Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

4 „ Csütörtök, 1983. júnins 2. Védik a víz minőségét Az OVH sajtótájékoztatója Javult a Duna. a korábban erősen szennyezett Sajó és a Hernád vizének minősége. a Bodrogon és a Zalan még folytatódott a romlás, ám folyóink összességében mégis sikerült megállítani a vízszennyeződés növekedését — mondotta szerdán az Országos Vízügyi Hivatalban tartott sajtótájékoztatón Alföldi László főosztályvezető. Kitért arra is hogy a talaj mélyebb rétegeiben rejtőző vízhez nem jut el a szennyeződés, de a felszínhez közeli talajvíz nitráttanalma növekedést mutat, s ezért további határozott lépéseket kell tenni ennek megállítására. Folytatni kell tehát a települések szennyesatorna-hálozatának és tisztítótelepeinek kiépítését, s szélesebb körű ellenőrzésekkel kell megakadályozni azt, hogy a vezetékes ivóvízzel rendelkező lakóházak tulajdonosai a régi kutat használják szennyvízszikkasztónak, mert így közvetlenül a talajvízbe kerül a szennyeződés. A jelenlegi tervidőszakban 21 milliárd forintot költenek vízvédelmi beruházásokra. Az első két évben megvalósult létesítmények hatására csökkent vizeink szervesanyag-, olajés zsírszennyezése, s megállt az ammóniumszennyeződés növekedése. Elmondta, hogy nemzetközi viszonylatban is korszerű kárelhárító szervezetet hoztak létre a rendkívüli szennyeződések gyorsabb megszüntetesére. Az utóbbi két évben 425 esetben történt rendkívüli vízszennyeződés, s az esetek 40 százalékában olaj, 23 százalékában bomló szerves anyagok kerültek a Vízbe. A folyók és a tavak szennyezési eseteinek egyharmadánál pedig halpusztulás is történt. A kárelhárító szervezet új módszereket dolgozott ki és korszerű felszereléseket szerzett be az olaj és egyéb szenynyezőanyagok gyors eltávolítására, a káros mérgező anyagok közömbösítésére. Szakszervezeti megbeszélések Az ágazat üzemeinek gazdálkodásában elért eredményeket és a további tennivalókat tekintette at szerdai ülésén az Építők Szakszervezetének központi vezetősége. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a szakszervezeti testületek nyújtsanak több segítséget a minőség javításához, az anyag- és energiatakarékossághoz, az exportra jobban ösztönző anyagi érdekeltség kialakításához. Szerdai ülésén a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége az iparágban foglalkoztatott értelmiség helyzetét a Bőr-, Cipó- és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesülettel közösen vitatta meg, és határozatot hoztak arra. hogy a szakszervezet a jövőben fordítson fokozott figyelmet főként a fiatal műszakiak, közgazdászok és más diplomások munkakörülményeinek javítására, sajátos eszközeivel segítse szakmai előmenetelüket. Gyógyító újítások Aki feküdt már kórházban, annak ismerős a következő szituáció. Valamelyik beteg megnyomja az agya fölött levő csöngő gombját, az ápolónő — hallva a hívó hangot —, minden dolgát felreteve elkezdi kutatni, vajon kinek van szüksége segítségre. Bekukkant minden kórterembe, sorra kérdezgeti a betegeket. míg végül rátalál arra, aki csöngetett. A beteg türelmetlen, inert nem tereim azonnal ágya mellett a ..mente angyal", az ápolónő mert ezernyi teendőjétől lopja el az idót a fölösleges keresgéles. Ha a néhány szegedi klinikán már működő elektromos nővérhívót látja az ember, amely táblán jelzi azt is, melyik ágyhoz várják az ápolónőt, az jut eszébe: hogy nem alkalmazzák ezt mindenhol? De száimos. helyben született ötlet, új műtéti eljárás, eredményesebb gyorsabb vizsgálati módszer, sok új eszköz és anyag teszi sikeresebbé az egyegy fekvőbeteg-intézetben dolgozók gyógyító munkáját, míg máshol nélkülözik ezeket a hasznos újításokat. Hogy az egész egészségügy közkincsévé váljanak a feltalálók már valahol bevált ötletei, az idén is megrendezte a SZOTE újítási bizottsága és a Csongrád megyei tanács vb egészségÜgyi osztálya a dél-magyarországi egészségügyi újítók és feltalálók fórumát. A bemutatón Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye mintegy 100 egészségügyi dolgozója ismertette demonstrációs poszter előadások formájában az utóbbi három évben elfogadott, ma is éló egészségügyi újítását, találmányát, felkínálva őket társadalmi és egyéni hasznosításra. Az é-dé'lödés nem is maradt el: csaknem 350-en vettek részt ezen a „börzén". A rendezvény után dr. Faredin Imre professzorral, a SZOTE újítási bizottságának elnökével beszélgettem arról, elérle-e célját az idei fórum, milyen újdonságok keltették a legnagyobb figyelmet, sima-e a megvalósulás, a sorozatgyártás útja? Ha csupán az lett volna * cél. hogy a bemutatandó ujítasoknatc. találmányoknak csináljanak propagandát, elegendő lett volna csupán kiállítást rendezni. Itt többről van szó: az úgynevezett, IiP-elöadasyk módszere léb'itővi.JtS2i,.4t szemelyes mfgfmgciofstprét is, igy alkalom kínálkozott a szakmai ismeretek bővítésére. a társszakmák együttműködésének megteremtésére is. Emellett természetesen kivitelezők jelentkezését is várták az újitók: meghívták a rendezvényre az OMKER, a MEDICOR, a KIOSZ képviselőit. Sajnos, nem sok vállalkozó akadt. A vállalatok kisszériás gyártásra nem kaphatók. talán a kisiparosok körében lehetne könnyebben támogatóra találni. Egyelőre a menedzserhiány a kerékkötője az újításoknak. Aki kitalált valamit, az el is készítette a prototípust, átadná a műszaki leírást, de általában nincs kinek. Az orvosok, technikusok megtették „ magukét azzal, hogy munkaidőn és munkaköri kötelességükön túl valamilyen eszközt vagy módszert továbbfejlesztettek — végül is a gyógyítandó emberek érdekeben, A Szegeden bemutatott találmányok mindegyike hasznos az egesaségügy valamelyik területén. Az egyetemi oktatást segítő újítások között megemlítjük dr. Minker Emil professzornak a gyógyszer szervezeten belüli útját szemléltető gépét. A masina azon szerencsések közé tartozik, amelynek gyártására sikerült kivitelezőt találni. Ugyancsak a medikusképzést segíti dr. Herczeg János sebészeti csomózást oktató táblája, és dr. Salgó Ki Tegnap, szerdán a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányságon parancsnoki értekezletet tartottak. A belügyminiszter Molnár István rendőr ezredest, főkapitányhelyettest nyugállományba helyezte, ez alkalomból az Elnöki Tanács Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Földesi Jenő. határőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes adta át. A belügyminiszter dr. Földvári Lászlót a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vezető helyettesévé és rendőr alezredessé nevezte ki. A parancsnoki értekezleten megjelent dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. László különleges fonendoszkopja. A gyógyítás műtéti területén hozott ujat a szentesi dr. Badó Zoltán és dr. Tari Gábor főorvos vezette kutatócsoport: a baleseti lábtörések, ízületi sérülések uj műtéti kezelését szabadalomként is elfogadták. A szegedi fórumon a bíráló bizottság a Csongrád megyeiek közül nekik ítélte az első díjat találmányukért. A röntgenlaboratörium tevékenységében hozott változást több. SZOTE-h született újítás is. Dr. Mezei Géza. ' dr. Lán'g Jenő és dr. Faredin Imre es munkatársaik valamennyien olyan — vizsgálatokhoz szükséges — anyagokat állítottak elő, illetve nyertek vissza, amelyeket eddig valutáért kellett megvásárolniuk. Az egyetemről származó találmányok sorában első díjat kapott az elektrodinamikai műhely dolgozója. Maróti Lajos elektronikus nővérhívójáért, a második díjat dr. Láng Jenőnek, a harmadikat sugárvédő ólomtakarás és egy testkörfogatot mérő és rajzoló berendezés készítéséárt dr. Treer Tivadarnak és munkatársainak ítélték oda. A gyógyászati és laboratóriumi eszközök kategóriájában nagy érdeklődést keltett a kecskeméti orvosok többcélú hasznosításra átalakított fotométere, a vércso-port-se.erológi ai vizsgáló asztal, vagy a szegedi dr. Tóth Kása Izabella és dr. Húsz Sándor hideg-meleg provokáló készüléke. Rengeteg fejtörés, idő. elhivatottság, szükségeltetik ahhoz, hogy bárki saját szakmájában valami újat találjon ki. Külön elismerés illeti azt, akinek napi gyógyító munkája mellett marad energiája az effélére is. Hogyan állunk az elismerés anyagi oldalával? Amint Faredin professzortól megtudtuk: a SZOTE vezetői jelentős összeget áldoznak az újítások dotálására. Kilenctagú bizottság minősíti a benyújtott munkákat, és jelentőségük szerint díjazza is őket. Nemrégiben látott napvilágot az újítási és találmányi jogszabályok korszerűsített változata, amelyre dr. Telegdy Gyula professzor is utalt a szegedi fórumon bevezető beszédében. Az új szabályok szerint a minisztérium is jutalmazhatja — bőkezűbben — az arra érdemes alkotó embereket. Azokat, is, akiknek értékes ötletei révén nem kevesebbet, mint egészségünket nyerjük vissza. Chikán Ágnes Az áprilisi határozat jegyében Országos célok - helyi feladatok A

munkasikerek, az örömök, a sikertelenségek, vagy keserüsegek egyaránt közvetlenül erzódnek a pártái opszervezetek munkájában. A gyakorlatban ugyanis ott ellenőrzik a partmunka irányításit, módszeret és eredményesseget. Ez folyamatosan javult az elmúlt esztendőkben, amint erre az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi határozata is rámutatott: „A pártszervek és -szervezetek eredményes erőfesziteseket tettek irányító, ellenőrző tevékenységük fejiesztésere. A pártmunkát azonban még mindig sok formális, bürokratikus vonás terheli." Az alapszervezetek tevékenységének színvonalára alapvetően kihat, hogy mennyue ismerik a párt politikáját, képesek-e az egységes értelmezésre és végrehajtásra, működési területükön miként tudják elősegíteni a párt vezető szerepének érvényesülését. Noha a párt politikájának alapvető kérdéseit az alapszervezeték általában Ismerik, mégis tapasztalható több helyen, hogy csak felszínesen foglalkoztak azokkal a határozatokkal, melyek a társadalmi vagy kulturális élet egy-egy részterületére vonatkoznak. Több alapszervezet gondokkal küszködik, amikor a felső pártszervek határozatait — melyek végrehajtásában feladataik vannak — a helyi viszonyokra kell alkalmazniuk. Számosan azonban egyre inkább alkotó módon viszik át a felső pártszervek határozatait saját működési területükre. Az irányító városi, járási és községi pártbizottságok elvi, politikai és módszertani útmutatásai alapján mind több helyen a felső pártszervek határozatait figyelembe véve, kidolgozzák és eredményesen teljesítik a helyi politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális feladatokat. Az alapszervezetek igv a demokratikus centralizmus elveiből fakadó keretek között a politikai kezdeményezés, a döntés végrehajtásának középpontjaivá válnak. Ezt a fejlödest főként az tette lehetővé, hogy az 1980. evi választások alkalmával — több éves, tudatos előkészítő munka eredményeként — az alapszervezeti vezetőségek minőségi cserék következtében tovább erősödtek. Az utóbbi években az irányító pórtbizottságok is nagyobb figyelmet fordítottak az alapszervezeti vezetőségek tagjainak politikai képzésere. továbbképzésére. A jobb politikai felkészültségét, a vezetőségek munkájának hatékonyságát, eredméhVéSéh • szolgálják a megyei pártbizottságok által événté'''szervezett alapszervezetititkári tanfolyamok. Ezeken a pártpolitikai munka éves feladatait dolgozzák feL A XII." kongresszust követően a pártvezetőségek az irányító pártbizottságok tudatos munkája nyomán több intézkedést tettek a pártélet rendszerességének és folyamatosságának továbbfejlesztésére is. de még nem mindenütt elég hatásos a politikánk megvalósításáért folytatott tevékenység. A színvonalbeli eltéréseknek különböző okai vannak, összefüggnek az alapszervezet tagságának, vezetőségének összetételével, képzettségével, valamint az alapszervezetek, irányító pártszervek munkájával is. Márpedig napjainkban különösen fontos, amit az áprilisi határozat így ír elő: „Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mire törekszik a párt, mit helyesel és mit ellenez." Kialakult az a jó gyakorlat, hogy az alapszervezetek jellegüknek megfelelően, konkrét, végrehajtható feladatterveket készítenek, a közvetlenül a működési területüket érintő átfogó határozatoknak alapján. Így történt ez a káder- és személyzeti munkáról, a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről, illetve az építőipar feladatairól szóló központi bizottsági határozatok kapcsán. A működési területnek megfelelően, a pártalapszervezeti munka középpontjában — a XII. kongresszus óta fokozatosan — az objektív körülményeknek megfelelően, a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása áll. A megyék ipari és mezőgazdasági üzemeiben működő pártalapszervezeteknél felerősödött a gazdaságpolitikai tevékenység, erősödött a pártellenőrzés. Észrevehetően fejlődött a közgazdasági szemlélet, az alapszervezetek behatóbban foglalkoznak gazdasági, termelési feladatokkal. A fejlődést mutatja az egyre szélesebb körű gazdaságpolitikai agitációs és propagandamunka is. Sokoldalúan ellenőrzik a gazdaságpolitikai termelési feladatok végrehajtását. A gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatása mellett gyakorlattá vált. hogy vezetőségi ülésen és párttaggyűlésen a termelési felelős, pártcsoportbizalmi vagy kommunista szakszervezeti tisztségviselő ad szamot a termelőmunka eredmenyeiről es gondjairol. Az alapszervezete^ többet eredmenyesebbt.w foglalkoznak a gazdasagos termekszerkezet Kialak.tásaval, a rugalrnasabo termékváltással, a műszaki fejlesztéssel, a munkaerő-átcsoportosítással és a takarékosabb gazdálkodással. Fokozottabb figyelmet fordítanak az üzemi demokrácia íejlesztesére, ám még mindig nem hasznaijak ki elegge az ebben rejlő lehetósegeket. Károsan hat vissza, hogy a termelési tanácskozások iránt még mindig nem kielégítő az érdeklődés. Ez egyarant annak a következménye is, hogy a tanácskozások előkészítését több vállalatnál csupán u szakszervezet és a gazdasági vezetők feladatának tekintik. Pedig ez éppúgy beletartozik a pártalapszervezetek tevékenységébe, mint az, hogy segítséget adjanak a gazdasági vezetőknek az egyszemélyi felelősségük, vezetői jogkörük gyakorlásához. Ez elsősorban abban jut kifejezésre, hogy a politikai munka eszközeivel igyekeznek megteremteni a munka feltételeit, szervezettségét, a munkafegyelmet szilárdító intézkedések eredményes végrehajtását. Rendszeresen figyelemmel kísérik a gazdasági vezetők politikai tevékenységét, értékelik emberi magatartásukat, véleményezik munkájukat. Az elemző, feltáró munka, a vita. a parttagok véleményének, észrevételeinek figyelembevétele kell, hogy jellemezze az alapszervezeti munkaterv elkésziteset. Az ' egyik legfontosabb elv: csak annyi és olyan napirendet lehet tervezni, amit — ha erőfeszítéssel is — meg tudnak valósítani. A munkatervek nem lehetnek öncélúak. Állandóan és szoros kapcsolatban kell állniuk az élettel, a gyakorlattal — amint arról az áprilisi KB-határozat is szól: „A pártfórumokon, taggyűléseken több kózerdekü és a tagságot erdeklő kérdést kell napirendre tűzni." Az utóbbi években tovább fejlődött a vezetőségek kollektív munkája es a tagok egyéni felelőssége. A reszortból adódó feladatokat az irányító pártszervek segítségével egyértelműbbé tettek. Gyakori a reszortvezetők rendszeres felkészítése az időszerű feladatok végrehajtására, a reszortmunkával összefüggő kérdések értelmezésére. Többségük cjnállóan és nagy felelősséggel latja él' á munkáját. Általánosan is elmondható, hogy az irányító párt bizottságok tüd-Jtos munkájának eredményeként is, az alapszervezetekben nagyobb figyelmet fordítanak a taggyűlések politikai es szervezeti előkészítésére. Így a taggyűlések egyre több helyen tesznek eleget annak a követelménynek, hogy az együttgondolkodás és az egységes cselekvés kialakításának alkotó műhelyei legyenek. Mindinkább megfelelnek szerepüknek, hogy a kommunisták politikai, eszmei és cselekvési egységét teremtő fórumokká váljanak, megoldják a párttagság rendszeres tájékoztatását. Ott folyik igazán jól ez a munka, ahol az alapszervezeti vezetőségek minden esetben számot adnak a párttagságnak a két taggyűlés közötti munkáról, a taggyűléseket vitafórumokká igyekeznek fejleszteni, amelyen a párttagság szóvá teheti észrevételeit, javaslaíait és kérdéseire mindenkor érdemi választ kap. E

gyértelművé vált szinte mindenütt annak felismerése, hogy az aktívabb pártcsoportélet feltételeinek megteremtése jól szolgálja a színvonalasabb alapszervezeti munkát és vele a kommunisták személyes felelősségét. Mindinkább kialakul az a helyes gyakorlat, hogy két taggyűlés között összehívják a pártcsoportbizalmikat, tájékoztatják, informálják őket az időszerű politikai, gazdasági eseményekről, meghatározzák számukra a konkrét feladatokat. A továbblépés legfontosabb teendője, hogy olyan munkastílus alakuljon ki, amelynek alapján a pártcsoportok nagyobb 'szereoet kapnak a párt tömegkapcsolatának erősítésében. Segíteni kell őket, hogy terjeszszék. népszerűsítsék, ha kell, védelmezzék a párt politikáját, erősítsék, értessék meg a helyi feladatok indítékait és végrehaj- i tásuk szükségességét. Ez különben is minden párttag kötelessége, rajtuk múlik, hogy a tömegek mennyire értik és követik politikánkat. S rajtuk múlik, hogy ebben az alapszervezetekben milyen légkör uralkodik, amelynek nagy szerepe van a párt egész életében. Dr. Arató András Kemény Gáborra Szarvason, szerdán emlékünnepséget rendeztek Kemény Gábor Kossuth-díjas pedagógus és neveléstudományi író születésének 100. évfordulója alkalmából. Szülővárosának tisztelgő lakói megkoszorúzták a Tessedik Sámuel Muzeum falán elhelyezett emléktáblát, majd az óvónőképzőben felidézték a művelődéspolitikus alakját, méltatták munkásságát. Kemény Gábor gyermek- és ifjú éveit töltötte szülőfalujában, s Tessedik egykori iskolájában, az ak; kori evangélikus gimnáziumban tanult nyolc évig — ez az épület a mai Tessedik múzeum. Később az önképzőköri „Zsengék" című lap szerzőjeként és szerkesztőjeként készült a tudóspálvára. _ A