Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

3 Vasárnap. 1983. június 12. Másfél év óla önállóan Új törekvések a Csongrád megyei AGROKER-nél Az önállósodással meg­szűnt a megyei AGROKER­vallalatok ellátási felelőssé­gi: az AGROTRÖSZT meg­szűnése után itt is nagyobb szerepei kaptak a piaci vi­szonyok. Mostanság vala­mennyi AGROKER azt for­galmaz, amit gazdasági érde­kei diktálnak, és valameny­nyi mezőgazdasági üzem ott szerzi be az árut, ahol meg­kapja, vagy ahol neki elő­nyösebb. Megyénk mezőgazdasági kereskedelmi vállalata azon­ban gyakorlatilag továbbra is tartja magát — immáron ön­ként — a korábbi ellátási kötelezettségekhez. Jó kap­csolatokat igyekszik kiépíteni a téeszekkel, állami gazdasá­gokkal, a kölcsönös érdekelt­ség az utóbbi másfél évben közvetlenül érvényesül. Ennek egyik eszköze lenne, hogy a megrendelők időben jelezzék gép- illetve alkat­részigényüket. Ez az „időben" sajnos azt jelenti, hogy ez év első negyedében már a 84­ben szállítandó gépeket is meg kellene rendelni, oivan hosszú határidőre vállaljak csak az iparvállalatok a gyártást. A téeszek, ha igé­nyeiket föl is tudnák mérni ekkora időre, azt végképp nem tudják eldönteni, hogy megfelelő anyagiakkal ren­delkeznek-e majd másfél é" múltán. Fejlesztési alapjaik sorsát ugyanis egy rossz ter­més, egy szabályzóváltozás, esetleg árváltozások jelentő­sen és azonnal befolyásolják. Ezért aztán úgy szeretnék, hogy amikor eldől, mire jui pénz, azonnyomban vihessék a kiszemelt árut az AGRO­KER udvaráról. A gazdaságoknak is van nak kifogásaik: még ha pon tosan rendelnek is, a keres­kedők sem tudják szavatolni, hogy pontosan megérkezik-® a megrendelt gép, milyen műszaki paraméterei lesznek. Különösen az import gépek­nél sok a gond a használati útmutatók körül. Érthetetlen a fordítás, gyakran hiányoz­nak a gépkönyvek, a szak­emberek olykor csak a hasz­nálat során jönnek rá, hogy mire képes a gép. Sajnos, né­ha arra is, hogy egy-egy konstrukció-váltás után mire nem képes. A gyártók ugyan­is nem mindig tüntetik föl a változásokat a. gépet kísérő dokumentumokban. Újdonság, hogy 1984-től a garanciális tevékenységet is saját hatáskörében végzi az AGROKER. Ezzel javulni fog a szolgáltatás színvonala: egységes szakmai irányítás alá kerül ez a tevékenység, mód lesz az érdekek egyez­tetésere. A szervezetileg is kiépülő műszaki szolgalat nemcsak a garanciális javí­tásokat végzi majd el. hanem felújítja a még használható alkatrészeket. Mód lesz a gépbontásokra is. Ez azt je­lenti, hogy az eddig többnyi­re veszendőbe ment, még használható, nagy értékű al­katrészeket — természetesen az értéküknek megfelelő áron — fölvásárolnák a le­adó gazdaságtól, és tovább­adják annak, akinek szüksé­ge van rá. Ez a szolgáltatás a termelőszövetkezetek érde­keit is szem előtt tartja majd: az eddigi garanciális javítók az érték nagyságában voltak érdekeltek. Egy kisebb értékű alkatrész helyett oly­kor értékes fődarabokat is kicseréltek — nem kevés pa­zarlással. Lehet majd kötni az elektromos szolgáltató vál­lalatoknál alkalmazott szisz­téma szerint átalánydíjas ja­vítási szerződést is, ott is előnyt jelent ez a megoldás. Idén. a korábbi éveknél jobb az alkatrészellátás, ki­fejezetten jónak mondható a gépellátás. Mind az AGRO­KER, mind a mezőgazdasági nagyüzemek szeretnék, ha az idei helyzet tovább javulna, s a gép- és alkatrészellátás helyzetéről nem a krónikus gondok jutnának az emberek eszébe. r Erik az érettségi Borult ég alatt Hétvége a Partfürdőn A múlt vasárnapi kániku­la „fullasztó" emléke arra késztetett, hogv hét végi témául a Partfürdőt válasz­szam; hogv utána nézzek, vajon miként készülnek föl a vendéglátók a forró va­sárnapra. Szemerkélő esőben, felhő­vel borított ég alatt indul­tam szombaton délelőtt föl­derítő utamra a fürdő fűz­fái alatt. Tíz óra tájban csak néhányan lézengtek a medencék körül. tréning­ruhába. fürdőkÖDenvbe bur­kolózva. A hátsó ülőmeden­cében néhány törzsvendég melegedett a vízben. Köze­lében a pusztamérgesi büfé termelői bort. sört. pálin­kát, üdítőt virslit és pogá­csát hirdető bódéja. A pusz­tamérgesi Rizling Tsz pavi­lonja másfél hete nvitott. s három hónapra kapta meg a működési engedélyt Az elárusítók első tapasztalatai jók: a múlt hét végén hosz­szú sorokban álltak a torok­öblítőre váró strandolok. Hogy ez a vasárnap mit hoz. az még reitélv előttük. Egyelőre reménvkedve te­kintgetnek az ég felé. s bíz­nak benne, hátha kapós tesz ismét a téesz jégben hűtött bora és a hűs Márka. A megyei vendéglátó vál­lalat Partfürdő büféié előtt barackpálinkát kért eev bátran nekivetkőzött, fürdő-' nadrágos férfi, talán tele'— melegítőül. A kiszolgálótól I megtudtam bármiiven meg­lepő. kánikulában is nagv a keletie a töménv italnak bái legtöbben a sört keresik. A forró nanokon nem volt eléa kőbányai. most ott áll­nak a jégtáblák körött a tele ládák garmadával, vevő meg egy szál se­— Pedig alaposan fölké­szültünk az ..invázióra": há­romféle sörünk van, ebből 1000 üveg kőbányai. Négy­féle pálinkát kínálunk no és a feketekávét — mutat a presszógépre a büfés. Tervezik, hogy a forgal­mat föllendítő, hot dogot virslit is sütnek maid. Egye­lőre azonban csak a pálinka megy... Törzsvevők dicsérik a szomszédos pavilon tulajdo­nosát. Lajkó Mihálynét, aki messze földön híres pala­csintát és lángost süt a strandolóknak. csak gvőzze munkával. — Ketten szoktunk „főni" itt az urammal — mondja, míg serceg az ola.i a serpe­nyőben —. de most haza­küldtem. kevés a vevő. Ha látta volna múlt vasárnap, mi volt itt! Végeláthatatlan sor kígvózott az ablak előti. Az áfész Sportbüféjeben is ott tornyosulnak a sö­rösládák, üdítő italok. Hogy a 100 rekesz sör és a 60 rekesz üditö kevés-e vagy sok, azt az időjárás dönti majd el. Colát azonban most is hiá­ba keresnek maid az abszti­nensek és a gyerekek, az égetett szesz azonban Itt sem hiánvcikk. Harapnivaló­ként süleménveket és szend­vicset kínálnak a fürdőzők­nek. Távolabb zárt. bódék egy­másutánja: talán a nap elé úszott felhők miatt nem ke­rült le a lakat szorrbalon délelőtt a Szeged és Vidék? Áfész pavilonjáról, a rnegvei vendéglátó vállalat szerző­déses Mint büféjéről és nem keringtek ínycsiklandozó il­latok a pecsenyesütők épít­ményei körül sem. vcfotnxsvB'í uawtyr r„ Az Alföldi Vendéglátó el­árusítói is borús kedvvel néznek a hétvége elé: alig­ha ismétlődik meg a múlt­kori 40 ezer forintos forga­lom. Pedig a sör, bor. pá­linka mellett ők a gyerekek­re is gondoltak: az édessé­gek mellett tartanak poha­ras tejet is. és kedveltek a gasztrofol ételek is: a bab­gulyás és a birkapörkölt. A megyei vendélátó vállalat lakókocsi büféiében remény­kednek. hátha a most lé­zengő egv-két vásárlónál tóbb érkezik vasárnap. — Mi, ha csak nincs hó és fagy, mindennap lejö­vünk — mondja a törzsven­dégek egyike. Éhen és szom­jan nem halunk: enni- és innivalót azért talál itt min­dig az ember. Az ebédet elő­fizetjük a Tisza Gvöngve étteremben el se hiszi, hogy 14.70-ért miiven finom és bőséges kosztot kapunk, de akik étlapról választanak azok se járnak rosszul A felhők mögül elö-előbú­jik a nap, reménykednek a vendégek és a vendéglátók: hátha mégsem jöttei.- hiába ma sem. S ha ez a szom bali nap nem is hoz mele­get és némi hasznot a kony­hára talán majd szerencsé­sebb lesz a vasárnap. Chikán Ágnes Érik-e az érettségi? Meg­felelt, megfelel-e majd a könyörtelenül változó köve­telményeknek ez az oly nagy hagyományokkal rendelkező, életkorhatárt megvonó vizs­gaforma? A szó maga — eleget sohasem csodáiható magyar nyelv!— plasztikus­ságában a legbölcsebbek egyike. Ságvári gimnázium június 10., délelőtt fél 11. Látszatra ! semmi föltűnő. Csöndes fo­) lyosók. üresen kongó lépcső­ház, aiig hailható zümmö­gés a csukott ajtók mögül. Ám az egyiken belépve a kép már szokatlan, az új­ságírónak tízegynéhány év távlatából visszaköszönve is­merős: széttolt padoknál, egymástól tisztes távolságra ünneplőben öltözött fiatalok. Szemközt — elkerülhetetlen asszociáció: bírósági pulpi­tus — sorban egymás mel­lett tanárok, igazgató, elnök. Most éppen az orosz van so­ron. A pulpitus előtt ülő lány mondja, mondja szé­pen, tempósan. Szemben bó­logatnak. Néha közbeszólnak, a lány egy-egy kérdés után pillanatig a plafonra mered, azután mondja tovább. A „hangosabban!" felszólításra kicsit elpirul, a hajával bab­rál, de ahogy elnézem, min­dent összevetve nem látszik túl idegesnek. Mesélik, egy lány az első napon úgy kezdte az érettségit, hogy azonnal sírva fakadt. Kide­rült. előzőleg eleniumotvett be., Nagynehezen lelket ver­tek bele. utána, azt mond­ják, egészen jól ment a do­log. Több szempontból is rend­kívüli az idei érettségi. Elő­ször jutottak idáig a fakul­tációs rendszerben tanulók, számos változtatás történt: magyar nyelvtanból is kell .szóbelizni, biológiából (kivé­ve a közös .érettségi-felvételi vizsgálat) csak szóbeli, ma­tőMltíkábtt * <fáákv/ írásbelf vizsga van, s idén először — mindenkinek vizsgáznia kell valamilyen idegen nyelvből. Az új egyetemi—főiskolai felvételi rendszer értelmé­ben már nemcsak a válasz­tott tárgyak érdemjegyeit „hozzák" a fiúk—lányok, először vizsgázik több új tanterv és tankönyv. Sőt, maga az ötnapos tanítási hét is. Ennyi újdonságnak a fele is elég lenne — gondolhat­nák. Dr. Valkusz Pál igaz­gató azt mondja, a Ságvári négy negyedik osztályában végző 146 diák az eddigi ta­pasztalatok szerint komo­lyan veszi a dolgát. Legtöb­ben megszokott teljesítmé­nyüket nyújtják, néhányan pedig, nyilván a fölfokozott koncentráció jótékony hatá­saként, még korábbról is­mert szintjük fölött is telje­sítenek. — Milyen az érettségi ké­pe súlya a mai tizennyolc évesek között? — Főpróbának tekintik a gyerekek, amin mérhető, mennyire képesek megolda­ni összefüggő, rendszerező jellegű, a megszokott gim­náziumi követelményektől eltérő feladatokat. Jelzi, mennyire lesznek képesek helytállni a felvételin és — ha!... — a leendő vizsgá­kon majd. Ügy látom, átér­zik ennek jelentőségét. Padokban, egymástól tisztes távolságra — Az újdonságok hatásai? — Az a tény, hogy példá­ul matematikából nincs szó­beli, némileg csökkentette a biztonságérzetet, hiszen itt a dokumentált produkció után korrekcióra nincs lehetőség. Ennek ellenére a jegyek ed­dig -nem „vészesek", talán még valamivel jobbak is, mint a negyedikes osztály­zatok. Igaz, akad az újdon­ságok között komolyabb gon­dokat okozó. A földrajz pél­dául a választható tárgyak egyike. Furcsa helyzet áll élő: akik fakultációs osz­tály lián .tanu}fojfc,.;csak az el­ső és a második osztályban foglalkoztak földrajzzal, ket év kimaradt, nem volt ré­szük folyamatos oktatásban. S jobbára csak azért válasz­tották, hogy meglegyen az ötödik tárgy, más jelentősé­ge nincs. így súlya és mind­az, ami ebből következik — ennek megfelelő. — Mindenki érettségizik valamilyen idegen nyelvből... — Ez viszont nagy dolog. Nagyobb megterhelést je­lent, de kényszert is. hogy végre a fiatalok komolyab­ban vegyék a nyelvtanulást, aminek fontossága közis­mert. És növekszik . .. Több vonalon változik a menetrend Vonatpótló autóbuszok A MÁV értesíti az utaso­kat. hogv pálvakorszerűsí­tési munkák miatt iúnius .14-től. keddtől a budapest— ceglédi és a budapest—la­josrnizsei vonalon több sze­mélvszállító vonat módosí­tott menetrend szerint köz­lekedik. Részletes felvilágo­sítást a pályaudvarokon ad­nak. Pályaépítési munkák miatt a iövő héten ismét több vonalszakaszon autóbuszok­kal pótolják a vonatokat. Június 13-án és 14-én Dombóvár—Kaposvár között a Budapest. Déli pálvaud­varról 7.20 órakor és a Gyékényesről 12.00 órakor in­duló; iúnius 13-tól 17-ig Eger—Bélapátfalva között az Egerből 7.06, 10.03 és 14.40 órakor, a Putnokról 7.06 és 12.35 órakor, vala­mint a Szilvásváradról 12.13 órakor induló; iúnius 15-én Kecskemét—Kiskunfélegyhá­za között a Budapest Nyu­gati pályaudvarról 7.20 óra­kor, a Ceglédről 9.15 kor és a Szegedről 12.05 órakor induló; iúnius 16-án Szakály-—Hőgvósz—Kurd kö­zött a Pécsről 12.15 és 14.30 órakor, a Gyékényesről 11.35 órakor, s a Budapest. Déli pályaudvarról 12.40 órakor és 13.30 órakor induló vo­natokról autóbuszokra keli átszállni az utasoknak. Az autóbuszokon a meg­váltott vasúti jegyek érvé­nyesek. Míg beszélünk, a teremben nő a sürgés-forgás. A piár „végz-ertek" távoznak, újak jönnek — s mintha a bizott­sági tagok is cserélődnének. Utóbbira a magyarázat nem valami szívderítő: az ötna­pos munkahét miatt június 17-ig tartó tanév, a 9-én megkezdődött és (a hétvége miatt csak elvben) 21-ig tartó érettségi igencsak meg­növekedett terheket ró ^kö­zépiskolákra. az időhiány ki­fejezetten kínos. A Ságvári­ban például négy nappali és egy levelező tagozatos osz­tály érettségizik, egy-egy osztály szóbelije három nap — időben a dolog csak úgy oldható meg, ha párhuzamo­san két osztály érettségizik, hogy legalább szusszanásnyi idejük legyen a diákoknak a néhány nap múlva kezdődő fölvételiig. Ám mivel a ta­nítás a többieknek közben tart, az év végén egyébként már meglehetősen fáradt pe­dagógusoknak ez idő alatt órarendjüktől függetlenül, kötelező reggel 8-tól dél­után 2-ig az iskolában tar­tózkodni. hogy „beugorhas­sanak", válthassák egymást. („Nem humánus intézkedés", mondja az igazgató, „hiszen sem a tanárokat, sem a diá­kokat nem kíméli.") S ha vesszük, hogy az utolsó ta­nítási nappal a tanároknak köztudomásúlag még nem ér véget a tanév, ám jó néhá­nyukat várják a felvételik­re is — a zsúfolt program az amúgy sem könnyű tanév után igen-igen fárasztó. Rá­adásul a hivatalos indoklás e menetrendet azzal magya­rázza: több időt biztosítani a korábban megkezdett fel­vételi vizsgák révén az egyetemi, főiskolai oktatók­nak. Hololt csak számolni kellene, hány embert érint ez az időrend ott — és emitt. .. * A folyosón egyetlen ajtó nyílvá: szorgos mamák bü­féje ^ vizsgázóknak. Innen indul, ide tér meg minden érettségiző, s itt frissül föl néhány percre a vizsgáztató is. Például Vántus lstvánné, a megyei pártbizottság mun­katársa : — Magyar—latin szakos­ként hét évig tanítottam középiskolában, s hogy érett­ségi elnökként élhetem át ezt a nagy eseményt, évről évre nagy élmény. Egyértel­műen ellenőrizhetem: amit elvként hirdetünk, hogyan fest a gyakorlatban . .. Nem először vagyok a Ságváci­ban, s mondhatom, a szín­vonallal alapjában véve most is elégedett vagyok. Ügy lá­tom, mintha emelkedne az érettségi tekintélye, kezdi visszanyerni régi, méltó rang­ját. Igaz, még nem eléggé ... Hogy több tantárgy jegye számít, ez a nagyobb tét ör­vendetesen látszik. A to­vábbtanulni szándékozók el­határozása többnyire meg­alapozottnak tűnik, a peda­gógusok helytállása rendkí­vül tiszteletre méltó, az összkép, az atmoszféra vég­ső soron pozitív. Elnökként viszont nem nagyon látom a nagy port fölvert magyar tantervi korszerűsítés ered­ményességét. Mintha nem adna többet annál az egyéb­ként jó színvonalnál. amit a réginél megszokhattunk. Ügy veszem észre, a gyerekek gondolkodnak, átlátják az összefüggéseket, de a lexi­kális tudás alacsonyabb fo­kú. Az a tudástöbblet nem észlelhető, ami igazolná a korszerűsítésbe fektetett ener­giákat. Legalábbis egyelőre. Hiszen még csak a kezdetén vagyunk. Iegen, a kezdetén. Persze többen már a végén: akik végeztek, s most derűs-gond­talan arccal majszolják a szendvicseket, és a sütemé­nyeket, tulajdonképpen már „érettnek" nevezhetők. Maga az érettségi? Érik tovább. Domonkos László

Next

/
Thumbnails
Contents