Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-21 / 171. szám
(Csütörtök. 1983. július 21. s SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Pedagógiai Nyári Egyetem, A magyar neveléstudomány helyzetéről és feladatairól. az MTA újszegedi Biológiai Központjában. Előadások délelőtt fél 9-től, július 26-ig. Szentendrei nyár című kiállítás anyagából válogatás a szentendrei grafikusok alkotásaiból a mihályteleki Móricz Zsigmond Művelődési Házban mától, július 27-ig. Schéner Mihály festményei és szobrai Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban, augusztus 10-ig. Vankóné Dudás Juli népművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Szilvitszky Margit textilművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, július 31-ig. Ország Lili emlékkiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében, augusztus 2-ig. Mónus Sándor fazekas népi Iparművésznek munkái a SZOTE Dóm téri Oktatási Intézetében, július 27-ig. Az Opteam tervezőcsoport és Scholtz Imre belsőépítész kiállítása a Gulácsy-teremben, július 23igA Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Eippl-Rónai József alkotásai; Lucs-képgyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok; Buday György-szoba, Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Csongrád megye gyógyszerészeiének múltjából. Szeged múltia, jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. Ifi. Lele József néprajzi gyűtteménye, Szeged-Tápé, Vártó u. 4. István az Ádám Az első Ádám a Szegedi Szabadtéri Játékok történetében Lehotay Árpád volt. Öt még a Játékok első korszakában. 1933 és 39 között Táray Ferenc, Kiss Ferenc, Beregi Oszkár követte. A felújítás után az. első. Major Tamás rendezte három bemutatón Básti Lajos formálta meg Ádámot, a 60-as évek második felében a Vámos-féle trilógia egyetlen állandó pontja Nagy Attila volt. 1976-ban Szinetár Miklós rendezte meg Madách remekét, a pályakezdő Hegedűs D. Gézával Adám szerepében. Mintha öt követné Vámos László, aki az idei többszörösen is jubileumi szezonban a 25 éves Bubik Istvánra osztotta Ádám szerepét. Géza a Lucifer Batkay Géza szerencsés ember, maga sem tagadja. A katlanná változott város pillanatnyilag legenyhébbnek tűnő esti helyén, a kisszínházbell, gyaníthatóan csöppet sem irigylésre méltó próba után a Sörbár teraszán ülve. este 11-kor kezdi, mi tagadás — elég fáradtan. — Kaposvár, igen, nem lehet máshonnan indítani. Teljesen véletlenül kerültem a Csíky Gergely Színházba: végeztem a főiskolán — és küldtek. Duplán volt szerencsém: részben a hely miatt, hiszen Magyarország legnívósabb vidéki színházában kezdhettem a pályát, másrészt az előző évben, 1978-ben volt az emlékezetes „Pestre menetelés" Kaposvárról, Zsámbéki Gáborékkal jóformái) a színház teljes vezető gárdája távozott Így hirtelen sokkal •több lehetőségem adódott, rengeteg nagy feladathoz '/jutottam az ott töltött év alatt. Hihetetlenül „sűrített" esztendő volt, igen sokat adó. A pálya gyakorlati alapjainak birtokába jutottam ha úgy tetszik, megizmosodtam. S mivel a Nemzeti Színházban a korábbi kaposvári szellem és stílus fogadott, ebben az értelemben nem is számított — Gyerekkoromban há- ban pedig Shakespeare Róromféle elképzelésem volt a meó és Júliájában Mercutij óvóról: színész, dobos vagy ót. Dobray Györgv Vérszerlótenyésztő szerettem volna zödés című filmjében kaplenmj. A hármas út előtti tam főszerepet. bemutatás döntés ideje az esztergomi előtt áll Szántó Erika Déryferenees rendi gimnázium adaptációja. Az óriás, harmadik évfolyaman dőlt _ Adám? Borzasztóan nálná. Őszintén bevallom, Maoach müve szamomra eddig csak kőtelező olvasmány volt, bar 1916-ban, gimnazistaként láttam itt a szabadtérin a Szinetár-féle Tragédiát. Gyakorlati ember vagyok. próbálok. játszom. sportolok. kevesebb idő jut az olvasásra, sok a restancia. Pontosan április 9-én. a Rómeó és Júlia bemutatója uján estem neki a Tragédiának. Nem esett nehezemre. hiszen Madách gondolatai és Ádám küzdelmei azonosak, vagv nagyon hasonlóak az én problémáimmal. Hatalmas szövegmennyiség, mégsem volt nehéz megtanulni, mert amit az ember szeret, az könnyebben megy. Idősebb kollégák nyíltan kételkedtek, vajon két színházi szezon után van-e elegendő színészi eszközöm Ádám megformálásához? Lehet, hogy élettapasztalatom kevesebb, de fiatal testemmel és ifjúi leL kesedésemmel ígyeíiszem pótolni ezeket a hiányokat László "közölte" vél em döntél Minden a végeredményem Bubik István egyetlen, két szó közötti eL a^kor az ottani hagyó- &piltem '^rZ. vámra Sí minf masutt°S ^^közöSTv^em donteú S j^enTtben iinos,T Sí^^^T^ ™lik: egyeüen galmunk se igen van már jskolá:n Első kísérletre föl- tódra. azonnal arra gondol- elhiggyek: én vagyok Adam! arról, ahogyan Nádasdy Ká!- vettek ' s egvre jnkább úgv tam. hogyan fogom megcsi- T- L" man -is mondogatta, mi is ^^ szinesz lehetek. A a szó igazi mágiája. Hányféleképpen lehet valóban ejteni, mi is az értéke . .. Olyan szöveg ez, ami alkalmat ad arra, hogy az ember a szakma jó részét végre igazán megtanulja. szemben egy ekkora katedrálisszereppel. És nagyon-nagyon próbára tesz ilyen fiatalon, hála istennek. Olyan „gondolatkaland"-lehetőség, ami nagyon kevés ada- , tik meg az ember életében. lodi István, maguk is aktív Mihály különös pegazusán — Mit vár. mit remél rendezők, ráadásul más-más hogv azután visszatérjen ilyen, enyhén szólva, nem színházban. így már az első szűkebb pátriájába, az övei másik két elképzeles is megmaradt hobbiszinten, ma is tagja vagyok egv dobostriónak. mely afrikai és délamerikai zenét játszik s különböző klubokban lép fel a lovakhoz sem lettem hűtlen. rendszeresen nyeregbe szállok. Viharsarki kakashuszárok Balkay Géza köA-etlen és egyszerű. Csak most élem át. mit is jelent ez igazán. A „legfalsabb" mondatszerkesztéseken keresztül kell eljutni a már korábban magam által „megszenvedett" színpadi — Szerencsés osztályba ke- Békésből, a Viharsarok kezdték vándorlásukat a leépültem a főiskolán. Taná- szögletéből indult szinte vi- különbözőbb műfajokban, raim Kazimdr Károly és lg- lágkörüli útjára Schéner anyagokban, szerkezetezben Talán a kézzel kezdodott. Schener kezaibumánan szazhat lapján több mint 200 kezet rajzolt, melyek részint A 20—30-as népi ihletésűek. mozdulatokat rögzítenek. képzeteket társítanak, részint utalnak összetett technikai világunkra. jelzik például a nyomBá. tátott áraimkör szigorú rendjét. S ezek a kezek kiléptek lehetőségünk nyílt közé. Valóságos és jelképes érteleimben is. mindennapi helyzetben? , után — Szeretném, ha a szege- — -di közönség tudná: ez a mű megismerkedni a színhazak években a kis Schéner Medsokkal jelentősebb annál, belső életével, a műhely- gyesegyháza paraszti környe.. hogy ne csak első félidőnek munkával, a főiskolás évek zetóben megismerte az alföL nevezhessem hiszen szép- -ti**--,!,./. di tájat, a kétkezi emberetember 21-től, a Madách- *** ^J*1*** ellatezhat" keh a kézműveseket. centenárium alkalmából, teTn a Thalia Kalevala-elő- mészkodott a szülőfalu piaBudapesten is játsszuk, adásában Vejnemö.jnent. A cainak sokaságában, ámulva a raizpapír síkjából, posztóugyanezt a Tragédiát. S ta- diploma megszerzése után nézte a csabai vásárok ván- bál és filcből születtek ujja. Ián azért is bízom, mert Zsambékn Gábor és Székelv dorkamédiásait. mézeska- majd kerámia butellákká. mindenféle előítélet nélkül olvastuk, olvassuk, játsz- hívtak a szuk Madách remekét. Igaz, Színházhoz, ahol a második félidő csak ezután következik, de en nagyon szeretném, ha ez a lácsárusait. kardnyelőit, bá- kézkancsókká változtak sarNemzeti bosait. Aztán pályájának eie- böl. mázból, tűzből, megkap- ién mintha elfeledte volna újabb motívum a ló változásnak, amikor egy év közvetlenség realitásaiig, szegedi első nyeressel feje- ""íjának után, született pestiként, visszatértem a városomba. — Ahol olyan emlékezetes szerepekkel folytatódott Balkap Géza pályafutása, mint Sütő András nagyszerű darabjában, A szuzai menyegző ben Parmenion. vagy Zsadov a Jövedelmező Hosszú folyamat.... A szöveg annyira -sűrű", hogy ződne be.— Csongor és Tündéiének cimh L. szerepét, az elmúlt szezonEgy es a sujtásoM Mígnem a hatvanas évek vitézei először rajzban ke„ elején Párizsban megrohan- restek a formát, aztán íestVörosrnarty ták a gyermekkor emlékei, ménveken teljesedtek ki. tam többek között Bródv útnak indító közösségét, huszár. Lovacska!. Sándor A medikus című da~ a magyar népművészet cso_ maid zsinórnál rángatott fidáiatos gazdagságú motívumai. ..Párizsban kezdtem elő. guráikká váltak, később használati tárgyakká formálodaz ször magyar folklórral fog- tak — krumolitörö huszár lalkozni, midőn az idegenvégül játszóterek közponben a gyerekkorból feltörő ti figuráivá léptek elő. De Csak a szerep, a szerep állásban. Most pedig Szege- mindeneke oU! Illesztgetjük den a Tragédiában — Lucifer. — Eddig pályám koronaja lehet. Persze, a dolog nem ilyen egyértelmű. Szövegmondásban. mozgásban, szituációépítő-képességben az öt év, tehát a főiskola a rövid pályaképet, beszélgetünk a fiatal színész erőpróbáiról. a dóm különleges színpadáról, a Tragédiáról, Szegedről, a hőségről... És újra meg újra a magyar drámairodalom legszínesebb, legösszetettebb nőalakjára elvégzése óta eltelt idő alatt térünk vissza. Az ember megszerzett „izmok" közül csak egyetlenegynek vehetem igazán hasznát: ki kell találni bizonyos „pihentető pontokat", úgy megépítve mindegyiket, hogy se a közönség. se én ne 'fáradjak /"óva, a el. Itt nulláról kell indulni, kezdjük, nincs mese. Nem hagyományos szerepről van "zó, egyszerűen újra meg Kell fejteni az óriási anyagot. — Miért különösen nehéz ez? — Azt hiszem, nálunk Magyarországon, szinte minden színháznál meglehetősen egyoldalú a színészi egyéniség fejlesztése. Az olyan alapdarabokat, mint Az ember tragédiája is, nem tanultuk meg igazán játszani, tehát a fiatalokat felkészíteni sem, ekkora feltragédiájának Évájához. Most Tóth Éva kelti életre a fogadalmi színpadán. Éjfél előtt rövid órácskával, 240 perces próbát leszínek Éváival — „Benne vágyok" a szerepben, érzem. Sikerült teljesen azonosulnom a dráma egészének nőalakjával, az Tóth Éva „egy Évával", és majd teljesen a színekbeli Évákkal erős ösztönösséggel Sabina (Shakespeare Szeget szeggel című művéből) és Molnár Ferenc Olvmpiájának címszerepe. Kaposvárott két évet. a Vígszínházban három évadot töltöttem. A Nemzetiben folytatom. Visszatérve a szerepekre, egyik sem hasonlítható Évához. Ahány szín a Tragédiában, annyi Éva: más Egyiptomban, Londonban. Párizsban . .. Pontosan körvonalazott a paradicsomi színt kivéve mindig erőteljes érzelmekkel. kiélezett szituációkban lép színpadra. Roppant feladat. technikailag sem egyszerű. pa,raszli emlékeim találkoztak a modern művészet iránti igényeimmel. főbb törekvésem az új konstrukciók keresése." Nehéz helyzetben vagyunk, ha Schéner Mihálv hivatását. foglalkozását kell megfogalmaznunk. Sokarcú mű. a huszárok mellett megjelentek szinten sok-sok műLeg- fajban a betyárok, a panduépités. rok, a pásztorok. S egymásra találtak olyan évszázadokba vesző népművészeti figurák, mint a kakashuszárok. tölgyfapipik. különös szekeret dorottyás kocsijain vész. Egyszerre festő, raizo- Csokonai mulatságos figurái ló. szobrász, keramikus, báb- ücsörögnek, fából. fémtiöl tervező, és gyermeki átsző- esztergáltam terek megálmodója, egyszó- Schéner Mihálv szeret es val építőmester. Olvan alko- tllí wiinaiy szeret es tó Jf míw- i»r tud Tiszám, komolyan veri olgois — mondja e „birtoktól" zom. koncentrálok a feladat elégülten, lelkesen nészno Éva. — Vámos László rendező ra. Nem érzem magam fiatalnak hozzá. Ez a negyedik szegedi — Ez mit jelent? — Másodpercek alatt kell kosztümöt váltani, amit a közönségnek nem szabad észrevennie — heves mozdulatokkal ^hessegeti még a lehetőséget is. nem szabad észrevenni. — Teljes érzelmi kondícióval kiállni. Az alapállás tó. aki fölismerte azt a bartóki igazságot, hogy a legősibből származik a legmodernebb. hogy a neo művészetének gazdagsága inspirációkat adhat a XX. század alkotójának is. Példát mutatnak a mézeskalácsosok mintafái. a kékfestők dúcai, a fafaragók borotvatartói. a fazekasok butellái. Miskakamcsói, a vásári komédiások bábjai, gondolat és megvalósítás. formai szépség és használhatóság. tiszta szerkezet és változatos díszítés harmóniájára. Ezek azok az ősi gyökerek ós források. optimis- amelyekből megújhodott az szi. amit csinál, s gyermekien nvitott tud maradni. Jaiek es művészet ritka szép kézfogása Schéner Mihály müveszete. Ügy építi konstrukcióit. legyenek azok zsinóron rángatott figurák, bábok, margarétás huszárok, a műfajok birodalmán át meg átvándorló szekerek, mint a kisgyerekek — önfeledten. belefeledkezve az alkotás gyönyörűségébe. Ugyanakkor Schéner komolyan és tudatosan iátszik. tiszta forrásokból merít. s határozott céllal alkot. szerint Eva a darabban nyara. Jó színházban, Ka- ., . ... mindvégig fiatal. Ez jó, posvárott kezdett, majd Bu- ta vagy pesszimista? Sokan elmúlt másfél nem? Érzelmileg könnyebb dapesten folytatta. Hallhat- vitatkoznak erről azonosulni. Persze. De gyanítom — adatokra. Hiszen akár szó- nevet Éva —, Vámos tanár nokiasra, akár társalgásira, úr a figurához talált jónak nánk az eddigi szerepekről? Kezdjük a szabadtériSehénar Mihálv Schéner hamubasült pogáa évtizedben csáit most Újszegeden, a Noművészete vemben 7. Művelődési Ház— Én nem tartom ezt a kérdést oly fontosnak. MélyEljutott néhány olyan motí- ban osztogatja. vumhoz. amelyek aztán elTandi Lajos akár gondolati-zeneire „veszem" a dolgot, külön-külön engem. A sorrend fontos. Egy * hétig kerülgettem a vei. Szerepeltem a Lear ki- ségesen emberi, s ez a lérályban, Ruszt József a bo- nyeg. Ha Évát el tudom szorkány szerepét bízta rám játszani, ahogy érzem, akmindegyik „meghal". Olyan ez a szerep. mint eoy katedrális, a leggyönyörűbbek közül: egyszerre kell látni benne az megközelítés művet, mikor megtudtam a szereposztást — most vége szakad a mosolynak, komoly, átszellemült az arca. — Eltaszítottam magamtól a Páskándi Géza Kálmán királvában. Bertha voltam a Teli Vilmosban — homlokát kor Az ember tragédiája egy öröm- és sikerteli csúcs lesz a pályámon. Az egész ráncolva keresgél a múlt- előadásról mondhatom, maEgeszt. és a legapróbb kis szakirodalmat, a korábbi inelemeket. Arra tanítottak a főiskolán, legyek a jafcekba« terpretációkat; a Évákat (például nagynevű Ruttkait). ban. — A kőszínháziak közül emlékezetes Manka (Gombrowicz Esküvőjéből), Sura (Csehov Ivanovjaboifi gasra tettük a mércét. Várjuk tehát az ezerarcú Évát. M. E. Emlékezés Hont Ferencre A szegedi tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján a város egyik épülő új lakónegyedében, a makkosházi városrészloen utcát neveztek el Hont Ferencről, a neves színházi rendezőről, az irodalmi- es színháztudományok jeles művelőjéről. Szerdán Budapesten, a Farkbsréti temetőben a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságának vezetői megkoszorúztak Hont Ferenc sírral.