Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-17 / 142. szám

10 Péntek, 1983. június 17. Pathe'ógasok tanácskozásának tapasztaltai Beszélgetés dr. Ormos Jenővel A Magyar Pathológusok Társaságának dél-alföldi szekciója az elmúlt héten kétnapos tudományos tanácskozást rendezett Szegeden hazai és külföldi szakemberek részvételével. A tanácskozás tapasztalatairól, az orszugok közötti együttműködésről kérdeztük dr. Ormos Jenő egyetemi tanárt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem kórbonctani intéseiének igazgatóját, aki a beszélgetést a ma már egyre szorosabbá, gyümölcsözővé váló együttműködések előzményével kezdte. — Még a hetvenes évek derekán gondoltam arra, jó lenne valamiféle kapcsolatot kialakítani azokkal a külföldi. orvosegyetemi intézményekkel, amelyek a mi intézetünkhöz hasonló profilúak. A szegedi egyetem több orspg egyetemével kötött baratsagi. együttműködési szerződőst, amely keretet es lehetőséget adott terveink megvalósításához. A hallei egyetem kórbonctani intezetébe utaztam 1976-ban ott éppen akkor egy agilis professzor került vezető beosztásba. Örömmel fogadta az ötletet, hogy évente szervezzünk kölcsönös latogatasokat, tapasztalatcserékét a munkatársak számára. Egyetértettünk abban, hogy ezek a látogatások mindkét fél számára csak hasznot hozhatnak. Két hét elteltével meg is kaptuk az első meghívást Haliéba, így hat munkatársunk 1977ben részt vehetett az ottani tudományos tanácskozáson. • Az idén Szegeden hat külföldi ország képviselői, szakemberei számoltak be legújabb kutatási eredményeikről. Hogyan, mikor kapcsolódtak be az együttműködés be? j — Az 1979-es. ugyancsak haliéi tanácskozáson már negy intézet dolgozott együtt. A házigazdákon kívül lengyel, csehszlovák kutatók és mj tartottunk előadásokat, egy esztendővel később pedig mi hívtuk meg ugyanezt a csapatot. A lengyelországi események miatt az 19fil-re tervezett lengyel kongreszszus elmaradt, de a kapcsolatok továbbra is éltek. Az idén TTU azoknak az országoknak szakemberit hívtuk meg. amelyekkeL a szegedi egyetemnek együttműködési szerződése van, így Várna. Halle. Greifswald, Olomouc, Turku és Poznan kórbonctani intezetét képviselték a külföldi résztvevők. Am nemcsak külföldiek vetlek részt a munkában. Mondhatom. hogy a del-alföldi szekció megyéin kívül az ország számos, a szakterülethez tartozó intézete képviseltette magal az üleeen. • Mi volt a témája a kétnapos tudományos munkanak? — Csak az első napon folyt tanácskozás, a másodikon kulturális programot biztosítottunk, többek között Opusztaszerre látogattunk el. Ez a nap sem volt azonban csak a kikapcsolódásé, erről később szólok. Ami a tanácskozás témajut illeti, nem szabtunk meg körülhatárolt, kötelező témát. Minden intezet legújabb eredményeiről számölt be. szabadon választott, az általuk legfontosabbnak, legérdekesebbnek ítélt kutatasi területekről. Igen érdekes volt a tanácskozas. úgy az elmélet. mint a gyakorlat terén sokat tanulhattunk egymástól. Örömmel szamolhatok be arról, hogy három együttműködési javaslatot is kaptunk két külföldi intézettől. A. eretíswaiaxaA, miután profiljukba tartozik az agysebészet, javasolták, hogv az agydaganatok kórbonctani vizsgálatait végezzük közösen, illetve számoljunk be egymásnak ere.'.menyeinkről, diagnosztizáljunk egységes szempontok alapján. Jbvőre várjuk a német kollégákat, hogy az addig végzett munkát egyeztessük. Gyakorlatilag ugyanez a megállapodás jött letre a hallei és a mi intézetünk között két másik témakörben. A lágyrészdaganatok kutatása az utóbbi tíz évben, hogy úgy mondjam, divatos területe a daganatos kutatásoknak. Korabban kevesebb figyelmet szenteltek az ilyen megbetegeöé.eknek, ma már azonban tudjuk, hogy sak fajtájuk letezik. Ha sikerül megvalósítani az együttműködésre vonatkozó elképzeléseinket. mi nyerünk többet, hiszen a hal'ei professzor világszerte elismeri szakértője a kéz ésnek. Bízunk abban, hogy közösén, a több információ birtokában további eredmenyeket tudunk elérni a differenciált diagnoszuzálasban. A harmadik javaslatot a veseátültetés korbonctani vizsgálatára kaptuk, a halleiek igen érdekes előadást tartottak a témáról. Mint ismeretes, Magyarországon, de tudomásom szerint Ktizép-Európában is a szegedi 1. számú sebészeti klinikán , végeztek veseátültetést először. Akkor, 1963-ban a műtét nagy érdeklődést keltett, a vizsgálatokat intézményük végezte. Aztán a figyelem elfordult tőlünk, azóta már nem számít újdonságnak Szegeden a veseátültetés, olyannyira nem. hogy a tudományos feldolgozást is megkezdtük, igaz, egyelőre tudományos diákköri szinten. Halléban a miénknél több vizsgalati anyaggal rendelkeznek, azt kiegészítjük a mienkkel, a kettőt közösen dolgozzuk fel, megállapítva, hogy az egyes kérdéseket, problémákat egylormán látjuk-e. |~] Ezek szerint hasznos volt a tanácskozás, hiszen ritka az olyan alkalom, omikor egyszerre három együttműködésben is megállapodhatnak az érdekelt felek ... — További haszna is volt az ülésnek. Talán az elmondottaknál is fontosabb az, hogy a fiatal orvosaink megismerkedhettek a hasonló profilú és nívójú külföldi intézetek munkatársaival, alakíthatták kapcsolataikat, Különösen a második, kötetlenebb hangulatú napon. Es nem utolsósorban tapasztalhatták. érdemes idegen nyelvet tanulni, hiszen i. nyelvelt ismeretével könvnyebben boldogulnak az országok közötti kollaborációkban. [j Most házigazda volt a szegedi intézet, jövőre vendég. Melyik országban tervezik a következő tanácskozást? — A halleiek több intézetet szeretnenek meghívni, köztük bennünket is. Még egy lényeges dolgot említek meg. A szegedi egyetem szerződéseit — miután itthon mi is vidéki intézmény vagyunk — külföldön viciéki egyetemekkel työtötte. Ugyan máshol nincs olyan különbség főváros és vidék között, mint nálunk, mégis úgy véljük, az azonos szintű intézmények kapcsolata közvetlenebb lehet. Hogy úg^ mondjam, azonos súlycsoportban vagyunk. Munkánk pedig, úgy külföldön, mint itthon, magas színvonalú — mondotta végezetül dr. Ormos Jenő. Hontj Katalin Uton a bükki meszesek Naponta nyolc-tíz mészkővel megrakott, ponyvával letakart, úgynevezett „koboros szekér" indul útnak a bükki falvakból, többek között a Hór-völgyében fekvő Cserépfaluból, Kácsról, valamint Bükkszentkeresztről, Répáshutáról a szabolcsi, a hajdúsági és a szolnoki falvakba. A lakosság szívesen vásárolja a bükki mészkőből égetett meszet; a kézzel válogatott, s nagyobbrészt kemény, bükkfával égetett mész nemcsak jól köt, hanem sűrű. jól fedő bevonatot, hófehér színt is ad. Egyre többen keresik, ez a magyarázata, hogy az utóbbi két évben újra feltámadt a bükki erdők közé települt községekben ez az ősi mesterség. A fiatalok, akik közül hat községből több mint százan váltották ki a mészégetéshez a kisipari engedélyt, sokszor a nagyapáktól tanulták el a bok.sarakás és égetés tudományát. Az égetés nagy. gyakorlaj íot követelő nehéz munka. . Jelenleg több mint húsz boksa izzik a Bükk-hegységben, ahol a kisipart kiváltó falusiak égetik a meszet. Az | I égetésre kerülő követ magul. I j válogatják ki. míg a hulla- ' dékfával a Borsodi Erdő és | Fafeldolgozó Gazdaság látia j i el őket. A hegység ..ingyen [ | termékének" hasznosításával j az idén több, mint tízezer I mázsa meszet égetnek a kis| lakásépítőknek. Penelopé A vlagyivosztoki V. K. Arszenyev tájvédelmi múzeum gyűjteménj'e ritka és szép lepkepárral — tűzvörös és hamuszínű Penelopéval — gazdagodott. A tudósok mind ez idáig úgy vélték, hogy ez a fajta már régen kipusztult, hiszen évtizedek óta nem találkozott velük senki az usszuri tajgában. A tajgai ritkaságokra M. Omelko táj védő és fia, a Talajbiológiai Intézet munkatársa bukkant. kertbarátoknak A gyümölcsfák zöldmetszése Az élőkre gondolunk összes régészünk elmehetne kukoricát kapálni, ha az előttünk járók temetkezési szokásai nem lettek volna annyira jellemzők az élőkre. Kiásnak valahol egy sok ezer éves csontvázat, es megpróbálják kideríteni földi es túlvilági vagyait is. Kíváncsiak rá, milyen ruhában járt, mit evett, milyen betegségek kínozták, és legtöbbször feleletet kapnak arra is. milyen társadalmi elrendezkfdés keretei között élte le eleiét. Egyre inkább nem kitalalos játék ez. hanem apró megtigyelesekböl összerakott hiteles társadalomrajz. Regota nem teszünk úgynevezett mellékleteket halottainkhoz. mégis magukkal viszik e világi berendezkedésünk jeleit is. Nagv gyász erte barátom családját, ami most következik. ebből a gyászból ered. Kívánsága szerint elhamvasztanák szeretett hozzátartozójukat. es a többi mások kívánsága szerint történt. Elég elviselni a gyászt, sok idő kell a gyógyuláshoz, mázsás súlyként nehezedik azonban a családra az a tudat, hogy másként szerették volna. Időközben jelent meg az a rendelet, amelyik korunkhoz jobban illő rugalmassággal olyasmit is megenged, amire azelőtt gondolni se lehetett. Aki akarja, haza is viheti a hamvakat, akár kertjében is elhelyezheti. A család fejében ilyen gondolatok talán meg se fordultak, csupán a temető földjébe szerették volna helyezni az urnát. Nem tehették- Illetve tehették vol' na. de betonkoruní. tükr&zI telese árán csaie. Gondoltuk utólag, félreértés lehet a dologban. A gyász napjaiban fordulhatnak elő félreértések. Lássunk tisztán. fölhívtam tehát a Belvárosi temető gondnokságát. Kiderült, nem történt félreértés. Ha valaki a temető földjébe akarja tenni az urnát. a beton kazettát akkor se kerülheti el. Szociológusaink e világi fölmérései bizonyítják. a mai ember az agyonszabályozottságot viseli el legnehezebben. Ügy érzi, alapvető dolgaiban joga van saját magának dönteni, különböző hivatalok viszont éppen ezt a jogot vitatják el tőle. Beszelünk róla egyre gyakrabban. annyi rendelet vesz körül bennünket, azok se tudják számon tartani, akik alkotiák őket. Erőt vesz rajtunk a beszorítottság erzese. ez pedig egyetlen tisztességes rendeletalkotónak sem lehet célja. Rendeletre hivatkozik a temetógondnokság is. belső rendeletre. Azt szeretnék, ha a temető egységes lenne, mert egyedül ez a biztositéka. hogy rendezett legyen. Félreértés ne essék, a temetői rend minden épeszű embernek kegyeleti óhaja is, ezt a szándékot csak erősítenünk szabad, csökkentenünk nem, de nem hisszük, hogy a rendhez csak az egyöntetűség vezethet el. Erre a gondolatra csak sivár rend épülhet. Elmondom sorjában, amit hallottam. Ila valakinek a hozzátartozója ott nyugszik már a földben,. semmi akadálya nincsen, hogv ugyanazon hant aia heiyezaék el az urnát is. Aki azonban sírhelyet vált a hamvaknak, egy éven belül köteles az urnát hozzá illő építménybe helyezni. Természetesen financiális oldala is van a dolognak. A kis sírhelv ára huszonöt évre ezer. a betonépítményé pedig tizenöt tizennyolcezer forint. A maszekok csinálják ennyiért. Meg lehet rendelni olcsobban is. de az meg nem készül el időben. Korunk építészetének nagy találmánya a beton. Gyanítani lehet csak, lehetőségeinek ezredrészét se használjuk még ki. Annál az örömnél tartunk csupán, hogy megkeverjük. es megköt. Nagy baja azonban a betonnak, hogy nem lehet bele virágot ültetni, elhunyt szeretteink földi maradványai fölött pedig szerelünk virágot látni tavasztól őszig. Elnéztem a falba helyezett urnák birodalmát is. Azt hiszem, ott is a viragokkal van a legtöbb baj: nincsen számukra hely. Leleményes az ember, etolajos és hypós flakonjait akasztgatja sorba a kőlapocskák elé. Szánjuk meg a földi halandók utódait! Ne mindig azt hajtogassuk, ezt lehet, ezt nem lehet, kérdezzük meg inkább, ők hogyan szeretnék. Nem a halottnak fontos, hogy földbe tesszük vagy betonba. hanem az élőknek. És az élő a legfontosabb tényezője az életnek! Akkor is, ha gyásza van. Ha betonkorunk temetőjéből marad valami, a jövő évezredet- régésze bizonyára ezt mondja: panelvárosban laktak. Panelbőt betonba költöztek. Horváth Dezső A témakörrel már a korábbiakban is igen sokat foglalkoztunk: elsősorban azért, hogy a régóta gyümölcstermeléssel foglalkozó kiskerttulajdonosok szokásait megváltoztassuk. az új kertészkedőket pedig meggyőzzük, hogy a gyümölcstermesztésben a metszési időszak nem tavasszal, hanem a nyári vegetációs időszakban van, tavasszal csak a szükséges koronaigazitást végezzük el. Korábban a koronakialakitástól • a termőremetszésig minden munkafolyamatot a nyugalmi időszakban, ezen belül is tavasszal végeztek, a nyári zöldmetszés csupán kiegészítő tevékenység volt A nyári zöldmetszés előtérbe kerülését több tényező tette szükségessé, ezek közül most keltővel, a takarékos tapanyagellátással, valamint növényegészségügyi szempontokkal foglalkozunk. A növény a tápanyag jelentős részét gyökéren keresztül a talajból veszi fel és raktározza el. amely gyümölcs esetében a fás xészek formájában jelenik meg. A metszés alkalmával eltávolított fás részeket a nagyüzemi gazdaságokban felaprítjuk és a taiajba dolgozzák. A kisüzemekben erre nincs lehetőség, egyrészt azért, mert nincs megfelelő gép hozzá, másrészt a talajmunkat is akadályozza, melyet az esetek többségében kézi erővelj kapával végeznek. A gallyal: összegyűjtése, elszállítása vagy helyszínen történő elégetése sem tartozik a jó, főleg az olcsó megoldások közé. A vegetációs időszakban a zoiá növényi részek bedolgozása sokkal Könnyebb leiadat, s ehhez elegendő egy jó éles kézikapa. (A felapvitas elvégezhető kis rotációs kapával is.) A hajtási észak a talajba dolgozva elbomlanak és , a növények számára tápanyagként szolgálnak. Növényegészségügyi szempontból alapvető fontosságú, hogy a növényén ejtett seb a legrövidebb ideig maradr jon nyitott állapotban. Ez leginkább a vegetációs időszakban biztosítható. A téli, kora tavaszi metszés esetében a nyitott sebfelület beszáradása hosszadalmas, fagyok esetén a fás részben mélyebb károsodás is keletkezhet. ezenkívül a gyümölcsfák egyre terjedő pusztulását okozó Cytospora-fertözesnek időszaka is ekkor van. A zöldmetszés három munkafázisból: a hajtásválogatásból. a hajtások visszacsípéséböl és a zöldmetszésból áll. A hajtásválogatásnak elsősorban a koronanevelés időszakában van nagy jelentősége, de nem hanj'agolható el a termőkorban sem. A hajtásválogatás alkalmával koronanevelés esetén a vázágak kialakítására törekszünk, hogy biztosítsuk a szellős, napfény által minden hajtást érintő koronát. Minden esetben a vázágak konkurrenseit kell elsősorban eltávolítani. Az oldalvezéreken fejlődő termörészt a megfelelő távolságra ritkítjuk. fajtól és fajtától függően eltérő módon. A termőültetvényben sem célszerű elhanyagolni a Hajtásválogatást. A megfelelően kiritkitott korona ugyanis lehetővé teszi a gyümölcs jó színeződését, izének, illatának kialakulását. Kedvezően hat a rügy differenciálódásra is, amely a következő évi termés alapja. elősegíti a rügyek biztonságos beérését, növeli a íagyellenállóságot Kerüljük azonban a túlzott ritkítást, mert ezzel a vegetációs felületet csökkenjük. A hajlasválogatás kedvező időpontja júniusban van. tehát most esedékes munka. . A ha.itásvisszacsipés a term őr ügyek íe.üódesét szolgaija a. levelek hónaljában. A nyár folyaman veszett haitáscsúcs-visszacsipés munkaigényes lolyamat. de íaradoizasunk a következő évi termesben megtérül. Normális körülmények között a hajUusnövekedés augusztus vegére befejeződik, és véget ér a termórügy képződése is. Előfordulhat azonban. hogy egyoldalú nitrogén trágyázás vagy a tafrinával erősen fertőzött őszibaiack-lombhullást követően erős vegetatív növekedés következik be. amely akadályozza a terrtjőrügy-^iffeí'.eiy,,,, ciálótlás kívánatos alakulását. Ilyenkor feltétlenül''ma-, szál. de egyéb körülmények között is célszerű a még növekedésben levő. meghagyott hajtások csúcsát viszszacsípni. A még aktív, növekedésben levő hajtás arról ismerhető fel. hogy a hajtásvég nem végződ öit rügyben. (A visszacsípéssel csökkenthetjük a lisztharmat veszélyét is.) A zőldmetszés legmegfelelőbb időpontja augusztus 20. és szeptember 20. között van. amikor a hajtásnövekedés már lelassul. Kivitelezésének kétféle módja van. a zöld előmetszés ós a teljes metszés. A másodiknak van nagyobb jelentősége. Zöld előmetszés esetén csak olyan mértékű ritkítást és haitásvisszamelszést végezzünk, mel.vet a tavasz folyamán további metszéssel kell teljessé tenni. Teljes zöldmetszés esetén arra kell törekedni. hogy a végleges termöfelületet. illetve szükséges rügy terhelést kapjuk meg. legfeljebb a tavasz folyamán kisebb igazító metszést, visszametszést kelljen eszközölni. Ebben az esetben — főleg őszibaracknál — számolni kell ió termés eseten gyümölcsritkílással. A kert dísze a csüngő ágú fa A pihenőkertek. parkok díszítésére az utóbbi időben egyre gyakrabban használják a csüngő ágú fákat, melyek különleges formájukkal telhiv.iák magukra a figyelmet. kedvesek, érdekesek. egvik-másik szinte komikus hatású. A keiteknek egyedi ielleget adnak, szélben ringatózó, könnyű ágaik mozgalmasak, vidámaík. Esetükben az a legfőbb veszély. hogy az ember hajlamos velük teleültetni a kertet. s ezzel elrontja a kívánt hatást. A szomorúfák szinte kivétel nélkül kerti változatok, a természetben nem fordulnak elő. ezért kissé idegenszerűek. Azt az egyetlen fát. amit kiválasztottunk, használjuk arra. hogy hangsúlyozzuk vele a kertnek egy bizonyos részét, feloldjuk vele az épület mei-evségét. A kisebb kertekben a kis koronájú kecskefüz, borsófa. mogyoró, szomorúnyír ültethető. a japánakác. kár is. a szil csüngő ágú változata már nagyobb szabad teret igényei. de itt kell elhelyezni a bükk. a gyertyán, a szomorúfűz és a csüngő ágú fenyők többségét is. Telepítéskor vegyük figyelemtje. hogy ezek a fák sokkal igényesebbek az alapfa.ioknál. ezért lehetőleg l'öldlabdásan vásároljuk őket. az ültetőgödör aljára tegyünk érett trágyát, ne ültessünk széljárta helyre, rendszeresen öntözzük, es ne legyünk türelmetlenek. mert valameny. nyi valtozat lassan no Dr. Tóth Mihály megyei főkerfesz