Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-28 / 151. szám

4 Kedd, I9S3. június M­r Északi városok Az északi területek nap- négyszázezren Murmanszk- goztak ki az építők, tudó­sainkban nagv szerepet jót- ban. Gyorsabb ütemben né- sok, tervezők, városépítők szanak a Szovjetunió gazda- pesül be az ország északi és gazdasági szakemberek, sagában. Természetes, hogy része, mint bármely más te- Annál is inkább, mert az sorra-rendre épülnek váró- rülete. A gazdasági haszno- északi és keleti területeken sai. A repülés eltüntette a sitás mind nagyobb területe- még sokat kell építkezni, távolságot az ország szíve és ket hódít meg Szibériában, Hiszen Itt összpontosul az Észak között. Az építészek Távol-keleten, a sarki part- energiaforrások 90, az erdő­beletanultak a városterem- vidéken — Murmanszktól a ségek és édesvíz-tartalékok tés mesterségébe; Magadan- Csukcs-félszigetig. 80 százaléka, hatalmas ás­ban ugyanolyan városi kör- Az Észak nem adta magát ványi és nyersanyaglelőlie­nyezethe. ugyanolyan mo- könnyen meg: az alacsonv Ivek vannak, amelyek köré dern lakásba kerül a lakó, hőmérséklet és a magas pá- hatalmas feldolgozó ipart mint mondjuk Kurszkban. ratartalom miatt az építő- lehet telepíteni. Az új vá­Az északi terület csaknem anyagok szerkezetében olyan rosok. települések felépíté­fele az országnak. Negyven változások mentek végbe, séhez jól használhatók azok várost és több mint négy- amelyek veszélyeztetik az a módszerek, amelyeket a száz iperi települést építet- épületek fennmaradását. Kii- BAM vonalán hasznosítottak tek ki itt Százezernél na- lön építőbrigódokat kellett és az ország különböző vi­gvobb lélekszámúvá nőtt létrehozni az építmények dékein .kipróbáltak. Ilyen Vorkuta. Magadan, Szurgut, karbantartására, a betonala- például az előregyártott ele­Nyizsnyevartovszk. Kétszáz- pok megóvására. mekből épült házak mód­cner ember él Norilszkban, Komplex programot dol- szere. Erkölcs és társadalom Huszár Tibor könyve „Senki sem jó véletlenül, lehettek jók és tiszták, be- esi jelenséget kiemeljük köz­az erkölcsöt tanulni kell", csületesek, csak munkáju- napjaink valóságából, akkor Seneca irta ezt a npondatot, kon kívül. Félreértés ne es- annak gazdasági-politikai majd két és fél évezrede, s sék, mindennapjaik tevé- mély rétegeit kelj vizsgálat úgy tűnik, szavait okkal kenysége nem a csalások so- tárgyává tennünk ahhoz, őrizte meg az emlékezet, rozata. tisztességesen köny- hogy megítéljük. Az erkölcs Mégis bár a bölcsesség év- veinek és adnak-vesznek; mindenütt jelen van. köz­századok óta készen áll, vi- csupán munkájuk következ- életünket át- meg átszőve lagunk mai rémségeire te- ményét nem lehetséges be- bukkannak fal Jtépződmé­kúitve, keveset veszített ér- illeszteni a vallási eszmékre nyei. de nem elválasztható vcnyességéből. Igaz, egyedül épülő erkölcsi értékek rend- tartalommal a társadalom megjavulni — lehetséges, de jébe. A polgári társadalom- anyagi erőitől, termeléstől, kevés a történelmi méretű nak nem teljesült célkitű- csoportok törekvéseitől. Ezért változások végbemenetelé- zése maradt az osztály-igaz- közvetlenül az erkölcsöket hez. Tömegméretekben kell ságosság, a Legyen és a Van megváltoztatni, csupán lát­massá lennünk, hogy a szo- egybeesése. Szembeállásuk sz61ag megoldható feladat, - w"J-T" Í^TZi;^ cializmus fennkölt céljai nyomán az egyes ember tisz- , . ,, ,, í rekeket a kornyezetvedelem­valósággá legyenek. Ilyen lessége afféle menedékké hiszen azok melyebbre i re", „megveretteti a termé­feladatökat végbevinni pedig válik, elkülönítő „mosom ke- tődő társadalmi tények fel- j szetet'', „edződünk a tú­csupan társadalmi reformok, zeimet" magatartássá. Én és színét jelentik, ezért előbb • rákon", „megismerjük ,,Halljuk a tücsköket9 Vizes környezetvédők Június 22, szerda: „Ma de- csicsergésre ébredünk, hall- Endréné, Nagy Czirok Ernő­rűs időre ébredtünk, de mi- iuk a tücsköket. Most, es- ke, Páli. Györgyi és a töb­kor e sorokat írom, esik az te az eső miatt hallgattak bi pedagógus. Csaklrdgy Sá­eső. Mártélvon voltunk, az el. ráné szerint „felértékelő­ottani erdész és a tanárok — Mennyit kellett fizet- dött" maga a tábor is. segítségével elindultunk az ni? _ Pénzzel nem lehetne 5—h kilométerre levő Kort- _ Csak háromszáz forin- megfizetni azt a jószándekot, velyesi holtághoz, az út te- tot. Az iskola mindenkinek amit a brigádtól, a gvere­i?"e], ütöhen visszafordultak. adott egy százast. Van fo- kek szüleitől kapunk. Iden Később elertuk a holtágat, es galmunk az árakról, s alig olyan érdeklődést, segítő­ik szép madarat láttunk, hiszem, hogy lenne még egy készséget tapasztalok, mint koztuk három nagy kocsagot ilyen olcsó tábor, ahol ra- a három év során, a tábor is Meg láttunk szurkegémet, adásul nem unatkozunk, in- léte óta még soha. bakcsót gólyát Az ut visz- kdbb okosodunk. Voltunk A táborvezető szavai nem szafelé kevésbé volt fárasz- estesen •> termáltárolót táborvezető szavai nem tó a buszhoz énekszóval ér ? ' a termaU .°lót szorulnak bizonyításra. Mak­' , óusznoz. eneKszovai er- neztuk meg aztán ma Már- ra , aio- X. „ KÍ­tünk." Az üllési Péter Attila télvon i-rtunk de eimeavünk , 1 , tel^se8f\ ^ ? Kl törökülésben trónol a gumi- Zsomté ra is raíy apuka Röszkéró1 J°tk matracon. Előtte ötvenesek, _ Ki ad a a sátrakat' ~~ Mit szőlnak az időhöz? ^unacokhaanSOk' ^^ ~ Elsősorban az iskolák, ~ Bennünket egyszer a VdJroirn már vala aho> nincs, ott kölcsönöztek Duna-kanyarban, máskor — Vásároltál mar vala- „ülőktől kaptuk. metf Miskolctapolcán mo­mlt- , „ „ . , ,, ., t sott ki az eső — meselik — A, akkor lehet, ha már Befejeztük a beszelgetest, Makráék, akiknek három van lakásom. Különberi csak mert a pakolás még var rá- gyerekük táborozik Dorozs­most kezdtük. [uk- A harmincnégy sátor- mán _ Az a legfontosabb, — Ha igaziak lennének a bo1 egyet-kettőt kellett új hogy itt gyakorolják az ön­„bankjegyek"? helyre rakni, s akik pórul áilóságoti és olyan ismere­Meghökken, szemét kör- jártak, nem maradtak .se- tekre tesznek szert amit bevillantja a sátor berende- gitseg nélkül Az SZKV Kos- máshoi nemigen kapnának zésein. Vizsgálgatja a pokró- suth Zsuzsa brtgadjanak tag- meg cokat, a könyveket. Egy mac- iai őrködnek a rend, atisz­kófölsőt, egy zseblámpát taság fölött, a táborozás egé­TVT„„,, ^.„„„„Ai.,1 szónok sikerén A .Címzii há- Kme!> maradt, lesz egyetlen jö­a zös szervezésében környe­zetvédelmi tábor Széksós­tón? Sáráné válasza: — Ha bírjuk, jövőre is Nagy komolyan megszólal. szének sikerén. A Simái há- . 4TIVT7lr . — A pénz nem játék. Ko- ^spár az őrséget vállalta a Mef ált ít nos iskoto kö moly dolog. túrák idejére, Fülöpék sza- ro*ZKel altaTanos lskola ko — Hát ez a tábor? badságot vettek ki június — Nekem ismerős. De itt harmadik hetében — a tá­van Fülöp is, Hódi Laci is, borosok kedvéért. Ödön Zsolt is. Tavaly is ta- Tavaly óta minden drá­lálkoztunk, mert mi mármá- gább lett. Ezt a táborvezető- megcsináljuk. sodjára vagyunk. Jó éshasz- ség tudja csak igazán: Sára nos. Dobai Zsuzsa, Rácz Edit, Magony Antal helyeslően bó­lintanak. Szálanként gyűlik a válasz: „megtanítja a gye­Mag Edit Ma­sot forradalmak utján tudott a többiek, magamért felelek, okaikat kell mássá tennünk. ! gyarofZdf vedelt tajait , a történelem De iga* lenne hozzájuk nincs közöm , 7 / i ..baratokat szerzünk", „meg­ér forradalmakat váltott Innen van az- hogy a tarsa" i tanuljuk, hogyan kell sátrat volna ki az erkölcsi megúju- -A vagyonszerzeshez nem dalmi forradalom rögvest j verni". Nagy Illés Gáspár, lás szenvedélye?• iTermészete- tudás kelj, haperp yn. élfü- megjelenik az életmódban; i'' őíWttítbtaeri volt nyolcadi­XJSPSS^ SSC l.UdHS!" ~ m°ndta C8y az kibat a -^tartásraj -és USlSSíSSAr^ amelvek ui-alko- <• . , . ~ ™ * f -tar Most már azt is tud " Lancia. Ezt a kepeáseget pe- innen karnyújtásnyira juk, hogyan kell védekezni a válságok dó osztályaik bűnei miatt , , élnek át a népek — nem dlg kinek-kinek maganak az erkölcs. Ha a társadalom j beázás ellen. Kleznenek elő forradalmat, kell elsajátítania. A kollek- anyagi folyamatai, termelési I Délután hatalmas zuhatag de rendszerint politikai és tív bölcsesség mit sem ér, viszonyai felől a közéletben ' szakadt a nyakukba, a sze­gazdasági töréseket is hor- egyedül kell belevágni. Ezért tudakozódunk, eligazítanak asznak. azután Istenre és szilárd az erkölcsi viszonyok. Íme néhány mondat az erkölcsi rendre is csak úgy Gondolatokban gazdag, erkölcsről, es máris a tár- van szükség, hogv távol tart- töprengésre, tűnődésre kész­sadalomhoz jutottunk, mint- juk magunkat tőlük, éppen tető, vaskos kötetet aján­egy kikerülhetetlenül sod- egyenisegünk védelmében, lunk az ?lvas° figyei.mébe' . , , . . , szem előtt tartva Seneca rodva politika és gazdasag szabadsagunk: megorzese ve- mondásáti hogy az erkölcsöt erőtere felé. Huszár Tibor gett. Tényleges értékké a tanulni kell. Bátorításként könyve erről a nehezen meg- tárgyak lesznek, amelyek idekívánkozó biztatás,, hogy ragadható emberi viszonyról ugyan materializmust sugall­szol. Az erkölcsről tehát, és nak, de csak a köznapokra, unnak környezetéről, a tör- ünnepekre megmaradnak a ténelemről. Messziről indul, magasztos eszmények. Igaz, az ókori népek törvényeit és a költők és filozófusok, meg szent Iratait vizsgálja, és a prófétikue lelkületű meg­ezek rendelkezései nyomán szállottak gyakorolhatják fejti föl világuk erkölcsi ezeket az emelkedett elve­elveit. a normákat és szoká- ket, kereshetik az erkölcsi sokat, melyek szabályozták bizonyosságot, mert végülis mindennapi életüket. Miköz- nekik való. ben mai szemel oly egysze­a könyv jó stílusban megírt, olvasmányos. Tráser László gedi Il-es gyakorlás Tóth Zoliéknak új sátorhelyet kellett keresni. A széksós­tói strand fenyves-akácosá­ban szerencsére bőven vá­logathattak ; Ördög Zolival, Menvó Miklóssal már átte­lepültek. — Otthon azért kényelme­sebb, nem? Vulkánból nyert fűtőanyag? Tanulmányozzák a kljucsevi tűzhányó kitörésének hasznosítását A Szovjetunió északkeleti Nagyon bonyolult feladat* részén, Kamcsaíkán folyta- vulkánok kitörésének prog­tódik a kljucsevi vulkánki- nózisát elkészíteni. Már tíz törés. Az idén márciusban éve dolgoznak ennek a prob­kezdődött a tüzesfélsziget e lámának a megoldásán a leghatalmasabb vulkánjának Vulkanológiai Intézet tudó­a kitörése. A SzovjetunióTu- sai. A kljucsevi vulkán 4850 dományos Akadémiája Tá- méter magas. A megolvasz­vol-keleti Tudományos Köz- tott magmát még a hatal­pontja Vulkanológiai Inté- mas föld alatti erők is zetének szeizrnográfusai elő- képtelenek ilyen magasságba re megjósolták ezt. A tudó- felemelni. Ezért az izzó : sok 1975-ben is előre megjö- magma átégeti a vulkán ol­j vendölték az ugyancsak dalait, és ezeken a mellék­i Kamcsatkán található Tol- nyílásokon ömlik 1U a sza­Persze. De egész év- ' bacsik-vulkán kitörését, s badba. ben be vagyunk zárva a betonba. Végre a szabadban lehetünk — válaszol Tóth Zoli — reggelente madár­ennek köszönhetően jó idő­ben figyelmeztették és át­telepítették a közeli falvak lakosait. HÁZASS.4G Kádár Ferenc és Molnár Má­ria Magdolna, Szabó József és Török Margit, Takács Mihály és Palócz Julianna, Farkas József és Verebes Gyöngyi Piroska, Hulman László és Szécsi Ilo­na Etelka, Papp Béla Zol­tán és Bodnár Éva, Paulik Tibor és Zand Erzsébet, Kissé, élesebben fogalmaz- ^a, pTr'Sa nlia ésSS rueknek és mély értelműek- va de a lényeget nem torzít­Családi események nek ítéljük ezeket, óhatatla- .va, Huszár Tibor polgárság­nul. felötlik, vajha ilyen víz- ra vonatkozó diagnózisának tiszta nyelvezetű és belátha- két mozzanatát említettük. tó tartalmú világban élnénk. Távolról sem a kívülálló ka­Huszár Tibor az európai jánságával, hiszen ezek a gondolkodás történeti útjá- jelenségek itt vannak körü­nak főbb csomópontjait vé- lőttünk, nem tisztelve or­gigkísérve jut el a polgári szöghatárt, rendelkezést, be­társadalmak erkölcsi világ- szivárognak életünkbe. An­képének jellemző vonásaihoA nál is inkább, mert a nyu­konfliktusaihoz. Megállapí- gati kultúra egyik hordozó­tósai mértéktartóak, gazdag ja, a fogyasztói-magatartás, szemelvény-anyagra támasz- az ahyagi értékek mindenek kodnak. Mindebből általános fölött való tisztelete még válság képe körvonalazódik, erőszakos propagandájával amely legalábbis két tüneté- is elárasztotta a világot. Ma ben határozottan felismer- a szocialista országok ideo­hető. lógial küzdelmének egyik A rWTgárság története azt tárgyát épper. ez a szerfö­1 gazolta hogy az egyének. elhatalmasodott vagyon­akik vállalkozóként. üzlet- Gyűjtési láz képezi, amely­, .. nek gyökere bizonyosan a emberkent, bankarkent el- tejlett kapitalizmus világké­lek, mindennapi munkájuk- pébe nyúlik, s honi gyönge­ban szembekerültek a ma- ségeink csak erősítik, ganemberkent buzgón val- Huszár Tibor könyve meg­lőtt erkölcsi elveikkel. Nem mutatja, ha valamely erkab Iának László Tamás, Sipos Sán­dornak és Ábrahám Erzsébet­Ilonának Kitti, Farkas Zoltánnak és Nagyvárady Ildikónak Gyöngyi. Börcsök Lajosnak és Savanya Erzsébetnek Hajnalka, Görög Antalnak és Mihály Erikának Andrea Ildikó, Takács Mihály Lászlónak és Hugyák Julianná­nak Enikő, Maróti László Györgynek /és Paragi Máriának Vilmosnak és Frank Mártának Szabolcs, Bödecs Józsefnek és Julianna. Bus Tibor és Pető Er­zsébet. Mélykúti József és Ga­lamb Etelka, Papp László és Balla Rozália Mária, Fábián Sándor és Jenéi Ilona, Andó Tibor Pál és Nyisztor Erzsébet Piroska, Kárász Sándor és Süli Jánosnak és Bárkai Zsuzsanna Veronika, Kiss Sán­dor és Csóré Márta, Kószó Fe­renc Károly és Maróthi Margit, Terhes András és Makó Marian­na, Tartóczki István és Kővágó Mária Ilona, Hódi Lajos és Ká­dár Zsuzsanna, Polestyuk Sán­dor és Nagy Ágnes, Sándor Pé­ter és Fehér Mária Éva. Kazi Antal János és Bus Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Csúcs Imre Istvánnak és Far­kas Rozáliának Edit, zámbó Zoltánnak és Márta Ottíliának Ottó Zoltán, Bíró Sándornak és Morvái Katalinnak Csaba, Be­reczki József Jánosnak és Pat­kós Erzsébet Violettának Zsa­nett Julianna, Veszelovszki Sán­dornak és Lipták Margitnak Margit, Tóth Bélának és Selme- reznyák Tibornak és czi Ildikó Zsuzsannának Balázs, Margitnak Köles Péter Sándornak és Zvo­lenszki Zsuzsanna Editnek Gá­bor. Farkas Lászlónak és Koncz Tündének Tímea Anna. Du­nai Józsefnek és Bárkányi Katalinnak József, Rostás László Istvánnak és Fü­zes Franeiskanak Ágnes Zita, Frittmanó Zoltánnak és Jacsó Klárának András. Fodor Imré­nek és Csúcs Mária Magdolna­nak Zoltán. Flimon Istvánnak és Hódi Piroskának János Gábor, nyik Ferencnek és Ungt Erzsé­betnek Tamás, Tóth László La­josnak és Herceg Magdolnának Zsolt Gábor, Juhász Istvánnak és Kiss Rozália Katalinnak István. Kirí Ferenc Istvánnak és Foll­mer Katalinnak Edit Orsolya, Pocsai Lajos Lászlónak és Má­tok Edit Mártának Lajos Péter, Soós Vincének és Csongrádi Editnek Brigitta. Kelemen lát­ván Sándornak és Molnár Mária Zsuzsannának Balázs, Csatlós Miklós Zoltánnak és Hernádi Zsuzsannának Andrea. Fenyvesi nek, Edit Czirok Eerencnek és ^— ——— Hegedűs Katalin Máriának Fe­renc, Bálint Balázsnak és Hor­váth Saroltának Csaba. Hinkó nak Edit Ev<» nevű született. gyermeke HALALOZAS Fuszka Tamás. Varga József. Berta Istvánné Terhes Rozália. Ránics Miklós Dezső. Hegedűs József, Domány István. Katona Imre, dr. Csordás István, Kiri Mtklósné Nacsa Julianna, Csá­szár István. Varga János Gábor, Bitz Oszkárné Tóth Edit Irén, Tímea, Csóti Józsefnek és Ta- Abrahám-Tandari Istvánné Sza másl Etelkának József, Szalai ,a, Irén Ba)or Antal Gáspár Sándorné Peltker Teréz. Dé­kány Mátyás Ferenc, Jernei Fulop Eszternek Adrienn, Szűcs István Ba!og Istvánné Bózsó Sándornak és Rutai Dagmarnak Erzsébet Gyuris Lajosné Jenei Szilvia, Vetró Józsefnek és Kor- Erzsébet. Kovács istvánné manyos Margit Rozáliának Ti- Jambrik Márla. Szab6 E+Ö, dr. bor. Dudás Istvánnak és Tisócz- s, sándor Tornán István, ki Magdolna Évának Krisztián, Szabó Imréné Hederling Gizel­Kőszegi Gábornak és Mak Éva Katalinnak Zsuzsanna Lili, Pe­Farkas la, Stampay János, Móra Jó­zsefné Patyi Borbála, Szigeti _ , w, András. Pap Imre. Juhász Balazs László. Ma- Györgv. Szaszkó Jánosné Ma­csar Janosnak és Fozgonyi Kla- gyar .fuliarinn. Kuris János, Fori­— 1 - r 1..., .- MAn.a.1, „ l.lAenol. _ _ . . . rának Péter. Németh Miklósnak és Gémes Anninak Miklós. Le­hoezki Györgynek és Kálmán Irénnek Bettina. Szőnyi József­nek és Farkas Erzsébetnek Ani­ta. Szőnyi Józsefnek és Farkas Erzsébetnek Andrea. Lajkó Ist­ván Jánosnak és Makaiicza án Lajosné Mészáros Mária, Gön­czi Istvánné Barna Piroska. Farsang Fcrencné Hevesi Juli­anna, Benedek Aron. Szél Pi­roska. Gonda Lajosné Tarl Bor­bála. Tóthpördi Ántalné Szecsey Mária. Lengyel Józsefné Alexin Margit. Fenyvesi János. Amb­Évártak Nikolett. Nagy-Biblia rus PaI, Horváth Ilona. Bansz­Ferenc Andrásnak és Sztanko- , „ ... vics Máriának Mónika, Zsirmik kl Dezsőné Juhász Anna. Kocz­Jcnónek és Jenei Hajnalka Zsu- ka Géziné Gönczi Erzsébet. Hó­Tcth Laszionak és Vadai Gizel- zsannanak Tibor Antal, Nyizs- di Ilona Er zsebet meghaltak. A tudósok már régóta gon­dolkoznak azon a problémán, hogyan hasznosíthatnák a Föld méhének forróságát. A Vulkanológiai Intézet más szervezetekkel közösen, már most tanulmányozzák, hogy Kamcsatkán esetleg milyen merész és érdekes terveket valósíthatnának meg. Egy másik ötlet lényege az, hogy közvetlenül hasznosít­ják a vulkánok hőenergiáját. Ha a vulkánok egyikébe egy nyíláson át vizet vezetnek, akkor, miután felforrósodik és gőzzé alakul át, haszno­síthatóvá válik mind fűtési­re. mind pedig elektromos energia nyerésére. Am ez még a távoli jövendő lehe­tősége, és addig a tudósok figyelmét a kljucsevi vul­kán kitörése vonja magára. (APN) Bővítik az Ermitázst A Szovjetunió Művelődés­ügy Minisztériuma határoza­tot hozott az Ermitázsnak, a világ egyik legnagyobb. a maga nemében szinte párat­lan képzőművészeti múzeu­mának a rekonstrukciójára éa bővítésére. Az Ermitázsnak évente több mint három és fél millió látogatója van. A ki­állítótermekben. bár van belőlük 535. olykor nagy a tömeg, szűkösek a raktárak, műhelyek.

Next

/
Thumbnails
Contents