Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

4 „ Csütörtök, 1983. júnins 2. Védik a víz minőségét Az OVH sajtótájékoztatója Javult a Duna. a koráb­ban erősen szennyezett Sajó és a Hernád vizének minő­sége. a Bodrogon és a Za­lan még folytatódott a rom­lás, ám folyóink összessé­gében mégis sikerült meg­állítani a vízszennyeződés növekedését — mondotta szerdán az Országos Vízügyi Hivatalban tartott sajtótá­jékoztatón Alföldi László főosztályvezető. Kitért arra is hogy a talaj mélyebb rétegeiben rejtőző vízhez nem jut el a szennyeződés, de a felszínhez közeli ta­lajvíz nitráttanalma növe­kedést mutat, s ezért további határozott lépéseket kell tenni ennek megállítására. Folytatni kell tehát a tele­pülések szennyesatorna-há­lozatának és tisztítótelepei­nek kiépítését, s szélesebb körű ellenőrzésekkel kell megakadályozni azt, hogy a vezetékes ivóvízzel rendel­kező lakóházak tulajdonosai a régi kutat használ­ják szennyvízszikkasztónak, mert így közvetlenül a ta­lajvízbe kerül a szennye­ződés. A jelenlegi tervidőszak­ban 21 milliárd forintot költenek vízvédelmi beru­házásokra. Az első két év­ben megvalósult létesítmé­nyek hatására csökkent vi­zeink szervesanyag-, olaj­és zsírszennyezése, s meg­állt az ammóniumszennye­ződés növekedése. Elmondta, hogy nem­zetközi viszonylatban is kor­szerű kárelhárító szerveze­tet hoztak létre a rendkívüli szennyeződések gyorsabb megszüntetesére. Az utóbbi két évben 425 esetben történt rendkívüli vízszennyeződés, s az ese­tek 40 százalékában olaj, 23 százalékában bomló szer­ves anyagok kerültek a Vízbe. A folyók és a tavak szennyezési eseteinek egy­harmadánál pedig halpusz­tulás is történt. A kárelhá­rító szervezet új módszere­ket dolgozott ki és korszerű felszereléseket szerzett be az olaj és egyéb szeny­nyezőanyagok gyors eltávo­lítására, a káros mérgező anyagok közömbösítésére. Szakszervezeti megbeszélések Az ágazat üzemeinek gaz­dálkodásában elért eredmé­nyeket és a további tenni­valókat tekintette at szer­dai ülésén az Építők Szak­szervezetének központi ve­zetősége. Az ülés résztvevői hang­súlyozták, hogy a szakszer­vezeti testületek nyújtsanak több segítséget a minőség javításához, az anyag- és energiatakarékossághoz, az exportra jobban ösztönző anyagi érdekeltség kialakí­tásához. Szerdai ülésén a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége az ipar­ágban foglalkoztatott értel­miség helyzetét a Bőr-, Cipó- és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesülettel közösen vitatta meg, és határozatot hoztak arra. hogy a szakszervezet a jö­vőben fordítson fokozott fi­gyelmet főként a fiatal mű­szakiak, közgazdászok és más diplomások munkakö­rülményeinek javítására, sajátos eszközeivel segítse szakmai előmenetelüket. Gyógyító újítások Aki feküdt már kórház­ban, annak ismerős a kö­vetkező szituáció. Valame­lyik beteg megnyomja az agya fölött levő csöngő gombját, az ápolónő — hall­va a hívó hangot —, min­den dolgát felreteve elkezdi kutatni, vajon kinek van szüksége segítségre. Bekuk­kant minden kórterembe, sorra kérdezgeti a betege­ket. míg végül rátalál arra, aki csöngetett. A beteg tü­relmetlen, inert nem tereim azonnal ágya mellett a ..mente angyal", az ápoló­nő mert ezernyi te­endőjétől lopja el az idót a fölösleges keresgéles. Ha a néhány szegedi klinikán már működő elektromos nővérhívót látja az ember, amely táblán jelzi azt is, melyik ágyhoz várják az ápolónőt, az jut eszébe: hogy nem alkalmazzák ezt min­denhol? De száimos. hely­ben született ötlet, új mű­téti eljárás, eredményesebb gyorsabb vizsgálati mód­szer, sok új eszköz és anyag teszi sikeresebbé az egy­egy fekvőbeteg-intézetben dolgozók gyógyító munká­ját, míg máshol nélkülözik ezeket a hasznos újításokat. Hogy az egész egészség­ügy közkincsévé váljanak a feltalálók már valahol be­vált ötletei, az idén is meg­rendezte a SZOTE újítási bizottsága és a Csongrád megyei tanács vb egészség­Ügyi osztálya a dél-magyar­országi egészségügyi újítók és feltalálók fórumát. A be­mutatón Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megye mintegy 100 egészségügyi dolgozója ismertette de­monstrációs poszter előadá­sok formájában az utóbbi három évben elfogadott, ma is éló egészségügyi újítá­sát, találmányát, felkínál­va őket társadalmi és egyé­ni hasznosításra. Az é-dé'­lödés nem is maradt el: csaknem 350-en vettek részt ezen a „börzén". A rendezvény után dr. Faredin Imre professzorral, a SZOTE újítási bizottsá­gának elnökével beszélget­tem arról, elérle-e célját az idei fórum, milyen újdon­ságok keltették a legna­gyobb figyelmet, sima-e a megvalósulás, a sorozat­gyártás útja? Ha csupán az lett volna * cél. hogy a bemutatandó ujítasoknatc. találmányok­nak csináljanak propagan­dát, elegendő lett volna csupán kiállítást rendezni. Itt többről van szó: az úgy­nevezett, IiP-elöadasyk mód­szere léb'itővi.JtS2i,.4t sze­melyes mfgfmgciofstprét is, igy alkalom kínálkozott a szakmai ismeretek bővíté­sére. a társszakmák együtt­működésének megteremtésé­re is. Emellett természete­sen kivitelezők jelentkezé­sét is várták az újitók: meghívták a rendezvényre az OMKER, a MEDICOR, a KIOSZ képviselőit. Saj­nos, nem sok vállalkozó akadt. A vállalatok kisszé­riás gyártásra nem kapha­tók. talán a kisiparosok kö­rében lehetne könnyebben támogatóra találni. Egyelőre a menedzserhiány a kerék­kötője az újításoknak. Aki kitalált valamit, az el is ké­szítette a prototípust, átad­ná a műszaki leírást, de általában nincs kinek. Az orvosok, technikusok megtették „ magukét azzal, hogy munkaidőn és munka­köri kötelességükön túl va­lamilyen eszközt vagy mód­szert továbbfejlesztettek — végül is a gyógyítandó em­berek érdekeben, A Szege­den bemutatott találmányok mindegyike hasznos az egesaségügy valamelyik te­rületén. Az egyetemi oktatást se­gítő újítások között meg­említjük dr. Minker Emil professzornak a gyógyszer szervezeten belüli útját szemléltető gépét. A masi­na azon szerencsések közé tartozik, amelynek gyártá­sára sikerült kivitelezőt ta­lálni. Ugyancsak a medikus­képzést segíti dr. Herczeg János sebészeti csomózást oktató táblája, és dr. Salgó Ki Tegnap, szerdán a Csong­rád megyei Rendőr-főkapi­tányságon parancsnoki érte­kezletet tartottak. A belügy­miniszter Molnár István rendőr ezredest, főkapitány­helyettest nyugállományba helyezte, ez alkalomból az Elnöki Tanács Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Földesi Jenő. ha­tárőr vezérőrnagy, belügy­miniszter-helyettes adta át. A belügyminiszter dr. Földvári Lászlót a Csongrád megyei Rendőr-főkapitány­ság vezető helyettesévé és rendőr alezredessé nevezte ki. A parancsnoki értekezle­ten megjelent dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára. László különleges fonen­doszkopja. A gyógyítás mű­téti területén hozott ujat a szentesi dr. Badó Zoltán és dr. Tari Gábor főorvos ve­zette kutatócsoport: a bal­eseti lábtörések, ízületi sé­rülések uj műtéti kezelését szabadalomként is elfogad­ták. A szegedi fórumon a bíráló bizottság a Csong­rád megyeiek közül nekik ítélte az első díjat találmá­nyukért. A röntgenlabora­törium tevékenységében ho­zott változást több. SZO­TE-h született újítás is. Dr. Mezei Géza. ' dr. Lán'g Jenő és dr. Faredin Imre es mun­katársaik valamennyien olyan — vizsgálatokhoz szükséges — anyagokat állí­tottak elő, illetve nyertek vissza, amelyeket eddig va­lutáért kellett megvásárol­niuk. Az egyetemről szár­mazó találmányok sorában első díjat kapott az elektro­dinamikai műhely dolgozó­ja. Maróti Lajos elektroni­kus nővérhívójáért, a má­sodik díjat dr. Láng Jenő­nek, a harmadikat sugárvé­dő ólomtakarás és egy test­körfogatot mérő és rajzoló berendezés készítéséárt dr. Treer Tivadarnak és mun­katársainak ítélték oda. A gyógyászati és labora­tóriumi eszközök kategóriá­jában nagy érdeklődést kel­tett a kecskeméti orvosok többcélú hasznosításra át­alakított fotométere, a vér­cso-port-se.erológi ai vizsgáló asztal, vagy a szegedi dr. Tóth Kása Izabella és dr. Húsz Sándor hideg-meleg provokáló készüléke. Rengeteg fejtörés, idő. elhivatottság, szükségeltetik ahhoz, hogy bárki saját szakmájában valami újat találjon ki. Külön elismerés illeti azt, akinek napi gyó­gyító munkája mellett ma­rad energiája az effélére is. Hogyan állunk az elisme­rés anyagi oldalával? Amint Faredin professzortól meg­tudtuk: a SZOTE vezetői jelentős összeget áldoznak az újítások dotálására. Ki­lenctagú bizottság minősíti a benyújtott munkákat, és jelentőségük szerint díjazza is őket. Nemrégiben látott napvi­lágot az újítási és találmá­nyi jogszabályok korszerű­sített változata, amelyre dr. Telegdy Gyula professzor is utalt a szegedi fórumon be­vezető beszédében. Az új szabályok szerint a minisz­térium is jutalmazhatja — bőkezűbben — az arra ér­demes alkotó embereket. Azokat, is, akiknek értékes ötletei révén nem keveseb­bet, mint egészségünket nyerjük vissza. Chikán Ágnes Az áprilisi határozat jegyében Országos célok - helyi feladatok A munkasikerek, az örömök, a siker­telenségek, vagy keserüsegek egy­aránt közvetlenül erzódnek a párt­ái opszervezetek munkájában. A gyakorlat­ban ugyanis ott ellenőrzik a partmunka irányításit, módszeret és eredményesse­get. Ez folyamatosan javult az elmúlt esz­tendőkben, amint erre az MSZMP Köz­ponti Bizottságának áprilisi határozata is rámutatott: „A pártszervek és -szerveze­tek eredményes erőfesziteseket tettek irá­nyító, ellenőrző tevékenységük fejiesztése­re. A pártmunkát azonban még mindig sok formális, bürokratikus vonás terheli." Az alapszervezetek tevékenységének színvonalára alapvetően kihat, hogy mennyue ismerik a párt politikáját, ké­pesek-e az egységes értelmezésre és vég­rehajtásra, működési területükön miként tudják elősegíteni a párt vezető szerepé­nek érvényesülését. Noha a párt politikájának alapvető kérdéseit az alapszervezeték általában Is­merik, mégis tapasztalható több helyen, hogy csak felszínesen foglalkoztak azok­kal a határozatokkal, melyek a társadalmi vagy kulturális élet egy-egy részterületére vonatkoznak. Több alapszervezet gondok­kal küszködik, amikor a felső pártszervek határozatait — melyek végrehajtásában feladataik vannak — a helyi viszonyokra kell alkalmazniuk. Számosan azonban egyre inkább alkotó módon viszik át a felső pártszervek határozatait saját műkö­dési területükre. Az irányító városi, járási és községi pártbizottságok elvi, politikai és módszer­tani útmutatásai alapján mind több helyen a felső pártszervek határozatait figyelem­be véve, kidolgozzák és eredményesen tel­jesítik a helyi politikai, gazdasági, ideoló­giai és kulturális feladatokat. Az alapszer­vezetek igv a demokratikus centralizmus elveiből fakadó keretek között a politikai kezdeményezés, a döntés végrehajtásának középpontjaivá válnak. Ezt a fejlödest fő­ként az tette lehetővé, hogy az 1980. evi választások alkalmával — több éves, tuda­tos előkészítő munka eredményeként — az alapszervezeti vezetőségek minőségi cserék következtében tovább erősödtek. Az utóbbi években az irányító pórtbi­zottságok is nagyobb figyelmet fordítot­tak az alapszervezeti vezetőségek tagjai­nak politikai képzésere. továbbképzésére. A jobb politikai felkészültségét, a vezető­ségek munkájának hatékonyságát, eredmé­hVéSéh • szolgálják a megyei pártbizottsá­gok által événté'''szervezett alapszervezeti­titkári tanfolyamok. Ezeken a pártpoliti­kai munka éves feladatait dolgozzák feL A XII." kongresszust követően a pártveze­tőségek az irányító pártbizottságok tuda­tos munkája nyomán több intézkedést tet­tek a pártélet rendszerességének és folya­matosságának továbbfejlesztésére is. de még nem mindenütt elég hatásos a politi­kánk megvalósításáért folytatott tevé­kenység. A színvonalbeli eltéréseknek kü­lönböző okai vannak, összefüggnek az alapszervezet tagságának, vezetőségének összetételével, képzettségével, valamint az alapszervezetek, irányító pártszervek munkájával is. Márpedig napjainkban kü­lönösen fontos, amit az áprilisi határozat így ír elő: „Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mire törekszik a párt, mit helyesel és mit ellenez." Kialakult az a jó gyakorlat, hogy az alapszervezetek jellegüknek megfelelően, konkrét, végrehajtható feladatterveket ké­szítenek, a közvetlenül a működési terü­letüket érintő átfogó határozatoknak alap­ján. Így történt ez a káder- és személyzeti munkáról, a mezőgazdaság továbbfejlesz­téséről, illetve az építőipar feladatairól szóló központi bizottsági határozatok kap­csán. A működési területnek megfelelően, a pártalapszervezeti munka középpontjában — a XII. kongresszus óta fokozatosan — az objektív körülményeknek megfelelően, a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtá­sa áll. A megyék ipari és mezőgazdasági üzemeiben működő pártalapszervezeteknél felerősödött a gazdaságpolitikai tevékeny­ség, erősödött a pártellenőrzés. Észrevehe­tően fejlődött a közgazdasági szemlélet, az alapszervezetek behatóbban foglalkoz­nak gazdasági, termelési feladatokkal. A fejlődést mutatja az egyre szélesebb körű gazdaságpolitikai agitációs és pro­pagandamunka is. Sokoldalúan ellenőrzik a gazdaságpolitikai termelési feladatok végrehajtását. A gazdasági vezetők rend­szeres beszámoltatása mellett gyakorlattá vált. hogy vezetőségi ülésen és párttag­gyűlésen a termelési felelős, pártcsoport­bizalmi vagy kommunista szakszervezeti tisztségviselő ad szamot a termelőmunka eredmenyeiről es gondjairol. Az alap­szervezete^ többet eredmenyesebbt.w foglalkoznak a gazdasagos termekszerke­zet Kialak.tásaval, a rugalrnasabo ter­mékváltással, a műszaki fejlesztéssel, a munkaerő-átcsoportosítással és a takaré­kosabb gazdálkodással. Fokozottabb fi­gyelmet fordítanak az üzemi demokrácia íejlesztesére, ám még mindig nem hasz­naijak ki elegge az ebben rejlő lehetóse­geket. Károsan hat vissza, hogy a terme­lési tanácskozások iránt még mindig nem kielégítő az érdeklődés. Ez egyarant an­nak a következménye is, hogy a tanács­kozások előkészítését több vállalatnál csu­pán u szakszervezet és a gazdasági veze­tők feladatának tekintik. Pedig ez épp­úgy beletartozik a pártalapszervezetek te­vékenységébe, mint az, hogy segítséget adjanak a gazdasági vezetőknek az egy­személyi felelősségük, vezetői jogkörük gyakorlásához. Ez elsősorban abban jut kifejezésre, hogy a politikai munka esz­közeivel igyekeznek megteremteni a mun­ka feltételeit, szervezettségét, a munkafe­gyelmet szilárdító intézkedések eredmé­nyes végrehajtását. Rendszeresen figye­lemmel kísérik a gazdasági vezetők poli­tikai tevékenységét, értékelik emberi ma­gatartásukat, véleményezik munkájukat. Az elemző, feltáró munka, a vita. a parttagok véleményének, észrevételeinek figyelembevétele kell, hogy jellemezze az alapszervezeti munkaterv elkésziteset. Az ' egyik legfontosabb elv: csak annyi és olyan napirendet lehet tervezni, amit — ha erőfeszítéssel is — meg tudnak valósí­tani. A munkatervek nem lehetnek ön­célúak. Állandóan és szoros kapcsolatban kell állniuk az élettel, a gyakorlattal — amint arról az áprilisi KB-határozat is szól: „A pártfórumokon, taggyűléseken több kózerdekü és a tagságot erdeklő kér­dést kell napirendre tűzni." Az utóbbi években tovább fejlődött a vezetőségek kollektív munkája es a tagok egyéni fe­lelőssége. A reszortból adódó feladatokat az irányító pártszervek segítségével egy­értelműbbé tettek. Gyakori a reszortveze­tők rendszeres felkészítése az időszerű feladatok végrehajtására, a reszortmunká­val összefüggő kérdések értelmezésére. Többségük cjnállóan és nagy felelősséggel latja él' á munkáját. Általánosan is el­mondható, hogy az irányító párt bizottsá­gok tüd-Jtos munkájának eredményeként is, az alapszervezetekben nagyobb figyel­met fordítanak a taggyűlések politikai es szervezeti előkészítésére. Így a taggyűlé­sek egyre több helyen tesznek eleget an­nak a követelménynek, hogy az együtt­gondolkodás és az egységes cselekvés ki­alakításának alkotó műhelyei legyenek. Mindinkább megfelelnek szerepüknek, hogy a kommunisták politikai, eszmei és cselekvési egységét teremtő fórumokká váljanak, megoldják a párttagság rend­szeres tájékoztatását. Ott folyik igazán jól ez a munka, ahol az alapszervezeti veze­tőségek minden esetben számot adnak a párttagságnak a két taggyűlés közötti munkáról, a taggyűléseket vitafórumok­ká igyekeznek fejleszteni, amelyen a párt­tagság szóvá teheti észrevételeit, javasla­íait és kérdéseire mindenkor érdemi vá­laszt kap. E gyértelművé vált szinte mindenütt annak felismerése, hogy az aktí­vabb pártcsoportélet feltételeinek megteremtése jól szolgálja a színvonala­sabb alapszervezeti munkát és vele a kommunisták személyes felelősségét. Mindinkább kialakul az a helyes gyakor­lat, hogy két taggyűlés között összehívják a pártcsoportbizalmikat, tájékoztatják, in­formálják őket az időszerű politikai, gaz­dasági eseményekről, meghatározzák szá­mukra a konkrét feladatokat. A továbblé­pés legfontosabb teendője, hogy olyan munkastílus alakuljon ki, amelynek alap­ján a pártcsoportok nagyobb 'szereoet kapnak a párt tömegkapcsolatának erősí­tésében. Segíteni kell őket, hogy terjesz­szék. népszerűsítsék, ha kell, védelmezzék a párt politikáját, erősítsék, értessék meg a helyi feladatok indítékait és végrehaj- i tásuk szükségességét. Ez különben is min­den párttag kötelessége, rajtuk múlik, hogy a tömegek mennyire értik és köve­tik politikánkat. S rajtuk múlik, hogy eb­ben az alapszervezetekben milyen légkör uralkodik, amelynek nagy szerepe van a párt egész életében. Dr. Arató András Kemény Gáborra Szarvason, szerdán emlék­ünnepséget rendeztek Ke­mény Gábor Kossuth-díjas pedagógus és neveléstudo­mányi író születésének 100. évfordulója alkalmából. Szü­lővárosának tisztelgő lakói megkoszorúzták a Tessedik Sámuel Muzeum falán el­helyezett emléktáblát, majd az óvónőképzőben felidéz­ték a művelődéspolitikus alakját, méltatták munkás­ságát. Kemény Gábor gyer­mek- és ifjú éveit töltötte szülőfalujában, s Tessedik egykori iskolájában, az ak; kori evangélikus gimnázium­ban tanult nyolc évig — ez az épület a mai Tessedik múzeum. Később az önkép­zőköri „Zsengék" című lap szerzőjeként és szerkesztője­ként készült a tudóspálvá­ra. _ A

Next

/
Thumbnails
Contents