Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-30 / 153. szám

'Csütörtök, 1!>S3. június 30. 3 Aczél György előadása A TÖT elnökségének megbeszélése Napirenden: a társulások Önállóan és felelősen Szerdán kibővített ülést tartott a MUOSZ választmánya. A tanácskozáson Aczél György. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást a kulturális újságírá^ időszerű kérdéseiről. Az ülésen részt vettek a központi napilapok főszerkesztői, vezető kulturális újságírók. Jelen volt Lakatos Ernő. az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője. MSZBT-iilés Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével szerdán ülést tartott az MSZBT ügyvezető elnöksége. A tanácskozáson többek között az MSZBT-nek a tömegszervezetekkel és mozgalmakkal történő együttműködését vitatták meg. A testület megállapította, hogy a •társaság a magyar és a1 szovjet nép barátságának elmélyítése érdekében az elmúlt évek során szoros kapcsolatot alakított ki a tömegszervezetekkel és -mozgalmakkal Így például az MSZBT is részt vesz a békeés barátsághonap megrendezésében, eseményeinek le bonyolításában. A termelőszövetkezetek gazdasági együttműködésének helyzetét vitatta meg szerdai ülésén a TOT elnöksége. Budapesten a tsz-ek házában. Az elnökség megállapította: a népgazdaságban megtevő összes társulás mintegy 80 százalékát a tsz-ek alapították és működtetik. A gazdasági együttműködés jótékonyan segítette egyebek között az áruforgalom bővítését, hozzájárult a hiánycikkek megszüntetéséhez és a szolgáltatás javításához is. A közös gazdaságok nagyszámú gazdasági kapcsolatot szerveztek; a lazább együttműködést biztosító — jogi személyiséggel nem rendelkező — társaságok száma nőtt leginkább, jelenleg már megközelíti a kilencszázat. Mélyebb gyökerek éltetik a közös vállalatokat — ezek kapcsolatrendszere összetettebb — ám ezek iránt valamelyest csökkent az érdeklődés. Az adatok szerint számuk 135. A vitában egyebek között szóltak arról, hogy az együttműködő partnerek jól élnek a jogi szabályozás lehetőségeivel. A különböző együttműködési formák szinte behálózzák az országot, nemI csak a megyehatárokon belül tevékenykednek. A térségi integráció viszont — amikor is egy-egv körzeten 1 belül sajátos célok megvalósítására fognak össze a termelők — még nem bontakozott ki kellőképpen, egyebek között a szőlő- és bortermelésben lehetnének jobbak az eredmények A társulások is erőteljesen koncentrálódnak, mind nagyobb hatáskörre tesznek szert, és ez végeredményben segíti a legjobb módszerek elterjesztését. A tapasztalatok azonban arra is figyelmeztetnek, hogy esetenként túlságosan nagyszámú szervezet vesz részt a termelők integrálásában és a munka jellege egyes esetekben bürokratikussá válik. Az elnökség állást foglalt abban, hogy az együttműködésben valóban csak akkor érdemes részt venni, ha az ott felhasznált pénzeszközök nagyobb hasznot hoznak, mint az egyedi felhasználás esetén. Sokat tettek a gazdaságilag erősebb tsz-ek a rosszabbul állóak megsegítéséért, erre szintén a társulási forma adott lehetőséget, gondot okoz ellenben, hogy az anyagilag jobban álló tsz-eknek az ilyen közös munkában lényegesen kisebb — néha alig van — az anyagi érdekeltségük. A közös vállalatok számának megcsappanását az elnökségi vitában rend.iénvalónak tartották; ott szűntek meg tudniillik ezek a szervezetek, ahol hiányzott a kellő anyagi érdekeltség és nélkülözték a reális terveket is. (MTI) a hözlelieisien Szegeden tanácskozott a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége Két.'"ÍfíakS/éág széles tömegeit érintő témát tűzött napirendre Szegeden tartott ülésén a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakazervezetének elnöksége. A kétnapos — kedden és tegnap, szerdán zajló — összejövetelt a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának titkárságával közösen rendezték a Volán 10- számú Vállalat központjában. Az első napirend előadója dr. Kardos János, a helyi Volán és Gazdag László, a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatója volt. Írásban is közzétett jelentésükben a városi közlekedés helyzetével, a két közlekedési vállalat együttműködésével, munkamegosztásának tapasztalataival foglalkoztak. Eme:lett — szakszervezeti összejövetelről lévén szó — a dolgozók munkakörülményeiről, a bérezéssel, munkaidő-beosztással kapcsolatos tapasztalataikról, a közlekedésben foglalkoztatott szakemberek utánpótlásának nehézségeiről is elmondták véleményüket. Abban mindkét vállalat igazgatója egyetértett, hogy az utazók egyre magasabb igényeinek csak úgy lehet eredményesen megfelelni, ha a Volán és az SZKV ésszerűen egyezteti lehetőségeit, ha a munkamegosztásban sikerül elérniök, hogy egvmást jój kiegészítve közlekedjenek a villamosok, az autó- és a trolibuszok Megegyezett véleményük a tekintetben Is, hogy a tervszerű korszerűsítéseknek, fejlesztéseknek köszönhetően olyan kedvező vonalvezetésű fő közlekedési úthálózatot sikerült kialakítani Szegeden, mely hosszabb távon is alkalmas a forgalom lebonyolítására. Az objektív adottságokat közmegelégedésre kamatoztatni már a két közlekedési vállalat feladata. A Volán a lehető legcélravezetőbb módszerekkel igyekszik szervezni a forgalmat; létrehoztak számos decentrumot (közérthetőbben alközpontot a forgalom irányítására), a menetrendek elemzéséhez számítógepét 'használnak. eszköztáruk URHkészülékekkel bővült. Az erősen bírált jegyautomatákat tavaly felváltották az SZKV-r.al jól bevált jegyérvényesítő szerkezetekre. (Ezt az intézkedést egyébként hosszabb ideje sürgette már a lakosság, de még kell hagyni, a kevésbé éles problémákra is rugalmasan keresi a megoldást a Volán. Az SZKV-hoz hasonlóan — természetesen a lehetőségekhez mérten — a lakossági fórumokon felvetett hasznos javaslatokat is igyekszik megvalósítani.) A két vállalat együttműködésére több szép példát sorolhatunk; rendszeresen egyeztetik a menetrendet, az átszállás lehetőségeit, árulják egymás menetjegyeit, bérleteit. Ezen túl a Volán a trolipótló autóbuszok javításában, a járművek műszaki vizsgára való felkészítésében. a munkaerő képzésében segít, átadja tapasztalatait a munkabeosztás szervezésében. Az S?KV a Volán rendelkezésére bocsátja a forgalom biztonságának ellenőrzéséhez szükséges speciális fényképezőgépeit. A beszámolókat hallgatva az is kitűnt, hogy akad némi ellentét a két közlekedési vállalat között. Alapvető forrása, hogy nyereségérdekelt gazdálkodó egység mindkettő, s ,míg a dotáció az. sákV-nál'feécívézó hafás+'a Volánnál kevés a veszteség ellensúlyozására Sérelmezte még a Volán, hogy kiszoríttatni látszik azokról a területekről, melyeken gazdaságosabb a járművek üzemeltetése. (A legsűrűbben lakott területeken a viliamosés a trolibuszközlekedés fejlesztése várható — indokoltan —, s ez az SZKV malmára hajtja a vizet.) Az ülésen elnöklő Moldován Gyula, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára zárszavában egyebek között hangsúlyozta: a két vállalatnak továbbra is egyetlen közös cél érdekében keli tevékenykednie; kerülni a felesleges átfedéseket a forgalomszervezésben. a rivalizálást minden tekintetben, a fő szempont a lakosság szolgálata legyen. A tanácskozásra eljött Zahumenszki József, a Volán Tröszt megbízott vezérigazgatója is, a megyei pártbizottságot dr. Győrffy László, osztályvezető-helyettes. a városi pártbizottságot Berta István titkár, a Szakszervezetek megyei Tanácsát Kovács Sándor titkár képviselte. Az ülés részvevőit Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta az újjászervezet megyei autójavító vállalatok tapasztalatairól. Vasúti kedvezmények A MAV iúlius elsejétől 20 százalékos családi utazási kedvezményt nvűit. amelv a Gvőr—Sopron—Ebenfurti Vasút magyar vonalszakaszán is igénvbe-'ehető. A családi utazási kedvezményt akkor veheti igénvbe a szülő, ha legalább két 18 éven aluli önálló keresettel nem rendelkező gyermekével gyorsvonaton. 100 kilométernél távolabbra utazik, s menettérti iegvet vált. Ha a gyermekekkel két szülő utazTk. mindketten jogosultak a 20 százalékos utazási kedvezményre. Egyébként a szülővel együtt utazó gvermek 4. életévének betöltéséig. ha külön ülőhelyet nem foglal el. továbbra is díjtalanul utazhat. A 4—10 év közötti gyermekek 50 százalékos kedvezményt vehetnek igénvbe, s ugyancsak ez a kedvezmény jár azoknak a diákoknak akik nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat. Az ui vasúti utazási kedvezménnyel kapcsolatban részletes tájékoztatást a jegykiadó helyeken adnak. 2. Ebben az összefüggésben évben foglalkozunk a szellemi alkotóműhelyekkel is. Az elmúlt másfél-két évtized fejlődésének eg.vik« megkülönböztetett jelentőségű eredménye az alkotóképes műhelymunka kialakítása, gazdagodása hazánkban. Ennek részeként pozitívan változott a vidéken dolgozó alkotó kollektívák helyzete is. A vidék mindinkább földrajzi kategória lett. és nem minősítő jelző. Tapasztalataink alapján alkotóműhelyeinket a hazai tudományos. művészeti, egészségügyi, kulturális élet nem úgy kezeli, hogy ez nem a „fővárosban''. hanem „vidéken" működik, hanem egyes alkotó kollektíváink tevékenységük szakmai, ideológiai súlya, tekintélye alapján vesznek részt — különböző hatékonysággal, eredményességgel — az országos folyamatokban, törekvésekben. Nehéz volna megmondani, hogy ma Csongrád megyében hány szellemi alkotóműhely tevékenykedik, hiszen alkotóműhelynek nemcsak a tudományos, felsőoktatási, művészeti intézményéket stb. nevezhetjük, hanem alkotóműhely az a termelői kollektíva, középiskola, általános iskola vagy éppen az a művelődési objektum, amely alkotóan alkalmazkodik az új feladatokhoz, nem egyszerűen sablonos végrehajtója az előírásoknak. Az alkotóműhely nem egy kényelmes és biztonságos „ebből baj nem lesz" megközelítéssel foglalkozik a különböző kérdésekkel, hanem felelősséggel, felkészültséggel, az új iránti nyitottsággal közelít a társadalmigazdasági fejlődés legkülönbözőbb teendőihez. Ebben a megközelítésben is feltétlenül több tucatra tehető azoknak a szellemi műhelyeknek a száma, amelyek az elmúlt évtizedekben Csongrád megyében pezsdítették demokratizálták a társadalmi, a gazdasági, a kulturális közéletet. Öriási alkotó energiák mozgósultak és kapcsolódtak az országos folyamatokba. Ennek során egészséges vetélkedés is kialakult művekért, szerzőkért, kutatókért, alkotókért, és ez is helyénvaló. A felelős alkotóműhely-vezetők hosszú sora bizonyította bt rátermettségét, alkalmasságát arra, hogy megfelelő felelősséggel és felkészültséggel, jól alkalmazza szocialista törekvéseinket az adott intézmény munkájában és irányításában. Szellemi központok alakultak ki vagy megkezdődött kialakulásuk. összességében • szellemi műhelyeink döntő többsége szép eredményekét produkált.. Ugvanakkor féllődésügjf tt. grgjjm >Pyefdraeltuté problémáink eb n.vúnk s/emét. Alkotóműbéfy jásbíBT.isrolt éfl9y%rr egyenetíe és ideológiai férefi egyaránt. Hiszen csupán az utóbbi Csongrád megyében volt olvan tudománvos intézet, ahol összekuszálódtak a sorok. volt művészeti, oktatási intézet, irodalmi alkotóműhely, közművelődési intézmény stb.. amelyekben a problémák súlya időlegesen nagyobb odafigyelést igényelt a területi pártszervektől Ilyenkor ugyanis nem mondhatjuk azt. hogy enynyi és ennyi száz intézményünk van. mert akkor az az egy vagy kettő — ahol felnagyítódva jelentkeznek a problémák — különös felelősségű foglalkozást követel E gondok hatása különböző volt. Volt olyan, amelynek következménye a „falakon belül" maradt, máskor egy község vagy város foglalkozott vele Időnként azonban a hibák hatása túlment a megyehatáron, országos sőt nemzetközi kihalást vont maga után. de ma létező gondjaink is. Garanciát sem vállalhatunk. hogy holnaptól kezdve egyetlen alkotóműhelyben sem fog olyan nehézség fellépni, amelyre felelősségünk tudatában még jobban oda kell figyelnünk. Természetesen a megelőzésre nagy gondot kell fordítanunk. Az okokat vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy problémák szinte kivétel nélkül ott jelentkeztek, ahol a jogok lehetősége és a felelőssé^ kötelessége különvált. ahol a döntés joga nem a döntés felelősségével párosult. Előadódott, hogy az értelem helyét indokolatlan mértékben vette át az érzelem egy-egy kérdés eldöntésénél. Van, amikor a műhelyönállóság műhelvönfejűséggel cserélődik össze. Az alkotóképes, demokratikus légkör, a kollektív munka és az egyszemélyi felelős vezetés egységének hiánya okozta . szinte kizárólag azokat a gondokat és problémákat amelyekkel e műhelyekben találkozni lehetett. Ebben különösen nagy az egyszemélyi vezető felelőssége. Eddig — sajnos — nem. vagy alig sikerült nagy konfliktust annak irányításával megoldani. aki a probléma kialakulásánál vezető volt. Ugyanakkor a gondban eredmény. hogy szinte minden olyan vezető, aki szakmai-ideológiai szempontból értékes. csak éppen vezetni nem tud — segítségünkkel is — megtalálta helyét szakterületén. A jövőben is az alkotóképes műhelyönállóság erősítésével kell a tudomány, a kultúra, a gazdaság, az egészségügy és az élet más területén végzett munkát mind hatékonyabbá tenni. A műhelyirányítás alapvető politikai felelősségében nem lehet kétség a pártszervek feladatát illetően. és itt minden szinten vannak tartalékaink. Különösen fontos, hogy a párt alapszervezetei, a pártcsoportok és minden egyes kommunista tartsa kötelességének a párt politikája melletti cselekvő A megyei pártbizottság Vannak lezárul problémák, kiállást az alkotóképes műhelyönállóság eredményes és hatékony formálásában. Ugyanakkor meg kell szüntetni az államéletben az egyes művészeti alkotóműhelyek irányításának joghézagait. Ez különösen konfliktushelyzetekben kerül elő. Meggondolandó a jövőben a pályázati rendszert tovább bővíteni nem különben szélesíteni a meghatározott időre kinevezett vezetői munkakörök számát. Mindenütt meg kell követelni az alkotóműhelyek „alaptörvényét", a szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak betartását. A művészeti alkotóműhelyek tevékenységével kapcsolatban megszívlelendő a Központi Bizottság idézett ülésének határozata: „A művészeti életben erősíteni kell a párt eszmei orientáló szerepét, és támogatni kell a társadalmi haladást szolgáló, realista szellemű alkotások létrejöttét, javítani kell a művészet és a társadalom kapcsolatát. Művészetpolitikai elveinkkel összhangban, az alkotóműhelyek önállóságát erősítve lényeges változást kell elérni felelősségük növelésében. Fokozni kell a marxista kritika szerepét." ezzel kapcsolatban indokoltnak tartotta hangsúlyozni törekvéseink sorában: „Különösen fontos a Szegedi Nemzeti Színház műhelymunkájának további erősítése, közönségkapcsolatának fejlesztése; a Tiszatájnál különösen az ideológiai-politikai tisztaság és biztonság erősítése szükséges; a tömegkommunikációs alkotóműhelyek fordítsanak különös gondot a szakmai, politikai színvonal emelésére. végezzék munkájukat nagy felelősséggel." A területi párt-, tanácsi, szakszervezeti, népfront- és más szervek elemző, döntést előkészítő és döntést hozó. majd realizáló munkájukban sokoldalúan együttműködnek az alkotó értelmiséggel. Testületek, munkabizottságok és más fórumok sora jelzi, hogy a párt és az értelmiség együttes tevékenységének fö színtere a munka az alkotás, a szocialista közélet. A jövőben növekvő rangot kell adni a mindennapok szürke folyamataiban jelenlevő, a látványos akciót nélkülöző értelmiségpolitikai munkAiak. Külön kell foglalkoznunk a társadalmi közgondolkodásra különös hatást gyakorló humán értelmiség helyzetével, munkájával — ezen belül is a fiatal korosztállyal. Még egy problémára kfványnk kitérni, ez. pöfl.ig. a vita, a meggyőzés jelentősége ítímfli .Tapasztalataink iniétoíí.aíás mellett á gyütt — mint az élet minden területén — itt is biztosan van javítanivalónk. Amit azonban különösen fontosnak tartok — éppen az elmúlt év végi beszámoló . taggyűlések. a párt munkamódszerét vizsgáló alapszervezeti taggyűlések tapasztalatai alapján is —. hogy a tájékoztatáson túlmenően (nem ahelyett!) — sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a meggyőzésre. Mind szélesebb körben a politika alkotóképes alkalmazása, a pozitív törekvések melletti k'állás minősíti a politikai munka hatékonyságát. A nagy létszámú Sff'XS^ haszna. Ilyen esetben azonban szűk az alkotó vita lehetősége. Márpedig az alkotó vita nem egy, hanem két- vagy többiránvú „oda-vissza beszélést" feltételez. Ezért is jó az a metódus, amelv szerint a pártnapokon — szinte kőtelezően — a kis kollektívákban folyó eszmecserét írjuk elő, mint szervezeti keretet. Ennek során növekvő szerepet kap a szociálist! meggyőzés, a szocialista vitakultúra. Ezzel kapcsolatban utalunk a szocialista vitakultúra szerepére. A társadalmi igények és a politikai célok szerint gyakorolni kell a „vitatkozom veled, mert tisztellek" elvet. Mindezt szemtől szembe, őszintén, de nem veszekedve, ha kell tévedésünket is beismerve. Az sem baj. ha egyik-másik kérdést nem tudjuk mindiárt megnyugtatóan lezárni, hanem továbbgondoljuk a felvetéseket, visszatérünk azokra. A vitákat az minősíti, hogy meny. nyiben segítik közös feladataink eredményes' megvalósítását. Ezekről a meggyőzést segítő vitákról nehéz statisztikát készíteni. de közgondolkodásunk, társadalmi magatartásunk szocialista vonásainak fejlődésében mérheíő az élet mindennapjaiban vitáink és a különböző kérdéseket tisztázó törekvéseink eredménye. A demokratikus vitában kialakult döntéseket viszont következetesen végre kell hajtani Befejezésül indokoltnak látszik, hogy néhány ideológiai jellegű kérdés kapjon nagyobb helyet a tudományos kutatómunkában. Egyebek között ilven témákra gondolunk: békemunkánk és az ifjúság békére nevelésének feladatai, szocialista nemzettudatunk történelmi és mai elemei, az értelmiségi hivatás ma és a látható jövőben, az értelmiséggé válás folyamata, a szocialista művelődéspolitika általános és nemzeti tényezői, a párt és az ifjúság kapcsolata, különös tekintettel a pártépítésre. A területi pártszerveknél folyamatosan indokolt végiggondolni eredményeinket, gondiainkat. törekvéseinket, és az újat vállalva — az ideológiai műhelyekkel, szellemi központokkal együttmunkálkodva — alakítani, megvalósítani feladatainkat. KONCZ JÁNOS