Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-07 / 133. szám
4 Kedd, 1983. júnins T: Illem és haszon Mős férfi áll sorban a pénztárnál, tejet, kenyeret rakott a kosarába. Hogy gyorsabban haladjanak, előre kiszámítja az aprót, és odacsúsztatja a pénztárosnő keze ügyébe. A hölgy mogorván ráförmed: „Itt a tányér, nem látja?" — és mérgesen tenyerébe söpri a pénzt. A megszégyenített férfit elönti az indulat, tiltakozik a „csitri" tiszteletlen hangja ellen; „Kioktat, mint egy kölyköt, mit képzel maga. nem ismeri azt, hogy legyen szíves ..." Szó szót követett: a férfi másnap infarktussal kórházba került. Nyugdíjas néni kéri szépen a hentest, vágná le a zsíros részt a combról, de bar nem kérte volna: megalazó szitokáradat zúdul saegenyre: „Még, hogy egyesek itt válogatnak! Menjen akárhová, akinek nem tetszik, a tévéhez, az újsághoz. bárhová, de ő azt adja el. amit kapott. A nagymamakorú asszony mögött hosszú sor, minden szem rajta, lótni, legszívesebben elsüllyedne szégyenében. Sok a dolog otthon, nehezére is esik már a járás, de ide többet be nem teszi a lábát. Ha kis pihenőkkel is, de ezután inkább elsétál a piaci bódéig, amíg bírja — mondja ismerősének könvnvezve — már az ajtón kívül. Munkahelyén zokogja el bánatát a mama: úgy beszélt vele fia tanítónője. mintha egy bűnöző anyja lenne, pedig egyszerűen csak csintalan a gyerek. S amikor óvatosan védelmére próbált kelni, a pedagógus egyszerűen faképnél hagyta. „Világ életemben tisztességesen dolgoztam, a fiamért mindent megteszek, hát mivel érdemeltem ki, hogy engem csak úgy ott lehet hagyni?" — panaszolja könnyek között, míg munkatársai is letettek tollat, ceruzát, szóval vigasztalták, nyugtatóval csillapították. El is szállt a munkaidőből 1—2 óra ... Sem egészségünket, sem a népgazdaságot nem károsítja ilyen látványosan, ha az ügyintézés végett asztalhoz ültetett hölgy körcimráspolvozás közepette, unott képpel válaszol kérdéseinkre, ha a bolti eladó zsemlyével teletömött, szájjal szolgálja ki a vevőket, lia már a házmester is úgv érzi, „pozíciója" följogosítja arra, hogy ne kérjen, hanem utasítson, ha a pedagógus elvárja a gyerekektől, hogy köszönjenek, de 6 nem fogadja üdvözlésüket, ha a főorvos nem engedi az ajtóban előre asszisztensnőjét. Mind megannyi apró, hétköznapi udvariatlanság, neveletlenség, illetlenség. Következménye egyszerűen csak valamilyen negatív érzés, ideig-óráig tartó rossz közérzet. Akár legyinthetnénk is: kisebb gondunk is nagyobb ennél! Csakhogy félő: a modortalanság raHétköznapok Rendelet Latogatoba indul su ember. Es visszatér tiltásokban bővelkedő, boldog ifjúkora. Amikor még tiltottak, lépten-nyomon. Mindentől. Micsoda izgalmas világ is voél. fölös volt diáksapka iveikül mutatkoznia. Természetes, hogy mutatkozott Leplen nyomon. Tilos voi+ sört mnia nyilvános bel.ven. Természetes, hogy ivojt Tilos volt (hm) csókolóama. Természetesen megtette. Így volt az igazi. Es meg tilosabb volt folmenme valakihez, lakásba, albérletbe, kollégiumba. Hát szóval ... Sajno6. fölnőttem. Borzalom, nem tilt immár nekem senki, semmit. Mi izgalom lehet az életben ? Immár en szabom meg, szageny. hogy megiszom-e egy pohár sort, sapkát teszek-e vagy kalapot, esetleg semmit sem, fölmegyek-e valakit meglátogatni, vagy sem Ej, micsoda korszak. Semmi izgalom, semmi öröm az éleiben. amivel a stupid rendelkezések kijátszása szolgálhatna. Borzalom ez az öregedés. Aztán látogatóba indul az ember. Például a Balatonra. ahol csöppet sem fiatal szülei töltik nyugdíjas koruk néháxjy kellemes pihenő hetét, az előszezonban. A kellemes-vidám üdülőben mord porta és portás, a porta fölött tábla: vendégeket a szobába fölvinni tilos. Lzé, nem vendég, öreg szülők sajnos immár középkorú gyermeke ... Akkor is tiké. Szülő is megjön: — Csak a szobai szeretnem megmutatni ... Félórás mentegetőzés, végre átjutunk modern cerberusunkon. Tíz perc, egv kávé, es lefelé menet .szemrehányó pillantások. Es az idős szulák zavarba ejtő. valahonnan egy régi kor regi beidegződéseiből származó mentegetözese: — Ne haragudjon. csak egy kávéval kínáltam meg. És a rossz lelkiismerettől reszkető hang, es a mentegetőzés ... Valaha örömet szereztek az ostoba tiltások. mert volt mit megszegnünk. De akikbe a tiltások belecsontosodnak. még tiltakozni sem marad erejük. Rendbea én tiltakoznék, de rájuk hull vissza. És megvédeni nem áll módomban őket. Hát megírom így utólag, és nagyon rossz szájízzel. gályos. könnyen népbetegséggé fajulhat. A boltostól elkapja a hivatalnok, a hivatalnoktól a házfelügyelő, tőle a hentes és így tovább. Elgondolni is rossz; ha ez a betegség megmételyezne minden emberi kapcsolatot, ha megfertőzné a hivatalok, vállalatok, iskolák, üzletek légkörét, mivé lennénk csupa mogorva, durvalelkű, sértett és megalazott emberrel? Az illemtant sajnos nem oktatják. Az udvariasság fogalma is sorvadóban van: mint valami divatjamúlt, kiirtandó kispolgári csökevényt, valahogy igyekszünk elfelejteni. Pedig nekünk, nőknek ma is szükségünk van gáláns urakra, csakúgy, mint minden emberfiának, gáláns intézményekre, az intézményekben kedves, udvarias, előzékeny dolgozókra. Ez a társadalom sem nélkülözheti jobban az egymás iránti tisztelet formai megnyilvánulásait; mint a korábbiak: sőt most lehetne pusztán emberi mivoltáért is becsülnünk a másikat. Hogy miként juttassuk ezt kifejezésre? Ha belülről, magától, netán szokásból nem jön, hát oktassuk ismét az illemtant. Némely foglalkozásnál egyenesen meg lehetne követelni a helyes viselkedés szabályainak ismeretét. Talán közgazdászszemmel eretnekségnek tűnik az ötlet: egyes munkakörökben bizony nem ártana honorálni a jó modort is. Bizonyára köznevelési eszközként is beválna az anyagi ösztönzés, mellyel elejét vehetnénk egy általános. rossz közérzetet okozó „népbetegségnek". Hiszem, ez nemcsak humánus, hanem gazdasági haszonnal is iárna. Chikán Agnefc. Gumiabroncsból koksz Az USA-ban sok millió gépkocsiabroncs kerül évente a szemétdombra. Megsemmisítésük nagy probléI mát okoz. E probléma megoldására a Firestone üzemekben eljárást dolgoztak ki: az abroncsokat magas hőmérsékleten elkokszosítják. Az abroncs főleg szerves anyagból, gumiból és textíliából, valamint szervetlen töltőanyagból, koromból és kénből áll. A szerves anyagokból hőkezeléssel használható anyagok párolhatok le: telítetlen szénhidrogének, olefinek, aromás szénhidrogének és naftének. Bizonyos mennyiségű fűtésre alkalmas gáz is keletkezik. A szilárd maradék aktív szén: füst nélküli kokszpótlékként vagy szennyvízderítéshez szűrőként használható. Ha a mintaberendezés gazdaságosnak mutatkozik, az ország különböző részein tíz ilyen berendezést építenek. Mindegyik évente 10 ezer tonna használt abroncsot képes majd feldolgozni, vagyis 80 millió abroncsot — a levegő, a víz és a táj szennyezése nélkül. Propagandisták figyelmébe Konténerkazán Könnyen áthelyezhető, úgynevezett konténerkazánt fejlesztett ki a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szakembereinek javaslatai alapján a barcsi Unitech Ipari Szövetkezet. A százezertől félmillió kalória kapacitásig többváltozatban készülő kazán iránt nagy az érdeklődés. (MTI) „A felsőfokú végzettségűeknek is tovább kell képezniük magukat, hacsak nem valami szűk rutinmunkát akarnak végezni. A permanens művelődés tehát nemcsak a tömegek, hanem az értelmiség üg.ve is. mégpedig belső ügye. Ezért a kultúra terjesztése ma nem j puszán népművelési, hanem általánosabb, az értelmiség önművelését is szolgáló funkció" — írja . Köpeczi Béla Műveltség és minőség című tanulmánykötetében. A szerző a társadalmi tudattal, a kultúrával. az életmóddal, az értelmiség helyével és szerepével foglalkozik a könyvében. Külön fejezetben szól az értelmiségről, abból a meggyőződésből, hogy ennek a társadalmi rétegnek megnövekedett szerepe van a közvélemény formálásában, az eszmék, értékrendek terjesztésében és kialakításában A tanulmánykötet elemzi a pártosság, a szocialista realizmus, a kultúra és a mindennapok kultúrájának kérdéseit, választ ad arra, hogy mi a korszerűség a művészetben, és mit jelent a szocialista realizmus napjainkban. Témáit a szerző több oldalról, a történész, az ideológus, az irodalomtörténész és a kultűrpolitikus szemszögéből mutatja be. de rávilágít a valóság és az ideológiai tendenciák közötti szoros kölcsönhatásra is. Vizsgálja a 70-es évek ideológiai életét, majd a- 80-as évek ideológiai feladataival foglalkozik. A tudati feltételekre hívjp fel a figyelmet, a szocializmus fejlődésének szubjektív tényezőit emeli ki. Olyan területeken is megvilágítja az ellentmondásokat és a fejlődés tendenciáit, amelyek a felépítményhez tartoznak. A kultúra legaktuálisabb kérdéseire ad választ, és segít eligazodni napjaink bo. nyolult társadalmi viszonyaiban. A kötet a pártoktatásban tevékenykedő propagandistáknak, a művelődéspolitikai kérdések iránt érdeklődőknek nyújt korszerű. hasznos ismereteket. (A könyv a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg.) Rózsa János propagandista 1983 kétszeresen fontos esztendő Milivoj Györgyén fiatal tanár és kultúrmunkás életében. Éppen tíz évvel ezelőtt — befelezve a Pécsi Tanárképző Főiskolát —, kezdte meg Deszken a pedagógiai munkáját, és a deszki „Bánát" kultúrcsoportban énekelve és táncolva a kulturális tevékenvsé[,&j*;fQb(m Jíz éyt, yoltv,ez. amely bearanyozta eredményeivel "'is : liéttno löbdgó akarást, lelkesedést, és a közös munkával eltelt fáradságos napokat. — Amikor Deszkre érkeztem fiatal és tehetséges emberek vártak rám, a mi hagyományos szerb dalainkra és táncainkra áhítozva. Megtisztelő volt számomra, hogv maguk közé fogadtak. előbb mint kultrurális tanácsadót, maid megválasztottak a kulturcsoport vezetőjének. Céljaink közösek voltak: megőrizni népi hagyományaink kincsestárát és vele egvütt az anvanvel' vünket is. Az évek folyamán a kultúrcsoportunk sze- énekel, összeforrva egv kőmélyi állománya sok váltó- zös „kólóban", zást ért meg; az „öregek" — Vajon megérte-e ez a elmentek, és helyüket a „fi- nagy munka. és megvalóatalok" foglalták el. de az sult-e minden, ami e tíz év együttes magiát alkotó cso- alatt megvalósítható? port megmaradt és napja- — Minden nem valósult ihkban is fáradhatatlanul meg de meg vagvok gvődolgozik. KB. százötvenre ződve. hogy az eredmény tehető azok száma, akik a sem kevés. Az igazat meg mi együttesünkben dolgoz- kell mondani: évente a toltak és felléptek -.a különbö- lépéseink száma úgy harző rffndezvjénye^ken. Az mjn^ kój-iil .mozgott. de ember ebbe a nagv munká- volt olyan érvünk is. amiba bele is fáradhat. Most kor az ötvenet is elérte, már az a gondolat foglal- Boldogan tettünk eleget a koztat, hogy arra alkalmas meghívásoknak, és örültünk fialalítás után nézzek, aki hogv alkalmat kantunk a az általam kialakított ,.ue- bizonvítasra. Termeszetedagógiai elvek és hagyj- sen a dicséretek és kitüntemánvok" szellemében vinné tések sem maradtak el. ami tovább az együttesünket. Az úi erőt és lendületet, adott együttesben sok a kiváló az együttesünknek. Itt eltáncos: köztük már nálam-, sősorban meg kell emlrtenál jobb is akad. Például nem a televíziós felvételeket. Mladen Gyukinra gondolok, mert ezek milliós nézőkoaki már a -Szocialista kul- zönsépet biztosítottak szótáráért" kitüntetés birtoko- munkra. Enné! többet mar sa. '"••áraomra nagyon fel- nem is kívánhatunk. Talán emelő érzés, hogv egv abban „hibáztunk". hogv ilyen együttes közösen dol- keveset „foglalkoztunk" gozik. és egvütt ünnepel, egymással. Gondolok itt a közös színházlátogatásra. Serompó Békésén duruzsol a motor. Hegyek-völgyek között kanyarog — az út. Soha ilyén szép májusigyönyörű napsütést, békesseget. Vasúti átjáró jön? Sebaj. Sorompó leeresztve? Sebaj. Mindjárt jön a vonat. indulhatunk tovább ... öt perc, tíz perc... A vonat sehol. Jobbra, a távolban, vagy két kilóméi, terre, látszik egy kis állofii5 ts. Üres, vonat sehol, csak néhány utas. Sebaj, a vonat biztosan beiről jön. Es azonnal, ha már a sorompó több mint tíz perce le van eresztve Meg öt perc. A kellemes májú* a nyitott ablakok ellenére izzó pokollá váltónk a kocsi pléhkasznijá*>an. Forróság, tikkasztó forróság. Sorompó leeresztve, vonat sehol. És egyszer csak megjelenik a vonat. JoöbróL Mo6t fut be az állomásra. Megáll, leszállnak. fölszállnak. aztán elindul. Meg egy perc és eléri az átjárót. s nyitják is föl a sorompót. Rendben van csak ez a fölösleges negyedóra nem tetszik. Nem lenne elég akkor lezárni a sorompót, amikor a vonat beáll az allomásra, mielőtt tovább indulna? Biztosan Elég lenne. Mert a túl korai lezárás nem biztonságot, hanem dühöt szül. és a legközelebbi félsorompó esetleges semmibe vevését. Mondják: a MÁV állam •A/, államban. Nem hiszem. Bar sok mindent elkövet, hogy elhitesse magáról ... Sz l. HAZASSAG Imre László es Bán Zsuzsanna, Szabó István es Czinege Etelka, Szabó Zsolt es Szabó Ágota Beata, Nagy József és Benak Erzsébet Terezia, Militaru Illés Miklós és Gazdag Margit Eva, Gál Jenő és Ménesi Kozalia, Silló József és Mészáros Katalin, Prágai Béla Gábor és Tóth Erika, Bereczki Sándor és Nagy Katalin Zsuzsanna, dr. Zákány József és Sántha Zsuzsanna Julianna, Pigniczki Zoltán Lajos és Tápai Ibolya Erika, dr. Janó István és lvanyl Nóra Magdolna, Tiszai Gábor és Terhes Eva, Pataki József és Horváth Judit, Sztuparity László és Szabó Ildikó, Molnár József László és Eiserle Katalin Margit, Erdei Gyula és Pék Tünde Rozália, Balasi Sándor és Hegedűs Judit Gabriella, Faltin István Sámuel és Széli Ágnes Ilona, Túri Gyula János és Jámbor Zsuzsanna, Katona László és Barthelme Edit, Nagy Egon István és Jozó Enikő Ilona, Agóes Róbert és Frányó Mária, Mangano Domenieo és Kapantzian Zsuzsanna Mária. Lén árt Ferene és Vidács Katalin, Domonkos Péter Pál es Rácz Eva. Fátyol Csaba és Révész Gyöngyi, Csamangó Antal és Kiss Éva Erzsébet. Csada Antal László és Gyovai Zsuzsanna, Skultéti János és Vőneki Zsuzsanna. Balogh László és ördög Hdikó Hona. Kéri Ferenc Sándor és Gregus Edit, Szabó István József és Juhász Mária, Stump Ferenc és Szeles Margit Magdolna, Doszpot József és Vörös Emma Viktória, Petri Gábor és Tóth Emese Ildikó hazassagot kötöttek. SZÜLETÉS Póta Józsefnek és Szűcs Ágnesnek Levente, Magyar László Zoltánnak es Molnár Petronella Ilonanak Viktória Petronella. Fehér Ferencnek es Kasa Erzsébetnek Gábor. dr. Trényi Imrének és Rákóczi Zsu/sannanak Marcell Frigyes. Klug Matyásnak és Harlauer Klara Veronikának Tamas, Tóth IstCsaládi semények vánnak és Onoző Ilonának Szilvia, Bálint Istvánnak és Erdődl Annának Anita, Kasza Zsolt Miklósnak és Galgóczi Jusztinának Zsolt Antal, Huszka Józsefnek és Kerti Mariannának Róbert, Kómár Károly Józsefnek és Balia Máriának Andor, Bősi Ferencnek és Kiss Katalinnak András, Nagy Istvánnak és Szalóky Ildikónak Szilvia, Csépé Istvánnak és Zsembert Íren Valériának István, Rovó Lászlónak és Lázár Margitnak Tamás Gábor, Kovács János Bélának és Surinya Erzsébet Viktóriának Tünde, Fáskerti Gyula Mártonnak és Hrabovszki Erzsébet Juditnak Zsuzsa, Miklós Jánosnak és Bárdosi Ágnes Idának Attila. Kimpián Péternek és Bihari Katalinnak Krisztián, Pásztor Tibornak és Laczi Annának Norbert Tibor. Varga András Ferencnek és Balázs Ilonának Erika, Tárnái Gyulának és Süli Anna Etelkának Zoltán, Madarász Istvánnak és Szösz Évának Viktória. Lajkó Pal Istvánnak és Sőreghy Ildikó Annának Bulcsú, Bokodi Józsefnek és Tanács Erzsébetnek Balázs. "Sári Tamásnak és selymes Zsuzsannának Zsuzsanna. Harsányt Gábornak és Szendrei Juliannának András. Szabó József Gézának es Berta Mártanak Géza László. Németh Jánosnak és Dudás Zsuzsannának Emese, Hugyecz Lászlónak és S/.amosvölgyi Katalinnak Attila, Brandt Tibornak és Miklós Margit Editnek Gábor, Germán Lajosnak és Vastag Györgyinek Adárn. Ferencsik Alfonz Lászlónak és Péli Máriának László Alfonz, Farkas Lászlónak es tosonczi Évának Klaudia, Bohn Istvánnak és I'eterdi Katalin Ilonának Katalin, Faragó Józsefnek és Tusor Évának Péter, Birinyi Györgynek és Jankó Ildikónak Gábor Attila, Répás Istvánnak és Mészáros Ágnesnek Mónika Zsuzsanna, Rózsa Zoltánnak és Martonosi Edit Emesének Gergely, Kalmár Bélának es Zsikai Gyöngyinek István, Vasas Lászlónak és Böjti Erikának Alenxandra, "Szabó Istvánnak és Solymosi Ibolyának Róbert Attila. Farsang Antal Zoltánnak és Szabó Máriának Zsolt Antal, Török Ferencnek és Tanács Máriának Mária, Kardos Gábornak és Kónya Máriának Gábor, London Vilmosnak és Godár Máriának Gábor, Gárgyán Istvánnak és Isaszegi Katalinnak Csaba, Kocsis Gábornak és Soós Éva Katalinnak Gábor Milán, Nagy Mihálynak és ökrös Maria Juliannának Judit, Majoros Károly Józsefnek és Hegedűs Judit Gizellának Károly, Masa Istvánnak és Makra Arankának Attila, Wolford Istvánnak és Pakai Irén Máriának Péter István, Bagdi Ferencnek és Szögi Irénnek Judit Irén, Simon István Józsefnek és Juhos Ibolya Máriának Csaba Gábor nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Dr. Koch Sándor. Kispéter Vince. Dobsa Sándorné Szűcs Terézia. F.ke Istvánné Kiss Ágnes, Tarl Sándor, Szélpál Ferenc, Kis József. Obingcr Karoly, Gazdik Gyuláné Kósa Erzsébet, Pintér Jánosné Bálint Ilona. Bajzák Erzsébet, Ambrus István. Bangó Jánosné Zigli Viktória, Priputin Mihály, Jójárt Jánosné Szabó Erzsébet, Farkas Pál, Paulovics József, Szőcs Klára. Konkoly Anna Terézia. Beszedics Erzsébet. Mészáfos Károlyné Berkó Rozália. Vörös Balint. Farkas Ferencné Szabó Ilona. Papp Antal, Oltványi Jánosné ökrös Erzsébet. Illés Sándor Nándor. Rehák Józsefné Vetró Anna. Nakics György Kormány József Dezső. Fekete Jenó, Uray Szabóiéi meghalt. mozira vagv egvéb előadásokra. Ezen a téren méa adódik lehetőség, hogv pótoltok a mulasztásainkat. — Milyen Drogramra készül most az együttes, és mit vár a „falusi kultűros" a magánélete alakulásától? — Amj az együttest illeti! látom, hogv a fiatalok telve vannak egészséges törekvésekkel. melyeknek feltétlenül teret kell adni. Mint a helvbeli szerb iskola tanára, az alsó négy osztályt tanítom. Nekünk. nemzetiségi tanároknak azon kell munkálkodnunk. hogy a mi nemzetiségi gyermekeink — de az egyéb nemzetiségi gyermekek is — mennél jobban megtanulják anyanyelvüket, és megszeressék* saját kultúrájukat. Én ezt így érzem. Két gyermekünk van: a fiunk. Bránimir és a kislányunk. Szlágyáná. A feleségemmel. Miroszlávával a gyermekeinket ebben a szellemben szeretnénk felnevelni. Még mindketten fiatalok vagyunk. Van széD lakásunk, autónk, és még nagyon, nagyon sok dolgunk. hogv minden kívánságunk teljesülhessen. Ha mindezt figyelembe veszem. gondolom. hogv meg lehetek elégedve eddigi életutammal. mind az iskolában, mind a kultúrmunkában. és a családi eletemben is. Amire pedig még nem iutotf időm. remélem, a jövőben arra is lesz lehetőségem. A Narodne novine című szerbhorvát hetilaoból fortU«MUu Berkes Akos.1