Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

Kedd, 1983. június 14. 3 Tanácsi vezetők konzultációja Faluvégi Lajos tájékoztatója Időszerű gazdaságpolitikai ' kérdésekről, a hatodik ötéves terv soron levő feladatairól tartott tájékoztatót a fővárosi, a megyei, illetve megyei városi tanácsok általános elnökhelyettesei és tervosztályvezetői részére hétfan Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes. az Országos Tervhivatal elnöke. Elmondta, hogv az 1983 és 1985 között várható külső és belső feltételek nagv követelményeket támasztanak gazdálkodásunkkal szemben. Az elkövetkező időszak fő törekvése, hogy megalapozzuk a kibontakozást. és felerősítsük a gazdaságban az intenzív' fejlődés jegyeit. Mindez megköveteli, hogy a tanácsok is megújítsák gazdasági szervező munkájukat. Főként a lakásprogram végrehajtásában és az energiatakarékosságban kell előbbre lépni. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a program végrehajtása jó úton halad, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy azt a nagyobb fejlődést, amelyet a társadalom a lakásprogramtól vár. csak társadalmi öszszefogással lehet megvalósítani. Az energiagazdálkodás területén ielentős eredmény, hogy egy sor község és város saját erőforrásból kívánja a földgázt bevezetni. A pályázatok közül 12-t már elfogadtak. így ezekbe a településekbe a következő két esztendőben bevezetik a földgázt. A tanácsok ugyancsak sokat tehetnek a másodlagos nyersanyagok és hulladékok hasznosításáért. Folyamatban van a terület- és településfejlesztés irányelveinek kidolgozása, és ezek már a következő években a tanácsok területi tervező munkájában is hasznosíthatók lesznek. A településfejlesztést a jövőben a megyéknek fokozottan a saját gazdasági alapjaikra kell építeniük, így elsősorban a helyi, a vállalati és a szövetkezeti erőforrásokra támaszkodhatnak. Az előadó foglalkozott a telekellátás fejlesztésének fő feladataival, a teljes és hatékony foglalkoztatás helyi teendőivel, valamint a középfokú oktatás feltételeinek javításával is. A hosszú távú tervezésről szólva az Országos Tervhivatal elnöke kiemelte, hogy a fő irányok egyúttal alapul szolgálnak a hetedik ötéves' terv kidolgozásához is. A jövőben a tervező munkában az eddiginél alaposabb párbeszédre törekednek a tanácsi tervezőkkel, és rendszeressé teszik az információcserét. A tájékoztatót konzultáció követte. Többen örvendetes eredményként értékelték. hogy az utóbbi időben javult a telekellátás. Szóvá tették azonban, hogy a családiház-építők nehezen jutnak egyes építőanyagokhoz. (MTI) Munka- és környezetvédelem Szándékok, eszközök, tettek Magyar-finn tudományos együttműködés Pál Lénárdnak, a Magyar j Tudományos Akadémia főtitkárának vezetésével június 6—12-e között akadémiai delegáció tett hivatalos látogatást Finnországban. Az MTA főtitkára és a Finn Tudományos Akadémia elnöke három évre szóló együttműködési munkatervet írt alá. A dokumentum meghatározza a két intézmény, illetve az MTA kutatóintézetei és. a finnországi kutatóhelyek közötti, hosszabb ideje folyó eredményes együttműködés további kutatási terveit, amelyek kiterjednek a természet- és társadalomtudományok 6zámos területére (MTI) Ma még újszerűnek tűnik, hogy együtt emlegetik a munkavédelmet és a környezet kapcsolatát. A két terület pedig mindig is hatott egymásra, még akkor is, ha vannak a munkavédelemnek és a környezetnek speciális részei. A szakszervezetek szerepe is megnőtt a munkavédelem és a környezetvédelem tekintetében, hiszen mindkettő az emberi érdekek védelmét jelenti. A gyors ütemű fejlődés, a technikai haladás nem csupán az újdonságokra hívta föl a figyelmet, hanem a káros hatásokra is. Aligha kell bővebben bizonygatni, hogy a gyártócsarnokok kapui. a gyárak kerítései nem zárják el hermetikusan a környezetet az ott folyó tevékenységtől, azok hatásaitól. A leglényegesebb területeken a munka- és környezetvédelem egymástól függetlenül nem is érthető meg. A gyártási technológia során keletkező porok, gázok, gőzök, vegyi anyagok, a közlekedési „melléktermékek" befolyásolják a levegő minőségét. Tehát nem mondhattuk azt. s nem intézhetjük el annyival a gyártócsarnokban levő állapotokat, hogy speciális védőfelszerelést adunk az ott dolgozó embereknek. A keletkezett szennyező anyagok éppen úgy zavarják a természetben Kikapcsolódást kereső embert, mint azt. aki otthonában szeretne pihenni. Ezért mondják a munka- és környezetvédelemmel foglalkozó szakszervezeti tisztségviselők és e két dések szakértői, hogy a muikahelyi légszennyezések, a víz szennyezések, a gyártáskor keletkezett hulladékok nem ismernek gyárkapukat. Aligha véletlen, hogy nemrégiben a Minisztertanács és a SZOT képviselői közösen tekintették át a munkavédelem aktuális kérdéseit, s az sem véletlen, hogy most Csongrád megyében. Szegeden munka- és környezetvédelmi napokat rendeznek. A munkavédelem területén sokat javult a helyzet, kevesebb az üzemi balesetek száma is. mint korábban. Ez persze önmagában még nem minden, tavaly például 124 ezer baleset történt az ország gyáraiban, környezetünkben is évente 350 dolgozó szenved balesetet. A tények azt is igazolják, hogy az üzemi balesetek egy részét el lehetett volna kerülni, ha jobb és tökéletesebb a gépek védelmi fölszerelése vagy a dolgozó védőeszköze. Sok-sok példát fölsorakoztathatnánk : a balesetek 10— 13~g®2Ul'élUá élRÜTOTH&tő lett volna, ha a munkahelyen megfelelő számban és minőségben állnak rendelkezésre a védőeszközök. S, ha van védőeszköz, azt az előírásoknak megfelelően használnák is a dolgozók, illetve használatukat megkövetelnék a munkavezetők! Gyakran arra hivatkoznak — olykor joggal —, hogy az egyéni védőfelszerelések kényelmetlenek, ezért nem használják. Azt mondják, nehézkesek, kényelmetlenek, nem jók a méretek, sót zavarják az embereket a munkavégzésben. Sokan persze megszokásból panaszkodnak a védőfelszerelésekre, úgy érzik, hogy az „irodákban'' kitalált fölösleges dolgokról van szó. Sok igazság is van ezekben a megjegyzésekben. A védőfelszerelés csak akkor lehét hatásos, ha Valóban megfelel a célnak. Más panaszokat is lehet hallani: egyre dragábbak, gyöngék, minőségük sok kifogásolnivalót hary maga után, s ekkor mondják, jobb lenne, ha nem kellene használni. Néhány konkrét példa: a pébégázpalackok töltőinek nem tudnak acéllemezzel ellátott cipőt* vásárolni, mert sehol sem kapnak. Azt is elmondták, hogy a vízmüvek vezetői hiába rendeltek az utcákon dolgor-ó munkásaiknak színes védőmellényt, a gyártó cég azzal tért ki rendelésük elől, hogy nincs elegendő anyaguk. mert devizájuk nincs az alapanyag megvásárlására. S még egy kirívó példa: a makói téglagyárban olyan sarut adtak a munkásoknak — a békéscsabai központ küldte —, amit a munkahelyen kell pántokkal. csatokkal fölszerelni, hogy egyáltalán szandál legyen belőle. A talpát pedig elhasznált autóabroncsokból szabják, s bizony egy-egy darab megüti az egy kilogrammot is. l-ehet, hogy védelmet nyújt a pacsker, de ember legyen a „talpán ', aki ebben nyolc órán keresztül lépegetni tud. Ilyenek is vannak ... Munka- és környezetvédelem. mondogatjuk gyakran. s eszunkb.p iut, bftúy „embervédelemröl",. van szó tositunk a munkahelyen egyben védeni kívánjuk környezetünket is. Ha valakit baleset ér, nagy-nagy szomorúságot jelent, fájdalmat annak, aki elszenvedte, s bánatot, lelki traumát a hozzátartozóknak is. Mit lehetne tenni? A megelőzés. a balesetek és a környezet szennyezésének a megelőzése a járható út. Ha a bajok megtörténnek, legfeljebb az orvoslás iöhet szóba, de ezzel nem szűrtük ki a szenvedéseket, a bánatokat, a veszteságeket. Csak üdvözölni lehet a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának és mindazoknak a szervezeteknek a törekvéseit, akik valóban teljesíteni szeretnék tiszteletre • méltó föladataikat. s érdekvédelmi tennivalóik között tágabbra nyitják a horizontot. Ha védeni akarják a dolgozók érdekeit. védeni kell az ember munkakörülményeit és a környezetet. G. I. Pierre Székely kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pierre Székely szobrászművésznek kiemelkedő művészi munkássága, valamint a magyar— francia kulturális kapcsolatok előmozdítása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke hétfőn adta át. Jelen volt Korcsog András művelődési államtitkár, Farkasinszky Lajos a Fővárosi Tanács elnökhq. .U'sUfrie. ,„ taviihbá, Bűben Dubois, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) - Szakszervezeti megbeszélés A Magyar Televízió helyzete. fejlesztésének irányai, valamint a művészeti élettel való kapcsolata — ezzel a témával foglalkozott a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége központi vezetősége a Fészek művészklubban tartott, hétfői ülésén. Nagy Richárd, a televízió elnöke szóbeli tájékoztatást adott az ország szemléletének formálásában, közérzetének alakításában rendkívül fontos szerepet játszó intézmény tevékenységéről, a dolgozók munkakörülményeiről. (MTI) Szakigazgatást modell Még az év elején átszervezték, összevonták a komáromi városi tanács osztályait, s ezzel a megyében elsőként létrehozták a kisvárosi modellnek nevezett szakigazgatási szervezetet. Az . átszervezés, a tanácsi munka korszerűsítésének eddigi tapasztalatait ismertették a városi tanácsnál hétfőn rendezett megyei tanácskozáson azzal a szándékkal, hogy a módszert más településeken is hasznosíthassák. Mint elmondták, korábban hét osztálya volt a komáromi tanácsnak, s ezek mindegyike önállóságra rendezkedett be, külön titkárnőt, gépírót, gazdasági elő| adót foglalkoztatott, kúlön! külön iktatott, nyilvántartott stb. Az_ átszervezés nyomán négy osztály maradt: titkárság, a hatósági, a városfejlesztési és gazdálkodási. valamint a művelődési. egészségügyi és sportosztály. Az összevonással megszüntették a tanácsi munkában korábban meglevő átfedéseket, a párhuzamosságokat, s felére csökkent a vezetők száma. Nagyobb lehetőség nyílt a hatósági munka egyszerűsítésére, a korszerű . eszközök alkalmazására is. Az osztályok vezetői főleg várospolitikai döntéseket készítenek elő, a szakigazgatási munka összehangolásával foglalkoznak, az osztályok tagjai pedig — akiknek növelték önállóságukat és felelősségüket — érdemi szakmai munkát végezhetnek. Az átszervezéssel sokkal gyorsabbá vált a lakossági ügyintézés. Tartalékunk a másodtermesztés A

parasztemberek mindenkor családi tanácsot ültek gazdálkodási elképzeléseik fölött. Gondosan számba vették, miből. m«nnyit termeljenek földjeiken. Nem is tehették másként, mert a néhány holdas birtoknak kellett eltartani a gyakorta népes családot. így aztán a föld termőképességét kihasználták, ahogy csak tudták. A késő tavaszon feletetett takarmányok helyére csalamádét vetettek, legeltették a tarlót, s olykor még ezt is elvetették a repce magjával. Kedvelt igavonó állatuk, a szarvasmarha tavasztól k.éső őszig a szántóföldről élt, abrakban alig dúskálhatott. A gondos tervezés a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemnek is sajátja ám a föld kétszeri hasznosításáról már sok gazdaságban lemondanak. S aki keres, elfogadható érvet is talál a lemondás magyarázatára Mezőgazdászok gyakorta hangoztatják, hogy hazánk éghajlati adottságai nem kedveznek a kettős termesztésnek. A nyári hónapokban kevés csapadék áztatja a szántóföldeket, eloszlása sem a legkedvezőbb a nyár elején kelő magoknak, így bizonyos kockázattal jár a kettős termesztés, amit nem mindenki vállal szívesen. A nagyüzemek valójában nem kényszerültek rá korábban a föld többszöri hasznosítására. Elegendő területük volt a termesztéshez, látványosan gyarapodtak a gazdaságok, s a tartalékok föltárására nem kellett idejüket energiájukat vesztegetni. Igazán mostanában került napirendre a gazdálkodás apró részleteinek, tartalékainak föltárása. Gazdasági kényszer az üzemekben, hogy többet termeljenek, olcsóbban állítsák elő az állati termékeket is. így aztán megint sok helyen „felfedezték" a kettős termesztést, pedig voltaképpen csak apáik örökébe léptek. Másutt nehezen tudnak szakítani a beidegződött gyakorlattal. így a kettős termesztés még nem foglalhatta el megérdemelt helyét a termelés szerkezetében. A mezőgazdaság VI. ötéves terve szerint mintegy 200 ezer hektárral kell csökkenteni a szántóföldi szálas és tömegtakarmány-termő területet Az intézkedes célja, hogy szántóföld szabaduljon fel az árunövények termeléséhez. A takarmányok helyén ugyanis lehet termelni búzát. kukoricát, olajos növényeket, s ezek termése kedvezően értékesíthető a világpiacon. A váltásnak persze csak akkor van értelme, ha közben az állati termékek termelése sem csökken. Így a kisebb takarmánytermő területeken kell eltartani a változatlan, vagy növekvő számú állatállományt Nem valótlan a célkitűzés, hiszen emelhetők a takarmányok termésátlagai, a korábbinál lényegesen jobban hasznosíthatók a gyepterületek, s a kettős termesztés is jórészt kiaknázatlan lehetőség. Az ágazati elképzelésekhez eddig nem igazodott a gazdaságok gyakorlata. A tervidőszak első két évében mindössze 40 ezer hektárral csökkent a takarmánytermő terület, s az üzemi vezetők szándékai szerint a jövőben ;em várható lényeges változás. A holtpontról való elmozdulás pedig üzemi érdek is, hiszen számos gazdaság tapasztalata bizonyítja, hogy tömeg takarmányokkal olcsóbban. gazdaságosabban lehet a kérődző állatokat tartani. Másfelől a szántóföldi növények vetésszerkezete is olyan, hogy jelentősen fokozható a kettős termesztés területe. A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint a gazdaságok mintegy 300—400 ezer hektáron termelnek olyan növényeket, amelyek jó előveteményei a másodvetésű kultúráknak. Ezzel szemben az elmúlt esztendőkben csak 100 ezer hektáron fordultak meg kétszer a vetőgépek. A minisztérium felmérése szerint az idén 120—130 ezer hektáron, jövőre 160—170 ezer a tervidőszak végén pedig mintegy kétszázezer hektáron kellene másodvetésü növértyeket termelni ahhoz, hogy az ágazati tervek megvalósuljanak. M

egnyugtathatja az aggályoskodó nagyüzemi vezetőket a számos gazdaságban elért kedvező eredmeny. Az elmúlt évben például 35 ezer hektáron termeltek másodvetésű silókukoricát, s hektáronként 18 tonna termést takarítottak be átlagosan. Ez nem sokkal maradt alatta a fővetésű silókukorica átlagtermésének, ami 2M tonna volt. A növénynemesítók ugyanis olyan kukoric* fajtákat állítottak elő, amelyek 85—90 nap alatt betak® ríthatók silóként, s biztonságos termést adnak. Ezért ja* vasolják az ágazat irányítói, hogy a kétszer hasznosított területek 50—60 százalékát célszerű az úgyneve"«t» szuperkorai kukoricával elvetni. A kettős termesztés lehetősége persze korántsem ennyire korlátozott. Eredményesen termelhető a takarmá nyrepce. az olajretek, a szudánifű, a silócirok. A többféle növény és számos fajtaváltozata egyben azt is kínálja, hogy a szakemberek szűkebb hazájuk éghajlati adottságaihoz legjobban igazodó növényt válasszák ki. A kettős (másod-) termesztés tehát egyik kiaknázatlan, de, könnyen föltárható tartaléka a mezőgazdaságnak. Sikerre persze csak akkor vihető, ha a vállalkozók megfontoltan készülnek rá. s szerepét nem tartjak másodrangúnak. Farkas József Új híd épül a Zagyván Üj , híd épül a Zagyván ott, ahol a folyót a Jászberényi Hűtőgépgyárhoz vezető bekötőút keresztezi. Az új átkelőhely, amelynek cölöpözés! munkái már megkezdődtek « a jelenlegi 24 tonna teherbírású, korszerűtlen keskeny hidat váltja fel. A három nyílású híd teljes szélessége 14 m, teherbírása 80 t lesz, hídszerkezete előregyártott vasbeton elemekből készül. A K.ÉV Metró szolnoki főépítésvezetőségének kivitelezésében épülő hídon 1985 elején indul meg a forgalom, elkészülte után a régi hidat lebontják. Az átépítéssel egy idejűleg az út nyomvonalát is megváltoztatják az éles kanyart kiegyenesítik, és kerékpárutat is létesítenek, hogy megkönnyítsék a két keréken munkába járók közlekedését.