Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 129. szám 1983. június 2., csütörtök Ara: 1,40 forint MSZMP SZEGED VÁRÓ SÍ N Á K L A P J A Hírközlési világév Postai számítóközpont-avatás Ki merné állítani — bár­mennyire is szapuljuk, cse­püljük a postát —, hogy az idehaza joi ismert holló­emblémával jelzett, egész országot behálózó szervezet szolgáltatásai nélkül meg tudna lenni. S persze, nem­csak hogy egesz országot, de egész világot behálózó szer­vezet a posta. Az ENSZ nemzetközi postaszolgálati ügyeiben illetekes szerveze­te. az Egyetemes Postaegye­sület (XJPU) már az 19«4-es bécsi, majd az 1969-es tokiói A számítóközpont gépterme való igazodással mindenütt, így hazánkban is. Nemrégi­ben adta hírül a sajtó azo­kat a politikai fontosságú döntéseket, amelyek a na­gyobb léptékű hazai posta­szolgálati fejlesztéseket szor­galmazzák. Ennek a jövőt célzó, de mindennapjaink „összkomfortját" is megha­tározó intézkedéssorozatnak lépten-nyomon apróbb jeleit tapasztalhatjuk. Gyakran hangzik el az a megállapí­a feltételei. Az új postaépü­let átadásával megnyílt a lehetőség a korszerű techni­ka alkalmazására. Ennek keretében rendeztek tegnap, szerdán avató ünnepséget a Szegedi Postaigazgatóság új központi műszaki épületé­ben. A TPA számítóközpont eb­ben a kiépítendő rendszer­ben Sopron és Pécs után harmadikként lép működés­be. Az új számítóközpont, tás, hogy korszerű munka- melynek munkatermében es üzemszervezés lassan már nyolc képernyős kijelző ke­Atl.l/zxrwck.]hzs.fo'f lű.rA . cvÚKnítÚA. » : 1 __i zii ' : • kongresszusán is loglalko- .eiképzelbetetj^n, .gzámííás-• szülékkel, vagy aüogy zott a postai együttműködés technika nélkiií. S törvény- szakember mbndja. tei nemzetközi jelentőségével és szerűség alól természetszerű- "" "' .'.... a két időszak között az UPU Po6tai Tanulmányozó Taná­csa (CCEP) az említett té­ma jobb „körüljárása'' és megismertetése érdekében memorandumot dolgozott ki a postának, mint gazdasági, társadalmi és kulturális fej­lődés tényezőjének szerepé­ről. Ezt később továbbfej­lesztették és az 1974. évi lau­sanne-i kongresszuson jóvá­hagyták. Most, a hírközlés évének nyilvánított eszten­dőben az 1979-es Rio de Ja­neiro-i kongresszus megbízá­sából kiadott memorandum „járja a világot", hogy rá­irányítsa a figyelmet a pos­taszolgálat fontosságára. A kiadott memorandum többek közt felhívja a kor­mányszervek, a pénzgazdál­leg a posta sem kivétel, s az utóbbi években — bár nem kis áldozatok árán — jelen­tős erőfeszítések történtek a számítástechnika postai al­kalmazására. A Magyar Pos­tánál 1970-ben alakult a szervezés- és a számítástech­nika alkalmazására önálló termi­nállal ellátott számítógép a postaigazgatóság területén Békés, Bács-Kiskun, Csong­rád megye háromszázhúsz postahivatalának tevékeny­ségéről ad naprakész átte­kintést. Egyebek közt — ami a lakosság számára fon­tos kérdés — a távbeszélő­hálózat számítógépes forga­intézet, s ekkor telepítették lomelemzését is elvégzik. En­az első számítógépet 76-ban csatlakozott a KGST-orszá­gok Egységes Számítástech­nikai Rendszer (ESZR) prog­ramjához. A posta vezetése 1980-ban fogadta el az úgy­nevezett TPA-programot, amelynek keretében szak­mára és területre telepített számítóközpontok létesítését rendelte el. Ennek köszön­hetően telepítik a vidéki postaigazgatóságokon az új kodás, az államháztartás és számítógépközpontokat. az országos tervezés felelős vezetőinek a figyelmét min­den országban arra. hogy a távlati elképzeléseknel tel­tét lenül figyelembe kell ven­ni a lakosságnak a postai szolgáltatások iránt fokoza­tosan növekvő igényének a fontosságát. Bár minden or­szágban bizonyos árnyalatok­ban különböznek a postai szolgáltatások, valamennyi­nél alapvető tény, hogy a posta a kommunikáció, a sze­mélyes levelezés, a sajtó, a különböző elektroakusztikai módszerekkel rögzített infor­máció és természetesen kü­lönféle tárgyak továbbításá­nak eszköze. Nem beszélve a pénzforgalomban betöltött fontos szerepéről. Mindeze­ket hosszan lehetne sorolni, s ezzel csak a magatói érte­tődő dolgok lajstromát gya­rapitanánk, s bár a memo­Szegeden már hét évvel ezelőtt felvetődött a gondo­lata a számítástechnika szé­les körű alkalmazásának, ak­kor azonban nem voltak meg nek köszönhetően lehetővé válik újabb telefonvonalak bekapcsolása is, mert a kom­puter segítségével az ész­szerűbb kihasználást bizto­sítják. A jelenlegi ügyvitel­szervezési munkán kívül táv­latokban felhasználható lesz a kiépített rendszer a magas szintű döntéselőkészítéseknél is. A TPA számítóközpontot a Szegedi Postaigazgatóságon tegnap, szerdán Rózsa István bevezetője után dr. Palotás Magda, a posta vezérigaz­gató-helyettese adta át ün­nepélyes keretek között. I. Zs. Százhúszezer tonna szén terven feliil Szövetkezetek a falukéri Ülést tartott a TOT elnöksége Százhúszezer tonna szenet termeltek terven felül a Bor­sodi Szénbányák tizenkét aknájában az év első öt hó­napjában. A borsodi szénre, amely elsősorban a lakosság ellátá­sát szolgálja, nagy szükség is van: az eladása nem okoz gondot a vállalatnak. Külö­nösen megnőtt a kereslete, amióta javult a minősége, kevesebb benne az éghetet­len meddő és magasabb a fűtőértéke. A jobb minőségű szenet jobb áron is tudják értékesíteni. Ez, az év első öt hónapjában mintegy har­mincötmillió forinttal növel­te a nyereséget; másik har­mincötmillió forintos többlet­bevételt pedig az önköltség csökkentésével érték el. A gépek fölösleges járatá­sának megszüntetésével mér­séklődött az energiafelhasz­nálás, a tervszerű javítás eredményeként pedig meg­nőtt az egyes alkatrészek élettartama. (MTI) A mezőgazdasági terme­lőszövétkezetek. a tagság | élet- és munkakörülményei­I nek javítására — a szövet­kezeteken belül és a lakó­területen egyaránt — nö­vekvő erőfeszítéseket tesz­nek. Ez nemcsak kötelessé­gük, hanem alapvető érde­kük is — ezt hangsúlyoz­ták a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksé­gének szerdai ülésén, ame­lyen a falu és a tsz-el« köl­csönhatásának kérdéseit vi­tatták meg. A szövetkezetek azzal. hogv javítják tagiaik hely­zetét. közvetve segítik a falut is, ugyanakkor a falusi környezet fejlesztéséből közvetlenül is kiveszik ré­szüket. Erőfeszítéseket tesz­nek a foglalkoztatás bőví­tésére; a tsz-ek közel fél­millió tagnak és mintegv j 120 ezer alkalmazottnak nyújtanak munkaalkalmat és megfelelő személves jö­vedelmet. A nagyüzemek A tsz-ek lakásalap iáiból a VI. ötéves terv időszaká­ban az előirányzat szerint egymilliárd forintot fordí­tanak egyebek között a fia­talok letelepedésének tá­mogatására. Valamennyi tsz segíti a községe óvoda, bö1­csőde építését, részt vállal­nak az üzlethálózat fejlesz­téséből is. Mind több he­lyen áruszállítással és igen gyakran árubeszerzéssel is felkarolják az alapellátást. Az ülésen szóltak arról is hogy miután a falvak jelentős részében lassúbb lett a település fejlesztése, helyenként romlott a népes­ség megtartó képesség. Az elnökség rámutatott arra: fontos, hogy a három szö­vetkezeti ágazatnak a falvak fejlesztése érdekében kifej­tett tevékenységét a lövő­ben rendszeresebben ele­mezzék, és együttesen ha­tározzák meg a további tennivalókat. A TOT elnöksége az Or­erőforrásai lehetőséget szagos Tervhivatal elöter­nyújtanak a jóléti és szociá- íesztése alapián megvitatta lis gondoskodás bővítésére- a hosszú távú társadalmi­egyebek között arra, hogy gazdasáoi fejlődés irányai­szervezettebbé tegvék az ról szóló tervezetet. es üzem-; étkeztetést. javítsák megtárgyalta a nvugdíjas es a kulturális munkát és na- járadékos tsz-tagók helyze­gyobb támogatást adjanak téről készített elöterjesz­a dolgozók lakásépítéséhez, tést. (MTI) Együttműködés termelésben és a piacokon Szocialista országok közös vállalkozásai Mind sokrétűbbé válik a lő kapacitások lehetővé te- Újabban hasonló komplett szocialista országok gazda- szik az elmúlt húsz sági együttműködése. Az rán Magyarországon árucsere-megállapodások és egyszerű kooperációk mel­lett fokozatosan bővülnek a szocialista országok közös vállalkozásai is. Bár igen sok még a kihasználatlan le­hetőség, számos területen már figyelemre méltó ered­mények születtek. Az együtt­működés formái — az elté­rő körülményeknek megfe­lelően — változatosak. Ma már hagyományos az a forma, amikor a külön­böző szocialista országok egyesítik anyagi erőforrásai­kat, a termelőkapacitások bővítésére. A Lignimpex ev so­telepí­tatt nyárfák hasznosítását. A tervek szerint jövőre már, mintegy 420 ezer űrméter (egy űrméter 0,74 köbmé­terrel egyenlő) papírfát dol­goznak fel Jugoszláviában, s cserébe közel hatvanezer tonna cellulózt szállítanak Magyarországra. A cellulóz jelentős része a szolnoki pa­pírgyárba kerül, ahol a be­fejezéséhez közeledő beru­házással párhuzamosan fo­kozatosan bővítik a terme­lést. A hosszú távú szerző­dés szerint 1985-től a ma­gyar papírfa feldolgozásával évente 80 ezer tonna cellu­Külkereskedelmi jugoszláv partnerével húsz évre szóló hosszú lejáratú együttműködési szerződés keretében részt vesz két ju­goszláviai cellulózgyár re­konstrukciójában. A beru­házás eredményeként bővü­Vállalat lóz érkezik Magyarországra. Nyári akadémia Szegeden Ki ellenőrzi az ellenőrt? Immáron harmadik alka- rására; a vizsgálatoknak lommal rendezi meg a segíteniük kell a vezetést a Szervezési és Vezetési Tu- többi között abban. hogv dományos Társaság megyei megtalálja a takarékos költ­szervezete és ellenőrzési séggazdálkodás módszereit; munkabizottsága nyári aka- egyszóval a belső ellenőrök­démiáiát. A rendezvény, nek a hatékonyság fokozá­amely tegnap szerdán, ün- sa érdekében keil munkál­nepélyes megnyitóval vette kodniuk. kezdetet a Technika Házá- Van még persze tenniva­ban, gazdaságpolitikai cél- ló. hiszen — ahogyan egv randum számos apró részlet- ] kitűzéseink megvalósító- nemrégiben napvilágot lá­re kiterjedően ad ismerete­ket, tájékoztatást és hoz ér­veket, mellyel fel kívánják hívni a figyelmet arra a „hőskorban" elhangzott mon­dásra. amely Sir Rowland Hili nevéhez fűződik „A biz­tos alapokon nyugvó posta hatalmas eszköz lesz a civi­lizáció kezében." Hogy máris az, vitathatat­lan. s fejlesztése egyet je­leni a. kor követelményeihez tázni kell sokhelyütt, hogy mi a belső ellenőrök dolga. A III. nyári ellenőrzési akadémia tematikájának ú.i vonása: lényegesen több! az ellenőrzések módszerta-! náva! foglalkozó előadás és , -- , .. . , konzultáció, mint korábban. [ ben__kltf_rje?ne,­Tegnap a pénzügyi-gazdasá­gi ellenőrzések tapasztala­tairól. a gazdaságpolitika új követelményeiről, vala­mint a vállalati és szövet­kezeti gazdálkodás néhány speciális kérdéséről hallga­sát szolgálja. tott tanulmány is megálla­Amint azt dr. Budai pítja — nem sokat iavult a György, a Szervezési és gazdálkodó szervezetek Vezetési Tudományos Tár- költségérzékenysége. Másféle tott előadásokat az akadé­saság ellenőrzési munkabi- példákat is lehetne mon- mia, mintegv 150 résztvevő­zottságának elnöke elmond- dani. .. A lényeg: a belső je. Ma délelőtt újabb elő­ta, két évvel ezelőtt kidől- ellenőrzésnek a vezetés ra­goztak egy aiánlásterveze- szévé kell válnia mindenütt. tet a szakemberek számára. Hogv mindez megvalósul­Ebben leszögezték, hogv az. hassék, ahhoz persze az ei­ellenőrzések során nagyobb lenőrök nagyobb anyagi és figyelmet kell fordítani a erkölcsi megbecsülésére is gazdasági tartalékok feitá- szükség volna. Azt is tisz­adások lesznek délután pe­dig az ipari, a kereskedel­mi, a közlekedési, a szö­vetkezeti és a mezőgazdasá­gi szekció tartia meg ülé­sét. Az akadémia pénteken fejezi be munkáját. Az Ikarus gyár három évvel ezelőtt vállalkozott au­tóbusz összeszerelő üzem lé­tesítésére Kubában. Guana­jay városban már korábban is gyártottak más típusú járműveket, így a meglevő üzemcsarnokba telepítették a magyar autóbuszgyár tech­nológiai sorait. Jelenleg a kubai Ikarus üzemben napi 4—5 darab, 260-as városi buszt szerelnek össze. A gyártás felfutása során egy­re több kisebb alkatrész, részegység előállítására sa­ját maguk is vállalkoznak. Az Ikarus gyár 1983-ban 700 millió forint értékben szál­| lít alkatrészeket és buszokat a kubai gyárba. A vállalkozások több eset­harmadik piacra is. A Komplex Kül­kereskedelmi Vállalat az idén és jövőre három olyan sajtgyárat szállít a Szovjet­unióba, amelybe a gyártó, az ÉLGÉP NDK-beli egye­di tejipari gépeket, rozsda­mentes tartályokat épít be. Az export értéke meghalad­ja a hétmillió rubelt a vál­lalkozásban az NDK-part­ner, mintegy 3 millió rube­les szállítással vesz részt. A Komplex ilyen együttmű­ködés keretében már több éve exportál sikeresen Sajt­gyárakat a Szovjetunióba. létesítmények iránt más szo­cialista országokból is ér­deklődnek. Hasonló együttműködés alakult ki az elmúlt évek folyamán a hűtőházak gyár­tásában is. A szocialista or­szágokba eddig 140 külön­böző teljesítményű hűtőhá­zat szállítottunk kulcsrakésa vállalkozás keretében. Emel­lett sorra épülnek magyar hűtőházak közép- és közel­keleti országokban, kövtüÜ Marokkóban, Algériában, Ezeket a berendezéseket szé­les körű vállalati kooperá­cióval állítják elő, amely­ben az Energiagazdálkodási Intézet, a Fémmunkás Vál­lalat. a 31. Állami Építőipa­ri Vállalat, a Fémipari Vál­lalat, az Alumíniumipari Tröszt, valamint a Dunai Vasmű és a Tatai Ipari Szö­vetkezet mellett NDK-beli és újabban lengyel partne­rek is részt vesznek. A hű­tőházak egyik fontos főegy­ségét, a kompresszorokat szállítják a kulcsrakész be­rendezésekhez. Az egyik legújabb együtt­működést a Lampart Vegy­ipari Gépgyár hozta létra csehszlovákiai partnerével. A Lampart évek óta mint­egy 25 országba sikeresen exportál gyógyszeriparban használatos autoklávokat. Az elmúlt időszakban azon­ban számos tőkés rendelést vissza kellett utasítaniuk, mert technikai eszközeik nem tették lehetővé a tíz­ezer literesnél nagyobb au­toklávok gyártását. A cseh­szlovák vállalat — mivel nagyméretű kemencével rendelkezik — vállalkozott arra, hogy magyar know­how alapján elvégzi az au­toklávok zománcozását. Már készülnek az első mintada­rabok, amelyeket egyelőre Magyarországon, illetve Csehszlovákiában értékesíte­nek. Ha az együttműködés beválik, az értékesítést har­madik piacra is kiterjesztik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents