Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-22 / 120. szám

VILÁG PROLETÁRJAIfEGYESÜLJETEK! « • : v'-wi ti'rá A M S Z M P SZEGED VÁROSI B I Z O Tvt 73. évfolyam 120. szám 1983. május 22., vasárnap Ara: 1,40 forint ogyan segítsük a nyugdíjasokat? A z öregség nem érdem, hanem ter­mészetes állapot — jelentette ki a kezdő technikus, aki — mint hoz­zátette — mindig méregbe gurul, ha az idős emberek gondjairól hall. Hiszen ők már megszereztek mindent, amit tudtak, igényeiket takarékra állította az életko­ruk. De ki törődik a fiatalokkal?! — így a kezdő szakember. Ezzel a szélsőséges véleménnyel aligha szükséges vitába szállni. Mert nem ütkö­zik az emberek igazságérzetébe, ha az idős korosztály érdekében szólunk, teszünk. Mégis, néha a lelkünk mélyén egy hang akadékoskodva megszólal: ebben a mi vi­lágunkban. amikor annyi sok lakás hiány­zik a c=aládalapító fiataloknak, s a mun­kaképes korú lakosság jogos szükségletei­ből is nem egy kielégítetlen marad, tu­dunk-e az eddiginél többet segíteni a tár­sadalom erejéből az öregeken? Fogas kérdés ez. hiszen valóban úgy áll: mint a produktív életet, a nyugalom éveit is az adott társadalom szintje és lehetőségei határozzák meg, általában és mindenkit beleértve nem nyújtható több. mint amennyi — és éppen az idős kor­osztály áldozatos munkája nyomán — megteremtődött. Ez a nyújtható támo­gatás az idén 170 milliárd forint, a nem­zeti jövedelemnek a 24 százaléka, ami nyugdíjként és állami szociális juttatás­ként kerül a valamivel több, mint 2 millió nyugdíjas birtokába. Nem kis ered­mény az, hogy ahol egy-két évtizede még igen nagy rétegek maradtak öregségükre biztosítatlanul, mindenki nyugdíjat, a rá­hogy csak igen fejlet engedhetik meg maguknak; amit mi. hogy az idős nemzedék támogatására a nemzeti jövedelem arányos részét — ami nálunk egyötödrész — fordíthatják. Mégis, sok idős ember anyagi léte nem mondható rendezettnek, sok helyütt fe­szültségek, problémák nehezítik egyes ré­tegek életét is. Üigy vagyunk ezzel, mint amikor a májusi eső a cseresznyére sok, a kukoricára kevés. Másszóval: a tömegméretekben tán elég és nagy ré­tegekre számított támogatás a jobbmódú embert kielégíti, a nagyobb bajban levőn viszont alig segít. Mert az öregek sem egyíormák. A több mint 2 millió nyug­díjkorhatárt elért "emberből majd 400 ezer az 55—60 év közötti nő (őket öreg­nek illetlenség is lenne nevezni), majd 1 millió a 60—70 év közötti, mintegy 700 ezer a hetven éven, s 210 ezer a nyolcvan éven felüli. Már ez a korösszetétel is mu­tatja. hogy az idős korosztály problémáit nem lehet egysíkúan megközelíteni, a tá­mogatást egyformán mérni. Másfájta fi­gyelmet igényel a hatvanas férfi, mint az aggkorba lépett. Az előbbit abban kellene segíteni, hogy anyagi helyzetén önmaga is javíthasson, az utóbbit abban, hogy magatehetetlenségén valahogyan úrrá le­gyen. Sorol az egészségi állapot is. Nem azo­nosan megerőltető munkás évtizedek után érkeznek el a nyugállományba az em­berek. Van. akinek elfogy az ereje, más­nak nem. Számos egyéb gond mellett a nyugdíj-reálérték megőrzésének mai mód­ja: különösen a3 alacsony nyugdíjak tu­lajdonosai érzik kevésnek a kiegészítést. Egy ellenkező példával érzékeltetve bizo­nyos aránytalanságokat: 34 ezer idős em­berre terjed ki a házi szociális gondozás, s legalább háromszor ennyien igényelnék: két jelentkező közül egynek van hely szo­ciális otthonainkban; 20 ezer idős, rok­kant végezhetne hasznos termelőmunkát, s segíthetne ezzel önmagán is. de csak kis töredékük dolgozhat a néhány szo­ciális foglalkoztatóban. Példának talán elég ennyi annak bizo­nyítására. hogy ma — megtartva szociál­politikánk időskorúakra vonatkozó elveit és nagy. országos vívmánj'ait — a továb­bi kibontakozást differenciáltabb támoga­tásrendszerrel lehet elérni. Mert — ne tagadjuk — adósságaink halmozódtak fel. Mondhatnánk, jelenleg nemzetgazdasá­gunknak nincs is ereje ahhoz, hogy át­fogóan az egész idős korosztály életnívó­ján íimeljen úgy, hogy azt az egyének is megérezzék. Ez igaz. Mégsem csupán idő­szaki megoldásként jöhet szóba a diffe­renciáltabb szociálpolitika: az idős kor­osztály mindig is megosztott lest, s rte­künk, kötelességünk marad, hogy a kü­lönböző rétegek szükségleteinek, igényei­nek változásaira .felfigyeljünk, a kirívó aránytalanságokat megszüntessük. E gyforma életet' az ilyen szociálpoli­tika sem szavatolhat, hiszen nyug­állományában az ember több év­tizedes munkájának gyümölcsét élvezi, a társadalmi elismerés mértéke megközelí­tőleg azonos marad a nyugállományban is. Ám van mód arra, hogy differenciált támogatással, jól irányzott segítségadás­sal enyhítsünk a nagyobb szükséget szen­vedők gondjain, azokén, - akik önhibáju­kon kívül, állapotuk következtében ke­rültek rosszabb helyzetbe. Számukra a teljes kárpótlást azonban csak a hozzátartozók felelősségtudata és áldozatkészsége adhatja meg. Mert ne feledjük, az idős emberek sorsáért a hoz­zátartozók. a gyermekek is felelősek. Nél­külük. közvetlen odaadásuk hiányában egyetlen társadalom sem képes megnyug­tatóan rendezni az idős generáció ügvét. Megérdemelt, kiérdemelt jussukhoz jut­nak így hozzá az öregek, hiszen fárado­zásuk eredményeit élvezi az a nemzedék, amely az idős korosztály helyére áll. Komornik Ferenc Felkészültek az élelmiszer­ipari vállalatok a nyári el­látásra Termelési tervükbe már jó előre Leépítették a meleg idővel módosuló gyártási, szállítási ütemet, s az utóbbi napok kánikulája jó vizsgalehetőség volt szá­mukra. A tapasztalat szerint a forró időben is jó ellátás­ról gondoskodtak, s a meg­szokott minőséget is sikerült megőrizniük. Különösen a húsipari vál­tatoktól kíván körültekintő tervezést a nyári időszak. Ilyenkor ugyanis ugrássze­rűen emelkedik a „köny­nyebb" készítmények iránti igény, több parizert, szafalá­dét, virslit igényel a keres­kedelem. Gondot fordítanak a viszonylag olcsó áruk vá­lasztékának . bővítésére; je­lenleg már megközelítően 60 termék tartozik e kategóriá­ba, többi között kenőmája­sok. baromf'h i':s-készítmé­nyek. A zöldborsószezon megindulásával párhu r amo­san főzni való olcsó kolbász­ból is több a megrendelés. A tej iránt is fokozódik a nyári kereslet. Egy-egy ká­nikulai napon 15—20 száza­lékkal több fogy. Mivel a tej kényes áru. a jó minő­ség megőrzésére az ipar a fővárosban nyáron áttér a napi kétszeri szállításra. A nyári ellátást „erősíti"' a hamarosan üzembe álló új Szekszárdi Sajtgyár: A me­leg hónapokban több fogy joghurtból, kefirből és ízesí­tett készítményekből, ennek megfelelően fokozzák napi kiszállításukat. Felkészültek az üdítőital­• gyártó üzemeli is a nagyobb Figyelmetfen kerékpárosok Fegyelmezett építők Jó élelmiszer-ellátás a nyárra Több mint két hónappal ezelőtt — felújítás miatt — lezárták Szeged belvárosi Ti­sza-hídját. Forgalomszerve­zési intézkedések, s az egyes munkafolyamatok sorrend­jét meghatározó egyeztető tárgyalások készítették elő az akciót, hogy minél zökkenő­mentesebben dolgozhassanak a felújításban közreműkö­dők. Ezért tiltották meg a gépjárművek áthaladását a hídon, ezért kérték még a kerékpárosokat is. hogy jár­művüket gyalogosként tolva segítsék az állványozók, fes­tők. burkoiatbontók, szegecs­cseréíők munkáját. Amikor a napokban a munkálatok előrehaladásáról tudakozódtunk, kísérőink pa­naszainak jogosságáról ma­gunk is meggyőződhettünk. Arról tudniillik, hogy az amúgy is szűk védőtetős fo­lyosóban a kerékpárosok, sőt, újabban a motorkerékpáro­sok! nincsenek tekintettel a gyalogosokra. (Motorral pe­dig felhajtani is tilos lenne a hídra!) A száguldozok per­sze akadályozzák az építő­ket. akiknek egyébként te­kintélyes többletmunkával kell megbirkózniuk. Az történt ugyanis, hogy az eredeti elképzelések sze­rim.ft?, tdé)t,,t)j/grra, s a jö­vő évre megosztott munka­folyamatokat menet közben átcsoportosították. ; v-tShnék előnyeit a- városlakók, is ér­zékelhetik majd': nem- Wells jövőre újabb hídzár, vagy forgalomkorlátozás- hátrá­nyaival számolniuk. A KPM közúti főosztályán ugyanis megértésre .talált a szegediek ajanlata, hogy tudniillik mi­nél több, amúgy is szüksé­ges munkafázist szeretnének elvégeztetni az ide.i hídzár végéig. így kévesebb, a for­galmat már ném. akadályo­zó tennivalót kellene át­csúsztatniuk 1984-re. E szán­déknak egy ideig a pénzügyi ütemezés volt a gátja — az illetékes minisztériumi fő­osztály most ezt az akadályt hárította el az átcsoportosí­tással. így tágulhatott aztán a Ip'dzár alatti munkák kö­re, egyebek között a járdák és az úttest burkolatának bontásával, szigetelésével és felújításával, a két feljáró­híd burkolatának szükség szerinti javításával, az ártér feletti hídpálya acélszerke­zetének fes'ésével (az idén csak a belső, a iárdák menti oldalonh a korlátok javítá­sával, fer'ésével. Az eredeti eikénz^lésekhez •Hil I I 7,'ii - f ^ Negyven fokban, árnyék né lkül, és 16 méter magasban dolgoznak a sze gecsek doktorai képest jócskán fölszaporo­dótt tennivaló összehangolt munkát kíván minden- köz­reműködőtől — áj ütemterv készült hárt, mely meghatá- . kozza a Ganz-MÁVAG, az Országos Szakipari Vállplat,­az' SZMMV, a DÉMÁSZ, a CSOMÍÉBSZÖV és az SZKV féladatait, s az időrendet.' Az érdekelt vállalatok irá­nyítóin kívül a városi párt­bizottság és a tanács veze­tői is részt vesznek annak a koordinációs bizottságnak a munkájában, mely a hídfel­újítás gyorsítását, az akádá­lyók elhárítását adta magá--' nak feladatul. A bizottság' megállapítása szerint is jó ütemben, az együttműködés lehetőségeit kihasználva munkálkodnak a közműépír tők, cz acélszerkezet felújí­tói, cz útburkolat felelősei, az állványozók és a festők — _ szinte mindannyian egy­idejűleg. A kulcsszerepet most az Orszak és a Szegedi Magas- és Mélyépítő Válla­lat brigádjai játsszák:: raj­tuk múlik elsősorban, hogy a megnövekedett feladatokat a csupán néhány héttel, augusztus 15-ig elcsúsztatott határidőre megoldják-e a felújításra vállalkozók. Lelkesedésben, s ötletek­ben. n;ncs hiány: az Orszak do'nézői négy munkahely között, éjszaka utazva in­gáznak, hogy minőig ott le­gyenek, ahol ácsaiki-a szik­ség van. Ők voltak azok, akik május elseje előtt föl­takaritották a felvonulók út­ját, kicsinosították a védőfo­lyosót. Az útépítők — a ká­nikulára tekintettel, de nem a maguk, hanem az aszfalt minősége érdekében — éj­szakai műszakokat vállalnak. A DÉGÁZ nem bontotta el ré­gi csővezetékét: átadta a köz­lekedési vállalatnak, hogy a trolik' elektromos tápkábelét és a diszpecsertelefon veze­tékét abban húiihassák át Újszegedre. Nem feledkeztek meg a szervezők árról sem, hogy egy hídnak esztétikai értékei is vannak: á régi korlátokat megőrzik, a hid­kamrák kőburkolátfit kiia­vftják, a fölöttük levő, fél­kör alakú kis teraszokat pe­dig pihenőhelyekké alakítják — padokkal, virágokkal. S persze, • a legfontosabbról is essék szó: a híd végleges színe, a hivatalosan B 200­asnak titulált világosszürke már látható a híd alatt. Az ott tárolt lámpatartó oszlo­pokat ugvanis előre lef-estes­ték. Az ilyesmivel is időt le­het nyerni... A fél útpá'yát ugyanis már augusztus 5-én szeretnék megnyitni. P. K. ütemű gyártásra, annál in­kább. mert a piaci prognó­zis szerint tovább növekszik az üd'tőfogyas.ztás: a tavalyi egy főre jut5 55 : literrel szemben az idén várhatóan 37 literrel oltjuk szomjun­kat. Az arányok is változ­nak. Korábban elsősorban a ' Cola-feléket kedvelte a la­kosság, most a hazai alap­anyagú készítmények a ke­resettebbek. A sör iránti kereslet ugyancsak fokozódik. Az. öt üzem közül a legnagyobb, a Kőbányai Sörgyár az idén a tavalyinál 30 000 hektoliter­rel több sört á!lífc"elő. Új pa­lackozó gépsort is üzembe állít, ám a szerelési mun­kálatok miatt néhány hétig átmeneti hiány fordulhat elő termékeiből, nemcsak Buda­pesten. hanem a Balaton partján is. Nagy László íelvétel-i A hidra csak az építőanya got szállító járművek hajtha tnak föl!

Next

/
Thumbnails
Contents