákon és a tekintélyes mennyiségű bundán kívül csupán négy falat hal volt. Takács József azt panaszolja, hogy az állami és szövetkezeti üzletekből eltűnt a 32,50-be kerülő Wilkinson penge, annál többet látni 36 és 45 forintos áron a belvárosi trafikokban „Hogyan jesz képes eligazodni a vásárló az egyre sokasodó szerződéses boltok árdzsungelében ?" Dani Gézának is hasonló gondja támadt: a Nagyáruházban 39 forintba kerül ugyanaz a pohár, amelyet az Amfora 29 forintért árul. Könnyű lenne azt mondani, hogy akkor járjon az Amforába a vevő... Inkább közreadjuk egyik kollegánk esetét, aki 2200 forintot vesztett azáltal, hogy nem Szekszárdon. hanem. Szegeden vett sztereó-lemezjátszót, ö rögtör. megérdeklődte: a szekszárdi cég saját kockázati alapja terhére kínálta olcsóbban a lemezjátszót. Bizony. most már érdemes sorrajárni az üzleteket — mióta a szabadáras termé kek így megszaporodtak. (Levélírónk korábban már szóvá tette Postaládánkban a diszkóhajó zajosságát „Hiába kértem önöktől, nem történt semmi" — írja. Már ne is haragudjon olvasónk, de tólünk bizony másodjára is hiába kéri. Mi csupán — közzététellel segíthetünk. Ha egyáltalán ...) kertiarátoknak A szamóca betegségei Végképp nem érthető A Hajnóczy utcai óvodában négyhetes takarítási szünetet tartanak. Ezt is sokallja így egyfolytában egyik levélírónk (nem mindenki mehet szabadságra, amikor akar), azt meg végképp nem érti, hogy már az óvodai szünet előtt egy héttel elkezdték a festést. „A gyerekek kénytelenek a festékek közt szaladgálni és a belső felügyeletet is nélkülözni, mert a dadák is segítenek takarítani..." Földi Sándorné pedig azt nem érti, hogy a kórházakból gyógyultan távozókat miért nem húzzák ki a portások beteglistájáról. Sok futkosástól, idegeskedéstől mentesíthetnék a mit sem sejtő beteglátogatókat. Abban is egyetértünk levélírónkkal, hogy a nővéreknek a saját osztályuk bétegeit látogató vendégeket minden klinikán és kórházban udvariasan kell tájékoztatniuk. Gondoljuk, ami levélírónkkal történt a sebészeti klinikán, egyedi vagy legalábbis nem túl gyakori eset lehet. Válaszol az illetékes Fehér Károlynak a Postaládában megjelent kérdésére, hogy miért nincs strandpapucs és sarupánt, a következőket válaszolta a Taurus osztályvezetője. Twy Györgyné: „Ez év elején belső átszervezés nehezítette a strandpapucs gyártását. Ennek ellenére az 1982 első félévi 304 ezer pár strandpapucshoz képest 1983 első félévében 310 gzer párra növeltük a gyártásunkat. Ezt a mennyiséget a Taurus nagykereskedelmi vállalatoknak adta át forgalmazásra. A vállalatok önaílóan döntenek a kiskereskedelmi hálózatban a szétosztás arányáról, a szállítás idejéről. Ezen kívül a választék bővítése céljából 150 ezer par strandpapucs behozatalára kötöttünk szerződést külföldi partnerrel. A lakosság ellátásával a Taurus mellett külkereskedelmi vállalatok is foglalkoznak, így például a Könsumex. A Konsumex az utóbbi évben nagy mennyiségű import papucsot rendelt, amely tudomásunk szerint import szállítási nehézségek miatt az idén még nem érkezett be az országba. Sarupánt Iránt a kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva az idén hirtelen megnövekedett. amire nem «zámithattunk. A megnövekedett igenyekhez gyorsan szeretnénk alkalmazkodni, ezért a második félévben növeljük a sarupant gyártását." Úton, útszélen Kerek György tarjám ol•asonk tartalmas levelet fogalmazott a város tisztaságának vedelmében. Érvei meggyőzőek, tapasztalatai megegyeznek a mienkkel, valóban: minden városlakó erdeke, hogy környezett kulturánk jobbításán fáradozzunk. Abban azonban, hogy a „megoldást az arra illetékeseknek kell megtalálniuk" — őszintén szólva kételkedünk. A köztisztaság hivatásos őrei legfeljebb a szemétkupacok eltüntetésével működnek közre az akcióban. Szemetelni ugyanis nem a locsolókocsik, sepregetőgépek, konténerek kezelői szoktak ... Vagy mégis? Füleki István arról tudósít ugyanis, hogy a Római körút 23. számú ház tatarozása után a takarítás mintha nem lenne tökéletes, a szeméttárolók rossz helyen vannak, a buszmegálló közelében bűzölögnek. Az Északi városrész 342. számú épületének egyik lakója pedig arról panaszkodik, hogy még maguk a ház lakói sem vigyáznak a rendre, szemetelnek, ahol csak tudnak. Útszélen látta meg fotóriporterünk néhány héttel ezelőtt az a nyitott Trabantot, melyet aztán meg is örökített. A kép aláírásában házi átalakitásúnak véltük a járművet Dr. Veress Sándor szíves közlését, miszerint az bizony gyári típus, s néhány „példány" fut is belőle a hazai utakon, köszönettel vettük s ezúton adjuk közre. A 4-es villamos Centrumáruház és Vágóhíd közti szakaszának állapotát 8 emiatt a kocsik lassú naladását teszi szóvá egyik levélírónk. A gond ismerős az SZKV vezetői előtt is — a pályaszakasz felújítása, netán kétvágányúsítása „csupáncsak" pénzkérdés. Ugyancsak az SZKV-tól kértünk választ Bártfalvi Jánosné kérdésére. A forgalmi osztály vezetőjétől megtudtuk, hogy a 6-os trolibuszon utazóknak ezentúl nem kell leszállniuk a belvárosi végállomáson, ha a körjárat következő megállóiig szeretnének utazni. A bérlettulajdonosok minden további nélkül fennmaradhatnak a kocsin a Vidra utcai végállomáson* a jegvgyel utazóknak azonban ismét érvényesíteniük kell egy szelvényt. Végül hadd tájékoztassuk olvasóinkat arról, miért pénteki lapunkban találják társszerzői rovatunkat. Az ünnepi hetek eseményei a hétvégeken olyannyira megsokasodnak, hogy néhány hétig két nappal korábban, péntekenként jelentkezünk ezentúl a postaládával. összeállította: Pálfy Katalin Helyet kér a Hálóvető Hiányérzet R. A., a Kis-Tisza utcából azt panaszolja, hogy igen hiányos a csecsemők. kisgyermekek ruhaválaszieka. Az éppen szükseges méret ritkán kapható, nincs napozó. rövid újjú babaing — talán majd télen. most ugyanis kötött es hosszú ujjú pulóverekből van elég. Levélírónk (akinek nevét és címét szerkesztőségünkben éPffjuk) airol n> tudósít. hogv június 10-én 13 órakor a Tisza-parti gimnázium előtti buszmegállóban egy reklámszatyorban tornafelszerelést talált. Gazdájának bizonyára hiányzik... R. A.nak van még egy más természetű hiányérzete is: környékükön szanálnak, és vágjak ki a falcat. Igazán szükséges ez? Nem maradhatnának helyükön a termő gyiimólCüLuk. ha az epitkeaes A Délmagyarország 1983. február 6-i számában cikk jelent meg Szoborsétány a Tisza-parton címmel. Ezzel kapcsolatban szeretnék javaslatot tenni. Szeged közismert szobrászművésze Tápai Antal+ Sok köztéri szobor dicséri lemezdomborítású munkáin túlmenően művészetét, tudását. Van egy szobra — nem köztéren látható — mely véleményem szerint egyik legjobb alkotása. Különösen Szeged szempontjából fontos, hogy a Hálóvetö halász szobra ne sikkadjon el. Városunk élő kapcsolata a Tiszával mindenki előtt ismert. Hiszen a Tisza évszázadokon át kenyeret, megélhetést biztosított a város lakóinak. Ugyanakkor a város közterein. parkjaiban egyetlen ilyen jellegű, a Tiszával és a halászattal tartalmi kapcsolatban álló szobrunk sincs. Pedig lassan a múlté lesz az a tiszai élet, melynek Móra és Tömörkény tolla, valamint Tápai vésője állított örök emléket. Közös érdekünk, hogy ne vesszen el ez a szobor. Egyrészt mert Szeged múltjának, a halászéletnek állít emléket, mely évszázadokon keresztül egyik éltető eleme volt a városnak. Másrészt, mert olyan szegedi szobrászművész alkotása, akinek egész élete. muskássága összeforrott a várossal. A szobor nem lírai hangvételű, igényli a teret, tehát nem való a klinikák előtti keskeny parktükörbe. Hol álljon hát akkor? Talán a vármúzeum folyóra néző oldalán. Központi fekvésénél fogva igen szép létvány nyújtana az enyhe ívelésű partról, de a hídról is egyaránt. Vagy a hídtól délre, a partfal kiszögelésén minden sétáló tekintetét magára vonná. Tudom, a szobor felállításának legnagyc-bb akadálya, hogy a város nem rendelkezik akkora pénzalappal, melyből jutna erre is. Egészen közeli — és Tápai Antal személyét érintő — megoidási példát szeretnék felhozni A könyvnapra jelent meg Tápai Életutam című életrajzi munkája, mely egyben Szegedet érintő helytörténeti alkotás is. Erre sem volt együtt a pénz. de a Gabonatermesztési Kutató Intézet kezdeményezésére. társadalmi szervek és vállalatok anyagi segít, ségével megjelent a munka! A jó példán elindulva ezt a társadalmi öszszefogást — a Hálóvetö felállítása érdekében — meg lehetne ismételni! A bogyósgyümölcsűek kö. zül a szamóca is azok közé a növények közé tartozik, melyeknek rendkívül sok kórokozója és kártevője van. .4 szamóca szürkerothadása főleg a bogyót károsítja. A tertözött bogyók fakó színűek, puha állományúak, kellemetlen ízűek, felületüket szürke gyep borítja, az öszszeaszalódott bogyók felületén a gyep színe fekete. A kórokozó a növényi részeken telel át. A szamóca mikoszferellás levélfoltosság tünete a levélen, indán és virágon egyaránt látható. A levélen 2—3 milliméter átmérőjű, kör alakú, bordó szegélyű és kifehéredő közepű foltok képződnek. Az indán és virágkocsányon a foltok oválisak, kissé besüppednek. A foltokban kis fekete pontok jelennek meg. A szamóca diplokarponos betegsége a levélen, levélnyélen, indán és a kocsányon károsít. A levélen 3—6 milliméter átmérőjű, kör alakú vagy ovális bordó folt látható, benne alig észrevehető fekete pontok vannak. A levélnyélen, kocsányon, indán a foltok oválisak, kissé besüppednek. A szamóca lisztharmata a növény valamennyi föld feletti részét fertőzheti. A levél fonákán először foltszerű, később összefüggő fehéres bevonat látható, melyben júniustól megjelennek a fekete pontok, a kórokozó szaporítóképletei. A levelek színük felé kanalasodnak, a termés fakó, íztelen. A kórokozó a beteg növényen telel át. A szamóca citiás levélfoltossága és gyümölcsrothadása a levélen a szélétől kiindulva 30—40 milliméter nagysá. gú, félkör vagy ék alakú, vörös-barna szegélyű, kiszürkülő közepű foltok alakjában jelentkezik, e fertőzött növényeken telel át. A májusi cserebogár egyaránt károsítja a föld feletti és a föld alatti részeket is. Több tápnövénye vari. A bogarak a szamóca levelét, virágát rágják, tömeges fellépés esetén tarrágást végeznek. A lárvái, a pajorok elrágják a hajszál- és főgyökereket. átrágják a szamóca gyöktörzsét. Kártételük nyomán a szamóca hirtelen lankad. elszárad. Egy lárva több tövet is képes elpusztítani. Hároméves fejlódésű. Az első két évet a lárva, a harmadik évet bogár alakban éli le. Rajzása április végen, május elején kezdődik. Tojásait a talajba rakja. A lris lárvák június második felében kelnek. A kis szamócavincellér sok tápnövényen él. A bogarak a szamóca levelét karéjozva rágják. A súlyosabb kártételt a lárvák okozzák, a vastagabb gyökereket hámozgatják, a vékonyakat teljesen elfogyasztják, a gyökértörzset kiodvasítják. A tünetek a tövek fonnvadásában, végül teljes száradásában nyilvánulnak meg. Elsősorban ültetvénvekben szaporodik el, egv tő alatt 40— 50 lárva is található. Évente egy nemzedéke van, lárva alakbxn telel át, májusban bábozódik, júniusban rajzik, tojásait a talajra vagy a talajba rakja. A nagy vincellér kártétele megegyezik a kis vincellér kártételével. A szamócaeszelény a szamócát. málnát és a szedret károsítja- A bogár tojásrakás céljából összefurkál.ja a virágkocsányt, melynek kövelkeztebeo a bimbó, virág elfonnyad. elszárad, letörik. Űjtelepitésű szamócában a a levélnyélen is károsít. Lárvái a fonnyadó, száradó levélreszeken táplálkoznak. Egy nemzedéke van. A bogarak a talajban telelnek, a rajzásidő április végétől június közepéig tart A nőstények tojásaikat a virágzati szárban rakják, melyek a kikelést követően 3—7 hétig táplálkoznak, 15—20 nap múlva bogárrá alakulnak át. A szamócaatkának mintegy 40 gazdanövénye van, de leginkább a szamócát károsítja. Szívogatása következtében a szívlevelek torzulnak, aprók maradnak, világosbarna-olajzöld elszíneződés mutatkozik rajtuk. Az idősebb levelek is fodrosodnak, a virágzat elkorcsosul, a terméskötődés elmarad vagy torzak lesznek a gyümölcsök. Hazánkban 5—8 nemzedéke van. A megtermékenyített nőstény telel át, a szamóca tőkocsányánál, a levélnyelek tövében. A kis szamóca-levéltetű szívogatása következtében a tövek gyengülnek, csökken a terméskötődés, elszárad a virágkocsány. Tojás alakban telel át, melyből a levéltetűk márciusban kelnek ki. A kis szamócasodrónak is több tápnövénye van. A fiatal lárvák a szamóca levelének fonákán, néha a levél színén, a levélerek mentén szövedék védelmében hámozgatnak. Később a leveleket összesodorják, az idősebb hernyók szabálytalan lyukat rágnak a levéllemezben. A károsított levelek sárgulnak, barnulnak, a szamócatövek gyengülnek, a termés minősége romlik, mennyisége csökken. Erős fertőzés esetén ki is pusztul a tő. Három nemzedéke fejlődik, kifejlett hernyói a károsítás helyén, sűrű fehér szövedékben telelnek át. Tavasszal március végén, április elejen bábozódik, a rajzás április elejétől május végéig tart. Tojásaikat a levél színére rakják. A második nemzedék hernyói július közepétől augusztus közepéig, a harmadik nemzedékéi szeptembertől október közepéig károsítanak. A nagy szamócasodró a szamócán kívül a piros- es feketeríbiszkén, a málnán, almán, körtén és az ősziba. rackon is károsít. Áttelelő hernyói tavasszal átrágják a viragzati szárat. így a fölötte levő virágrészek elszáradnak. Évente két nemzedéke van. A kifejlett lárva telel át a szamócalevelek között. Április, májusban még károsít, ezt követően bábozódik, június elejétől július elejéig rajzik. A szamócafonal-féreg elsősorban a szamócát károsítja szívesen. Kártétele nyomán a fiatal levelek aszimmetrikusak, kisebbek, keskenyebbek, csúcsosabbak lesznek, mint aa egészségesek. A levélnyél és a virágkocsány megrövidül és megvastagodik. Az idősebb levelek fodrosodnak, főerük mellett barna vagy vörös csíkok jelennek meg, a termés kicsi, korcs és nem érik be. Közvetlen kártétele mellett baktérium- /és vírusterjesztő szerepe is jelentős. Ha baktériummal együtt lép fel, a virágok karfiolszerűvé válnak. Veszélyes kártevő. Évente 5—6 nemzedéke van, fejletlen lárvái telelnek át az élő növényi részeken. Tavasszal 13—15 fok fölötti hőmérsékleten a lárvák a levelekre, rügyekre. bimbókra vándorolnak, kezdetben a felszínen élnek, majd a légzönyilásokon vagy sérüléseken keresztül a nővénvoe hatolnak, ahol több nemzedék alakul ki. Nyár közepén a fiatal palántákba vagy a talajba vonulnak. Szaporítóanyaggal, öntözővízzel, csapadékkal. szerszámokkal es a növények érintése útján terjednek. Dr. Tóth Mihály megye: lokertesz