Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-21 / 145. szám

4 Kedd, 1983. június 21'.' Műszerek és emberek i A csomagolás ára az olafmezőn A szegedi olajmedencében mt elmúlt másfél 'évtized során sok minden történt. Az olaj- és gázkutak, a gyűjtóállomások, a látványosnak tetsző gázüzemek teljesítményeiről, az éves termelés mennyiségéi-öl gyakran hírt adunk: a szamok ismerősek, masfel millió tonna kőolaj, hárommilliárd köbméternél több földgáz, jelentős tétel a pébégáz, a különféle gazolinok és egyéb termékek. A szegedi szénhidrogén-medence vezetője, dr. Juratori cs Aladár olajmérnök azt mondja, hogy legalább anynryrea érdekes a „háttér", hogy milyen a fölszereltségük, technikai színvonaluk, » nem utolsósorban kik azok A* emberek, akik ezt a magas szintű technikát kezelik. Ezekről a kérdésekről beezelgettünk az NKFV szegedi üzemének igazgatójával. — A szénhidrogének kitermelésénél nagyon speciális berendezésekre, gépekre van szükség, a szegedi medencébe honnan szerezték be ezt a technikát? — A kiinduló elhatározás az volt. hogy valamiképpen összehozzunk egy egységesnek mondható technikai rendszert. Három területről •szerezhettük be gépeinket, berendezéseinket, és mindenféle fölszerelést külpiacról. a hazai gyártóktól és végül a saját műhelyeinkből. A külpiaci beszerzéseknél a fejlett olajipari országokban használatos és gyártott technikát vásároltuk meg: a •Szovjetunióból. Olaszországból. az. NSZK-ból és az USA-ból gépeket és műszereket hoztunk. A hazai olajipari gépgyártók is magas színvonalat képviselnek. A •sokféle beszerzésnél figyelembe kellett vennünk a hazai szabványokat, a különféle előírásokat: biztonságtechnikai. tűzvédelmi, munkavédelmi szabályokat. — Mit. és milyen mélységben gépesítettek? — Ez ugyancsak nagy körültekintést igényelt a mező szakembereitől. Vegyük az automatizálást.. Ezen a területen is több megoldás kínálkozik: lehet olyan mélységű az automatika, hogy az mindent „elintéz", tehát nem csupán jelzi a tennivalót, hanem önmaga el is végzi azt. De az olaj- és földgáztermelésben a folyamatokat nem csak jelezni kell. hanem szabályozni is. Leállásokat és indításokat vezérelni. de közben még a sújtólegbiztonsagnak is eleget tenni. Az automatizálásnál el kellett döntenünk. hogy olyan berendezéseket állítunk-e üzembe, amelyek beavatkoznak. vagy csak jeleznek, regisztrálnák, szabályoznak. Ügy döntöttünk, hogy a vészhelyzetet kivéve nem beavatkozó autorna ti kát valósítunk meg a szegedi medencében. E berendezések mellett is csak minimális létszámra van szükség. Mert vannak ugyan berendezések, ahol nem kell kezelő, őrző személy, de ezek a kivételek. — Mely területen alkalmaztak először automatikát? — Itt minden összekapcsolódik egymással. Például az olajgyűjtő tankálloyiasokon elsőként alkalmaztuk a korszerű berendezéseket. Egyetlen ember elegendő a technikai berendee.es mellé. A műszerek automatikusan jeleznek és szabályoznák, de ha mégis szükséges, akkor a kezelő beavatkozik. A kazánok automatikája viszont olyan, hogy fűtőre egyáltalán nincs szükség. A főgyűjtőknél a korábbi 6—7 személy helyett csak háiomra van szűkség, de nekik is csak a múszerpultokat kell figyelniük. s ha arra szükség adódik, beavatkozni. — A teljes automatizálásra nem is gondoltak? — Ekjbzor is> a teljesen au: tomatizált rendszer komplikált, és hihetetlenül drága. De tovább kell mennem, a teljes automatikára minden tekintetben föl kell készülni. nem elegendő az olajmező önmaga. Képzett szakemberekre és technikai háttérre van szükség. S még hozzáteszem, hogy a teljes automatika esetében sem nélkülözhető az ember, ha másért nem, azért, hogy őrködjön a berendezések fölött, vigyázzon arra. hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá. A mi esetünkben viszont az őr egyben a műszer kezelője is. — Ügy tudjuk, hogy a szegedi olajmedencében szerepet kapott a számítástechnika is. — Így igaz, az országban elsőként az algyői mező központjában honosodott meg a számítástechnika. Kidolgozr tuk az úgynevezett SZEAKrendszert ((szegedi Adatgyűjtő Központ). Vásároltunk 3 darab TPA (Tárolt Paraméterű Andizótor) jelű berendezést a Videotontól. A berendezések 280 millió forintba kerültek. Ezzel a számitógéppel minden lényeges adatot „behozunk" a mezőről, s számítógép terminálja, kiírja azokat. . Milyen adatok ezek? Többek között a hőmérséklet, a nyomás és a feljövő menynyiség számai. A berendezés jelentős létszámot tesz fölöslegessé, hiszen a gép helybe hozza az adatokat óránként, amiért korábban a dolgozónak kellett elzarándokolni. Egyébként öt olyan gózgyűjtő állomásunk van, ahol nincs személyzet, kábelen keresztül érkeznek az adatok, a SZEAK-ba. — S ha mégis előadódik valamilyen hiba? — A központban készenlétben áll egy hibaelhárító brigád ez pillanatok alatt a helyszínre mehet és beavatkozhat. Különben megfelelő a gépkarbantartó csoportunk. s a kezelőszemélyzet is jól képzett. ' . — Mi dönti el, hogy automatizalnak-e valahol, vagy nem? — Ez általában számítás, hasznosság ás a biztonság együttes kérdése. Mindenáron nem szükséges műszerezni. automatizálni. Ha megéri igen, ha nem, akkor maradjunk a korábban megszokott, technikánál és technológiánál. — Ez az automatika évek óta működik. Megérte? — Jól működik és megállapítottuk, hogy érdemes volt áldozni rá. A biztonságot fokozza, korszerű, s nem csak a munka fázisait modernizálta, de a környezetében dolgozó emberek magatartását, műveltségének színvonalát is befolyásolja. — Bevezetőjében említette az emberi viszonyokat. — A szegedi medence első lépéseinél mindössze húszan kezdtük a munkát. Ma 1600 jól képzett olajbányász talál a medencében biztos munkaalkalmat és megélhetést. A „mag" az olajipar korábban is képzett embereiből került ki, majd később sokan eljöttek Szegedre. A nagyvárosnak különben is van vonzereje. Jelenleg a felsőfokú iskolában végzettek száma kereken száz. a technikusok ,és a szakközépiskolát végzett dolgozók száma 463. A fizikai dolgozók 70 százaléka szakképzettséggel rendelkezik. 26 százalék a betanított munkások és csak 5 százalék a segédmunkások aránya. Rendszeresen részt vesznek a dolgozók különféle tanfolyamokon, továbbképzéseken. — A munkaviszonyok milyenek? — Ügy érezzük, sikerült olyan munkakörülményeket teremteni, hogy ma már vonzó az olajmedence, s aki nálunk kezdte, annak perspektívát is adtunk és adunk ezután is. A keresetek évente 70 ezer forint, körül mozognak személyenként, de jelentós a szociális juttatás. Merem állítani, hogy ha az országban bárhol találnának egy hasonló nagyságú szénhidrogénmezőt, az algyői szakemberek garantálnák a kezdő lépéseket. i— A mező technikai színvonala milyen összehasonlítást bír el más országok hasonló olajmezőivel szemben? — Amikor beszereztük és üzembe helyeztük technikai berendezéseinket, műszereinket — vagyis a hetvenes évek közepén —, akkor a világszínvonal éléről vásároltunk, vagyis nincs okunk panaszra a színvonalat illetően. Persze állandó a fejlődés. lehet, hogy ma már modernebb berendezéseket találnánk, de a tíz évvel ezelőtti technikát a világ leggazdagabb olajcége sem cseréli ki, amig az adott területen termelni képes. Gazdagh István Természetes mozdulattal hajítjuk a szemétbe a kiürült mosószeres flakont, festékes tégelvt. a rétegelt fóliából készült kávészacskót, vagy a pvc-tasakot. amiben az inget. Dulóvert. a harisnyát vettük. A csomagolóanvagok megtették kötelességüket — megóvták az áru minőségét — nincs többé szükségünk rájuk. Pazarlás? Aligha hiszen a jó. a célszerű csomagolás növeli az áru értékét. Sőt, még a kevésbé jó is: bajos lenne mondjuk cukrot, sót. paDrikát vagv lisztet hazavinni zacskó nélkül. Am a csomagolás nem csupán az áru értékét, hanem — annak megfelelően — az árát is növeli. Nem számlázzák ugvan külön, de megfizetjük a mosogatószer flakonját csakúgy mint azt a kartondobozt, amelvben a televíziót. a mosógépet árusítják. A csomagolás költsége benne van a termék árában. Előfordul, hogv többszörösen is. de ez már a viszszaélések körébe tartozik. Az elmúlt években a nagv élelmiszerboltok sora szegzett be korszerű csomagológépeket. tökéletesen tisztességes szándéktól vezérelve: azért. hogv lehetőséget nyújtsanak a teljes önkiszolgálásra, a gyorsabb vásárlásra. Kiteszik a pultokra a tálcára halmozott felvágottat. süteményt. gombát, diót. gyümölcsöt, amelv áttetsző zsugorfólia alól kelleti magát: a vevő csak leemeli a csinos csomagot és meg sem áll a pénztárig. Ott pedig beütik a pénztárgépbe azt az összeget, amit a csomagon árként feltüntettek. • Csakhogy ez az ár — mint a népi ellenőrök- vizsgálata kiderítette — nem mindig szabályszerű. Az árhatósági előírás szerint ugvanis. ilven esetben az árut a csomagolóanyag nélkül kell mérni és annak árához kizárólag a csomagolóanyag árát szabad felszámítani. Van. ahol ÍPV is járnak másutt viszont tálcástól mérik a téliszalámit, aminek következtében a tálcát, a téliszalámi árában adiák el ismét másutt — ezt a Zöldért boltokban tapasztalták a népi ellenőrök — a tálcákat kettévágták, de az egész árát esapiák hozzá az áru árához. Az ilven manipulációk ellen a fogyasztó alig tud védekezni : a nyerészkedés megfékezése az ellenőrök dolga. Azt viszont ió tudni, hogv a tálcán vagv zsugorfóliában kínált áruért többet fizetünk. És ezt érdemes is tudni mert van választási lehetőségünk.: a saitot, a felvágottat. a zöldséget. a gyümölcsöt többnyire kimérve is árusítlák. Az olcsóbb és a drágább csomagolás közötti választási lehetőséget újabban más módon Is bővíti az ipar. Figyelemre méltó, hogv a takarékos eljárás egv nálunk gazdagabb országból. Dániából érkezett. Egv maevar kereskedelmi szakember iárt ott. és fedezte fel az úgynevezett fehér termékeket. Ezek onnan kap-' tők nevüket, hogv egyszerű fehér csomagolópapírban láthatók és kaphatók. A dániai fogyasztók már . tudják, hogy a fehér termék egyenlő a megbízhatóan ió minőséggel, és — az egyszerűbb csomagolás révén — az alacsonyabb árral. Ezt a módszert próbália a hazai élelmiszeripar is alkalmazni. több-kevesebb sikerrel. A magyar fehér termékeket a takarékosság jelképe, a perselves malac különbözteti meg: ez látható a csomagoláson. Egyelőre csak néhány gvár kísérletezik a csomagolás egyszerűsítésével. de termékeikből már összegyűlt egv kiállításra való. amelyet a közelmúltban tártak a nagyközönség elé a főváros egvik ABC-áruházában. Régebben a szappan- és a fogpasztafogvasztás menynviségén mérték egv-egv nép életszínvonalát, kulturáltságának fokát. Manapság a csomagolásra fordítóit összeg nagysága tölt be hasonló szerepet a nemzetközi összehasonlításokban. A magas fajlagos csomagolási költség *— tehát amikor filléres árut öltöztetnek forintos ruhába — kétségkívül ésszerűtlen. Vétek lenne azonban a másik véglet Is: elspórolni mondjuk a hullámpapír dobozt a sérülékeny televíziós készüléktől. Ami ma megfigyelhető nálunk — a korszerű drága és az egyszerű malaeperselves csomagolás egyidejű jelenléte — az valóban nagviából jelzi gazdaságunk fejlettségének mértékét. S ami még fontosabb: lehetőséget nvúit a differenciált igénvek kielégítésére. Gál Zsuzsa Megkeresniaszentekben az embert Beszélgetés dr. Gecse Gusztáv vallástörténész professzorral, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársával, a Bibliai történetek című könyv szerzőjével — Az ön könyve nagy sláger volt a könyvpiacon. Vajon mivel magyarázható ez a népszerűség? — Az igazság az. hogv az utóbbi évtizedekben nem bántunk, mindig rangjához méltóan a Bibliával, kicsit elhanyagoltuk jelentőségét. Részletes elemző mű sem jelent még hazánkban. Könyvem, amely tulajdonképpen tízéves egyetemi elő. adásaimat foglalja össze, ezt pótolja. — A marxista filozófia új HÁZASSÁG KecskemeU Ferenc és Szabó Dlona, Dudás János es Vanyo Megdőlne. Sebestyén Ferenc es Farkas Piroska. Vámos András és Tápal MarRtt, Roth Gáspár és Sltku Ildikó Katalin, Tari Ferenc és Tést Katalin, dr. Borbély László és dr. Bot Györgyi Marta. Tóth István és Dinnyés Julianna. Fehér István Ferenc és Peazleg Éva. Ma kan Tibor és Borbély Beüt Gizella. Gál András Zoltán és Pakai Anna, Martor, Ervin Imre és Ham mer Rita, Györl László Frigyes és Süle Emese. Béke Sándor István és Marjzsu Eva. Tarjányi Rezső Attila és Poezó Ildikó, Solyntosl József és Katona Etelka. Papp István és Erdödl Gyöngyi. Kószó Miltály és Hegyi Macdolna. Üjóelyt Miklós és Dallos-SzJlágyt Erzsébet, Kiss József és Szegedi Andrea Ágnes. Gyorgyevity Drágán és Móra Erika, Goda Láios és Hwivt'e Zsuzsanna Rozália. Gora Géza Jozser és Komlód! Hedvig. Kiss István rs Tóth Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Tolnai József Zoltánnak és Nagy Irénnek Dolly. Csamangó Andrásnak és Németh Piroska Gabriellanak Anita. Mlzsik Ferencnek és Hevesi Zsuzsannának Gábor. Battancs Gergelynek es Budar Katalin Angélának Melinda. Papp Attila Tibornak és Gyozsán Katalinnak Attila László. Juhász. Tibornak és Kenderes Editnek Ildikó, Jámbor Györgynek és Szatmári Máriának János. Mairtvm Lászlónak és Pásztor Bernadett Ágnesnek Máté. Nagv István Laszlonak es Kéri Máriának István. Mák Istvánnak és Kocsis Gabriellának István. Szentinnal Lászlónak és Tpars F/virának Szilvia. Kiss Uisz.lóriak és Juihasz Magdolnának László. Juhász Ferencnek és Hunyadi Juliannának Ferenc. Meregyán \damnak és Borimé Katalinnak Astaiu. ttubetr János Ferencnek Családi események és Vörös Zsuzsannának Zsolt. Reis inger Ferencnek és Somost Z-suzsannának Mariann Ágnes. Nojcsek Attila Lászlónak és Lakatos Máriának Szabolcs László. Tóth Péter Ferencnek és Pereznyék Klára Bertának Dénes János. Bódis Istvánnak és Juhász Zsuzsannának István Attila Nagy Imrének és Almást Irén Hajnalkának Gergely. Gyuris Istvánnak és Beke Júlia Etelkának Renáta Tünde. Bráziik Lászlónak és Valach Zsuzsanna Máriának László. Gurzó Györgynek és Dúl Zsuzsanna Ilonának György, Kovács Józsefnek és ÜjVári Magdolnának Zsolt. Márótt Gábornak és Héijas Györgyi Annának Réka, Maróti Gábornak és Hói las Györgyi Annának Kinga. Kovács Lászlónak és Szabó Bdlkó Ilonának Zsolt. Szabó Gyulának és Smelkó Klárának Nikolett. Mészáros Ká.rolynak és Farkas Erikánalk Károly. Szigeti Mihálynak és Szabó Ildikó Zsuzsannának Nóra, Kátai Istvánnak és Takács Katalinnak Zsolt, Nagv Sándornak és Udvari Rozália Anmánaik Krisztina. Vtdáes Istvánnak és Lukurza Éva Nóráinak Nóra. Korrz Jánosnak és Molnár Irénnek Alexandra. Gárdlán Istvánnak és Bal Franciskának ZUa Ivett. Halast Istvánnak és Tóth Mária Annának Márta Anna. Joó Imrének es Varga Erzsébet Évának Imire. Benedek Istvánnak es Rárz Juditnak Judit, Gá'i Ferencnek és Hegedűs Agotának Ágota, Czaatora twUajraak és Babtk Katalin Ilonának András Gábor. Tanács Antalnak és Sólya Ilonáinak Mónika, Lajkó Mihálynak ós Makai Rózsa Mariának Gergő Mihály, szénást Zsoltnak és Kilián Hedvig Katalinnak Mónika, Borbás Janosnak és Rékasi Klárának Bernadett. Borbás Jánosnak és Rékásl Klárának Bernadett. Harmatit József Andrásnak és Guba Erzsébetnek Andrea. Virág Ferencnek és Nagy Terézia Annának Zsolt Ervin. Mráz Jánosnak és Tóth Amália lísuzsannanak Aliz. Farkas Gézanak és Csökte Marianna Katalinnak Zsolt. Szűcs Mihálynak és Kovács Ilonának Erika Hona. Papdl Lászlónak és Klein Zsuzsanna Etelkának László. Hatancs Istvánnak és Buha Anikónak Tímea. Kiss Józsefnek és Szilárd Márta Rózsának Amartlla Márta. Kotnencz. Sándornak és TaanácH Zsuzsannának Kata. Balogh Mihálynak és Urbán Maria Annának Mariann, Orosz Walter Jánosnak és Molnár Márta Magdolnának János Pál. Szűcs József Istvánnak és Heszler Ágota Máriának Ágota Judit nevű gyermekük született. HALALOZAS Vadlövő Julianna. Kasza Pálné Berta Ilona, Tornyai János, Baj tat János. Juhasz Lajos, Farkas Szilveszter, Széndney Géza Mihály. Csáki Károly, Molnár Ferencné Peták Etelka Erzsébet, Géczi János. Makra Oyöfgy. Mészáros Józsefivé Dobó Julianna Erz-sébet. Fári Sandorné Berta Katalin. Rónay Dezsőivé Kozáky Jolán Margit, Makra István Andrásré Korényi Uona. Noel Zoltánná Moso Ilona. Simon-Szemerédj Lajos. Hunyadi Mártonnc Áriám Irma Szepesi Istvánná Körmendi Anna. Burlezkal Szilveszterré Molnár Rozália, Gyuris Maria, Migh Géza. Kis péter András. Szél Innre. Breznóezkl Antalné Kotogány Etel. Lókós István Bálint meghalt. szemlélete mindenütt gyor. san éreztette hatását. Hogyan értékelhető a marxista filozófiában gyökerező valláskritikai — Nyugodtan mondhatjuk, hogy a marxista íilozofía forradalmi változásokat hozott a vailáselemzésben. a vallaskritikában. A marxista vallástörténészek voltak az elsők, akik vizsgálataikat nem a kortól függetlenül végezték, hanem minden egves „könyvnek", történetnek megkeresték a törtenelmi-társadalmi hatterét. Egyébként, ha már szóba kerüli ez a téma. érdemes megemlíteni a magyar vallástörténészek kiemelkedő szerepét. — A Biblia hajdan világnézetet. hitet adott. Mit nyújthat ma? — A Biblia múltunk kitéphetetlen része. alapmű. Ismerete nélkül a mai ember értetlenül áll földrészünk számtalan zenei, irodalmi. építészeti és képzőművészeti alkotása előtt. A Biblia ugyanakkor az egész emberiség kulturáiára is óriási hatást gvakorolt. Évszázadok történelme és az emberiség örök vágyai csendülnek ki a soraiból. — Hogyan érdemes olvasni ma a Bibliát? — Ügy kell tekintenünk, mint emberi alkotást amelyben csodálatos mesek születtek. Olvanok. amelvek mindig az emberre jellemzők. Vegyük csak például a halandóságot. Ez mindig foglalkoztatta az embereket. Miért, kell meghalnunk, miért nem lehet örök életű az ember. Az egész Bibliát átszövi az öröklét utáni vágvódás. Említhettük a műben ' gvakran előbukkanó társadalomkritikát is. Mindig "egv igazságos, emberséges társadalomról álmodozott az ember. Ez az álom a Bibliában végis jelen van. és a mennvorszáa • képében jelenik meg. Tudnunk kell. hogy a bibliai történetekben sohasem az esemen.ven van a hangsúly, hanem a mögötte rejlő mondanivalón. A történetek csak nagyobb nyomatékot kívánnak adni a tartalomnak, mintegy hitelesítve azt. — Milyen ma nálunk a kapcsolat a vallástörténészek és az egyházak között? — Nagyon lényegesnek tartom á kialakult párbeszédet. Közös konferenciákat tartunk, ahol a vélemények. nézetek kicserélése, vagyis a dialógus folytatasa a cél. — Az ön véleménye szé-' rint hány éves korban lenne a legalkalmasabb az em. b ereket megismertetni a Bibliával? — Mindenképpen gyermekkorban. írtam is régebben a gyerekeknek egy vallásról szóló könvvet. amelv egv hét alatt elfogvott a könyvesboltok polcairól. Persze, éppen a téma hiánva miatt gondolom, hogy ezeket nemcsak gverekek olvasták. A külföldön megjelenő gverekkönwek számunkra nem alkalmasak, mivel a hangsúlvt minije, nekelótt a vallásos nevelésre helyezik. Mindenesetre már az1 a hazai isénvt is örömmel üdvözölhettük, hogv legalább a gimnáziumban helvet. kapott a Biblia. Természetesen nem mond. halunk le arról hogv már az általános iskolában elkezdhessük a Biblia ismer tetését — Várható e ú'abb könyv ebben n témában? • — Meglátásom szerint mr az emberek többsége értetlenül áll a különböző szen tek előtt. Pedig velük a? ismeretség nagvon érdekes és egvben rendkívül hasznos is. Mert a szentek valóiában a korra jellemzi embereszményt testAcftllmeg Jelen lep ez a kérdéfoglalkoztat ezen dolgozom Megtalálni a szentekhen' ai embert. A készülő könvv lénvecében a-/- előző folytatásaként j,s folfopható. lt.iicg László