Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-27 / 124. szám

Péntek, 1983. május 20. 83 rosi tanács vb üléséről jelentjük Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnapi soros ülésén foglalkozott a tanács júniusi ülésének előkészítésével, to­vábbá- megtárgyalta a lakás­ügyi társadalmi -bizottság munkáját, határozott új ut­canevekről, • áttekintette a hatodik ötéves tervben ese­dékes intézmény felújítások helyzetét és a kereskedelmi -hálózatfejlesztés teljesitesét. Júniusban tanácsülés A végrehajtjó bizottság úgy határozott, hogy Szeged megyei város tanácsát jú­nius 16-án, csütörtökön fél 9-re összehívja. A tanács­ülés , napirendjére vonatko­zó "'javafilatá' 'a'' következő lesz: Szeged úthálózatának .Jiűlyzete, a közlekedés biz­tonságának fejlesztése — A számvizsgáló bizottság tevé­kenysége — Az állattartás­ról szóló tanácsrendelet ter­vezete — Előterjesztések, interpellációk, bejelentések. Elismerés a társadalmi bizottságnak A szegedi lakásügyi tár­sadalmi bizottság újjászer­vezése óta folyamatosan dol­gozik, tagjai lelkiismeretes munkájával járulnak hozzá az igazságos lakáselosztás­hoz. A végrehajtó bizottság . a következőképpen méltatta hatarozatában ezt a munkát: „.. . a bizottság munkája to­vább fejlődött, a lakásel­osztásban biztosította a tár­sadalmi • kontrollt. A végre­. híHiVStttoiaoHság'- ezért köszö­'n£í.et'-fejezi ki." .<." ' ' Huszonöt társadalmi akti­vista munkálkodik ebben a bizottságban. s főleg az igénylök helyzetének hely­színi tanulmányozásával és a tapasztalatok kollektív ér­tékelésével segíti elő a leg­igazságosabb döntéshozatalt. Van közöttük .nyugdíjas ée joghallgató, aktív vállalati dolgozó, az ifjúsági szerve­zet és a szakszervezetek de­legáltja. s összetétele kor­osztályok szerint is változa­tos. A bizottság tagjai nagy figyelmet fordítanak a lakás­ügyi jogszabályok tanulmá­nyozására is és közremű­ködnek a panaszok kivizs­gálásában. részt vesznek a lakásosztály fogadóóráin. # llj utca­elnevezések Utcát kap Szegedon Hont Ferenc,. Ortutay Gyula, és Gáspár Zoltán. A végre­hajtó bizottság döntése sze­rint a Szegedi Fialalck Művészeti Kollégiuma há­rom volt kiemetKéaó tag­jaoak emlőkét a város környéken örökíti meg ut­caelnevezéssel. Miután ko­rábban a harmadik körút egy szakaszat Makkowhazi' körútnak nevezték el, a ha­sonló hangzás elkerülése vegeit a Makkosházi ' utca elnevezését megváltoztat­ják. Az utca Lomnici utcá­tól befelé haladó szakasza Hont Ferenc utca, a hozzá csatlakozó szakasz Ortutay Gyula utca, a Makkosházi körúttól délre eső szakasza pedig Gáspár Zoltán utca lesz. A névadókról annyit: Hont Ferenc (1907—1979) Szegeden született, már kö­zépiskolás korában verses­könyve jelent meg, maid Franciaországban színház­művészeti tanulmányokat folytatott. Kezdeményezője és rendezője volt a Szegedi Szabadiéri Játékoknak. Munkásmozgalmi tevékeny, sége is összefüggött a szín­házművészet demokratizálá­sának szándékaival. A fel­szabadulás után a hazai színházművészeti élet egyik vezetője lett. Ortutay Gyu­la (1910—1978) szabadkai sáíilefésú. de Szegedhez kö­tötte '.ifjúságá. Radnóti Mik­lós barátja volt. rrézt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban. A felszaba­dulás után a Magyar Rádió elnöke, kultuszminiszter, az ELTE tanszékvezető taná­ra, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja. Ki­váló néprajztudós. Gáspár Zoltán (1901—1945) mun­kássága korai halála miatt nem bontakozott ki teljes­ségében. Szegedi évei alatt a Szegedi Fiatalok Művé­BNV - BNV Csütörtökön. a tavaszi BNV zárónapján a nagykö­zönség látogatta a vásárt. Az utolsó napon is több üzlet­kötésre került sor. A tavaszi BNV-ről érté­kelést adtak az újságírók­nak az Ipari és a Külkeres­kedelmi Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara. az OKISZ és a vásár­. rendező Hungexpo vezető munkatársai. Véleményük szerint több iparágban — riiint például a kohászatban és a Vegyiparban — a bemu­tatott magyar termékek szín­vonala megfelel a piaci igé­nyeknek. Műszaki mutatóik­kal, anyag- és energiataka­rékos kivitelükkel a világ­piacon versenyképesnek bi­zonyulhatnak. A magyar ipar kínálata ezeken a terü­leteken különösen tükrözi a gyártók erőfeszítéseit. A BNV-t — május 18. és 26. között — 300 ezren ke­resték fel, köztük sokan szakemberek. Több mint ezer küiföldi üzletember lá­togatott el a vásárra, kife­jezetten bevásárló szándék­kal. A legtöbb kereskedő az NSZK-bői érkezett, de jöt­tek Ausztráliából, Kanadából, Brazíliából, Kínából és Al­bániából is. A legnagyobb értékű üzletet a szovjet Su­doimport írta alá, 111 mil­lió rubel értékben: hajókat és darukat vásárolnak a Ma­gyar Hajó- és Darugyártól. Országgyűlési bizottság megbeszélése A Budapesti Közúti Igaz­gatóságnál tartotta ülését csütörtökön, az országgyűlés építési és közlekedési bizott­sága Sas Kálmán elnökleté­vel. A közlekedésbiztonság helyzetét, és az ezzel kap­csolatos néhány főbb kér­dést vitatták meg a képvi­selők. Az országgyűlési bizottság ülésére Urbán Lajos köz­lekedés- és postaügyi mi­nisztériumi államtitkár írá­sos beszámolót terjesztett elő. s a tanácskozáson szó­beli kiegészítést tett. Ezután a képviselők mondtak vé­leményt. Ezekre Urbán La­jos válaszolt. szeti Kollégiumának kiad­ványait szerkesztette, ő is­mertette össze József Atti­lát és Radnóti Miklóst, ú't a Délmagyaroí-szágba, szer­kesztőtársa lett József Atti­lának a Szép Szónál, majd 1938-tól főszerkesztő. A német megszállás után ille­galitásba kényszerült. Éle­tét egy német tiszt oltotta ki 1945-ben. Névazonosság miatt (öt­halom utca, öthalini út) megváltozik az öthalmd út neve. Két' szakaszra osztva a Margaréta utca, illetve a Vértói út nevet kapja. Mivel az Ilona utca el­nevezés a Rókusi körút nyomvonalán megszűnt, de Víz előtti elnevezés volt — az Ilona utca elnevezést új utca kapja; a Körtöltés ut­cából nyíló, a Rókusi kör­úttal párhuzamos utca. A Gyevi sor pedig, most már kétoldalú beépítettsége okán Gyevi utcára változik. Az utcanév-elnevezések­kel összefüggő intézkedése, ket rövid határidón belül foganatosítják. Intézmény­felújítások A jelenlegi ötéves terv­ben megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a lakó­ház-. út-, híd- és intéz­ményfelújításra Szegeden. Ennek időszerűségét adja az is. hogy a szegedi intéz­ményhálózat igen elörege­dett, az avulás egyszerre lép fel az egyidős intézmé­nyeknél. Kritikus helyzet alakult ki. fóleg a színház, több általános iskola, a kór­ház és a szociális otthonok esetében. , Minden lehetsé­ges fedezetet összegyűjtve, a város 333 millió forintot tudott erre tervezni — ám legalább 500 millió a sür­gető szükséglet A gondo­kat fokozza, hogy a felújí­tások a tervezett költségen már nem végezhetők el. ál­talában az eredeti összeg kétszeresére lenne szükség. Korábban inkább a kapa­citáshiány volt a gond, most az anyagi források dugultak el. Várható, hogy a város nem tud megbir­kózni a legfontosabb és leg­halaszthatatlana'ob felújítá­sok pénzelésével sem. Eddig a terv célkitűzései döintö hányadukban telje­sültek, főleg az egészség­ügyi és kulturális ágazat­ban, hiszen elmozdult a holtpontról a színházre­konstrukció, felgyorsult az életveszélyessé vált iskolák felújítása. a következőkben azonban pénzügyi fesz ült­ségekikel kell számolni.. E j gondok közepette is szük- j ságesnek tartja a vb a meg- i kezdett munkák ütemes ! folytatását és a pénzügyi fedezet biztosítása érdeké-j ben magasabb fórumok se-1 gítségére apellál. i H uszonöt évvel ezelőtt a nagyüzemi munkásság kezdeményezésére szü­letett meg a szocialista brigádmoz­galom. Az öntudatos munkáskollektívák politikailag és gazdaságilag nehéz idő­szakban nyilvánították 'ki szándékukat a párt politikájának- támogatására. Tettek­kel, áldozatos munkával segítették a gaz­dasági felemelkedést és a politikai kon­szolidációt szolgáló célokat. Az eltelt negyedszázadban az úttörők példáját a kollektívák tíz- és tízezrei kö­vették, valódi tömegmozgalommá formál­ták. Megyénk inari, mezőgazdasági, szol­gáltatási üzemeiben és különböző intéz­ményekben több mint hatvanötezer dol­gozó fejt ki tevékenységet a brigádmozga­lomban. Kétségtelen, hogy a mozgalom sú­lya, társadalmi hatása egyaránt növeke­dett. Túlzás nélkül tekinthetjük a moz­galmat szocial-ista rendszerünk egyik alapvető értékének. Az elmúlt hetek egy kicsit a visszate­'kintés, napjaink pedig a jövő tennivalói­nak keresése jegyében telt el. Vállalata­ink, szövetkezeteink februárban és már­ciusban tartották meg a szocialista bri­gádvezetök munkahelyi tanácskozásait. E tanácskozások alapvető célja volt, hogy mozgósítsanak a kiemelt gazdaságpoliti­kai célok megvalósítására — mint például az export növelése, a termékszerkezet-vál­tás, az ésszerű anyag-! és energiatakaré­kosság —, hogy hozzák felszínre mindazo­kat a lehetőségeket, amelyek hozzájárul­hatnak a szocialista munkavérseny és bri­gádmozgalom gazdasági követelményekhez való igazodáshoz, az aktuális feladatok megoldásához. A munkahelyi tanácskozások számos ta­pasztalattal szolgáltak, amelyek egyaránt foglalkoztatják a válallati gazdasági és politiki vezetőket és a szocialista brigá­dok tagjait is. És ez így helyes, hiszen a szocialista brigádvezetők május 28-ára ösz­szehívott VT. országos tanácskozásának egyik alapvető törekvése az, hogv a mun­kahelyi tapasztalatokat összegezve, meg­oldásokat keressenek a brigádmozgalom folyamatossága és megújulása érdekében. Bízunk abban, hogy az országos tanácsko­zás eredményes munkát végez. De szük­ség van arra is. hogy az országos értéke­'lést ér programot a.'helyi .'tapasztalatokkal 1 pá'rhüzamban, a mindénnapi'gyakorlatban ; érvényesítsük. Hogyan látjuk, hogyan -láthatjuk szo­cialista brigádjaink tevékenységét, miben yéiiaiati t :'•••'•' -' " Elsősorban abban, hogy társadalmunk, gazdaságunk jelenlegi viszonyai között a szocialista brigádok meghatározó politikai és gazdasági tényezők az üzemekben, a munkahelyeken. Brigádjaink gyorsan rea­gálnak az országos kezdeményezésekre, aktívan részt vesznek a munkahelvi fel­adatok megoldásában. Jó példaként szol­gál erre a kongresszusi-felszabadulási munkaverseny, vagy a márciusban szer­vezett kommunista műszakok eredményei is. Ha a gazdasági vezetőnek termelési problémája van — kihez fordul? Elősor­ben a brigádokhoz, ahol a pluszmunkát legtöbbször vállalják, és becsülettel vég­zik is. Igaz, napjainkban a kétkedők sokszor felteszik a kérdést; jók a brigádvállalá­sok, de hogyan fejeződik ki mindez a ter­melés ereuményességeben, a piackepes­segben stb. Vaiaszoini nem egyszerű, hiszen e kér­désnek nagyon sok összetevője van. Az egyiK az. hogy míg a termelés növekedé­se nagyobb volt a jelenleginél, addig e verseny tevékenységnek — így a szocialis­ta brigádok tevexenységének is — a hala­sat az elért többleteredményekben köny­nyebb volt kifejezni. Napjainkban a ver­seny eredményessége különbözőképpen je­lentkezik a főbb ágazatokban. így például a textiliparban; a termelés növekedése­nek mérséklődése mellett a piaci köve­telmények kielégítésében, a létszámhiány ellensúlyozásában; az élelmiszeriparban az államközi szerződések teljesítésében, a fo­kozódó higiéniai követelmények kielégíté­sében. Vitathatatlan tehát, hogy egy piacorien­tált gazdálkodáson belül a versenynek, a szocialista brigádnak szerepe van az ered­mények elérésében. Ehhez az szükséges, hogy a gazdasági magatartás és verseny­cél között szoros kapcsolat legyen, hogy a verseny kövesse a. váltakozó célkitűzése­ket, és mindemellett a vállalások teljesí­tésének meglegyenek a mindennapi felté­telei. Ez pedig már nem egyszerű dolog. Több munkahely1} tanácskozáson kifogásol­ták a brigádok vezetői, hogy a szervezet­lenséget, a munkakimaradást túlórával kell pótolniuk. Ilyen esetben már nem versenyről, brigádvállalásról, hanem nap­jaink egyik égető problémájáról — a fo­lyamatos termelés feltételeiről — van szó. Az utóbbi időben tehát a 'mozgalom gazdasági problémái megszaporodtak. - E tényezővel együtt már gondjaink is akad­nak. Az egyik ilyen — Szegeden és az or­szág más területein — tapasztalható je­lenség, hogy lassan, de csökken a szocia­lista brigádok és tagjaik száma. Ez több okra is visszavezethető. Az egvik az álta­lános létszámfogyás, amely alól a brigá­dok sem kivételek. De a munkahelyi át­szervezéseknek és a versenyszervező mun­ka hiányosságának is szerepe van ebben. Mindenképpen fontos lenne a szocialista brigádok és létszámuknak stabilizálása. A z igényesebb szocialista brigádokat, gazdasági és politikai vezetőket ma mindjobban foglalkoztatja a bri­gádok politikai érettségének, a környe­..^Jue^jűókorolt hatásának a változása. Az •\aífyagí „'érdekeltség fokozódása, a jövede­lem pótlását biztosító ténvezőji felerősödé­se pedig a brigádmozgalom anvagi-erköl­csi elismerési rendszerének változásai 's szükségessé teszik. Van tehát min gondolkoznunk, van te­hát mit tennünk. Ehhez az szükséges, hogy problémáink megoldásához elsősor­ban saját erőforrásainkat mozgósítsuk, és né ' várjunk mástól olyat, amit nekünk kell és lehet megcsinálnunk. Ez fokozot­tabban vonatkozik a munkaversenyre, de a brigádmozgalomra is. A szocialista brigádvezetők holnapi, VI. országos tanácskozásán Szegedről. Csong­rád megvéből 36 küldött vesz részt. A ta­nácskozáson a megve hatvanötezer szocia­lista brigádtagját képviselik. Dr. Harmatos József Bizalom és felelősség A szocialista brigádvezetők holnapi, hatodik országos ta­nácskozásán — amely egybe­esik a brigádmozgalom ne­gyedszázados évfordulójával — a Csongrád megyei áfészek, takarék- és lakásszövetkeze­tek mintegy háromszáz bri­gádját Sándor Gyula, a ma­Losonczi Pál egyházi személyiségehet fogadott Losonczi Pál. a Népköztár- elnöke és dr. Bartha Tibor saság Elnöki Tanácsának el- református püspök, a Ma­nóké a Keretyén Békekon- gyarországi Egyházak öku­ferencia leszerelési kopzuitá- menikus Tanácsának elnöke, ciójának ülése alkalmából csütörtökön tegnap fogadta dr. Tóth Károly református püspököt, a Keresztyén Bé­kekonferencia elnökét, dr. Lubomir Mirejovsky fótit­kárt. Filaret kijevi és halicsi metropolitát, a KBIC folyta­tólagos bizottságának elnö­két, valamint a konzultáción részt vevő több vezető sze­mélyiséget. A fogadáson jelen volt kői 100. ABC-áruház József Attila szocialista brigádjának tagja képviseli. A kollektíva 18 évvel ez­előtt alakult négy taggal, az áruház építésé előtt kisebb üzleten. Jelenleg negyvenen vannak ,a szocialista brigád­ban, amely 1976 óta arany fokozatú, 1977 óta pedig min­den évben a Szövetkezet Ki­váló Brigádja címmel büsz­kélkedhet. Áruházunk tizen­egy alkalommal lett kiváló egység, háromszor elnyerték az Országos Béketanács okle­velét is. A tagok között vá­rosi tanácstag, népi ellenőr, megyei szakszervezeti bizott­sági tag. KISZ-funkcionárius, belkereskedelmi kiváló dol­gozó van. A múlt évben jó munkájuk nyomán hatvan­Kazinczy-díjasok Sinkovits Imre, a Nemzeti át. A Művelődési Minisz­Színház, valamint Uri Ist- tóriumban a díj átadásakor ván. a győri Kisfaludy Szín- egyebek közt elmondotta: az .ház művésze kapta meg az idei ünnepnek kerek évfor­idei Kazinczy-díjat. A ma- duló ad különös fényt. Húsz gyar nyelv szolgálatáért és a esztendeje annak, hogy példamutató, szép, tiszta ma- Péchy Blanka érdemes mú­gyar beszédért évente oda- vész. anyanyelvünk védel­ítélt díjat Korcsog András mében tett alapítványából Miklós Imre államtitkár, az i művelődési minisztériumiái- odaítélték az első Kazinczy­Állami Egyházügyi Hivatal I lamtitkár csütörtökön adta díjat. millió forint forgalmat ér­tek el. kilenc százalékkal töb­bet az előző évinél. Hosszú idő óta a legjobbak között vesznek részt a megyei és az .országos szövetség által szer­vezett kulturális és sportve­télkedőkön és társadalmi­munka-akciókban. Sándor Gyula (33 éves, 1968 óta áf ész-dolgozó, sót felesége is áfész-alkalma­zott). amikor megtudta, hogy ő képviseli megyénk fogyasz­tási szövetkezeteinek brigád­jait (dolgozóit) ezen az or­szágos tanácskozáson, kissé meglepődött. Nagyon örül a bizalomnak, de úgy érzi, •óriási a felelőssége is — mondta a közelmúltban tör­tént beszélgetésünkkor. Sze­retne a legjobb tudása sze­rint eleget tenni megbízatá­sának. Iránymutatást vár az országos tanácskozáson, s ha szót kapna: szeretne szólni olyan kérdésekről, mint a ke­reskedelmi dolgozók jövedel­mének ügye. illetve kereseti rendszerének korszerűsítése; a brigádvállalágkk és érté­kelések konkrétabbá tétele, valamint a jó munka erköl­csi és anyagi elismerésének fontossága. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents