Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK ; ÜíA P J A 73. évfolyam 152. szánt 1983. június 29.J szerda Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! K A Z L E flUI É U Y Cipő és pelerin Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójáról Június 28-án Moszkvában találkoztak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság. a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt­és állami vezetői. A találkozón részt vett: a Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára. a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK Minisztertanácsának elnöke; Dobri Dzsu­rov. az BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK nemzetvédelmi minisztere; Petr Mladenqv, a BKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a BNK külügyminisz­tere; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője; Lubomír Strougal. a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a CSSZK kormányának elnö­ke: Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, a CSKP KB titkára; Bohus­lav Chnoupek, a CSKP KB tagja. a CSSZK külügyminisztere: Martin Dzur, a CSKP KB tagja, a CSSZK honvédelmi mi­nisztere: a Lengyel Népköztársaság részéről Woj­ciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, a küldöttség veze­tője: Józef Czyrek. a LEMP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a LEMP KB tit­kára; Stefan Olszowski. a LEMP KB Po­litikai Bizottságának tagia. az LNK kül­ügyminisztere: Flórian Siwicki, a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, nem­zetvédelmi miniszterhelyettes, a Lengyel Néphadsereg vezérkari főnöke; a Magyar Népköztársaság részéről Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi' Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője: Lécór György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MNK Minisztertanácsának elnöke; Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, az MNK külügyminisztere; Csémi Károly, az MSZMP KB tagja, az MNK Honvédelmi Minisztériumának államtitkára: a Német Demokratikus Köztársaság ré­széről Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnöke, a küldött­ség vezetője; Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke: Heinz Hoff­mann, az NSZEP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, az NDK nemzetvédelmi mi­nisztere; Oscar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere; a Román Szocialista Köztársaság részé­ről Nicolae Ceausescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője; Constantin Dascalescu, az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányának első minisztere; Constantin Olteanu. az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi minisztere; Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB titkára: Stefan Andrei, az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisztere; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége részéről Jurij Andropov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a küldött­ség vezetője: Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. az SZSZKSZ Minisztertanácsának elnöke; Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai ' Bizottságának tagia. az SZSZKSZ Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese, az SZSZKSZ külügyminisztere: Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagia. az SZSZKSZ honvédelmi minisztere. A találkozó résztvevői véleményt cserél­tek a nemzetközi hélvzetben az utóbbi időben végbement változásokról, és közös nyilatkozatot fogadtak el. Közös nyilatkozat A találkozó résztvevői ele­mezték az európai és a vi­lághelyzetet, és szocialista államaik nevében aggodal­mukat fejezték ki a feszült­ség éleződése, a nemzetkö­zi kapcsolatok destabilizá­lódása és a katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélyé­nek növekedése miatt. Szük­ségesnek tartják felhívni minden ország és nép fi­gyelmét e veszélyekre. A találkozón megerősítet­ték a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének 1983. január 5-i prágai ülésén elfogadott po­litikai nyilatkozat értékelé­sét és következtetéseit a nemzetközi helyzet alakulá­sáról. A népek, valamennyi ha­ladó és békeszerető erő el­tökéltsége egyre növekszik, hogy véget vessenek a fegy­verkezési hajszának, térie­nek át a leszerelésre, külö­nösen a nuk'°áris leszere­lesre. és biztosítsák minden állam fejlődését az együtt­működés. a biztonság és a béke szellemében az egyen­jogúság. a szuverenitás és a nemzeti függetlenség fel­tételei között. Megerősítették a prágai politikai nyilatkozat követ­keztetéseit azokról a nega­tív tónyezőkrő" is. amelyek élezik a nemzetközi helyze­tet. Az ulóbbi időben mind­ezek még erőteljesebben éreztetik hatásukat. Példátlan méreteket ölt a fegyverkezési hajsza. Az USA és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekednek. Néhány nyugat-európai NA­TO-országban hozzáfogtak támaszpontok létesítéséhez új amerikai közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták tele­pítése céljából. Folyik a i'öldi telepítésű, a tengeri és a légi állomásoztatású új hadászati nukleáris eszkö­zök gyártása és rendszerüe állítása. Hadicélokat szol­gáló kozmikus rendszerzket dolgoznak ki, amelyek egy­aránt képesek csapást mér­ni a világűrben és a Földön levő célpontokra. Minőségi­leg új hagyományos fegy­verrendszereket fejlesztenek ki. amelyek tömegpusztító hatása a nukleáris fegyve­rekéhez hasonló. Rohamosan nőnek a — népek vállára súlyos teherként nehezedő — katonai kiadások. Ebben a helyzetben a ta­lálkozó résztvevői hangot adnak aggodalmuknak, nocv nincs előrehaladás a fegy­verzetkorlátozási és -csök­kentési tárgyalásokon. Ez érvényes mind az európai nukleáris fegyverzetek kor­látozásáról és a hadászati fegyverzetek korlátozásóról és csökkentéséről folvó gen­fi tárgvalásokra, mind a genfi leszerelési bizottság munkájára, és a közép-eu­rópai fegyveres erők és fegvverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó bécsi tár­gyalásokra. A találkozó résztvevői ar­ra is felhíviák a figyelmet, hogv miközben a fegyver­kezési hajszát szítják, nyi­latkozatok hangzanak el a fegyverzetkorlátozási és -csökkentési tárgyalásokon tanúsított állítólagos rugal­masságról, és azt a hamis tételt hangoztatják, mintha a katonai potenciál növelé­se a népek békéjét és biz­tonságát szolgálná. A talál­kozón képviselt államok ha­tározottan elutasítják ezt a politikát. A nemzetközi helyzetet tovább élezi a fokozódó im­perialista erőpolitika és diktátum, amely az álla­mok közötti konfrontációra, az ..érdekszférák" megszi­lárdítására és újrafelosztá­sára irányul, csakúgy, mint az imperializmus agresszív cselekedeteinek szaporodása. Gvakoribbá válnak a szocia­lista és más államok bal­ügyeibe való beavatkozási kísérletek, károkat okoznak a kölcsönösen előnyös gaz­dasági kaDesolatoknak. el­lenséges kampánvokat foly­tatnak a szocialista orszá­gok ellen, és a nyomás egyéb módszereit alkalmaz­zak A világ kíl'önböző é-­ségeiben meg'evő háborús feszültséggócok és válság­helyzetek még bonyolultab­bá válnak, és úiak ke'et­keznek. nő annak a vészé­ivé. hogv ezek kiszélesed­nek. Számos független ál­lam ellen fo'vik haHOzonet nélküli háhorú. erősödik a németi érdekektől idegen külföldi katonai ielenlét Az új világgazdasági rend meg­teremtésének igazságos kö­vetelése elutasításra talál, tovább méivíil a szakadék az országok gazdasági fej­lettsége között. E politika merőben ellen­tétes Európa és az egész világ népeinek alapvető ér­dekeivel és törekvéseivel, amelyek oly erőteljesen nyilvánulnak meg a szemé­lyiség és a nemzetek szabad emberhez méltó és békés lé­tezéshez való jogának biz­tosítását követelő háborúéi­lenes tömegmozgalmakban a parlamentek, tudósok, or­vosok, valamint a széles közvélemény képviselőinek megnyilatkozásaiban, és az olyan nemzétközi találkozón, mint a „Békéért és az éle­tért, a nukleáris háború el­len" elnevezéssel nemrég Prágában megtartott világ­fórum. A találkozó résztvevőinek véleménye szerint a mosta­ni helyzet minden állam és minden nép előtt felveti a kérdést: miként gátolható meg. hogy e veszélyek tc­vább fokozódjanak, miként akadályozható meg. hogy a világ katasztrófába sodród­jék. A moszkvai találkozón képviselt szocialista alla­mok az 1983. januá"r 5 1 prágai politikai nyilatko­zatban széles körű progra­mot terjesztettek elö a nemzetközi feszültség csök­ken tésére. a háborús veszély elhárítására. Megerősítik, hogy ez a program időszerű és érvé­nyes. ismételten fellépnek a nukleáris fegyverkezési versennyel és mindenfajta katonai versengéssel szem­ben. Szilárd meggyőződé­sük, hogy semmilyen világ­problémát — beleértve a Szocializmus és a kapitaliz­mus ' történelmi vitáját is — nem lehet katonai úton megoldani. A mostani helyzetben olyan halaszthatatlan intéz­kedésekre van szükség, amelyek csökkentik a hábo­rú veszélyét, és az állam­közi kapcsolatok javulasa, az enyhülés medrébe terelik a nemzetközi helyzet alaku­lását. A találkozó résztvevői ko­runk kulcskérdésének a fegyverkezési hajsza mielőb­bi beszüntetését és a lesze­relésre, különösen a nukleá­ris leszerelésre való áttérést tekintik. Meggyőződésük, hogy mindent meg kell ten­ni e rendkívül fontos célok megvalósításáért, a béke. a civilizáció és az élet meg­őrzése érdekében. Megerő­sítik. hogy készek minden erőfeszítést megtenni e kér­dések tárgyalásos rendezé­séért. E tekintetben az a leg­fontosabb. hogy az európai kontinensen megszűnjön a nukleáris konfrontáció ve­szélye. Mivel a találkozó résztvevői Európának a közép-hatótávolságú és a harcászati nukleáris fegyve­rektől való teljes megszaba­dítására törekszenek, úgy vélik, hogv legalább egy olyan megállaDodás elérésé­re van szükség amely ki­zárná az úi amerikai nuk­leáris rakéták nyugat-euró­pai telepítését, és előirá­nyozná az Európában levő közép-hatótávolságú eszkö­zök megfelelő mértékű csökkentését, az egyensúlv lehető legalacsonyabb szin­ten való biztosítása érdeké­ben. Lehetséges ilyen meg­állapodás elérése, ha mind­két fél kölcsönös megértést, politikai akaratot tanúsít, és a béke és a biztonság egyetemes érdekeit tartja szem előtt. A találkozón képviselt államok e szem­pontok figyelembevételével (Folytatás a 2. oldalon.) Export — szövetkezetekből Nagyjából valamennyien tudjuk: életszínvonalunk, életkörülményeink csak ak­kor javulhatnak, ha javítani tudjuk fizetési mérlegünket, ha képesek vagyunk növelni külföldi eladásainkat. Ez azonban a mai világgazda­sági helyzetben csöppet sem könnyű feladat. A koráb­biaknál sokkal nagyobb, rugalmasságra, mozgékony­ságra . van szükségünk ahhoz, hogy, céljainkat elérhessük. A külkeres­kedelemnek. a termelő vál­lalatoknak és szövetkezetek­nek egyaránt másként kell dolgozniuk, mint régebben. Például úgv. hogy a kis té­telek eladásának lehetősége­it is meg kell becsülni. Dr. Szlamenicky István, az MSZMP KB tagja, az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács so­ros elnöke egy nemrégiben tartott előadásában arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a szövetkezetek nagy tarta­lékokkal rendelkeznek abból a szempontból, hogy vi­szonylag rugalmasan alkal­mazkodhatnak a mindenko­ri piaci kereslethez. A szám­talan lehetséges példa közül csak egyet érdemes idézni: ki hinné, hogy csak a vir­gács exportja az elmúlt év­ben egymillió dollárt hozott az országnak. Mindennel érdemes hát foglalkozni, ami gazdaságos lehet, s amivel bővíthetjük eladásainkat. Ezt a követel­ményt egyre inkább figye­lembe veszik munkájukban a szegedi ipari szövetkeze­tek is. Kisebb és nagyobb tételeket egyaránt szállíta­nak konvertibilis elszámolá­sú exportra. A Szegedi Ru­házati Szövetkezetből példá­ul Svájcba négyszáz darab pelerint szállítanak, ami vi­szonylag kis tétel, mégis fontos része a szövetkezet exportértékesítésének.. Az Április 4. Cipőipari Szövet­kezet például nemrégiben szerzett új piacot Jordániá­ban, ahová az idei évre kon­vertibilis elszámolású ex­portra szánt 80 ezer pár ci­pőnek csak kis hányadát szállítják. Mégis, ez a piac is fontos a szövetkezetnek és a népgazdaságnak egy­aránt. Hiszen a kis piac, a kis tételű export nemcsak azért fontos, mert dollárt hoz a házhoz, hanem azért is, mert siker esetén nagy piaccá is bővülhet. Svájci exportra készülnek a pelerinek a ruházati sxV vetkezet ben Nagy László felvételei Az Április 4. Cipőipari Szövetkezet gyártósorain jordá­niai exportra készítik a cipőket

Next

/
Thumbnails
Contents