Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

4 Kedd, 1983. május T7. Magyar--Mas barátsági nap Szegeden Nem mindennapi élményben volt részük a tarjániaknak szombat este. Mintha a riói karnevál elevenedett volna lel a 4-es számú általános iskola udvarán. Igaz, a szereplök ezúttal nem a brazilok, hanem a kubaiak voltak A Szeged: Textilművékben dolgozó 70 lány és asszony jött el arra a forró hangulatú találkozóra, amelyet a szeged-tarjáni 2-es számú népfrontbizottság szervezett. A magyar—kubai barátsági nap a tarjáni gyei-ekek dzsessz balett-bemutatójával kezdődött, majd a két nemzet lányai fociban mérték össze tudásukat. A Tápéi Népi Együttes ének- és tánckara színvonalas műsorral szórakoztatta a vendégeket. Az est legszínesebb és legemlékezetesebb mozzanata a kubai folklór bemutatása volt. Megismerhettük népi táncaikat, a a sont, merengót, guaguancót, casinót. és természetesen a népdalok sem hiányoztak- Nemcsak dalokkal táncokkal tolmácsoltók, adtak képet életükről és temperamentumukról, hanem munkájukról is beszéltek. Balbina Yorente, a Kubai Ifjúsági Szövetség Szegeden dolgozó fiataljainak titkára szólt hazájának társadalmi, gazdasági programjáról, és azokról, az építőmunkában tapasztálható erőfeszítésekről. amelyekkel sok sikert értek el. Magra Maivar, aki csak egy hete dolgozik Szegeden. nagy tapsot kapott, ugyanis jól,' érthetően beszélt magyarul. Persze. a hallgatóság nem tudhatta, hogy a fekete bőrű lány már 4 éve szorgalmasan veOrszágos szállítási tanácskozás Fuvarozók és fuvaroztatók háromnapos országos tanácskozása kezdődött • hétfőn Szekszárdon. háromszáznál több résztvevővel, a közlekedéstudományi egyesület rendezésében. A plenáris és a szekció ülések fő témája: a "közületi járművek jó kihasználása, ezzel kapcsolatosan a korszerű szállítási technológiák, üzemeltetési formák ismertetése. E témakörökből minisztériumi, vállalati, vasúti és Volán-szakemberek, mintegy harminc előadást, illetve korreferátumot tartanak. (MTI) A Szegeden dolgozó kubai ratsági szi a nyelvleckéket Kubában. Néhányan a fél év alatt egy-két magyar mondatot azért megtanultak a szegedi gyárban is s ennek hasznát vették a szombat esti beszélgetésben. A tarjániak elsősorban az iránt érdeklődtek. hogy tetszik Szeged, milyen a magyar konyha. mit csinálnak szabad idejükben... Megtudtuk, a 70 lány négy évig dolgozik itt, s ha visszamennek, akkor egy új gyár alapító szövői-fonói lesznek- Ám eddig a hat hónap alatt többen már olyan teljesitlányok egy csoportja a banapon ményt értek el, mint a gyár gyakorlottabb munkásai. Rendkívül hangulatos volt ez a baráti találkozó, ami a helyi népfrontbizottság szervezését dicséri, no meg a helybeliek érdeklődését, hiszen az iskolát környező házakból a jókedv, vidámság, derű láttán nagyon sokan az est résztvevői lettek. Végül együtt énekelték spanyolul és magyarul a Guantanamerát. s mire a villanyok kigyúltak, a környékbeliekből sokan már a casinót is jól járták a karneválban. Beruházási nemzetközi Vegyipari termékek exportja A magyar vegyipar újabb termékei találtak piacot Görögországban. A Fűzfői Nitrokémia Ipartelepek ipari robbancanyaganak, az Észak-magyarországi Vegyimüvekben előállított egyik intermediernek, a nüvenyvéclúszer-gyártás közbenső anyagának. a győri Graixtoiast ruházati és cipőipari műbőreinek, valamint a Urína i Kőolajipari Vállalat egyfajta festékipari oldószerének szállításában állapodott meg görög partnereivel a Chemolimpex külkereskedelmi vállalat. Ezek az első eredményei annak a rendezvénysorozatnak, melynek keretében Athénben bemutatkozott a mmiHSWfar- Cham°tj yt:.;fii. OOn, :: l.-l :elmeitek Tv!Söi®?oztatása mellett filmeken. fotókon, szakmai előadásokon bemutatták a mjOííygr vegyipari vállal-a-toíc kínálatát, ' és ismertették a kooperációs lehetőségeiket is. Foglalkoztatottak foglalkoztatottsága A

társadalmi tervezés: döntések sorozata. A döntések akkor jók, ha a döntéshozók a legjobb alternatívát választják, figyelembe veszik az érdekviszonyokat, az adott történeti-társadalmi helyzet sajátosságait és lehetőségeit is. A társadalom jövőjének tervezése szükséges, mi több. döntő fontosságú a szocialista tervgazdálkodás számára. Ezt aligha vitathatja valaki, ugyanakkor — hívja fel erre a figyelmet egy tíz esztendeje megjelent tanulmányában Kulcsár Kálmán —: ..A társadalom rendkívül szövevényes és összetett viszonyok összessége, szerkezete sokrétű, s csupán bizonyos statisztikai valószínűséggel állapítható meg, hogy egy-egy jelenséggel, s különösen döntéssel összefüg| gésben a struktúra miiyen elemei kerülnek előtérbe, a különböző érdekeltségből milyen viszonyok milyen mozgása indul meg," Magyarországon az első távlati foglalkoztatáspolitikai koncepció 1962-ben készült el. (És ez a prognózis annak ellenére is helytálló, hogy azóta változtak a világgazdaság körülménvei. új gazdasági stratégiát vezettünk be.) A munkaerő-szükséglet objektív kategória. Egv ország társadalmi-gazdasági és tudományos-technikai fejlettségétől és szerkezetétől függ. Egy évtizeddel ezelőtt sajátos lázban égtünk. A tudományos-technikai forradalom lázában. Nem mintha valójában elérte volna országunkat, hanem mert tudtunk r>4» la. s tudtuk, hogv lénést kell tartanunk vele. Csak hát,.. Azt hittük, hogy térhódítása gvorsabb lesz. Hogv kevés tökével is. azaz kevés beruházással, szinte magától les* jelen mindennapjainkban. És tulajdonkéDpen tévedtünk abban is. hogy az emberi tőkébe történő beruházással minden megoldódik. És it.t érkezünk el napjaink egyik (az említett idők ! óta tovább élő) dilemmájához is. aminek következtében ! még ma is sok az álvita. Az álviták (mintha az utóbbi idő| ben megszaporodtak volna...!) a pótcselekvések körébe tartoznak. Már a premisszáik is nevetségesek: mi lett volna akkor, ha . . .? A csapda valóban csábos. El lehet ilyetén meditálni történelmi kérdéseken (mi lett volna akkor, ha a tatárjárás idején a magyarok már kitalálták volna az ágyút?); és ..gazdaságtörténetieken" is (mi történt volna, ha valaki felkarolja Jedlik Ányost, s hazánk dinamónagyhatalommá vált volna?). Az álvitákra az a jei'emző. hogy történelmietlenek. Ezért is érzékeltettem fentebb két. macskakörmök közé kívánkozó történeti példával az ilyesmi fölöttébb fölösleges voltát. És tettem másért is. Valaha, a közelmúltban (akkoriban még nem találtak ki ;i modern munkaruházat színdinamikai elveit) csak kétféle munkaköpeny volt kapható: kék és fehér. A ketféle munkaköpeny szimbólummá is váli' A kéket.a munkás a fehéret a mérnök (technokrata) hprdja. prognos^tj^hajó id'*i». belül a köpenyek aránya így' m£g ugv váliozlk. re ténv: BN V-sajtótájékoztató Magyarországgal együtt öszszesen 29 ország és NyugatBerlin több mint 1600 cége állít ki a szerdán nyíló tavaszi BNV-n. A beruházási javak május 2§-ig nyitva tartó seregszemléjén több mint 86 ezer négyzetméternyi kiállítási területet béreltek a hazai és külföldi kiállítók A szocialista országok közül a legnagyobb kiállítók a Szovjetunió. Lengyelország és Csehszlovákia, m/g a tőkés államok sorában Ausztria, az NSZK és Svájc. A magyar ipart több mint nyolcszáz vállalat képviseli a BNV-n. A vásár programiáról hétfőn tartottak sajtótájékoztatót a budapesti vásárközpontban. Kőrösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója elmondotta: az idei tavaszi vásárra kevesebb tőkés vállalat jelentkezett, és kisebb területet is bérelt, mint korábhan. A szocialista országok kiállítói elsősorban a kooperációs együttműködés erősítését hangsúlyozzák vásári bemutatkozásukon. A vezérigazgató elmondta: a magyar vállalatok és szövetkezetek kiállításai mellett néhány kisvállalkozás is ismerteti ajánlatait, de nagyobb arányú részvételüket anyagi lehetőségeik erősen korlátozták. Az idei BNV-n több mint negyven olyan ötletet, javaslatot i.s bemutatnak, amelyek a televízió Felkínálom ... című műsorából már ismerhetők. Ezeknek a termékeknek a vásárszervezők ingyen biztosítottak helyet. Egyébként a külföldi kiállítók is ezúttal hÚ6z százalékkal olcsóbban bérelhettek standot. Újdonság lesz a vásáron, hogy több helyen felállított monitorokon keresztül tájékozódhatnak az érdeklődők a kiállított termékekről egy számítástechnikai információs rendszer segítségével. A tavaszi vásáron május 19-én. 20-án. 23-án. 24-én és 25-én délelőttönként szakmai napokat tartanak, tehát csak délután látogaihatja a nagyközönség a vásárvárost, a többi napon egész nap. A vidéki látogatóknak a MÁV utazási kedvezményt biztosít, a BKV pedig sűríti a tömegközlekedési járművek járatait Méhpempő Megyei eszperantó béketaiálkozó A béke és barátság hónapja kerekében vasárnap Vásárhelyen tartották meg a 15. megyei eszperantó taiálxozót. A reggeli órákban a múzeum Medgyessy-termében Kovács Janosné gyűjtéséből munkáseszperantista mozgalomtörténeti kiállítást nyitott meg dr. Rátkai Árpád, a Magyar Eszperantó Szövetség megyei elnöke. Délelőtt a városi tanács nagytermében Keresztes Istvánná, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára üdvözlő szavai után dr. Pethes Imre, a Béke-világtanács tagja, a MAESZ alelnöke — magyar és eszperantó nyelven — beszélt a magyar békepolitika célkitűzéseiről, a közeledő prágai béke-világtanácskozásról, maid dr. Mészáros János, a MAESZ megyei alelnöke ismertette a 70 éves vásárhelyi munkáseszperantista mozgalom történetét. Kedves színfoltja volt a béketalálkozónak, amikor Tóthné Orosz Anna eszperantista alkotóművész átadta az általa készített művészi plakettet Szutmari Rozáliának. Korsós Lajosnak, Molnár V. Imrének, Albert Imrének és Vörös Gézának, a legrégebbi vásárhelyi eszperantistáknak. Majd Sebők János, az SZMT osztályvezetője tolmácsolta az Országos Béketanács elismerését, és oklevelet adott át a béKemozga lomban végzett kiemelkedő tevékenységei Kovács Jánosnénak. A béketalalkozó művészi műsorában a városi vegyes kórus szerepelt Steiner Béla karnagy vezetésével, Farkas Zsuzsanna magyar, Schulcz József budapesti előadóművész pedig eszperantó nyelvű verset adott elő. A találkozó résztvevői koszorút helyeztek el a Ságvári Endréről elnevezett általános iskola egyik épületének falán az alá a tábla alá, amely azt közli, hogy itt — ahol régen a tanonciskola volt — tartották Hődmezővásárhelyen az első eszperantista nyelvtanfolyamokat. A Tolna megyei méhészek tavaly hatvankétezer üveg lépes mézet, s a Hungaronektár közvetítésével további harminckétezer kilogramm keretes lépes mézet adtak el. Megkezdődött a méhpempő kivitele is. Kuvaitba küldtek nagyobb tételű „kóstolót". abból a kétszázezer dobozból, amit a tamási körzeti áfész üzemében készítettek. Az ország legnagyobb méhpempőtermelő körzete ez a vidék: 1982ben kétszáz kilogrammot vásárolt fel a tamási áfész. a tudománvos-technikai jrá^^K^köve,liftében., a fehérköpenyeseknek kell — íTatívé — mind "tőofeen lenniük.'' ré Ne feledjük, még a hatvanas években is népszerű volt a jelszó: „Á szocializmusban mérnökből sohasem lehet elég!" Ügy gondolom, hogv az idézett jelszó hibás. Ma gondolom így persze, régebben én is másként vélekedtem. Kiműve't emberfőkből sosem elég — valószínűleg ez a* igazság, mint ahogy ezt már Széchenyi István olv régen megírta. Ö egyébként mást is megírt: „És. ha az emberek általában véve keveset látnak előre, annak oka az; hogv nem képesek a jelennek igazi voltát gyökeréig felfogni." I

dőről időre fölreppennek álhírek. Egyik részük a túlképzés (sok az eszkimó, kevés a fóka) legendakörébőL másikuk az alulképzés (eszkimók hiányában elszaporodnak a fókák) legendaköréből való. 1981-ben. amikor már széles körben jelentkeztek az ország gazdasági növekedésének nehézségei, több mint 15 ezer fiatal szakember közül alig néhány száz volt azoknak a száma, akiknek nem kínáltak fel szakmába vágó munkalehetőséget, akiknek elhelyezése végül is megoldódott. (Az adatot Tímár János Terv és valóság című cikkének egyik lábjegyzetéből vettem ..) S tőle idézem a lehető konklúziót is: „A dolog lénveaét tekintve tehát úgv ítélhető meg. hogv az elmúlt két évtized fejlődése igazolta az 1960-as evekben kidolgozott mur.kaerő-szükségleti tervet es a raiuk alapozott oktatáspolitika helyességét, legalábbis a felsofoku szakemberellátás területén." Mindazonáltal hiba volna, ha ölbe tett kézzel ülnénk. A 80-as évek kihívása sürgeti egy új távlati koncepcio megszületését. _ , . _ Petri Ferenc áiusi határszemEék A sorozatos intézkedések hatására a mezőgazdaságban öt év alatt hozzávetőleg egyötödére csökkentek a műveletlen, parlagon hagyott területek — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Lukács Béla, a MÉM OFTH földhasználati főosztályának vezetője. A májusi határszemlék, amelyek jó ütemben haladnak, arról tanúskodnak, hogy a termelők az idén is igyekeznek még jobban javítani a földek kihasználását. Ezekben a napokban a megyei földhivatalok, illetve a tanácsok szakemberei a mezőgazdasági nagyüzemekben, a tanácsi kezelésben levő belterületi földeken, továbbá a zártkerti ingatlanokon és a külterületi földrészeken ellenőrzik, hogy a földtulajdonosok, földhasználók rendben tartják-e területeiket. Az elmúlt évj tapasztalatok jelentős javulásról tanúskodnak; 1982-ben a mezőgazdasági nagyüzemekben műveiellen terület gyakorlatilag nem volt. Az állami gazdaságok és a tsz-ek a korábban „üresen" hagyott területeiket művelésbe vonlák, kihasználva egyebek között például a gabonatermelést ösztönző árrendszert. Nagyobb gondot okoztak viszont a zártkerti ingatlanok, illetve a tanácsi kezelésű területek, ahol az egyéni földtulajdonosok, földhasználók tízezer hektárral nem tudtak „elszámolni". Ilyen nagyságrendű területen elhanyagoltak voltak a földek, a kertek, innen valamirevaló termést nem is remélhettek. Az eddigi tapasztalatokból a tavalyihoz hasonló kő-. vetkeztetésre jutottak: nem minden esetben a tulajdonosok, bérlők tehetnek arról, hogy gondozatlan benyomást kelt a terület. A zártkerti részeken például az idős tulajdonosok a lakóhelytől nagyobb távolságra levő kerteket nem tudják művelni, és egyelőre nem talaltak arra vállalkozót sem. Egyáltalán: vannak olyan részek, ahol a művelés alapjában véve nem is indokolt, ezért számításba jöhet az erdősítés, illetve a gyepművelésre való átállás. A rendelkezések lehetővé teszik a sorozatosan műveletlen földek állami tulajdonba vételét, ezzel a hatóságok már tavaly is éltek. Sokan meg sem várják a hivatalos intézkedést, maguk ajánlják fel a számukra gondot okozó, valóban művelhetetlen földeket, kerteket