Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-29 / 152. szám
MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK ; ÜíA P J A 73. évfolyam 152. szánt 1983. június 29.J szerda Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! K A Z L E flUI É U Y Cipő és pelerin Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójáról Június 28-án Moszkvában találkoztak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság. a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége pártés állami vezetői. A találkozón részt vett: a Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK Minisztertanácsának elnöke; Dobri Dzsurov. az BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK nemzetvédelmi minisztere; Petr Mladenqv, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK külügyminisztere; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője; Lubomír Strougal. a CSKP KB elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke: Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB titkára; Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja. a CSSZK külügyminisztere: Martin Dzur, a CSKP KB tagja, a CSSZK honvédelmi minisztere: a Lengyel Népköztársaság részéről Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője: Józef Czyrek. a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a LEMP KB titkára; Stefan Olszowski. a LEMP KB Politikai Bizottságának tagia. az LNK külügyminisztere: Flórian Siwicki, a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, a Lengyel Néphadsereg vezérkari főnöke; a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi' Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője: Lécór György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MNK Minisztertanácsának elnöke; Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, az MNK külügyminisztere; Csémi Károly, az MSZMP KB tagja, az MNK Honvédelmi Minisztériumának államtitkára: a Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke: Heinz Hoffmann, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK nemzetvédelmi minisztere; Oscar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere; a Román Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője; Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányának első minisztere; Constantin Olteanu. az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi minisztere; Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB titkára: Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisztere; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a küldöttség vezetője: Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. az SZSZKSZ Minisztertanácsának elnöke; Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai ' Bizottságának tagia. az SZSZKSZ Minisztertanácsa elnökének első helyettese, az SZSZKSZ külügyminisztere: Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagia. az SZSZKSZ honvédelmi minisztere. A találkozó résztvevői véleményt cseréltek a nemzetközi hélvzetben az utóbbi időben végbement változásokról, és közös nyilatkozatot fogadtak el. Közös nyilatkozat A találkozó résztvevői elemezték az európai és a világhelyzetet, és szocialista államaik nevében aggodalmukat fejezték ki a feszültség éleződése, a nemzetközi kapcsolatok destabilizálódása és a katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélyének növekedése miatt. Szükségesnek tartják felhívni minden ország és nép figyelmét e veszélyekre. A találkozón megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1983. január 5-i prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozat értékelését és következtetéseit a nemzetközi helyzet alakulásáról. A népek, valamennyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége egyre növekszik, hogy véget vessenek a fegyverkezési hajszának, térienek át a leszerelésre, különösen a nuk'°áris leszerelesre. és biztosítsák minden állam fejlődését az együttműködés. a biztonság és a béke szellemében az egyenjogúság. a szuverenitás és a nemzeti függetlenség feltételei között. Megerősítették a prágai politikai nyilatkozat következtetéseit azokról a negatív tónyezőkrő" is. amelyek élezik a nemzetközi helyzetet. Az ulóbbi időben mindezek még erőteljesebben éreztetik hatásukat. Példátlan méreteket ölt a fegyverkezési hajsza. Az USA és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekednek. Néhány nyugat-európai NATO-országban hozzáfogtak támaszpontok létesítéséhez új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése céljából. Folyik a i'öldi telepítésű, a tengeri és a légi állomásoztatású új hadászati nukleáris eszközök gyártása és rendszerüe állítása. Hadicélokat szolgáló kozmikus rendszerzket dolgoznak ki, amelyek egyaránt képesek csapást mérni a világűrben és a Földön levő célpontokra. Minőségileg új hagyományos fegyverrendszereket fejlesztenek ki. amelyek tömegpusztító hatása a nukleáris fegyverekéhez hasonló. Rohamosan nőnek a — népek vállára súlyos teherként nehezedő — katonai kiadások. Ebben a helyzetben a találkozó résztvevői hangot adnak aggodalmuknak, nocv nincs előrehaladás a fegyverzetkorlátozási és -csökkentési tárgyalásokon. Ez érvényes mind az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és a hadászati fegyverzetek korlátozásóról és csökkentéséről folvó genfi tárgvalásokra, mind a genfi leszerelési bizottság munkájára, és a közép-európai fegyveres erők és fegvverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokra. A találkozó résztvevői arra is felhíviák a figyelmet, hogv miközben a fegyverkezési hajszát szítják, nyilatkozatok hangzanak el a fegyverzetkorlátozási és -csökkentési tárgyalásokon tanúsított állítólagos rugalmasságról, és azt a hamis tételt hangoztatják, mintha a katonai potenciál növelése a népek békéjét és biztonságát szolgálná. A találkozón képviselt államok határozottan elutasítják ezt a politikát. A nemzetközi helyzetet tovább élezi a fokozódó imperialista erőpolitika és diktátum, amely az államok közötti konfrontációra, az ..érdekszférák" megszilárdítására és újrafelosztására irányul, csakúgy, mint az imperializmus agresszív cselekedeteinek szaporodása. Gvakoribbá válnak a szocialista és más államok balügyeibe való beavatkozási kísérletek, károkat okoznak a kölcsönösen előnyös gazdasági kaDesolatoknak. ellenséges kampánvokat folytatnak a szocialista országok ellen, és a nyomás egyéb módszereit alkalmazzak A világ kíl'önböző é-ségeiben meg'evő háborús feszültséggócok és válsághelyzetek még bonyolultabbá válnak, és úiak ke'etkeznek. nő annak a vészéivé. hogv ezek kiszélesednek. Számos független állam ellen fo'vik haHOzonet nélküli háhorú. erősödik a németi érdekektől idegen külföldi katonai ielenlét Az új világgazdasági rend megteremtésének igazságos követelése elutasításra talál, tovább méivíil a szakadék az országok gazdasági fejlettsége között. E politika merőben ellentétes Európa és az egész világ népeinek alapvető érdekeivel és törekvéseivel, amelyek oly erőteljesen nyilvánulnak meg a személyiség és a nemzetek szabad emberhez méltó és békés létezéshez való jogának biztosítását követelő háborúéilenes tömegmozgalmakban a parlamentek, tudósok, orvosok, valamint a széles közvélemény képviselőinek megnyilatkozásaiban, és az olyan nemzétközi találkozón, mint a „Békéért és az életért, a nukleáris háború ellen" elnevezéssel nemrég Prágában megtartott világfórum. A találkozó résztvevőinek véleménye szerint a mostani helyzet minden állam és minden nép előtt felveti a kérdést: miként gátolható meg. hogy e veszélyek tcvább fokozódjanak, miként akadályozható meg. hogy a világ katasztrófába sodródjék. A moszkvai találkozón képviselt szocialista allamok az 1983. januá"r 5 1 prágai politikai nyilatkozatban széles körű programot terjesztettek elö a nemzetközi feszültség csökken tésére. a háborús veszély elhárítására. Megerősítik, hogy ez a program időszerű és érvényes. ismételten fellépnek a nukleáris fegyverkezési versennyel és mindenfajta katonai versengéssel szemben. Szilárd meggyőződésük, hogy semmilyen világproblémát — beleértve a Szocializmus és a kapitalizmus ' történelmi vitáját is — nem lehet katonai úton megoldani. A mostani helyzetben olyan halaszthatatlan intézkedésekre van szükség, amelyek csökkentik a háború veszélyét, és az államközi kapcsolatok javulasa, az enyhülés medrébe terelik a nemzetközi helyzet alakulását. A találkozó résztvevői korunk kulcskérdésének a fegyverkezési hajsza mielőbbi beszüntetését és a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérést tekintik. Meggyőződésük, hogy mindent meg kell tenni e rendkívül fontos célok megvalósításáért, a béke. a civilizáció és az élet megőrzése érdekében. Megerősítik. hogy készek minden erőfeszítést megtenni e kérdések tárgyalásos rendezéséért. E tekintetben az a legfontosabb. hogy az európai kontinensen megszűnjön a nukleáris konfrontáció veszélye. Mivel a találkozó résztvevői Európának a közép-hatótávolságú és a harcászati nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítására törekszenek, úgy vélik, hogv legalább egy olyan megállaDodás elérésére van szükség amely kizárná az úi amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítését, és előirányozná az Európában levő közép-hatótávolságú eszközök megfelelő mértékű csökkentését, az egyensúlv lehető legalacsonyabb szinten való biztosítása érdekében. Lehetséges ilyen megállapodás elérése, ha mindkét fél kölcsönös megértést, politikai akaratot tanúsít, és a béke és a biztonság egyetemes érdekeit tartja szem előtt. A találkozón képviselt államok e szempontok figyelembevételével (Folytatás a 2. oldalon.) Export — szövetkezetekből Nagyjából valamennyien tudjuk: életszínvonalunk, életkörülményeink csak akkor javulhatnak, ha javítani tudjuk fizetési mérlegünket, ha képesek vagyunk növelni külföldi eladásainkat. Ez azonban a mai világgazdasági helyzetben csöppet sem könnyű feladat. A korábbiaknál sokkal nagyobb, rugalmasságra, mozgékonyságra . van szükségünk ahhoz, hogy, céljainkat elérhessük. A külkereskedelemnek. a termelő vállalatoknak és szövetkezeteknek egyaránt másként kell dolgozniuk, mint régebben. Például úgv. hogy a kis tételek eladásának lehetőségeit is meg kell becsülni. Dr. Szlamenicky István, az MSZMP KB tagja, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke egy nemrégiben tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetkezetek nagy tartalékokkal rendelkeznek abból a szempontból, hogy viszonylag rugalmasan alkalmazkodhatnak a mindenkori piaci kereslethez. A számtalan lehetséges példa közül csak egyet érdemes idézni: ki hinné, hogy csak a virgács exportja az elmúlt évben egymillió dollárt hozott az országnak. Mindennel érdemes hát foglalkozni, ami gazdaságos lehet, s amivel bővíthetjük eladásainkat. Ezt a követelményt egyre inkább figyelembe veszik munkájukban a szegedi ipari szövetkezetek is. Kisebb és nagyobb tételeket egyaránt szállítanak konvertibilis elszámolású exportra. A Szegedi Ruházati Szövetkezetből például Svájcba négyszáz darab pelerint szállítanak, ami viszonylag kis tétel, mégis fontos része a szövetkezet exportértékesítésének.. Az Április 4. Cipőipari Szövetkezet például nemrégiben szerzett új piacot Jordániában, ahová az idei évre konvertibilis elszámolású exportra szánt 80 ezer pár cipőnek csak kis hányadát szállítják. Mégis, ez a piac is fontos a szövetkezetnek és a népgazdaságnak egyaránt. Hiszen a kis piac, a kis tételű export nemcsak azért fontos, mert dollárt hoz a házhoz, hanem azért is, mert siker esetén nagy piaccá is bővülhet. Svájci exportra készülnek a pelerinek a ruházati sxV vetkezet ben Nagy László felvételei Az Április 4. Cipőipari Szövetkezet gyártósorain jordániai exportra készítik a cipőket