Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-08 / 108. szám

• 6 Vasárnap, 1983. május 8. Nekem szülőhazám Honvédelmi játék területi döntője Szegeden Vidám zeneszó, pattogós indulók köszöntöttek teg­nap, szombaton reggel a szegedi Zalka Máté lakta­nya udvarán felsorakozott csapatokat, akik ezúttal nem éppen a megszokott ka­tonai uniformisokban dísze­legtek. A kiskunfélegyházi honvédzenekar indulóira menetelők „tarka" egyenru­hás serege ezúttal nem a laktanya „állandó lakója" v«lt. A Magyar Honvédelmi Szövetség és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tavaly ősszel a fegy­veres erők napján indított, egész országra kiterjedő ve­télkedősorozatának a Ne­kem szülőhazám címmel meghirdetett honvédelmi játéknak résztvevői, a sok­szoros akadályon becsülettel átvergődött csapatok ver­senyzői adtak egymásnak találkozót. Altalános iskolástól a nyugdíjhatár közelében le­vőig minden korosztály kép­viseltette magát a nagysza­bású vetélkedősorozatban, s így volt ez a szegedi terü­leti döntőn is, melyen Bács­Kiskun. Békés, Hajdú, Sza­bolcs-Szatmár és Csongrád megyék csapatai mérték össze erejüket, honismereti tudásukat, ügyességüket. A feiscrakozás után dr. Palo­tai Jenő őrnagy, az MHSZ Csongrád megyei titkárhe­lyettese adott tájékoztatást az egész napos programról, és a megnyitó ünnepségről, majd — laktanyában stíl­szerű katonássággal — az séget a katona- és határőr­csapatoknak, a lőfeladattól a nyomolvasásig, fegyver­kezeléstől a határsértő elfo­elöljáró fogadása és jelen- gásáig változatos volt a ka­tésbeadása következett. Csé­pi László alhadnagy jelen­tonák próbatétele. Sok dol­guk akadt az állomáshelyek lette Vas József ezredesnek, értékelő tisztjeinek. Az akadálypályán például a bé­1-:Í scsabaiak jeleskedtek, a lőtéren Szabolcs „aratott", s mint ahogy a futóverse­nyen sem mindig döntőek a részidők, annak sem volna sok jelentősége, hogy ismer­tessük, melyik helyen ki tört az élre. az MHSZ főtitkárhelyettesé­nek a csapatok felsorakozá­sát. majd az elöljáró üdvö­zölte, köszöntötte a verseny­zőket. A Himnusz elhangzá­sa után Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára a területi döntő rendezőinek nevében köszöntötte az „erőpróbára" összegyűlteket, beszélt a hazafias hagyomá­nyokról, és a vetélkedősoro­zat politikai jelentőségéről, majd jó versenyzést kívánt. Ezután a résztvevők már­is felsorakoztak, hogy le­küzdjék az első akadályt, amely ezúttal a legkevésbé sem képletes jelentésű: aka­dálypálya volt. Miután a versenyzők csoportjai kü­lönböző összetételben, nem­csak korok, de fegyveres testületi hovatartozás sze­rint is különbözőek voltak, ennek megfelelően a felada­tokat is sajátosságaikhoz mérlen állították össze. A katonák minden akadályon át — a gyerekek azok mel­lett futottak ... Dörgött a fegyver is. Egy újalb helyszín, a honvédsé­gi lőtér adott nem kis tét­re menő versengési lehető­A gyakorlati, emberpróbá­ló feladatok után ha nem is pihenni, de mindenesetre asztalhoz ülni összegyűltek a 824. számú Szakmunkás­képző Intézet gondosan elő­készített aulájában a min­dent eldöntő szellemi vetél­kedőre melyen igencsak sok dojga akadt a jól ismert te­levízióriporternek, Feledi Péternek. Senki sem bánta, hogy a tervezettnél hosz­szabbra nyúlt az egyébként is hosszúra tervezett terüle­tit elődöntő. A Nekem szülőhazám hon­védelmi játék szegedi terü­leti döntőjének győztese és egyben az országos döntő résztvevője a Bács-Kiskun megyei csapat lett. Csong­rád megye a „célegyenes­ben" végig vezetett, s csak az utolsó pillanatban szo­rult a 2. helyre. Harmadik lett Békés megye csapata. Elváltaknak a válásról Amikor két ember kilép a ^házasságfelbontö teremből", korántsem fejeződik be ket­tőjük kapcsolata. Jóllehet törvényesen nincs többé kö­tudjuk megakadályozni. Se­gíteni a házasságfelbontás élményének feldolgozását itt és ma szintén ném „divat". Vannak, akik tárgyalnak a zük egymáshoz, de az együtt család felbomlásának meg­eltöltött idő, a gyerek, az emlékek, s azok a bizonyos közös szerzemények, a lát­ható és láthatatlan kötőszá­lak még sokáig léteznek, él­nek, nehezítve az újrakez­dést. A válás tehát nem né­hány hónap okmánybélye­gekkel és beadványokkal szí­nesített hivatalos eseménye, hanem hosszú ideig tartó bonyolult folyamat, ami számtalan változást hoz az elvált emberek életének sok területén. Sokszor éveket vesz igénybe, amíg a válás után eljutnak egy új élet­vitel kialakításáig, s akár egyedül folytatják tovább, akár új együttélést vagy há­zasságot keresnek, meg kell fogalmazniuk a felborult há­zasság minden tanulságát, már csak azért is, hogy a múlt hibái ne ismétlődhes­senek. Ha a válást nem egyszeri aktusnak, hanem folyamat­nak tekintjük, amely a vá­lás fontolgatásától a házas­ságfelbontás utáni stabil életvitel kialakításáig tart, akkor e folyamat időtarta­mát kettő-három évre be­csülhetjük. A válófélben le­vő vagy elvált ember ez idő alatt olyan élethelyzetbe ke­rül, amely sok mindenben hasonlít más veszteségekkel járó életkörülményre. De míg minden más veszteséges életszituációban találhat az ember intézményes, úgymond társadalmi támogatást, addig a válást követő kudarcérzés egészséges feldolgozásában nem talál ilyen segítséget. Ez aránytalanul nagy ve­szélyhelyzetbe sodorhatja a válással újjárendeződő csa­lád minden tagját és oly ter­heket ró az egész társada­lomra. amelyek egyébként könnyűszerrel elkerülhetők lennének. Ma még a válásokat — mint ahogyan azt a szomorú statisztikák mutatják —nem előzéséről, a tanácsadó szol­gálatok életre hívásának fontosságáról, az úgynevezett krízishelyzetek megoldását segítő intézmények létreho­zásáról. És vannak, akik — ha magányos vállalkozásként is —, de megpróbálkoznak a konkrét, kézzelfogható, „a rögtön ható" segítségnyúj­tással. A Bartók Béla Művelődési Központ ad otthont annak a hathetes foglalkozássorozat­nak, amelyet elváltak szá­mára szerveznek, s amely­nek vezetését, szakmai irá­nyítását jogászok és pszicho­lógusok vállalták. Dr. Bognár Gábor készí­tette el a közel másfél hó­napig tartó előadás- és vi­tasorozat témavázlatát az eredeti bostoni modell fel­használásával. (E jelenleg legsikeresebb, világszerte is­mert és elterjedt felsőokta­tási modell kísérleti prog­ramja 1971-ben indult a bos­toni Harvard egyetemen. Ró­bert S. Weiss szociológus­proíesszor vezetésével.) A szeminárium nyolc elő­adásból, illetve az azokat követő csoportos beszélgeté­sekből áll. A foglalkozáso­kat nyolc héten át heti egy alkalommal tartják. A sze­mináriumsorozat azok szá­mára lehet mindenekelőtt hasznos, akik egy évnél nem régebben váltak el, tehát nagy valószínűséggel még az átmeneti élethelyzet gond­jaival küszködnek. Várható, hogy a foglalko­zássorozat végén a vitacso­portok olyan társasággá ala­kulhatnak, ami a szeminá­rium végeztével hiányozni fog a résztvevőknek. A bos­toni foglalkozásokon több Íz­ben felmerült olyan igény, hogy folytassák vagy tegyék rendszeressé ezeket az össze­jöveteleket. Az itthoni pró­basorozatnak is egyik leg­láthatóbb eredménye len­ne ez. A pontosan elkészített, te­matikájában szervesen • egy­másra épülő programterve­zetben > különböző témák sze­repelnek. Szó lesz a válást követően még megmaradó érzelmi kö­tődésről, a házastárs elvesz­tését kísérő érzelmekről, va­lamint az elvált házastársak között folytatódó kapcsolat sajátos kettősségéről. Elő­adás hangzik el a válással kapcsolatos legfontosabb problémáról, az elvált szü­lők gyermekeinek lelki-ne­velési gondjairól. Mindeze­ken túl az élet újrakezdésé­nek általános nehézségeiről, az új társasági és partner­kapcsolatokról és természe­tesen minden olyan kérdés­ről, amelyeket a foglalkozá­sok résztvevői vetnek fel a szakemberek számára. K. K. Koszorúzási ünnepségek A-i MSZMP Szeged városi bizottsága. Szeged megvei város tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint az MSZBT Szeged városi tagcsoportjai holnap, hétfőn koszorúzási ünnepsé­gen emlékeznek meg a győ­zelem napjának 38. évfor­dulójáról. Déiután 3 órakor a Dugo­nics temetőben a szovjet hősi emlékműnél és a Bel­városi temetőben levő ro­mán hősi emlékműnel he­lyezik el a megemlékezés koszorúit. 4 órakor pedig a Széchenyi téren levő szovjet hősi emlékműveknél lesz koszorúzási ünnepség. Ifjúsági nap Kisteleken Szeged járás községeiből félezernél több fiatal érke­zeti tegnap Kistelekre, ahol nagyszabású ifjúsági napot rendeztek a béke és barát­ság jegyében. A program délután 3 órakor kezdődött a kollégium melletti felvo­nulási téren. A nagygyűlé­sen négy fiatal — a tanuló­ifjúság nevében Hegedűs Margit, a kisteleki gimnázi­um tanulója, a munkásfia­talok nevében Fodor Béla. a Taurus deszki gyárának vil anvszerelője. a mezőgaz­daságban dolgozók képvise­let áben Torma Tibor, a sándorfalvi Magyar—Len­gyel Barátság Tsz agrár­szakembere, az értelmiség küldötteként pedig Szolnoki Tünde üllési pedagógus — monoott beszédet. A részt­vevők tiltaktozó táviratot szövegeztek meg a fegyver­kezés ellen, és azt elküldték a szclidaritási bizottságnak. A nagygyűlést követően a béke és barátság ifjúsági napon résztvevők a művelő­dési házban külpolitikai fó­r'íTiwt! vettek részt, melyet Várkonyi Balázs, a Magyar Rádió megvei tudósítója ve­zetett. A feltett kérdésekre Lengyel László, az MTI munkatársa válaszolt. A fel­vonulási téren is folytató­dott a program, mégpedig polkaszinóval. Ugyanekkor a munkás művelődési klub­ban baráti találkozóra ke­rült sor a Szegeden tanuló külfeidi diákokkal. A fiata­lok vidám ünnepsége tábor­tűzzel, tánccal és szabadtéri filmvetítéssel ért véget. béke és barátság jegyében Gazdag rendezvénysorozat Holnap, hétfőn a győze­lem napján, a II. világhá­ború befejezésének 38. év­fordulóján kezdődik a béke­barátsági hónap gazdag ren­dezvénysorozata Csongrád megyében. A megyei és a Szeged vá­rosi megnyitót és a hagyo­mányos békehangversenyt hétfőn este 7 órakor rende­zik a Tisza-szálló hangver­senytermében. Az Országos Béketanács, a Hazafias Nép­front megyei és Szeged vá­rosi elnöksége, a KISZ Sze­ged városi Bizottsága, vala­mint a Szeged megyei váro­si tanács közös szervezésű nyitóünnepségén dr. Balogh András, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának munkatársa mond ünnepi beszédet. Ugyanezen a napon lesz Makón a magyar—szovjet barátsági nap. Május 14-én Szegeden, az ifjúsági sporttelepen béke­majálist rendeznek. 15-én pedig Hódmezővásárhelyen ráti találkozók, fórumok eszperantista béketalálkozót, filmvetítések. Május 18—21. között lesz megyénk nagyobb városai­ban a magyar—bolgár ba­rátsági hét. Május 19-én kerül sor a megyei papi békegyűlésre és ezen a napon mutatják t>e a szovjet filmbarátok klubjában a Tény című fil­met. amelyet baráti beszél­getés követ a ..Szovjetex­port film" magyarországi képviselőjével. Június fí-án — a prágai béke-világtalálkozó jegyében — rendeznek ifjúsági béke­nagygyűlést és koszorúzási ünnepséget a Lidice-parkban. A Hazafias Népfront béke­hónapi programsorozatát színesítik és gazdagítják a társadalmi és tömegszerve­zetek rendezvényei. Igy a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, a KISZ Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, az MSZBT­tagcsoportok, az MHSZ. a TESZÖV és a KIOSZ által szervezett ünnepi ülések, ba­éM Az áprilisi határozat után É hetekben a városi és járási pártbizottságok ülésein értékelik az MSZMP XII. kongresszusa óta végzett munkájukat, és a Központi Bizottság áprilisi határo­zata szellemében meghatározzák a további feladataikat. Igen nagy jelentőrégűek ezek a testületi ülések. Nagy­ban járulnak ugyanis hozzá a XII. kongresszuson kitű­zött feladatok eredményes megvalósításához, hogv az irá­nyító szerepet betöltő és nagy önállóságú városi, járási pártbizottságok érdemben miként elemzik munkájukat, a pártbizottsági tagok aktív részvételével. Ez azért is fontos, mert már az eddigiekben is hatá­rozottabban érvényesült a választott testületi tagok egyen­jogúsága. erősödött személyes felelősségük mind a határo­zatok előkészítéseden, mind a döntéshozatalban és a vég­rehajtás szakaszaiban. Elősegítette ezt a korábbi tervszerű és tudatos kiválasztás, a káderképzés, az iskoláztatás, amely jól szolgálta a pártbizottsági tagok általános és politikai műveltsegének gyarapodását. A szocialista társadalom sikeres építésének alapvető feltétele, hogy érvényesüljön a párt vezető szerepe. Társa­dalmunk fejlődésében ezért döntő jelentőségű a marxiz­mus-leninizmus elveire épülő politika. Ez dialektikus kapcsolatban van a munkastílussal, amely belőle követke­zik, és azt szolgálja. Az MSZMP politikája — amint a Központi Bizottság legutóbbi ülésén is kirajzolódott — ki­egyensúlyozott, torzulásoktól mentes, eredményesen vezeti a fejlett szocialista társadalom építését. A munkásosztály és a társadalom széles rétegeinek érdekeit kifejező politi­ka alapján alakulhat ki a lenini munkastílus. A jó politika azonban a helyes munkamódszernek csak a lehetőségét te­remti meg, a megvalósításhoz céltudatos munka szükséges. Annál is inkább, mert a munkastílus visszahat a politi­kára. A helytelen módszerek eltorzíthatják a párt helyes vonalát, akadályozhatják hatékony érvényesülését. A most zajló pártbizottsági üléseken érdemes haszno­sítani a feladatok meghatározásánál a munkastílus eddi­gi tapasztalatait, amelyeket a városi, a járási pártbizott­ságok már korábban is több helyen megtárgyaltak. Meg­felelő szelekcióval biztosítható például, hogy a testület elé csak politikai megítélést és állásfoglalást igénylő, lényeges témák kerüljenek. Ugyanakkor a gazdasági kérdések mel­lett nagyobb figyelmet érdemes fordítani az időszerű bel­politikai, ideológiai, a párt belső életével összefüggő kér­désekre. Több pártbizottság ülésén felmerült, hogy a tes­tületi viták legyenek határozottabbak, alaposabbak, de ehhez az előterjesztések tartalmazzanak több nyitott kér­dést. adjanak alernatív lehetőséget a döntéshozatalhoz. Ezt a célt szolgálhatná, ha a szóbeli kiegészítés bemutatná, hogy az előterjesztés előkészítésekor miiven vitatott kérdé­sek szerepeltek és milyen eltérő nézetek adódtak. Figyelembe érdemes venni azt is, hogy az előterjeszté­sek, a határozati javaslatok készítői a függetlenített appa­rátus mellett a munkabizottságok, a pártbizottság tagjaiból álló aktívacsoportok. Így ők cselekvő részeseik az előkészí­tésnek. Ugyanakkor a többség csak a kézhez kapott írásos anyagokra, illetve a szóbeli előterjesztésekre és korábbi vagy helyi tapasztalataira támaszkodhat. A fiatalabb párt­bizottsági tagok között az is előfordul, hogy a tárgvalt na­pirendekkel kapcsolatos központi állásfoglalást, illetve a járási testület korábbi határozatát nem ismerik kellően, ezért az akadálya lehet a helves megítélésnek, megala­pozott véleménynek. A pártbizottsági tagok felelősségtuda­ta általában magas szinlen mutatkozik meg a közös dön­tések kialakításában. Erre utal egyebek között az az igé­nyük, hogy jobban aktivizálódni kívánnak egy-egy terü­leten lefolytatandó brigádvizsgálatban és több konkrét személves megbízatást várnak a párthatározatok végrehaj­tásában. Egyben önkritikusan, önmagukkal szemben tá­masztott követelményként szóltak több helyen arról, hogy saját területükön megfelelőbben és konkrétabban kell se­gíteniük a párthatározatok végrehajtását. A munkastílus javításához tartozik az a tapasztalat is, hogv egyes pártbizottságok ülésein a döntések elő­készítésére nagv erőket vonnak be. de a határozat meghozatala után már kevesebb figyelem irányul végre­hajtására. Márpedig ez a legfontosabb. Éppen ezért a mostani ülések után. az elfogadott határozatok birtoká­ban, minden korábbinál többet kell törődni azzal, hogy a párttagsággal beható eszmecsere folyjék a Központi Bi­zottság áprilisi határozatának minél elmélyültebb megis­mertetésére. A párttagságot érvekkel lehet meggyőzni aa egységes értelmezés és cselekvés érdekében. Az elfogadás­ra kerülő határozatok jó alapot adhatnak az irányító munka továbbfejlesztésére. Minőségileg is további javí­tásra vár a testületek kollektív tevékenysége, mert er. kedvezően érezteti hatását a pártdemokrácia kiterjeszté­sében és a párttagság mozgósításában. Indokolt továbblép­ni a politikai munka társadalmasításában is. Minél több aktivistát, párttagot vonnak be a határozat gyakorlati vég­rehajtásába, annál eredményesebben növelhető a párt tö­meabefolyása. és formálható a közhangulat. Az érdemibb kollektív munka igénvli. hogv a választott testületek taeíal a jövőben még több tapaszta'atot. információt szerezze­nek a városuk, a járásuk életének különféle területeiről, eseményeiről. Ebben sokat segíthet, ha a pártbizottságok tagjai gyakrabban és rendszeresebben kapnak megbízást a testület képviseletével az iránvított pártszervek rendez­vényein. mindenekelőtt a taggyűlésein. Ehhez természete­sen elengedhetetlen, hogy ezek a pártbizottsági tagok is legvenek még öntevékenyebbek, jobban éljenek jogaikkal és következetesebben teljesítsék kötelességeiket. Vállalja­nak nagyobb részt a politika hirdetésében és végrehajtá­sában, legyenek érzékenyebbek a különböző nézetekre, je­lenségekre, a testületi vitákban törekedjenek az össze­függések, a konkrét tennivalók és a végrehajtás feltételei­nek alaposabb elemzésére. A párt Központi Bizottsága április 12—13-i ülésének határozata kitűnő lehetőséget kínál ahhoz, hogy a városi, a járási pártbizottságok üléseiken mélyrehatóan elemezzék eddigi munkájukat és határozataikban konkrétan megje­löljék saját testületük, valamint az általuk irányított párt­szervek, -alapszervezetek további tennivalóit a XII. kong-; resszus határozatainak még eredményesebb megvalósítás sára. | Dr. Arató András

Next

/
Thumbnails
Contents