Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

Csütörtök, 1983. június 9. 5 Szerződéses boltok, vendéglők Több mint két éve annak, forgalom növelésére, a költ- eltűntek az olcsó üdítő itahogy megkezdődött a ki- ségek csökkentésére, szabad- lok, és más. viszonylag alasetob üzletek és vendéglátó- áras termékek értékesítésére csony árú termékek, és a helyek szerződéses üzemel- — a vállalkozók érdeklődé- szerződéses eszpresszókban tetése. Ez már elegendő idő sét feltehetőleg azok a felahhoz, hogy értékelni lehessen az új forma előnyeit és hátrányait a vásárlók, a tételek is mérsékelték, amelyeket a vállalatok, a szövetkezetek felajánlottak. ErvalIalkozóK és a vállalatok, re enged következtetni az illetve a szövetkezetek szempontjából. * Induljunk ki a számokból. A Belkereskedelmi Minisz1F. hogy egyes vállalatoknál, bizonyos megyékben a meghirdetett élelmiszerboltok java vezetőre talált. Csongrád megyében tavaly nőtt a szeszes italok értékesítése. A szerződéses vezetők a nyitvatartási időt a korábbinál jobban igazították a vásárlók, a vendégek igényeihez; több üzletet egész héten át, szünnap nélkül üzemeltetnek. Van, ahol ez panaszokat is okozott: a ké térium kimutatása szerint szeptember végén már 112, ső esti órákban is hangos 1982 szeptember végén — frissebb adat nem áll rendelkezésre — 1401 üzlet és 3521 vendéglátóhely vezetésere kötöttek szerződést. Míg a meghirdetett iparcikkboltok 50, a vendéglátóhelyek 70 százalékára volt jelentkező, addig a felkínált Hajdúban és Veszprémben is több mint. száz bolt működött szerződéses rendszerben. ugyanakkor Komárom megyében csupán 16, Nógrádban 21 volt az ilyen üzletek száma. A vásárlók tapasztalatai általában jók a szerződéses élelmiszerüzletek közül csak üzletekben. Nagyobb a váminden harmadik-negyedik iránt tanúsítottak érdeklődést a vállalkozók. Bár az élelmiszerbolt kelaszték. ritkább az áruhizene zavarta a környék lakóit. A fogyasztó érdekeit védő intézkedések, rendeletek a szerződéses üzletekre, vendéglátóhelyekre is kötelezőek. Ennek ellenére az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy helyenként hiányzik a vásárlók könyve, az üvegvisszaváltási árak ény, több a friss, a jó mi- jegyzéke, az árfeltüntetés. nőségű termék, gyorsabb, figyelmesebb a kiszolgálás. Márpedig az új rendszer lehetőséget nyújt a szerzőLengyel Vilma köszöntése ! A Délmagvarorszás do- kei kö-ül nem egvet átvett yenjét. Lengyel Vilmát kö- a Népszava, mint például szöntjük tisztelettel és sze- A munkásgyerekek strandretettel 90. születésnapján. ján vége a nyárnak, mert Szegeden született 1893. elfogyott a pénz címűt június 9-én. és szegedi ma- (Délmagyarország. 1928. aug. radt kilenc hosszú évtize- 14.). Zalakaros den át. A Tömörkény gimnázium elődjében, az álla- T . . A rm fölsőbb leányiskolában ÍL? Nem csak a szerkesztőségtette a legtöbbet azért, hogv Szeged városa. hetvenezer hold nábobia ne szegénviogú temetéssel „búcsúztassa" 1927-ben Károlyi Lajost. Oroszlánrésze volt az Alföldi Művészek Egyesületének i - . a megalakításában (192E) első világháború előtt - a Bábáskodott a szabadtéri végzett (1909). zenei pályára készült,. Tehetségét Király-Kőnig Péter zeneiskolai igazgató azzal ismerte el. hogv kétzongorás hangversenyt adott vele. Közéleti szereplése — még az feminista mozgalomban va ló részvétellel kezdődött. A S^Ha ÍÜSS * írta a leveleket az Írástudatlan családtagok helyett, ha kellett, a legnehezebb ápolónői munkát végezte vesebb üzleti hasznot ígér szebb a környezet. Ugyan- déses vezetőknek, hogy bár- < ?ett Nem készült újságírónak. A véletlen hozta úgv. hogy 1923-ban a betiltott Délmagvarország utódának, a Sze— kevesebb a lehetőség a akkor azonban van, ahol Hétköznapok Harisnya helyett kötbér Kitörő tapssal fogadták viszont, ami kelendő lenlányok és asszonyok ae ne. koránt sincs elég. 1980-as, nylonharisnyákra A hiányra tehát van mavonatkozó árrendezést. A gyarázat, de a magyarázatszemfelszedéssel bíbelődő ból meg nem lesz hariskisiparosoknak — tekint- nyanadrag. S a vevőt nem v<e, hogy a harisnyanadrá- is a magyarázkodasok ergok lényegesen olcsóbbak dekliig lettek — búcsút intettek. A A gyermekeknek való felszaladt, kilyukadt ha- nyári zoknikból sem megrisnya meg javíttatása he- felelő az ellátás,, sót, a kelyett inkább újat vásárol- resett ferfizoknikból sincs tak. Ennek köszönhetően — elegendő, mondják a kereskedők — Visszatérve a gyengébb jó ideig annyi harisnya fo- nemhez, gondjaikkal meggyott nálunk, mint a leg- kerestük a sok egyéb melfejlettebb fogyasztói sada Imakban. tár-lett nylon harisnyanadrágokat is forgalmazó RÖVIA w^t^Hoi^ KÖT Nagykereskedelmi t Vállalatot, érdeklődvén, mit tesznek a nehézségek leküzdésére. Más megoldás egyelőre aligha kínálkozik — hallottuk —, a határ menti árucsere és a bérvolt képes lépést tartani az ugrásszerűen megnövekedett igényekkel, hogy a hazai ipar kínálatát megtoldotta. Importtal. Már ameddig lehetett. Mostan- _„_,,„ , , . ., ... , , munsa lehetosegeit sag kevesebb erre a lehe- , _ ,_u igye, - „„ u™™ „• .,__„ keznek a lehető leghatéko^J^t^ rS; nyabban kamatoztatni. A ? „Jfl^/ gyermekek ellátásának ügyében már sikerült is némi eredményt elérni, a közelmúltban futott be Juviszont, milyen megfontolások alapján csökkentették az árat? £ersze, a végeredkétségbeejtően szecénves az r0B wállítmány' bokafixketségpeejtöen szegenyes az a^jkkal. Másik rendeléuzletek kínálata. sükre is úton már az áru: 100 ezer pár neccharisnyát Mivel a szemérmesen csak hazai iparként emle- várnak. három színben, getett, monopolhelyzetű Bu- ugyancsak Jugoszláviából, dapesti Harisnyagyár a bel- Ezenkívül még 300 ezer haföldi keresletet csak részben risnyanadrágra és 200 ezer képes kielégíteni. (Elég baj, pár férfi kreppzoknira kömoodhatják ők. kiken vég- tött a RÖVIKÖT szabadkai ső soron az ostor csattan, gyárral szerződést. Már s akik — mint hírlik —el- most készülve az új iskolaavult gépsorokkal próbál- szezon nyitányára. 150 ezer koznak a magas igenyek pár gyermek .térdzoknit is után kullogni.) Az ipar ter- rendeltek, melésének összetétele — a A végleges megoldás pertényekböl erre lehet kö- sze az lenne, ha a hazai vetkeztetni — sem a sze- ipar azt termelne, s kellő zonnal, sem a kereslettel mennyiségben, amire szüknem találkozik. Vagyis, ség van. A nagykereskedeamiból bőséges mennyisé- lem ugyan kötbérez, de a get tud előállítani, rak- vásárlók ezzel még nintárakban porosodik, abból csenek kifizetve. Miért nincs? Szinte egyik napról a alapanyagot. Márpedig, az másikra tünt el az üzletek- úgynevezett vitális grutinből a diabetikus zsemle, a liszt nélkül nem készíthető levegő- és a Graham-ke- sem levegő-, sem Granyér, panaszoljak a cukor- ham-kenyér. betegek. Egyesek tudni vé- Exportérdekeltségeiyel malik: a kereskedelem a hibás. nem rendel. Mások a sütőipart kárhoztatják: nyilván kevés e termékcsaládon a haszna, ezért inkább nem gyártja. gyarázza a szeszipari vállalat az intézkedést, emellett karbantartásra hivatkozott. Egy szó, mint száz — miként a Szegedi SütőEgyik tábornak sincs iga- ipari Vállalatnál elmondza. Sajnos, mert ha a ke- ták — csak a harmadik nei-eskedelmet, vagy a ke- gyedévre várható Kisvárnyérgyárat okolhatnánk, dáról alapanyag. De. hogy könnyebb lenne orvosolni a pontosan mikorra, melyik bajt Csakhogy másutt kell hónapra, ma senki nem keresgélnünk! Az áldatlan tudja megmondani. így hát állapot eredete, hogy a Szegeden sem ígérhetnek Kisvirdai Szeszipari Vál- egyebet, amint grutinlisztlalat ez év második negye- hez jutnak, nyomban gyárdere már egyáltalán nem tani kezdik a diabetikus szállított Szegedre a diabe- termékeket, tikus termékek gyártásához I-arinnyi f«n«m w_ , , I I-CLV munkatársa, honnan szerezzenek be árut. ; Ba!la Jenó „ régi szeeedi hiszen az a cel. hogy ezek bohémvilág Byllie — közvetlen ira- ment el a szinház egvik ^ az üzletek nyitás, folyamatos utasítások és állandó ellenőrzés nélkül, önállóan szervezzék az áruforgalmat, hatékonyan, maguk gazdálkodjanak a munkaerővél és az eszközökkel. , • A hatékonysággal általában nincs is baj, hiszen annak eredménye bizonyos szint elerése után növeli a boltvezető személyes jövedelmet. A szövetkezeti kereskedelemre vonatkozó korábbi felmérés szerint a szerzödeses üzletek ketszer akkora nyereseget fizetnek be, mint a korábbi, hagyományos üzemelés eredményeként (Ez a befizetés a licitálás során kialakult díjtétel havi összege.) Ugyanakkor a szerződéses boltok a megnövekedett forgalmat kisebb létszámmal bonyolítják le. Ez részben a munka jobb megszervezésének, a munkaidő intenzívebb kihasználásának, a családtagok besegítésének köszönhető. Legendák keringenek arról, hogy egyes vendéglátóhelyek és butikok vezetői kiugróan magas jövedelemre tettek szert. Valóban előfordul ilyesmi, de többnyire csak ott, ahol — gyakran éjszakáig tartó munkával — a forgalom is jelentősen megnőtt. Ezenkívül még ott, ahol alacsonynak bizonyult a vállalat számára kifizetendő átalánydíj. Ennek az volt az oka, hogy — a várakozással ellentétben — csupán egy pályázó akadt, ígv elmaradt a licitálás is. A jövőben majd tökéletesedik, finomodik ez a módszer, s jobban lehet ügyelni arra. hogy mindig a végzett munkával arányos legyen a jövedelem. Az igazsághoz tartozik az is. hogy a szerződéses üzemeltetés — kockázattal jár. Amint ugyanis időközben kiderült, az üzletvezetők mintegy tíz százaléka felelőtlenül licitált, ezért vagy 450 személy fizetésképtelenné vált. Velük természetesen felbontották a szerződést. Mindent egybevetve, jók a tapasztalatok. Ma már nem lehet kétséges, hogy á szerződéses forma bevált. Javult a vevők helyzete, s jó eredmenyt könyvelhet el a népgazdaság. születésénél, tagja volt a Játékov intéző bizottságának. mellett. hiszen 1913 óta feleség, majd anva volt. A felszabadulás után hazatérő Balázs Béla az el -ők között dedikálta neki. Az igazi égszínkék címú kötetét. A köztudattal ellentélben nem Balázs, hanem ő volt az. aki elsőként iavasoltá a szabadtéri föiúiítá___ sát (Mi lesz a szegedi sza"j"1 badtéri játékokkal? DélmaPászUn JóZf Írország. 1946 «** Pásztor Jozset utoisó cikke e hasábokon mutatójára, főszerkesztő az előadás után utolsó mentsvárként. Lengyel Vilmát kérte meg a kritika megírására. A cikk másnan. november 14.-én megjelent, és íróját nem jelent meg 1960. május 18án: a lap régi szerkesztőségéről. Juhászról és Móráról írt. A folúiításra váró Lencsak tiszteletdíj. hanem gyei-házat, a Klauzál tér és szerződési ajánlat is várta, a Kelemen utca sarkán álló Igent mondott, és ő lett a bérházat tavaly áprilisban Szeged (1925-től Délmagyar- ki kellet^ üríteni. Dr. Erország) színházi, zenei és délyi Jenőné Leng vei Vüké pzőművészeti kritikusa. ma azóta Pésten van a leáLényeglátás és magas nyaná1' Estien vágya, hogy színvonal, képgazdagság és mihamarabb visszakerüljön kifogyhatatlan színesség iel- szülővárosába, lemezte cikkeit. Sohasem Ezen széo és ritka ftnakart csak a eéhbelieknek ^^ további fe egeszséfmi. Sok-sok művész mondott neki köszönetet eredeti meglátásaiért. írásaiban nem csak az elért művészi eredményt nyugtázta, a továbblépés lehetőségeit is fölvillantotta. Talán ő volt az egyetlen, akitől a zárkózott és sokszor mogorva Csórt o.'. Gyula — nem tudván mit kezdeni a szabadtéri méretei vei — tanácsot kért és fogadott el. Erre a tulaidonságára gondolt Juhász Gyula. amikor Testamentom című kötetét (1925) úgv dedikálta neki. mint „a megértő és jóindulatú kritikus ideáljának". A költő egy verset is írt hozzá, melynek kézirata a második világháborúban megsemmisült. Lehetetlenség fölsorolni hogy ki mindenkivel készített interjút: Kálmán Imre, Lehár. Maróczy, Csinszka. Bartók Emil Sauer. Albán Berg. Kurí Weil. Mascagni, Alfréd Kerr, Max Liebermann nevét ragadjuk ki a hosszú sorból. A muzsikusok közül írt Casalsról és Jasha Heifetzről. Mascagniról és Jan Kubelikról. Bartókról. Kodályról 'és Dohnánviról. Kerpelv Jenőről és Fischer Annie-ról. Szigeti Józsefről és Telmánvi Emilről. hogy csak a legnagyobbakat említsük. Megadatott neki, hogy a magyar festé szet és grafika olyan alakjairól írjon, mint Gulácsv, Aba-Novák. Szónrí. Tornyai, vagv a szegediek közű] Károlyi Nyilasy. Vadász Endre és az induló Budav György. Nagy társadalmi érzékenységű, szociális témaiú c-ik- közötti ! kaiak eet kívánunk a magvar újságírás e jelentős aliikjanak. A. F. Új gyógyüdülő \ SZOT-gyógyüdülót avattak szerdán, tegnap. Zalakaroson. A gyógyfürdő közvetlen közelében felépült impozáns létesítményt C6ehák Judit, a SZOT titkára adta át rendeltetésének. A Hévízen, tavaly elkészül; gyógyszálló ikertestvérének számító hatszintes épületben 150 háromágyas szoba várta az első beutaltakat. Konyhájában ezer személy részére főzhetnek, éttermében 300-an étkezhetnek egyszerre. Jól felszerelt orvosi rendelő, csaknem kétezer kötetes könyvtár, játékterem, valamint eszpresszó is helyet kapott benne. Márvány hatású műkőlap Mesterseges márvány tonv. bök sorozatgyartasa kezdődött el Siklóson, a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat új agglomerátüzemében. Az értékes, színes kőzet korábban veszendőbe ment törmelékét színezett cementtel egy köbméteres mű kőtömbökké tömörítik, amelyeket aztán a valódi márvánnyal azonos módon szeletelnek fel és csiszolnak fényesre A sárga, vörös és zöW szinű alapanyagból, tetszés szerinti árnyalatú burkolólapokat tudnak előállítani. Az új eljárással készített műkő ára fele a márványénak. bár külső megjelenésében alig tér el attól. Felmérés a személygépkocsik üzemeltetéséről A Központi Statisztikai lalkozásúak autóznak, körüHivatal felmérést készített a lük is az állatorvosok: évi magángépkocsik számának átlagban 22 ezer 100 kiloménövekedéséröl, az autózási tert. A fizikai foglalkozasu szokásokról, az üzemeltetési autósok közül a vendéglátóköltségek alakulásáról. iparban és a szolgáltatásban „ ,, _„ dolgozók az átlagosnál jóval A Statisztikai Kiadó Val- többet ha,ználják a személylalat gondozásában megje- gépkocsijukat lent kiadványból megállapítható, hogv a magántulajdon- Foglalkozástól függetlenül ban levő személygépkocsik megnevekedett azoknak az száma tiz év alatt több mint autótulajdonosoknak ötszörösére növekedett, 1981ben meghaladta az 1 millió 069 ezrei. A múlt év végén, amikor már minden harmadik magyar család rendelkezett gépkocsival, az új autóra várók száma — bár csökkent az előző ev végi. 240 ma, akik egy évben 10 ezer kilométernél kevesebbet tesznek meg. Munkaba járásra a fizikai dolgozók 27, a szellemi foglalkozásúak 23 ' szazaleka használja kocsiját kirándulásra; foglalkozástól függetSzovjet újságíró megyénkben Szerdón megyénkbe láto- igazgatója fogadta, majd a gatott P. V. Szvesznyikov. propagandamunka kérdéa Polityicseszkoje Szamoob- seiről és módszereiről folyrazovánviie címú szovjet tat tak eszmecserét a DedaDártfolyóirat főszerkesztő- gógiai-módszertani tanszék helyettese, akit elkísért út- tanáraival, iára Fáczányi Ödön. a Pro- A vendég felkereste a pagandista címú folyóirat meevei pártbizottságot, szerkesztője. A szovjet új- ahol megbeszélést folvságírót az MSZMP Csöng- Iato» dr- Koncz Jánossal, a , • . c, megyei pártbizottság titkárad megyei BtzOllsaga rava, a Dr0Da8andamunka Oktatási Igazgatosagán dr. kérdéseiről. majd vissza.Kanuo Ferenc, az intézmény utazott Budapestre ezerhez viszonyítva — meg lenül valamivel több, mint 30 mindig megközelítette a 200 százalékok. ezret. Az elmúlt tíz évben a A statisztika képet ad a személygépkocsik száma vi- javilás és karbantartás gyadéken négy és felszeresere, ..... Budapesten 3.2 szeresére nö- korisagarol, idolartamarol. a vekedett. Győr-Sopron me- javító-szervizek igenybevétegyében csaknem hatszorosá- léről is. A felmérés éveben ra, Hajdú-Bihar, Szabolcs- az autókat átlagosan 4-szer^alm.,r Vac és 7ala me- 5-szö'" kellett szervizbé vinSzatmar, Vas es Zala me- ni eggyel több alkaiommali gyekben tobb mint otszoro- mjnt tíz évvel korabban. A sére nőtt tíz év alatt a ma- javításra adott autók mintgántulajdonban levő sze- egy 30 százaléka 15 napnál mélveenkocsik száma rövidebb, csaknem 3 százalémelygepKocsiK szama. ka kpt hónapnal is hosszabb A fizikai es szellemi fog- jdd alatt készült el. Az egves lalkozasu autótulajdonosok gyártmányok közül a Moszkaránv a fiai- vics, a Skoda régebbi típujavára jelentősen Sai. a Volga, a Warszawa es lavult az utóbbi évek- a zaporozsec gépkocsik javíben. Ugyancsak növekedett tása vett az átlagosnal jóvaí az üzemeltetők kozott a hosszabb időt igénybe. A janyugdíjasok aránya. 1981- vitások 23,4 százalékai a válben az autótulajdonosok 42.6 lalatok és szövetkezetek, 15 százaléka fizikai, 47 százaié- százalékát a kisiparosok véka szellemi dolgozo, 10,4 sza- gezték, csaknem 60 százalézalekuk pedig nyugdíjas, il- kát viszont maguk a tulajdoletve eltartott volt. nosok vagy alkalmi segítők. A statisztika szerint a yi- Budapesten az átlagosnál déki gépkocsik átlagosan 12 magasabb a vállalatoknál és ezer 029 kilométert tettek szövetkezeteknél végeztetett meg 1981-ben, a budapestiek javítások aránya. A kisebb pedig 11 ezer 734-et. Vidé- települések nagy részében ken 9.1. Budapesten 14,1 sza- nincs javítóüzem. így vagy zalékkal csökkent tiz év alatt kisiparoshoz viszik a kocsit az egy személygépkocsira ju- megcsináltatni, vagy a tulajtó kilométer-teljesítmény. donos saját maga végzi a jaLegtöbbet a ázeflema nftári. (MEZI)