Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

(Csütörtök. 1983. július 21. s SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Pedagógiai Nyári Egye­tem, A magyar neveléstu­domány helyzetéről és fel­adatairól. az MTA újsze­gedi Biológiai Központjá­ban. Előadások délelőtt fél 9-től, július 26-ig. Szentendrei nyár című kiállítás anyagából váloga­tás a szentendrei grafiku­sok alkotásaiból a mihály­teleki Móricz Zsigmond Művelődési Házban mától, július 27-ig. Schéner Mihály festmé­nyei és szobrai Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban, augusztus 10-ig. Vankóné Dudás Juli nép­művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Köz­pontban, augusztus 20-ig. Szilvitszky Margit tex­tilművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, július 31-ig. Ország Lili emlékkiállí­tása a Bartók Béla Mű­velődési Központ nagyter­mében, augusztus 2-ig. Mónus Sándor fazekas népi Iparművésznek mun­kái a SZOTE Dóm téri Ok­tatási Intézetében, július 27-ig. Az Opteam tervezőcso­port és Scholtz Imre bel­sőépítész kiállítása a Gu­lácsy-teremben, július 23­ig­A Móra Ferenc Múze­um állandó kiállításai: Ember és környezete; Eippl-Rónai József alkotá­sai; Lucs-képgyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok; Buday György-szoba, Csongrád megyei paraszt­bútorok és -viseletek; Csongrád megye gyógysze­részeiének múltjából. Szeged múltia, jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. Ifi. Lele József néprajzi gyűtteménye, Szeged-Tá­pé, Vártó u. 4. István az Ádám Az első Ádám a Szegedi Szabadtéri Játékok történe­tében Lehotay Árpád volt. Öt még a Játékok első kor­szakában. 1933 és 39 között Táray Ferenc, Kiss Ferenc, Beregi Oszkár követte. A felújítás után az. első. Ma­jor Tamás rendezte három bemutatón Básti Lajos for­málta meg Ádámot, a 60-as évek második felében a Vá­mos-féle trilógia egyetlen állandó pontja Nagy Attila volt. 1976-ban Szinetár Mik­lós rendezte meg Madách remekét, a pályakezdő He­gedűs D. Gézával Adám sze­repében. Mintha öt követné Vámos László, aki az idei többszörösen is jubileumi szezonban a 25 éves Bubik Istvánra osztotta Ádám sze­repét. Géza a Lucifer Batkay Géza szerencsés ember, maga sem tagadja. A katlanná változott város pillanatnyilag legenyhébb­nek tűnő esti helyén, a kis­színházbell, gyaníthatóan csöppet sem irigylésre méltó próba után a Sörbár tera­szán ülve. este 11-kor kezdi, mi tagadás — elég fáradtan. — Kaposvár, igen, nem lehet máshonnan indítani. Teljesen véletlenül kerültem a Csíky Gergely Színházba: végeztem a főiskolán — és küldtek. Duplán volt sze­rencsém: részben a hely miatt, hiszen Magyarország legnívósabb vidéki színhá­zában kezdhettem a pályát, másrészt az előző évben, 1978-ben volt az emlékeze­tes „Pestre menetelés" Ka­posvárról, Zsámbéki Gábo­rékkal jóformái) a színház teljes vezető gárdája távo­zott Így hirtelen sokkal •több lehetőségem adódott, rengeteg nagy feladathoz '/jutottam az ott töltött év alatt. Hihetetlenül „sűrített" esztendő volt, igen sokat adó. A pálya gyakorlati alapjainak birtokába jutot­tam ha úgy tetszik, meg­izmosodtam. S mivel a Nemzeti Színházban a ko­rábbi kaposvári szellem és stílus fogadott, ebben az értelemben nem is számított — Gyerekkoromban há- ban pedig Shakespeare Ró­romféle elképzelésem volt a meó és Júliájában Mercuti­j óvóról: színész, dobos vagy ót. Dobray Györgv Vérszer­lótenyésztő szerettem volna zödés című filmjében kap­lenmj. A hármas út előtti tam főszerepet. bemutatás döntés ideje az esztergomi előtt áll Szántó Erika Déry­ferenees rendi gimnázium adaptációja. Az óriás, harmadik évfolyaman dőlt _ Adám? Borzasztóan nálná. Őszintén bevallom, Maoach müve szamomra eddig csak kőtelező olvas­mány volt, bar 1916-ban, gimnazistaként láttam itt a szabadtérin a Szinetár-féle Tragédiát. Gyakorlati em­ber vagyok. próbálok. ját­szom. sportolok. kevesebb idő jut az olvasásra, sok a restancia. Pontosan április 9-én. a Rómeó és Júlia be­mutatója uján estem neki a Tragédiának. Nem esett ne­hezemre. hiszen Madách gondolatai és Ádám küzdel­mei azonosak, vagv nagyon hasonlóak az én problémá­immal. Hatalmas szöveg­mennyiség, mégsem volt ne­héz megtanulni, mert amit az ember szeret, az könnyeb­ben megy. Idősebb kollégák nyíltan kételkedtek, vajon két színházi szezon után van-e elegendő színészi esz­közöm Ádám megformálá­sához? Lehet, hogy életta­pasztalatom kevesebb, de fiatal testemmel és ifjúi leL kesedésemmel ígyeíiszem pó­tolni ezeket a hiányokat László "közölte" vél em döntél Minden a végeredményem Bubik István egyetlen, két szó közötti eL a^kor az ottani hagyó- &piltem '^rZ. vámra Sí minf masutt°S ^^közöSTv^em donteú S j^enTtben iinos,T Sí^^^T^ ™lik: egyeüen galmunk se igen van már jskolá:n Első kísérletre föl- tódra. azonnal arra gondol- elhiggyek: én vagyok Adam! arról, ahogyan Nádasdy Ká!- vettek ' s egvre jnkább úgv tam. hogyan fogom megcsi- T- L" man -is mondogatta, mi is ^^ szinesz lehetek. A a szó igazi mágiája. Hány­féleképpen lehet valóban ejteni, mi is az értéke . .. Olyan szöveg ez, ami alkal­mat ad arra, hogy az ember a szakma jó részét végre igazán megtanulja. szem­ben egy ekkora katedrális­szereppel. És nagyon-na­gyon próbára tesz ilyen fia­talon, hála istennek. Olyan „gondolatkaland"-lehető­ség, ami nagyon kevés ada- , tik meg az ember életében. lodi István, maguk is aktív Mihály különös pegazusán — Mit vár. mit remél rendezők, ráadásul más-más hogv azután visszatérjen ilyen, enyhén szólva, nem színházban. így már az első szűkebb pátriájába, az övei másik két elképzeles is meg­maradt hobbiszinten, ma is tagja vagyok egv dobostrió­nak. mely afrikai és dél­amerikai zenét játszik s kü­lönböző klubokban lép fel a lovakhoz sem lettem hűt­len. rendszeresen nyeregbe szállok. Viharsarki kakashuszárok Balkay Géza köA-etlen és egyszerű. Csak most élem át. mit is jelent ez igazán. A „legfalsabb" mondatszerkesztéseken ke­resztül kell eljutni a már korábban magam által „megszenvedett" színpadi — Szerencsés osztályba ke- Békésből, a Viharsarok kezdték vándorlásukat a leé­pültem a főiskolán. Taná- szögletéből indult szinte vi- különbözőbb műfajokban, raim Kazimdr Károly és lg- lágkörüli útjára Schéner anyagokban, szerkezetezben Talán a kézzel kezdodott. Schener kezaibumánan szaz­hat lapján több mint 200 ke­zet rajzolt, melyek részint A 20—30-as népi ihletésűek. mozdulato­kat rögzítenek. képzeteket társítanak, részint utalnak összetett technikai világunk­ra. jelzik például a nyom­Bá. tátott áraimkör szigorú rend­jét. S ezek a kezek kiléptek lehetőségünk nyílt közé. Valóságos és jelképes érteleimben is. mindennapi helyzetben? , után — Szeretném, ha a szege- — -­di közönség tudná: ez a mű megismerkedni a színhazak években a kis Schéner Med­sokkal jelentősebb annál, belső életével, a műhely- gyesegyháza paraszti környe.. hogy ne csak első félidőnek munkával, a főiskolás évek zetóben megismerte az alföL nevezhessem hiszen szép- -ti**--,!,./. di tájat, a kétkezi embere­tember 21-től, a Madách- *** ^J*1*** ellatezhat" keh a kézműveseket. centenárium alkalmából, teTn a Thalia Kalevala-elő- mészkodott a szülőfalu pia­Budapesten is játsszuk, adásában Vejnemö.jnent. A cainak sokaságában, ámulva a raizpapír síkjából, posztó­ugyanezt a Tragédiát. S ta- diploma megszerzése után nézte a csabai vásárok ván- bál és filcből születtek ujja. Ián azért is bízom, mert Zsambékn Gábor és Székelv dorkamédiásait. mézeska- majd kerámia butellákká. mindenféle előítélet nélkül olvastuk, olvassuk, játsz- hívtak a szuk Madách remekét. Igaz, Színházhoz, ahol a második félidő csak ez­után következik, de en na­gyon szeretném, ha ez a lácsárusait. kardnyelőit, bá- kézkancsókká változtak sar­Nemzeti bosait. Aztán pályájának eie- böl. mázból, tűzből, megkap- ién mintha elfeledte volna újabb motívum a ló változásnak, amikor egy év közvetlenség realitásaiig, szegedi első nyeressel feje- ""íjának után, született pestiként, visszatértem a városomba. — Ahol olyan emlékezetes szerepekkel folytatódott Balkap Géza pályafutása, mint Sütő András nagysze­rű darabjában, A szuzai menyegző ben Parmenion. vagy Zsadov a Jövedelmező Hosszú folyamat.... A szö­veg annyira -sűrű", hogy ződne be.— Csongor és Tündéiének cim­h L. szerepét, az elmúlt szezon­Egy es a sujtásoM Mígnem a hatvanas évek vitézei először rajzban ke­„ elején Párizsban megrohan- restek a formát, aztán íest­Vörosrnarty ták a gyermekkor emlékei, ménveken teljesedtek ki. tam többek között Bródv útnak indító közösségét, huszár. Lovacska!. Sándor A medikus című da~ a magyar népművészet cso_ maid zsinórnál rángatott fi­dáiatos gazdagságú motívu­mai. ..Párizsban kezdtem elő. guráikká váltak, később hasz­nálati tárgyakká formálod­az ször magyar folklórral fog- tak — krumolitörö huszár lalkozni, midőn az idegen­végül játszóterek közpon­ben a gyerekkorból feltörő ti figuráivá léptek elő. De Csak a szerep, a szerep állásban. Most pedig Szege- mindeneke oU! Illesztgetjük den a Tragédiában — Luci­fer. — Eddig pályám korona­ja lehet. Persze, a dolog nem ilyen egyértelmű. Szö­vegmondásban. mozgásban, szituációépítő-képességben az öt év, tehát a főiskola a rövid pályaképet, beszél­getünk a fiatal színész erő­próbáiról. a dóm különle­ges színpadáról, a Tragédiá­ról, Szegedről, a hőségről... És újra meg újra a magyar drámairodalom legszínesebb, legösszetettebb nőalakjára elvégzése óta eltelt idő alatt térünk vissza. Az ember megszerzett „izmok" közül csak egyetlenegynek vehe­tem igazán hasznát: ki kell találni bizonyos „pihentető pontokat", úgy megépítve mindegyiket, hogy se a kö­zönség. se én ne 'fáradjak /"óva, a el. Itt nulláról kell indulni, kezdjük, nincs mese. Nem hagyomá­nyos szerepről van "zó, egyszerűen újra meg Kell fejteni az óriási anyagot. — Miért különösen nehéz ez? — Azt hiszem, nálunk Magyarországon, szinte minden színháznál meglehe­tősen egyoldalú a színészi egyéniség fejlesztése. Az olyan alapdarabokat, mint Az ember tragédiája is, nem tanultuk meg igazán játszani, tehát a fiatalokat felkészíteni sem, ekkora fel­tragédiájának Évájához. Most Tóth Éva kelti életre a fogadalmi színpadán. Éjfél előtt rövid órács­kával, 240 perces próbát le­színek Éváival — „Benne vágyok" a sze­repben, érzem. Sikerült tel­jesen azonosulnom a dráma egészének nőalakjával, az Tóth Éva „egy Évával", és majd tel­jesen a színekbeli Évákkal erős ösztönösséggel Sabina (Shakespeare Szeget szeggel című művéből) és Molnár Ferenc Olvmpiájá­nak címszerepe. Kaposvá­rott két évet. a Vígszínház­ban három évadot töltöttem. A Nemzetiben folytatom. Visszatérve a szerepekre, egyik sem hasonlítható Évá­hoz. Ahány szín a Tragédiá­ban, annyi Éva: más Egyip­tomban, Londonban. Párizs­ban . .. Pontosan körvona­lazott a paradicsomi színt kivéve mindig erőteljes ér­zelmekkel. kiélezett szituá­ciókban lép színpadra. Rop­pant feladat. technikailag sem egyszerű. pa,raszli emlékeim találkoz­tak a modern művészet iránti igényeimmel. főbb törekvésem az új konstrukciók keresése." Nehéz helyzetben vagyunk, ha Schéner Mihálv hivatá­sát. foglalkozását kell meg­fogalmaznunk. Sokarcú mű. a huszárok mellett megje­lentek szinten sok-sok mű­Leg- fajban a betyárok, a pandu­épités. rok, a pásztorok. S egymás­ra találtak olyan évszáza­dokba vesző népművészeti figurák, mint a kakashuszá­rok. tölgyfapipik. különös szekeret dorottyás kocsijain vész. Egyszerre festő, raizo- Csokonai mulatságos figurái ló. szobrász, keramikus, báb- ücsörögnek, fából. fémtiöl tervező, és gyermeki átsző- esztergáltam terek megálmodója, egyszó- Schéner Mihálv szeret es val építőmester. Olvan alko- tllí wiinaiy szeret es tó Jf míw- i»r tud Tiszám, komolyan ve­ri olgo­is — mondja e „birtoktól" zom. koncentrálok a feladat elégülten, lelkesen nészno Éva. — Vámos László rendező ra. Nem érzem magam fia­talnak hozzá. Ez a negyedik szegedi — Ez mit jelent? — Másodpercek alatt kell kosztümöt váltani, amit a közönségnek nem szabad észrevennie — heves mozdu­latokkal ^hessegeti még a le­hetőséget is. nem szabad észrevenni. — Teljes érzel­mi kondícióval kiállni. Az alapállás tó. aki fölismerte azt a bar­tóki igazságot, hogy a leg­ősibből származik a legmo­dernebb. hogy a neo művé­szetének gazdagsága inspi­rációkat adhat a XX. szá­zad alkotójának is. Példát mutatnak a mézeskalácsosok mintafái. a kékfestők dúcai, a fafaragók borotvatartói. a fazekasok butellái. Miska­kamcsói, a vásári komédiások bábjai, gondolat és megva­lósítás. formai szépség és használhatóság. tiszta szerke­zet és változatos díszítés harmóniájára. Ezek azok az ősi gyökerek ós források. optimis- amelyekből megújhodott az szi. amit csinál, s gyerme­kien nvitott tud maradni. Jaiek es művészet ritka szép kézfogása Schéner Mihály müveszete. Ügy építi konst­rukcióit. legyenek azok zsi­nóron rángatott figurák, bá­bok, margarétás huszárok, a műfajok birodalmán át meg átvándorló szekerek, mint a kisgyerekek — önfe­ledten. belefeledkezve az al­kotás gyönyörűségébe. Ugyanakkor Schéner komo­lyan és tudatosan iátszik. tiszta forrásokból merít. s határozott céllal alkot. szerint Eva a darabban nyara. Jó színházban, Ka- ., . ... mindvégig fiatal. Ez jó, posvárott kezdett, majd Bu- ta vagy pesszimista? Sokan elmúlt másfél nem? Érzelmileg könnyebb dapesten folytatta. Hallhat- vitatkoznak erről azonosulni. Persze. De gyanítom — adatokra. Hiszen akár szó- nevet Éva —, Vámos tanár nokiasra, akár társalgásira, úr a figurához talált jónak nánk az eddigi szerepekről? Kezdjük a szabadtéri­Sehénar Mihálv Schéner hamubasült pogáa évtizedben csáit most Újszegeden, a No­művészete vemben 7. Művelődési Ház­— Én nem tartom ezt a kérdést oly fontosnak. Mély­Eljutott néhány olyan motí- ban osztogatja. vumhoz. amelyek aztán el­Tandi Lajos akár gondolati-zeneire „ve­szem" a dolgot, külön-külön engem. A sorrend fontos. Egy * hétig kerülgettem a vei. Szerepeltem a Lear ki- ségesen emberi, s ez a lé­rályban, Ruszt József a bo- nyeg. Ha Évát el tudom szorkány szerepét bízta rám játszani, ahogy érzem, ak­mindegyik „meghal". Olyan ez a sze­rep. mint eoy katedrális, a leggyönyörűbbek közül: egy­szerre kell látni benne az megközelítés művet, mikor megtudtam a szereposztást — most vége szakad a mosolynak, ko­moly, átszellemült az arca. — Eltaszítottam magamtól a Páskándi Géza Kálmán ki­rálvában. Bertha voltam a Teli Vilmosban — homlokát kor Az ember tragédiája egy öröm- és sikerteli csúcs lesz a pályámon. Az egész ráncolva keresgél a múlt- előadásról mondhatom, ma­Egeszt. és a legapróbb kis szakirodalmat, a korábbi in­elemeket. Arra tanítottak a főiskolán, legyek a jafcekba« terpretációkat; a Évákat (például nagynevű Ruttkait). ban. — A kőszínháziak kö­zül emlékezetes Manka (Gombrowicz Esküvőjéből), Sura (Csehov Ivanovjaboifi gasra tettük a mércét. Várjuk tehát az ezerarcú Évát. M. E. Emlékezés Hont Ferencre A szegedi tanács végrehajtó bizottságának döntése alap­ján a város egyik épülő új lakónegyedében, a makkosházi városrészloen utcát neveztek el Hont Ferencről, a neves színházi rendezőről, az irodalmi- es színháztudományok jeles művelőjéről. Szerdán Budapesten, a Farkbsréti te­metőben a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságának ve­zetői megkoszorúztak Hont Ferenc sírral.

Next

/
Thumbnails
Contents