Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

3 Szombat, 19S:i. június 18. Július 1-től az adóhálózat átiendezésével Petőfi műsor sztereóban Július 1-től a Magyar Posta és a rádió közös fej­lesztései eredményeként megkezdődik a rádió Pető­fi műsorának sztereó adá­sa az URH-sávban — je­lentették be pénteken az újságíróknak a posta ve­zérigazgatóságán. Ezzel egy időben átrendezik az URH­sávban a Kossuth és Petőfi műsort sugárzó adóállomá­sok frekvenciáit. A Kossuth, műsor jelenlegi frekvenciá­in Nagykanizsa és Miskolc kivételével a Petőfi sztereó műsort lehet majd fogni, a Petőfi adók helyén pe­dig a Kossuth műsor je­lentkezik. Július 1-től még egy jelentős változás lesz: a Petőfi, illetve a 3. mű­sor adói állandóan sztereó üzemben sugároznak* majd. függetlenül attól, hogy az éppen adásban levő műsort monóban, vagy sztereóban készítették. A posta és a rádió kép­viselői elmondták: az Ál­lami Rádió és Televízió Bi­zottság 1980-ban kezdemé­nyezte, hogy dolgozzák ki a sztereó rádiózás kiterjesz­tésének lehetőségeit. A posta a ráháruló feladato­kat részben saját erőből, részben pedig a BHG Hír­adóstechnikai Gyár segítsé­gével oldotta meg, s ha­sonlóképpen a Magyar Rá­dió is felkészült a sztereó­sításra. A Petőfi műsorok sztereó sugárzása valamelyest kihat a műsorszerkesztésre: júli­us elsejétől a Petőfi rádió a friss információk mellett egyre több zenét fog sugá­rozni. főként a fiatalok igényeinek kielégítésére. Régi kívánság teljesül ez­zel, ugyanis az elmúlt évek­ben igen sok könnyűzenei, tánczenei és popzenei felvé­tel készült sztereóban, ame­lyek a Petőfin csak monó­ban hangozhattak el, a műsorszerkesztési elvek ugyanis nem tették lehető­vé, hogy minden sztereó felvételt a 3. műsorban su­gározzanak. A Petőfi szte­reósításával a 3. műsorban felszabaduló időben főként komoly zenét, irodalmi és ismeretterjesztő műsorokat adnak. Az adóhálózat átrendezé­sére azért van szükség, mert a sztereó Petőfi mű­sor vételi lehetőségeit — az adóteljesítmények emelése nélkül — csak ily módon lehet növelni. Az átrende­zés eredményeként az ed­diginél többen tudják majd venni a Petőfi műsort mo­nóban. sztereóban pedig körülbelül annyian, mint most monóban. A Kossuth műsorvétele az URH-sáv­ban kissé korlátozódik ugyan, de a kieső kerületek sem maradnak Kossuth-mű­sor nélkül, ugyanis a solti középhullámú adó gyakor­latilag az ország egész te­rületén vehető. Az, hogy a jövőben az URH-sávban a Petőfi és a 3. műsorok adói állandóan sztereó üzemmódban sugá­roznak. nem rontja a vétel minőségét, csupán a meg­szokottól való eltérést je­lent a rádióhallgatóknak: a sztereó üzemmód jelzője, a piros lámpa állandóan szte­reó adást jelez majd, így a hallgatók érzékeikre vannak bízva, hogy az éppen adás­ban levő műsor sztereóban, vagy monóban készült. Autóskemping nyílt A Magyar Autóklub első kempingje pénteken nyílt n.eg Mosonmagyaróváron, a város határában, a Buda­j pest—bécsi nemzetközi főút­vonal mentén. Tizenkétezer négyzetméteres területen egyidöben ötszáz sátorozó, illetve lakókocsis vendéget tud fogadni. A táborban zárt tarsalgó, hozzá csatlakozó nyitott terasz, továbbá kony­ha és hideg-meleg vizes zu­hanyozók, illetve mosdók vannak. Az autós túristák helyben javíttathatják és mosathatják járműveiket. A kemping recepcióján reggel 6-tól este 11 óráig tartanak ügyeletet, s váltanak valu­tát. Az új kemping szomszéd­ságában nemrégiben nyílt ételbár, abc áruház, és aján­dékbolt, amelyek sokféle ételt, italt, élelmiszert, illetve szuvenírt kínálnak a kem­pinglakóknak. A tábor októ­ber elejéig várja nyitott ka­pukkal a vendégeket. Kórfiázbővítés A versenytárgyalás alap­ján a Borsod megyei Taná­csi Építőipari Vállalat ka­pott megbízást a szikszói kórház bővítésére. A több miná hetvenötmillió forin­tos beruházás keretében százötven ágyas osztályt hoznak létre. A kétemeletes épületben hatágyas szobák­ban azokat látják el, akik krónikus betegségük miatt hosszantartó belgyógyászati vagy onkológiai kezelést igé­nyelnek. További tizenötmil­lió forintos költséggel kor­szerűsítik a már meglevő egységeket. így a konyhát és a kazánházat. A brígádtagság elkötelezettség Gazdaságunk fejlődéséről Az országgyűlés ierv- és költségvetési bizottságának tanácskozása Pénteken befejeződött az országgyűlés nvári üléssza­kát előkészítő bizottsági eszmecserék sorozata: a Parlamentben a terv- és költségvetési bizottság megvitatta a Magyar Nép­köztársaság 1982. évi költ­ségvetésének végrehajtásá­ról tájékoztató jelentést. A tanácskozáson először az országgyűlési bizottsá­gok vezetői tájékoztatták a jelenlevőket korábbi, a na­pokban megrendezett, testü­leti üléseik tapasztalatairól. Dr. Pesta László a szociális és egészségügyi. Cselötei László a mezőgazdasági. Sas Kálmán az építési és közlekedési bizottság elnö­ke: Stadinger István az ipa­ri. Barát Endre a kulturá­lis bizottság titkára és dr. Röder Edit a jogi. igazga­tási és igazságügyi bizott­ság tagja testületük véle­ményét kifeiezve elfogadás­ra javasolták a tavalvi zárszámadással kapcsolatos törvényjavaslatot. A bizott­sági üléseken elhangzott, ál­taluk tolmácsolt észrevéte­lekre Heténvi István pénz­ügyminiszter válaszolt. A terv- és költségvetési bizottságnak a költségvetés­sel foglalkozó vitáfában fel­szólalt: Szabó Kálmán (Budapest) Szurdi István (Budapest). Horváth Lajos (Baranya), a bizottság tit­kára; Nóvák Béla (Pest) Nics János (Fejér). Heté­nvi István válasza után a bizottság a törvény javasla­tot elfogadásra ajánlotta. Az eszmecse Bognár József­nek. a bizottság elnökének zárszavával ért véget. Amikor a tavalyi költség­vetést beható vita után el­fogadta az országgyűlés, jóval több volt az aggodal­mas hang. mint most. az értékeléskor az elismerő szó — állapította meg Heténvi István. Ahogv a törvényja­vaslat indoklása kifejti: ta­vaivi népgazdasági tervünk általános egyensúlyi helyze­tünk javítását, külkereske­delmi mérlegünk pozíciójá­nak fenntartását, az élet* színvonal 1980-ra elért szintjének megőrzését tűzte célul és az állami költség­vetés előirányzatai is ehhez igazodtak. Most már meg­állapítható. hogy gazdasa­gunk tavalvi fejlődése ösz­szességében megfelelt a 1ö céloknak: javult a konverti­bilis elszámolású külkeres­kedelmi mérleg, megőriztük belső piaci egyensúlyunkat, a nemzeti jövedelem nőtt. a belföldi felhasználás csök­kent. Mindezen eredmények el­érésé — ahogyan a képvi­selők (s hangsúlyozták — felettébb nehéz munkát kö­vetelt, amely minden ki­sebb-nagyobb gondjával együtt feltétlenül elismerést érdemei. A pénzügyminiszter ki­tért néhánv idei feladat meghatározására is. Az életszínvonal védelme to­vábbra is prioritást élvez. ebben az esztendőben a le­hetőségekhez képest javít­ják a lakosság egyes réte­geinek helyzetét több he­lyütt. ígv oéldául emelik a családi pótlékot, a legré­gibb és legalacsonyabb nyugdíjakat. Heténvi István rámutatott egv tévesen ál­talánosító nézetre: mindun­talan azt hallani ugyanis — mondotta — hogv az állam „csökkentett" „elvont" ösz­szegeket. N emrég zajlott le a szocialista bri­gádvezetők VI. országos tanácsko­zása. Negyedszázad telt el a szo­cialista brigádmozgalom megalakulásának első lépései óta. A munkásosztály leg­jobbjainak ez a kezdeményezése azöta a dolgozók százezreit ragadta magával és napjainkra hatékony tömegmozgalommá vált. Az elmúlt évtizedek igazolták — s azt a mostani tanácskozás is megerősítette —. hogy a szocialista brigádmozgalom egyre növekvő, meghatározó, semmi mással nem pótolható szerepet tölt be, társadal­mi, gazdasági életünk formálásában, mi­„közben maga is átalakul. Az elmúlt idő­szak nehezebb gazdasági feltételei között is a szocialista brigádmozgalom bizonyult emberi oldalról a legaktívabb tényezőnek gazdasági és társadalmi céljaink eredmé­nyes megvalósításában. A tanácskozás felszólalásaiból is ki­tűnt, hogy a szocialista brigádok többsé­gükben a munkaköri kötelezettséget meg­haladó munkával járultak hozzá a válla­lati tervek, a munkahelyi programok megvalósításához, a gazdálkodás eredmé­nyesebbé tételéhez és ezen keresztül ha­zánk gazdasági erejének gyarapításához. Példamutatóan segítették a termékszer­kezet korszerűsítésével járó feladatok megoldását, a vállalati munka- és üzem­szervezési, a takarékossági intézkedések ' valóra váltását, a pályakezdő fiatalok be­illeszkedését a munkahelyi közösségekbe. Áldozatkészségük . megnyilvánulásának szép példái: tömeges részvételük az olyan társadalmi méretű akcióban, mint a kom­munista műszakok a termelésben, a me­zőgazdaságnak nyújtott önkéntes segítség, a városok és lakótelepek szépítése, a gyermekintézmények létesítése és fejlesz­tése, az „egy brigád egy iskola'-mozga­lom, az ingyenes véradás. Megnőtt a szocialista brigádok közéleti aktivitása, s ha mutatkoztak is gyenge­ségek, továbbra is a munkásművelődés és a közéleti tevékenység legszélesebb tö­megbázisának bizonyultak. Sokéves tapasztalatok igazolják, hogy elsősorban a szocialista brigadmozgalom képes a vállalati és munkahelyi célokat, gondokat emberközelbe hozni, és az egye­nek személyes ügyévé, törekvéseik céljá­vá tenni. Nagy társadalmi ereje abból is fakad, hogy résztvevői túllátnak a válla­lati horizonton, az országos és nemzetközi jelentőségű célokra és gondokra is érzé­kenyen reagálnak. A mostani tanápskozás elé az egész or­szág várakozássál tekintett. Sokakban fo­galmazódott meg a kérdés, milyen válto­zásra. mi újTa Van szükség á Szocialista brigádmozgalomban? A tanácskozáson egyöntetű vélemény alakult ki. Továbbra is arra van szükség, hogy a szocialista brigádok minden mun­kahelyen a dolgozó tömegek vezető-nevelő közösségei legyenek, akik mozgósítanák és példát mutatnak a munkavégzésben. a művelődésben és a közéletben egyaránt. A tanácskozás állásfoglalása leszögezte, hogy azt az erőt, amit a mozgalom mil­liós tábora képvisel, az eddiginél hatéko­nyabban kell gazdasági és társadalmi cél­jaink megvalósításának szolgálatába állí­tani. Ez azt jelenti, hogy még inkább számít az ország a szocialista brigádok kezdeményezésére az intenzívebb gazdál­kodás követelményeinek érvényesítésében, a társadalmi termelés hatékonyságának, főként a munka termelékenységének erő­teljes növelésében, a gazdálkodás haté­konyságának javításában. A fejlődés fontos kritériuma, hogy min­den munkahelyen váljék általánossá az a felfogás és gyakorlat, amely szerint a munkaverseny a gazdálkodás színvonalát javító tevékenység és egyben szocialista emberi magatartás formálásának egysége is. Ezért a jövőben a szocialista kötele­zettségvállalásokban a termelési, gazdál­kodási felajánlások mellett erőteljesebben szükséges érvényesíteni a szocialista vi­szonyok alakítására, a műveltség növelé­sére. a munkaerkölcs erősítésére, a köz­életiség fejlesztésére irányuló törekvése­ket is. A szocialista brigádmozgalom szocialis­ta jellege erősödésének, minőségi tovább­fejlődésének alapfeltétele a kezdeménye­zőkészség, és az igényesség növelése. A szocialista közösségek akkor tölthetik be eredményesen hivatásukat, ha önmaguk­kal szemben is igényesebbekké válnak, ha tudatosodik bennük, hogy a brigád­tagság egy életre szóló elkötelezettséget jelent új életünk formálásában. Külön hangsúlyt kapott, hogy a gazda­sági és társadalmi szervezetek vezetőinek feladata, felelőssége növekszik a szocia­lista brigádmozgalom irányításában és szervezésében. A szocialista brigádmozga­lom fejlődéséért érzett felelősségnek ab­ban is meg kell nyilvánulnia — és ez a brigádok túlnvomó többségének az egyet­értésével találkozik —. hogv gondoskod­janak az elfogadott vállalások teljesítésé­nek feltételeiről. A szocialista brigádmozgalom 25. év­fordulójának tiszteletére már eddig is sokoldalú kezdeményezések szü­lettek. Az országos tanácskozás köszön­tötte a szocialista brigádok e nemes el­határozásait és úgy fogta fel őket. mint országos feladataink végrehajtása érdeké­ben tett fontos lépéseket. Az országos tanácskozás felszólalói a mozgalom nevében magukénak vallották és kifejezésre juttatták, hogy tettekkel tá­mogatják az MSZMP politikáját, a párt XII. kongresszusán kitűzött társadalmi és gazdasági célok megvalósítását. Az orszá­gos tanácskozás felhívta' a "mozgalom résztvevőit, a szocialista brigádokat, hogy fokozottan segítsék elő az 1983—1985. évi népgazdasági és vállalati tervek megvaló­sítását; a népgazdasági egyensúly és a vállalati gazdálkodás szempontjából alap­vető hatékonysági, export, import, anvag­és energiatakarékossági feladatok eredmé­nyes megoldását. E célok megvalósítása a leghatásosabb eszköze gazdaságunk fejlő­désének. társadalmi felemelkedésünknek, az elért életnívó megőrzésének és fejlesz­tésének. Dankovtcs László Családpolitika — szómokbon A Statisztikai Kiadó Vál­lalat ..Életszínvonal-füze­tek" sorozatának most meg­jelent negyedik száma az adatok tükrében ad képet családpolitikánkról. A fel­mérések szerint — ha a jelenlegi aggasztó tendencia tovább folytatódik — a most születő gyermekek kö­zel negyede csonka család­ban lépi át a felnőttkor küszöbét, s ezért társadal­munk megkülönböztetett fi­gyelmet fordít az egyedül­állókra. 1968-tól az egye­dülálló apák is jogosulttá Szedik a káposztát A szántóföldi zöldségter­mesztés csökkent az utóbbi időben, s nemcsak a nagy­üzemekben, hanem a kisgaz­daságokban is gondot okoz az aszály esetén az öntözés. A zákányszéki ifj. Papp Já­nosék például 1700 négyszö­gölön termelnek nyári ká­posztát, s mert viszonylag későn tudták csak megön­tözni, így a vártnál keve­sebb a termés. Képünk a káposztaszüretet örökíti meg. A begyűjtött termést a do­maszékí Szőlőfürt Szakszö­vetkezet vásárolja meg. váltak családi pótlékra. 1972. januárjától pedig azok az egy gyermeket nevelő családok is kapnak családi pótlékot, akiknél az idősebb gyerek már betöltötte a 18. életévét. Ennek eredménye­ként 1981-ben 2,1 millió gyermek után fizettek csa­ladi pótlékot, szemben az 1960. évi 1,4 millióval szemben. A gyermekgondozási se­gélyt a társadalom minden rétegében igénybe veszik, bár az anyák iskolai vég­zettségük szerint eltérő arányban mennek „gyes"­re. A gyesen levő szülők ne­velte és a bölcsődébe járó gyermekekkel együtt jelen­leg 3 éves korig a gyer­mekek több mint négyötö­dének ellutisa iársudalmi­lag szervezett keretekben történik. A bölcsőde mun­kaerő-igényessége miatt •nagyon költséges. Végső so­ron az egy gyermekre ju­tó társadalmi juttatás ösz­szege 1981-ben havonta kö­rülbelül 1890 forint volt. ezt egészítette ki az átla­gosan 370 forintnyi havi bölcsődei díj, amit a szülők fizettek. A 3—6 éves kor közötti gyermekeknek négyötöde óvodába jár. s ez nemzet­közi összehasonlításban is kiemelkedő eredmény. A jelenlegi arány már csak kis mértékben növelhető, mert a külterületeken, apró falvakban a gyermeket csak nehezen, többnyire csak in­gázással vihetik óvodába, A várpsokban a következő években a helyhiány var­hatóan megszűnik. Napjainkban mintegy 24 ezer gyermek él több mint 100 nevelőotthonban, a 33 ezer állami gondozott mint­egy 70 százaléka. A nevelő­szülőknél elők száma az utóbbi időkben csökkent. Az állami gondozottakon kivül a gyámhatóságok és az oktatási intézmények mintegy 100 ezer gyermeket tartanak nyilván veszélyez­tetettként, a fiatalkorú né­pesség 4 százalékát. A ve­szélyeztetettem szama a 70­es évek eleje óta — egye­bek közt a felderítő mun­ka javuló hatékonyságának eredményeként — 50 szá­zalékkal növekedett. A gyermekei kőék — gyer­mektap.szer, -lábbeli", ruhá­zati cikk. bútor. tanszer, gyerekápolási cikk — ártá­mogatásának összege 1981­ben csaknem 2 milliárd fo­rintot tett ki. Az ártámoga­tás azonban csökken. A be­rek és az árak alakításában egyre inkább megnő a gaz­dasági tényezők szerepe, a szociálpolitikai, a népese­déspolitikai szempontok más formában érvényesül­nek. Ebből következően megnöveks; k a közvetlen juttaíások, kedvezmények továbbfejlesztésének jelen­tősége. A társadalom oéldá­ul elismerően fogadja az olyan megoldásokat, amikor gyermekcikkeket más ter­mékek nyereségének terhé­re kedvezményes áron hoz­nak forgalomba.

Next

/
Thumbnails
Contents