Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

4 „ Csütörtök, 1983. júnins 2. Oktatási tanácskozás Szakszervezeti Alsó és középfokú intézmények igazgatói, párttitkárai, művelődésügyi osztályok vezetői és szakfelügyelői számára rendeztek tanácskozást tegnap Szegeden, a megyei tanács székházában. A tanácskozáson Kővári Tibor, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának alosztályvezetője tartott előadást s részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára és Zeleiné Horváth Sára megyei úttörőelnök. Az elmúlt tanév értékelésével és az új tanév feladataival foglalkozott előadásában Kővári Tibor: Oktatáspolitikánk időszerű kérdései a Központi Bizottság áprilisi állásfoglalása és az ideológiai konferencia tükrében címmel. Szólt az oktatási munka körülményeiről, az emberi tényezőkről, a pedagógus szerepéről, a tudatformálásban, az ideológiai munkában. Gazdasági viszonyainkkal összefüggésben vizsgálta a tudás rangját és jelentőségét. Nevelési kérdéseket érintve, megjegyezte, a pedagógusok körében sokkal elevenebb ideológiai, eszmei munkára van szükség mind az oktatás, mind a közélet területén. Oktatáspolitikai feladataink következetes végrehajtása érdekében nemzeti üggyé kell tenni a művelődést Szólt az ötnapos munkahét, a magasabb tanulói létszám gondjairól is, az új tantervek, az új tankönyvek ismétlődő problémáiról. A tanácskozáson dr. Müller Józsefné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője értékelte az idei tanév megyei eredményeit. utazott Újvidékre Dr. Ágoston Józsefnek, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa vezető titkárának vezetésével háromtagú delegáció utazott tegnap, szerdán Jugoszláviába. Újvidékre a Vajdasági S—'-szervezeti Tanács meghívására. Három natiig tartózkodnak Jugoszláviában, és a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységét tanulmányozzák. A delegáció tagjai: Hegedűs István. a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának titkára és Bajza Frigyes né, a Szegedi Textilművek szakszervezeti bizottságának titkára. Ön nepi könyvhét 1933 Sőtér István köszöntése Fesztivál a fesztiválban Szakszervezeti néptáncegyüttesek randevúja Látványos menettáncban gyönyörködhetnek a szegediek július 15-én délután a Tisza-parton. Itt vonulnak föl ugyanis a IX. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál külföldi és hazai együttesei, majd a hivatalos megnyitó beszéd után átveszik a város jelképes kulcsát, meggyújtják a fesztivállángot, este pedig már dobogóra is lépnek Újszegeden, a szabadtéri színpadon, az első folklór bemutató résztvevői. A premiert követően sem zárul a nap, a szomszédos Vigadóban barátságestet tartanak, ahol éjféltájt kiosztják a közönség díját. Gyakorlatilag ez lesz a következő napok menetrendje is, azzal a többlettel. hogy délutánonként a két éve nagy sikert aratott, úgynevezett nemzeti napokat újítják föl a múzeumSzegeden, a Sajtóház klubjában — dr. Dobóczky Károlynénak, az SZMT titkárának bevezető szavai után —, simoncsics János, a néptáncfesztivál titkára számolt be az előkészületekről, a programról. A tíznapos rendezvénysorozatra kilenc külföldi és három hazai együttest várnak. Csehszlovákia, Bulgária, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Törökország táncosait, énekeseit, zenészeit elkalauzolják az ország más megyéibe, BácsKiskunba, Baranyába, Békésbe, Szolnokba, Tolnába is, míg a magyar együttesek. a HVDSZ Bihari, a Dunaújvárosi Kohász és a Vasas Művészegyüttes Tánckara a szegedi föllépések mellett Csongrád megye városaiban, községeiben munál, illetve a Szeged Nagy- tatkozik be. Szegeden született 1913. június elsején. A 70 éves Sőtér Istvánt az ünnepi könvvhét legrangosabb irodalmi estjén ma. csütörtökön este 1 órakor a Bartók Béla Művelődési Központban köszönti a bölcsőhelv irodalomszerető közönsége. Ez a város meghatározó volt számára, nemcsak a gyermek- és serdülőkor kitörölhetetlen emlékeivel ivódott bele életébe és munkásságába, de az ötvenes évek eleién, mint a szegedi tudományegyetem oktatójának az újjászületés és tájékozódás terepe is volt. Emellett két iskola nevelte, a budapesti Eötvös kollégium és a párizsi École Normálé Supérieure. Élete kettős kötődésű: Bzépíró és irodalomtörténész. E kettő egymástól elválaszthatatlan — mintegv igazolva, hogv „ikrek jegyében születtem: hajlamom mindig két irányba vitt, de mindig párhuzamos irányokba." Első regénve. a Felleg.iárás nemzedékének útkeresését mutatja be. szinte minden széoírói munkáia ennek a nemzedéknek világát vallatja. A Bűnbeesés. Az élveszett bárány és a Budai oroszlán trilógiává szerveződve a sokat átélt generációnak történelmi útkeresésének, nehéz tapasztalatainak magas szintű írói számadása. Mint irodalomtörténész, érdeklődése a XIX. századot pásztázta, könyvet írt Jókai Mórról, Eötvös Józsefről. Madách Imréről, tanulmányt Katona Józsefről. Széchenyiről, Aranyról és Mikszáthról. de nagyobb esszében rajzolta meg több XX. századi alkotó — Babits. Krúdy. Németh László. Radnóti Miklós — portréját. Nagyszabású munkáia a Nemzet és haladás című monográfiája, tanulmánvait Werthertől Szilveszterig. Félkör és Gyűrűk címmel adta közre. Ö volt a főszerkesztőie a hatkötetes „spenótként" ismert, hézagpótló Magvar Irodalomtörténetnek. Jelentős irodalom- és műhelyszervező tevékenysége. A Kossuth-díjas akadémikus jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója. Hetvenedikszületésnapja alkalmából tüntették ki a Magvar Népköztársaság Zászlórendjével. Ma. szerzői estjén, szülővárosában köszöntik. ahol Bodnár György irodalomtörténész mond bevezetőt, az ünnepelttel M. Kis Sándor szociológus beszélget. A programban közreműködik Fodor Zsóka, Galkó Bence és Vass Gábor. a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Ma. csütörtökön délelőtt 11 órakor az Északi városi fiókkönyvtárban Simái Mihály költő találkozik a g vermekolvasókkal, délután fél 3-kor Bólya Péter író, a DEFAG üzemébe látogat. áruház előtti téren. Mint ismeretes, az ünnepi heteken minden második nyáron rendezi meg a SZOT, az SZMT, illetve a megyei és a városi tanács a szakszervezeti néptáncegyüttesek nemzetközi fesztiválját, melyre idén immár a kilencedik alkalommal kerül sor, így ez az eseménysorozat komoly hagyományokkal rendelkező fesztivál — a fesztiválban. Tegnap A szakmai tanácskozáson az együttesekkel érkező szakembereken kívül részt vesznek a Népművelési Intézet meghívottai, együttesvezetők, koreográfusok, söt a nemzetközi amatőr néptáncos szervezet (CIOFFj képviselői is. A tanácskozás témái: a magyar néptáncmozgalom helyzete, művészeti törekvései, a belső nevelőmunka, a pedagógiai módszerek. Mint ismeretes, a Szegedi Szabadtéri Játékok idén ünnepli fennállásának félszázados, felújításának negyedszázados évfordulóját, s ezért az elmúlt évek legsikeresebb produkcióit újítják fel. Így kerül programba Daróczi Bárdos—Novak 1972-ben bemutatott Hegyen-Völgyön lakodalom című táncjátéka, ahol egy magyar lakodalom elevenedik meg annak minden eseményével. kellékével és személyével. Akad ebben a táncjátékban legény- és leánybúcsúztató, öregek tánca — magyar együttesek előadásában, a násznagy, a vőfélyek, a menyasszony es a vőlegeny szólótáncaivál kisérve. A násznagy Hegedűs D. Géza lesz, a menyasszony, illetve a völegeny Simái Edit meg Szögi Csaba, a Bihari Táncegyüttes szólistái. A külföldi csoportok hozzájuk csatlakoznak saját lakodalmi szokásaikkal. Mindkét felvonást valamennyi együttes monumentális, közös tánca zárja, mintegy 600—700 tancossal. A külföldi együttesek, mielőtt hazautaznak, bemutatkoznak a fővárosi közönségnek is július 25-én, este 7-től, a Budapest Sportcsarnokban. N. I. üítörővezető pedagógusok elismerése Cobra visszatér Színes, szinkronizált japán film. Irta és rendezte: Unieni Inoudzse. Fényképezte: Maszao Kuszugi. Zene: Hadzsime Koburagi. Főbb szereplők: Dzsiro Tamija, kumi Taguncsi, Kiesei Ucsida, Jeanette Halta. A Cobra, úgyis, mint Komura nyomozó, persze, hogy visszatér, akárcsak a bűnös a tett színhelyére. Nagy elődeihez. (Angyaltól Piedonéigj hasonlóan újra meg kell jelennie a vásznon. hiszen tudjuk, a rajongónak soha semmi nem elég. akár pakosztos gyereknek a csokoládé. Hát itt is van. Ám jelen esetben van egy, a számításokból ki nem hagyható többlet, ami alaposan megkülönbözteti kollégáitól: nevezetesen hogy a Cobra — japán. E távol-keleti eredet, akárcsak a karate eseteben, jókora misztikumadagot sejtet, s hogy Japán, a gazdasági csoda, a szupertechnika és a nálunk kölcsönösen elképzelhetetlenül gyors és pontos vonatok világa menynyi mindent változtathat a szupernyomozón, szinte elképzelhetetlen. Először is: az egész miliő. Mély meghajlások, gésatipegés, vakfegyelem, igaz, utóbbi ezúttal jobbára csak nnos-untalan hangoztatott követelmény gyanánt. Azután: a sztori maga Oly jfűrzavaxos, LuikompüKalt es áttekinthetetlen, mint a japán vagy a kínai konyha, s európai legyen a talpán, aki ki tudja bogozni, hogy a k*b. huszadik mandulaszemű szépség kinek a kicsodája, hogy a nevek artikulációs nehézségeit mar ne is említsük. Továbbá: a trükkök, azok a megoldások. Nagy keleti üvöltözések, rejtélyes okokból alulról, fölülről. lassítva készült fölvételek, valamint edzett kalandfilmnézőknek is hihetetlen csetepaték. persze karatéval, elmaradhatatlan autós üldözéssel és egyebekkel. Tény, unatkozni nem nagyon lehet. mire ugyanis a néző nagynehezen tisztába jön a viszonylatokkal, máris újabb sejtelmes ferdeszemű egyén jelenik meg. s minden kezdődik elölről. Gengszterek, üzletemberek, több mint gyanús pénzügyi tranzakciók közepette pedig természetesen mindvégig ott van Komura, e civilizált és hatosági keretbe illesztett Sandokan, ki elpusztíthatatlan, akár a Hitachi lemezjátszó, vagy a Suzuki motor. A Cobra számtalan bravúrja közül őszintén szólva nekem az tetszett a legjobban, midőn izgatóan sejtelmes szerelmi kalandba bonyolódik a könnyű erkölcsű táncosnővel, ki annak rendje s módja szerint föl is fedi előtte szép testének titkait. Kamura meg figyel is rendesen, hiszen ez a dolga, Nem, nem mint íerü, is-. ten ments. Információi szerint a hölgy jobb keble alatt anyajegynek kell lennie. S mit tesz Buddha — nincs. Erre a rend zordon őre fogja magát s mint aki jól (?) végezte dolgát, távozik. (Hol van ettől Angyal?) Persze, a hölgy a csalódottabb. szegényke, egy szál alsóneműben mindent megpróbál, hogy jobb belátásra bírja az ügybuzgó kamikaze-utódot, de. hasztalan. Szent isten, a Távol-Kelet rejtélye tényleg létezik. De ennyire? Domonkos László A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa minden évben kitüntetésekkel, oklevelekkel jutalmazza azokat az általános iskolai pedagógusokat, akik az iskolai úttörőmozgalomban jeleskednek. A MUSZ Országos Tanácsának Dicsérő Oklevelét kapták a Gedói általános iskola és a Zrínyi Ilona általános iskola úttörőcsapata. Üttörövezető Érdeméremben részesült Haász Józsefné (Gera Sándor isk.) és Frank Lászlóné (Madách I. isk.). A Kiváló Üttörövezető kitüntetést kapta Fülöp Istvánné (Odessza II. sz. isk.), Huszár Lászlóné (Kiskundorozsma, 1. sz. isk.). Bucsu Ferenc (Ságvári E. isk.) és Varga Andrásné (Felsővárosi isk). Az Úttörőszövetség Országos Elnökségének Dicsérő Oklevelét vette át Battancs Ferencné (Zalka Maté isk.). dr. Döbrönte Zoltanné (szőregi isk.). Galambos Laszlóne (Tarján III. sz. isk.), Kiss Ernőné (petőíitelepi isk.). Oltványi Klára (algyői isk.). Párkányi Gyula (Gárdonyi isk.), Rákai Istvánné (Dugonics isk.), Udvarhelyi Ferencné (Hámán Kató isk.). A Szeged városi úttörőelnökség Dicsérő Oklevelét kapta jó munkája elismeréseként a kiskundorozsmai 2. számú általános iskola Jerney János úttörőcsapata, a Gárdonyi Géza általános iskola Petőfi Sándor úttörőcsapata, valamint a gyermekmozgalmat segítő munkájáért a Posta KISZ-bizotÚága, a Szegedi Ruhagyár „Piros Rózsa" szocialista brigádja és a Zalka Máté laktanya 7852-es számú alakulata. Kiváló Ifjúvezelői Munkáért kitüntetést vehette át Nagy Gábor (Déri M. Szakközépiskola tanulója) és Orbán Hedvig (Radnóti M. Gimnázium diákja). A szegedi járási úttörőelnökség tegnap,' szerdán a DÉLÉP Vár utca 1. szám alatti klubjában rendezett pedagógusnapi ünnepséget. Fodor Mária, járási úttörőelnök köszöntötte a résztvevő pedagógusokat, majd átadta a kitüntetéseket: Üttörövezetői Érdemérmet Herczeg Ferencnének (Domaszék), Kiváló Üttörövezető elismerést Palotás Józsefnénak (Balástya) és Ács Kovács Ernőné nek (Öttömös). A MUSZ Dicsérő Oklevelét Móczán Jánosnénak és Fodor Ernőné nek (Zsombó), Szendrényi Emiinének (Röszke), Rakonczai Jánosné nak és Bulzán Ildikónak (Rúzsa). Virágh Etelkának és Kónya Ilonának (Balástya), Sinka Ilonának (Csengele), Savanya Antalné nak (Kistelek, Rákóczi isk.). Keresi Lászlónénak (Baksj, Bitóné Ocskó Juliánná nak és Bernáth Mátyásnénak (Bordány), Vörös Zoltánná nak (Szatymaz), Tart Zoltánná nak (Üllés) és Kiss Sándornénak (Ásotthalom). Az ünnepségen termelőszövetkezeteknek. szocialista brigádoknak köszönték meg a mozgalomért végzett társadalmi munkát.6 Á városkép „szeplői Szókincsünknek nem mindennap használatos eleme a „környezeti kultúra" kifejezés. Pedig létét, vagy hiányát eletünk minden pereeben erezzük, még ha öntudatlanul is. A tárgyak szép formája, az épületek rendje, az utca egységes képe éppúgy része a körnvezeti kulturáltságnak, mint ahogy — tetszik, nem tetszik — része a kulturálatlanság, a slampos külső is. A stílustalan épülettartozék, a gondozatlan házfal, a burjánzó gaz, a kitört ablaktábla, a hibás neonfelirat a legszebb utcaképet is tönkre teheti, s amit a gyorsan tovarebbenö emberi tekintet alig-alig vesz észre, a fényképezőgép könyörtelenül megörökíti. Sok ilyen kimerevített pillarvttképet — a szegedi utcakép szeplőit — helyeztek egymás mellé annak a fotókiállításnak a paravánjain, amelyet az épiteszeti napok rendezvénysorozata nyitányaként S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára ajánlott a látogatók figyelmébe tegnap, szerdán aelelőtt a Technika Házában. A néhány tucat felvétel elkészítésére helybéli építészek adták az ösztönzést: az építőművészek szövetségének szegedi csoportja és a népfront városi bizottsága a „bábája" ugyanis a kiállításnak, amelyet jó szívvel ajánlunk mindenkinek. aki szereti és szépíteni is hajlandó varosát: Szegedet. Rét- és legelőgazdálkodás! bemutató Makón A hazai mezőgazdasági nagyüzemek — tsz-ek, állami gazdaságok mintegy 140 vezető szakembere találkozott tegnap Makón, a Lenin Tsz-ben tömegtakarmánytermesztés ügyben. Az országos tanácskozás műszaki és technológiai bemutató aktualitását az adta. hogy a VI. ötéves tervciklusra vonatkozo párt- és kormányprogram szerint mintegy 18 százalékkal kell növelni a szántóföldi növénytermesztés szerkezetében az árugabona-termesztés részarányát. Magyarán a szálas és tömegtakarmány-termesztést a lehető legnagyobb mértékben az eddig igencsak elhanyagolt rétekre, ősgyepekre kell „áttelepíteni". Ebből az ország egyik legkisebb megyéjében, Csongrádban több mint 48 ezer hektár található. A délelőtti órákban a házigazda Lenin Tsz központMim towtí turkmamm mt tékü szakmai előadások hangzottak el. Később a királyhegyes! határban, ahol a Lenin Tsznek már az FLR technológiával művelt rétjei vannak, rét- és legelőmüvelési bemutatóra került sor. Felvonultatták itt az Amerikai Egyesült Államok és a- nyugat-európai legjobb színvonalat kepviselő gépgyártó vállalatainak, valamint a szocialista mezögepipar legjobb produkcióit onnantól kezdve, hogy megindul az első talajmozditó gép a szűzföldön, az ősgyepen. S ezután még számos talajjavítási, művelési eijárás, gyomirtás, vetés, növényápolás következett. A hatalmas géptömeg látványos felvonultatásában, üzemközben való bemutatásban a Lenin Tsz szakemberei — gépészmesterei — dicséretre méltó munkát vé« U, h