Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

8 Szombat, 1983. jűfiurf ti MAGAZIN Matuzsálemek Bordányban, a Seregélyes dű­lőben él a 98 éves Takács Mi­hály. Magam akkor lepődtem meg, amikor kiderült, öt élő testvére van a matuzsálemnek. — Igaz, hogy Miska bácsi 98 éves — így a 84 éves testvére, Lajos —, de az még érdekesebb, hogy a még életben levő hat „Takács-gyerek" átlagos életkora alig marad alatta a 90 évnek! Föltámadt bennem a kíváncsi­ság. hogy megismerjem a do­rozsmai Takács család történetét, melyet a „legkisebb" fiú, Takács Lajos mesélt eL — Édesapám. Takács Lajos, a dorozsmai Zsombói dűlő 30. szám alatti tanyában lakott, s 80 évet élt Ez a tanya — eltartásért — az enyém lett s most a Béke dülő 23. számot viseli. Édesanyám: Ottlik Julianna megérte a kerek 100-at! Szüleim tanyai, kemény munkával élő, szívós parasztemberek voltak. Apám 6—7, édesanyám 2 hold homokot örökölt, kemény mun­kával 20 holdra gyarapították a barrfk homok területét. Ebből jutott nekem 3 hold a végelszá­molásnál Apai nagyanyám 94 esztendőt ért meg. Apámék öten voltak testvérek. Három testvéremet az első mozgósításkor behívták, s meg­ette őket az első világháború húsdarálója. István volt közöt­tük a legidősebb, 1884-ben szü­letett. Nős volt. Egy gyermeke tanárnő lett Budapesten. Két unokája is van. Kálmán 1886-ban született. Oroszországból Ázsiából kap­tunk hírt róla utoljára. Két lá­nya Bordányban él. István és" Kálmán névre a széles nagy családban nem kereszteltek gyer­meket. Kálmánnak 6 unokája van. Péter 1894-ben született. Olasz­országban. Görz környékén lelte halálát. Két lányt és három fiút hagyott árván. Péternek van Péter nevű fia. s egy unokája. E három fiú kitört a paraszti világból, kőművesek lettek. Amíg el nem vitték őket a háborúba, a szegedi Fogadalmi templom építésén dolgoztak. István és Kálmán nagyon veszekedős le­gények voltak. Igaz, akkor sok veszekedős legény volt Dorozs­mán. A zsandárok sokat zaklat­ták őket. A szegediek meg a dorozsmaiak nem veszekedtek egymással, de régen az is ritka volt. hogy szegediek és dorozs­maiak összeházasodtak volna. Mihálv bátyám a legidősebb. Ma is él. 1885-ben született. El­ső feleségétől két fia és egy leá­nya született. Ezek közül már egy sem él Hét unokája van. Viktória néném 1887-ben látta meg a napvilágot Marót! Mi­hály felesége lett. de a férje nem él már. Zsombón lakik, egészséges és jól mozog — a leg­idősebb lányánál, aki maga is" öregasszony. Viktória nénémet 11 unoka zsongja körül. Julcsa néném a második lány a családban, öt a millennium évében — 1896-ban — jegyezték be a dorozsmai katolikus temp­lom anvakönvvébe. Kucska Ist­ván felesége lett. két fiút és 3 lányt hozott a világra. Fiai kö­zül az egyiket elvitte a második világháború. Ennek van egy gyermeke. Egyébként 5 unokája köszönti dorozsmai otthonában. Férjét eltemette. Julianna né­ném is makkegészséges — 87 éves kora ellenére. Édesapám jól hízott. hogv a megszokottól eltérően nem a leg­idősebb. hanem a legfiatalabb — legkisebb — fiának adta kereszt­nevét. mert már utánam fiúgyer­meket nem szült édesanyám. Én alighow kiszorultam az új év­századból. mert 1899-ben szü­lettem. Ennek a véletlennek kö­szönhettem. hogy az első világ­háborúból Is kliutott 18 hónán — közte a nevezetes piavei offen­zíva. amiből nembogv megtize­delve kerültünk ki. hanem csak e.gvtizede maradt meg a harcba vetetteknek — köztük én Is; s a második vi 1 áeháborúból is ke­mény 3 év jutott nekem. Küzdelmes életet éltünk felesé­gemmel, Vass Herminával, aki 1903-ban született, s 1980-ban hunyt el. Szüleimnek mi visel­tük gondját, mivel mi marad­Balf, a híres gyógyfürdő tunk az ősi tanyában. Tizenhat holdra nőtt a 3 holdas birtok. Ebből egy hold volt gyümölcsös­őszibarackos és 800 négyszögöl pedig jól termő szőlő. A felsza­badulás után kocsiról árultam a szőlőt, almát a megye falvaiban. Gyermekünk nem született. A föl­det 1980-ban beadtam a közös­be. 1982-ben eladtam a tanyát, s „beköltöztem" az óföldeáki szo­ciális otthonba, ahol boldogan, gond nélkül élek. Testvéreim közül nyolcadikként Mária született, 1901-ben. Férjét Fekete Istvánnak hívták. Há­rom lánya, két fia és 4 unokája van. Dorozsmán él, jól bírja ma­gát. A legkisebb Takács lányt Amá­liának, röviden nevezve: Amál­nak hívjuk. 0 1903-ban született. Két fia, három lánya és három unokája van. Ö is eltemette már Lovai Sándor nevű férjét. Egye­dül él, s jó egészségnek örvend. Mindannyiunkat parasztbába, kontárbába segített a világra. A régi öregasszonyok sok' minden­hez értettek. Istvánt, Kálmánt és Mihály bátyámat magáztam, s a többit — a lányokat is — tegez­tem, s ők is engem. A tanyánkhoz közeli, mintegy 500 méterre levő iskolába jár­tunk — Bartók János nevű, csongrádi születésű tanítónk elé. Az elsőtől a hatodik osztályig együtt, egy tanteremben, reggel 8-tól délután 2 óráig tanultunk. A mama kemény, szigorú asz­szony volt, olyan, mint egy „zsandár". Gyermekeiért élt-halt. A lányok párválasztásába csak ő szólt bele. Egyébként a lányos napok: csütörtök, szombat és va­sárnap volt abban az időben Do­rozsmán. Fiait a katonaságnál mind meglátogatta. Mindig na­gyon fájlalta, hogy három halott fiának neve nem került fel a hősök emlékműtáblájára a falu­ban. Élő testvéreim — valamennyi­en — parasztemberek, parasztasz­szonyok lette. Kemény, szigorú szemléletű, életvitelű és életelvű emberekké nevelődtünk. Azt a kis b'ort és pálinkát, ami „ter­mett", szépen, módjával azért el­fogyasztgattuk. A lányok meg­őrizték régi, dorozsmai viseletü­ket, melyeket ma is felvesznek, ha mennek a templomba. Régen sok paprikát termeltünk. Egy kis statisztikát csináltam a Takács családról, s magam is elhűltem, amikor a szülők és az ismert nagymama életkorát ösz­szeadva, 9 ember összéletéve 809-et mutatott — a 3 háborús halottat nem számítva a létszám­ba. A Takács család 9 tagjának ,31 gyermeke, s 40 unokája született. A déd- és ükunokák számat nem is tudtuk összeszámlálni, mert ehhez már tényleg komputer kel­lett volna ... Azt hiszem, ha ez a roppant nagy és széles ágú család össze­jön — mert összejön —, akkor bizony1 egv nagy eperfa alatt alig-alig fér el — lakodalom al­kalmával. amikor egy-egv Takács ivadék kiröppen a családi fészek­ből, amikor vidám, jó kedvvel ünnepelnek. A hat Matuzsálem-korú test­vér ma is keményen lépked a kilencedik és a tizedik iksz fe­lé... RACZ SANDOR A FÜRDŐ RÉSZLETE. (Fotó — KS) Sopronhoz közel (a Belváros­tól 7 és fél kilométerre) fekvő Balf, országszerte híres' fürdő­hely. A szép fekvésű község és fürdőtelep régi múltra tekint­het vissza. Már a rómaiak ide­ién pezsgő fürdőélet folyt a mai helyen, napfényre került két korabeli forrásfoglalat és a ró­mai út egy része is. A honfoglalást követően első­ként egv 1199-ben keltezett ok­levéj említi Balfot. Farkasd né­ven. Később a falu elnémetese­dik. a neve is ..Wolf" formában él tovább (ebből lett először Bolf. maid Balf). A község 1325—42 között került Sopron szabad királvi város birtokába. 1529-ben Szulejmán szultán ha­dai — Sopronon keresztül — Bécs ellen vonultukban Balfot is földúlták. E mozgalmas középkori múlt­nak épen maradt művészeti emléke a szőlőhegyen emelkedő katolikus templom, melyet 1336­tól említ oklevél. A templom szentélve a 14. századból való. az egyszerű hajóhoz naev torony csatlakozik, ez a/16, század má­sodik felében éDült. valószínűleg őrtoronvként is szolgált. A temolcm melletti temetőt lőré­sekkel ellátott fal kerítette kö­rül. melyet a többi Fertő menti templomerődhöz hasonlóan vé­d-'mi célból építettek. A balfi 1653-ban épült — a kapu záró­kövén látható évszám tanúsága szerint. A temetőben díszes, művészet­történeti szempontból is figye­lemre méltó szív alakú sírköve­ket találunk a 18. századból. A temető falánál 1944—45-ben a fasiszták által Balfon és környé­kén elpusztított több mint ezer munkaszolgálatos, politikai ül­dözött emlékművei állnak. Itt pusztult el Sárközi György és Halász Gábor író. Szerb Antal kora neves irodalomtörténésze, írója. Az 1968-ban állított Szerb Antal-emlékmű motívuma az a nyitott könvv, amelvre az író sorait véste az emlékmű al­kotója: ..A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is". A 16. század közepén kezdett Sopron váro.sa a balfi gyógy vizes forrásokra nagyobb gondot for­dítani. A város korabeli száma­dáskönyve szerint 1559-ben szak­értőt hozattak Bécsbél. hogv hoz­za rendb? a kutat és a forráso­kat. 1560-ban a város főbírá iá­nak kérésére I. Ferdinánd csá­szár engedélyezte, hogy Balfon fürdŐDénzt szedjenek. Ekkor már fürdőmester is volt Balfon. Rövid időn belül valóságos ..cso­datévő" híre kelt a balfi víznek, és sokfelől érkeztek a gazdag fürdővendégek. Nádasdvné. a környék földbirtokosának felesé­ge is gvakori vendége volt a bal­fi fürdőnek. Sopron városa 1631­ben — Scholtz Jeremiás orvos által írt — füzetecskét adott ki­több nyelven a fürdő gvógvhatá­sának megismertetésére. Érteke­zett a balfi szénsavas és kénes források gyógyító ereiéről Löw András, neves soproni orvos is. A 18. század első felében a fürdő állapota leromlott. oly­annyira hogv 1732-ben a fürdő­h' is összedőlt, csak évtizedek múltán épült úi fürdőház és vendégfogadó 1773-ban pedig megépült a fürdőlelen kis mű­emlék kápolnája. 1772-ből való Nemrég, egy szürke hétköz­nap trolibuszra szálltam, és a megszokott útvonalon munká­ba indultam. Szokásomhoz hí­ven leültem, és az újságot kezdtem böngészni. Egyszer csak hirtelen megálltunk. Ki­nézek az ablakon, hát egy kvászt árusító bódé van a járdán. A vezetőnk, egy ked­ves fiatalember beleszól a mikrofonba: — Elnézést kérek, egy má­sodperc az egész!... Ott helyben megivott egy adag kvászt — Hát akkor mehetünk — mondta, és a kocsi elindult. Megyünk tovább. Aztán megint megállunk. Nézem, ut­cai telefonfülke, sorban áll­nak előtte. A mi kedves troli­vezetőnk beleszól a mikro­fonba: Uton — Elnézést kérek, egy má­sodperc az egész!... Beállt a sorba. Aztán tele­fonált. Visszaakasztotta a kagylót. Felugrott a kocsira: — Hát akkor mehetünk! — mondta. Megyünk tovább. Aztán megint megállunk. Nézem, hirdetőoszlop. Az oszlopon óra. Az óra alatt szerelme­sek. Állnak, járkálnak ... Tü­relmetlenkednek. A vezetőnk ez a kedves fiatalember megint beleszól a mikrofon­ba: — Elnézést kérek, egy má­sodperc az egész!... Egy darabig az óra alatt álldogált. Aztán járkálni kez­dett ..': Türelmetlenkedett... Végre jött a lány. Megcsókol­ta. Beszélt vele. Megfogta a kezét. Aztán elbúcsúzott, és visszajött a kocsiba. — Hát akkor mehetünk! — mondta. Megyünk tovább. Aztán megint megállunk. Nézern pályaudvar. A vezetőnk, ez a kedves fiatalember, beleszól a mikrofonba: — Elnézést, egy másodperc az egész!... Most kezdődik a szabadságom! Vonatra ült, Szocsiba uta­zott. Kipihenten, barnára sül­ve jött vissza. — Hát akkor mehetünk! — szólt vidáman. Mentünk tovább. Igaz, a munkából kicsit elkéstem, de szerencsére a kutya se vette észre! N. SZTANYILOVSZKIJ Conrad András fürdőorvosnak Kunzer Unterricht című balfi leírása. 189J-ban Sopron város elad­ta a fürdőtelepet, melvet dr. Wosinszky István szombathelyi orvos vett meg 27 ezer forintért. Wosinszky a gyógyfürdőt moder­nizálta. ennek következtében lá­togatottsága erősen megnőtt, va­sárnaDonként különvonat vitte Sopronból a fürdővendégeket. 1926— 27-ben 32 kabinfürdó. vízgvógyászat vilianvosztály, röntgen segítette az idült moz­gásszervi betegségben szenvedők gyógyulását Balfon. A források savas, kénes iszapját iszappako­lásra használják fel. A savanyú­víz palackozása — a hajdani István-forrásból — 1900-ban in­dult meg. A balfi gyógyfürdő (országos gvóg"hely az egészségügyi mi­niszter minősítése alapján) kor­szerűsítése a magyar gvógyvíz­Drogram keretében 1971-ben vet­te kezdetét. A munkálatok be­fejeztével Balf teljesen megújul­va fogadhatja a gyógyulást ke­reső. vagv a csendes, nvugodt körnvezetben nihenni vágvó ha­zai és külföldi vendégeket. Űj forrásokat fúrtak, modern fürdő­részleg és 180 ágyas gyógvszál­ló épült 1975-ben. helyreállítói ­t'" a haidani 18. századi vS'i­dégfogadót és a fürdőkápol­nát ... A fürdőtelep a község nvugati részén, a soproni út kö­zelében található. Szép. 20 holdas park közepén emelkedik a gvógvs7álió év a hozzá csatlako­zó fürdőtelep. Naponta 5—600 beíeget tudnak itt fogadni, ke­zelni. Az egvkori vendégfogadót minden igénvt kielégítő szállodá­vá alakították át. Az elsősor­ban külföldiek által kedvelt kis szállodát barokk. rokokó és biedermeier bútorokkal rendez­ték be. A . szálloda halliában a balfi fürdőkultúra múltjával, emlékeivel ismerkedhetnek az érdeklődők. A balfi források — Fekete­forrás. Silvanus-forrás. Farkasd­forrás — kénhidrogéntartalmű vize elsősorban idült reumatikus betegségek gyógyítására kiváló, de eredményesen használjak nő­gvógyógvászati betegségek és ?gyts bőrbetegségek gyógyításá­ra is. Használata ielentősen hoz­zájárul a kötőszövetek, oorcok és csontok regenerálódásához. Szív- és vérnyomás betegségek esetén a balfj gyógvvíz nem ia­vasolt. A savanyúvíz-forrás vi­zét palackozzák és a környéken igen kedvelt ..balfi víz" néven hozzák forgalomba. BORBÉLY JÓZSEF .

Next

/
Thumbnails
Contents