Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-14 / 113. szám
Szombat, 1983. május 14. 3 Németh Károly fogadta Csudomir fi!ekszandrovot Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta Csudomir Alekszandrovot, a BKP KB titkárát, a szófiai pártbizottság első titkárát, a hazánkban tartózkodó bolgár pártküldöttség vezetőjét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón megelégedéssel állapították meg, hogy jól fejlődnek az MSZMP és a BKP közötti sokrétű kapcsolatok. A találkozón részt vett Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Dicsérő Oklevél a Tokán Lakásszövetkezetnek Az idén is elismerték a szegedi Tabán Lakásfenntartó Szövetkezet munkáját, Dicsérő oklevéllel. A közösség 1320 lakás kezeléséről gondoskodik. A munkát társadalmi megbízatásból 9 tagú igazgatóság és 7 tagú felügyelő bizottság irányítja. Az otthonokban élőkkel a kapcsolatot 99 küldött tartja. Év közben lakógyűléseken, küldöttek tanácskozásán számolnak be munkájukról. A Felsővárosban üzemelő Tabán Lakásfenntartó Szövetkezet 1982-ben is eredményesen vett részt a Tiszta, virágos Szegedértmozgalomban. Parkokat, tereket, s a házak elejét csinosították. A kihasználatlan helyiségekből klubokat alakítottak. A Felsőváros 375ben például a könyvtárklubban olvashatnak, kölcsönözhetnek és vásárolhatnak a lakótelepi emberek. A szövetkezet dolgait gondnokság segíti. Terveznek, zárszámadást készítenek elő, s segítenek a tagok ügyesbajos dolgainak intézésében. Tavaly a liftek biztonságos üzemelésére, hibáik elhárítására diszpécserszolgálatot vezettek be. A szövetkezetben az egy négyzetméterre jutó üzemelési költség ugyanannyi volt tavaly, mint 1981-ben: 34 forint. Tegnap, pénteken Szegeden, a Kék Csillag étteremben rendezett kitüntetésátadó ünnepségen Brani/iczki Imre elnök kapta a Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést. A Minisztertanács tárgyalta Hz innováció és hitel Először Szegeden Magyar—Ingoszfáv Közel 30 évvel ezelőtt — 1956-ban — alakult meg a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság, a két ország halárt keresztező és határt képző folyóinak közös karbantartását és védelmét tűzte ki tevékenysége céljául. Az évente összehívott bizottsági ülések házigazdája felváltva a szomszédos Jugoszlávia és hazánk. Az idei — sorrendben a 27. — tanácskozás egyhetes ülésszakát első alkalommal tartották Szegeden a két ország vízügyi szakemberei. Tegnap, pénteken délelőtt írták alá azt a jegyzőkönyvet, amely a szegedi tárgyalások nyomán rögzíti az elkövetkezendő időszak jugoszláv—magyar közös vízügyi feladatait. A tárgyalások eredményességéről, illetve a két ország eddigi együttműködésének tapasztalatairól kérdeztük Dragoljub Milityevet, a Szerb Szocialista Köztársaság Vízgazdálkodási Hivatalának igazgatóját és dr. Breinich Miklóst. az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettesét. * — Mielőtt a szegedi tanácskozáson elhangzottakról beszélnének, kérem, értékeljék az elmúlt közel harminc év vízügyi együttműködését, a két ország vízgazdálkodásának ebből származó előnyeit. B. M.: Minden túlzás és a házigazda kötelező udvariaskodása nélkül elmondhatom. hogy a majd három évtizedes vízügyi együttműködés a jugoszlávokkal kifogástalan és hatékony. Mi, magyarok a legnagyobb hasznot a közös árvízvédekezésben. illetve a technológiák együttes megvalósításában látjuk. Példaként hadd említsem, hogy a Maros bal és jobb partjának töltéseit a jugoszláv szakemberek által kifejlesztett töltésépítési módszerekkel építettük. Ugyancsak előnyként említhetem az árvízvédelem egyik fontos kérdését, a jégzajlás elősegítését, amit a jugoszlávok folyamatosan és lelkiismeretesen végeznek. Ennek a védelmi munkának alappillére a közös jégvédelmi szabályzat. Fontos területe még együttműködésünknek a Tisza vízlépcsőinek építése. hiszen a helyek megválasztását és kijelölését közösen kell végeznünk azért, hogy ezek a vízlépcsők a folyó által követelt rendbe illeszkedjenek. Nem lehet természetesen minden előnyét felsorolni a „koprodukciónak", s összefoglalóul ezért csak annyit: Magyarország számára a szomszédos Jugoszláviával a problémamentes vízügyi együttműködés több százmillió forintos megtakarítást — mondhatom úgy is — hasznot jelent. D. M.: Együttműködésünket én sem tudnám más jelzővel . illetni, minthogy kiváló. S ha már az OVH elnökhelyettese példákkal illusztrálta e közös tevékenység jó minőségét, akkor én is konkrét esetet említenék az ideális kapcsolat igazolásául. 1980-ban Belgrádot közvetlen árvízveszély fenyegette. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság hidrológusainak köszönhetően olyán értékes és fontos előrejelző adatokat kaptunk a magyaroktól, amelyek segítettek bennünket időt nyerni, s ezzel megakadályozni a komoly károk bekövetkezését. A jelentős anyagi haszon, illetve megtakarítás mellett és ezen túlmenően, rendkívül fontosnak tartom, hogy a több évtizedes múltra viszszatekintő együttműködés a szakembereket együttgondolkodásra, az érdekek közelítésére serkenti. Ügy érzem. minden ülésszak közelebb hozza egymáshoz a két ország szakembereinek gondolatát, s mind közösebbé formálja a cé'okat: a vizek védelmének ügyét. Egyre tudatosabbá és természetesebbé válik a közös érdek, amely az együttes tervezések és megvalósítások szülője. . — A vízügyi szakemberek egyik legfontosabb gondja ma világszerte a vizek minőségének megóvása. A két ország e fontos területen hogyan működik együtt? D. M.: Való igaz, hogy vizeink egyre jobban szennyeződnek. Védelmük — országhatároktól függetlenül — egyformán fontos mindenki számára. A víz minőségének vizsgálatában módszereink azonosak, ami azt jelenti, hogv mindkét fél számára meghatározott szennyezőanyagok kutatását írja elő. Ha a vizek minősége az ellenőrzések szerint romlik, akkor közösen dolgozzuk ki az új módszereket a további vizsgálatokhoz, illetve a szennyeződés csökkentésére. Együttes tervek alapján és közös módszerekkel épülne' a szennyvíztisztító berende zések is. A vízyédelemmel kapcsolatosan feltétlenül fontos említést tenni az atomerőművekről. amelyek nagyon hasznosak, de ugyanakkor veszélyt is jelentenek a vizek szennyezése szempontjából. Az atomerőművek radioaktív- és hőszennyezése nem kevés gondot okoz szakembereinknek. Éppen ezért örülünk annak, hogy a paksi erőmű esetében sincs vitás kérdés a két ország között. hiszen az itt alkalmazott vízvédelmi módszereket a magyar szakemberek a mieink teljes jóváhagyásával dolgozták ki. — A szegedi tanácskozáson milyen távlati kérdésekről esett szó?. B. M.: A hosszú távú tervek közül kiemelném azokat a közös, most készülő tanulmányokat, amelyek a Dráva hasznosításával, az itteni vízlépcsőrendszer építésével foglalkoznak. Szó volt még a Tisza eddiginél jobb kihasználásáról, a vízi szállítási lehetőségek továbbfejlesztéséről és a vízi energia hasznosításáról. Az utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy tervezzük a hajózási víziút-rendszer kiépítését Záhonyig, illetve a törökbecsei vízlépcsőhöz erőművet társítunk. S a legtávolabbi terv a csongrádi vízlépcső és erőmű építése. D. M.: A legközelebbi feladatok a következők: az árvízvédelem területén legfontosabb, hogy már megkezdtük és folytatjuk a Tisza bal parti töltésépítését Keresztúr határában. Egyeztettük a közös árvízvédelmi töltések méreteit, elkészítettük a Tisza vízgyűjtőjének hidraulikus együttműködési szabályzatának terveit, s kicseréltük az ezzel kapcsolatos mérési adatokat. A szegedi tanácskozás egyébként mintegy előjátéka volt az ötoldalú tiszai együttműködés végleges kialakításának. a szovjet, a román, a csehszlovák, a magyar és a jugoszláv közös vízügyi „társulás" megvalósításának. K. K. Az innovációs alap hároméves tevékenységének tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai szellemi termékek zöme feltétlenül hasznosítható a népgazdaságban — állapította meg a Tudománypolitikai Bizottságnak a kormány elé terjesztett tájékoztatója. A Magyar Nemzeti Bank 1980-ban hozta létre az innovációs alapot, azzal a céllal, hogy bankszerű finanszírozási módszerekkel segítse az innovációs folyamat kibontakozását. Azóta mintegy 600 javaslatot vizsgáltak meg az intézmény munkatársai. A beérkezett ötletek egyharmadáról már elkészült a szakértői vélemény. S 1980-ban 42. 1981ben 57, 1982-ben pedig 69 ötlet hasznosításának finanszírozását is megkezdte az innovációs alap. Szerződést kötöttek a termelőkkel a vizsgálatok, a kísérletek elvégzésére, a prototípus, a nullsorozat gyártására, a szükséges műszerek, szerszámok, gépek beszerzésére. Egy-egy összetettebb, népgazdaságilag jelentősebb ötlet megvalósítására az alap társulást, vagy közös vállalatot alapított a termelőkkel. Az elmúlt három év alatt összesen 240 millió forintot fordítottak a legjobb javaslatok finanszírozására, s a valóban jó kezdeményezések hasznosítására továbbra is rendelkezésre állnak a szükséges összegek. Nemcsak a népgazdaságnak, az innovációs alapnak is érdeke, hogy a döntés gyors, de alapos és körültekintő legyen, mert nagy a kockázat. A ió ötleteket karolja fel, és azokat segítse hasznosítani, mert annak nyereségéből maga is részesedik, a rossz döntésre pedig anyagilag ráfizet. Gyakran azonban az alap és a vállalkozó üzem együttes lehetőségei sem elegendőek arra, hogy az új termékek gyártásához minden feltételt megteremtsenek. Exportfejlesztő hitelt ilyen esetekben általában azért nem kaphatnak a vállalatok, mert nem tudják bizonyítani új termékeik külföldi versenyképességét. Erre csak akkor van módjuk, ha azok gyártását megkezdik, és lemérhetik sikerét. Ezért a Tudománypolitikai Bizottság mostani határozata szerint a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak meg kell vizsgálnia hogy a magyar szellemi termékeket megvalósító, úgynevezett referencia üzemek építéséhez milyen kedvezményeket kaphatnának a vállalatok. A sikerhez azonban nem elegendő a pénz, ehhez a menedzserek egész hálózatának kezdeményezőkészségére, szakértelmére, állhatatosságárá is szükség van. Az alap ezért a munkába bevonja az innovációs irodákat, így a Biotechnika Rt.-t és a Novotrade Rt.-t. 'Emellett két munkaközösséggel is megállapodott új innovációs iroda létrehozásáról. A Tudománypolitikai Bizottság rámutat, hogy a menedzserek speciális képzését is meg kell oldani, sót indokolt lehet az is — legalábbis az első időszakban —, hogv külföldi menedzseriskolák szakembereit meghívják Magyarországra tapasztalataik átadására. A Tudománypolitikai Bizottság hangsúlyozza, hogy az innovációs alap munkája is csak akkor lehet hatékony, ha más pénzintézetek is fokozottabban bekapcsolódnak — kockázatot vállalva — a szellemi termékek megvalósításának folyamatába. Az OMFB és az ÉVM kezdeményezésére az Állami Fejlesztési Bank részvételével a közelmúltban két innovációs pénzintézmény már megalakult. Közülük az egyik, a műszaki fejlesztési pénzügyi egyesülés, már megkezdte működését. Az Ipari Minisztériumban és a MÉMben két további szervezet kialakítását kezdték meg. Az OKISZ hasonló intézmény létrehozását tervezi. Az innovációs pénzintézetek létrehozását alaposan elő kell készíteni. Számolni kell azzal, hogv az innováció gyors hitelnyújtást igényel, de a megtérülésre több évet kell várni. Ezért az alapító szervek például tartós betétekkel, kötvénykibocsátással és egyéb, törvényben biztosított módokon, kellő időben gondoskodjanak a pénzintézetek működéséhez szükséges anyagi feltételekről — hangsúlyozza a Tudománypolitikai Bizottság. (MTI) Betegeilátás, orvosi környezet Országos rv^beszélés Szegeden A Magyar Infektológiai Társaság és a Szegedi Kórház-Rendelőintézet fertőző osztálya tegnap, pénteken tartotta meg Szegeden, a Technika Házában a fertőző osztályok szakdolgozóinak országos találkozóját. Az első ilyen rendezvény színhelye tavaly Dunaújváros volt, ott határozták el a szakemberek, hogy ezentúl minden évben tapasztalatcserére gyűlnek össze. A tanácskozások a szakdolgozók rendszeres továbbképzését is szolgálják. Tegnap, pénteken az orvosok, szakasszisztensek tartottak előadásokat a mintegy 200 résztvevőnek a kórházi környezet pszichológiai hatásáról, a betegellátás és az ápolás tapasztalatairól, a további feladatokról. Az előadók hangsúlyozták: a betegellátást nem lehet soha gépesíteni, az orvos-beteg kapcsolat, a betegség elleni közös erőfeszítések semmi mással nem helyettesíthetők. Ezért is van szükség tehát a fertőző osztályokon dolgozók rendszeres tapasztalatcseréjére, továbbképzésére. Konferenciára készül r az Úttörőszövetség Valamennyi általános is- gyermekmozgalmat segítő kólában, úttörőcsapatnál e felnőttek vonják meg munuapokhan tartják az úttörő- kájuk mérlegét. A beszélgevezetői értekezleteket. Pe- tések középpontjába a mozdagógusok, úttörővezetők, a galom tevékenységének, • gyermekek élménygazdaf életének megszervezése, a játékos, romantikus program gazdagítása kerül. Az úttörőcsapatokban megválasztott küldöttek képviselik csapatukat az ősszel sorra kerülő járási, városi, kerületi, majd a megyei úttörő-vezetői konferenciákon, ahol a feladatok kijelölése mellett a vezető testületek megújítására is sor kerül. Az úttörővezetök VIII. országos konferenciáját december elején, Miskolcon rendezik. ? f: legnagyobb inai komp Munkába állt a legnagyobb dunai komp, hazánk legforgalmasabb folyami átkelőhelyén, Mohácson. A 60 méter hosszú komp üzembe helyezését a szállítási igények állandó növekedése tette szükségessé. A komp neve: Sziget Marosán György köszöntése Marosán Györgyöt, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő, régi harcosát 75. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, az MSZMP KB első titkára levélben köszöntötte. A Központi Bizottság levelét Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára nyújtotta át Marosán Györgynek azon az ebéden, amelyet tiszteletére az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége adott