Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-20 / 118. szám

4 Szerda, 1983. május 18. Importcsökkentö törekvések A megyei NEB-vizsgá/at tapasztalatai Meg akinek nincs is szak- golt fejlesztés, vagy érdek- licensz alapján a Medikémai érdekeltsége, tudja, telenség, monopolhelyzet miánál készülő úgynevezett hogy a külgazdasági egyen- gyakran akadálya a hazai benzin-additív anyag mellett súly megteremtésének fon- anyagbeszerzéseknek. Általa- forgalmazzák az eredeti tertoK eleme a tőkés importból nos jelenség, hogy az impor- méket is. szármázó alapanyagok, be- tot pótló magyar termékek rendezések behozatalának ára magasabb, mint a meg- * csökkentése, illetve pótlása felelő külföldieké, s ez az hazai termékekkel, vagy árarány fékezi az importkiválA találmányok hasznosírwbelelszámolású importtal, tás teljesebb kibontakozását, í?!f|fnak' újítások sotsánépi ellenőrzési (A HODIKÖT a hazai fonoA megyei a gazdasági munkaközösségek lehetőségeinek vizsbizottság nemrégiben lezá- dák kapacitáshiánya miatt galat*kor a néf£ ellenőrök úgy tapasztalták, e módszereket csak mostanában kezrblt vizsgálata arra a kér- kényszerül egyes fonalfélék desre keresett választ, mi- behozatalára, a kábelgyárIyfn^a!ehet6ffffket nak minőseSSel kapcsolatos düTb^etm a vállalatok fel eddig a felhasználok, 11- gondjai vannak, ezért veszi az importfelhas2náiás mér„ . . .. séklésére. Az importcsökkenimport-huzokove- ^ egyébkém sehol sem eleme a komplex belső érSzülettek már eredmények dekeltségi rendszernek. S a hazai vállalatok közti mert a vizsgálat ennek fejlesztési együttműködés- szükségességére is felhívta ben. A HÓDIKÜT 1932-ben a figyelmet, érthető, hogy a •nrCrTl mintafonodáit hozott léire Vsatok es szövetkezetek az újabb megoldások fel- tartamú kutatása. A vizsgálat 11 ön- ket.) alló (minisztériumi) vállalatra, ipari szövetkezetre, illetve országos vállalathoz tartozó gyárra terjedt ki agazatban. a Magyar Posztógyárral kő- nek^has^" hozóna™rzösen. a kábelgyárban éven- tatták a nép. éUenfill ^ te tízmillió forint értékű gálódást Az 1978. december 6-i angol importot válthatnak KB-határozat után kezdő- , . . _., , . ., •dott az előkészítő, felké- kl a Tlszaj Vegyikombmatszúlesi folyamat az egyen- ban folyó kísérletek eredsúlyt hatékonyabban javító menyeképpen. Ám például termelési struktúra kiala- a telefonkábelekhez hasznákitásara. Ösztökélő szerepe , , . . ———j wazonban igazából az elmúlt latos különleges kabelpapír ^ kívánkozjk ^^ u esztendő importkorlátozó hazai fp/artasanak ugye las- dánk ^ A d. Kábel_ intézkedeseinek, s az idei san halad a papíripari valszabályozásnak volt. A népi íaiatnál, s ugyancsak sok ellenőrök megállapítása ssze- a huzavona pvc-típurint a vállalati intezkedesi , , M ^ terveknek csak egyik, nem ^ kifejlesztésében a Bortúl konkrétan megfogalma- sodi Vegyikombinátban, •/.ott szempontja az import- Olykor a magyar szabván csökkentés, s feltűnő, hogy k szigorúsága gátol> máfl. a tizenegyből csak negy . *» ®f , . , vá 11alat fordult hitel-, il- kor visszajara lordul a hely- Jónak ^^ okozta Ez lelve tjámogatási kérelem- zet:. a szegvári háziipari mel valamilyen, fejlesztést szövetkezetben kifejlesztett A tapasztalaitokat a megyei NEB természetesen megismerteti az érdekelt minisztériumokkal, főhatóságokkal is, melyek figyelme. gyárban 1983 első negyedévében jelentős termeléskiesést jelentett a Borsodi Vegyikombinátból beszerezhető pvc hiánya. Ezt a hiányt az Egyesült Vegyiművek ipari alkohol importrr Őrségi napok Az. örségi Baráti Kör az idén is megrendezi — június 25-én és 26-án — az őrségi napokat. A gazdag program kulturális eseményei között szerepel a népitánc-együttesek, pávakörök, citerazenekarok, népdalénekesek, őrségi filmek bemutatója; a tájegység „fővárosában", öriszentpéteren népművészeti kiállítás. vásár és képzőművészeti tárlat lesz. Bajánsenyén a Magyarszombatfai Kerámia Vállalat termékeit állítják ki. A rendezvényre látogatókat őrségi barangolásokra invitálják, ezeken bemutatják az őriszentpéteri, pankaszi, szalafői népi építészet emlékeit. A részletes programról, szálláslehetőségről a Vas megyei Idegenforgalmi Hivatal (Szombathely. Mártírok tere 3., telefon: 12-348) ad felvilágosítást. finanszírozó Intézményhez. Az egyetlen jelentősebb, az gyurma nem kap teret a importcsökkentést célzó ter- h*23" Piacon, mert a laza pvc lágyítója. Ugyanakkor a Vidia kábelt importált. A kábelgyári szakemberek vé, . leménye szerint a Vidia reme lós bővítő beruházás a wabvany miatt zavartalanul ferenciakeretéb6] kellett MedikémlánáV indult - 119 forgalmazhatok a/, import- volna nöyelnj az Egyesült millió forint OKISZ-köl- ls Még értheteöe- Vegyiművök h^öntó' kVretét és akkor a termeléscsőnbői: termelésüket 1982röl 1986-ru megduplázzák, exportjukat meghótszerezik. s 1986-tól évente 200 millió őevlzaforint importkiváltást kell elérniük. Mivel látványos importcsökkenés 1981 végéig nem következett be. s az 1982-es esztendő anyagimportja tó meg 11 százalékkal meghaladta az 1980-as behozatalt, a népi ellenőrök — e tendencia magyarázatát keresve — megvizsgálták, milyen információkon, s menynyire megalapozott döntéseken nyugszik a vállalatok tevékenysége. Kiderült: sehol sem különítik el a könyvelési rendszerben az importból származó és a hazai anyagokat, nincs teljeskor ú és rendszeres nyilvántartása a termékek importhányadának. Az Intézkedési tervek megalapozottsága szempontjából jellemzőnek tekinthető a panasz: használható, jó agrárprognózisokkal még az önálló szervezetek sem rendelkeznek. A külkeresikedelem ártájékoztatói késedelmesen követik a tényleges beszerzési árakat, pontatlanok, előrejelzői szerepük így nem is lehet. Csupán a HÖDIKÖT-nek és a Metripondnak van lehetőbe az ár trend figyelésére. * A tőkés import csökkentéseben fontos szerephez juthat a hazai és a rubelelszámolású beszerzési lehetőségek ismerete. Jó példáik sorolása után azonban azt i« elmondták a vállalatvezetők: kapacitásbwmy, elmaradott műszaki -ri>w«wú. ecm Jaaanebb, hogy az Univerzálban gyártott jó minőségű orvosa bemosakodószerek nem szőri tatták kj az importterméket, vagy hogy az NSZKkiesést meg lehetett elázni. volna P. K. Új felfedezések a tajgában Csodálatosan gazdag és sajátságos a növény- és állatvilág azon a szibériai tájon, amely a Nagy-Jugan és a Kis-Jugan folyó között terül el. A közelmúltban a mintegy 650 ezer hektárnyi területet természetvédelmi területté nyilvánították. A természetvédelmi területtel nemcsak az a cél. hocv megóvják a természetnek ezt a pompás, érintetlen zugát, hanem -T is. hogv növeljék a vadállományt. Erre a munkára külön tudományos kutatóállomást állítottak fel a területen. _ Ez nföfV MiMilt t&%iészetvédelmi terület ezen a vidéken: az elsőt hét évvel ezelőtt alakították ki Valószínű. hogy a meglevő kettőhöz egy harmadik is társul: a tudósok most a Taz felső folyása mentén végeznek kutatásokat. Teljes értékű emberként A szívbetegek rehabilitációja A szív- és érbetegségekről százaléka veszi fel a murisokat hallunk, az utóbbi kát, míg például Csehszloidőkben különösen, de az vákiában vagy az NDK-ban egész kérdéskör jelentőségé- ez az arány 70—80 százalék. vei az átlagember mégsincs egészen tisztában. Pedig Ebben szerepük van nálunk a munkába állásra egyáltanem jelentéktelen, hogy az Ián nem ösztönző jogszabáösszes halálozások 37, a rok Endersz Frigyes és dr. Hoffmann Artúr. — Kinek szánták elsősorban? — Az( érdeklődő laikusok is haszonnal forgathatják, de természetesen elsősorban az kantsági esetek több mint 40 százalékát ez a betegségcsoport okozza. Az is nagyon fontos, hogy mit tehet a tudomány, az egészségügy meg a környezet azokért, akik átestek e betegség legveszélyoknak is, de az egészség- orvosoknak ajánlom. Részint ügy és a környezet is sokat azért, mert még köztük is tehet. A balatonfüredi szívkórházban hároméves utánkövetéssel vizsgáltuk 188 invannak, akik nem a leghelyesebb szemlélettel kezelik az infarktusos beteget, nem farktuson átesett volt bete- merik tornáztatni őket, hol günk sorsát. Megállapítot- ott már a negyvenes évek tuk, hogy három év után 63 végén változott erről a tulyesebb periódusán. Mekko- százalékuk dolgozott, a ter- domány álláspontja. Azt hirák a rehabilitáció, az egész- heléses vizsgálatok viszont szem, hogy a könyv fontos segítője lehet azoknak a kollégáknak, akik a megyékhelyreállításának vagy eredeti munkáját, vagy ben most kialakuló regionális ség, a jó közérzet, a munka- azt is jelezték, hogy 88 szá képesség lehető legnagyobb zalékuk végezhette volna mse esélyei? Erről beszélgettünk valami könnyebbet. Kell-e dr. Böszörményi Ernő kandi- ennél ékesebb bizonyíték a dátussal, a füredi Állami Kórház főigazgatójával, aki társszerkesztője egy most megjelent, mintegy ötszáz . , oldalas, gazdagon illusztrált segxtseget? kötetnek. Címe: A szív- és rehabilitáció jelentőségére? — Az ön által is szerkesz kardiológiai központokban dolgoznak. Leglényegesebbnek mégis azt tartom, hogy az alapellátásban dolgozók, tett kötet miben nyújt ehhez ^leg a körzeti orvosok for gassak. A rehabilitáció a betegség kialakulásától az Hazánkban először je- élet végéig tart, s nyilván érbetegségek rehabilitációja, lenik meg olyan mű, amely való, hogy eközben az alaptudományos igénnyel tár- ellátást nyújtók foglalkoznak gyalja a szív- és érbetegek a legtöbbet a beteggel. A — Miért olyan fontos kérdés a rehabilitáció éppen a szívbetegek esetében? — A tudomány lehetővé tette az infarktuson átesettek sokkal eredménye sebb gyógyítását. Ez az egyén, mind a társadalom nek, szempontokat ad a számára óriási jelentőségű, munkaképesség és a foglalrehabilitációját. A kötetnem szakintézményekből mindig oda megy vissza az ember. A hibás rehabilitáció nemcsak azt eredményezheti, hogy valaki nem tudja felcsupan a rehabilitáció legfejlödése különfélébb részletkérdéseit tárgyalja, hanem gyógytorna-leírásokat közöl a különmind féle betegségben szenvedők- venni a munkát, hanem tovább ronthatja az állapotát. A beszélgetés végén még koztatási rehabilitáció elbí rálásához, kérdőívet kínál a arról tájékoztatott a főigazgató, hogy a kötet 15 ezer vizsgálatokhoz, példányban jelent meg, de vizsgálatokhoz, kereskedelmi forgalomba adatfeldolgo- nem kerül. A szívkórház titkárságán rendelhető és vásárolható meg az ottani többsé- könyvesboltban. Az érdeklődés mégis igen nagy iránta: __ betegek, orvosok, gyógytorelszenvedett redi Áflami Kórházban dol- nászok. ápolónők vásárolják. Nekünk, orvosoknak nemcsak az a kötelességünk, hogy a közvetlenül ránk bí- pszichológiai zott betegeket a tőlünk tel- a terheléses hető legmagasabb színvona- ellenőrzéshez. Ion gyógyítsuk, hanem, hogy megkeressük a tudomány kínálta új utakat is. Egyelőre kerti arátoknak A cseresznye és a meggy A gyümölcsök közül a kajszibarack mellett a cseresznye és meggy termelése esett vissza jelentősen a szorványkertek megszűnteszázalékos bordóileves per"netezes. A nyári időszakban a pseudomonásra jellemző módon nem fertőz. A gutaütés kórokozója a lesevei. A területcsökkenés Pstudomonas Syringa. Tüide^en az exportlehetőségek kedvezőek voltak — ez a nele a tavaszi időszakban a&részek, vagy a teljes ág belföldi ellátást még inkább elhalása. Az elhalás azonnehezítette. A hiány megszüntetésére különböző akciók indultak; nagy ütemű telepítés indult. A városokban és falvakban például a kertes házak utcáit többségében meggyfával ültették be. A fásítási láz azokat az embereket is elérte, akik a kert, illetve a fák műveban a téli kambiumpusztulás következménye. A betegség már korábban is felismerhető arról, hogy a háncson barna gyűrű jelenin meg, és a fertőzés helyén a fa savanyú szagú. A fe' tözés seben keresztül terjeo a téli hónapokban ezért kerülni kell a téli metszést; növényvédelmére és a metszés kezdete előtt lesere, nem sokat adnak, ennek Következménye az lett, hogy egyre több helyen lehet látni elszáradt ágakat, hajtásokat, természetesen a virágzást követő terméskötődés is elmaradt, melyet gyakran a fajta rovására írtak. Az eluanyagolt növényvédelem következtében a megfelelően gondozott fák kezelése is soxkal nagyobb munkát és költséget igényel. A cseresznye- és meggyfákat általában a kevésbé növényvédelem-igényes növények közé sorolhatjuk. Ám feltétlenül Ismernünk kell a kórokozóikat és kártevőiket. hogy megjelenésük idején kevés permetezéssel egészségesen tudjuk tartani gyümölcsfáinkat. A cseresznye- és meggykultűrában a vírusok közül hazánkban a nekrotikus, a kloiotikus és a klorotikusneárotikus gyűrűsfoltosság a leggyakörtbb.- "Artdrtőzés következménye terméscsökkenes. Gyakori a fakipusztulás is. Sajnos a beteg fák a jelenleg elterjedt védekezést. módszerekkel nem gyógyíthatók, célszerű a beteg egyedeket kitelepíteni. 2 százalékos bordói lével le keh permetezni az egész ültetvényünket. A gombás betegségek közül a csonthéjasok legveszedelmesebb ellensége a moniiia. A virágokon, hajtásokon, ágrészeken és gyümölcsön jellegzetes tünetek alakulnak ki. A virágok fertózese esetén rövid idő alatt elbarnulnak, tömegesen elpusztulnak, lankadt csomókban csüngnek. Jellemző, hogy ezek az elszáradt virágok sokáig a fán maradnak, rajtuk esetenként szürke penészpárnák jelennek meg. A hajtások csúcsuktól kezdődően elhervadnak, levelük elszárad. Az egészséges és elhalt részek között külsőleg is jól észrevehető mézgakiválás jelenik meg. A gyümölcsön rothadó foltok keletkeznek, felületükön szétszórtan szürke penészpárnácskák (jelennelt meg. A fertőzött gyümölcsök vagy lehüllanak. vagy; a fán maradva mumifikálódnak. A gomba szaporítóképletei a gyümölcsmumiákon és fertőzött ágakon telelnek át, és korán, már 8—10 fo• . . . , kos melegben továbbszapoA baktériumos betegsegek rodnak. A hűvös, csapadékozul a gyokergolyvas fer- u*!/-/. tűzés már gj'akran a faiskos időjárás kedvez fejlődésüknek. Ezért szokták monoani: a köd elvitte a megygyet! Védekezésnél fontos, hogy a lehulló lombot fertőtlenítsük, tavasszal a lemosó permetezést végezzük {„a, „is, el> ezt követően megfelelő keaésnek indulnak, ököl- golnbaölő szerekkel kolaban megtörténik. A fák gyökerén apró, borsószem nagyságú, sima felületű, P'-na állományú, fehéres tumorok képződnek, melyek a későbbiek folyamán növezáshoz. A fejezetek megírásához a szakterületek kiváló ismerőit kértük fel, sok még a tennivaló. Elég, eük az Országos Kardiológiai ha arra utalok, hogy nálunk Intézetben és a Balatonfü az infarktust Ke legeknek, muxkisszf* -fiozuk- .SzerkeszlolársaHa* -dx. nyi. esetleg gyermekfej nagyságúra is megnőnek, majd barnára színeződnek. Később megrepedezve rücskös felületűvé válnak, állományuk megfásodik, elrothad. szétesik. A müvelőeszkozokkel széthordott baktériumok tovább fertőzik a talajt. A daganatos részek egyaránt megjelenhetnek a gyökéren, vagy a fa gyökérnyakán. A gyökérgolyvás fát nem szabad elültetni, a beteg fát pedig ki kell telepíteni, lehetőleg úgy, hogy a fertőzött gyökérmaradvány ne maradjon a talajban. A fertőzött területre öt-hat évig ne ültessünk fáti A cseresznye baktériumos rákosodását. a Pseudomonas mi- rs-prunorum okozza, védekezzünk. Egy nagyon fontos tudnivalóról sem feledkezzünk meg: a gomba seben keresztül fertőz. A sztigmás levéllyukacsosoda6 a többi csonthéjasoknál is károsít, az asszimilációs felületet csökkentig megíelelő védekezés esetén nem okoz komoly veszélyt. Begyre inkább terjed a cseresznye és meggy leukosztómás ágelhalása és pusztulása, a tünetek hasonlítanak az őszibaracknál leírt cytospórás megbetegedéshez. Nem gyakori, de egyre inkább terjed. (A kártevők közül a koráobtakban már szó volt a lonibosfa fehérmolyról, a kaliforniai pajzstetűről, a kéregmolyról, az atkákról, a amely tünetként a rügyek füstös szárnyú levéldarázsköiül jelentkezik elsősorDan. A baktérium behatol a rügy be, annak tengelye elbarnul, később az egész képződmény elhal, tavaszszai nem hajt ki. A rügyböl a kórokozó a háncsrészbe jut, a megtámadott rész berüpped, és elpusztul. A megbetegedett ágrészek később rákosodnak. A fertőzés helyét mézgafolyás jelzi. A fiatal hajtások hirtelen herró! sodrómolyokról, lombrágo hernyókról, téli araszoiókról és a levélletvekről.) A cseresznyelégy igen elterjedt kártevő — a gyümölcsöt károsítja. Bábállaporóan telel át, amely tojásoad alakú, hosszúsága 3—5, szélessége 1.5—3 milhmeter, sárgás színű. Egy nemzedéke van. Rajzasa elhúzódik, április végétől júvadása és a virágok elhalá- liusig tarthat, de a csúcs sa is ismert jelenség. Tavasszal a fiatal leveleken a tünetek szögletes, barna május közepére esik. A cseresznyelégy nősténye 4—5, a hím 3 milliméter nagyságú, foltosodás alakjában jelent- fekete alapszínű. A nőstény kesnek, később a foltok kihullanak, a levél lyukacsos lesz. A fiatal termés fertőzésekor a gyümölcsön besüppedt foltok keletkeznek. Fontos tudni azt, hogv a baktérium ősszel a lehulló levélnyél helyén fertőz, ezért egyetlen védekezési C- X i-túuá a iumbbuUáskoci lá> tojásait a gyümölcs héja alá rakja. A kikelő lárvák a gyümölcsfiúsban élnek, a magig húzódnak, a kifejlett lárvák a gyümölcsből kibújva a földbe bábozódnak be. Védekezni a rajzó legyek ellen kell. nr. Tóth Mihály fnefr-ypi fAfcpi-frász A