Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

Szombat, 1983. május 28. i 5 Mércének lennie kell... Ma. szombaton Budapesten tartják a szocialista brigád­vezetök országos találkozó­ját Ezen részt vesz Laczi Irtván, a Szegedi Gumigyár Munka Vörös Zászló Érdem­renddel kitüntetett Puskás Tivadar szocialista brigádjá­nak vezetője is. — Ha szót kap a tanács­kozáson, mit fog elmondani? — kérdeztem a brigádveze­tőt. — Már eldőlt, hogy nem fogok fölszólalni. Negyvenen képviseljük a vegyipart, s az egész iparág képviseleté­ben mindössze egy fölszóla­lásra lesz lehetőség, hiszen a tanácskozás mindössze egy­napos. Gondolkodtam rajta, hogy mit mondanék el. Min­den tanácskozáson hangsú­lyozni szokták, hogy ne a saját munkahelyének az eredményeit sorolja a fölszó­laló, hanem a tárgyalt téma egészéhez szóljon hozzá. Én azt hiszem, nem lehet elvo­natkoztatni: felelősséggel csak azt mondhatja el az ember, amit tapasztalatból ismer. Ezért én a vállalati tapasztalataimmal vezetném be: összefoglalnám, amit a szocialista brigádvezetők kér dét s Marik István színpad­vezetőhöz — A napokban a szövet­kezeti színjátszók országos találkozóján színpada. a Minerva, Pintér A gondnok című darabjának előadásá­ért arany minősítést ka­pott, Marik István pedig a legjobb alakítás diját is el­nyerte. Köztudott, hogy „régi motoros" a szegedi amatör színjátszók között, ha úgy tetszik, tán akár doyennek is lehetne nevez­ni. S szintén közismert tény. hogy tíz-tizenöt évvel ezelőtt az amatőr színját­szás országos bázisának számított Szeged. A helyzet mára alaposan megválto­zott. Miként ítéli meg a mai állapotokat? — A hetvenes, évek kö­zepére eSett vissza igazán a városban az amatőr szín­játszó mozgalom. Errefelé nagyon régóta meghatáro­zó jelentősége volt a diák­színjátszásnak. talán elég a Tisza-parti és a Tömör­kény gimnázium, majd ké­sőbb a Bebrits Lajos Vas­útforgalmi Szakközépiskola színpadaira utalni. A már­már legendás hírnévre szert tett Egyetemi Szín­pad színvonala ez idő tájt már kifejezetten stagnált, s ugyan a Minerva is mű­ködött de a korábbinál szintén jóval halványab: ban. A visszaesés okai sok­félék. talán az egyik leg­fontosabb az, hogy az ifjú­sági művelődés túlzottan „elment" a diszkó és a rock-koncertek irányába, s olyan mesterséges ' helyzet teremtődött, hogy a kultú­ra, ezen belül az amatőr színjátszás nem találhatta meg korábbi bázisát. Ám úgy három éve mintha „ol­dódna az átok". Ugy ér; zem. most feljövőben van a szegedi amatőr színpadi mozgalom: ha így folytató­dik, néhány éven belül akár meghatározó jelentő­ségű is lehet. Mintha foko­zatosan nyitottabbá válná­nak a középiskolások és az egyetemisták, a színpadok pedig egyre igényesebb cs ismertebb szerzők műveit veszik elő: Sartre-t, Mro­zeket. Pintért. .. Hogy nem speciálisan szegedi jelen­ségről van szó, bizonyítja, hogy a kazincbarcikai és a debreceni 'országos fesztivá­lokon ugyanezt állapították meg. — Most nemcsak alakítá­sáért, (ie színésznevelő mun­kájáért is díjat nyert. Ama­tőrökről lévén szó, speciá­lis körülményekkel kell szá­molni. ráadásul nagyobb­részt igen fiatal színjátszók­kal. Hogyan látja e téren a helyzetet?­— A korábbinál kissé jobbnak érzem ... Manap­ság több az érdeklődő fia­tal. már csak azért is, mert megszűntek a középiskola) színjátszó körök. Jo beszed­és mozgáskészségú gyerek sok van, voltaképpen csatt csiszolni kell rajtuk, de jóval bonyolultabb a föl­adat, ha arra gondolunk, hogy meg kell velük találni azt a bizonyos hangot — hogy igazán „színpadéret­tek" legyenek, mélyvízbe lehessen dobni őket. Ez a folyamat minden amatőr­együttesnél rengeteg gond­dal jár. Nehéz megtartani az embereket, sokan köny­nyen csak időveszteségnek ítélik meg az így eltöltött egy-két évet. Színpadra egoista emberek jönnek. Ez még nem volna baj, hiszen egyfajta egészséges j „csapatszellemben" ez a | lélektani hátrány (ami egy­ben előny is!) föloldható. Ám, ha nem sikerül, elke­rülhetetlenül klikkek kelet­keznek, személyi ellentétek jönnek' létre: volt ilyen ná­lunk is ... Azt hiszem, el­sősorban a vezető személyé­hez kötött minden amatőr színpad „kórképe". Ha nem tudja összefogni az alkalmi társulás tqgjait, úgy rob­ban szét minden, hogy évek munkája válik haszontalan­ná. S igaz, a sztárolás, a hivatásos színészi pályára való fölkészítés nem elsőd­leges feladatunk (bár sok jelentkező váltig ezt hiszi), azt büszkén mondhatom, hogy némi szerény részem nekem is van abban, hogy néhány tehetséges fiatal erre az útra is eljutott, leg­utóbb például Kocsis György, aki egy évig csak csöndes szemlélőnek számí­tott, azután játszani kez­dett, s tavaly a békéscsa­bai fesztivál után szerződ­tette a Jókai Színház.... De említhetem Csonka Ibo­lyát is, aki jelenleg • a bu­dapesti Katona József Szín­ház tagja . . . — E kettős helyzetfelmé. rés után mind az amatőr színjátszás, mind 0 színész­nevelés szempontjából mi­ket tart a jövő legfontosabb tennivalóinak? — Akár közös tanfolya­mok akár nyári táborok segítségével, a Népművelé­si Intézet egisze alatt meg­felelő szakembereket iáény­b'e véve: egységesíteni a képzést, amennyire csak le­het. Tudom, ez pénzkérdés is, de az Országos Közmű­velődési Tanács jóvoltából remélhetőleg megoldható: Szegeden, az Ifjúsági Ház­ban a közeljövőben ilyen bázis jön létre... Az is igaz persze, a megújuláshoz távolról sem elegendő a pénz. emberi tartásra még inkább szükség van. Angol, belga, cseh együttesekben például rengeteg a 40—50 éves tag, nálunk, ha valaki eléri a harmincat, szinte szükségszerű, hogy abba­hagyja elsősorban egzisz­tenciális okok miatt. Már­pedig hosszabb időt eltölte­ni egy színpadnál elemi elő­feltétel. A négy szegedi amatőr színpad külön-külön is eléggé zárt egység, ám egyre inkább közeledniük kell egymáshoz.. Domonkos László vállalati tanácskozásán el­mondtunk. beszélnék a sze­gedi tapasztalatokról, végül a saját brigádomról. — Azt mondják, meg kell újítani a brigádmozgalom je­lenlegi gyakorlatát. — Én mások nevében nem nyilatkozhatom. Ügy vélem, a mi gyárunkban nem be­szélhetünk válságról. Bri­gádunkban egyénenként ér­tékeljük a tagok munkáját: testre szabottan adjuk ki a feladatokat, és az egyéni sa­játosságokat figyelembe vé­ve értékelünk, és értékelnek bennünket. Én azt hiszem, reális sorrendet , lehet így kialakítani. — Nem jár ez túl sok bü­rokratikus formasággal? — Mércének lennie kell... Lehet, hogy a teljesített munka aprólékos följegyez­getése nem mindig vonzó, szubjektív módon mégsem lehet értékelni. Ugy nem le­het kizárni a barátságot, az egyéni szimpátiát. Tökéletes értékelési szabályzatot nem lehet készíteni, olyat azon­ban igen, amelyik, alapjai­ban helyes, részleteit pedig évenként módosítani lehet. — Miben látja a brigád­mozgalom lényegát? — Nemcsak a mozgalomét, hanem minden munkáét: a rendben, a fegyelemben. A kongresszusi munkaverseny idején nagyon odafigyeltek a brigádokra: nem maradt el sem az erkölcsi, sem az anyagi elismerés. Tanúsít­hatom, ez valóban kimagasló eredményekhez vezetett Volt utána egy jelszó: őrizzük meg a kongresszusi munka­verseny lendületét. Azt hi­szem, ebből annyit veszítet­tünk, amennyire kikerült a mozgalom a figyelem közép­potjából. — Viták folynak arról, hogy a szocialista brigád­mozgalomban az anyagi vagy az erkölcsi ösztönzést kelle­ne-e erősíteni, ön szerint melyikei? — Nálunk ez nem kérdés. A kettő ugyanis elválasztha­tatlan. Annyi bizonyos, hogy a különböző fokozatokra ad­ható anj agi elismerés ösz­szege. ma már nem ösztönöz igazán. — Nemcsak a kiváló mun­kahelyi teljesítmény, hanem sok társadalmi munka, ki­emelkedő közéleti tevékeny­ség jellemzi brigádjukat. Valamennyien kiváló szak­emberek, akik idejüket, szak­tudásukat a munkaerő „sza­badpiacán" jó áron értéke­síthetnék. Miért nem teszilc? — Mert a munkahelyün­kön megbecsülik a teljesít­ményünket. Elismernek, meg­fizetnek bennünket. Alkotó, kísérletező, szép munkát vég­zünk. Azt. hogy valaki a brigádunkba kerüljön. ki kell érdemelni. — Szokták a brigádok ne­velő, példamutató szerepéről beszélni. — Korábban volt olyan vélemény, hogy vegyük föl az új kollégákat a brigá­dunkba, és ott „neveljük" az illetőt. Nem értettünk ez­zel egyet: együtt dolgoztunk, segítettük, a munkában ne­veltük is. de brigádtag csak akkor lehetett, ha bizonyí­tott: mind nehezebb felada­tokat adtunk neki, és ha tisztességgel megoldotta, be­j illeszkedett a kollektívába, ! akkor forma szerint ís tagja i lehetett a brigádnak. T. I. Nyitány a könyvtéren Somogyi Károlymé felvétele Kulcsárné dr. Kiss Piroska megnyitóját mondja i Ismét a könyvet ünnepel- lékezés népszerű sorozatait, tója munkásságának kereszt­jük, a betűk kordájába fo- Valamennyi a múltfaggatást, metszetét tárta a közönség gott gondolatot, a sorokká a históriai orientáltságot, né- elé — a kiállítást Háromszé­formált emberi érzéseket, a púnk tudatformálását segíti, ki Pál. a Kner Nyomda ve­könyvekbe befogott minden- Igényes esszéket ad közre az zérigazgatója nyitotta meg. séget. Hihetünk Szántó Ti- Európa remek vállalkozása. Később a Somogyi-könyvtár­bor Gutenberg-díjas tipogra- a Mérleg, melyet az a felis- ban Tóth Sándor szobrász­fásnak. hogy a könyv min- mérés hívott életre, hogy az művész érmeiből rendezett den mástól különb; ;zo hasz- utóbbi évtizedekben hazánk- bemutatót Papp Lajos költő nálati tárgy. „mert igaz bas is érezhetően megnőtt az ajánlotta az érdeklődők fi­ugyan, hogy a hamutartó is érdeklődés az esszé, a tudo- gyeimébe, lehet szép. de a legszebbe ís mányirodalom. az intellek­csak a cigaretta hamuja ke- tuális Próza iránt, rül — viszont a könyvbe be- Tegnap délelőtt a papír- kiadványok feliratú paviloru lefér az egész világ". forgókkal ékesített Dugonics nál szegedi írók — í'óth Bé­Az idei. immár 54. ma- téri könyvpavilonok között la. Péter László. Annus Jo­gyarországi könyvhét 3 mii- ezekről a kötetekről is szólt zsef és Téglásv Imre — de­lió példányban megjelent könyvheti megnyitójában dikúlják műveiket, százhárom művébe is vila- Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a ^ . gok sűrűsödnek. Kortárs iro- Hazafias Népfront Városi Bi­Ma. szombaton délelőtt 10 órakor a könyvtéren a Helyi A Művelődési Minisztéri­dalmunk színe-java szerepel zottságának titkára. A színes um Kiadói Főigazgatósága és a Kossuth Könyvkiadó elis­merő oklevéllel és könyv­a hagyományos feláras an- programban fellépett a nép­tológiákban. az elmúlt évi szerű Bonanza együttes. a vers- elbeszélés-, dráma- és Rózsa Ferenc sugárúti ált. utalvánnyal jutalmazta Pe­riportválogatásokban. Üj kei- isk. gyermekszínjátszó cso- ták Istvánná, a Szegedi Vas­tettel jelentkezik Csőrért Sán- portja bemutatta Arany Jé- és Fémipari Szövetkezet dor. Véress Miklós, Fenákel nos Jók a ördöge című mű- könyvpropagandistáját a po­Judit. Hernádi Gyula. Mol- véből I;és.iiilt játékát, az He- Iltlkai irodalom több évi ki­dova György, Tandori De- gen nS'elvű könyvesbolt ki- emelkedő eredményes nép­zső„. S/abó. Magda..Paffal Se- raka'ÁSfm pedig .immár ha- szerűsítéséért. terjesztéséért, rolta, Vámos Mikié*. Uj so- evományosan a Balázs Béla Áz ' oklevelet és könyvutal. rozat indul Magyar Ritkása- Üttörőház karémiaszakköré- vánvt az ünnepi gok címmel — az első köte- nek tagjai 'állították Vi öl­tek Gyöngyösi Gergely: Ar- vasmányélménvelk cok a magyar középkorból, készült munkáikat. Pécsváradi Gábor: vTeruzsále- Délután a Móra Ferenc könyvhét alkalmából tegnan adták át alapján Szegeden, a KiSZÖV-szék­házában. Itt a kiadói szer­vek nevében Gera József a mi utazás. Több új könyv Múzeum Horváth Mihály ut- Kossuth Könyvkiadó megyei gyarapítja a Magyar Hír- cai Képtárában Szántó Ti­mondó. a Tények és tanúk, bor könyvterjesztő tipogra.­valamint a Nemzet és em- fus. a Helikon Kiadó ígazga­kiréndeltségének vezetője fe­jezte ki elismerését és jó­kívánságait az eredményes terjesztői munkáért. • • Üzemben az új trafó A hónap elején — mint lapunkban megírtuk — nagv munkálatokba kezdtek a DÉMÁSZ szegedi üzemigaz­gatóságának 'dolgozói a vá­ros nagyobb részét ellátó, északi alállomásban. A meg­növekedett fogyasztói igé­nyek diktálták, hogy kicse­réljek az eddigi két transz­formátort nagyobb kapaci­tásúakra. Az elsőt tava.lv ál­lították be, a másodikat most. s elmúlt a tartalék híján „veszélyeztetett" idő­szak, ami alatt, ha üzemza­var keletkezik. alaposan megérezte volna -e lakosság. A trafót kicserélték, üzem­zavar nélkül — határidő előtt. Tegnaptól teljes az üzem az északi alállomáson.. 'elmentések, 0 A Csehszlovák Állami Bank elnöke Budapesten Jan Steiskal, a Csehszlo­vák Állami Bank elnöke Timár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására május 24—27. között hivatalos látogatást tett hazánkban. A vendéget és a kíséretében levő sze­mélyiségeket fogadta Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Hetényi István nénzügyminiszter. A Csehszlovák Állami Bank elnöke és Timár Má­tyás megbeszélést folytatott a két intézmény kapcsola­tairól, a két ország banki együttműködésének terüle­teiről. és véleményt cserélt a nemzetközi pénzügyi élet időszerű kérdéseiről. A Csehszlovák Állami Bank elnöke és a delegáció tagjai látogatást tettek az MNB Győr-Sopron és Heves megyei igazgatóságán, vala­mint a székesfehérvári Vi­deoton gyárban és az Ózdi Kohászati Üzemekben. A küldöttség pénteken el­utazott Budapestről. A Minisztertanács Szilágyi Lajos építésügyi és város­fejlesztési njiniszterhelyet­test. saját kérésére, nyugál­lományba vonulására tekin­tettel — érdemeinek elisme­rése mellett — és dr. Kádár József építésügyi és város­fejlesztési miniszterhelyet­test — más fontos beosztás­ba kerülése miatt — tiszt­ségükből felmerttette: egy­idejűleg Petrovai Lászlót és Szűcs Endrét építésügyi és városfejlesztési miniszter­helyettessé kinevezte. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Molnár Imrét, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyettesét és Szabó Jánost, az Énítésügvi és Városfej­lesztési Minisztérium állam­titkárát. nyugállományba vonulásuk miatt tisztségük­ből felmentette. Egvidejúleg Szálkái Istvánt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesévé megvá­lasztotta. és dr. Kádár Jó­zsefet az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium államtitkárává kinevezte. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szabó János akadémikusnak, építésügyi és városfejlesztési miniszté­riumi államtitkárnak, több évtizedes kiemelkedő szak­mai. tudományos és közélet munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása al­kalmából. a Magyar Népköz* társaság Zászlórendje kitün­tetést. Szilágyi Lajos épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettesnek több évtizedes kiemelkedő szak­mai és közéleti munkássága elismeréseként. nyugállo­mányba vonulása alkalmá­ból. a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrend kitünte­tést adományozta. A kitüntetéseket Traut­mann Rezsó, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke adta át. Jelen volt Borbándi Jd­nos, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Ballai László, az MSZMP Központi Bizott­sága osztályvezetője és Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. * Az Elnöki Tanács dr. Mol­nár Imrének, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nökhelyettesének kiemelke­dő gazdasági és társadalmi munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken L o­sonzi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át.

Next

/
Thumbnails
Contents