Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-16 / 167. szám

118 Szombat, 1983. július 16. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK IX. Nemzetköz) Néptánc­fesztivál. Foiklórbemutató rt újmegedi szabadtéri színpadon, este (éi 9-tól. Nemzeti napok a Móra Ferenc Múzeum előtt és az Arpátl téren, délután 4 órától. Szilvltszky Margit tex­tilművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, július 31-ig. Ország Lili emlékkiállí­tása a Bartók Béla Mű­velődési Központ nagyter­mében, augusztus 2-ig. Mónus Sándor fazekas, népi iparművész, a nép­művészet mesterének mun­kái a SZOTE Dóm tcri ok­tatási intézetében, július 27-ig. Az Opteam tervezőcso­port és Scholtz Imre bel­sőépítész kiállítása a Go­lácsy-terembcn, július 23­ig. A Móra Ferenc Múze­um állandó kiállításai: Ember és környezete: Ripl Rónai József alkotá­sai; Lucs-kcpgyűjtcmcny; Hunok, avarok, magyarok; Buday György-szoba; Csongrád megyei paraszt­bútorok és -viseletek; Csongrád megye gyógysze­részeiének múltjából. Szeged múltja. jelene, jövője — várostörténeti kiállítás a várkertben. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Szeged-Tápé, Vártó út 4. Tánc a Tisza-parton és Újszegeden A fesztiválon először vendégeskedik török táncegyüttes A baskír táncosok — színpompás kosztümökben Dudaszóra ébredt a vá­rosközpont — mondhatnánk kevés túlzással, hiszen már a délelőtti órákban „elpró­bálták" a néptáncfesztivál nyitóünnepségét a rész vevő e;;-. uttesek. Délutjn pedig mar vezényszavak nélkül, forgatókönyv szerinti 'szigo­rú rendben, mégis vonzó, karneválszcrű, színes ün­nepséggel megkezdődött a IX. nemzetközi szakszerve­zeti néptáncfesztivál 10 na­pos eseménysorozata. A Tisza-parti megnyitóra a Széchenyi térről látványos menetlánccal vonultak föl az idei seregszemlére Sze­gedre érkezett együttesek: a budapesti Bihari, Bulgá­ria és Csehszlovákia képvi­selői, a dunnujvárosidk, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Ro­mania küldöttei, a szegedi vendéglátó együttesek, a Szovjetunió, Törökország táncosai, és a Vasas együt­tes. Az alkalomra a leg­s/ebb kosztümjeikét felöltő fiatalok elölt a JATE—Olaj­bányász egv ültos tancospár­ja vitte a fáklyát, a Külföl­di vendégek képviselői és a Szeged Táncegyüttes két tag­ja a fesztiválzászlót. A Öagyomájiyok szerint néhány szóval köszöntötték a menet- Tisza-partra érke­zett csoportjait, a megye és a város párt-, ótlnnii és szakszervezeti vezetőit, majd fölhangzott a fesziiválszig­tuil. Az idei nemzetközi se­regszemlét. 10 ország nép­táncosainak nagyszabasú ta­lálkozóját Ligeti László, a SZOT alelnöke nyitotta meg. Méltatta a fesztivál értékes hagyományait, melyek óvá­sát őrzését feladatának tart­ja a szakszervezeti mozga­lom, éppúgy, mint általában az amatőr művészeti csopor­tok támogatasát. A szegedi találkozó különös jelentősé­gét az adja, hogy nemzetkö­zi kulturális kapcsolatok te­remtésének es apolasánák szintere. ' Ezután a szegedi egyete­mista táncosok meggyújtot­ták a fesztivállángot, majd Pa-pp Gyula, a városi tanács elnöke a vendéglátók nevé­ben köszöntötte az ünnep­ség résztvevőit. Annak jel­képeként, hogy a seregszem­le idejere Szeged polgárai­vá fogadja a tancOsonat. át­adta képviselőiknek a város kulcsát. A megnyitó ünnep­ségek mar megszokott, szép szertartásrendje szerint (Bor József rendező irányításával „koreografáljak" a nemzet­közi fesztiválok esemenyei­nek menetet) fölhuztak a fesztlvclzászlót, felröppentet­ték a galambokat. A nép­táncfeszt ivál — a nemzetek közötti barátság fejiesztésé­rek, a béke őrzésének egyik alkalma és szép példája — ezzel kezdetét vette. A kül­földiek rögtön be is mutat­koztak,. rövid táncszamaik­kal ízelítőt adtak az elkö­vetkező üjszegedi elöeaá­sokbul. Minthogy a legelső Dóm téri gálát, a Hegyen­völgyön lakodalom című emlékezetes sikerű táncjá­tékot újítják föl az iaei sza­badtéri programban, kedves gesztussal meghívtak a fesz­tiválnyitóra az evtizedüel ezelőtti produkció főszerep­lőit is, Marschalt József né Pál Zsuzsát és Fláisz Lász­lót, a mostani előadás két táncos főszereplője köszön­tötte. Az ünnepseg a hazai együttesek pompás, közös taricával zárult. Bár a délutáni égzengés és eső elégge aggasztotta a rendezőket (ezúttal a Sport­csarnok foglalt, tehát csak egyetlen „esőnapon", hétfőn lehetne pótolni az elmaradt szabadtéri előadásokat), si­került megtartani az él«ő íolklórhemutatót az üjsze­gedi színpadon. A Szegeden már ismert, bár csak három éve alakult DELEP Napsu­gár Táncegyüttes versenyen kívül, mintegy venaegkö­szöntőként, dunántúli tán­cokat adott elő. A közönség dijáért, egy gyönyörűen .fa­ragott tükörért versenyzett a jugoszláviai Metalec, a romaniai ledera együttes, a budapesti Vasas Művész­együttes Tánckara, és az uráli városból, Ufábál érke­zett Baskír Nemzeti Tánc­együttes. Ma, szombaton este, fél 9-től folytatódik a szabad­téri folklórprogram: a JATE —Olajbányász Táncegyüttes lesz a házigazda, a cseh­szlovák. a török, a polgár vendégek mellett a dunaúj­városi Kohász együttes ver­seng a közönség tetszéséért. Délután 4 órától a jugo­szláv, a román és a szovjet táncosokat láthatják a mú­zeumnál, a lengyel, a fran­cia és az NDK-beli együtte­sek előadásait pedig az Ár­pád teren. S. E. Kisoperák A tanácsháza Muzsikáló udvarán hétfőn este fél ki­lenctől, nevéhez méltóan, kisoperákat játszik a Szegedi Kisopera Mozart töredékes vígoperáját. A kairói ludat. meg Offenbach: A házikon­cert című egyfelvonásosát mutatja be Bárdi Sándor lel­kes csapata, melyet ezúttal hivatásosak erősítenek: ma­ga az együttesvezető is föl­lép Egri Lászlóval és Vajda Júitóval, a szegedi színház művészeivet, s a további sze­repekben Farkas Katalin t. Szilágyi Bélát. Tóth Máriát és Ördögh Józsefet látni. A zongorista Kovács Kornélia lesz, a díszletek és jelmezek Ék Erzsébet munkái. A kairói lúddal 1783 telén rekedt meg a szerző, mivel nem tudott mit kezdeni a szövegkönyvvel. A befeje­zetlen buffát egy másik tö­redékes Mozart-operával ki­egészítve. zenei és szövegi igazításokkal. 1867-ben mu­tatták be Párizsban, s szá­zadunkban a komponista V. Mortari és a költő, D. Valeri dolgozta át az 1936-os salz­burgi premierre. Ezen alapul a Szegedi Kisopera produk­ciója. Ami pedig Offenbach mulatságos burleszkj.ét illeti, eredeti címe Káposztafej úr (Monsieur Choufleuri), s ke­letkezésének történetéről szó esett a tévé Offenbach bo­londozásai filmsorozatában. A Szegedi Kisopera most „helyettesíti", ami minden bizonnyal érdekes szórako­zást ígér. A városi tanácsháza ud­varán még augusztus 15-én rendeznek hangversenyt az esztergomi nemzetközi gitár­fesztivál résztvevőinek köz­reműködésével. A ház erké­lyén viszont július 24-étől az ünnepi hetek során, minden vasárnap este fél 7-től 7-ig fúvószenét élvezhetnek az arra járók. A Szegedi Szim­fonikus Zenekar tagjaiból alakult rézfúvós quintett (Szelezsán István, Bánhegyi László. Krupitzer Ferenc, Grimm Mihály és Masa Fe­renc) preklasszikus táncokat, reneszánsz toronyzenét és mai magyar kompozíciókat szólaltat meg. Két kiállítás Díszes cserepek Mónus Sándor, a népmű­vészet mestere nemcsak cse­repeit hozta el Szegedre/ a SZOTE úl oktatási épületé­nek előcsarnokába, de azo­kat a festményeit és kis­plasztikáit is. amelyek do­kumentálják a régi vásár­helyi fazekasok korabeli te­vékenységét. A megve népművészetének legváltozatosabb hajtása a fazekasság, melynek műit századi központja Hódmező­vásárhely volt — 1860 táian több mint 400 tálas dolgo­.zott a városban. Tabánban. Csúcson és Újvároson más­más készítmények és díszí­tések váltak ismertté. Messze földön híres faze­kasgenerációk utolsó mohi­kánjai közül való Mónus $ándor. aki korát megha­zudtoló szellemi frisseséggel, hatalmas mesterségbeli fel­készültséggel és kiapadha­tatlan ötletgazdagsággal öregbíti a nemes hagyo­mányt Mostani bemutatóiá­nak edényei között hasas agáikék és kecses korsók, méltóság teljes tálak és te­nyérbe simuló csuprok, ele­gáns kulacsok és kackiás bajszú Miska-kancsók sora­koznak. Szinte a formakincs teljes gazdagságát fölvonul­tatja Mónus mester. A mai díszítések már szintetizálják az egykori három központ erényeit: megtalálhatók a sárga alapú, a fehéredények, a sötét tónusú mázak. Egyik írókázott: szirmokat virágzó, madarakat röptető, másikat geometrikus karcolt motí­vumok jellemzik, a harma­dikon föltűnik az áttört di­szítés.. a negyedik szinte domborműves felületű. Ara nincs két egyforma formá­ban sem, színben sem, ké­szítésben sem. Mindegyik őrzi az agyagot formáló! az írókázót vezető, a karcolótüt szorító kéz megismételhetet­len mozdulatait. Kiss Laios 1913-ban irt sorai érvényesek erre -a be­mutatóra is: ..A tálas lelke tele van a mező és a virá­goskertek virágaival és leve­les száraival. Nem rikítanak ezek a virágok, hanem mint­ha megsápadtak volna a tá­lasok belsőjében, mintha le­egyszerűsödtek volna az ő naiv képzeletökben... A korongolásnél közönséges munkás gép a tálas, az írás­nál művész, rki tervez, ins­pirálódik. gyötrődik és szen­ved. hogy nem tud . oluan szépet alkotni, amilyent a lelke áhít... Ilyenkor csak a szép vezeti, csak a szépet keresi.-.." Mint ahogy het­ven év múltával Monus Sándor Vásárhelyen, az új­városi műhelyben. Steril tárgyak Több éves hagyomány már, hogy a Képcsarnok szegedi bemutatótermében az ünnepi hetek idején bel­sőépítészeti, lakberendezési kiállításokat rendeznek. A most látható tarlaton fiatal iparművészek mu­tatkoznak be. Az OP­TEAM tervezőcsoport négy tagja — Bánáti János és Kovács Erika belsőépíté­szek, Bárkányi Attila és Radnóti György ipari for­matervezők —, valamint Scholtz Imre belsőépítész. Valamennyien harmincasok s úgy tűnik, egyik legfonto­sabb alapelvük a rendszer­szemlélet, a funkciók egy­máshoz való kapcsolása, a sorozatgyártás követelmé­nyeinek figyelembevételé­vel. A bemutató alaphangula­tát Scholtz Imre üvegszálas műanyagból készített búto­rai teremtik meg, melyek­nek formái anatómiai kísér, letek nyomán igen precízen kövelik a kényelmes test­helyzet vonalait. Az, üveg­szálvázas színes poliészter­gyantából készült bútorok egy lakásban mindeneke'őtt praktikusságuknál fogva ét­kezőkben, hallókban, erké­lyeken tölthetik be legin­kább hivatásukat Lakószo­bákban kissé ridegfiek ér­zem ezt az anyagot. Hófe­hér-sötétkék étkezőgarnitú­rája viszont sikerült együt­tes, egy új szellemű környe­zetalakítás lehetőségeit su­gallja. Az OETtIAM terve­zőcsoport két konstrukció­jú, különböző szinű és funk­ciójú, de azonos szellemben fogant lámpacsaládja akár egy lakás összes világítási igényeit megoldhatja. • A- fcttw-. . Tandi LajMl 1 Kirakatverseny Jubileumi rendezvény az idei, szegedi ki rakat verseny; a KPVDSZ megyei bizottsá­gával karöltve 25 évvel ez­előtt hirdette meg először a megyei és a városi tanács vb kereskedelmi osztálya. Kezdetben a szabadtéri já­tékokhoz kapcsolódott, nem is annyira a kereskedelem, mint inkább a Dóm tér ,,kí­nalatát" népszerűsítette. Az árűellátás javulásával pár­huzamosan változott némileg a cél: volt esztendő, amikor a megyében előállított élel­miszerek' iparcikkek, más­kor a korszerű táplálkozás propagálását kapták felada­tul a dekoratőrök. Mindazonáltal változatla­nul az ünnepi hetek ren­dezvénye a kirakatverseny. Negyedszázados múltját dr. Solymossy Margit, az. MSZMP városi bizottságának osztály­vezető-helyettese méltatta a városi tanács dísztermében tegnap délelőtt tartott ösz­szejövetelen. A korábbi, mindannyiszor a szabadtéri játékok nyitányaként ren­dezett versenyek tapasztala­tait összegezve egyébek kö­zött elmondta: országos hí­rű, rangos esemennyé vált olyannyira, hogy tavaly pél­dául országos minősítő ver­sennyé nyilvánította a Ma­gyar Reklámszövetség. Míg eleinte csupán a vá­ros és a megye dekoratőrei vállalkoztak, hogy tudásuk legjavát adva ünnepiébe öl­töztessék a szegedi kirakato­kat, idén, mint jó néhány éve már, több megyéből, a fővárosból is jelentkeztek a versenyre, 29 kirakatot ké­szítettek. Hogy milyen szín­vonalon. a járókelők maguk is megítélhetik. A neves szakemberekből álló zsűri véleményét Merena Sándor, a Magyar Reklámszövetség dekoratőr-szakosztályának titkára ismertette a tegnapi eredményhirdető ünnepségen. Meglehetősen részletesen tag­lalta a versenymunkák eré­nyeit és hibáit, elmondta, hogv az öncélú színházi de­korációt mellőző, könnyen áttekinthető kirakatokat része­sítették előnyben. Azokat, melyekben az áruk és a technikai megoldások egymás hatását erősítve szolgálják a: alapötletet. A díjakat Jójárt Katalin, a városi tanács vb kereske­delmi osztályának helyettes vezetője adta át. A ruházati szakmában első helyezést Farkas Mihályné és Bója Gergely, a Szeged Nagyáru­ház dekoratőrei értek el. a nagyáruház egyik kirakatá­val. Második a Szeged és Vidéke Afés/. dolgozója, Szo­kola Maria lett. a Somogyi utcai Vénusz-üzlet kirakatát rendezte. A harmadjk díjat a Komplettnél tevékenykedő A fődíjas kirakat Hős Nagy Dezsőné vette át a Kárász utcai Richards mintabolt kirakatáért. Az iparcikkeket népszerűsítő versenyzők közül Popovics Lőrinc, a Szeged Nagyáru­ház dekoratőre készítette a legigényesebb kirakatot, az áruház Árpád tér felőli pa­vilonsorában. A második dí­jat ebben a kategóriában nem adta ki a zsűri, a har­madik helyezést, a Centrum Áruház 5. számú vitrinjével Dudás József, az Eger és Vidéke Áfész dolgozója nyerte el. Az.élelmiszerszak­mában nem találtak első és harmadik díjra méltó kira­katot, csak a második dijat osztották ki. Molnár Pál és Bakonyi Beáta, a Somogy megyei Éliker dekoratőrei vehették át az Oskola utcai élelmiszerbolt kirakatáért. A Magyar Reklámszövetség fő­díját a Szeged Nagyáruház élelmiszer-kirakatát készítő Kocsis Lajos kapta, egyben elnyerte a verseny - vándor* serleget is. L. ÍÉs. t

Next

/
Thumbnails
Contents