Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

4 Szerda, 1983. június 22. A munkásosztály szolgálatában Gáspár Sándor új könyvéről Szépen magyarul — szépen emberül „Beszélni nehéz" - valóban? Gáspár Sándor motorszerelő-segédből lett a szakszervezetek egyik vezetője, rsajd főtitkára, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom kiemelkedő vezetője, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának a tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanaesának elnökhelyettese. .4 munkásosztály szolgálatában című, most megjelent könyvében (Népszava kiadó) elmondja, miképpen alakult « sorsa. Az ő életútja beleagyazódva a magyar nép. a magyar munkusság sorsfordulóiba. sőt a nemzetközi munkásmozgalom sorsfordutoiba. Amit önmagáról mond w. csak háttér, mert közben kirajzolódik hazánk, Európa és a világ népeinek történeiét átformáló fél évszazada. Olyan ember felel a kérdésekre. akit nem kiemeltek, hanem a régi munkásmozgalmi vezetőkhöz hasonlóan, kiemelkedett osztályából. Minden lényeges kérdés felvetődik a lapokon. Hogy csak a legfontosabbakat említsük : a szakszervezetek szerepe régen, a szociáldemokrácia útja, a hozzájuk kapcsolódó viszonyunk, a felszabadulás adta új lehetőségek, a személyi kultusz évei. az 1956-os ellenforradalom és tanulságai, milyen legyen napjainkban a párt és a szakszervezet viszonya, a konszolidáció évei, alkalmazkodás az új viszonyokhoz. a nemzetközi szakszervezeti mozgalom problémái az utóbbi évtizedekben, a háború és béke kérdései, az érdekvédelem és a haza szolgalata. káderpolitikánk jelenlegi állapota. háztáji gazdaságok és a kisvállalkozások. az üzemi munkásság történelemformáló szerepe, stb. A kérdések mindig világosak. de Gáspár Sándor válaszai is egyértelműen azok. Sallangoktól mentes, tömör, rövid. Egy jellemző példa: „Nálunk Magyarországon ls, tanulva a hibákból, ki kellett alakitanunk a part, az allam és H szakszervezetek között a helyes munkamegosztást. A párt csak úgy bjdja a társadalom életét eredmenyesen irányítani, ha saját véleményét szüntelenül szembesiti a vele eszmeileg egyetértő, de önállóan működő szakszervezetek álláspontjával. A vitatkozáshoz több vélemény kell, és minél többen gondolkodnak, annál kisebb a tévedés lehetősége. A gondolkodás nem lehet csak egyesek joga, monopóliuma". Még ugyanebben a témakörben mondja: „A szocialista társadalom építésének politikája sajátunk is. Ezért is elkötelezett a magyar szakszervezeti mozgalom... A szocialista epítes napi kérdéseiben a szakszervezeteknek meg kell őrizniük és meg is őrzik önálló véleményüket. A szakszervezeteknek politikai botorsággal, de felelősségteljesen kell állást foglalniuk a jogkörükbe tartozó kérdésekben. A szocialista társadalomban a szakszervezetek azzal, hogy részesei a hatalomnak, korántsem alakultak át állami szervezetté. A szocialista államot és a szakszervezeteket a célok azonossága köti össze, de gyakorlati funkciói mások... Természetesen az is tapasztalható — ez összefügg fejlődésünk ellentmondásosságával —, hogy a szocialista kormányzat és a helyi gazdasági vezetés sokszor leszűkíti a szakszervezet szerepét és csak helyeslést, támogatást, mozgósítást vár tőle. Ez hibás gyakorlat... Egy tény: a vezető szerep a párté. A szakszervezeti mozgalomban ezt a vezető szerepét az ott dolgozó kommunisták révén érvényesiti. Ez a lényeg, ez az elv és gyakorlat". Az új gazdaságirányítási rendszerről sok vita folyt és folyik nálunk. Egvik helyen erről így..nyilatkozik. Gáspár Sándor: „Hangsúlyozom. hogy a szakszervezeti mozgalom tevékeny résztvevője volt a sokoldalú és gondos előkészítő munkának. Jelentős szerepe volt a Munka Törvenykönyve, valamint a különbózó rendeletek, utasítások kidolgozásában. A gazdasági mechanizmus továbbfejlesztéséhez kapcsolódó szakszervezeti tevékenység elmélyítését kulcskérdésnek tekintjük". A, dolgozok egyre gyakrabban teszik szóvá a lazaságot, a fegyelmezetlenséget. Erre is van félreerthetetlen válasz : „Sajnos a munkahelyek értéke devalválódott. S ez a legnagyobb morális veszteség, amely ért bennünket. Normális viszonyok között úgy kezdődik, hogy -Szakikám, mit tudsz?" Ezt és ezt tudom. -No, akkor ezt kapja." Most meg úgy kezdődik: no, szakikám. ha idejön, ezt és ezt kapja, és aztán meg se kérdezik, hogy tud-e valamit. Ez nem tartható így tovább". Az allam és a szakszervezet viszonyára gyakran viszszater. Kifejti: a kormány szerveit óvják a rögtönzésektől, s felhívják a figyelmüket arra, hogy ők sem csalhatatlanok. A szakszervezetek semmiféle véleményt nem fogadnak el megfellebbezhetetlennek, de a sajátjukat sem tartják annak. Együtt kell töprengeni az új döntéseken. E2 a lényeg, az együttgondolkodás. S még így is csúszhatnak be hibák. Az érdekképviselet problémái az egész köteten végighúzódnak. Termelést segítő tevékenység és érdekképviselet csak együtt lehetséges — hangsúlyozza. Egyik nem mehet a másik rovására. A szakszervezetek számára a bérből és fizetésből élők életszínvonala központi kérdés volt és az is marad. Ez mindig összefüggött az ország gazdasági erejével, teljesítőképességével. Sajnos, életszinvonal-modellünk kidolgozásával mindig adósak vagyunk. Még azt sem tisztáztuk kellőképpen, hogy lehet-e egyáltalán szocialista karaktere életszínvonal-politikánknak. S ha igen, milyen legyen ? Izgalmasabbnál izgalmasabb kérdések sorjáznak, s ezek mind életünket, hétköznapjainkat .befolyásolják. Külön, érdeklődésre tarthat számot a nemzetközi szakszervezeti mozgalom sok problémája. Gáspár Sándor a Szakszervezeti Világszövetség elnökeként erről is elsőkézből tudósít bennünket. Az európai munkásmozgalom, az Egyesült Államok és Kína szakszervezetei, viszonyunk hozzájuk, mi várható a nemzetközi porondon. A társadalom kérdései iránt érdeklődő olvasó hitelesen kapja az információk tömegeit. Azt nyilatkozza könyve vegefelé Gáspár Sándor, hogy nem csinál mást, mint gondolkozva szolgál. Egy kommunista vezető példamutató, emberseges megnyilatkozása ez az összefoglalás. Gerő János „Beszél, mint a vízfolyás"; „Beszél, beszél, be nem áll a szája!"; „Egész nap jártatja a száját" — ezek a szólások mintha azt sugallnák, hogy beszélni könnyű. Nézzünk még egyet! „Beszél, beszél, de nem mond semmit." Szerintem ez a megállapítás a helyes válaszadás kulcsa. Nem beszélni nehéz, hanem mondani valamit. „Jót s jól!" — írta Kazinczy Ferenc több mint százötven éve. Igaz, a versírók elé állította ezt a követelményt, de mindenkire érvényes, aki valamit cselekszik. Cselekedet, tett a nyelv segítségével való megnyilatkozás is. „Jót...!" — ez a beszédben emberséges, igaz és lényeges megállapítások, szándékok, kérdések megfogalmazását jelenti s jól" — azaz kellő pontossággal se többet, 6e kevesebbet nem mondva, mint ami szükséges; kellő érzékletességgel, kellő hangerővel, hogy el is jusson annak a fülébe, akinek szánták; a hangok kellő megformáltságával, hogy az illető meg is értse; vagyis úgy, hogy a beszéd minden eleme — a hangerő, a hangsúly, a hangszín stb. — segítse a szembenállót a megértésben. Melyik fontosabb a kettő közül? Benkő Loránd professzor néhány évvel ezelőtt egy Nyíregyhazán rendezett anyanyelvoktatás! konferencián az alábbiakat mondta: vajon melyik a lényegesebb veszély a nyelvhasználatban magában is, de nem utolsósorban annak a társadalmi magatartásra való visszahatásában is? Az-e. ha valakinek a közlésében tipikusan nyelvtani hibák jelentkeznek, például iktelenül ragoz ikes igéket, egyenlöré-l mond egyelőre helyett, el kell menjek-et el kell mennem vagy el kell. hogy menjek helyett, sőt horribile dictu — egyszer-egyszer még -suk-, -sült-özik is? Vagy az-e, ha valaki nemtörődöm, hányaveti közléseiben minimális tekintettel sincs a hallgató megértési érdekeire ...?" A végletes rosszat (vagyis amikor semmitmondó. esetleg hazug tartalmat zavaros megfogalmazasnan, szépségre nem törekvő megnyilatkozásban kapunk) mindenképpen elutasítva — a sima beszédű semmitmondás, és a göcsörtös, darabos, esetleg nyelvtanilag hibás vagy nem eléggé jó hangzású. de igazságokat kimondó beszéd közül — inkább az utóbbit becsüljük! Természetesen tudnunk kell, hogy nem ez a* igazi, hanem az, amikor jó, igaz és fontos tartalom szép formában jelentkezik, vagyis amikor a beszéd dallama. a hangszín, a hangok tisztasága külön élményt ad, azaz amikor a forma szépsége erősíti a tartalom Igazságát. Bái-milyen furcsának tűnik, az ilyen beszed elsősorban a jellemen múlik. Ha az ember akkor szól, ha van mit mondania, ha csakugyan azt akarja. hogy akihez beszél, az megértse őt. ha tiszteli mind önmagát, mind aztj akivel közölni akar valamit, akkor ösztönösen is arra törekszik, hogy szépen közölje gondolatait. Kalászné Kállai Eszter Drága kövek között Gyűjtemény — Üzlet — Látvány Lehet-e nyugdíjas szerződéses üzlet vezetője? Sz. J. szegedi olvasónk a szerződéses üzletvezető jogviszonyával kapcsolatosan érdeklődik. Nyugdíjasként egyszemélyes tizlet vezetőjeként szeretne dolgozni. Arra kíváncsi, hogy mint nyugdíjas, a nyugdíj felvétele mellett mennyit kereshet, s ha megbetegszik. jogosull-e táppénzre? A rendelkezések szerint nincs akadálya annak, hogv a foglalkozási feltételekkel rendelkező nyugdíjas vállalkozzék szerződéses üzlet vezetésére. Ennek azonban feltétele, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések keretei között a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyt létesítsen. Egy- vagy kétszemélyes üzlet szerződéses vezetésére a nyugdíjas a nyugdíj falx&itafianak szüneteltelek nélkül évi 1260 órai munkaidőkereten belül vállalkozhat. ha az évi keresete a 60 ezer forintot nem haladja meg. Keresetnek a szerződésben meghatározott bért kell tekinteni. A nyugdíjas által teljesített órák alapjául az üzlet hivatalosan meghatározott nyilvántartási idejét kell figyelembe venni, akkor is, ha táppénzben, baleseti táppénzben részesül. Az ezzel kapcsolatosan kiadott irányelv szerint az üzletvezető szempontjából a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapját képező összegbe beszámít az alapbér, a jutalék, a prémium. a túlóradíj, a különböző pótlékok, a jutalom es az ev végi részesedés. A rendelkezések szerint megállapított bérkiegészítés az üzlet vezetőjének nem jár, mivel munkaviszonya szünetel. illetve, mint nyugdíjas pedig mar a nyugdijával együtt a jövedelempótlékot megkapja. A szerződeses üzemeltetésű üzlet vezetőjének hét napot meghaladó, megszakítás nélküli keresőképtelensége esetén, ha tevékenységét egyedül folytatja, a keresőképtelenség első napjától a táppénz teljes öszszege, ha egy alkalmazottal vagy közeli hozzátartozóval folytatja, a keresőképtelenség nyolcadik napjától a táppénz 50 százaléka, két vagy több alkalmazottal, illetve közeli hozzátartozóval folytatja, a keresőképtelenség harmincegyedik napjától a táppénz 50 százaléka jár. Abban az esetben, ha a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének keresőképtelensége alatt a fent említett feltételek megváltoznak. ettől a naptól a táppénz a megváltozott feltetelek szerint jár. Dr. V. M. A könyvekről mondják, hogv megvan a sorsuk. Ki gondolná, hogv az élettelen, látszatra olvashatatlan köveknek legalább ennvire? Persze az élettelen kövek, először is. csak a laikusnak élettelen kövek. A tudósnak ásványok, kőzetek, amelvek földtörténetéről mesélnek, kémiai folyamatokat illusztrálnak. olvkor még a hozzá nem értőnek is látható, érthető, . d.ajutméntálható módon. Dr Mezősi József, a JATE ásványtani tanszékének professzora szerint cvre Inkább divattá válik az. ásvánvgyűités. Egv tudományos műhelvben a fantasztikus formájú kövek rengetege ugyan nem azt a célt szolgálja, mint egv lakosban három-négy dísztárgy, am hogv mi hogyan válik szélesebb körben is minősítendő értékké: bizonvítia az egyetemi Kvűiteménv. sorsa. • Története reszben a maffvar história lenyomata is. akár egv őskori páfrányé egv szikladarabon. Amikor az egyetlen 1924-ben Szegedre került, az itteni középiskolák anyagából válogatták össze a gyűjtemény első darabjait. A harmincas évek közepéig szinte kizárólag csak kirándulásokon lehetett gvűiteni. és elsősorban csak kőzeteket. Az intézet részesült a Rockefeller-aiaDítványból, ebből már vásárolni is lehetett. A döntő fordulat 1940-ben következett: ekkor került a közelmúltban elhunyt dr. Koch Sándor a tanszékre, aki nagv muzeológusi múltai rendelkezett. 'Új elgondolások alapján, genetikai sorrend szerint kezdte építeni az egyetem ásvánvgyűjteményét. ezt -- eljárást ő vezette be elsőként Magvarországon. Magánvgvűj temen vének ki is állított legszebb darabiait' sorra ajánlotta fel az intézménynek. 1945-ben a legszebb darabok az egyetem ládáiba kerültek. A kőzetgvűjtemény teljesen megsemmisült, az ásványok nem anvnvira. A tanszék a háború végén az elsők között költözött vissza az épületbe, s egy év múlva már ú°"vahogv rendben volt a gvűiteménv. A Koeh-kollekció 1961-ben teljes egészében az egyeteme lett. s belőle úi „kiállítási egvség" született. A Kárpát-medence legielentösebb ásványainak ióforman szinte mindegyike megtalálható itt. a pozsonyi egyetem tanszékvezetője állítólag nemrégen azt mondta. a Felvidék ásványainak ismerete a szegedi anvag nélkül egyszerűen lehetetlen. Ma az ásványtani tanszék auűjteménye hazánkban a legfontosabbak egyike — s 1969 óta méltán és büszkén viseli Koch professzor nevét. Dr. Mezősi József elmond ia: hármas feladatot teljesítenek A természettudományi kar különböző szakos hallgatóinak oktatásához ad seaítséeet az „ásványtár", nélkülözhetetlen része a tudományos munkának — s végül, de nem utolsósorban: szániák. szánnák a nagyközönségnek is Pár éve ugyanis már fölmerült, meg kellene nvilni a avűiteménvt a kívülállók előtt, de a tanszék nem tudta vállalni. hogv felügvelőket ad ion az óriási értéket képviselő kiállításhoz. s a múzeum sem tudott segíteni. A lehetőség ma is fennáll, a vágv úgyszintén. A megvalósítás? Várat magára ... * Gond persze akad más Is: egvre kevésbé gyarapodik a kollekció. „Régebben volt mecénás és az egvetemnek voltak anvagí eszközei, hopv vásárolion" fsv a r>rof<>"szor. „ma egvik sincs". Külföldi utazások, baráti csereberék ióvoltából szaporodik annvira-amennvire a másod- és harmadpéldánvok sora de még az egvedi darabok i.s. A bónvászat ma már olv mértékben gépesített. hogv nincs lehetőség ritka ásvánvokat szerezni a mennviségi termelés követelménvei mellett. Amikor mellitet találtak nemrég Tatabánva közelében, az amatőr gyűjtők, elsősorban külföldiek, úgv megrohanták a lelőhelvet. hogv a tudományos gvűiteménvek mm is kaphattak belőle. — Divatról beszélt példákat is említett. Mi az „ásványmódi" oka? — A szépet és az ériéket gvűiteni örök emberi dolog. Űjat találni szintén. A hiúság is számít: olvat szerezni, ami másnak még nincs. Több szabad idő. az ismert okok miatt nagvobb arányú a belföldi turizmus a természetjárás: e tényezők is közrejátszanak. A Magvarhoni Földtani Társulat natronálásával az országban már ió néhánv asvánvevüitő klub működik, közöttük több vidéken. A társulat dél-alföldi szervezetének Szeged kozpontia. s éppen mostanában már itt is szer-' vezik a klubot. A tanszék azt szeretné, ha legalább ennek keretei között lehetöseg nyílna, hogv megnyissuk a gyűjteményt, ráadásul a tagok akár segíthetnek is a maghatározások munkálataiban. Idén márciusban Miskolcon kétezer résztvevővel rendezték meg az. áfivánvsvűitő klubok első országos összejövetelét. rengeteg külföldi ls eljött, volt börze, több bemutató, óriási siker. Szakemberként az a véleményem, ha nem kizárólag a kereskedésre. az. üzletelésre korlátozódik elsősorban ez a divat (sainos. eevelőre ez a tendencia erősödik!), nagyon szép es hasznos lehel. * Az áxvánvok szerepe egvre nö a modern iparban. Mind több es több ásvánvf nyersanyagot hasznainak föl: ki gondolná, hogv mar a tyúkokat is zeolittal etetik? Ez az ásvánv ugvanis üreges szerkezetű, nagymértékben képes fölvenni tápanyagot, ilv módon kevesebb „igazi" tápanyagtól jobban híznak a levesbe valók. Am van fontosabb újdonság is. Például aa olajpala A Dunántúlon fedezték föl, másutt, az USAban és a Szdvietunióban. olaiat tudnak leválasztani ebből az anyagból. Nálunk olvan kísérletek kezdődtek. amelvek a talajjavításban akarják hasznosítani az olajpalát. Végezetül — a gyűjtemény maga Félelmetes, grandiózus látvány: ötezer ásvány és kőzet, mindenfelé az ee^sx teremben. Szebbnél szebb, hihetetlennél hihetetlenebb formák, színek, alakzatok, érdekességek. Az igen értékes következésképpen drága kövek között igazi drágakövek is: topáz, nemesopál és egyebek. Ezüst. (Nők már el is ájulnának!) Nem mindennapi pillanat: egy darab igazi aranyat fogok a kefirben. (Nem «nká:g.) iu a türkiz, legendájával együtt aki testén visel ilven d-ágakövet, ha megbetegszik, a türkiz elszíneződik, ha az illető meggyógyul, színe a régi lesz. A magyarázat: a legenda nem is legenda, a türkiz ilyen. A kollekció, az egyetem Koch Sándor-gyűjteményé viszont — egyszerre mindenféle. Am. hogv a laikusnak is nem mindentiapi élményt adó, az biztos. Sorsara ügyelni mar csak ezért sem árt. Domonkos •. aszl*