Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
3 Szombat, 19S:i. június 18. Július 1-től az adóhálózat átiendezésével Petőfi műsor sztereóban Július 1-től a Magyar Posta és a rádió közös fejlesztései eredményeként megkezdődik a rádió Petőfi műsorának sztereó adása az URH-sávban — jelentették be pénteken az újságíróknak a posta vezérigazgatóságán. Ezzel egy időben átrendezik az URHsávban a Kossuth és Petőfi műsort sugárzó adóállomások frekvenciáit. A Kossuth, műsor jelenlegi frekvenciáin Nagykanizsa és Miskolc kivételével a Petőfi sztereó műsort lehet majd fogni, a Petőfi adók helyén pedig a Kossuth műsor jelentkezik. Július 1-től még egy jelentős változás lesz: a Petőfi, illetve a 3. műsor adói állandóan sztereó üzemben sugároznak* majd. függetlenül attól, hogy az éppen adásban levő műsort monóban, vagy sztereóban készítették. A posta és a rádió képviselői elmondták: az Állami Rádió és Televízió Bizottság 1980-ban kezdeményezte, hogy dolgozzák ki a sztereó rádiózás kiterjesztésének lehetőségeit. A posta a ráháruló feladatokat részben saját erőből, részben pedig a BHG Híradóstechnikai Gyár segítségével oldotta meg, s hasonlóképpen a Magyar Rádió is felkészült a sztereósításra. A Petőfi műsorok sztereó sugárzása valamelyest kihat a műsorszerkesztésre: július elsejétől a Petőfi rádió a friss információk mellett egyre több zenét fog sugározni. főként a fiatalok igényeinek kielégítésére. Régi kívánság teljesül ezzel, ugyanis az elmúlt években igen sok könnyűzenei, tánczenei és popzenei felvétel készült sztereóban, amelyek a Petőfin csak monóban hangozhattak el, a műsorszerkesztési elvek ugyanis nem tették lehetővé, hogy minden sztereó felvételt a 3. műsorban sugározzanak. A Petőfi sztereósításával a 3. műsorban felszabaduló időben főként komoly zenét, irodalmi és ismeretterjesztő műsorokat adnak. Az adóhálózat átrendezésére azért van szükség, mert a sztereó Petőfi műsor vételi lehetőségeit — az adóteljesítmények emelése nélkül — csak ily módon lehet növelni. Az átrendezés eredményeként az eddiginél többen tudják majd venni a Petőfi műsort monóban. sztereóban pedig körülbelül annyian, mint most monóban. A Kossuth műsorvétele az URH-sávban kissé korlátozódik ugyan, de a kieső kerületek sem maradnak Kossuth-műsor nélkül, ugyanis a solti középhullámú adó gyakorlatilag az ország egész területén vehető. Az, hogy a jövőben az URH-sávban a Petőfi és a 3. műsorok adói állandóan sztereó üzemmódban sugároznak. nem rontja a vétel minőségét, csupán a megszokottól való eltérést jelent a rádióhallgatóknak: a sztereó üzemmód jelzője, a piros lámpa állandóan sztereó adást jelez majd, így a hallgatók érzékeikre vannak bízva, hogy az éppen adásban levő műsor sztereóban, vagy monóban készült. Autóskemping nyílt A Magyar Autóklub első kempingje pénteken nyílt n.eg Mosonmagyaróváron, a város határában, a Budaj pest—bécsi nemzetközi főútvonal mentén. Tizenkétezer négyzetméteres területen egyidöben ötszáz sátorozó, illetve lakókocsis vendéget tud fogadni. A táborban zárt tarsalgó, hozzá csatlakozó nyitott terasz, továbbá konyha és hideg-meleg vizes zuhanyozók, illetve mosdók vannak. Az autós túristák helyben javíttathatják és mosathatják járműveiket. A kemping recepcióján reggel 6-tól este 11 óráig tartanak ügyeletet, s váltanak valutát. Az új kemping szomszédságában nemrégiben nyílt ételbár, abc áruház, és ajándékbolt, amelyek sokféle ételt, italt, élelmiszert, illetve szuvenírt kínálnak a kempinglakóknak. A tábor október elejéig várja nyitott kapukkal a vendégeket. Kórfiázbővítés A versenytárgyalás alapján a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kapott megbízást a szikszói kórház bővítésére. A több miná hetvenötmillió forintos beruházás keretében százötven ágyas osztályt hoznak létre. A kétemeletes épületben hatágyas szobákban azokat látják el, akik krónikus betegségük miatt hosszantartó belgyógyászati vagy onkológiai kezelést igényelnek. További tizenötmillió forintos költséggel korszerűsítik a már meglevő egységeket. így a konyhát és a kazánházat. A brígádtagság elkötelezettség Gazdaságunk fejlődéséről Az országgyűlés ierv- és költségvetési bizottságának tanácskozása Pénteken befejeződött az országgyűlés nvári ülésszakát előkészítő bizottsági eszmecserék sorozata: a Parlamentben a terv- és költségvetési bizottság megvitatta a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról tájékoztató jelentést. A tanácskozáson először az országgyűlési bizottságok vezetői tájékoztatták a jelenlevőket korábbi, a napokban megrendezett, testületi üléseik tapasztalatairól. Dr. Pesta László a szociális és egészségügyi. Cselötei László a mezőgazdasági. Sas Kálmán az építési és közlekedési bizottság elnöke: Stadinger István az ipari. Barát Endre a kulturális bizottság titkára és dr. Röder Edit a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság tagja testületük véleményét kifeiezve elfogadásra javasolták a tavalvi zárszámadással kapcsolatos törvényjavaslatot. A bizottsági üléseken elhangzott, általuk tolmácsolt észrevételekre Heténvi István pénzügyminiszter válaszolt. A terv- és költségvetési bizottságnak a költségvetéssel foglalkozó vitáfában felszólalt: Szabó Kálmán (Budapest) Szurdi István (Budapest). Horváth Lajos (Baranya), a bizottság titkára; Nóvák Béla (Pest) Nics János (Fejér). Heténvi István válasza után a bizottság a törvény javaslatot elfogadásra ajánlotta. Az eszmecse Bognár Józsefnek. a bizottság elnökének zárszavával ért véget. Amikor a tavalyi költségvetést beható vita után elfogadta az országgyűlés, jóval több volt az aggodalmas hang. mint most. az értékeléskor az elismerő szó — állapította meg Heténvi István. Ahogv a törvényjavaslat indoklása kifejti: tavaivi népgazdasági tervünk általános egyensúlyi helyzetünk javítását, külkereskedelmi mérlegünk pozíciójának fenntartását, az élet* színvonal 1980-ra elért szintjének megőrzését tűzte célul és az állami költségvetés előirányzatai is ehhez igazodtak. Most már megállapítható. hogy gazdasagunk tavalvi fejlődése öszszességében megfelelt a 1ö céloknak: javult a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi mérleg, megőriztük belső piaci egyensúlyunkat, a nemzeti jövedelem nőtt. a belföldi felhasználás csökkent. Mindezen eredmények elérésé — ahogyan a képviselők (s hangsúlyozták — felettébb nehéz munkát követelt, amely minden kisebb-nagyobb gondjával együtt feltétlenül elismerést érdemei. A pénzügyminiszter kitért néhánv idei feladat meghatározására is. Az életszínvonal védelme továbbra is prioritást élvez. ebben az esztendőben a lehetőségekhez képest javítják a lakosság egyes rétegeinek helyzetét több helyütt. ígv oéldául emelik a családi pótlékot, a legrégibb és legalacsonyabb nyugdíjakat. Heténvi István rámutatott egv tévesen általánosító nézetre: minduntalan azt hallani ugyanis — mondotta — hogv az állam „csökkentett" „elvont" öszszegeket. N emrég zajlott le a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása. Negyedszázad telt el a szocialista brigádmozgalom megalakulásának első lépései óta. A munkásosztály legjobbjainak ez a kezdeményezése azöta a dolgozók százezreit ragadta magával és napjainkra hatékony tömegmozgalommá vált. Az elmúlt évtizedek igazolták — s azt a mostani tanácskozás is megerősítette —. hogy a szocialista brigádmozgalom egyre növekvő, meghatározó, semmi mással nem pótolható szerepet tölt be, társadalmi, gazdasági életünk formálásában, mi„közben maga is átalakul. Az elmúlt időszak nehezebb gazdasági feltételei között is a szocialista brigádmozgalom bizonyult emberi oldalról a legaktívabb tényezőnek gazdasági és társadalmi céljaink eredményes megvalósításában. A tanácskozás felszólalásaiból is kitűnt, hogy a szocialista brigádok többségükben a munkaköri kötelezettséget meghaladó munkával járultak hozzá a vállalati tervek, a munkahelyi programok megvalósításához, a gazdálkodás eredményesebbé tételéhez és ezen keresztül hazánk gazdasági erejének gyarapításához. Példamutatóan segítették a termékszerkezet korszerűsítésével járó feladatok megoldását, a vállalati munka- és üzemszervezési, a takarékossági intézkedések ' valóra váltását, a pályakezdő fiatalok beilleszkedését a munkahelyi közösségekbe. Áldozatkészségük . megnyilvánulásának szép példái: tömeges részvételük az olyan társadalmi méretű akcióban, mint a kommunista műszakok a termelésben, a mezőgazdaságnak nyújtott önkéntes segítség, a városok és lakótelepek szépítése, a gyermekintézmények létesítése és fejlesztése, az „egy brigád egy iskola'-mozgalom, az ingyenes véradás. Megnőtt a szocialista brigádok közéleti aktivitása, s ha mutatkoztak is gyengeségek, továbbra is a munkásművelődés és a közéleti tevékenység legszélesebb tömegbázisának bizonyultak. Sokéves tapasztalatok igazolják, hogy elsősorban a szocialista brigadmozgalom képes a vállalati és munkahelyi célokat, gondokat emberközelbe hozni, és az egyenek személyes ügyévé, törekvéseik céljává tenni. Nagy társadalmi ereje abból is fakad, hogy résztvevői túllátnak a vállalati horizonton, az országos és nemzetközi jelentőségű célokra és gondokra is érzékenyen reagálnak. A mostani tanápskozás elé az egész ország várakozássál tekintett. Sokakban fogalmazódott meg a kérdés, milyen változásra. mi újTa Van szükség á Szocialista brigádmozgalomban? A tanácskozáson egyöntetű vélemény alakult ki. Továbbra is arra van szükség, hogy a szocialista brigádok minden munkahelyen a dolgozó tömegek vezető-nevelő közösségei legyenek, akik mozgósítanák és példát mutatnak a munkavégzésben. a művelődésben és a közéletben egyaránt. A tanácskozás állásfoglalása leszögezte, hogy azt az erőt, amit a mozgalom milliós tábora képvisel, az eddiginél hatékonyabban kell gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításának szolgálatába állítani. Ez azt jelenti, hogy még inkább számít az ország a szocialista brigádok kezdeményezésére az intenzívebb gazdálkodás követelményeinek érvényesítésében, a társadalmi termelés hatékonyságának, főként a munka termelékenységének erőteljes növelésében, a gazdálkodás hatékonyságának javításában. A fejlődés fontos kritériuma, hogy minden munkahelyen váljék általánossá az a felfogás és gyakorlat, amely szerint a munkaverseny a gazdálkodás színvonalát javító tevékenység és egyben szocialista emberi magatartás formálásának egysége is. Ezért a jövőben a szocialista kötelezettségvállalásokban a termelési, gazdálkodási felajánlások mellett erőteljesebben szükséges érvényesíteni a szocialista viszonyok alakítására, a műveltség növelésére. a munkaerkölcs erősítésére, a közéletiség fejlesztésére irányuló törekvéseket is. A szocialista brigádmozgalom szocialista jellege erősödésének, minőségi továbbfejlődésének alapfeltétele a kezdeményezőkészség, és az igényesség növelése. A szocialista közösségek akkor tölthetik be eredményesen hivatásukat, ha önmagukkal szemben is igényesebbekké válnak, ha tudatosodik bennük, hogy a brigádtagság egy életre szóló elkötelezettséget jelent új életünk formálásában. Külön hangsúlyt kapott, hogy a gazdasági és társadalmi szervezetek vezetőinek feladata, felelőssége növekszik a szocialista brigádmozgalom irányításában és szervezésében. A szocialista brigádmozgalom fejlődéséért érzett felelősségnek abban is meg kell nyilvánulnia — és ez a brigádok túlnvomó többségének az egyetértésével találkozik —. hogv gondoskodjanak az elfogadott vállalások teljesítésének feltételeiről. A szocialista brigádmozgalom 25. évfordulójának tiszteletére már eddig is sokoldalú kezdeményezések születtek. Az országos tanácskozás köszöntötte a szocialista brigádok e nemes elhatározásait és úgy fogta fel őket. mint országos feladataink végrehajtása érdekében tett fontos lépéseket. Az országos tanácskozás felszólalói a mozgalom nevében magukénak vallották és kifejezésre juttatták, hogy tettekkel támogatják az MSZMP politikáját, a párt XII. kongresszusán kitűzött társadalmi és gazdasági célok megvalósítását. Az országos tanácskozás felhívta' a "mozgalom résztvevőit, a szocialista brigádokat, hogy fokozottan segítsék elő az 1983—1985. évi népgazdasági és vállalati tervek megvalósítását; a népgazdasági egyensúly és a vállalati gazdálkodás szempontjából alapvető hatékonysági, export, import, anvagés energiatakarékossági feladatok eredményes megoldását. E célok megvalósítása a leghatásosabb eszköze gazdaságunk fejlődésének. társadalmi felemelkedésünknek, az elért életnívó megőrzésének és fejlesztésének. Dankovtcs László Családpolitika — szómokbon A Statisztikai Kiadó Vállalat ..Életszínvonal-füzetek" sorozatának most megjelent negyedik száma az adatok tükrében ad képet családpolitikánkról. A felmérések szerint — ha a jelenlegi aggasztó tendencia tovább folytatódik — a most születő gyermekek közel negyede csonka családban lépi át a felnőttkor küszöbét, s ezért társadalmunk megkülönböztetett figyelmet fordít az egyedülállókra. 1968-tól az egyedülálló apák is jogosulttá Szedik a káposztát A szántóföldi zöldségtermesztés csökkent az utóbbi időben, s nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kisgazdaságokban is gondot okoz az aszály esetén az öntözés. A zákányszéki ifj. Papp Jánosék például 1700 négyszögölön termelnek nyári káposztát, s mert viszonylag későn tudták csak megöntözni, így a vártnál kevesebb a termés. Képünk a káposztaszüretet örökíti meg. A begyűjtött termést a domaszékí Szőlőfürt Szakszövetkezet vásárolja meg. váltak családi pótlékra. 1972. januárjától pedig azok az egy gyermeket nevelő családok is kapnak családi pótlékot, akiknél az idősebb gyerek már betöltötte a 18. életévét. Ennek eredményeként 1981-ben 2,1 millió gyermek után fizettek csaladi pótlékot, szemben az 1960. évi 1,4 millióval szemben. A gyermekgondozási segélyt a társadalom minden rétegében igénybe veszik, bár az anyák iskolai végzettségük szerint eltérő arányban mennek „gyes"re. A gyesen levő szülők nevelte és a bölcsődébe járó gyermekekkel együtt jelenleg 3 éves korig a gyermekek több mint négyötödének ellutisa iársudalmilag szervezett keretekben történik. A bölcsőde munkaerő-igényessége miatt •nagyon költséges. Végső soron az egy gyermekre jutó társadalmi juttatás öszszege 1981-ben havonta körülbelül 1890 forint volt. ezt egészítette ki az átlagosan 370 forintnyi havi bölcsődei díj, amit a szülők fizettek. A 3—6 éves kor közötti gyermekeknek négyötöde óvodába jár. s ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredmény. A jelenlegi arány már csak kis mértékben növelhető, mert a külterületeken, apró falvakban a gyermeket csak nehezen, többnyire csak ingázással vihetik óvodába, A várpsokban a következő években a helyhiány varhatóan megszűnik. Napjainkban mintegy 24 ezer gyermek él több mint 100 nevelőotthonban, a 33 ezer állami gondozott mintegy 70 százaléka. A nevelőszülőknél elők száma az utóbbi időkben csökkent. Az állami gondozottakon kivül a gyámhatóságok és az oktatási intézmények mintegy 100 ezer gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként, a fiatalkorú népesség 4 százalékát. A veszélyeztetettem szama a 70es évek eleje óta — egyebek közt a felderítő munka javuló hatékonyságának eredményeként — 50 százalékkal növekedett. A gyermekei kőék — gyermektap.szer, -lábbeli", ruházati cikk. bútor. tanszer, gyerekápolási cikk — ártámogatásának összege 1981ben csaknem 2 milliárd forintot tett ki. Az ártámogatás azonban csökken. A berek és az árak alakításában egyre inkább megnő a gazdasági tényezők szerepe, a szociálpolitikai, a népesedéspolitikai szempontok más formában érvényesülnek. Ebből következően megnöveks; k a közvetlen juttaíások, kedvezmények továbbfejlesztésének jelentősége. A társadalom oéldául elismerően fogadja az olyan megoldásokat, amikor gyermekcikkeket más termékek nyereségének terhére kedvezményes áron hoznak forgalomba.