Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-03 / 103. szám

21 Kedd, 1983. május 10. Összkomfort, árubemutató Rófuson Korszerű TÜZÉP-telep Aki ezután belép a rókusi TÜZÉP-telep területére, azt hiszi, csodát lát. A Szatymazi utca sártengerének hűlt helye: a városi tanács jóvoltából aszfaltos úton jut a bejárathoz a vásárló, akár gyalog, akár járművel érkezik, s a gépkocsikkal végre rendezett parkolóhelyen is meg lehet állni. Az új kerítésen belül színién kulturált kép fogadja a máshoz szokott látogatót: ízléses, összkomfortos, szociális helyiségekkei ellátott irodaház csalogatja a sok tíz- és százezret ott hagyni szándékozó megrendelőket, akik ötletesen kialakított árubemutatón választhatják kl a számukra megfelelő ajtó- és ablaktípusokat, téglákat, cserepeket, szigetelőanyagokat. Tegnap, hétfőn, családias keretek között ünnepelt a telep minden dolgozója, hiszen az Alföldi TÜZÉP Vállalat pénzéből és saját önzetlen társadalmi munkájukból két esztendő elteltével — több mint 5 millió forint költséggel — megvalósult régi álmuk. Mától kulturált körülmények között fogadhatják a tetemes összegeket náluk elköltő vásárlókat. Amint Szép Károly. az Alföldi TÜZÉP igazgatója elmondta, a magánlakás-építési akció meghirdetése után halaszthatatlanná vált az ország egyik legforgalmasabb telepének korszerűsítése. A nagyobb bonyolultabb feladatot vállaló dolgozók munkakörülményeinek javítása is sürgető volt, s a nagy anyagi áldozattal építkezők méltó fogadásáról is gondoskodnia kellett a vállalatnak. A dolgozók példás helytállását a rókusi TÜZÉP átalakult környezete dicséri, melyért a legszorgalmasabbak között pénzjutalmat osztott szét a vállalat vezetője. A további tervekről szólva elmondotta: mintegy 400 ezer forintot fordítanak még a telep belső útjának aszfaltozására, létre akarnak hoznj egy szigetelőanyagot árusító üzletet, s így az árnyékolókat kínáló bolttal, a Marx téri pavilonnal, a Csongrádi sugárúti üzlettel együtt az Alföld építőanyagot árusító központjává válhat Szeged. Minőséé és menbízliatóság Juhász Adám ipari államtitkár előadásával megkezdődött a műszaki hónap Rajnai szállt le Igen. mert úgy tűnik, Rajnai András rendező és munkatársai abbahagyták szívós, de hasztalan bizonykocnásukat arról, hogy elektronikus kísérletezéseik: mélyértelmű, szórakoztató tévéműsorok. Most persze így fejezi ki magát (a felnőtteknek szóló rosszemlékű televíziós mesékre utalva): kísérleti sorozattal lényegében befejeztük a kutatást. Mostani feladatunk hasznosítani a tanulságokat, az eredményeket." lássuk a medvét! Az első bemutatójuk pénteken volt, Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba. A műsorújságbéll Rajnai-nyilatkozat alapján először is azt kell megállapítanunk, hogy a tévé nyilvánossága előtt bonyolított nagy kísérletezés még mindig jobban érdekli az elektronika megszállottját, mint maga a mű. Azt mondja ugyanis, hogy a technika újdonságait íölhi.sználó televíziós változatot nézve igen nehéz lesz megállapítanunk, „mi hogyan készült, melyik a valóságos díszlet, melyik a képkombináció". Vagyis a rendező még mindig nem egészen, csak félig szállt le a kísérletezés trónusáról — közénk, produktumainak hétköznapi fogyasztói közé. Még mindig azt követelné tőlünk, hogy ne azt a kis négyszögnyi képet nézzük, s no azt lássuk benne, amit , üzenetéből" képesek vagyunk fölfogni. Hanem azon top engjünk. hogyan is állították elő! Jámbor óhaj. De nézzük — alkotói szándék szerint, vagy éppen annak ellenére, úgv tűnik. tökéletesen mindegy —. miként színezte az elektronika Dürrenmatt komédiáját:' Igen furcsán Az egyszerű néző botor várakozása szerint ez a fajta tevés feldolgozás nagyszerű alkylmat kínál a szerzői utasítások szellemének hív betartására — a színhelyek tekintetében. Hogy az elektronikának a színházakéval egv napon sem említ he:.i gazdag lehetőségei kihasználtatnak, s Dürrenmatt vizuális képzelelgazdagsága ott fog virulni a képernyőn, kápráztat bennünket, és szolgál, hogy kellőképpen „foghassuk" a drámaíró godolatait. Nos. a k'fiérittek tagadhatatlanul meg tói téntek a fantázia szülte szándékoltan történelmietlen. mai világunkat a hátralépés távlatából szemléltető, elidegenítő dürrenmatti játekterek .leképezesere". Babilon egén megjeler.t például az Androméda-köd. melyből — mint tudjuk — ama realitásérzéktől ment tudós Angyal szailou a la, a amimből teremtett Isten ajándéka, Kurrubi társaságában. Csakhogy; ahogy ez az Angyal Balázsovils Lajos képében saruba kötött lábainak evezös-lapátolós mozdulataival csak ereszkedett, egyre csak ereszkedett a beton világvárost jelző fotómontázs előterében — a röhögéskényszer ellenállhatatlannak bizonyult. Ilyen groteszk jelenetet a Mester, maga Dürrenmatt, akkor sem tudott volna kitalálni, ha kétúgy ért a mesterséghez, mint ahogy... Az égi távlatok, a mítoszi végtelenség és a földhözragadtság ellentétében rejlő komikum vizuális me^éreztetéséhez, úgy látszik, az elektronikus kísérletek balfogásai kellettek. És így ment ez majd' minceri jelenetben, ahol (vált) funkcióra lelt Rajnai technikája. Azaz: a svájci író jellegzetesen groteszk ábrázolásmódját, melyet a modern apokalipszis kifejezésére választott, és amelyből a szóban forgó darabban több nevetést adagolt, mint félelmet, több emberszerető komikumot, mint világmegvetést — szóval ezt az ábrázolásmódot „felüliitötte" az elektronika. Pontosabban: a Dürrenmatt szerves komikuma mellé ültette a magáét, akaratlanul odapöliyintett egy-egy grotesz < jelenetet a képernyőre tökéletesen funkciótlanul. de — érdekes módon — mégsem túlontúl zavaróan. Akkor jól választották Raj.iítiék ezt a modern meset? (Mert ki tagadná, hogy az értelmetlen világra és hatalmasaira még csak fricskákat szór ez a darab, még megválogatja az író, kivet könyörtelen, s kii menekít a jóságáért, szabadságszeretetéért, emberi tisztességéért cserébe.) Csak annyi biztos, hogy Dürrenmatt mondanivalói nem leltek határozottabbak, nemigen kaptak több vizuális segítséget a fölfognatóság érdekében, mint amenynyit a színészi játék 'főként az Akki szerepében k'tűnő Smkovits Imre) is biztosított. De a nézők, akik ismerték a darabot, vitathatatlanul szórakozhattak a megjelenítés komikus elemein. ezen a furcsa, i,elektronikus groteszken", ami a képernyőről kétségtelenül nevetietően áradt ezen az estén. Nem is értem: miért nem próbálkoznak az elektronika szenvedélyes hívei — a kabaréval? Sulyok F.rzsébet Az MTESZ megyei szervezete, az SZMT, a KISZ megyei bizottsága és a TIT megyei szervezete immár sok éve, hagyományosan májusban rendezi meg a megyében a műszaki hónapot. Az idei, sorrendben a XXlll. műszaki hónap megnyitó plenáris előadására tegnap, hétfőn került sor a Technika Házában. Dr. Fejes Pál, az MTESZ megyei szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a megyei és a városi pártbizottság, tanácsok, a szakszervezet és a KTSZ képviselőit, majd dr. Juhász Adám ipari államtitkár tartotta meg előadását A műszaki haladás és versenyképesség (exportképesség, minőség és megbízhatóság) címmel. Közismert, hogy hazánk I egyre nagyobb • mértékben . volt kénytelen bekapcsolódI ni a nemzetközi munkamegj osztásba. E íolyamat rengeteg haszonnal járt gazdasáI gi fejlődésünk számára, ám egyúttal — az utóbbi evek| ben — a tőke.s gazdaság válságfolyamatának következj tében jóval nehezebb felté: telek között kell dolgoznunk, í megélnünk, mint korábban. Köztudott, hogy a piaci cserearányok számunkra hátrányosan változtak meg, termékeink leértékelődtek a világpiacon. A válság hatásá| ra a világgazdaságban kiéleződött a verseny, erőteljessé vált a teljesítménvkényszer a versenyképesség megőrzése erdekében, s nagymértékű szelekció ment végbe. (A tőkés országokban sok ezer cég meftt csődbe, amelyek nem voltak kénések lépést tartani a nagvobb követelményekkel.) Nálunk a szelekció jórészt elmaradt, hiszen a gazdálkodó szervezetek számára az „állami védőszárnyak" alatt nem érvényesült a maga kíméletlenségében a /teljesítménykényszer, mint a tőkés országokban. Ennek (kétségtelenül számos előnye van társadalmi szempontból. ha gazdasági hátrányokkal jár is e folyamat. A gazdasági hátrányok tovább azonban nem növelhetők anélkül, hogy annak a társadalom komoly kárát ne látná. Mindenképpen fel kell hát gyorsítanunk gazdasági fejlődésünket. felzárkózásunkat Előadásában dr. Juhász Ádám mindenekelőtt azokat a tényezőket elemezte, amelyek elsősorban okai gazdasági nehézségeinknek, s egyúttal vázolta azokat a lehetőségeket. amelyek elvezethetnek a kívánatos megoldásokhoz. Elmondotta többek közt. hogy a termékek elérhető árát a világpiacon ma egyre inkább az előállításukhoz felhasznált, magasan kvalifikált szellemi és fizikai munka határozza meg. Sa jnos, egyelőre a szellemi munka kifejezett gazdasági értékteremtő szereoe szinte csak a legfeilettebb gazdaságú országok monopóliuma. Szükségszerű, hogy a magyar népgazdaság is előbbre lépjen olyan területeken. mint a minőséoet narantáló és a ráfordításokat csökkentő technolóniák kialakítása. a piaci munka, vaau a szervezettség. Hiszen néldául a tyiarketingtevékenvséaben olyan tartalékok reilenek. hogv — okos és átgondo't üzleti politikával — minden különösebb befektet^ nó'kí'I 10—"0 százalékkal is javíthatnánk exnorteredroZro-pinket. Arra is érdemes felfigyelnünk. hopv terVnéke'nk minőségével ma mér ál+aiáhan nem kelj szégyenkeznünk. de az alacsony eszköz- és élőmunkahatékonyság, a viszonylag nagy anyag- és energiafelhasználás, no meg sokszor a gyönge piaci munka következtében jóval kisebb hasznot tudunk elérni a lehetségesnél. A vevő ezeket a plusz költségeket természetesen nem fizeti meg, márpedig a piac értékítélete ellen nincs apelláta. Sok feladata van s lesz a magyar népgazdaságnak. Annyi azonban ' bizonyos, hogy legyen szó akár az anyag- vagy energiafelhasználás relatív csökkentéséről, a szükséges technológiai háttér megteremtéséről, az eszköz- és élömunka-hatekonvság javításáról, vagy a mart-e" ngm unka fejlesztéséről, egyre nagyobb terhek hárulnak majd a szellemi munkái végző gazdasági szakemberekre. s a legkorszerűbben képzett, sokoldalú szakmunkásokra. Mert igaz. hogy év* tizedeken át mindent a termelésnek rendeltünk alá, ma azonban az értékesítést kelt a központba állítani. A ..mit?" és „mennyit?" kérdése helyett e'őtér><e kell kerülnie a ,Jioguan?"-nak. s a termelésnek is a piachoz, az értékesítés leHetőséae'hez és követeimén"eihez kell alkalmazkodnia. * Ugyancsak a műszaki hónán keretében, teana-n nyitotfálc meg a Technika Ha--a hon r meeyg'^nn cin fiatal ina rmvvészek. kiállítását. A tárlatot máju« lő-l" lehet me<?tekf->*eni. /t gyyfanyfirh"n. nedig ma. kedden nyitják mo« a m*ár peU ia<i Zvfor'U'lZt-. ->11«»1. i—ztsál rendczetf irtg-*ö-*nyeti kiállítást a m el vet rnáújs 7ia toi-inthetnek meg az érdeklődők. Sz. I. Diák fesztivál Pécsett Kátszáz diák Baranyában járt. Velük tucatnyi kísérő — tanárok, koreográfusok, karvezetők és rendezők. Egy olyan csapat, amely szavak nélkül is megfogadta: az első Sopianae-Országos Diáknapokon bebizonyítja — Csongrád megye- csapata képes a legjobb műsorra. Ha I ez volt a fő cél — miért ne I lett volna? — most nem sikerült elérni. Pontosabban: Májusi elégia Májusban minden örömteli. Minden ujjongó vágyat és frissen újjászületett szépséget hordoz — no és persze itt a szerelem, aminek amúgy is imponáló nagyságú közhelyirodalma a legszorosabban összenőtt e hónappal. Lepusztult bárokban gyulladt szemű dizőzök susogják rekedten a mikrofonokba, hogv május. ' szerelem kell nekik és még a leggiccsesebb slágerszövegek is érthetetlen abszurditással realizálódnak a szemünk előtt hús-vér valósággá. Hiszen tényleg andalgó párok adják egymásnak a padokat a parkokban, és valami varázslatos, édes bizakodás felhője remeg könnyedén a levegőben: hátha ... A május, gyanítom, ügyet sem vet a hozzá kapcsolódó közhelyrekordra: makacsul teszi a dolgát. És ez így is van rendjén. „Milyen sok éve mondom: van egy költőm. így hívják. Szép Ernö." E mondattal kezdi vallomásszerű írását Tandori Dezső a rádióújságban Mert vasárnap délután a Rádiószínház bemutatója e furcsa irodalmi ügura Május című jelenetet sugározta, egyébként Szegedről elszármazott alk<otók. Konler László rendező és Bárdos Pál dramaturg bábáskodásával. A rádiójáték természetéhez tartozik, hogy minden drámai elem mintegy „Hi-Fi torony alapeffektussal" löl• erősödik, hiszen a vizualitás teljes hiányát fokozott artikulációs eszközökkel kell pótolni. A Május esetében Szép Ernö jellegzetesen első világháborús .. biedermeiersége" az előzetesen megszólaltatott korabeli ..kiszolgaltatok" (cipőpucoló, rikkancs, luftballonos stb.) vallomásai révén kétszeres hangsúlyt kap. Ugyanis a legközhelyesebb május van. liget és szerelmespár, fiatalság és vágyak tüze — a kontraszt pedig: ötvenen túli öngyilkos. no meg mindezenközben a világ „ellen-májusi" mivolta. „Nekem nincs világháború. nekem csak a világ, az a háború", mondja a magát konokul elpus/.títani akaró úr. Sinkó László kitűnő hangján S noha a jelenet végén a lany, úgy ts mint (kissé didaktikusán) az Örök Nő, megmenti az életnek az öngyilkost, valamiféle duplán bántó, rossz szájíz marad a hallgatóba^ eme egy óra után. Az egyik Szép Ernő — Tandorinak jóllehet. szuggesztív, ám költői túlzásokban kissé bővelkedő írása dacára — mégiscsak kérdéses legújabb reneszánszára vonatkozik, ám a másik. sajnos, ennél komorabb. Május van. igen. a közhelyek honapja. s mintha ilyenkor még inkább megfeledkeznénk arról, hogv igenis ez idő táit is halnak meg emberek, öngyilkosok, akiket nem mentenek meg bájosan butácska ifjú hölgyek, s olyanok, akik nem betegség miatt .távoznak el közülünk. A lágy és andalító május operettkulisszái mögött rémalakok lapulnak. Irodalmunk legszebb, jóllehet szeptember végén íródott elégiájának szerzője például teliesen érezteti ezt. Igaz. Szép Ernő is jelzett valamit e májusból, de félő. ..nem szeptemberi". Bár a hónapokat tekintve —oly mindegy. Domonkos László a fesztivál nagydija otthon maradt. Kezdjük talán a fesztiválok elmaradhatatlan kellékeivel — szállásfoglalás a Kodály Zoltán-kollégiumban, nyitóünnepség a város főterén, próbák, előadások, műsor a felszabadulási emlékműnél. majális, gála és zenés búcsúest a nevelési központbán. A „fő műsort", á fesztivált kiválóan megszerkesztették a rendezők. Feszült hangulat a próbán (Sántclor János, a Szegedi Nemzeti Színház. főrendezője, a műsor összeállítója itt bizonyította be, hogy 200 aanatór összehangolásában. vezetésében is igazi profi) — s a tizenéves korosztály lelkesedésétől túlfűtött bizonyítási vágy az előadáson. A nézőtérről figyelve az eseményeket, elkerülhetetlen a félelem — a diákos báj mikor torzul görcsös akarássá? Megyénk csapata ezt a veszélyt ügyesen kivédte. „Itt jön egy nemzedék" — hirdette a műsor címe. s ez a nemzedék szombat este tehetségét, tudását, lelkesedését alig több mint két óra alatt bizonvította. Már a műsort nwitó szegedi Pezel rézfúvósötöst vastaps jutalmaz!:!, s ez a dicséret a záró kénig kitartott. Nem érdemtelenül! A csongrádi Batsányi gimnázium ..Emlékműsor" naródiáia a humor műfajában éppúw kiváló volt. mint mondjuk a komolyabbra tervezett második részben Matkócsik Éva éneke, Kiss Frika szavalp'a. vngv a ITMkój gím-,az:s + ék Óímerlé műsora. Akikről nedia kii lön is meg kell emlékezni- ii'lési Fonó Táncegyüttes. Zene eínu'í táncuk mindenképp a fesztivál egvik legnaevohb sikere lett. de nem csak ennek köszönhetik^ hogy minden létező egyéni es csoportos dijat elnyertek. Mivei aj ő műsoruk zárta megyénk bemutatkozását, s a percekig zúgó vastaps maradt meg a több mint kétszáz Csongrád megyei emiekei közt, az sem csoda, hogy a vasárnapi gálán a nagydíjért ültek be fiataljaink. Nem kapták meg. Természetesen ilyenkor elkerülhetetlen a kérdés: célszerü-e a három megyéből összeválogatni a zsűri szerepét betöltő diáktanácsot'.' A győztes természetesen ilyet nem kérdez. S talán azt sem vette észre, hogy a gála bizony nem volt méltó a fesztiválhoz. Egy pillanatra azért meg időzzünk el a díjaknai. A különböző szervek által fölajánlott egyéni cs csoportos elismerésből a legtöbbet megyénk fiataljai kapták meg: húszat. A Pezel rézfúvósötös, a csongrádi Batsányi irodalmi színpad, a szintén csongrádi Vadrózsák népi zenekap két citerása. Rostás István és Rostás Károly, a szegedi Otott Kovács Zoltán, a Tömörkény gimnázium tanulója Bescnyi Ftelka. a Széchenyi gimnáziumból Balla Frika. a Sagváriból Kiss Frika, a vás-rhelyi Mett diák színpad kél laeia Kárpáti Enikő és l.ouljó István, a szegedi Matkócsik Éra a Szréhenvl gimnázium énekkara (karvezető: dr. Hofszeng Józsefnél és a szegedi Dobai Csilla. S Csongrád megyébe kerül? az összes nénitáncos-dfj: Gunczer László és Kalapács Ildikó (Szegetó. Ki'esl-a Tászlö (ctzpgedv Nagy Róbert és Csonka Knrné'ia tsiepoed) a makói Maros TI „ "cairlitl-cs es az iil'ési Fonó Tár-oíjvOttes és Naru filhcrt koreovfus hozhatott haza a sikerre emlékeztető tárgyjutalmakat. ftatyi Zoltán A