Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

Szerda, 1983. május 11. 3 Sátor nélkül Kutatás Í és állattenyésztés Homo oeconomicus Az újszegedi Sportuszodában nyári az élet. Mint Nagy László fotóriporterünk felviteléből kitűnik, az uszoda dolgozói tegnap, kedden levették a sátorponyvát, és a strandolok megkezdhetik a napfürdőzést is. Most már csak a jó időt várjuk A jövőben nagyobb gon­dot kell fordítani a termé­kek minőségének javítására, s eb-ben tisztesebb szerepet kap a tudományos kutatás is — mondotta Fapóesi László mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes a VI. állattenyésztési tudo­mányos tanácskozáson, ame­lyet kedden a Magyar Tu­dományos Akadémián ren­dazték meg A tanácskozá­son mindenekelőtt a takar­mányozás kérdéseivel fog­lalkoztak. A haza; tudomá­nyos központok, kutatóinté­zetek, valamint a gyakorlati szakemberek 20 témakörben ismertették a legújabb ered­ményeket. A miniszterhelyettes meg­nyitójában rámutatott: to­vábbra is dinamikusan nő az állati termékek előállítása. Az állattenyésztők előtt álló feladatok azonban összetet­tek; ezt jelzi, hogy nemcsak a minőségért kell többet tenniük, hanem az áruala­pok növeléséért is. Túl há évtizeden Az 1950-ben alakult Fel- ges termelési rendszerbe vitásával, s az energiataka­rékos talajművelési- módszer szabadulás Tsz három je- foglalásával külön férőhely lentösebb egyesüléssel ala- építése nélkül, növelték az bevezetésével. kult ki a jelenlegi ezerfős, anyakocák számát, és több 5000 holdas gazdasággá, fö- hízót adnak el. leg Szeged-Baktó térségé- „ , .. .. ... A kerteszeit foagazat — a 6.5 hektáros növényházi be­ruházás befejezésevei — a ben. Ma a közepes színvo­nalon gazdálkodó szövetke­zetek közé tartozik, ahol az egy főre jutó. közösből származó jövedelem ttrvaly meghaladta az 50 ' ezer fo­Pártalapszervezetük ve­zetősége minden évben el­készítette az éves munkater­vét, és feléves bontásban az üléstervét. A Felszabadulás zöldségtermesztés felé toló- Tsz muniígtervé.ben figve­dő$s eL .Az, 11)02. é.vi . ter­mesztés .jelBBtősi -guzássági rintot. Termelési -szerkezete fhqd^epyt hozotté ;rfenn­nem változott jelentősen. tartaSi>al ke'l fogadni, mert tevékenységét változatlanul f Probauzemeles alatt a lefqbe ye-yvc a. Csongrád'-rnjj­gvüi .. jLrt-végrwka.itóbtso't'í­'- 193;'. június ió-j állás­foglalását, és megvalósítását szorgalmazta. Fejleszteni kí­mezögazdasági termékek termelést sem amortizációs vánják a gabonafélék ter előállítása jellemzi. az állattenyésztés Az állattenyésztés mányszükségletéröl gondoskodás és a kombájn park kapacitásának egyenle­tesebb leterhelése végett je­lentős területen termel a közösség őszi árpát. Tavaly 6,5 hektáros növényházat építettek, s a tervező AG­ROBER. a kivitelező DÉ­költség, sem pedig a beru- melését, házashoz felvett hitelek ka- színvonalának emelését, a mata nem terhelte. A gaz- sertéshústermelés fokozá­takar- dasa§osabb termelés érde- sát; a termőföld védelmét valö kében szükségesnek látják, és ésszerű felhasználását; az hogy a termőfelület egy ré­szét dísznövény-előállítással hasznosítsák. Szerves egységet képez a szövetkezettel a tagok ház­íáíj földje, gazdálkodása. Hasznosítja a tagok szabad adottságokhoz jól igazodó termelési szerkezet kialakí­tását; a körülményeknek legjobban megfelelő, kor­szerű technika és technoló­giai eljárások bevezetését; a beruházások megalapozott előkészítését és gyors meg­valósulását. LÉP, valamint a szállító idejét, valamint jelentős szovjet szakemberek jó-vol- árut produkál. Döntően két tabol sikerült elerni, hogy , , . ,, a próbaüzemeltetés határ- tevaker.yseg jellemzi: a ke­időre elkezdődhessen. 1932- "munka-igényes zöldségter­ben pedig a teljes felület mesztés, valamint a sertés­teremjen. A tsz eleget tett hizlalás. A szövetkezét szer­a termőföld védelme, illetve vezi a termeléshez szüksé- véve megvan annak reális A föld minőségét, a ve­zetés színvonalát figyelembe a racionális földhasználat ges anyagok beszerzését, el­követelmónye;nek, annak végzi a szükséges ta'iaj'mun- szövetkezet tovább ellenére, hogy az olajipar 2 kákát, illetve gondoskodik és a közepesből ezer hektáron akadályozza a jó minőségű hízóalapanyag­mező«azuHsúgi munkát. A ról és takarmányról. Egy gabonaprogram végrehajtó- kiscsoportos termelőegység lehetősége, hogy a termelő­lép jen, magas színvonalú termelőszövetke­zetek kategóriájába kerül­jön. Fontos tennivaló a ter­• ^ ú; sát az átlagtermések nőre- kialakításával is értek'el ta- vezés színvonalának javító •úzenöt esztendővel ezelőtt többet beszéltünk arról, hogy milyen lesz a világ kétezerben, mint arról, hogy milyen lesz két év múlva; talán soha nem készült annyi prognózis, mint akkoriban, talán soha nem voltak annyira népszerű­ek a futurológusok, mint akkor. Az egyik legnagyobb könyvsiker Marx György tanulmánykötete volt, benne a Gyorsuló idővel, J. D. Bernal munkáihoz még pult alól sem lehetett hozzájutni. A világgazdaság fejlődése töretlennek látszik ekkor, a magyar ember is érzékeli ezt, az azóta elvetett bázisszemléleti ala­pon; évről évre gyarapodik a saját gaz­dasága is. Ha jól mennek a dolgai, a je­lennel alig törődik az ember, tekiníeíét a távolabbi jövőbe veti. Emlékszem, akkoriban a baráti köröm­ből sz.nte senki sem ismerte ezeket a ki­fejezéseket: cserearány, likviditás, gazda­sági egyensúly, válságiparág; ezeket ma már a nagyobbacska iskolások is fújják. S hogy mikortól fogva? Ebben az esz­tendőben emlékezünk (szomorúan, dühö­sen, ki-ki másképpen, temperamentuma szerint) az első olajválság tizedik évfordu­lójára, mikoron egyik napról a másikra meglepetve tapasztaltuk, hogy egy forin­tunk nem ér csak nyolcvan egész fillért. A rossz hírekre kétféleképpen reagál az ember; a gyengét bénítják és sokkolják, az erőset harcra késztetik, de a nemzet­gazdaság csak egyféleképpen reagálhat a kihívásra: mözgósítja tartalékait, megpró­bálja fokozni teljesítményét. Valaki egyszér egy baráti társaságban úgy jellemezte az elmúlt tíz évet: lovas nemzetből, fiskális nemzetből kénytelen volt közgazdász nemzetté válni a magyar, s ez legalább annyira jó dolog, mint amennyire rossz is. Jó, mert a nemzet egységét tükrözi: bajok mutatkoznak, no­sza, üljük körbe az asztalt, magyarok, ke­ressük meg a kiutat a kátyúból! Ara né­ha bizony rossz is, mert születnek egészen torz nézetek és c-lképzelések is, melyek megzavarják az embereket. Gondolkodni lehet többféleképpen, cse­lekedni nem lehet. Emberek között járván, közös dolga­inkról beszélgetvén, vad dolgokat is hal­lok; van, aki azt hirdeti, hogy a háztáji gazdaság váltja meg a magyar mezőgaz­daságot, az ipart meg a gazdasági munka­közösség. Csak tudnám, honnan veszik ezt? , :)..<:• "• A* iMd^lifé'/éMtóf'^az ipari termelés 1,3 sté**>M<& "Süjk: a "kisegítő .gazdaságokból pedig a mezőgazdasági termékek 14,2 szá­zaléka származik, s ez is a nagyüzemek segítségével. A hajdanvolt fiskálisok többsége szoíisía volt, a mostani idők közgazdászkodó lai­kusa még náluk is rosszabb; beszel, beszél a levegőbe. Pedig ebben az országban nincsenek a gazdaságot övező titkok, a gondokat, bajokat sem kendőzi el senki. Hirek vannak és nem álhírek, a hírek pedig tényeket takarnak. Az illúziók az álhírek testvérkéi. Az az álhír például. hogv a magyar gazdaság nem képes a megújulásra, nyilván ellenségeink illúzió­ja, s nem is lehet talaja, mert megcáfol­ják a tények. „A nemzeti jövedelem két év alatt mintegy öt százalékkal, az ipari termelés öt százalékkal, a mezőgazdasági termékek összes termelése hat százalékkal emelkedett" — olvasom az MSZMP KB áprilisi ülésének határozatában. Hogy van még tennivaló? Természetes, hogy van; a magyar termékek minősége még mindig hagy kívánnivalót maga után, a termékszerkezet pedig még túlzással sem mondható korszerűnek, s lehet és kell is javítani a vállalatok innovációs kész­ségén. Nem sorolom, a tennivalókat mindenki ismeri, s egyet is ért azzal, hogy ezeket a célokat el kell érnünk. Csakhogy!? — kérdezik manapság hang­súllyal —, a nagyobb teljesítményhez vas­tagabb boríték is tartozna, ha fizetgetnek, dolgozgatunk, ha megfizetnek, ráhajtunk. Hol itt az ösztönzés? A probléma circulus vitiosusnak tűnik, a kör visszatér önma­gába; afféle, mi légyen előbb, tojás avagy tyúk problémának, s azért, mert annak tüntetik fel a kérdezők. A gazdaság teljesítőképessége egy bizo­nyos időszakot nézve véges, a nemzeti jö­vedelemből fogyasztásra csak egy bizonyos rész haLználható fel, s ez az összeg csak akkor változhat, nőhet, ha nagyobb telje­sítmény van mögötte. A kevésből, a keve­sebből, persze, lehetne másképp is gaz­dálkodni, differenciálni a teljesítmények között, de ezt általában maguk a dol­gozók nem akarják. Olvastam néhány éve egy tanulmányt, szerzői adatokkal bizo­nyították: azonos munkakörben, azonos képzettségű emberek háromszáz (!) fo­rintnál nagyobb jövedelemkülönbséget nem tartanak igazságosnak. Ez az ördögi kör tehát, s nem a rossz kérdés circulus vitiosusa! anapság tényleg felgyorsult az idő, látjuk, tapasztaljuk; egy-egy válla­lat sem tudja sokszor, hogy mit kell majd gyártania fél év múlva, mi lesz ke­lendő a piacon. Mást tud. Azt, hogy te­vékenységével a gazdasági egyensúly ja­vítását kell szolgálnia, s ez a íudás érté­kesebb az előbbinél, katalizátorként, mo­torként funkcionál. íme, a nyolcvanas évek kihívása, küz­delem. erőfeszítések sora, és szerintem a szqqialista társadalom számára nehezebb küzdelem, mint a tőkéseknek, hiszen ná­lunk nihes munkanélküliség, és szociális vívmányaink továbbfejlesztéséről sem mondunk le. Harc ez, s a harc megköve­teli az egységet, a közgondolkodásban is megköveteli. Régen azt mondták: ecce homo; ma­napság sokan hozzáteszik, ha törekvő em­bereket látnak: ecce homo oeconomicus; íme, a gazdálkodó, a közért gazdálkodó ember. És ő a nyolcvanas évek egyik jel­lemző embertípusa. Petri Ferenc M; lésével segítették. Jelentős valy eredményt: 14 taggal sertéshizlaló szakcsoport arunovenvuk a napraforgó, kezdte meg működését. Ezt sa. rugalmasan aíknlrnaz­kodva a változó körülmé­nyekhez, továbbá a közgaz­mert ezt a növényt jó agzo- tovább kívánják fejleszteni dasági szemlélet erősítése technikával a vékony ter­mőrétegű, szikes talajokon , , , ... , „, ... berbeadasaval. Tovább is jol tudjak hasznosítani. akarjak javítani a haté­konyságot az időszakosan meglevő, de gazdaságosan nem hasznosítható éoületek javítása. Érdemes kihasználni a nagy A leggyengébb földeken ter­mészetesen lucernát ter­mesztenek gazdaságosan. A növénylrrmesztéshez 75 százalék1 g ipari eredetű anyagot használnak föl, s ez alapvetően meghatározza a termelés biztonságát: a mű­trágya és a különböző nö­vényvédő szerek folyamatos beszerzése ugyanis rengeteg gondot okoz. Színvonalas az állatte­nyésztés. Az összes árbevé­tel mintegy 25 százalékát a sertéságazat adja. 1982-ben rekonstrukcióval a nevelési fázisból kiiktatták a hőigá­nyes. mesterséges malacne­velést, ezáltal ésszerűbbé és az érdekeltségi rendszer jobban értékű eszközöket, és következete­sen alkalmazni a korszerű jelentkező szabad munka- technológiákat. A megnehe­erő-kapacitás kihasználása- zedett körülménvek között va!, az 1934-es, 1985-ös évek- is megteremhetek a hatéko­ben elvégzendő mintegy 500 hektár szántóterület megja­nvabb lei. gazdálkodás feltéte­ídeqenforgalom Á vendéglátásban dolgozók munkakörülményei Az idegenforgalomban dol- sodik részét részben a kö- A gépesítés nyomán csök­gozók élet- és munkakörül- zépkategóriájú szállodák fej- ken a kézi szerszámok hasz­rnényeivel foglalkozott keddi lesztésére, felújítására hasz- nálata közben történt bal­ütésén a KPVDSZ Központi nálják fel. esetek száma, ugyanakkor Vezetősége. Mint mondotta: az idegen- növekszik a baleset amiatt, Andrikó Miklós belkeres- forgalom ma a divatosszak- hogy az elektromos gepeket kérteim! államtitkár egye- mák közé tartozik, a ven- vizes környezetben hasznai­bek közt rámutatott: az or- déglátással együtt mintegy íak­szág mintegy harminc régi 13'J ezren dolgoznak ezen a A SZOoiális juttatások kö­szállodájának leromlott álla- területen. A szakember-után- zm jaVult az üzemi étkezte­pota miatt a rekonstrukciós pótlás ennek ellenére nem jés színvonala, s ezzel egy­munkákat nem lehet tovább tudta követni a turizmus idejűleg nőtt á vállalati hoz­halogatni, mert ellenke ző gyors ütemű fejlesztését. Bár zájárulás mértéke. Ifjúság­esetben a szállodák egész magas a diplomások aránya, politikai, kulturális és sport­sorát kénytelenek lesznek kevés a jól képzett munka- célokra a vállalatok a szük­bezarni. A szálloda i felüti- erő. Különösen a szálloda ségesnél kevesebbet költe­tásokra központi támogatás vállalatoknál növekedett a nek. Kisebb visszaesés ta­szükséges, mivel a vállalatok munkaerőhiány a múlt év­ezt saját erőből megvalósí- ben megnyílt új létesítmé­íarú nem tudják. Ezért a nyek miatt. Az utazási iro­rendelkezésre álló osztrák dáknál elsősorban a szak­idegenforgalmi célhitel má- képzett és gyakorlattal ren­delkező középvezetőkben Magyar kiállítókkal r Újvidéki mezőgazdasági vásár Fél évszázados jubileumát szeripari termékek összessé- méternyi fedett, és mellette ünnepli az idén az újvidéki gét, a közvetlenül a fogyasz- 200 négyzetméternyi szabad mezőgazdasági vásár, amely tásra szánt áruktól kezdve területen mutatják be ter­ma már az európai határo- a gépekig, sőt a korszerű kon tűi is jelentós esemény- termelési eljárásokig, nek számít. Az utóbbi évek- Az újvidéki mezőgazdasá­ben mintegy hatvan ország- gi vásáron, amelyet az idén mékeiket a magyar kiállí­tók — 15 vállalat. Vetőmag­vak, állattenyésztési tech­nológiák. növényvédő szerek vált az energiafogyasztás. A i ból 1500—1600 kiállító vesz május 13—22-ig rendeznek és élelmiszerek éppúgy sze­telepen nem haszna'nak tü zelőolajat. A hagyományos részt a jugoszláviai árube- meg. Magyarország a szoká­mutatón. A vásár felöleli a sos helyen, a 9-es pavilon­repelnek a magyar árulis­tán, mint a mezőgazdasági és szakosított telep egyse- I mezőgazdasági és élelmi- ban vesz részt; 850 négyzet- gépek és felszerelések. pasztaiható az üdültetésben, csökkent a vállalati kedvez­ményes üdültetésben részt­vevők aránya. A Központi Vezetőség fon­mutatkozik hiány. A dolgo- tos feladatként jelölte meg. zók munkahelyi feltételei, hogy csökkentsék az új és a körülményei nagyon váltó- régi szállodák müszaki-szol­zóak. Az utazási irodák köz- gáltatási színvonala között ponti irodái rendkívül zsú- a különbséget. A vállalatok foltak, valamivel jobb a éljenek a jövedelemérdekelt­helyzet a szálloda vállala- ségű rendszer bevezetésének toknál. A régi szállodákban lehetőségével. A Központi azonban általános gond a Vezetőség jogosnak tartja az munkahelyek szellőzéstech- idegenvezetők munkájának nikai berendezéseinek kor- azt az igényét, hogy munka­szerűtlensége. Rendkívül körüket szakmásítsák. Ja­lassú a csúszásgátló padló- vasolja azt is, hogy a vál­burkolatok beépítése is. lalatoknál vizsgálják felül a Emiatt történt a legtöbb bal- jelenlegi nyelvpótlék-rend­eset is, az összes munkahe- szert, mivel egyes munkakö­lyi baleset 30—35 százaléka, rökben az alacsony alapbér Sok sérülés történik lefor- miatt a százalékban megál­rázás miatt is, s ezek több- lapított mérték nem ösztönöz nyire súlyos kimenetelűek. a nyelvtanulásra.

Next

/
Thumbnails
Contents