Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

Szombat, 1983. május 14. 3 Németh Károly fogadta Csudomir fi!ekszandrovot Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken a KB szék­házában fogadta Csudomir Alekszandrovot, a BKP KB titkárát, a szófiai pártbizott­ság első titkárát, a hazánk­ban tartózkodó bolgár párt­küldöttség vezetőjét. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón megelége­déssel állapították meg, hogy jól fejlődnek az MSZMP és a BKP közötti sokrétű kap­csolatok. A találkozón részt vett Maróthy László, a Po­litikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Dicsérő Oklevél a Tokán Lakásszövetkezetnek Az idén is elismerték a szegedi Tabán Lakásfenn­tartó Szövetkezet munkáját, Dicsérő oklevéllel. A közös­ség 1320 lakás kezeléséről gondoskodik. A munkát tár­sadalmi megbízatásból 9 ta­gú igazgatóság és 7 tagú fel­ügyelő bizottság irányítja. Az otthonokban élőkkel a kapcsolatot 99 küldött tart­ja. Év közben lakógyűlése­ken, küldöttek tanácskozá­sán számolnak be munká­jukról. A Felsővárosban üze­melő Tabán Lakásfenntartó Szövetkezet 1982-ben is ered­ményesen vett részt a Tiszta, virágos Szegedért­mozgalomban. Parkokat, te­reket, s a házak elejét csi­nosították. A kihasználatlan helyiségekből klubokat ala­kítottak. A Felsőváros 375­ben például a könyvtárklub­ban olvashatnak, kölcsönöz­hetnek és vásárolhatnak a lakótelepi emberek. A szövetkezet dolgait gond­nokság segíti. Terveznek, zárszámadást készítenek elő, s segítenek a tagok ügyes­bajos dolgainak intézésében. Tavaly a liftek biztonságos üzemelésére, hibáik elhárí­tására diszpécserszolgálatot vezettek be. A szövetkezetben az egy négyzetméterre jutó üzeme­lési költség ugyanannyi volt tavaly, mint 1981-ben: 34 forint. Tegnap, pénteken Szege­den, a Kék Csillag étterem­ben rendezett kitüntetésát­adó ünnepségen Brani/iczki Imre elnök kapta a Kiváló Szövetkezeti Munkáért ki­tüntetést. A Minisztertanács tárgyalta Hz innováció és hitel Először Szegeden Magyar—Ingoszfáv Közel 30 évvel ezelőtt — 1956-ban — alakult meg a magyar—jugoszláv vízgaz­dálkodási bizottság, a két or­szág halárt keresztező és határt képző folyóinak közös karbantartását és védelmét tűzte ki tevékenysége céljá­ul. Az évente összehívott bi­zottsági ülések házigazdája felváltva a szomszédos Jugo­szlávia és hazánk. Az idei — sorrendben a 27. — tanács­kozás egyhetes ülésszakát el­ső alkalommal tartották Sze­geden a két ország vízügyi szakemberei. Tegnap, pénte­ken délelőtt írták alá azt a jegyzőkönyvet, amely a sze­gedi tárgyalások nyomán rögzíti az elkövetkezendő időszak jugoszláv—magyar közös vízügyi feladatait. A tárgyalások eredményes­ségéről, illetve a két ország eddigi együttműködésének tapasztalatairól kérdeztük Dragoljub Milityevet, a Szerb Szocialista Köztársaság Víz­gazdálkodási Hivatalának igazgatóját és dr. Breinich Miklóst. az Országos Víz­ügyi Hivatal első elnökhe­lyettesét. * — Mielőtt a szegedi ta­nácskozáson elhangzottakról beszélnének, kérem, érté­keljék az elmúlt közel har­minc év vízügyi együttmű­ködését, a két ország víz­gazdálkodásának ebből szár­mazó előnyeit. B. M.: Minden túlzás és a házigazda kötelező udvari­askodása nélkül elmondha­tom. hogy a majd három év­tizedes vízügyi együttműkö­dés a jugoszlávokkal kifo­gástalan és hatékony. Mi, magyarok a legnagyobb hasznot a közös árvízvéde­kezésben. illetve a technoló­giák együttes megvalósításá­ban látjuk. Példaként hadd említsem, hogy a Maros bal és jobb partjának töltéseit a jugoszláv szakemberek ál­tal kifejlesztett töltésépítési módszerekkel építettük. Ugyancsak előnyként említ­hetem az árvízvédelem egyik fontos kérdését, a jégzajlás elősegítését, amit a jugo­szlávok folyamatosan és lel­kiismeretesen végeznek. En­nek a védelmi munkának alappillére a közös jégvédel­mi szabályzat. Fontos terü­lete még együttműködésünk­nek a Tisza vízlépcsőinek építése. hiszen a helyek megválasztását és kijelölé­sét közösen kell végeznünk azért, hogy ezek a vízlép­csők a folyó által követelt rendbe illeszkedjenek. Nem lehet természetesen minden előnyét felsorolni a „kopro­dukciónak", s összefoglalóul ezért csak annyit: Magyar­ország számára a szomszédos Jugoszláviával a probléma­mentes vízügyi együttmű­ködés több százmillió forin­tos megtakarítást — mond­hatom úgy is — hasznot je­lent. D. M.: Együttműködésün­ket én sem tudnám más jelzővel . illetni, minthogy kiváló. S ha már az OVH elnökhelyettese példákkal il­lusztrálta e közös tevékeny­ség jó minőségét, akkor én is konkrét esetet említenék az ideális kapcsolat igazolá­sául. 1980-ban Belgrádot köz­vetlen árvízveszély fenyeget­te. Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság hidrológu­sainak köszönhetően olyán értékes és fontos előrejelző adatokat kaptunk a magya­roktól, amelyek segítettek bennünket időt nyerni, s ez­zel megakadályozni a ko­moly károk bekövetkezését. A jelentős anyagi haszon, illetve megtakarítás mellett és ezen túlmenően, rendkí­vül fontosnak tartom, hogy a több évtizedes múltra visz­szatekintő együttműködés a szakembereket együttgondol­kodásra, az érdekek közelí­tésére serkenti. Ügy ér­zem. minden ülésszak köze­lebb hozza egymáshoz a két ország szakembereinek gon­dolatát, s mind közösebbé formálja a cé'okat: a vizek védelmének ügyét. Egyre tudatosabbá és természete­sebbé válik a közös érdek, amely az együttes tervezé­sek és megvalósítások szü­lője. . — A vízügyi szakemberek egyik legfontosabb gondja ma világszerte a vizek mi­nőségének megóvása. A két ország e fontos területen ho­gyan működik együtt? D. M.: Való igaz, hogy vi­zeink egyre jobban szennye­ződnek. Védelmük — or­szághatároktól függetlenül — egyformán fontos mindenki számára. A víz minőségének vizsgálatában módszereink azonosak, ami azt jelenti, hogv mindkét fél számára meghatározott szennyező­anyagok kutatását írja elő. Ha a vizek minősége az el­lenőrzések szerint romlik, akkor közösen dolgozzuk ki az új módszereket a további vizsgálatokhoz, illetve a szennyeződés csökkentésére. Együttes tervek alapján és közös módszerekkel épülne' a szennyvíztisztító berende zések is. A vízyédelemmel kapcso­latosan feltétlenül fontos említést tenni az atomerő­művekről. amelyek nagyon hasznosak, de ugyanakkor veszélyt is jelentenek a vi­zek szennyezése szempontjá­ból. Az atomerőművek ra­dioaktív- és hőszennyezése nem kevés gondot okoz szak­embereinknek. Éppen ezért örülünk annak, hogy a pak­si erőmű esetében sincs vi­tás kérdés a két ország kö­zött. hiszen az itt alkalma­zott vízvédelmi módszereket a magyar szakemberek a mieink teljes jóváhagyásával dolgozták ki. — A szegedi tanácskozáson milyen távlati kérdésekről esett szó?. B. M.: A hosszú távú ter­vek közül kiemelném azokat a közös, most készülő ta­nulmányokat, amelyek a Dráva hasznosításával, az itteni vízlépcsőrendszer épí­tésével foglalkoznak. Szó volt még a Tisza eddiginél jobb kihasználásáról, a vízi szállítási lehetőségek tovább­fejlesztéséről és a vízi ener­gia hasznosításáról. Az utób­bi konkrétan azt jelenti, hogy tervezzük a hajózási víziút-rendszer kiépítését Zá­honyig, illetve a törökbecsei vízlépcsőhöz erőművet tár­sítunk. S a legtávolabbi terv a csongrádi vízlépcső és erő­mű építése. D. M.: A legközelebbi fel­adatok a következők: az ár­vízvédelem területén legfon­tosabb, hogy már megkezd­tük és folytatjuk a Tisza bal parti töltésépítését Keresztúr határában. Egyeztettük a kö­zös árvízvédelmi töltések méreteit, elkészítettük a Ti­sza vízgyűjtőjének hidrau­likus együttműködési sza­bályzatának terveit, s kicse­réltük az ezzel kapcsolatos mérési adatokat. A szegedi tanácskozás egyébként mint­egy előjátéka volt az ötol­dalú tiszai együttműködés végleges kialakításának. a szovjet, a román, a cseh­szlovák, a magyar és a ju­goszláv közös vízügyi „tár­sulás" megvalósításának. K. K. Az innovációs alap há­roméves tevékenységének tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai szellemi ter­mékek zöme feltétlenül hasznosítható a népgazda­ságban — állapította meg a Tudománypolitikai Bizott­ságnak a kormány elé ter­jesztett tájékoztatója. A Magyar Nemzeti Bank 1980-ban hozta létre az in­novációs alapot, azzal a cél­lal, hogy bankszerű finan­szírozási módszerekkel se­gítse az innovációs folya­mat kibontakozását. Azóta mintegy 600 javaslatot vizs­gáltak meg az intézmény munkatársai. A beérkezett ötletek egyharmadáról már elkészült a szakértői véle­mény. S 1980-ban 42. 1981­ben 57, 1982-ben pedig 69 ötlet hasznosításának finan­szírozását is megkezdte az innovációs alap. Szerződést kötöttek a termelőkkel a vizsgálatok, a kísérletek el­végzésére, a prototípus, a nullsorozat gyártására, a szükséges műszerek, szer­számok, gépek beszerzésére. Egy-egy összetettebb, nép­gazdaságilag jelentősebb öt­let megvalósítására az alap társulást, vagy közös válla­latot alapított a termelők­kel. Az elmúlt három év alatt összesen 240 millió forintot fordítottak a legjobb javas­latok finanszírozására, s a valóban jó kezdeményezé­sek hasznosítására tovább­ra is rendelkezésre állnak a szükséges összegek. Nem­csak a népgazdaságnak, az innovációs alapnak is ér­deke, hogy a döntés gyors, de alapos és körültekintő legyen, mert nagy a koc­kázat. A ió ötleteket karol­ja fel, és azokat segítse hasznosítani, mert annak nyereségéből maga is része­sedik, a rossz döntésre pe­dig anyagilag ráfizet. Gyak­ran azonban az alap és a vállalkozó üzem együttes lehetőségei sem elegendőek arra, hogy az új termékek gyártásához minden felté­telt megteremtsenek. Ex­portfejlesztő hitelt ilyen esetekben általában azért nem kaphatnak a vállala­tok, mert nem tudják bizo­nyítani új termékeik külföl­di versenyképességét. Erre csak akkor van módjuk, ha azok gyártását megkezdik, és lemérhetik sikerét. Ezért a Tudománypolitikai Bizott­ság mostani határozata sze­rint a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisz­tériumnak és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ságnak meg kell vizsgálnia hogy a magyar szellemi ter­mékeket megvalósító, úgy­nevezett referencia üzemek építéséhez milyen kedvez­ményeket kaphatnának a vállalatok. A sikerhez azonban nem elegendő a pénz, ehhez a menedzserek egész hálóza­tának kezdeményezőkészsé­gére, szakértelmére, állha­tatosságárá is szükség van. Az alap ezért a munkába bevonja az innovációs iro­dákat, így a Biotechnika Rt.-t és a Novotrade Rt.-t. 'Emellett két munkaközös­séggel is megállapodott új innovációs iroda létrehozá­sáról. A Tudománypolitikai Bi­zottság rámutat, hogy a me­nedzserek speciális képzését is meg kell oldani, sót in­dokolt lehet az is — leg­alábbis az első időszakban —, hogv külföldi mened­zseriskolák szakembereit meghívják Magyarországra tapasztalataik átadására. A Tudománypolitikai Bi­zottság hangsúlyozza, hogy az innovációs alap munká­ja is csak akkor lehet ha­tékony, ha más pénzintéze­tek is fokozottabban bekap­csolódnak — kockázatot vállalva — a szellemi ter­mékek megvalósításának fo­lyamatába. Az OMFB és az ÉVM kezdeményezésére az Állami Fejlesztési Bank részvételével a közelmúlt­ban két innovációs pénzin­tézmény már megalakult. Közülük az egyik, a műsza­ki fejlesztési pénzügyi egyesülés, már megkezdte működését. Az Ipari Mi­nisztériumban és a MÉM­ben két további szervezet kialakítását kezdték meg. Az OKISZ hasonló intéz­mény létrehozását tervezi. Az innovációs pénzintéze­tek létrehozását alaposan elő kell készíteni. Számol­ni kell azzal, hogv az inno­váció gyors hitelnyújtást igényel, de a megtérülésre több évet kell várni. Ezért az alapító szervek például tartós betétekkel, kötvény­kibocsátással és egyéb, tör­vényben biztosított módo­kon, kellő időben gondos­kodjanak a pénzintézetek működéséhez szükséges anyagi feltételekről — hang­súlyozza a Tudománypoli­tikai Bizottság. (MTI) Betegeilátás, orvosi környezet Országos rv^beszélés Szegeden A Magyar Infektológiai Társaság és a Szegedi Kór­ház-Rendelőintézet fertőző osztálya tegnap, pénteken tartotta meg Szegeden, a Technika Házában a fertő­ző osztályok szakdolgozói­nak országos találkozóját. Az első ilyen rendezvény színhelye tavaly Dunaújvá­ros volt, ott határozták el a szakemberek, hogy ezen­túl minden évben tapaszta­latcserére gyűlnek össze. A tanácskozások a szakdolgo­zók rendszeres továbbképzé­sét is szolgálják. Tegnap, pénteken az or­vosok, szakasszisztensek tartottak előadásokat a mintegy 200 résztvevőnek a kórházi környezet pszicholó­giai hatásáról, a betegellá­tás és az ápolás tapasztala­tairól, a további feladatok­ról. Az előadók hangsúlyoz­ták: a betegellátást nem le­het soha gépesíteni, az or­vos-beteg kapcsolat, a be­tegség elleni közös erőfeszí­tések semmi mással nem helyettesíthetők. Ezért is van szükség tehát a fertőző osztályokon dolgozók rend­szeres tapasztalatcseréjére, továbbképzésére. Konferenciára készül r az Úttörőszövetség Valamennyi általános is- gyermekmozgalmat segítő kólában, úttörőcsapatnál e felnőttek vonják meg mun­uapokhan tartják az úttörő- kájuk mérlegét. A beszélge­vezetői értekezleteket. Pe- tések középpontjába a moz­dagógusok, úttörővezetők, a galom tevékenységének, • gyermekek élménygazdaf életének megszervezése, a játékos, romantikus program gazdagítása kerül. Az úttörőcsapatokban meg­választott küldöttek képvi­selik csapatukat az ősszel sorra kerülő járási, városi, kerületi, majd a megyei út­törő-vezetői konferenciákon, ahol a feladatok kijelölése mellett a vezető testületek megújítására is sor kerül. Az úttörővezetök VIII. orszá­gos konferenciáját decem­ber elején, Miskolcon ren­dezik. ? f: legnagyobb inai komp Munkába állt a legnagyobb dunai komp, hazánk leg­forgalmasabb folyami átkelőhelyén, Mohácson. A 60 mé­ter hosszú komp üzembe helyezését a szállítási igények állandó növekedése tette szükségessé. A komp neve: Szi­get Marosán György köszöntése Marosán Györgyöt, a ma­gyar munkásmozgalom ki­emelkedő, régi harcosát 75. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Kádár János, az MSZMP KB első titkára le­vélben köszöntötte. A Köz­ponti Bizottság levelét Gás­pár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára nyújtotta át Marosán Györgynek azon az ebéden, amelyet tisztele­tére az Élelmezésipari Dol­gozók Szakszervezetének el­nöksége adott

Next

/
Thumbnails
Contents