Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-10 / 136. szám

Péntek, 1983. június 10. 72 Megkezdődött a HAIQ külügyminiszteri értekezEete C Párizs (MTI) A NATO párizsi tanácsko­zása „a szövetség egységét és elszántságát" kell. hogy tükrözze — hangoztatta csütörtökön megnyitó beszé­dében Joseph Lu ns NATO­főtitkár. Az atlanti szövet­ség 16 tagországúnak kül­ügyminiszterei a Kleber su­gárúti nemzetközi konferen­ciaközpontban kezdték meg idei első tanácsülésüket. Pierre Mauroy francia mi­niszterelnök üdvözölte az egybegyűlteket. Luns megnyitó beszédé­ben célzott arra, hogy ez az egység mégsem hiánytalan. «,A tagországuk problémái és érdekei különbözők" — mondta, hozzáteve: bízik abban, hogy az érdekközös­ség végül tudatosodik, mert .,a biztonságot mindegvi­Iküknek ssak a szövetség együttes erőfeszítése szava­tolhatja". A NATO-források szerint a külügyminiszterek meg­vitatják a kelet—nyugati politikai kapcsolatok széles körén belül a Varsói Szer­ződes politikai tanácskozó testületének januári prágai nyilatkozaját, az abban fog­lalt javaslatokat is.' elsősor­ban a fegyveres erő alkal­mazasúról történő kölcsönös lemondásra vonatkozó ja­vaslatot. A NATO válasza azonban elutasító lesz: a külügyminiszterek többsége Szerint az ENSZ alapokmá­nya es a helsinki záróok­mány már tartalmazza ezt a kölcsönös kötelezettségvál­lalást, es újabbal kiegészí­teni ezeket mindaddig nincs erielme. amíg a Szovjetunio ,,fegyveres erő­vel lép fel határain kívül. Afganisztánban". A miniszterek az első nap két jelentést vitattak meg. Az egyik a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok kor­látozásáról szólt, és arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy gazdasági tilalmakkal nem lehet számottevően befolyásolni a Szovjetunió külpolitikáját, ráadásul a tilalmak kárt okoznak a nyugati érdekeknek is. A másik azt vizsgálta. tör­tént-e változás az elmúlt fél évben a szovjet külpolitiká­ban. Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter, a NA­TO-tanács soros elnöke sze­rint nem következett be lé­nyeges, legfeljebb hangsúly­beli változás a Szovjetunió nemzetközi politikájában. Megelégedéssel nyugtázták az első ülésen a NATO-kül­ügyminiszterek azt, hogy a willtamsburgi hetes csúcson a biztonsági kérdésekről ki­adptt közös nyilatkozatban Japán is elfogadta Washing­ton és a NATO álláspontját. IIOLLAI IMRE CIPRUSON Hollai Imre, az ENSZ­közgyüles 35. ülésszakának elnöke Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök meghívására június 7—9. között látoga­tást tett a Ciprusi Köztár­saságban. SZOVJET-AMERIKAI TARGYALASOK Genfben csütörtökön tel­jes ülést tartott a Szovjet­unió és az. Kg., esiill Álla­mok küldöttségé az európai nukleáris fegyverzet korlá­tozásáról folyó tárgyaláso­kon. CONST ANTIN OANCEA LÁTOGATÁSA ' Roska István külügymi­niszter-helyettes június 6—9. között Budapesten megbe­szélést folytatott, Constan­tin Oancea román külügy­miniszter-helyettessel a ma­gyar—román kapcsolatokról, és az. időszerű nemzetközi kérdésekről. VÁLASZTÁSOK Nagy-Britanniában csü­törtök reggel 7 órakor meg­nyitották a szavazóhelyisé­geket. A választások 'tétje a parlament megújítása.1' " A • 650 képviselői hely megszer­zéséért több, mint 2500 je­lölt versengett. A választás eredményéről nem érkezett jelentés. A 1IADERÖ­CSÖKKENTÉSRÖL Eredménytelenül zárult csütörtökön Bécsben a kö­zép-európai íegyveres erők es fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat 340. plenáris ülé­sé. KUBA SEGÍTSÉGE Kuba több mini ezer, kü­lönböző nagyságrendű gaz­dásági terv megvalósításá­ban segít Nicaraguának. Gyakorlatilag nincs a nica­raguai gazdaságnak olyan ágazata, amely valamilyen formában r.e kapna- segítsé­get Kubától. KIVÉGZÉSEK A szeles körű nemzetközi tiltakozás ellenére csütörtö­kön hajnalban a pretoriai központi börtönben — kötél altal — végrehajtották a halálos ítelelot a három dél-afrikai fekete bőrű sz.a­badsagharcoson. HADGYAKORLAT Szárazföldi és tengeri hadgyakorlatot tartanak a Szovjetunióban június' 2BLe és július 4-e között -a Bal­tikum és Nyugat-Belorusszia térségében. A hadgyakorla­tot Dmitrij Usztyinov mar­sall, szovjet honvédelmi miniszter irányítja. A Minisztertanács tárgyalta Jogszabály-előkészítés a közvéleménnyel együtt A szocialista demokrácia érvényesülésének egyik fon­tos tényezőjeként értékelte a Minisztertanács a jogsza­bályok előkészítésével kap­csolatos társadalmi vitákat. A közéleti fórumok szerve­zésének, lebonyolításának — s immár jogszabályilag elő­írt rendjének — 1975 ota felgyülemlett tapasztalatai szerint: a törvények es más fontos rendelkezések kimunkálásába a maguk vé­leményévei, javaslataival bekapcsolódó állampolgá­rok mindinkább részeseivé válhatnak-válnak a paragra­fusokkal is szabályozott életviszonyok alakításának. A politikai gyakorlattá vált .viták ugyanakkor fej­lesztik az állampolgárok jogtudatát, gyarapítják jogi ismereteiket, s így a jogi normák önkéntes követesé­re is nevelnek. Ilyen pozitív tapasztala­tokkai jartak például az utóbbi években a közmű­velődésről, a közérdekű be­jelentésekről, az állami vál­lalatokról, a belkereskede­lemről, az államigazgatási eljárásról szóló törvények, nemkülönben a polgári tör­vénykönyv módosításának és az új büntető törvény­könyv megalkotásának elő­készületi időszakában szer­vezett társadalmi véle­ménycserék. S az is az ered­mények közé sorolható, hogy már érződik a társa­dalmi véleménynyilvánítás hatása az előkészületekben levő választójogi törvényen, illetőleg a közúti közlekedés szabályainak tervezett mó­dosításán. Az igazságügy-miniszter jelentése és a mostani kor­mányülés vitája ugyanakkor ráviiagitott a jogszabály­előkészítő társadalmi pár­beszédek olyan fogyatékos­ságaira is, amelyeket az ed­diginél jobb szervezéssel; az események, rendezvé­nyek időbeni megtartásával ki lehet küszöbölni. így például a Minisztertanács felhívta a jogszabályok elő­készítéséért felelős minisz­tereket, hogy a társadalmi szerveket kellő időben „kérdezzék meg" a jól meg­alapozott testületi, szakmai, tör vényszer kesztti vélemény kialakítása érdekében. Azt is indokoltnak tartja a kor­mány, hogy legyen az eddi­ginél tervszerűbb a társa­dalmi viták szervezése. A közvéleménnyel is találko­zik az a törekvés, hogy bo­csássák társadalmi vitára a törvénynél alacsonyabb szin­tű, de az állampolgárok szé­les körét érintő jogszabály­tervezeteket, például egy születő jogszabály tervezett paragrafusaival együtt a végrehajtási rendelkezese­ket is. Nagyobb felelősség a munkavédelemben is lalatokjCéletáíMéap .fcokkaljpa­gyobb, rrtím TOfTáWy1' e-? Felejthetetlen napok (1) Katyusák és magyarok Az első magyar város, amelynek felszabadításában reszt vettem. Szeged volt. Itt találkoztam először ma­gyarokkal, itt hallottam elő­szói- magyar beszedet. Azt mondják, az első ta­lálkozus olyan, mint az első szerelem: az ember soha nem felejti el. Ez valószínű­leg így is van. Sok év telt el azóta, ám ma is élénken emlékszem e nap esemé­nyeire, mintha csak tegnap történték volna. 1944 októbere volt. A hit­leristák visszavonultak a Tisza mógé. A Szeged fele vezető meg­közelítő utakon nem folytak olyan elkeseredett harcok, mint kesöbb Budapest, vagy Szekesfehervár alatt. Csak­nem akadalytalanul halad­tunk. majd a várost elhagy­va elértünk egy ideiglenes folyoátkelöhelyet. Katyusa ütegünk. amely­nek akkoriban parancsnoka voltam, mar közeledett a vízhez, a lőszereket szállító tehergépkocsik pedig éppen elhagyták egy domboldalon fekvő kis falu utolsó 1 la­záit. Mint valamennyien, én is izgatott voltam, alig tud­tam egy helyben állni, ezért elindultam a gépkocsik felé. Ekkor az egyik teherautónál egy ellenséges lövedék rob­bant. Ez a robbanás csak­nem tragikussá vált szamom­ra. A teherautó kigyulladt. Szilánkok csapódtak a ben­z.intartalyba. A gépkocsin 10 lada volt, mindegyikben 2­2 harci rakéta feküdt. Ha a lángok eicxik a rakétákban . Clltkaornzatunk szrrzfije. Ny harcolta a II. világháborút, a sz követően Moldávián, Románián, túl hazánkba mar a Szovjetunió to harisere*: cNn hadosztályának először Magyarországot, amelyet /ott. A fels/ahariulas ntanl évek riapesti irodajanak munkatársa Legutóbb hat teljes évig ve/ette szerkesztette a Fáklya eimfi úja rali Tarsasag vezeiosegi tagja, s főszerkesztőségének vezetőhelye rtileten Kriesunovka iskolai mű lvanovies /.abelkin pedig olyan az itt elo emberekről, amelyek iknla.t lvanovies Zabelkin végtg­tálingrádi, odesszai harcokat Bulgárián, Jugoszlávián keresz­Hösekénl jutott. A felszabadi­felderito tisztje ekkor látta később újságíróként is heuta­ben a SZO VINKÓ RMBIRO bű­völt, majd az APN-hez került, az APN budapesti irodáját, s ágot. Ma a Szovjet—Magyar Ba­az APN szocialista országok ttese. Odahaza, az odesszai tc­zeuma őrzi a nevet. Nyikolaj emiékeket őriz a mi hazánkról, idekötik a szivét. levő lőport, kész a kataszt­rófa. Egyetlen pillanat alatt semmi sem marad sem' az ütegből, sem az átkelőhely­ből, sem mindabból. ami ebben az időben a parton volt. Ütegünk minden egyes katonája jól tudta ezt, és azt is. hogy igen keves idónk maradt a baj megelőzésére. A katonak ezert a paranc3bt meg sem várva az egő lá­dák felé rohantak, a gép­kocsivezetők pedig, ameny­nyire módjuk volt. igyekez­tek minél távolabb kerülni az eset színhelyétől. Tíz lada nem sok. Nor­maüs körülmények közölt egy üteg kezelőszemélyzete másfél-két perc alatt lerakja a teherautóról. Ez azonban normális körülmények között van így, amikor mindenki tudja, kivel dolgozik, milyen sorrendben követik a mun­kamenetek egymást. A gépkocsi azonban most égett. Amikor a teherautó­hoz erlem, az első ládakat mar leszedték és félrevit­ték. Vajon honnan merí­tették az emberek az erőt? Egy üyen Iádat altalahan ketten emellek. Ám most lattam. hogy egyetlen ember futva visz egy ládát. Azt is észrevettem, hogy ez a fia­talember civilben van, fe.ién kis filckalap. Amikor körül­néztem. láttam, hogy a gépkocsinál még két másik parasztember áll. Ezek va­lamit mondtak magyarul. Egyébként, nem volt időm, hogy a szavak jelentesén gondolkozzam. Cselekedni kellett. Minden másodperc drága volt. Az egő teher­autót időben leraktuk. Ezu­tán önkéntes segitöimmel együtt a megmentett ládá­kat feltettük egy másik gép­kocsira. A kigyulladt gépkocsi ve­zetője elmondta, hogy ami­kor az autó lángot fogott, először három magyar férfi futott oda. Egyetlen szó nélkül segítettek a ládákat leszedni. Amikor tovább indultunk, a három férfi sokáig inte­getett nekünk. Különösen az a fiatalember maradt meg emlékezetemben. Magas fiú volt. s megpörkölődött ka­lapját lengette. Nyikolaj Zabelkln Jóllehet, az. üzemi balese­tek száma az utóbbi evek­ben csók kent. tavaly meg ' így is 124 ezren sérültek meg. Ez arra figyelmeztet, hogy a gazdasági vezetőknek és a szakszervezeteknek az eddigieknél is többet kell tenniük a dolgozók testi ep­ségének es egészségének vé­delméért — állapította meg a SZOT elnöksége. amely­nek jelenteset csütörtöki ülé­sén a Minisztertanács is meg­tárgyalta. A munkavédelmi helyzet javításáért ma a .vál­tatja dővel ezelőtt, de a miniszté­riumoktól és az érintett fő­hatóságoktól is többet kö­vetelnek a jogszabályok, mint azelőtt. 1979 végén ugyanis megszűnt az általános bal­esetelhárító és egészségvédő óvó rendszabály, amely a munkavédelmet érintő va­lamennyi fontosabb teendőt előírta, helyette a mindenko­ri helyzetnek megfelelő ha­tósági intézkedésekre a kor­mány a minisztereket ha­talmazta, fel, a munkavédel­mi műszaki előírásokat a technika fejlődésével lépést tartva most már szabványok írják elő, a helyi adottságok­nak megfelelő munkavédel­! mi szabályozás pedig a vál­I lalati vezelök joga és köte­| lessége. A Minisztertanács mostani ülésén éppen azt vizsgálta, hogy ezek a mó­dosítások hogyan váltak be, s mely területeken, müven feladatokat kell még megol­dani. A Minisztertanács megál­lapította. hogy az új köve­telményeknek megfelelő mi­nisztériumi rendelkezesek megjelentek, felgyorsult a munkavédelemmel kapcso­latos szabványosítási mun­ka, s elkészültek a , vál­lalatok . munkavédelmi sza­bályzatai is. A munkahelye­ken most már- a szociális tervhez kapcsolódó munka­védelmi terveket is készí­tenek. amelyek jól beváltak, s jó néhány üzemben — ahol erre az adottságok megfe­lelőek — műszeres mérése­ken alapuló - munkavédelmi terveket készítenek a leg­korszerűbb, tudományos meg­alapozol Uángal. v-E tervek végrehái tAsárrak egyik 1J«*­jelentős<*bb eredménye, hogy az elmúlt két esztendőben az ártalmas termelési tényezők hatásának kitett félmillió dolgozó közül mintegy 200 ezernek javultak a munka­körülményei. Kevesebb he­lyen veszélyezteti a dolgo­zók egészségét a zaj, a vib­ráció. a kisgépesités a ne­héz fizikai munkát is szű­kebb körre szorította visz­sza. Még ma is sok azonban a zajos munkahely, sok mű­hely levegője szennyezett, 6zéles körben tovább kell javítani a munkahelyek meg­világítását, és újabb erőfe­szítések szükségesek a nehéz fizikai munka további csök­kentésére. A SZOT kezdeményezései nyomán előrelépés tapasz­talható az egyéni védöfel­szerelesek gyártásában, be­szerzesében es alkalmazásá­ban. bár a helyzet még így sem kielegitő. Ez év ele­jén megkezdődött azoknak a védőruháknak a gyártása, amelyek a korábbiaknál mé­ret tarlóbbak, es erosebb igénybevételre is alkalma­sak. A Prometheus Tüzelés­technikai Vállalat megbí­zást kapott a légzésvédő fel­szerelések szervizének meg­szervezésére, ennek azonban meg csak az előkészületei történték meg. Több egyéni védőfelszerelesböl továbbra is hiányok vannak. Tavaly például nehezen lehetett hozzájutni iár, gmentes. il­letve a sav ellen védő ru­hákhoz, közúti védőruháza­tokhoz. Egyelőre nem tör­tént előrehaladás az ipari já ijckeszt vű gyártású hoz szük­séges íáricszHVet hazai gyár­tásában, így ebből a foci1o« védőeszközből hiányok ta­pasztalhatók. A Minisztertanács — a szakszervezetek álláspontjá­nak megfelelően — fontos­nak tartja, hogy a miniszte­rek, országos hatáskörű szer­vek, s a vállalatok vezetői egyaránt gondoskodjanak a munkavédelmi jogszabályok­ban és szabályzatokban fog­laltak érvényesítéséről. A miniszterek számoltassák be a vállalati vezetőket mun­kavédelmi tevékenységükről, értékeljék komplex módon a felügyeleti ellenőrzések so­rán szerzett tapasztalatokat. A Minisztertanács rámutat, hogy minden területen fo­kozott figyelmet kell fordí­tani az üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések, ezen belül is a halálos. a súlyos e.s tömeges balese­tek állandó mérséklésére, a munkakörülmények tervsze­rű fejlesztésére, s meg kell követelni mindenütt az alap­vető munkabiztonsági feltéte­lek megleremtesei. Á Fogyasztók Országos Tanácsának egy éve A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa egy évvel ez­előtt hozta létre a Fogyasz­tók Országos Tanacsat. A tár­sadalmi szervezet fő célja, hogy figyelemmel kísérje es ertékelje: miként érvényesül­nék a fogyasztok jogai. Fel­adata: ajánlásaival segíte­ni az. allamigaz.gatasi szer­vek és a gazdálkodó egy­ségek tevékenységét, s vizs­gálatot kezdeményezni az il­letékes szerveknél, ameny­nyiben úgy ítéli meg. hogy a fogyasztói jogok sérelmet szenvedtek. A tanács tájé­koztatja a vásárlókat az áruk és szolgáltatások mi­nőségéről. választékáról, és az őket megillető jogokról. A szervezel kiepítette bu­dapesti és megyei hálózatát. Jelenleg 171 fogyasztói ta­i nacsban 500 társadalmi ak­tíva dolgozik. Létrejöttek az. árakkal, a minőséggel, a piaci helyzettel, valamint az. altalános jogi kérdésekkel foglalkozó — tanacsadoi sze­repet betöltő — szakértői al­bizottságok is. A FOT 1ÍI82­ben. megalakulasa évében több igen fontos témát tű­zött napirendjére; az idén például a lakossági szolgál­tató szervezetek felépítési rendszerét tették mérlegre, A vásárlói igények meg­ismerésére változatos mód­szereket alkalmaztak a ta­nács helyi szervezetei. A Ha­zafias Népfront bizottságai­val közösen fogyasztói fó­rumokat. nyílt testületi ülé­seket. fogadónapokat szer­veztek. s panaszládákat he­lyeztek el számos kereske­delmi létesítményben. A fa­lugyűlések es a varoskor zelt tanácskozások is többszőr fo­gvasztoi fórumokká váltak, hiszen a résztvevők hozzá­szólásaikban gyakran az alapellátásról, a kereskedel­mi szolgáltatásról mondtak véleményt Helyenként kér­dőíves ielmérésekkel jutot­tak fontos adalékok birto­kába. A lakossági észrevé­telek túlnyomórészt a minő- * ségre és az árakra irányul­tak. Az eddigi tapasztalatok szerint nem igazolódtak be azok az aggályok, hogy a FOT színreléptével egy újabb ellenőrző szervezet kezdte meg működését. A tanács újszerűen közeledett számos, a fogyasztókat élén­ken foglalkoztató kérdeshez, megállapításaival és javasla­taival támogatta az. állami szervek munkáját. (MTI) \

Next

/
Thumbnails
Contents