Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

M&o 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam t05. szám 1983, május 5„ csütörtök Ára: Alkatrész, olaj, hulladék im ö8,«iszer­Takarékos fejlesztések a KSZV nél A mai világgazdasági helyzetben kétféle produk­tummal tehet szert komoly nyereségre egy cég. Vagy nyersanyagot és energiahor­dozókat ad el úgy, hogy ő bányássza, és továbbadja anélkül, hogy komolyabb rá­fordításra lenne szüksége, vagy arra törekszik, hogy minél több értékes szellemi, fizikai és gépi munkával formálja a rendelkezésére' álló, megvásárolt nyersanya­got az általa szintén drá­gán vásárolt energiával, mi­nél értékesebb, minél „töb­bet tudó" termékké. A ma­gyar iparra azonban általá­ban az a jellemző, hogy a drágán vásárolt nyersanyag­ból és energiából csak ke­vés helyen tudnak igazán értékes, jelentós hasznot ho­zó terméket előállítani. Ter­mékeink árában viszonylag magas az anyag- és energia­költséghányad. s viszonylag kicsi a technológia, a ráfor­dított szellemi és kvalifikált fizikai munka által hozzá­adott' érték aránya. Ilyen helyzetben érthető, hogy a vállalatok egyik legfonto­sabb feladata: csökkentsék a termelésben az anyag- és energiaráfordítást. Keresse­nek olvan megoldásókat, melvek révén csökkenthetik költségeiket, s ezáltal növel­hetik nvereségüket. kétféle módon is könnyítve a nép­gazdaság terhein. A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalatnál is hasonló gondokkal küszködnek. Az elmúlt évtizedben is számos olyan technológiai változta­tást, fejlesztést hajtottak végre, amelyek eredménye­ként — a termékszerkezet­váltásnak is köszönhetően — qz időközben jelentősen megemelkedett energia- és nyersanyagköltségek elle­nére is nagyjából ugyan­olyan nyereséget képesek elérni, mint korábban. Ha lépést akarnak tartani a követelményekkel, termé­szetesen nem állhatnak meg, tovább kell folytatniuk az energia- és anyagtakarékos­ságot szolgáló fejlesztéseket. A KSZV-nél mostanában is számos elképzelést dolgoztak ki. Néhányat érdemes ismer­tetni közülük. Nagylaki gyárukban jelen­leg olajtüzelésű kazánokat használnak. Csakhogy a drága fűtőolaj jelentős té­tellé vált költségeikben. El­határozták, hogy legalább részben átállnak a rendelke­zésükre álló hulladék tüze­lésére. A 25—30 millió fo­rintos rekonstrukciót az Energiagazdálkodási Intézet vállalta, 1932. december 31 -i határidővel. A munkával azonban még most sem vé­geztek, ami nemcsak finan­szírozási gondokat okoz a KSZV-nek. hanem a remélt megtakarítás egy részéről is le kell mondaniuk. Ügy szá­molták ugyanis, hogy a hul­ladéktüzeléssel évente 1800 tonna fűtőolajat takaríthat­nak meg, ennek az ára pe­dig 14 millió forint. Két­szeresen is baj tehát, hogy csúszik a határidő, A beru­házás különben két év alatt megtérül. Népszerű lett a fólia a magyar mezőgazdaságban. Évente nagyjából 27 ezer tonnányit használnak föl belőle, főként a Dél-Alföl­dön. Aztán rengeteg kerül belőle a szemétbe, veszélyez­tetve a környezetet. Hiszen a fólia nem bomlik el. Rá­adásul olajból állítják elő, s nem mindegy a népgazda­ságnak, hogy évente több ezer tonna fólia kerül a hul­ladékba. A KSZV a MÉH vállalattal közösen fölmérve a helyzetet, úgy találta, hogy évente mintegy 8 ezer tonna fóliahulladékot lehet­ne visszavásárolni és újra feldolgozni. A MÉH össze­gyűjtené, a KSZV pedig műanyag termékek nyers­anyagául használná a kü­lönben szemétbe kerülő hulladékot. A vállalkozás jelenleg ott tart. hogy Olaszországba mintát küld­tek a nyersanyagból, oróbo­földolsozásra. Ha ez bevált­ja a hozzáfűzött reménye­ket. akkor belevágnak a rr\inteov 50 millió forintos beruházásba, s megéoítik az vjrafeldogoió üzemet. Úhv számolják, más'fél év alatt megtérül a befe'.ítetés ,a vál­lalatnak. amely egvúttal ola­jat takaríthat meg a nép­gazdaságnak. Kelendő cikke a KSZV­nek a raschelzsák, méghoz­zá dollárért is kelendő. Csak egy baj van vele: alapanyagát is dollárért kell beszerezniük. Megkezdték hát a kutatásokat: helyette­síthetnék-e hazai alapanyag­gal az importból származót. Hazai polipropilénnel. A kí­sérletek biztatóak: a tech­nológia megváltoztatásával áttérhetnek hazai v alap­anyagra. Igaz. ehhez egy új, mintegy 15 millió forintba kerülő gépre lesz szükségük, ha csak a felhasznált alap­anyag egy ötödét kívánják hazaival helyettesíteni. S a gépet is importálni kell. Ü;gy számolják azonban, hogy a gépre költött dollár­mennyiséget egy év alatt megtakaríthatják az anyag­importon. Ha minden a ter­vek szerint megy, jövőre munkába állítják az első ilyen gépet. Ha beválik, fo­kozatosan teljes egészében hazai anyagra térnek át. Minden vállalatnak sok gondja van az alkatrész-be­szerzéssel, főként, ha kül­földről származik a gép­parkja. Mindeddig a KöZV is importálta a szüicséges alkatrészeket. Nemrégiben fölülvizsgálták: milyen al­katrészeket lehetne itthon is előállítani. Kiderült, hogy 30 millió forintos évi im­portjukból mintegy 8 millió forint értékű alkatrészt iít­hg/i is elő lehetne állítani. Érre nagyon jó lehetőséget adnak a kisvállalkozások, amelyek újabb kapacitásokat teremtettek. A KSZV im­már 2 millió forint érték­ben visszaigazolt rendelése­ket tart nyilván. Sőt fölvet­Vk a -kapcsolatot más, ha-, sonló vállelato&kál — pél­dául a Lenfonó és Szövőipa­ri Vállalattal —, hogy össze­hangolják azonos típusú gé­peik alkatrészellátását. Most 6 millió forint hitelt kértek magyar és szocialista or­szágokból származó szer­számgépek beszerzésére, hogy saját maguk is gyárt­hassanak alkatrészeket. Sok kicsi sokra megy — tartja a mondás. És így igaz. Mert lehet ugyan, hogy a KSZV majd 2 milliárdos termelési értéke mellett el­törpül az ily módon évente megtakarítható néhány tucat millió'forint, dé e megtaka­rítások komoly hasznára válnak a vállalatnak. s könnyebbséget hoznak a népgazdaságnak. S van még egy előnyük. Szerves részei lehetnek egy folyamatnak, ami nélkül ma már nem lehet talpon maradni hosz­szabb távon, s amit úgy hívnak: folyamatos műszaki fejlődés. Sz. I. ipari aru A 7. élelmiszeriparban be" vált az elmúlt években végrehajtott szervezeti kor szerűsítés. az önállósult vál­lalatok általában a koráb­biaknál nagyobb gondot for­dítottak a belső tartalékok feltárására, az eredménye­sebb gazdálkodásra — mon­dotta Kovács Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerdán az ÉDOSZ központi vezető­ségi ülésén, ahol az élel­miszeripari termelésről és a belföldi ellátásról tartott előadást. Elmondta, hogy az ágazat termelése az első hónapokban növekedett, az időjárás kedvez a mező­gazdaságnak, s várhatóan elegendő nyersanyagot ad­hatnak majd át az üzemek élelmiszeripari partnereik­nek. A terv szerint az idén e termékcsoportban a bel­földi fogyasztás 0,6 száza­lékkal növekszik, a kivitel­ben a bevételek 10 száza­lékos növelése a cél. Az állami és a tanácsi vállalatok mellett mind több termelőszövetkezeti kisüzem is bekapcsolódik az élelmi­szer-előállításba. Nálunk — a gyakran helyben feldol­gozott nyersanyagok révén — kevesebb önköltséggel állítható elő a termék, s egyúttal hozzájárulnak a választék bővítéséhéz is. Jelenleg megközelítően 5 ezer féle élelmiszert gvárt az ipar. s évente 100—150 úi termék jelenik meg. Különösen figyelemre mél­tó a diabetikus készítmé­nyek arányának növeke­dése. A további jó színvonalú ellátás és a7 export fokozá­sa érdekében a vállalatok az idén a korábbiaknál is nagyobb gondot fordítanak a csomagolás fejlesztésére. E téren ugyanis még nagy a lemaradás. A gépipar, a vegyipar és a papíripar az élelmiszeripari vállalatokkal együttműködve már meg­kezdte néhánv hazai alap­anyagú csomagolóanyag ki­fejlesztését Vezetéklelújíiás Tarjánban Átmeneti korlátozások Jó néhány év telt el az­óta. hogy Szegeden, a Pen­telei soron levő tarjáni, II. számú fütöművet összekö­tötték a köréje települt la­kóépületekkel, 845 lakással. Az idő nem múlt el nyom nélkül, az úgynevezett alap­vezeték fölött: a csőtörések egyre gyakrabban zavarták a folyamatos melegvíz- és távhőszolgáltatást a Buda­pesti körút és a Záportó kö­zötti házakban. Ezért dön­töttek úgy a városgazdálko­dási vállalatnál, hogy az idei távfűtési szezon végén hoz­zákezdenek a vezetékhálózat cseréjéhez. A munkálatok május 3-tól a következő fűtési idény kezdetéig tartanak, a város­gazdálkodásiak es a Szege­di Magas- és Mélyépítőipa­ri Vállalat közös kivitelezé­sében. Mindkét vállalat szi­lárd elhatározása, hogy az útburkolatok és parkok j felbontásának idejét a lehe­tő legrövidebbre szorítják, mégis számolniuk kell az arrafelé lakóknak átmeneti korlátozásokkal. például fél út lezárásával. Néhány hétig a távfűtőmű mögötti garázsok tulajdonosainak okoz majd nehézséget az építkezés; a vezeték oly kö­zel van a gépkocsitárolők­hoz, hogy az autók ki-bejá­rása lehetetlenné válik. Ezt az érdekeltekkel a garázs­ajtókra ragasztott értesítés­sel természetesen jó előre tudatják. Időben tájékoztatják majd azokat a lakókat is, akik­nek ennél jóval érzékenyebb korlátozást kell elviseln ük: a lakóházakban várhatóan kétszer egy hétig egyáltalán nem lesz meleg víz. A lép­csőházak hirdetőtábláira függesztett értesítés a me­legvíz-szünetről minden bi­zonnyal nem lesz kellemes olvasmány, tudják ezt a melegvíz-ellátásért felelősök is. Ezért a munkálatokat eleve úgy ütemezik, hogy csak a minimális ideig tart­son az úi vezeték bekapcso­lása. Magától értetődik, hogy a használati meleg víz díját a „szünnapokra" nem kell majd kifizetni. Néhány épületben a közös haszná­latú helyiségekben, a lom­kamrákban is cserélik a ve­zetéket az építők — ezért bejutási lehetőséget, s ha a lakók érdeke úgy kívánja, az ott tarolt holmik össze­paikolását is kérik majd. Mecseki génhank Az. ősi magyar állatfaj­ták országos ielentőségű génbankját hozta létre a Mecseki Állatkert. A vadon élő hazai és egzotikus álla­tok meilett összegyűjtötte a ma már kihalóban levő háziállatok tekintélyes cso­portját, főleg azokat, ame­Lyeket valaha a Dunántúlon tenyésztettek. A cél az. hogv megőriz­zék őket a későbbi neme­sítés. keresztezés vagy to­vább tenyésztés végett, en­nek megfelelően tiszta vér­ben tartják fenn. illetve szaporítják a ritka, védett állatokat. Szakmát tanulnak Ezerötszáz tanuló 31-féle vas- és fémipari szakma is­mereteit sajátíthatja el a 600 sz. Móra Ferenc Ipari Szak­munkásképző, Intézetben. Elméiéti és gyakorlati órákon kívül különféle szórakoztató, hasznos foglalkozásokon is részt vesznek, 14 szakkör is működik az iskolában. Fel­vételeink a Tolbuhin sugárúti iskolában készültek, ahol tágas, jól felszerelt tantermekben folyik az elméleti ok­Elsőéves vasipari tanulok anyagismeret-órája Másodéves géplakatosok a szakmájukhoz szükséges szer* kezeti rajzokat készítik A szcp olvasóteremben 18 ezer kötetből válogathatnak. • könyvek 60 százaléka sznk'"Á;"khoz nyújt segítséget Somogyi Károlyné felvétele! A modellező szakkörben sok szép bádogosmunkát, reptfc lő- és hajómodellt készítenek a tanulok

Next

/
Thumbnails
Contents