Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

Szombat, 1983. május 7. 3 Tudomány a termelésért Befejeződött az Akadémia közgyűlése Pénteken zárt üléssel folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 143. közgyűlése az MTA várbeli kongresszusi termében. Az ülés Szentágothai Jánosnak, az MTA elnökének bevezető előadásával kezdődött. Tudományos közéletünk mai állapotát elemezve elmondta, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünk következményeként a tudomány művelésére szánt anyagi erőforrások némileg mérséklődtek. A tudományos minősítés jelenleg is folyó reformjáról szólva elmondta, hogy a módosított rendszer: úgynevezett egységes tudományos továbbképzés is kompromisszumokat tartalmaz. Tudomásul kell venni — hangsúlyozta —, hogy az új rendszerre való átállás időigényes. Azt kell elérni, hogy a rendkívüli tudományos teljesítményt minden formális megkötöttségtől függetlenül doktori címmel, kivételesen akár akadémiai tagsággal jutalmazhassanak. Elmondta, hogy a tudományos akadémia szerveit, testületeit napjainkban mindinkább bevonják a népgazdasági tervezésbe. Ezt követően Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott előadást a tudomány tükrében elemezve jelenünk és jövőnk helyzetét. Egyebek között leszögezte, hogy az Akadémiának, mint a hazai tudomány legilletékesebb szervének, elismerten jelentős szerepe és növekvő felelőssége van a nemzet társadalmi-gazdasági-kulturális felemelkedését szolgáló kezdeményezésekben és cselekvésekben. A nemzetkőzi munkamegosztásból fakadóan is alapvető feladat az új tudományos irányzatok felkarolása, az új viszonyok előkészítése, a mai korlátok feszítése még akkor is, ha ez időnként anyagi áldozatokkal, kockázattal, néha-néha kudarcokkal és népszerűtlenséggel jár. A tudósoknak tudatosan kell vállalniuk azt a szerepkört, amelyet egyegy termelési kultúra tudományos-műszaki megalapozása érdekében, az új befogadására alkalmas társadalmi-gazdasági viszonyok alakításában szükséges betölteni. Az Akadémia főtitkára részletesen szólt az elmúlt két-három évben született néhány olyan kutatásról, amellyel az előrehaladást sikerült szolgálni. Az Akadémia nem keveset tett a társadalmi és gazdasági fejlődés távlatainak, a hosszú távú népgazdasági terv megalapozásának érdekében. Fontos munka volt az ország agrár-ökológiai képességeinek, jellemzőinek felmérése, a tudományos fejlődés jövőjét bemutató prognózisok elkészítése, s hozzájárultak a kutatók a szociálpolitika tudományos megalapozásához is. A tapasztalatok sok esetben azonban még mindig azt mutatják, hogy az eredmények nem ösztönözték cselekvésre a gyakorlatot. Ennek okainak felderítésére külön munkacsoportot hoztak létre. A vizsgálat legfőbb tanulsága: érdekazonosság nélkül nincs igazi együttműködés, nincs innováció. Pál Lénárd beszélt a kutató-fejlesztő munkában is érvényesülő takarékosságról is. A gazdasági Pondokra adott konstruktív válasz nem a kutatásfejlesztés és különösen az alapkutatás visszafejlesztése, hanem a munka intenzitásának fokozása a meglevő lehetőségek jobb, gyorsabb és hatékonyabb kihasználása, a feladatoknak a népgazdaság hosszú- és rövidtávú igényeihez való jobb igazítása. — Népünk és hazánk érdekében meg kell védeni értékeinket, s ebből a munkából a tudomány munkásainak is ki kell venniük részüket — mondotta a továbbiakban. — A társadalomtudományi kutatásokkal foglalkozóknak például az eddiginél mélyrehatóbban kell foglalkozniuk a gazdaságban, a társadalom szerkezetében és értékrendjében, az életmódban és életvitelben végbement változások ideológiai konzekvenciáival. A társadalmi tudat alakítása és főként a szocialista gazdaságpolitika megértése és erősítése érdekében szükséges az ideológiát megalapozó marxista elmélet megfontolt és mértéktartó továbbfejlesztése is. Szükséges a változásokat tudományos alapossággal nyomon követni, okait feltárni és világossá tenni, hogy a társadalmi fejlődés objektív törvényei szerint a jövőben is bekövetkező változásokra, átalakulásokra felkészülhessünk. Ez a megujulni képes szocializmus nélkülözhetetlen velejárója. A megújulás hordja magában a maradandó értékek, a szocialista vívmányok megőrzésének lehetőségét. Annak érdekében, hogy a jelenleg végzett, igen jelentós társadalomtudományi kutatások eredményei kifejthessék hatásukat, hogy az MSZMP következő kongresszusának előkészítésében hasznosítani lehessen azokat, már a jövő évben le kell fordítani a tudományosan bizonyított eredményeket a politika nyelvére. Ugy vélem, hogy ez a társadalomtudományi kutatások megtisztelő, szép feladata — fejezte be előadását Pál Lénárd. A tagválasztás után a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az Akadémia elnökének és főtitkárának vitaindítóját, illetve tájékoztatóját, s az ezzel kapcsolatos felszólalásokra elhangzott előadás és az azt követő vita alapián a fontosabb teendőkről és ajánlásokról. valamint egvéb kérdésekről a közgyűlés határozatot fogalmazott meg. A határozat elfogadását követően Pach Zsigmond Pál alelnök zárszavával befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia 143. közgyűlése. Tanácskozás az új szervezeti formákról Az 1982 eleje óta megalakult kisvállalkozásom _ a várakozásnak megfelelően, jól működnek, kiegészítik a nagyvállalati és a szövetkezeti szervezeti rendsaert. Eddig 13 ezer új szervezet alakult, több mint 60 ezer dolgozó közreműködésével. Mintegy háromnegyed részük ipari és építőipari munkát végez. Lényeges jellemző'ük, hogy az. ebben a bályai elsősorban a rendelkezésre álló termelési tényezők kihasználásának hatékonyabbá tételét, a lakosság igényeinek ösztönzik. A tapasztalatok azt bizonyítják. hogy a kisüzemi szervezetekben általában hatékony munka folyik. Az itt előállított termékek és szolgáltatások — közvetve vagy közvetlenül — hozzájárul az szervezeti keretben dolgozók ellátás javításához. Ám kétharmada megtartotta korábbi munkaviszonyát — egyebek mellett erről beszélt Hetényi István pénzügyminiszter az új szerve, zeti formák feladatairól és működési tapasztalatairól pénteken Budapesten kezdődött kétnapos tanácskozáson. A miniszter hangsúlyozta: bór a kisvállalkozás sok vonatkozásban nem új — hiszen a mezőgazdaságban és a kis.parban már kellő "tapasztalatokat is szereztek —. mégis kevés gazdaságpolitikai döntés foglalkoztatta ennyire a közvéleményt. Egyebek mellett azért, mert az új formák meglehetősen rugalmasak, például vállalati gazdasági munkaközösségek eddigi működése ellentmondásokat is felszínre hozott; az egyéni kezdeményezésen alapuló kis szervezetekben és a hagyományos vállalati rendszerben kétfajta érdekeltség érvényesül Hetényi István hangsúlyozta : valós feszültségek igazából csak akkor keletkezhetnek. ha a teljesítményekkel arányban nem álló. és a vállalat hasznát nem növelő munkáért fizetnek jövedelmet. Ennek elkerüléséhez nem a központi irányítástól kell várni a segítséget,, hanem a vállalat vezetésének és kollektívájának kell felszámolnia ezt az elaz egyetemeken folyó szerződéses munka is. A pénzügyminiszter a kisvállalkozások jövőjéről szólkielégítését va rámutatott: várhatóan azok a megoldások terjednek maid el. amelyek anélkül képesek a fejlődésre, hogy az irányító és felügye leti szervek felettük — egyedi korlátozásokkal vagy mentesítésekkel — rendszeresen gyámkodnának. Ez viszont a gazdaságirányítástól azt követeli, hogv a szervezetek „önmozgásra" való hajlamát serkentse, s ezek a szervezetek a piac impulzusainak, a gazdasági szereplők törekvéseinek megfelelően alakulhassanak ki és tevékenységükben ne az igazgatási szabályok legyenek a meghatározóak. Az Országos Vezetőképző Központ tanácskozása a plenáris ülés után szekciókban folytatta munkáját. Képviselők a jogszabályokról A jogszabályok előkészítésével kapcsolatos társadalmi viták tapasztalatait tűzte napirendre az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága pénteken, a Parlamentben tartott ülésén. Miként dr. Gajdócsi István, a bizottság elnöke utalt rá: a témaválasztást az tette szükségessé, hogy a képviselői vélemények is segítsék teljessé és reálissá, a további feladatokra is utalóvá tenni az igazságügy-miniszternek rövidesen a kormány elé terjesztendő jelentését e témáról. A bizottsági munkaülés vitaanyagát az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatója jelentette, amelyet dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes kommentált a képviselőknek. Általában bevált a jogszabály-előkészítő társadalmi viták immár hétéves gyakorlata. E viták a szocialista demokratizmus érvényesülésének fontos lehetőségévé, területévé váltak. Kitűnt a bizottsági vitából az is. hogy a jogszabály-előkészítés ilyen társadalmi formáival az eddigieknél is hathatósabban lehetne élni. Például azáltal, hogy a paragrafusok előkészítői még körültekintőbben válasszák ki azokat a tervezeteket, amelyeket szélesebb körű fórumokon, vagy éppenséggel úgynevezett rétegtanácskozásokon vitatnak meg a jogszabályok „címzettjeivel": az állampolgárokkal. Jó lenne — fogalmaztak többen is —, ha nagyobb nyilvánosságot kapna a tömegtájékoztatásban is a jogalkotásban megvalósuló társadalmi közreműködés. Hasznosnak tűnne, hogy a tervezett jogszabályok fontosabb téziseit, szövegezését például már a sajtó hasábjairól előzetesen megismerhessék a viták résztvevői. Többen megerősítették Lévai Tibornak, a legfőbb ügyész helyettesének szavait: ha az állampolgárok látják a maguk gondolatait is tükröződni az új jogszabályokban, később nagyobb ambícióval kiveszik részüket a végrehajtásból is. Takarékosság? N

em azért példálózom hazaival, mert minden cigány a maga lovát dicséri, de manapság, hogy napilapjaink ára egyetlen darab (nem csomó, darab!) korai retekével ér föl, ami ráadásul pudvás, élek a gyanúperrel, kizökkent valami az értékfogalmaink körül. Szemünkre vethetnék persze, olykor bizony pudvásak a lapok is, csak hát most másról dallanék, hisz ebből a kikötőből evezhetnénk még más vizekre. Tudniillik a társadalom különböző halásztanyáin elvégzett munkának fontossága, értéke sincs megnyugtató összhangban az anyagi megbecsülésével, ez a harmóniarendszer is jó néhány hamis akkordot fog. de hát maradiunk az egyszerűbb, kézzel foghatóbb dolgoknál, melyeknek szálai nem vezetnek túl messzire, voltaképpen alig gubancosak, hamar fölfejtheti a józan paraszti ész. Márpedig nem meddő szócséplés éppen a józan paraszti észre apettálni az ésszerű takarékosság elméletének és gyakorlatának ellentmondásai kapcsán. Jó ideje kidoboltattuk. elég a fe'előtlen gazdálkodásból, tessék beosztással élni. munkahelyen mindenképpen, de odahaza sem árt érzékenyebben ügyelni arra. mi is történik körülöttünk az országban, a világban. Ahhoz, méretezni vágyainkat. amivel az anvaei képességünk fölér, addig nvúitózkodni amíg a takarónk ér. Beruházás, anvag- és eszközgazdálkodás munkafegyelem. helső átszervezések, önállóbb tervezés, érdekeltség, piackutatás. minőségszempontok a mennyiségi mutatók hajszolása helygtt. vm-senvlcénosség külföldön — messze sorolhatnánk közhelyeit népgazdaságunk mozgásformáinak, melyeknek szigorú belső o<"-snesR •'mmár az ésszerűség, a takarékosság. Külön is. eevüftasen is, az ésszerű takarékossá<*. honnan a jelző éooolv lényeges, mint a jelzett szó. Máskülönben kibicsaklik. könnven visszáiára fordul a program. Mert mondjuk az egészségre kockázatos takarékosság ésszerűtlen: arra semmi szükség, hogy nappali fényárban úszó irodákban naphosszat égjen a villany, de pusztán takarékossági megfontolásokból az árammal spórolni akkor és ott, ahol a precizitáshoz kell a fény. értelmetlen, haszontalan, egyként károsultja a dolgozó és a munka minősége. S bármily furcsa, támadnak j effajta példákat sem nélkülöző konfliktusok bőven, hát még olyanok, ahol a takarékosság ésszerűtlensége nem azon nyomban, napra készen tetszik föl, hanem menet közben, a munka folyamatában, ahol holnap vagy holnapután derül csak ki, amit fillérekért nyerhetünk a réven, kamatostul vész el a vámon. Ilyen a tudományos kutatóintézeteket sújtó korlátozás, hogy csökkentették a külföldről érkező szakmai folyóiratokat, hogy maximálták (pontosabban minimálták) a kiutazó kutatók számát — melyekről utóbb gyakorta hangzanak el rosszalló megjegyzések, de szóba kerültek minap Aczél Györgynek, a párt Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának szegedi, egyetemi látogatásakor is. Az aktívaértekezleten Áczél György szellemes hasonlattal kanyarodott vissza rá: annyi pénzünknek mindig lennie kell. hogy ne együk föl saját jövőnket. S valóban erről van szó. A szemellenzős takarékosság nem takarékosság, az ésszerűtlen spórolás: pocsékolás. Mert legjobb szándékaink ellenében hat, midőn beszűkítjük a szellemi energia föltöltő csatornáit, melv energia arra hivatott, hogv a holnapok életvitelét, ritmusát, anyagi képességeit biztosítsa, a megélés, túlélés és kibontakozás lehetőségeit garantálja. Midőn a fától nem látjuk az erdőt. P

aradox módon merőben ellentétes megnyilatkozást hallottam a minapi rádiós interjú során egy ismert írótól. A szellemi tőke viszonylagos devalvációjának veszélyeire figyelmeztetett, azért viszonylagosra, mert mindennek megy föl az ára. csak a könyvnek nem. vagy alig. Panaszkodott, milyen olcsó a könyv (!?). s napjainkban. mikor az érték egyre csalhatatlanabb fokmérőjének hivalkodik, mi mennyibe került — vagyis hát az lesz aí érték ami kellőképpen drága, tehát a látszat manipulálja a valóságot — Gábriel Marquez Száz év magányát nálunk Magyarországon potom forintokért-fillérekért hozzáférhetővé tenni azokban az órákban is. hogv a szerző Nobel-díját veszi át éppen, luxusnak számít. Mármint a kereslet-kínálat mindent elsöprő farkastörvényei szerint. Az okfejtés tulajdonképpen csak első hallásra csapott meg, éppen egy író szájából — aztán rá kellett jönnöm, szellemi érdekvédelem az. Szenvedélyes, jogosan elfogult, belülről fogalmazott, indulataiban megérthető. Hiszen hát szellemi tőkénk talán a leginkább kiszolgáltatott irnnapság annak — a fenti példák vallanak rá —. hogv ralf\ kezdjenek spórolni, arról támadjék rögvest a takarékossá reflexe. Persze, nem az ésszerű takarékossá eé . . . Nikolényi István bíÉSt tartott a SZOT elnöksége Készülés a nyárra A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Megtárgyalta a szakszervezeti mozgalomnak az ifjúság körében végzett munkáját, a továbbfejlesztés lehetőségeit, és úgy határozott, hogy a kérdést — tekintettel annak fontosságára és társadalmi jelentőségére — a Szakszervezetek Országos Tanácsának legközelebbi ülése, elé terjeszti állásfoglalásra. Tárgyalta továbbá az 1984. évi üdültetéssel öszfeltétlenül kényszerite- lentmondást. Az új szervenek a korábbi munka fel" adására, de ugyanakkor az erők összefogásának, kollektív munka végzésének úi formáit is kibontakoztatják és nagv teret engednek a szellemi tevékenységnek is. A kisvállalkozások új szazeti formák működése több olyan kérdést is felvetett, amelyeket a szabályok kidolgozásánál korábban nem vettek figyelembe, Ilyen például az egyes nem termelő szolgáltatások ügye és r Uj artézi kutak Szegeden Csaknem félmilliárdos költséggel ú j vízmű épül Szegeden, a városközponttól tizenöt kilométerre, olyan területen. ahol még bőségesen találhatók a mélyben jó minőségű vízkészletek. A nagyszabású munka fontos szakaszához érkezett: befejezték. a tervbe vett tizenkét artézi kút fúrását; ezek 300 —500 méteres mélységből hozzák majd felszínre a vizet. Épül már az egy méter átmérőjű betoncső távvezeték is. Az új vízmű építését két év múlva fejezik be, ettől kezdve napi húszezer köbméterrel több víz jut majd a városnak. szefüggő kérdéseket, az egyes üdülési típusokkal kapcsola-1 tos költségek és az üdülés-1 ben részt vevők létszáma- | nak alakulását. i Az elnökség áttekintette a szocialista brigádok vállalati tanácskozásainak tapasztalatait összegező tájékoztató jelentést, és úgy foglalt állást, hogy az abban rögzített észrevételeket, javaslatokat hasznosítani fogják a szocialista brigádvezetők május 28-án megrendezésre kerülő VI. országos tanácskozásának munkájában és dokumentumaiban. A testület megtárgyalta és elfogadta a jogsegélyszolgálatok helyzetéről. továbbfejlesztésük lehetőségeiről készült előterjesztést. és megállapította: a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok — a megalakításra kötelezően előírt területeken — létrejöttek és előírás szerint, folyamatosan működnek. Tevékenységüket nagy társadalmi figyelem, elismerés övezi. Az Országos Vízügyi Hivatal vízellátási és csatornázási főosztályának vezetői pénteken sajtótájékoztatón ismertették a nyári vízfogyasztási igények kielégítésére tett előkészületeket, a közüzemi közművek csaknem 40 ezer dolgozójának tevékenységét. Hangsúlyozták, hogy az ország vízhálózata és a vezetékkel ellátott fogyasztók száma a vízművek teljesítményénél gyorsabban bővült, ám ennek ellenére sem várható több ellátási zavar, mint egy évvel ezelőtt. A múlt óv májusától újabb 79 településen épült vízmű, 670 kilométer hosszúságban vezetékhálózat, amely 112 ezer lakost juttat egészséges ivóvízhez. A korábban közművesített településeken további. csaknem kétezer kilométer hosz« szú új hálózatot létesítettek.