Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-04 / 131. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 131. szám 1983. június 4., szombat Ára: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Határszemlék, tanácskozások aratás előtt Szárad a gabona — Készenlétben a gépek és az átvevők 160—200 milliméterrel esett kevesebb csapadék a szükségesnél Csongrád megyében ezen a tavaszon. Ez az oka annak is. hogy tegnap példátlanul korán kezdődött az őszt árpa aratása a makói Kossuth Tsz-ben. Szegeden több tanácskozást is tartottak az aratási ' előkészületek összehangolására, valamenynyi érdekelt tájékoztatására. A megyei tanácsnál a megyei szervezési bizottság tartott értekezletet. Gyuris Szilveszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály helyettes vezetője elmondta: reményteljesen indult az idei mezőgazdasági év. Az őszi kalászosok jól teleltek, gyorsan fejlődésnek indultak. Mütrágya és növényvédő szer hiánya nehezítette é« akadályozta a munkát. A korai hőség és a szárazság következtében foltokban, néhol egész táblákban elszárad a gabona — anélkül, hogy szemet hoznának a kalászok. Gondot okoz az aszály a szálas takarmányok, a zöldségnövények fejlődésében is. Sajnos, nem lesz nehéz az idei aratás: kisebbek lesznek a termésátlagok. Ami azonban megterem, azt szemveszteség nélkül kell a magtárakba vinni. Sem az aratás, sem a szállítás során nem engedhető meg a szemszóródás. Megkezdődtek a gépszemlék. 781 kombájn áll készenlétben a munkára. Elegendő lesz a szárítók kapacitása is. Az IFA-tehergépkocsik beszerzési nehézségei miatt esetleg a szállítással lehetnek gondok. Mivel a gabonánál már 'biztos a terméskiesés. megnő a másodvetés jelentősége. Az illetékes szakvállalatnál elegendő mennyiségben és választékban áll rendelkezésre vetőmag. Idén is tilos szalmát égetni. Tarlót is csak az illetékes tűzvédelmi hatóságok engedélyével szabad, figyelembe véve a természet- és környezetvédelmi előírásokat. Hajdú László, az AGROKER igazgatója elmondta: a legsúlyosabb gondot a műtrágyák és növényvédő szerek tartós hiánya okozta idén vállalatuknál. Nincs megoldva az őszi vetések előtt a megfelelő csávázószerek beszerzése. Évtizede nem volt olyan jó a gépellátás az AGROKER-nél, mint ezen a tavaszon. Az MTZ-traktorok kivételével a korábban hiánycikknek számító gépeket is meg lehet vááárolni. A vállalat szezonális árleszállítást vezetett be: az. SZK 5 rendre rakó. és szalmakocsis kombájnokat, a KF 120 R körforgó berendezést. ITTM hvdromat. Gö—252 sördülö. KF 1''0 körforgó. CSSZV—»0 S. DKS 64 VOLZSANKA öntözöberendez.éseket. és az ALVS7—87 vontatott szárnyvezetéket június 28-ig 30 százalékos árengedménnyel vásárolhatják mec a gazdaságok. Lehet új NDK és román kis és középteliesitményű traktort is kapni. Javul az alkatrészellatás is. Az AGROKF.R az imoort 88 százalékát visszaigazolta. Bővült a hiánycikkek hazai gvártóinak sora. Maradt néhány tradicionális hiánycikk: főként olvanok. amelyek elkészítését hazai gyártók nem vállalták el. A hazai gyártással kapcsolatban gvakran vannak a felhasználóknak minőségi fenntartásai. Prohászka Ottó. a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója elmondta: a megyében 15 helységben 29 átvevőhelyre adhatják le a gabonat. Napi t4 ezer tonnát képesek átvenni. Fennakadásnak nem szabad lennie: bővült a tárolókapacitás, es a tavalyi gabona nagy részét is el tudták adni exportra. Dr. Bartha László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője a szerződeses kapcsolatok fontosságára, a masodvetesek es az öntözés jelentőségere hívta fel a figyelmet. Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese pedig, összefoglalva az elhangzottakat, a ^ gabonabetakaritás valamennyi résztvevőjének összehangolt munkájára, a járulékos munkák időbeni elvégzésére, és a dolgozó emberekkel való fokozott törődésre, ellátásukra és védelmükre hívta föl a figyelmet. * A szárazság hatvágásáról saját szemükkel győződhettek meg a szakemberek tegnap, pénteken a szegedi járás gazdaságaiban tartott határszemlen. A forraskúti Haladás Tsz buszával csaknem háromszáz kilométeres utat tettek meg a szövetkezetek képviselői. Balást.yáról, a Rákóczi Tsz központjából Böröcz István főmezőgazdász kalauzolta a határszemle résztvevői a 3400 hektáros gazdaság gabona- és kukoricaföldjei közé. Mint mondotta, az 1034 hektáros gabonaföldön nemsokára megkezdhetik az aratást. Sajnos, korán kasza alá kényszerednek az árpák itt is. akárcsak Kisteleken és a többi gazdaságban. Némi reményn.vel kecsegtet, hogy a krumpli és a paprika után vetett búzák még állják az aszálytv és ha megérkezik a várva várt eső. csak a harmada veszendő a tervezett termésnek. A kisteleki Üj Élet Tszben szintén elkelne pár órás kiadós eső. még akkor is. ha közben a lóderéknyi hererendek megáznának. Pedig nem csekélység. említette Balázs Endre elnök, hogy eddig az első kaszálás után a följavított legelökről, a műrétről meg a lucernaföldekről csaknem 350 tonna szénát kaszáltak. Gömöri Endre főmezőgazdász inkább a szőlőt és a gyümölcsösöket féltette az idei szárazságtól, hiszen tavaly a balástyai oldalon átlagban 150 mázsát termettek a félmagasra eresztett lugasok. A pusztaszeri Hét vezér Tsz-ben nagy körre vitte a határjárókat Gruber János elnök. Az új majori tehenészeti telepre csak egy pillantas jutott, a szépen soroló paprika táblákra viszont annál több. Meg is jegyezték a hazatérők a végén, hogy a pusztaszeri határ mutatott tegnap a legszebben. Nem hallgatva el azt sem, hogy ott voltak a legjobb földek is. A balástyai téeszek tarka műanyagból fújattak tárolóhelyet a műtrágyának, az állomás mellett. Az Alkotmány. a Móra és a Rákóczi Tsz elképzelését jónak találta a TEESZKER — és a szatymazi Homokgyöngye Termelőszövetkezet is belépett társnak a sátorraktárteremtőkhöz. Egri József, a Móra Tsz elnöke is hasonlóan a kollégáihoz, az aszályra panaszkodott. A szomszédos közösségben Gera József elnök az őszeszéki barackosnál sétára invitálta a vendégeket. Akkor tudódott ki. hogy minden sornak más a gazdája, és így nem lehet megjegyeznivalója a fametszönek az előd munkájára. Egyöntetű vélemény volt tegnap a Csapó sori dinnyesorok láttán, hogy a fullasztó meleg, ha nnáshak nem is. a dinnyéseknek biztos üröm. Hogy nem mindenhol aggasztó az idei aszály, arra Vincze Zoltán rieája is példa lehet. A balástyai gazda embernagyságú napraforgói láttán páran okát kezdték kutatni az ópusztaszeri határban látott csenevész napraforgónak. Azt beszélték, hogy nem mindenhol sikerült elsőre a vetés. De nemcsak a kisparcellákon lehetett látni szép napraforgót, például a bordánvi Munkásőr Tsz-ben is elfogadhatóan mutattak a ricaföldek. Kicsit irigykedtek a társak a krumpliföld-st locsoló Sándor Tiborra, hogy van mivel fölvenniük a harcot az aszály ellen. A forráskúti Haladás Tsz elnöke erre azt mondta, hogv nem ördöngösség, amit csinálnak. Csőkutat fúrtak, két napig szívatják belőle a vizet, a harmadikon meg szétszórják. Teszik ezt azért, hogy a krumplitermesztő társaságnak legyen tavaszra vetőmag, erre vállalkoztak. Elhangzott az is, hogy a mostani állapot, ami a forráskúti szövetkezetben tapasztalható. egészséges idegesség. hiszen a nagy gazdaság — bár még jobban ellentáll a szárazságnak — nagyot veszthet egy rossz esztendőben. A bordányi Előre Szakszövetkezetben. igaz volt eső a múlt héten, de jéggel jött és többletmunkát adott. Dr. Masa István elnök szerint a barackosok már nem heverik ki a jégeső tarolásait. A 250 hektár közös paradicsomhoz viszont még van bizodalmuk. Gyuris Dezső főmezőgazdász mutatott néhány szépen termő parcellát, ahol a legpedánsabb tagok gazdálkodnak. Kovács Bertalan, a maroknyi. 480 hektár szántót művelő Munkásőr Tsz elnöke háromfajta árpaföldet mutatott., amelyek közös jellemzője, hogy egy hónapja nagyon biztatóan vetettek kalászt, mostanra viszont már nem ígérnek bő termést. A határszemle végeztével dr. Szeberényi Sándor. a megyai pártbizottság munkatársa összegezte a látottakat. majd dr. Somogyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára a továbblépés módozatairól beszélt.. Kiemelte, hogy csüggedésre nincsen okuk a gazdaságoknak. bár az aszálykár tetemes. Ésszerű költség- es takarmánygázdálkodással. a másodvetések vállalásával enyhíthetők a gondok. A megalapozott tervezésnél számoltak a kedvezőtlen időjárással is a szövetkezetek. Az elmúlt évtizedek tanasz-' talatai ékesen bizonvítiák. hogy a becsülettel helytálló emberek képesek fölülkerekedni a gondokon és tudatos munkával segítenek magukon. * Pénteken tanácskozást tartottak a szegedi A fész klubjában az AGROKF.R és a mezőgazdasági ' nagyüzemek vezetői a mezőgazdasági "^oés alkatrészellátásról. Ülést tartott tegnap Szegeden a MEDOSZ meavei bizottsága is: a legutóbbi országos küldöttértekezlet óta veszett munkát és a soron levő tennivalókat elemezték. A szabadkai pártküldöttség látogatásai A jugoszláv vendégek az épülő Makkosháza városrészben Építők bravúrja Gyenes Kálmán felvélele Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a DÉLÉP építi a múzeumi épületet. Méghozzá különleges technológiával, hiszen a kész tetőszerkezetet viszik majd 17 méter magasra. Csúsztatással még soha nem emeltek Magyarországon 378 tonnányi súlyt. A munkával várhatóan ez év végéig elkészülnek Gazdag programot bonyolított le pénteken a szabadkai partküldöttség, amely csütörtökön érkezett az MSZMP Szeged városi bizottságának meghívására a városba. Tegnap délelőtt Török József, a városi pártbizottság első titkára kíséretében ellátogatott a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vallalat központjába. ahol Sípos Mihály vezérigazgató és Martonosi Imre. a vallalati pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. A bemutatkozást, és üdvözlést követően §ipos Mihály ismertet le a vállalat szervezeti felépítéset. a DélAlföld építőipari munkáiban betöltött szerepét, és részletesen szólt a DÉÍ.ÉP integrációs törekvéseiről, valamint a vállalat üzem- es mun kaszervezesi elképzeléseiről. Külön foglalkozott a vendégek — elsősorban Stipan Knezsevity. a szabadkai pártbizottság társadalmi és közgazdasági viszonyok végrehajtó titkárának — érdeklődésére a DÉLEP szakszerelőipari előregyártó tevékenységével és a vállalati számítógépes ügyvitelszervezési és munkaprogramozási rendszer működésével, lészleteivel. es azzal összefüggő távlati elképzelésekkel. Egyebek között elmondta. hogy a HOPIR-nak nevezett rendszer, amely lényegében jelenleg a házgyárhoz kötődő munkaszervezési számitógépes irányítási rendszer, a teljes kiépítése és bevezetése után országos. sőt KGST-modellként — természetesen sikeres kipróbálás esetén — bevezetésre kerülhet. A szabadkai titkár különösen azért érdeklődött a komputertechnika alkalmazása iránt, mert jelenlegi funkciójába kerülése előtt maga is építőipari vállalatnál dolgozott. vezető beosztásban. Éppen ezért különös érdeklődéssel tekintette meg a házgyárban a szakszerelőipari előregyártó üzemrészt. Mint elmondta. a szabadkai Integrál építőipari vállalat alapszervezetének, a korábban Stipan Knezsevity vezette IMMOS-nak is részben eltérő technológiájú, de hasonló feladata volt. A „szomszédvár" delegációjáról lévén szó, foglalkoztak a DÉLÉP jugoszláv kapcsolataival is, amelyet a lehetőségek ésszerű kihasználásával és további bővítésével mindkét fél számára gyümölcsözőbbé lehetne tenni. Az eddigi eredmények között fontos helyen lehet megemlíteni a DÉLÉP apa ti ni sörgyárral kötött korábbi üzleteit, amelynek keretében sörgyárat, illetve sörlerakatot építettek, s megfelelő kimunkálás esetén ezek továbbfejleszthetek lehetnenek. A szívélyes hangulatú beszélgetés után a vendégek megtekintették a DÉLÉP házgyárát, a könyvtár-levéltár építkezését, valamint a Makkosháza városrész építését. és az ^szak-Újszegeden kialakítás alatt álló „családiház-lakótelep" kivitelezési munkálatait. . Ezt követően a Mészáros János. a JKSZ Szabadka községi választmányának elnöke vezette küldöttség, melynek tagjai Stipan Knezsevity és Agneza Rodily Vojnity látogatást tett a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetben, ahol fogadta őket Frányó Antal, a szövetkezet elnöke és Juhász István, a szövetkezet párttitkára. Itt a vendégek elsősorban arra voltak kíváncsiak, vajon az ilyen, viszonylag kis munkáslétszámű egység a növekvő közgazdasági követelmények közepette hogyan tud lépést tartani a termelékenységi színvonallal. Mint kiderült, Frányó Antal nagy érdeklődéssel kisért beszámolójából. a növekvő gazdasági követelmények közepette a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet „talpon maradásának" alapvető tényezője a különböző szintű kooperációk megvalósítása. Ezt követően a vendégek Berta Istvánnak, a városi pártbizottság titkárának kíséretében üzemlátogatáson vettek részt, ahol gyakorlatban ismerkedtek meg az elmondottakkal. s különösen figyelemre méltónak ítélték a hazai piac ellátása érdekében kifejtett tőkés kooperáció megvalósulását, amelynek kézzelfogható termékei akkor kerültek le a szalagról. Így például elis. méréssel szóltak a tőkés együttműködés keretében gyártott motoros kapákról, és a magyar—NSZK kooperációban készülő kerti kom. posztáló berendezésekről. A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetben folytatott, eszmecserét és üzemlátogatást követően a vendégek ellátogattak Mórahalomra. a Homokkultúra Szakszövetkezetbe, ahol a közös gazdaság munkájával való ismerkedésre elkísérte őket Török József, dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára és Berta István is.