Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

4 Péntek, 1983. júnlns 24. Körbe-körbe | Ujabb atomerőmű Főhet a fejünk, nyakun­kon a vakáció. Itt a sok gyerek a lakótelepen. Papa­mama megy dolgozni, reg­gel kiadja az intelmek özö­nét este pedig szidja cse­metéjét, mert ezt is elfelej­tette. meg azt is. Bezzeg lotni-futni nem felejtett el. Istenáldotta jó adománya gyereknél, hogy lót ni-f ütni is tud. es üvölteni is. Ami szeptembertől mostanáig be­leszorult, feszültség és nyűg, legalább nyáron hadd szök­jön ki belőle. Hamar észre­vesszük azonban, ha figye­lünk. hogy pár nap múlva nem nagyon tud mit kezdeni nagy-nagy szabadságával. Mások laknak a környéken, mint akikkel iskolában ösz­v/ebarátkozott Akármilyen furcsán hangzik, játszani se nagyon tud. Körbeszaladtam a napok­ban a lakótelepeinket, ellen­őrizni akartam, korábbi ap­ró benyomásaim jó képpé állnak-e össze. Üresek vol­tak a drótkerítéses dühön­gök. egyetlen sakkasztalon se játszott senki. Az egyik pingpongasztalon négyen ül­tek kupacban, és beszélget­tek-ha Ugattak, mint öregek a Széchenyi téren. Ahol nagy dombot csináltak a ter­mőföldből, ott nyüzsgött az elei. Kartondobozok szétsze­dett oldalán csúszkáltak le a dombról, mintha szánkón ülnének. Régi találmány,- a körtöltés oldalán lakók hasz­nálták először, lelemény van benne. Mi annak idején nem is gondoltunk rá, igaz, kartondobozt se találtunk volna hozzá. Nagy lelemény a gumizás is. Kell hozzá öt méter bugyigumi, két lány kifeszítve tartja, a harma­dik ugrálja, és legalább négy varja, hogy tarthassa, vagy ugrálhassa. Hiába nézem, nem tudok rájönni a mintá­jára, csak azt látom, sok a váró, kevés 'á mozgó. Van foci. nem a számára kijelölt helyen, de nem bánom. Ne hányja föl senki, hogy nem az előre eltervezett rend őre vagyok, a gyöpön biztosan jobban esik futni, mint a betonon. Egyik lépcsőház előtt kicsike zöld mező van, lehet legalabb négy négy­szögöl. Egy fiú áll az egyik szélén, egy lány a másikon, és tollaslabdát ütöget. Ügyelnek, ne essen a fűre a labda. Abban a korban van­nak. ha szappanbuborékot fújnának egymásnak, akkor is Jól éreznék magukat. Ha jól látom, nyakig vannak a szerelemmel, csak most ép­pen labdáznak. Szép a kép. gyönyörködni lehet benne. Tegyük félre egy kicsit a járulékos gon­dolatokat, a dolognak az az oldala csak rájuk tartozik. Azon akadok föl, hogy mos­tani utamon tollaslabdát se­hol nem láttam, pedig alig van család, amelyikben leg­alabb két ütő, meg egy lab­da ne lenne. Ha hirtelen kellene megtalálnom, a mi­enkkel is bajban lennék, pe­dig pocakrogyasztó szándék is vezetett, amikor vettük. Kecses, ügyes játék, több figyelmet érdemelne. Kicsi hely kell neki, sokan ütö­gethetnék. Zsombó Is eszembe jutott hamar. Ott van ez az ap­rócska falu, és szinte nem­zeti sport lett benne a tol­laslabda. Ott kezdte a falu népe is. ahol mi: néhányan ütögették » többi azt mond­ta. mi g jó benne? Ez az egyetlen betegség, amit hi­vatalos följegyzések szerint is az orvos hozott be a fa­luba. Csapat szerveződött, és addig ütögetett, amíg be nem jutott az NB H-be. Szegednek Is van Ilyen csapata. Fölhívtam telefo­non Kovács Mártont, a Ma­gyar Tollaslabda Szövetség megyei titkárát, és szövetsé­get ajánlottam föl neki. Megszállotja ennek a sport­nak. él-hal a tollaslabdáért, edző is, bíró is. Érthető, hogy a versenysportban leli a kedvét, beszélgetésünk leg­elején az olimpiai elfogadta­tásban bízó agazat hazai ne­hézségeit kezdte mondani. Hozzáértőbb emberek gond­jaiba ajánlom a témát, árta­nék csak. ha járatlanul be­legabalyodnék. Arra gondoltam, ha len­ne valaki, aki a mi hazunk körül föllelkesítené a gyere­keket. akár egész nyáron üt­hetnék a labdát. Számolga­tom, egyetlen tömbben lak­nak annyian, mint Zsombó belterületén, gyerekekből ta­lán több is van. Ha pedig ide becsöppenne valamilyen fondorlattal a fertőzés, biz­tosan átragadna a Retek ut­ca másik felére Is. ha ott is akadna egy biztató. Kovács Márton ugyan azt mondja, terembe való sport ez vaió­jában. és aaonban a szabad­teri változat mellett szólnék inkább avval a közbeszúrás­sal, hogy kí lehetne innen válogatni azokat is, akik csapatba szerveződve az utánpótlás komoly ígéretei lehetnének. Nem baj, ha az elején arrébb lendíti a szel­lő a labdát, az, ellenfél üté­sénél is megteszi ugyanezt. Zsombón is ütik templom­kertben. utcán és gyöpön. Óvodások Is. én velembeli papák is. A hivatalos pálya egyik oldala hat méter és tíz cen­ti, a másik pedig 13 méter és negyven centi. Ekkorát még krétával is meg lehet rajzolni. Háló van középen, de a mezei változatban egy szál madzag is megteszi. Jancsi elkezd ütögetni Pis­tával, a győztest pedig ki­hívja Zsoltika. Így szokott ez menni a sakktól a bili­árdig, körbe-körbe. A tollasszövetség megyei titkára teljes támogatását ajánlotta föl. Minden érdek­lődőt megtanítanának a sza­bályokra es a fprtélyokru. A kérdés csak az, lesz-e ér­deklődő? Apuká,kra-an.vuká"kra gon­dolok most. akik rémüldöz­nék a szünettől. A tévétől is rémüldöznek, mert ha elő­vesz véletlenül egy nyílpus­kás filmet, az egész panel­város végignyilazza a nya­rat, és ki tudja, ki lövi ki kinek a szemét. Ez a sport éppen úgy fegyelmezni ké­pes, mint a többi, lényege­sen kevesebb kockázattal. Gyönyörűségét bárki megta­lálhatja benne, a körbe-kör­be versennyel győzni akaró szenvedélyünk is kiélhető. Megint Zsombót hozom elő példának, ott is a mezei vál­tozatot. A tanácselnöktől az iskolaigazgatóig mindenki segíti, se biztatásban, sem pedig elismerésben nincsen hiány. A vállalkozó kedvű apukaknak-an.vukáknak ajánlanám, próbálják meg, vágjanak bele Otépés házak közös képviselői, szövetkeze­ti lakások tisztségviselői, ha megkeresnék azt az embert, aki a környezetükben szer­vezni tud, már el is indult a játék. Hallottam a z.sombóiak­tól, el-elmentek a szomszéd falvakba is bemutatókat tartani. A fertőzést szerették volna tovább adni. Sehol nem honosodott meg a já­ték, mert az az egy ember hiányzik, aki mozgatni tud­ná. örültem a múltkor, amikor a nyiladozó lakóte­lepi kis klubokban jártam. Szervezőik azért vágtak be­le, mert hadat akartak üzen­ni a telepi unalomnak. Mind húz egy kicsit a mozgás, a játék, a sport felé is. Pró­bálják meg, írjanak ki egy körmérkőzést. Veszteni sem­mit nem lehet, nyerni vi­szont minimum egy teljes nyarat. Zsombón oklevelet adnak a győzteseknek, és óvodások is megkaphatják. Szóról szóra igaza van an­nak, aki azt mondja, ennyi erővel sakkból is szervezhet­nénk körbe-körbe játékot, kispályás fociból is, jöhetne a röplabda, a kosárlabda, a fejelés, akármi. Egyikhez se kellene sokkal több, mint egy szervezni tudó, beoltott ember. Mindegyik megte­remthetné az utánpótlást is valahová. El kéne csak kez­deni. A tollaslabdára azért sza­vaznék a többi mellett egy fokkal nagyobbat, mert ezt lányok is szívesen ütik. Most jtit észembe, semmi­képpen kf ne felejtsem a pingpongot, mért -példázat van benne. Szeretjük először nehézségeinket emlegetni, és rebesgetjük, hogy ez sincs, meg az sincs. Annyi ping­pongasztal van a házak előtt, azokhoz is csak egy háló, meg két ütő kellene, mégse látom pattogni a lab­dát. A körbe-körbe hiányzik itt is, az az egy ember, aki szervezni tudná, miközben maga is örömét lelné benne. Meg kéne próbálni. Horváth Dezső Áramot termel a szmo­lenszki atomerőmű, egymil­lió kilowatt teljesítményű energiablokkja. Uzembehe­lvezése lehetővé teszi a ter­melőerők fejlesztésének je­lentős gyorsítását a nem fe­kete földü övezetben, mely­nek fontossága országosan igen nagy. Számos iparvállalat és a mezőgazdaság több tízmil­lió kilowattóra villamos energiát kap a szmolenszki atomerőműtől. Több száz, különféle profilú iparválla­lat és tízezernél több ember dolgozik a további építke­zésen. A Gyeszna folyón lé­tesített víztározó befogadó­képessége kétszázötvenmillió köbméter. Az erőmű teljes befejezése után kapacitása hétmillió kilowatt lesz. Közelében épül Gyeszno­gorszk, az energetikusok városa. Itt minden feltételt megteremtenek, hogy az üzemeltető személyzet él­hessen a modern civilizáció valamennyi vívmányával. Gyesznogorszk lakótelepei, az összkomfortos lakásokból álló sokemeletes épületek jól illeszkednek az erdős vidékhez. A Szovjetunió a világ• él­vonalában áll az atomener­gia békés célú hasznosításá­ban. A világon elsőként he­lyeztek ütembe nukleáris fűtőanyaggal működő villa­mos erőművet. Ma ez szin­te törpének számít a Szov­jetunióban épülő, illetve üzemelő atomerőművek mel­lett. A Szovjetunióban a ti­zenegyedik ötéves terv so­rán a villamosenergia-ipar továbbra is gyorsított ütem­ben fejlődik. A tervek sze­rint 24—25 millió kilowatt teljesítményű atomerőmüvi kapacitás lép be a terme­lésbe. a\t>o, lejoO.uuíii'ji at* aoí • A nukleáris erőművek szakértőinek, építőinek, ter­vwötnek, .és üzemeltetőinek a továbbiakban is az egyik legfontosabb feladata a környezet védelme. Az atomerőművek nem szeny­nyezik sem a levegőt, sem a talajt, sem a vizek,et. Tel­jes biztonságban dolgozik az üzemeltető személyzet is. Az atomerőműveket úgy tervezik, hogy még a na­gyon erős földrengések sem veszélyesek a számukra. APN—KS Esőben jött a határsértő A határterületi lakosság túlnyomó része fokozott po­litikai jelentőséget tulajdo­nít az államhatár őrizeté­nek, az állam- és a közbiz­tonság szilárdításának. A lakosok többsége tudja, hogy szocialista hazánk határá­nak őrizete állampolgári kö­telessége, s ez annál is fon­tosabb, mivel életük, mun­kájuk összefonódik az ott szolgálatot teljesítő határ­őrökével. Ugyanakkor a ha­tár menti lakosokból kerül ki az önkéntes határőrök utánpótlása is. A tisztességes embereken kívül azonban elenyésző számban élnek a határvo­nalhoz közel olyanok is, akik nemcsak munkájukat, családjukat hanyagolják el, de rendszeresen szembeke­rülnek a törvénnyel, a ha­tárőrség illetékes szerveivel is. Rácz Gyula brennbergbá­nyai lakos is ilyen inzgága, és felelőtlen. Foglalkozása szerint zenész, de munkahe­lyén már régóta nem jelent­kezett. Mindenki tudta róla, hogy nem veti meg az italt, sőt elég gyakran a mértéket sem tudta megtartani. Csa­ládi problémái is voltak: előző házasságából szárma­zó gyermeke után nem fi­zette rendszeresen a törvé­nyesen megítélt tartásdíjat, s új feleségével is gyakran veszekedett. Agresszív, köte­kedő magatartása miatt nem kedvelték a községben sem. A Keleti-Alpok nyúlványa, a Soproni hegység. Egyik alegységünk ezen a területen látja el feladatait. A sok helyütt meredek, erdős-he­gyes terepen bizony nehéz a mindennapos szolgálat. En­nek ellenére a Horváth László százados vezette al­egység működési területén büntetlen határsértés már régóta nem történt. Zuhogó esőben iridult jár­őrszolgálatba Szabó József határőr, járőrparancsnok és Forgó József határőr, járőr­társ. A község fölött húzódó domboldalon foglaltak fi­gyelőállást. Jelenteték az őrsre, hogy minden rend­ben, megkezdték a figye­lést. A harci feladat végre­hajtására összpontosítottak. Arra gondoltak, hogy hava­laki ebben a zuhogó esőben nekiindul, az biztosan min­denre elszánta magát. Sza­bó határőr nem először volt ezen a szolgálati helyen. Tudta jól. hogy aki a domb aljáról közeledik, csak ha­társértő lehet. Húsz óra körül fölvisítolt a jelzőberendezés. A járőr­parancsnok ösztönszerűen a telefonhoz nyúlt, az őrsöt hívta. Az előzetes intézkedé­si tervnek megfelelően meg­indult az olajozott eéDezet, riadozott az őrs. A határ­őrizeti ügyeletes hangja re­csegett a kézibeszélőn ke­resztül. És nyomokat indul­tak keresni a kerítés mellett. Szabó határőr röviden meg­határozta társának a teen­dőket. Egyikük a nyomsávot ellenőrizte, míg a másikuk a kerítésen keresett elválto­zást. Nem kellett sokáig vizsgálódniuk, az egyik fa takarásában egy alakot vet­tek észre. Az nyilván ko­rábban meglátta őket, fu­tott át aevukon. .és ezért bújt el. Szabó és Forgó ha­tárőr a korábban tanultak szerint járt el. Néhány perc alatt elfogták a férfit. Rácz Gyula ekkor is meg­lehetősen agresszíven visel­kedett a járőrrel szemben. A két határőr határozoft fel­lépésére azonban hamar megszelídült. Először nem akarta beismerni szándékát, de miután a helyszínre ér­kező riadócsoport az őrsre vitte, belátta: nincs értelme a tagadásnak. A járőr mindkét tagja ju­talomszabadságot és emlék­tárgyat kapott. Magdus Tamás ' (A Határőrből) kertbarátoknak Szaporítás — szemzéssel A szemzés a legegysze­rűbb es legelterjedtebb sza­porítási mód. ezzel a mód­szerrel a legtöbb növénv kitűnően szaoorítható. a seb forradása tökéletes, a mun­ka a leggyorsabb. az eredés a legbiztonságosabb. Amint a név is mutatja, a nemes hajtásról csupán egv szemet kell az alanyra átültetni. A gyakorlatban többféle szem­zési eljárást különböztetünk meg, mégpedig alvó- és haitószemzést. lás- és pajzsosszemzést. 'Az öszenö­vesztéssel szaporítandó nö­vények. elsősorban a gyü­mölcsfélék szaporításának a szemzés a legelteriedtebb módja. Miután időszerű, most a "haitószemzésről sze­retnénk az érdeklődőket tá­jékoztatni. A fás növények a vegetá­ció alatt két ízben vannak erős^bb fejlődésben. Az el­ső és legerősebb nedvke­ringés a tavaszi hónapokra esik. a második pedig a nyár második felére. Az el­ső szakaszban a haitószem­zést. a második szakaszban az alvószemzést végezhetjük el. Ami az alanyt illeti, az már igen korán szemezhető volna, mert héját már a rügyfakadás idején feladja. A haitószemzést mégis csak akkor kezdhet iük, ha a szemzéshez szükséges érett hajtások — vagyis a kifej­lett szemek — rendelkezé­sünkre állnak. A haitószem­zés időpontját tehát a szem­zöhaitás határozza meg. amelv az időjárástól függő­en általában június eleié­től vpg«ízhftő .és addig t^rt. amíg a nemes hajtás sze­meinek beérése biztosítva van. A hajtószemzés nevét on­nan kanta, hogv az ilvenkor berakott szemek a hosszú tenvészidő alatt, és az erős nedvkeringés hatására rövid időn belül kihajtanak, erő­teljes növekedésnek indul­nak. Ennek elősegítésére az alanvt szemzés után bekur­títjuk. azaz a szemzés felett 10—15 centire visszavágjuk, és csak 1—2 vadhajtást, úgynevezett szívóhaitást hagvunk a szemzés alatt, ma.id azt is bekurtftjuk. Ezek a felesleges növénvi nedvet felhasználják. és asszimilátát biztosítanak a további feilődéshez. A ne­mes rész megeredését köve­tően. amikor az eléri a 15—20 centit a szívóhajtá­sokat is eltávolítiuk. A vadalást az év hátralevő ré­szében rendszeresen el kell végezni. A szemzést meg­eredését követően a hajtást lehetőleg minél előbb a szemzés felett meghagyott biztosító csaphoz kell kötni úgynevezett nyolcas kötés­sel ígv az megfelelően rög­zíthető anélkül hogv el­szorítottuk volna. A szemzés megeredésére a szempajzson levő levél­nvél állanotából lehet kö­vetkeztetni. Ha a levélnvél ráfonnyad, a szemzés r"-n sikerült, de megismételhet­jük. Ha a levélnvél lepat­tan: a szemzés eredményes. A szemzés technikája több­nyire ismert. Előkészítését a munka előtt néhány nap­pal meg kel] kezdeni. Kü­lönösen fontos ez aszálvos időjárás esetén. A szemzés­re kijelölt alanvt naponta bőségesen meg kell locsolni, célszerű a fát kitánvérozni. és a vizet közvetlenül a fa tövéhez juttatni. Ha az idő­időjárás kedvezőtlen és az öntözést ls elmulasztottuk, az alanv héia nem válik el megfelelően a fás résztől, ilyenkor az eredés is bi­zonytalan. A fa tisztogatá­sát. a felesleges haltá^k el­távolítását közvetlenül a 6zemzés megkezdése előtt célszerű elvégezni. A haj­tást lehetőleg közvetlen a szemzés végrehajtása előtt kell megszedni és ió. ha a hajtást vízbe rakjuk, hogy a k'-záradástól megóvjuk Ha a szemet távolabbról hozzuk. minden esetben gondoskodnunk kell arról, hogy nedvességhez juthas­son. Célszerű nedves pa­pírba csomagolni, de meg­felel a célnak, ha a hajtást zöld almába vagv byrfionvá­ba szúrjuk. Ha a szerrtzést a szem megszedése nanián nem végezzük el. ajánlatos a hajtást hűtőszekrényben tárolni, ügvelve arra. hogv 3—4 foknál ne legven hi­degebb. A szemzés gyakorlati vég­rehajtása során az alanyon a T-alakot, megvágjuk. a szem pajzsot a szemzőhaitás­ról levágjuk, ió ha a fás részt kipattintjuk. A szem­naizsot a kés hegvével elő­zőleg felnyitott alanvhéi alá helyezzük. A kötözést vagv hárssal, vagv vékonv. ru­galmas fóliával végezzük A szemzés me'geredése után folyamatosan figyelemmel kell kísérni n kötést. ha szoros fel kell lazítani, de nem szabad eltávolítani, mert a hajtás kifordulhat az alanvból a gvors növeke­dés miatt. Amennviben a haitószemzéssel elkéstünk vagv a szemzés nem eredt meg. augusztusban alvó­szemzéssel próbálkozhatunk. Ki kedveli a ribiszkebort? Borkészítésre minden ri­biszkefai és -fajta alkalmas. A lé kinyerése a gvümölcs magas pektintartalma miatt viszonylag nehézkes. amit a zúzást követő néhánv napos erjesztéssel és ezt követő préseléssel könnvít­hetünir meg. A bogvókat nem szabad- elválasztani a szártól. ígv ielentős munka­időt takaríthatunk es. <6 tudni, hogv a szár bizo­nyos kellemes ízt is ad a bornak. Az erjesztéssel kap­ható 70 százaléknyi ami azt jelenti, hogv 1.43 kilo­gramm gyümölcsből 1 liter lé sajtolható. A piros ri­biszkéié savtartalma 23 gramm literenként, a feke­tenbiszkéé 26. A cukor hozzáadása azért válik szükségessé, mert a sav csökkentéséhez adott víz a cetre cukortartalmát le-* csökkentette. A jó minőségű asztali bor esetében pedig legalább a 11 térfogatszáza­lék szesztartalom szükséges. A feldolgozás alkalmával a hozzáadandó vizet három részre osztjuk, úgy, hogy fél liter jusson a cukor felol­dására. 2—3 decit felme­legítünk, és az összezúzott cefrére öntjük, hogy az er­jedés gyorsabban megindul­jon. Két nap múlva a cefret kipréseljük,, a megmaradt ti­zet felmelegítjük és a kipré­selt törkölvre öntjük. me­lyet egy-két napig ismét raj­ta hagyunk, majd kiprésel­jük. Az így visszamaradt tör­kölyt teljesen kilúgoztuk, ab­ban sem színanyag, sem aro­ma nem maradt. A kipréseli lével együtt a cukros sziru­pot a már korábban kipré­selt léhez öntjük. A további munka a borkészítéssel meg­egyezik. Ha csemegebort akarunk készíteni, a cukoi mennyiségét növelni kell. fi ribiszkebor jól tárolható érlelve minősége javul. Dr. Tóth Mihály megyei fökertesz

Next

/
Thumbnails
Contents