Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

3 Szombat, 1983. május 21.' H megyei pártbizottság állásfoglalása A XII. kongresszus, az 1980. márciusi megyei pártértekezlet valamint az MSZMP KB 1983. áprilisi határozatainak végrehajtásáról, a további feladatokról Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága 1982. december 3-i ülésén állást foglalt a párt XII. kongresszusának, valamint az 1980. március 1-i megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásáról, a további feladatokról. Időközben, 1983. április 12— 13-án ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága, s áttekintette a XII. kongreszszus óta végzett munkát, a határozatok végrehajtásának helyzetét, megszabva a megváltozott külső és belső körülményekből adódó feladatokat is. Ennek szellemében a megyei pártbizottság 1983. május 6-i ülésén úgy döntött, hogy a Központi Bizottság áorilisi határozatának útmutatásai alapján kiegészíti az 1982-es decemberi ülésén hozott állásfoglalását, mely dokumentumot — így kiegészítve — az alábbiakban hozzuk nyilvánosságra. I. A kongresszus óta megváltoztak, nehezebbé váltak munkánk nemzetközi és belső feltételei, mégis egészében véve — mind országosan, mind a megyénkben — eredményesen hajtottuk végre a határozatokat. 4 A társadalmi osztályok és rétegek • helyzetét, politikai arculatának elemzését célzó vizsgálataink alapján megállapíthatjuk : — az elmúlt két és fél évben a társadalmi osztályok és rétegek közötti mozgások lelassultak; — a szocialista vonások a munkásságnál. a szövetkezeti parasztságnál és az érteimiségnél tovább erősödtek; — a nők és az ifjúság közéleti aktivitása ls fejlődött; — a különböző vezető testületek összetételükben jobban tükrözik a társadalmunkban létező arányokat; — az állami és a gazdasági szervek fokozott figyelmet fordítanak az egyes osztályok. rétegek, a nők. a fiatalok és az idős korúak sajátos problémáinak megoldására. O A kongresszus határozataiban meg• fogalmazott követelményeket figyelembe véve — testületi állásfoglalásainkkal is — ösztönöztük a megyében működő állami szerveket műnkájuk színvonalának fejlesztésére. Az e területen tevékenykedő pártszervezetek, az itt dolgozó párttagok, jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy e szervek és intézményeik megfeleljenek a párt és az élet támasztotta magasabb követelményeknek. Mindezek hatásaképpen a beszámolási időszakban: — korszerűsödött megyénk államigazgatási szervezete, megnőtt a városok szerepe a környezetükben levő falvak fejlesztésében. az ott éiő lakosság ellátásában; — az államigazgatásunk — szervezetünket és munkamódszerünket korszerűsítve — közelebb került a lakossághoz; — a bűnüldöző és igazságszolgáltató szerveink javuló munkája következtében jelentősebb bűncselekmény nem maradt felderítetlenül és megtorlatlanul. Korábbi hátrányos helyezésünk a megyék bűnözésfertőzöttségi ranglistáján megváltozott: — az állami, szervek pártunk jogpolitikai elveit betartották munkájukban, ezt folyamatos ellenőrzéseink tapasztalatai bizonyítják. Mindezek ellenére meg kell állapítanunk: — területünkön az állampolgári fegyelem lazulásának jegyeit is felfedezhetjük (emelkedik a szabálysértést elkövetők száma, növekszik azoké is. akik munka nélkül akarnak jövedelemhez jutni); — az államapparátusban dolgozók jelentős része még nem eléggé érti, hogy munkájával a lakosságot kell szolgálnia, s így jelentős hatást gyakorol az emberek közérzetének alakulására, összességében megállapíthatjuk, hogy megyénk közrendje, közbiztonsága megfelelő; az állami szervek és a lakosság túlnyomó többsége tiszteli és betartja a jogszabályokat. O A kongresszus óta eltelt időszakban — figyelembe véve hazánk megváltozott külgazdasági feltételeit — gazdaságszervezői munkánkban előtérbe állítottuk az egyensúlyi helyzet javítását szolgáló feladatok megvalósítását. Ennek hatásaképpen : — a gazdaság növekedési üteme — mely az előző időszakban jóval meghaladta az országost — jelentősen mérséklődött az utóbbi években; — a nem rubel elszámolású exportra termelés — az 1982. évet kivéve — 1979 óta jelentősen növekedett; — figyelemre méltó erőfeszítések történtek az import kiváltására: több kezdeményezést indítottunk a hulladékok hasznosítására : — különösen szembetűnő előrehaladás történt az energiahordozókkal való takarékosságban. legfőképpen az olajfelhasználás helyettesítésében, megyénk egyik fő természeti kincse, a termálenergia jobb hasznosításában; — termelő egységeink mindinkább a gazdálkodás minőségi tényezőjével foglalkoznak; bár ennek ellenére a termékszerkezet változása a kívánatosnál jóval lassúbb; — az iparban és az építőiparban hatékonyabb az élőmunka, az eszközfelhasználás azonban romlott; a mezőgazdaságban viszont mindkét tekintetben, de a föld hasznosításában is javult a helyzet; — a beruházási tevékenység tervszerűbbé vált, ám a beruházási piac feszültsége még nem szűnt meg megyénkben. 4

A kongresszus által meghatározott • célkitűzést, hogy az életszínvonal terén elért eredményeket megtartsuk, szerény lehetőségeink feltárásával sokoldalúban igyekeztünk szolgálni, bár tudjuk, hogy az életszínvonal-politikát elsősorban országos intézkedések érvényesítik. A rendelkezésre álló adatok és tények alapján úgy ítéljük meg, hogy megyénk lakosságának életkörülményei egészében az országos tendenciáknak megfelelően alakultak: — a foglalkoztatottság teljes körű. egyes szakmákban azonban á felsőoktatásban végzők kis részénél már jelentkeznek az elhelyezkedési nehézségek; — az ötnapos munkahét bevezetése minőségi változást eredményezett az életkörülményekben ; — bár a megyei pártértekezlet határozatában előírt jövedelempolitikai célkitűzések végrehajtásában kevés előrehaladást értünk el, területünk lakosságának jövedelemszerzési lehetőségei és vagyoni helyzete tovább javult. Ebben döntően közrejátszott a másodlagos jövedelmi források — országos átlagnál nagyobb — kiterjedtsége és további jelentős növekedése:. . — a megyénkben élők és az ide látogatók áruellátása — a kisebb átmeneti zavarok ellenére — megfelelően alakult. Ezt jól segítették a termelőegvségeink és a határ menti árucsere által biztosított hiánypótló árualapok; — a mérsékeltebb lakásépítkezések ellenére jelentősen javultak az itt élők lakóhelyi feltételei (11 824 lakás épült az elmúlt két és fél évben, tovább növekedett a lakosság közmű — főleg villany, gáz, víz — ellátottsága);. a gyermekin.tézménvek (bölcsőde, óvoda, nanközi s+b.) és a lakosság egészségügyi' ellátottságának mutatóy tovább javultak, jobbak az országos átlagnál. A szociális ellátásban is van szerén" előrehaladás, de különösen az idős korúakról, a veszélyeztetett gyermekekről való gondoskodás még sok kívánnivalót hagv maga után. Nem könnyítettünk kellőképpen a nők „második" műszakján. C Az ideológiai és kulturális életben * valamennyi területen megkezdtük, illetve folytattuk a kitűzött feladatok megvalósítását. A körülmények változása új kérdések vizsgálatát, új feladatok kijelölését is időszerűvé tette. A propaganda-, agitációs és művelődéspolitikai munkát irányító tevékenységünk is közrejátszott abban. hosv növekedett lakosságunk cselekvő-, alkalmazkodóképessége a változó körülmények által meghatározott új feladatokhoz; — élénkült megyénkben is az ideológiai élet. kiterjedtebb lgtt eszméink tömegbefolyása. Ugyanakkor a korábbinál élénkebben jelentkeznek a nacionalista, a kispolgári, a pacifista és más antimsrxista nézetek. E nézetek visszaszorításában ideológiai munkánk gyengeségei is kitűnnek ; • — feijődött az ifjúság történe1 ml szemlélete.. felszabadulás utáni fejlődésünk tanulságainak elfogadása. A pozitív tapasztálátok mellett gyakran találkozunk még történelmi múltunk — főleg a felszabadulás és az 1956 közötti időszak — szemlélésének egyoldalúságaival, zavaraival; — differenciáltan fejlődtek az agitációs és tájékoztató munka módszerei, különösen az értelmiség és az ifjúság körében. Több a szóbeli tájékoztató, az információban felvetett kérdésekre történő intézményes válaszadás, megnőtt a viták szerepe. melyekben nagyobb hangsúlyt kaptak a helyi elemek. Erősödött a helyi nolitikát segítő tömegkommunikáció. Tájékoztató, agitációs munkánkban is találkozunk ugyanakkor még aránytalanságokkal, egyenetlenségekkel. Előfordul még. hogy lényeges jelenségekről nem kapunk megfelelő tájékoztatást az alsóbb szervektől-; — a változó körülmények és a nevelőmunka hatásba is fejlődött a szocialista életmód, a munka — közéleti és családi, magánéletbeli — egységes szemlélete, ugvanakkor e területeken változatlanul számos problémával kell szembenéznünk: — tudományos életünk kiegyensúlyozottan fejlődött, növekedett kötődése és hatása a gyakorlatra; — felsőoktatási intézményeinkben növekvő szakmai és ideológiai színvonalon nevelkedik az értelmiségi utánpótlás, készül föl értelmiségi hivatásának gyakorlására. Ugyanakkor a kiegyensúlyozott munkát néhány intézményben a korábbinál érzékelhetőbben jelentkező ideológiai problémák nehezítik. A felsőoktatás korszerűsítési programjának kimunkálása megkezdődött, de vontatottan halad. Zavarólag hat a munkafeltételek javítására hivatott intézmények és diákszociális létesítmények fejlesztésének lassúsága; — bővült az iskolázottság, ugyanakkor növekszik az iskolák zsúfoltsága, emelkedik a veszélyeztetett gyermekek száma; — közművelődési, művészeti intézményeink fejlesztése, felújítása a lehetőségeinknek megfelelően haladt. Elkészült a makói múzeum, folyik a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciója, az új tévéstúdió kialakítása, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark bővítése. a könyvtár-levéltár építése, a rádióstúdió előkészítése. — a közművelődési tevékenység fejlődött, hatására növekedett a felnőtt társadalmunk szakmai, általános műveltsége. Különösen a munkával kapcsolatos ismeretek iránt nőtt az érdeklődés, amit a szakmai át- és továbbképzés bővülése is jelez. Ugyanakkor különösen az általános iskolai felnőttoktatás visszaesése jel—i, hogy növekednek a művelődési különbségek a követelményekkel lépést tartók és az elmaradók között; — művészeti intézményeink fejlődése zömében kiegyensúlyozott, bár időközben jelentős gondok is keletkeztek. A műhelymunka átmeneti gyengesége a Szegedi Nemzeti Színháznál szakmai problémákat és a közönségkapcsolat meglazulását okozta. A Tiszatájnál továbbra is eszrr ei-ideológiai gondok jelentkeznek. Z A beszámolási időszakban is biztosí* tottuk minden területen a párt vezető szerepét, hatékonyabbá tettük irányító munkánkat. Ennek eredményeként: ' — fejlődtek tömegkaDcsolataink. A területi pártszervek a felmerülő gondok és feszültségek megoldására a korábbinál több és konkrétabb gyakorlati intézkedéseket kezdeményeztek; — a növekvő feszültségek ellenére nem gyengült a párttagság eszmei és politikai egysége. Ugyanakkor a korábbinál több a vitatott kérdés, előfordul elvi engedményt- jelentő megnyilvánulás is egyes pártszervezetekben. Helyenként gyengült a párthatározatok melletti kiállás, és a végrehajtásért kifejtett aktivitás: — fejlődött a párttaggá nevelés. A beszámolási időszakban 4024 tagot vettünk fel, kétharmada munkás, több mint 40 százaléka nő. 16 százaléka értelmiségi. Nem kielégítő a 30 év alattiak köréből felvettek száma: — a pártfegyelmi munka eivszerűbbé vált a megelőzésben és az eljárások során. Párttagságunk fegyelmi helyzete egészében jó. de még sokan megsértik a pártfegyelmet. Nem kielégítő a felelősségre vorrt párttagokkal való foglalkozás. Szembetűnő. hogy a pártból kikerülők között magas a fizikai dolgozók aránya; — a pártmunka módszerének és munkarendjének áttekintése hozzájárult az ezzel kapcsolatos feladatok jobb megismeréséhez. A párttagság jobban megismerte az irányító testületek, a testületi tagok, az apparátus egymáshoz való viszonyát, szerepét. Lassan halad azonban a kimunkált jó módszerek alkalmazása; — a kádérmunka tervszerűbbé vált. Irányításunkkal az aisó pártszervek is elkészítették öt évre szóló káder-utánpótlási és -képzési tervüket, és ezt folyamatosan végrehajtották. Egy-egy terület munkájának értékelésekor nagvobb hangsúlyt kap a személyi feltételek alakulása. Fiatalodik a káderállomány. Nem minden területen biztosított a vezetői második-hanmadik vonal tudatos nevelése, esetenként nagyon szűk körből választják ki a vezetőket. 7 Pártunk nemzetközi tevékenységé. " nek elveit érvényesítve alakítottuk testvérmegyei kapcsolatainkat. III. A XII. kongresszus és az 1980. március l-l megyei pártértekezlet határozatai, valamint az ezekkel összefüggő központi és megyei határozatok, továbbra is munkánk alapját képezik. Azok végrehajtását folyamatosan kell szerveznünk és ellenőriznünk. A kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatait figyelembe véve további, pótlólagos feladat meghatározását tartjuk szükségesnek az alábbi kérdésekben. 4 A társadalmi viszonyok szocialista " jellegének továbbfejlesztésére, az új jelenségek — esetleges — negatív hatásainak ellensúlyozására: — a megyei pártértekezlet határozata alapján a kisárutermelést és -forgalmazást, valamint szogáltatást végzők helyzetének áttekintésekor külön figyelmet kell fordítani e tevékenységi kör bővülésének, a kisvállalkozások létrehozásának hatásaira; (Folytatás a 4. oldalon.)