Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

4 Csalókkal, szélhámosok­kal úgy van az emberiség, mint puli a bolhával: irta­ni lehet, de fölszedi me­gint Bár a bolha nem akar másnak látszani, a szélhá­mos pedig abból él, hogy olyannak adja ki magát, amilyen talán soha nem lehetne. Pontosan kell ját­szania a szerepét, külön­ben lebukik. A Kék fény ügyeiben szóra se nagyon merem nyitni a számat, mert al­világi tájainkon járatlan vagyok, tévénézőnek pedig rossz. Már a negyedik lat­rot keresik, a másodikat közben meg is találták, én még mindig azon kotlom, hogy az első miért lett ilyen vagy olyan. Nem le­het . rám mondani, hogy tel­hetetlen vagyok, hitvány emberekből kicsivel is be­érem. Látom ugyan, hogy a sikamlós talajon meg­csúszó fiatalok akkorát alakítanak a képernyőn, csudálom, hogy filmkritiku­saink nem róluk írják heti leckéjüket, de az agyam szögletében még mindig az motoszkál, hogy lakásföl­mérőnek adta ki magát kettő. Senkit nem akarok meg­sérteni vele, tudom én, nincsen olyan foglalkozás, amit nem utánoztak, már előre őiegfontolt. aljas szandekkal. Kolduló bara­tot és apácát talan keve­sebbet mostanaban, mert föltűnne még a minden cselt beszedő atlaghonpol­gárnak is. de katonatisztet, rendőrt, orvost annál in­kább. Nem akarom előre tolni a s/.akmankat, de még újságírót is. Volt sze­rencsém találkozni magas hélyrc küldött olyan levél­lel is, amit az. én nevem­ben írtak. Gyönge utánzat volt, ez sértett legjobban. A szerelők és fölmérők se tehetnek tehát róla, hogy őket imitálni is kedve kottyan valakinek. Mai kü­lönstúdiumom tárgya azon­Utánzók ban az, hogyan lehet egy fölmérő szerelőt utánozni. Egyáltalán: hivatalos em­bert hofjyan lehet? Nem azt mondja a kró­nika, hogy bárányábrázatot vettek magukra, azt sem, hogy előkgjö értelmet su­gároztattak arcukról. Le­het, hogy ez is föltűnne, mint a barát vagy az apá­ca. Határozott, szinte erő­szakos föllépés: ez a nye­rő módi. Bejön a lakásba valaki egyedül, és kiadja magát szerelőnek? Olyan munkára, amit egy ember is el tudna végezni ? Azon­nal lebukna, mert tudom, ha valahol egy ember dol­gozik. lennie kell egy má­siknak is, aki csak nézi. Ha ketten jönnek, a gya­nú árnyéka se lebben kö­rülöttük. Tudják őik, mitől döglik a légy. Ha elkezde­nék mondani nyájas alá­zattal, hogy bocsánatot kér­nek, miért saját la­kásomban, saját nyugal­mamat zavarják, már fog­nám is a telefont. Hivata­los ember ilyesmire nem ve­temedhet. A hivatalos em­ber elejitő) fogva tudja, a világ egyesegyedül csak azért teremtődött, hogy az ö rendelkezésere álljon. Üssem össze a bokaniat, mert ó most kizarólag az en erdekemben haborgat engem. A világ minden pénzéért se akarnék ötleteket adni s/elhamoséknak — bízom benne. nem is szorulnak, ram —. de ha ket nő be­jönne hozzam hómérözés ürügyevei, biztos sikerre számíthatna.1 Hőmérsékletet mérünk' — és márdúrodik is befelé. Avval se törődik, hogy én gatyában vagyok vagy cilinderben, avval se, hogy akarom-e megméretni vele szobám fokait, csak jön. Itt tessék aláírni! Hogy mit írjak alá és mi­nek, és miért jó az nekem, ha aláírom, arról egy szó sincsen. Én pedig aláírom minden télen legalább két­szer, mert tanulékony va­gyok. Tudván tudom, hogy előtte szóltak a fűtőnek, most fütsön, mert mérnek, én pedig felelősségem tel­jes tudatában igazolom, hogy minden télen kétszer éppen olyan meleg van, amilyennek mindennap len­nie kellene. A két kisasz­szony is tudja, hogy én tu­dom, ekkora szellemi tel­jesítményt még leolvasnak ábrázatomról, tehát nem magyaráznak, csak jönnek, és aláíratnak. Egyszer ugyan már panaszkodtak is, de azok kezdők lehettek. Azt fájlalták, hogy némelyek képesek akkor elmenni dolgozni a gyárba, kórház­ba, postára, meg az ördög tudja hova, amikor ők ke­gyeskednek körbehordozni a hőmérőt. Akik már a ha­ladó tanfolyamot is kijár­ták, azok nem panaszkod­nak, hanem fölháborodnak. Nagyon kérem a tisztelt szélhámosokat, ha mégis átvennék ötletemet, meg se mutassák nekem a hőmérő skáláját, mert gyanút fo­gok. Be se mutatkozzanak, mert lakásba lépéskor az nem-sokas. Ha botor egy­ügy ősegemben közelíteni mernék műszerük felé — lehet az egyébkent fából is. mert ugy olcsóbb —. kezd­jenek el villámgyorsan pö­rögni. Figyelő szemmel és eles elmével közben fölte­kinthetnek mindent. Bí­zom benne, nem lesz harag belőle, hogy minden köny­vem papirosból van, lopni se .erderrtes. Amig eddig eljutottam, kitalaltam. miért vesznek magukra középbuta, erő­szakos föllépésű álcát a szélhámosok. Nekik ez a kenyerük. Csak azt nem tu­dom, némely hivatalnok miért ezeket utánozza?" Horváth Dezső Kevés a pedagógus Bencze Pali bácsi ^Amikor én mögszülettem, abba a minutába nagy lőt­tem, mert keröm az én ne­vem Nagy Pál. Nyóccázki­lencven pálfordulóján anyám első szüleménye vótam. Vó­tam. vótam. aztán mivé lőt­tem, ugye? Nyavalya, öreg­ség, nem pószól ez így." Pali bácsi tanyásbéres Miliők gyereke volt. Apját Nagy Benedeknek hívták, a tápaiak Bence bácsinak szó­lították. Róla maradt rá a Bence Pali ragadványnév, tőle meg a gyerekei — Fe­renc, Regina és Anna —, azoktól pedig az unokák örö­költék: ők a Bence gyerö­kök. Pali bácsi — mint any­nyi más nincstelen tapai gyerek — az iskolát majd­hogynem csak kívülről is­merte. Betűvetés helyett a bűzavelest. könyv olvasása helyett a kukoricacsö-olva­sást tanulta. A számolást meg azon a kevéske pénzen, amit édesanyja a sublót te­tején levő, radnai kisbögré­ben tartott. Gyermekkorában gyorsan nott. igaz, öt és fél kilóval született, s meg jócs­kán kisgyeröknek számított, amikor az apiá hónapos gve­röknek szegődtette tapai réti gazdájához. „Lóhajtó vótarri. Amikor az apamek nyomtattak, en az agyasból kapkottam a lo­gombócokat. azt' szalattam vele a poszmatra. ősszel hat ökörrel szántottak, én vótam a lóhajtó nyerők, mög a Je­lemen Miska. Estere mindég úgv elfáratlam, hogy csak beledültem a szénában. Mert ott haltam én is a többi hónapossal, mög az évesbé­rüsökkel. Aztán, ahogy nőt­tem, magam szegődtem, de a bérömet mindég haza ad­tam. Szógáltam kérőm a Bergernél, a Kádár Ferkó­nál, a kis Vájsznál. Ezök nagybérlők vótak a rétön. Aztán vótam aratórészes, arató-, majd pedig cséolő­bandagazda. Bágerral bejár­tam a Tisza teljes magyar szakaszát, kordeztam a Ti­sza-tötés fejelésiné. mögén­ten amikor a télikikötót ás­tuk. Szóval en valójába min­dég a más keze-lába vótam. az. Csak a nehéz munkát szerettem. Gazdájaimnál sok lóval bántam. Berger remon­dáslónevelö vót. Amikor ka­tonának rukkoltam, huszár lőttem. Huszártrombitás. Haj, de más vót az az élet, mint a szolgaélet! Mégis hamar átkertem magamat a gyalogsághon. Háború, fog­ság, maláriahalál, szabadu­lás, aztán mögén berukko­lás. mögén hadifogság, szó­val én tényleg bejártam tor­nyát-Baranyát, de vótam a Himalája lábánál is. ahun a magyar hadifogolytáborba szakácsk'ottam. Ügy megta­nultam főzni, hogy itthon később l>»kodalmi szakács lőttem. Közbe mognosültem. Gvüttek a gyerökök. szépen fönyöttek, lassan mind a maga ura-gazdája lött, az­tán éhun-e. dedi lőttem. Möglönni csak möglönnék en, csak ezök a nagy sérvek né lönnenek. Amikor épi­töttük ezt a házat, léestem az állásról, aztán happ. Pa­li többet nem legényköd­hetsz. Azúta csak ülök. bá­mészkodók. visszagondolok a régi üdökre. azt ha van ki­nek. annak elmesélöm." Pali bácsinak hallgatója mindig akadt. Leginkább e sorok írója, aki valamennyi emlekezeset rögzítette és kéziratba tette. Hallgatta őt Balint Sándor. Juhász Antal, llia Mihály. Ortutay Gyula. Katona Imre. Ferencz i Im­re. Szabó József. Tóth Béla. Andrásfalvy Bertalan és megannyi más hazai, de kül­földi kutató, tudós is. Mert Pali bácsi csodálatos táDai beszédstílusát, gyönyörű mondatszerkesztését és meg­bízható. hiteles emlékezéseit öröm volt hallgatni. Nem volt olyan téma. amiről ne tudott volna valamit mon­dani. De bárhogyan is indult a beszélgetés, a találkozáso­kat mindig tápai mesével vagy dallal, meg inkább egy­kori katonanótákkal zárta. Ez év húsvétján már nem ult U a kiskapu elé. hogy a szomszédasszonyokat meglo­csolja. Gyengélkedett. „Jós­ka fiam, valami nem pászol. Én úgy érzőm, ezt az évet mán nem viszöm végig." •Sajnos, jól érezte. Pali bácsi nem mesél, nem dalol többé... lfj. Lele József Minden nemzetnek nagy ügye a közoktatás tovább­fejlesztése. A műveltség széles körű elterjesztése és az emberek képzettségének szakadatlan emelése azért elsőrendű feladat, mert a közösség jövőjének minősé­ge függ az oktatási rend­szer hatékonyságától. Amit az iskoláztatásban szám­szerűen elértünk a felszaba­dulás után, az egyértelműen kiemelkedő sikere a szocia­lista társadalmi rendnek. Végigtekintve jelenlegi oktatási viszonyainkon, s ha a jövő igenyeire is pil­lantunk, akkor már koránt­sem lehetünk elégedettek, mert az eredmények ellené­re napjainkban számos ne­hézseg mered elénk, ezek közül a legnyugtalanítóbb a pedagógusellátottság. Nem volna elegendő pe­dagógus Magyarországon, amikor évről évre több ta­nító és tanár lép ki a fel­sőfokú tanintézetek kapu­ján? ) Lássuk csak. mit tárnak föl a számok! Az 1980-as népszámlálás adatai szerint a7. alsó es a középfokú ok­tatási intez.menyekben dol­gozó pedagógusok száma — a legnépesebb értelmisegi csoporttól van szó — 150 ezerre tehető, ami tizen­egyszer több az ötven évvel ezelöttinel. Ha a pedagógiai végzettséget vesszük tekin­tetbe, akkor jóval több ne­velő van hazánkban máslel­százezernél. ámde nem min­denki dolgozik a végzettsé­gének megfelelő munkakör­ben : a pedagógiai képesíté­sűeknek csupán 78 százalé­ka tanít iskolában, a többi­ek kulturális intézmények­ben, a közigazgatásban, tu­dományos intézetekben, gaz­dasági vagy ügyviteli terü­leten helyezkedtek el. A pá­lyát elhagyó pedagógusok aránya a képzettség szint­jének emelkedésével növek­szik: legmagasabb a közép­iskolai tanárok, legalacso­nyabb az óvónők körében. Lényegesen több férfi for­dít hátat a katedrának, mint nő. A legtöbb pedagógust az általános iskolák foglalkoz­tatják. Itt a számuk 78 ezer — kétezer-hatszázzal na­gyobb a tavalyinál —, ám még így sincsenek elegen. Bármennyire meglepő: az ország 3600 általános isko­lájának egyharmadában tanerőhiány van. A területi megoszlás egyenetlen, a leg­több nevelő Borsod-Abaúj­Zemplén, Pest és Szabolcs­Szatmár megyében hiányzik, átlagosan 3,5—4 százalék, a legkevesebb Vasban és Za­lában, mindössze egy száza­lék. Más oka is van a tanerő­hiánynak a pálya elhagyá­sán kivül, például a gyer­mekgondozási segélyen levő anyák nagy száma. A diplo­más nőknek országosan 6.4 százaléka marad otthon gyermekét nevelni, a peda­gógusnők részaránya vi­szont 9,4 százalék. Helyette­sítésükre egyelőre nincs más megoldás, mint a ké­pesítés nélküliek munkába állítása. Az általános isko­lákban^ jelenleg 4876 peda­gógiai 'képesítés nélküli ne­velőt alkalmaznak, ami a pedagóguslétszám 6.2 szá­zalékának felel meg. Nagy erőfeszítésekre lesz szükség, hogy a helyzet mi­hamarabb megváltozzék. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Ahogy Aczéí György ramutatott januárban, a budapesti pártbizottságon elhangzott beszédeben. Ma­gyarország. mint szocialista ország nem mehet ugy az ezredforduló elébe. hogv ..betervezett" maradjon a kepesites nélküli nevelők foglalkoztatása. Ez ellentét­ben lenne mind a diákok, mind a nevelők érdekeivel. Mindaddig nem lesz a pe­dagóguspályának nagyobb becsülete, amíg ez lesz az egyetlen olyan értelmiségi pálya, ahol szakképesítés nélkül egyenértékű lehet valaki a képesítettekkel. Ma érettségi bizonyítvány bir­tokában sokan tanítónak vagy tanárnak tekinthetik magukat, de senki sem mondhatja mérnöknek ma­gát, ha nincs mérnöki ok­levele. Hogy az iskolai munka a mostaninál hatékonyabbá váljék, vagyis a tanítás színvonala emelkédjék az elkövetkező esztendőkben, ahhoz eredményesebbé kell válniuk a pedagógusok szak­mai továbbképzésének is. Nem szívesen beszélünk ró­la, de tény: túlságosan sok pedagógus szerezte meg dip­lomáját esti és levelező ta­gozaton. Igaz, hogy az ott végzetteknek. jó resze ke­mény, áldozatos munkával jutott az oklevélhez, es szellemi tarsolyát is jól megtömte eközben, más ré­szük azonban nem a tudás megszerzeséert. hanem a papírért iratkozott be oda. Amit nem adott vagy nem adhatott meg az esti kur­zus, azt most a továbbkép­zésnek kell kipótolnia. És a nappali képzés? Ott talán minden rendben fo­lyik? Dehogy. A hallgatok évek óta konokul azt hajto­gatják, hogy a főiskola vagy az egyetem követelményei irreálisak, ráadásul nem ké­szítik föl őket az iskolai gyakorlati munkára. Az ok­tatók pedig a hallgatókra panaszkodnak, mondván, nincs bennifk kitartás, hé­zagos a középiskolából ho­zott. illetve a főiskolán szerzett ludasuk, nem fogé­konyak a szellemi javak­iránt, csak a bizonyítvány megszerzése foglalkoztatja szinte valamennyiüket. Lám. hétköznapi kifejezéssel élve: tolyik az egymásra mutoga­tás, ahelyett, hogy előbbre jutnánk. Éventes másfél millió nö­vendéke van az általános és a középiskoláknak. Aki a pedagógusellátottságról töp­reng, az óhatatlanul erre a hatalmas ifjú seregre gon­dol. Neveltetésükre, mű­veltségükre, képzettségükre. Végeredményben a társada­lom jövőjére, amelynek alapjait mindenkor az iskola veti meg. P. Kovács Imre „Energiatakarékos" paprika Különleges paprikát ne­mesitett ki a Kertészeti Egyetem: olyant, amely a hagyományos fajtáknál ke­A vagyon­in Sz. S.-né szegedi olvasónk leánya, férjével együtt szép családi hazat épített. Az épít­kezéshez a szülők — vagyis olvasónk és férje — is hoz­zájárultak. Több mint tíz éven át olvasonk férjének keresetéből éltek, a fizetést — amit olvasonk keresett — pedig leanyuknak adomá­nyozták. lrast azonban erről nem sesináltak, de arról, hogy a lemondást csak leányuk miatt vállalták éveken át. azt a rokonságban mindenki tudja és tanúsítja is. ha kell. Most. a fiatalok valnak. s ve­jük szerint a ház közös tu­lajdon. aminek a fele öl il­leti, függetlenül attól, hogy tőlük mennyi pénzt kaptak. Kérdezi, lehetséges-e ez így, ahogy vejük mondja? Vejük tájékozódása nem egészen ponlos. A rendel­kezések szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életkö­zösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a ha­zastarsak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a hazassagi életközösség fenn­állása alatt akár együtte­sen, akár külön-külön sze­reztek Kivéve azokat a va­gyontárgyukat. amelyek va­lamelyik házastárs külön­vagyonához tartoznak. ' Abban az esetben, ha a hazas telek- életközössége megszakad, a felek közötti vagyonközösség veget er. s a közös vagyont meg kell osztani. A vagyonjogi igénv rendezéséhez úgynevezett vagyonmérleg felállítása szükséges. Ebben részlete­sen fel kell sorolni minden megosztásra kerülő vagvon­tárgvat, értéküket, a házas­társak különvagyonát. an­nak értékét, a házasfelek követelését, adósságát, stb. Olvasóm- leánya ügyében is így kell eljárni. A fiatalok­nak számba kell venniük minden vagyontárgyukat, s ebben szerepelnie kell a kü­lönvagyonnak is. Ilyen kü­lönvagyon az az összeg is. amelyet olvasónk adott. Mi­után ezeket az összegeket egyik házasfélre, vagyis leányukra való tekintettel adtak. a bizonyíthatóan önöktől származó és a ház­ingatlan létrehozasaban ki­mutathatóan közrehaló anyagi juttatásokat a leányuk különvagyonának kell tekinteni, illetőleg an­nak megfelelően kell minő­síteni'. Ez pedig azt jelen­ti, hogv a közös vagyon leljes összegéből le kell vonni a különvagyon érté­kél. tehát azokat az össze­geket is. amelyeket olva­sónk ajándékozott, ha van egyéb különvagyon, úgv azt is. s az ezután fennmara­dó érték képezi a szétosz­tandó közös vagyont. Ter­mészetesen ebből most mar valóban mindkét házastár­sat az.onos értékű rész il­leti meg. Olvasónknak bi­zonyítani kell, hogy mikor milyen összeget adtak, va­lamint azt is, hogy ezekből az összegekből ténylegesen mennyit használtak fel a házépítéshez. Az ilyen irányú igénvek érvényesítése bonlóoerben, vagy attól függetlenül. az1 követő házassági vagyonjo­gi perben lehetséges. Ur. V. M. vesebb meleggel és fénnvel is beéri. A termes így április helyett már már­cius közepén megjelenhet a piacon. Ősszel viszont megnyúlik érési ideje, ok­tóber helyett még a no­vemberi bágyadtabb napsü­tésben is bőséges termest ad. A „kisfogvasztású" pap­rikának a fénnyel szembe­ni igénytelensége gbban rej­lik. hogv nem fejleszt ma­got. A hagyományos fajták ugyanis a fénv- és a hő­energia nagy részét a ma­gok kifejlesztésére „hasz­náljak" fel. s csupán töre­dékét fordítják magának a termésnek az. érlelésére. A szezon meghosszabbítá­sáért EurópcUszerte végez­nek kutatásokat a növénv­nemesitók a mag nélküli — szaknyelven partenkorp — zöldségfajlák előállítá­sára. Más országokban azonban elsősorban uborká­val es paralicsommal kí­sérleteznek. Paprikaval el­sőként a magvar tudosok értek el etedmenvt. A Ker­tészeti Egvetem kísérleti te­leoen külön táblát állítot­tak be. ahol a mag nél­küli paprikához az utánpót­lást biztosító — még ma­got adó — anvanövénvt tei­me.sz.tik: nf ennek termé­séből kikelt palantáknak már nincs magjuk. Az új fajta nem csupán azért jelentős, mert termé­se az év nagyobb részé­ben szüretelhető, hanem azért is. mert az anvanö­vény magia külföldön kere­sett exportcikk lehet. Első­sorban az. északi országok­ban. ahol a kevesebb nap­sütés miatt eddig csupán szerény aranyban termesz,t­hettek ezt a zöldséget.

Next

/
Thumbnails
Contents