Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-10 / 109. szám

Kedd, 1983. május 10. 3 Púja Frigyes Belgiumba utazott Púja Frigyes külügymi­niszter Leo Tindemans bel­ga külügyminiszter meghí­vására hétfőn Belgiumba utazott. A magyar diplomá­cia vezetőjének búcsúztatá­sán a Ferihegyi répülőtéren jelen volt Charles Chislain, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. tanácskozás a pártiskolán és vállalkozók Tegnap, hétfőn délután az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatóságán előadást tartott dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság eiső titkára. Az elő­adás témája: az MSZMP Központi Bizottságának áp­rilis 12—13-i ülésén hozott határozata; a dokumentum beépítése a párt propagan­damunkájába. a pártoktátás­ba. Az előadáson részt vet­tek az oktatási igazgatóság tanárai, valamint a szegedi városi pártbizottság vezető propagandistái. A megyei pártbizottság eiső titkára az előadást követően válaszolt a felmerült kérdésekre is. A tanácskozást dr. Kanyó Fe­renc, az oktatási igazgatóság igazgatója nyitotta meg, s a megbeszélésen részt vett Török József, a szegedi vá­rosi pártbizottság első tit­kára is. A konzultációt követően az oktatási igazgatóság ta­nárai a határozat feldolgo­zásának módszereit vitatták meg. w fiZUS A Legfelsőbb Bíróság elnökének látogatása és előadása Tegnap, hétfőn reggel Szegedre érkezett dr. Szil­bereky Jenő, a Magyar Nép­köztársaság Legfelsőbb Bí­róságának elnöke. Délelőtt a megyei pártbizottságra láto­gatott, ahol fogadta őt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára. A bíró­ságok munkájának időszerű kérdéseiről folytattak eszme­cserét. A Magyar Jogász Szövet­ség Csongrád megyei szerve­zetének és a TIT Csongrád megyei szervezetének jogi szakosztálya felkérésére a Legfelsőbb Bíróság elnöke nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a kora dél­utáni órákban a Szegedi Me­gyei Bíróságon Jogászság, jogtudat, jogalkalmazás cím­mel, a megyében dolgozó jo­gászok jelenlétében. Szólt a jogászértelmiség szerepéről a mai társadalmi, gazdasági feladatok megoldásában. Hangsúlyozta, hogy a jo-: gászságon belüli munkameg­osztás és funkciómegosz'ás az államhatalmi, államigaz­gatási és gazdasági terüle­ten nem csökkéritfk éppén ellenkezőleg, növeli a jogá­szok közös felelősségét a jog­érvényesüléséért, a törvényes­ségért. A jogról, az államról, az igazságszolgáltatásról, a tör­vényességről, vagyis a jog­tudatról szólva elmondta, hogy az, mind a társadalmi tudat része, a politikai tu­dattal. az erkölcsi nézetek­kel is összefügg. Kialakítá­sára kevés figyelmet fordí­tottunk az állampolgárok kö­rében. Ez annál inkább saj­nálatosabb, mivel a jogtudat — azáltal, hogy a helyes ma­gatartási formákat népsze­rűsíti — a törvények tiszte­letére, a társadalmi együtt­élési szabályok betartására ösztönöz. A politikai és jogi intéz­ményeinkről kialakított né­zetek, csakúgy, mint az egyé­ni életviszonyokkal kapcso­latos jogismeret és jogtudat, erősen vegyes, hiányos ké­pet mutat. A fizikai dolgo­zók, a gazdasági vezetők és mások körében végzett vizs­gálatok, az igazságszolgálta­tási tapasztalatok egyértel­műen ezt tükrözik. Mivel a társadalmi tudat különböző formái erősíthetik egymás hatását, cseppet sem közöm­bös. hogy politikai tudatunk, az egyéni és a közmorál, va­lamint a jogtudat összhang­ban van-e. Dr. Szilbereky Jenő hangsúlyozta a jogal­kalmazás jelentőségét a jog ét'v^r^sjj^fsgben, a konflik­tusok megoldásában. A rend- és jogbiztonság mellett gondjaink vannak a bűnözéssel — hallottuk. Egyes bűncselekményeknél nagyobb figyelmet kell for­dítani az újabb jelenségekre, így a közvagyont károsító korrupció megjelenésére, s arra, hogy sajnos, mind dur­vábbak az emberi élet és testi épség elleni cselekmér nyek. A családjogi ügyekben általános törekvés kell le­gyen. hogy a bíróságok élet­szerűen rendezzék a vitatott kérdéseket; hogy minden méltánytalanságot kiküszö­böljenek, végleg zárják le a jogvitákat. A gazdasági élet területén dolgozó jogászok­nak erőteljesebben kell segí­teniük — a jog eszközeivel is — a gazdasági munka ha­tékonyságát. Lassan halad a jogszabá­lyok rendezése, s ez nehezíti a tanácsi munkát. Az átfogó jogi korszerűsítést sürgető tanácsi javaslatok megszív­lelésére a központi szervek egy részénél nincs megfelelő készség. Még nem érvénye­sülnek kellően az állampol­gári fegyelem és a társadal­mi együttélés szabályai, e téren még nem tapasztalni döntő, kedvező változást. Bírálta a Legfelsőbb Bí­róság elnöke az egyes bíró­sági és igazgatási eljárások késedelmességét, elhúzódását. Végül hangsúlyozta, hogy az állami akaratot kifejező jo­gi rendelkezések helyes, tár­sadalmi. gazdasági rendelte­tésének megfelelő érvényesí­tése egyaránt szolgálja az egyén és a köz érdekét, élő­réhhladásúnkat. " " •Dr. Skulbereky, • JeEőoa dél­utáni órákban dr. Kun Lász­lónak, a Szegedi Megyei Bí­róság elnökének társaságá­ban Hódmezővásárhelyre utazott. Fogadta őt dr. Sza­lontai József, az MSZMP hódmezővásárhelyi városi bizottságának első titkára. Ezután a városi bíróságra látogatott, ahol dr. Nagy La­jos elnök tájékoztatta a Vá­sárhelyi bíróság munkájáról. A Legfelsőbb Bíróság el­nöke az esti órákban vissza­utazott Budapestre. Másfél évvel ezelőtt so­kan fülkapták a fejüket, s azon tanakodtak, vajon mi lesz ebből a kisvállalkozói hullámból. A nagyvállalatok olykor attól is tartottak, hogy legjobb, legügyesebb szakembereiket elvesztik. Az aggodalom nem volt meg­alapozott, legfeljebb a gyön­gén szuperáló, lemerevedett cégek idegessége tűnt jogos­nak. A PM Ellenőrzési Igaz­gatóságának szegedi irodájá­ban tavaly januárban egy­másnak adták a kilincset az érdeklődő emberek. Sokan csak tapogatództak, tájéko­zódtak: milyenek a lehető­ségek, miként szabályozzák a pénzügyeket, mekkora lesz a kötelező adminisztráció, az adózás mértéke, s általában a kisvállalkozásokkal kap­csolatos munkaügyi kérdé­sek izgatták a vállalkozó szellemű embereket. Virágok gondozói Vízügyi tárgyalások Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke hazaérkezett Algériá­ból, ahol május 3-a és 8-a között tárgyalásokat folyta­tott Brahim Brahimi algé­riai vízügyi miniszterrel. A két ország vízügyi vezetője az együttműködés kiszélesí­tésének lehetőségeiről és módszereiről tárgyalt. Kovács Antal államtitkárt fogadta Szaid Ait Messzau­dene könnyűipari miniszter, a magyar—algériai gazdasá­gi vegyes bizottság társelnö­ke, s találkozott Ahmed Bcnfreha halászati és ten­gerszálJítási államtitkárral és Lahdar Baju nehézipari államtitkárral. 1. Akkoriban szélsőséges vé­lemények is elhangzottak az új vállalkozási formákkal kapcsolatban. Voltak, akik mindent megváltó lehetősé­get láttak benne, mások vi­szont alaposan lebecsülték. Egyik vélemény sem igazi. ! Megváltást aligha lehet az új formáktól várni, de sze­repüket lebecsülni hiba vol­na. A párt Központi Bizott­ságának legutóbbi üléséről közzétett határozatban olvas­hatjuk : „A gazdálkodásban segíteni kell a rugalmas formák alkalmazását. Az állami vállalatok és szövet­kezetek elsődleges és meg­határozó szerepét biztosítva, a jövőben is támogatjuk a lakossági igények kielégíté­sében a kisipart és kis­kereskedelmet, valamint a termelőtevékenységben pót­lólagos erőforrásokat feltá­ró kisvállalkozásokat, mun­kaközösségeket." Környeze­tünkben is hasonlóak vol­tak a vélemények, az érdek­lődés. a mozgolódás; és egy­más után alakultak kisvál­lalkozások. A PM Ellenőr­zési Igazgatóságának sze­gedi irodájában arról érdek­lődtünk dr. Szatmári Ár­pád osztályvezetőtől, hogy milyen tapasztalatokat sze­reztek eddig. A szegedi igazgatóság, már a kezdeti lépéseknél segítsé­get nyújtott az érdeklődők­nek. Információs irodát nyi­tottak és hetente két alka­lommal tanácsadással szol­gáltak. Ez a szolgáltatásuk ma is működik, minden csütörtökön délután 2 és 5 óra között szívesen fogad­nak mindenkit, aki érdeklő­dik a kisvállalkozásokkal kapcsolatos kérdések felől. Az év elején a Szervezési és Vezetéstudománj'i Társaság égisze alatt könyvelési tan­folyamot szerveztek.^ ahol az igazgatóság szakemberei ok­tatták a hallgatókat. Meg­lepően nagy volt az érdek­lődés: négy kurzusban több mint százan igyekeztek el­sajátítani a könyvelés leg­elemibb kérdéseit, tenniva­lóit. A tanfolyam résztvevői mind a rpasáne-'fé'-ából ér­keztek. Az érdeklődés a ..pa­pírmunka" iránt továbbra is nagy, ezért úgy határoztak, hogy május elején újabb két kurzus indul. nyitják, hogy Szegeden és környékén is számos ember, kollektíva szívesen kereste az újat. Az Ellenőrzési Igaz­gatóságon pontos nyilván­tartást vezetnek a magán­vállalkozásokról, a kisszövet­kezet! csoportokról, a gazda­sági munkaközösségekről. Az engedélyeket, az alapítás ok­iratait ugyan nem ők adják, de a tanácsok megküldik részükre azokat, illetve má­solataikat. Eddig három­száznál több kisvállalkozás alakult a megyében. Három formát tartanak jelentősebb­nek. népesebbnek: az önálló gazdasági munkaközőssége­ket, a vállalati gazdasági munkaközösségeket és az ipari, szolgáltatási kisszövet­kezeteket, illetve szakcsopor­tokat. Az önálló gazdasági mun­kaközösségek száma jelenleg 96. a berkeikben tevékeny­kedő tagok száma 409. Kö­zülük különféle szellemi te­vékenységet folytat 26 kö­zösség, de vannak szerve­zők, s ami éppen ilyen lé­nyeges: 30 közösség ipari vagy szolgáltatási munkák­kal foglalkozik. A vállalati gazdasági munkaközösségek bejegyzésénél most írták föl a 213-as sorszámot. A tagok tábora is népes, hiszen 2 ezren vannak. Meglepőnek is mondható ez a nagy szám. A legtöbb vállalati gazdasági munkaközösség a Hódgép-nél működik — 21; a vásárhelyi Fémtechnikai Vállalatnál — 14; a Dégáz<iál — 11; a Délép-nél — 9; s a tervező vállalatoknál vannak még említésre méltó számban. Hogy milyen területeken végeznek munkát és mit csi­nálnak, arra a kérdésre már nehezebb válaszolni. Az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a gazdasági munkaközösségben kifejtett tevékenység alig különbözik arrvísndes munkaidőben vég­zeit föladatoktól. Különleges esetek is előfordultak már, például az „Extrém" nevet viselő önálló gazdasági mun­kaközösség rövid életűnek bizonyult. Épületek takarítá­sára. ailag-felülvizsgálataira vállalkoztak, s aztán nem tudni miért, bedobták a tö­rülközőt. Lehet, hogy nem ment a bolt. Eddig egyéb­ként tizenhárom kisvállalko­zás adta vissza jogosítvá­nyát. Ezt a szakemberek nem tartják egészségtelen folyamatnak. 3. A PM Ellenőrzési Igazga­tósága eddig még nem sok konkrét tapasztalatot szer­zett. Kezdetben, és még ma is inkább megfigyelői, mond­hatnánk preventív tevékeny­séget végeztek. Hogy milyen lesz ezután az ellenőrök, munkája? Felülvizsgálják a kisvállalkozások, a közössé­gek könyvelését Adózásuk teljesítését, a társasági adó­zást és az egyének jövede­lemadózását. Ügy tűnik, hogy a kisvállalkozások a tanács határozatainak megfelelően végzik munkájukat, kirívó esettel eddig még nem ta­lálkoztak. Az ellenőrzés sem arra irányul, hogy kicsi­nyeskedjenek a vállalkozó szellemű emberekkel. cso­portokkal. hanem inkább ar­ra. hogy segítsék őket. ta­nácsokat adjanak számukra. Már megérkezett egy testes füzetecske is az igazgatóság­ra. A PM Joginform kiadá­sában megjelent és az igaz­gatóságon megvásárolható a „Magánvállalkozások adózá­sa" című kötet. Ebben az összes adózással kapcsolatos tudnivalók és jogszabály megtalálható. A gyakorlat már kezdi bizonyítani, hogy ezek a vál­lalkozások jól illeszkednek a szocialista gazdasági életbe. Sok esetben kisegítik a na­gyobb gazdasági szervezete­ket, de leginkább a lakos­ságnak nyújtanak szolgálta­tásokat, könnyebbségeket. Gazdagh István E Vajon mennyien vágtak bele az új vállalkozási for­mákba? Az adatok azt bizo­wmss&mm Somogyi Károtyné felvétele Szeged utcáit, parkjait szép virágok díszítik, de sok munkát, gondoskodást igényelnek a szemet gyönyörködte­tő növények. A városgazdálkodási vállalat kertészei rend­szeresen ápolják, a parkok és virágágyak pázsitjait, bok­rait, gyomlálják a tavasszal kiültetett növényeket. Felvé­telünk a Felső Tisza-parton készült, ahol a kertész bri­gád tagjai dolgoznak ezekben a napokban )okab Sándor Szegeden Kisiparosi elismerése Taggyűlés a KIOSZ szegedi szervezeténél Hétfőn Jakab Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyette­se Csongrád megyébe láto­gatott. Megbeszélést folyta­tott Szegeden az SZMT ve­zetőivel, ezt követően a szakszervezeti apparátus és nagyüzemi szakszervezeti titkárok részére — elméleti vita keretében — előadást tartott A szakszervezeti bi­zalmi rendszer szerepe a szakszervezeti mozgalom és a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésében címmel. Az előadást vita követte. Jakab Sándor felkereste az MSZMP Csongrád megyei Bizottságát, ahol Gyárfás Mihály, a megyei pártbizott­ság titkára fogadta és meg­beszélést folytattak a szak­szervezetek tevékenységének kérdéseiről. Taggyűlést tartott tegnap a KIOSZ szegedi alapszerve­zete. Pálvölgyi Zoltán, az alapszervezet vezetőságének elnöke üdvözölte a résztve­vőket. majd Fráter György titkár számolt be az egyes bizottságok munkájáról. Hét községben és vala­mennyi szakosztályban mű­ködnek intéző bizottságok. A területiek általában ered­ményesen végzik el a helyi szervezel és érdekképvisele­ti feladatokat — állapítja meg a beszámoló, ugyanak­kor azonban akadnak olya­nok is. amelyek csak for­málisan tevékenykednek. Számukra a röszkei, az ül­lési. a dorozsmai és a szöre­gi bizottság munkája lehet a követendő példa. Jó kap­csolatokat építettek ki a köz­ségi tanáccsal, a párt- és a népfrontbizottsággal, rend­szeresen találkoznak a terü­letükön dolgozó kisiparosok­kal. A hivatalos összejövete­len kívül is szívesen töltik együtt az időt a mesterek: üllésen, Szőregen, Dorozs­mán, a közös vacsorák al­kalmával barátságok is szü­letnek. A szakosztályok bizottsá­gai az oktatásban, a mű­szaki-gazdasági tájékoztatás­ban, valamint a szakmafej­lesztésben nyújtanak segít­séget. A szakmai bizottság­noz, melynek feladata a pa­naszbejelentések vizsgálata, tavaly 99 panasz érkezett, közülük 52 volt minőségi ki­fogás, 8 alkalommal túl* számlázás, 29 esetben határ­idő-túllépés. 4-szer el nem végzett munka, 3—3 alka­lommal az áru cseréje, il­letve etikai vétség adott okot az elégedetlenségre. A szak­mai bizottság 9 kisiparos el­len javasolta a fegyelmi fe­lelősségrevonást, három kis­iparost kizártak a tagok so­rából. ugyancsak hárman ré­szesültek szigorú megrovás­ban. A mesterek nagy része azonban tisztességgel látja el feladatát, sokan közülük az önzetlen társadalmi mun­kában is jeleskednek. A beszámolót követő vita, és a hozzászólások után Oláh Sándor, a KIOSZ Or­szágos Választmányának tag­ja kitüntetéseket adott át a kimagaslóan tevékenykedő kisiparosoknak. A Kiváló Szervezeti Munkáért ezüst fokozatát kapta ifj. Bors László férfiszabó (Szeged), az 50 évi kisipari munkás­ságért járó aranygyűrűt pe­dirr Tasnádi Júlia kalapos (Szeged) vette át. A 23 éves kisipari munkásságért ado­mányozott ezüsigyűrünek tí­zen lettek tulajdonosak A Legaktívabb Község Iparosai címet nyerte el Nagymágoes, Zsombó és Üllés. Az egyéni társadalmi munka első öt helyezettje, sorrendben — 20—26 ezer forint értékű munkával — Alattyán Sán­dor villanyszerelő (Üllés), Becherer Ferenc asztalos (Zsombó), Derék János ber­fűrészelő (Nagymágoes), Far­kas István kőműves (Zsom­bó) és Kocsis Péter Alajos műszerész (Üllés). 4

Next

/
Thumbnails
Contents