Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

2 Csütörtök, 1983. május 19. Küzdelmes életút Emlékezés dr. Zöld Sándorra, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségére Az idősebb nemzedék tag­jai Debrecenben, Szegeden es szerte az országban so­kan emlékeznek dr. Zöld Sándorra. Am a fiatalabbak között — sajnos — kevesen vállalta e kétségtelen nehéz és Berettyóújfalut képvisel­megbízatást. Hamarosan, te. A kommunista párt je­mind gyakrabban hallatta löltjeként pedig tagja lett az hangját a „TURUL" a „Csa­ba" bajtársi szövetségek dis­putáin, politikai, szociológiai akadnak olyanok, akik előtt és kulturális tárgyú vitáin, ismert lenne e név; akik is­mernék szerepét a kommu­nista mozgalomban. A Be­rettyóújfalui Tanács V. B. gondozásában 1976-ban meg­jelent „Dr. Zöld Sándor, egy kiváló kommunista élet­útja" című életrajzi mű — e sorok írója az egyik társ­szerző — gazdag írott for- az Egyetemi Kör főtitkárá­rások és visszaemlékezések alapján tárta fel dr. Zöld Sándor kommunistává, mar- nagy politikai lavinát indí­xistává fejlődésének útját, körülményeit. Dr. Zöld Sán­új. demokratikus Magyaror­szág kormányának. Dr. Zöld Sándor Erdei Ferenc belügyminiszter mel­lett, a belügyminiszter he­lyetteseként államtitkári posztot töltötte be. Hatalmas feladat hárult reá ezen a poszton, hisz a belügyi szer­vek feladata volt a háborús bűnösök és a nép ellensé­geinek felderítése és felelős­ségre vonása. Majd 1945 jú­niusában a Kommunista Párt Központi Vezetősége közigazgatási osztályának vezetésével bízták meg, és ebben a funkciójában 1946 október végéig dolgozott. Ekkor az MKP nagy-szegedi pártbizottságának kérésére a központi vezetés dr. Zöld párt javára. Egykori diák- Sándort jelölte és küldte A társadalmi kérdésekben a dolgozó tömegek életviszo­nyait valóságos tényekkel bizonyító, érvelő felszólalá­sai nagy tekintélyt váltottak ki a diáktársai körében, olyannyira, hogy már 1933­ban Zöld Sándor orvostan­hallgatót választották meg nak és a Csaba bajtársi di­ákszövetség titkárának. Ez tott ben el a többi egyesület­is. Zöld Sándor több dor igaz elvhűséggel, fórra- tucatnyi egyetemistát nyert dalmárhoz méltó következe- meg a marxista eszmék és tességgel küzdött népünk az illegális kommunista szabadságáért, a dolgozó tö­megek társadalmi felemel­kedéséért, s a szocializmus kiteljesedéséért hazánkban. Dr. Zöld Sándor Nagyvá­radon született, 1913. május 19-e«. Édesapja cipész kis­iparos volt, de voltak idők, amikor napszámosként ke­társa, Újhelyi Szilárd, a Valóság 1978. évi 12. szá­mában emlékezik Zöld Sán­dor akkori tevékenységére: „Imponált a vitakészsége, Szegedre, a pártbizottság tit­kárának. A Szegeden 1946 őszére kialakult igen nehéz politi­kai helyzetben, a népi de­... szuggesztív egyéniség mokratikus átalakulást gátló volt. Nagyon tetszett, aho­gyan az én nemzetmentő el­szegedi és országos reakci­ós erők koncentrált támadá­reste a család mindennapi képzeléseim ellentmondásait sával 6zemben nagy szükség kimutatta, és terelt a mar- volt dr. Zöld Sándor nagy xizmus irányába." Újhelyi tudására, az osztályviszo­Szilárd közlése szerint, hogy nyok bonyolultságában is rajta kívül. Tariska István jól kiigazodó képességeire (a felszabadulás után nép- és szervező-irányító tapasz­jóléti, majd egészségügyi mi- talataira. S dr. Zöld Sándor kenyerét Édesanyja, szüle­tett Kubányi Anna. miként édesapja és nagybátyja Ku­bányi Ferenc is, az 1918— 1919-es forradalmakban te­vékenyen vettek részt és a Magyar idején a proletárhatalwm ügyét szolgálták. Az impe­Klára és többen mások a dr. Zöld Sándorral folytatott Tanácsköztársas*j. niszterhelyettes), Majerszky vezette nagy-szegedi pártbi­' - zottság sikeresen oldotta meg a súlyos gazdasági, po­litikai és szociális gondokat, és 1948 tavaszán a négy sze­gedi nagyüzem államosítá­sát, március—május hóna­pokban megvalósult Szege­den a két munkáspárt rialista katonai intervenció beszélgetések hatására érle­idején a Zöld család vissza- lődtek marxistákká. vonult a Vörös Hadsereggel, és Berettyóújfaluban telepe­dett le. Zöld Sándor itt vé­gezte el az elemi iskolát, majd a polgári iskolát. A Az egyetemi tanács 1937­ben vizsgálatot indított — a besúgók információira hi­vatkozó rendőrségi intézke­désre — a Zöld Sándor ve- egyesülése. Ezt követően a gimnáziumi tanulmányait zette Egyetemi Kör és más Kecskeméten kezdte meg, és Karcagon fejezte be. Megje­gyezzük. hogy a berettyó­diákegyesiiletek politikai balratolódása tárgyában. Az egyetemről nem zárták ki újfalui polgári Iskolában is- több egyetemi tanár kedve­kolatársa v.olt Kállai Gyula es Rajk László. A kiváló szorgalommal párosult nagyszerű tehetségének és a szülök nagy áldozatvállalá­sának köszönhette, hogy 1932 őszén felvételt nyert a debreceni gr. Tisza István Tudományegyetem orvosi karára. Zöld Sándor rtt szembe találta magát az egyetem karainak hallgatóit tömörítő, különböző elneve­aésű, úgynevezett bajtársi szövetségek által szított so­viniszta, kommunistaelle­nes és antiszemita nézetek­kel, a társadalmi bajokat a trianoni szerződésre hárító ző véleménye miatt, de az Egyetemi Kör vezetői tiszt­ségéről leváltották. Amikor 1937-ben megalakult a fa­sizmus ellen harcoló demok­párt ismét magasabb funk­cióba helyezte dr. Zöld Sán­dort: 1948 októberében bel­ügyi államtitkárrá -nevezték ki, 1949-ben beválasztották az MDP Központi Vezetősxí-l gébe. Az 1949. május 15-én megtartott országgyűlési képviselő-választások során Csongrád—Csanád és a Olajkút tengerben Az Ohotszki-tengerben, a Szahalin-sziget északi part­vonalán az „Oha" úszó-fúró­berendezés felhasználásával elkészült a soron következő olajkút, amely több mint 2000 méter mélyről hozza felszínre az olajat. Szahalin egyik legfontosabb iparága a kőolaj-kitermelés. Lakásügyi jogi iráaynutatások gyűjteménye Az egységes szerkezetbe rium ugyanis felülvizsgálta foglalt lakásügyi jogszaba- és a módosított lakásgazdál­lyokhoz hasonlóan most az kodási jogszabályokkal össz­Építésügvi Értesítő 12. szá- hangban kiegészítette, kor­mában megjelent a lakás- szerűsítette a korábban ki­ügyi jogi iránymutatások adott elvi állásfoglalásokat, gyűjteménye. Az Építésügyi irányelveket és tájékoztató­és Városfejlesztési Miniszté- kat, az időközben elavult rium és a Pénzügyminiszté- iránymutatásokat pedig ha­tályon kívül helyezte. Az Magyarország fém­es papírpénzei 1892-1925 A könyv szerzői, Leányfa- aranypénzektől kezdve az lusi Károly és Nagy Ádám alumíniumbronzig), nem kü­neve nem ismeretlen a hazai lönben a papírpénzek felso­numizmatikai irodalomban, rolását. Ami némi kívánni­Szóban forgó, munkájukban valót hagy maga után, az az európai pénzrendszerben csak a képanyag néhol hal­ís jelentős korszak, az oszt- ványabbra sikerült ábrája rák—magyar monarchia s volna. De ez nem a szerzők az első világháborút követő hibája, különben is ez a ínséges esztendők magyar hiányosság a pénzek pontról pénzének, a koronának pá- pontra történő leírása foly­lyafutását dolgozzák föl tu- tán pótlást nyer. dományos igénnyel, s az ada- A függelékben összefogla­tok pontosságával. E köny- ló táblázatot nyerünk a fel­vecskéjükkel egy korábbi sorolt pénzek és bankjegyek összeállításukhoz kapcsolód- kibocsátásának éveiről, a pró­nak, amely hazánk fém- és ba- és utánveretekről, végül papírpénzeit, a pengőt és a az értékelés viszonyszámai forintot ismertetik a leg újabb időkből (1926—1972). Ez a könyv — mint a szerzők bevezetőjükben han­ról, a mindenkori áralakulás szorzószámáról, a ritkaság fokáról — forint értékben. Minden elismerés megille­goztatják — nem pénztörté- ti a szerzőpárost csinos ki net. Csupán az éremtani sza­bályok szerint a lehető leg­vitelezésű könyvéért. A bo­rítólapot Fritz Mihály ké­teljesebb összefoglalása egy szítette. olyan viharos korszakban kibocsátott pénzeknek, mely­ben alapos változások tör­téntek. „Változott az ország területe, a kibocsátó intéz­mény, hatóság, személy .. . volt békés és háborús idő­szak, sőt a világtörténelem­ben is kiemelkedő forradal­mi időszak." Kbgr: a gyűjtők szélesebb látókörrel, történél mi "köHlyéééfbéH i's jobban el tudják helyezni, jobban tudják csoportosítani (királyság, népköztársaság, tanácsköztársaság, kormány­(A könyvecske kapható a Csongrád megyei Éremgyűj­tök Szervezete szegedi cso­portjának összejövetelein.) Csongor Győző érvényüket vesztett irány­mutatások jegyzékét még ta­valy közölték. Az elvi állás­foglalások, irányelvek és tá­jékoztatók jelentős része csaknem egy évtizeddel ez­előtt jelent meg, és már ne­hezen fellelhető. A most kiadott gyűjte­mény jelentősen megkönnyíti a jogalkalmazók, elsősorban a tanácsok és az ingatlanke­zelő vállalatok szakemberei­nek. előadóinak a munkáját, rendelkezések és módosítá­sok egységes értelmezését és gyakorlatát. Az iránymuta­tások gyűjteménye egyebek között foglalkozik a lakások elosztásáról és a lakásbérlet­ről, a lakásépítési hozzájá­rulásról és a lakáshasználat­bavételi díjról, a lakbérek­ről, az albérleti és ágybér­leti díjakról, a telektulaj­donról, az állampolgárok la­kás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről megjelent kormányrendeletek és mi­nisztériumi végrehajtási in­tézkedések legfontosabb tud­nivalóiról. A jogszabályok magyarázatával megkönnyíti az eligazodást, az állásfogla­lást a vitás kérdésekben. ratikus erők összefogására Hajdú-Bihar megyei válasz- I zóság) gyűjteményük egy­hivatott Márciusi Front tók képviselőjükké debreceni szervezete, s meg­jelenik annak folyóirata a „Tovább", amelyben Kállai Gyula ,vA népi arcvonal" című írása adta meg a moz­galom harci célját, Zöld Sándor kiváló társnak bizo­nyult. Tagja volt a folyóirat szerkesztő bizottságának, cikket írt a lapba, s részt vett annak terjesztésében is. Az egyetemi évei alatt es annak revízióját követelő elmélyülten _ tanulmányozta irredenta jelszavakkal. Zöld " ™ Sándor, már a saját életta­pasztalataiból felismerte ezeknek a politikai nézetek­nek a hazug s megtévesztő tartalmát, s tudta, hogy a dolgozó tömegek szegénysé­gének és politikai jogfosz­tottságának forrását az adott társadalmi viszonyokban kell keresni. A kommunista édesanyja és a nagybátyja segítették ezek megértésé­ben. Marxista—leninista felfo­gásának fejlődésében és köz­vetlenül az illegális kommu­nista mozgalomhoz tartozá- . , , , sához meghatározó szerepe a csendorseg A Bekepárt (a Marx, Engels és Lenin mü­veit. Az egyetemi tanulmányok befejezésével a berettyóúj­falui kórházban dolgozott szigorló orvosként (1940), majd a DEMKE-kórházban kisegítő orvosi beosztást ka­pott, majd 1944-ben a be­rettyóújfalui kórházban se­gédorvosként alkalmazták. A fennmaradt rendőrségi és csendőrségi jelentésekből is kitűnik, dr. Zöld Sándor az egyetemi évek után sem szakított egykori elvtársai­val. Levelezéseit ellenőriz­válasz­tották dr. Zöld Sándort ö az utóbbiak mandátumát fogadta el. Újabb, fontos feladat várt rá. 1950 júniusában belügy­miniszterré nevezték ki. De alig vette át a miniszteri megbízólevelét. Rákosi Má­tyás koholt vádak alapján kommunisták és koalíciós partnerpolitikusok letartóz­tatását követelte töle, ame­lyet ó megtagadott. Ennek következtében mind súlyo­sabb konfliktusba került az akkori vezetéssel, főképpen Rákosival, aki őt árulónak tekintette. Ebben a súlyos konfliktushelyzetben tragi­kus körülmények között halt meg családjával együtt 1951. április 20-án. A személyi kultusz leküzdése után a párt rehabilitálta, és 1957­ben a Kerepesi úti temető­ben méltó végtisztességgel díszsírhelyen temették el újra. Születésének 70. évfordu­lóján tisztelgünk dr. Zöld ték, s többet el is kobzott Sándor forradalmi emléke volt annak a folyamatos és közvetlen kapcsolatnak, amely Kállai Gyulával ala­kult ki 1932 őszétől. A poli­tikai nézetei és tevékenysé­ge miatt a budapesti Páz­mány Péter Tudományegye­temről 1932-ben kizárt Kál­lai Gyula Berettyóújfaluba utazott, ott magántanításból tartotta fönn magát. Mint e sorok írójának a kérésére az írásban adott válaszában Kállai Gyula közölte. 1932­ben megbízást kapott az il­legális KMP központi veze­tesétöl. hogy fejtsen ki párt­szervező munkát, s teremt­sen kapcsolatokat gondolkodású s a diktatúrával elégedetlen munkásokkal. parasztokkal s értelmiségiekkel. Ennek kapcsán kereste fel Zöld Sándort, akit megkért arra, hogy vállaljon pártmegbíza­tást. pártszervezést és vé­gezzen politikai propagan­damunkát az egyetemi hall­jsaUifc kőzött. ZoRl iundor KMP megváltozott elnevezé­se) 1943-ban kiadott kiált­ványa is eljutott hozzá, s ő továbbította másokhoz. A német Gestapo 1944 nyarán s őszén el akarta hurcolni, de időben értesült erről, és a berettyóújfalui szegénypa­rasztok rejtették el tanyái­kon. Berettyóújfalu 1944. október 17-én szabadult föl. Elvtársaival Zöld Sándor egyik alapítója volt a vá­rosban október 24-én meg­alakított kommunista párt­szervezetnek. A lakosság és a pártszervezet bizalmát él­vező dr. Zöld Sándort Be­haladó rettyóújfalu megyeszékhe­fasiszta lyen, alispánná nevezte ki a Vörös Hadsereg parancs­noksága. A Debrecenben 1944. de­cember 13-án megalakított Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottságában már igen nagy munkát végzett, majd a december 21-én ösz­szeült Ideiglenes Nemzet előtt, s az ifjúságunk példa­képének ajánljuk. I>r. Sárközi István Zöld Sándor orvos, a ma­gyar kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 70. évfordulója alkalmából ma, csütörtökön 10 órakor a Mező Imre úti temetőben levő sírjánál koszorúzási ün­nepséget rendeznek. egy darabját, S ezen túlme­nően, mások is, történészek, bankszakemberek, akár pe­dagógusok is, hasznos ada­tokra leljenek. Nem klöve­tünk el nagy merészséget, ha kijelentjük, miszerint egyes részleteiben helyet kaphatnának — kiegészítő szerepet betöltve — iskolai történelemoktatásunkban is. Bevezetőben tájékoztatást kapunk a koronaérték beve­zetését megelőző pénzügyi viszonyokról, majd az arany­alapra helyezett új valuta bevezetéséről, az első világ­háborúban ezt követően be­következett törésről, amikor megakadt a gazdasági fej­lődéssel együtt a bank- és pénzügyek fejlődése is. Ol­vashatunk a korona háború utáni „gyengélkedéséről", az infláció kezdeteiről, a stabi­lizációról. melynek végén az aranykorona árfolyamát fel­váltja a papírkorona (1 aranykorona = 17 ezer papír­korona), s végül a pengő megjelenéséről. 1926. augusz­tus 25-től kezdve egy pengő 125 ezer koronát ért. Ezzel kapcsolatban néhány vásár­lási. illetőleg drágulási ada­tot is kapunk, a legfonto­sabb közszükségleti cikkek­ről. Ami magát a Wönyv anya­gát illeti, az efajta szak­műveknél megszokott for­mában és sorrendben kapjuk a forgalomban volt. vala­mint a próbaveretek (az MALÉV-kedvezmény Ez év június 1-től új szol- egynegyede a teljes áru me­gáltatást nyújt a MALÉV 16— netjegynek. Ez évben 15 tő­26 év közötti fiatal utasai- kés ország városaiba juthat­nak — jelentették be a vál- nak el ilyen jeggyel a ma­lalat képviselői. Diák Stand gyar fiatalok. A szocialista By elnevezéssel kedvezmé- országok városaira azért nem nyes utazásra válthatnak je- terjesztették ki a Stand By-t. l mivel ide már jelenleg is 90 százalékkal olcsóbb a me­netjegy, mint az ugyanolyan távolságra levő nyugati vá­Hétköznapok Inkább a kerítés Hivatalos kísérőimmel együtt megdöbbenve ta­pasztaltam az egyik hét­végén, hogy a Szeged kor­látnak" nem áll tg útját sem zárt kapu, sem kerí­tés... Jóllehet, hogy a de­rék házőrzőnek nem is volt ismeretlen a rosszban sán­tikáló látogató, azért en­gedett a csábításnak. Fölötlenek bennem épí­nyéki, kellemesen berende- teszek, környezeti kultúrán­zett kirándulóhelyeken egy- kért szót emelő újságírók nek s másnak lába kelt. El- írásai, melyekben kemé­tűntek a DEFAG kedves nyen ostorozzák hazai rossz figyelmességgel, szalonna- szokásunkat: körbekerítjük sütéshez odakészített fa- házainkat Én csak amon­rönkjei. bizonyára nem a <jó vagyok, inkább egy íz­két nap alatt arra tévedt jéses kerítés megvédendő kirándulók égették el vala- értékeink köré, minthogy a mennyit. Hiányoztak a fa­padok, az eső ellen védő, árnyékot adó pihenők egyes részei, s ami végképp meg­döbbentő volt: a néhány napja még ellenőrzött, oda­bilincselt kútfejekre is megfájdult valakinek a fo­ga. A tapasztalatokon okul­va, a Sancer-tónál kialakí­tandó kirándulóhelyet már bekerítették. Azt hinné az ember, gyet az indulás előtt két órával a Ferihegyi repülőté­ren. A fiatalok egyirányúan vagy oda-vissza útra vehe­tik igénybe a szolgáltatást, tolvajlás váljék népszoká sunkká. S ha valakinek a kerítés sem elég erkölcsi gát, akkor jöjjön a rács. Mi fáj jobban? A szúnyogmama először dúl-fúl mérgeben, amikor szúnyoghálóba ütközik, az­tán megvigasztalódik: „Se­baj. én majd csak eltengő­hogy nálunk csak elvétve <jök valahogy, de a gyer­fordul elő ilyesmi, csak az mekeimnek, unokáimnak őrizetlenül hagyott, lakó- már jobb sora lesz." Ez a házaktól távoli erdőben éri gondolat tartja benne a lel­kisértés a rosszra hajla- ket, amíg házon kívül kény­mos embereket. Csakhogy teien megszerezni betevő — nevezzük nevükön őket ^falatját". — a tolvajok ötlettára ki- " Hogy miért eme optirrüz­merítheletlen. mus? Mert okos szúnyog­Még a rügyfakadás előt- mama tudja: azt a szúnyog­ti napokban csaknem sírva hálót, amit az emberek az panaszolta szomszédasszo- ő korában fölszereltek, uno. nyom, hogy az utcára kiül- káí látni se fogják. A nap­tetett meggyfák helyén reg- fény hatására ugyanis egv­gelre mély gödör tátongott, két év alatt széthullanak. Valaki az éj leple alatt, szétmállnak. elporladnak, ásóval a vállán elindult, semmivé válnak, megszűn­hogy gyümölcsfát szerezzen nek létezni — és akkor sza­magának. Szépen, szaksze- bad a vásár: a boldog utó­rűen körülásta a gyönge dok korlátok nélkül, csa­fác&kák gyökerét, csak azo- patostól özönölhetnek be a két, amelyek még nem vi- szobákba, rácsapva védte­rágoznak az idén, és elvitte len áldozataikra, magával. Mondom, szaksze- Szúnyogmama tehát tűr rűen, óvatosan tette, hogy némán, és tulajdonképpen aztán megfogják a cseme- áldja a magyar ipart, hogy ték. Szomszédasszonyom jóvoltából legalább utódai kesergett: bizony, ha lenne bízhatnak a fényes, gazdag kutyájuk, az biztos ..elcsa- jövőben, holta" volna a tolvajt szán- Mi, emberek pedig mit dékatól. Elcsaholta volna, tehetünk? Ha a szúnyogo­föltéve. ha ..öt" is el nem kat csapkodjuk, az is fáj, lopják. Egy újszegedi fia- és ha kétévenként nyitjuk talasszony panaszolta a ki a pénztárcánkat szú­minap a boltban, hogy fai- nyogháló-vásárlás címen, az tatiszta farkaskutyájuk el- talán még jobban, tűnt a kertből. Az „állatba- Chikan Ágnes gyúiesbeft Bihar vármegyei iWBfily nek ara &Uagban alig fosokba.

Next

/
Thumbnails
Contents