Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

Csütörtök, 1983. április 14. 3 Képzés és gyakorlat Ki a jó úttörövezetö? Általános iskolai tanárok felelőssége, hogy az alapismeretek megtanításán túl mennyire aknázzák ki a gyerekekkel való foglalkozásokon adódó nevelési szituációkat. Mert oktató-nevelő munkájuk a gyermeki kiforratlan személyiség egészére hat, annak fejlődését meghatározó erővel befolyásolja. A maga sajátosan játékos romantikájával az úttörőmozgalom valóságos tárháza a nevelés lehetőségeinek. Gyakorló pedagógusok a megmondhatói, mennyi szépség, mennyi érték fér igen tagra méretezett keretébe. A Csongrád megyei úttörőelnökség nemrégiben elemezte a gyermekntozgalom felelőseinek, a leendő úttörővezetőknek felkészültségét. Zeleiné Horváth Sárával, megyei úttörőelnökkel és Bakacsiné dr. Gulyás Máriával, a tanárképző főiskola neveléstudományi tanszékének adjunktusával, az úttörőelnökség tagjával beszélgettünk a képzés és a gyakorlat tapasztalatairól. — A főiskola elsőrendű feladata, hogy hivatásukat értő és szerető szaktanárokat adjon a pedagógiai szakmának. A gyakorlati képzés sokrétű feladatrendszerében sajátos helyet foglal el a hallgatók mozgalmi képzése, amely 1978-ban változott. Mi a változtatás, módosítás lényege? B.-né, dr. G. M.: A legfontosabb, hogy mind a négy évfolyam hallgatói találkoznak az úttörőmunkával valamilyen formában. Az elméleti stúdiumokon túl a város iskoláiban évközi csapatgyakorlatokon vesznek részt, nyaranta pedig táborokban sajátíthatják el"a vezetői ' feladatokat. ' Úgy gondolom, vezetőképzésünk egészeben véve gyakorlatiasabb lett, bár iskolánk célja a megalapozott elméleti ismeretek elsajátíttatása. — Számítanak-e a hallgatók öntevékenységére, kezdeményezőkészségére? Főképp a gyakorlatokra gondolok. B.-né dr. G. M.: Jobban, mint valaha. Főiskolánkon kísérletképpen új módszert vezettünk be. ez lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy az első évfolyam után maguk tervezzék nyári tábori gyakorlatukat. Tanszékünk csupán akkor irányít, ha valaki végképp nem talál megfelelő helyet. Ezek célja még „csak" a tapasztalatszerzés. A második évet követő kéthetes nevelési gyakorlaton már teljes felelősségű vezetőként dolgoznak. A gyakorlati munkákat didaktikai, módszertani szempontokkal segítjük. Megfigyeléseikről, tapasztalataikról írásban számolnak be hallgatóink. Több ezer dolgozatot olvastam, s mondhatom, diákjaink 95 százaléka pozitív élményekről ír. — A szegedi úttörőélet hogyan befolyásolja a főiskolai képzést? B.-né dr. G. M.: Nagyon jó munkakapcsolatot alakítottunk ki több általános iskolával. Így a gyakoriókkal, a Zalka, a Gutenberg, a Madách, a Tarján IV-es számú iskolákkal. Meg kell mondanom, a felsoroltakban kiváló csapatvezetők irányítják a gyermekmozgalimat. Rendelkezésünkre áll az úttörőház, de valamenynyi iskola szívesen fogadja ifivezetöinket is. — Tudom, fontos, hogy a pályára való felkészülésben a diákok inkább a szép, lelkesítő oldalát ismerjék meg a mozgalomnak. A realitás azonban kevésbé rózsaszínűVégzés után nemigen válogathatnak. Z.-né H. S.: Való igaz, amint végez a hallgató, azonnal kész tanárként, úttörővezetőként tekintenek Iá. öyákran csapatvezetéssel bízzák meg őket, abból az alapállásból, hogy a fiatal friss szellemű tanár eredményesebben irányíthatja a gyerekeket. B.-né dr. G. M.: Sajnos volt idő, amikor a kiírt pályázatok kötelezően vállaleve mar Somogyi Károlyné felvétele Megcsodálja, aki arra jár, égnek meredő, enyhén rozsdásodó — vagy inkább patinást?!) — vasvázával ott meredezik több mint fél éve a Közép fasorban. Körülötte virágzanak a fák, alját benőtte a fű, szép hátterét a KÖJÁL impozáns épülete biztosítja. A képen látható szállítószalagról van szó, amely netán egy leendő szabadtéri múzeum első darabja? Ám lehet az is. hogy egy építkezés után felejtették el hazavinni? — Tessék, tessék nyugodtan megtekinteni, hozzányúlni is szabad, belépőjegy nincs. tatták a csapatvezetői munkát. Szerencsére ez az idő elmúlt. Manapság sem kerülheti el viszont a pályakezdő tanár sem a rajvezetői feladatot. Majdnem mindenütt az a gyakorlat, hogy az osztályfőnökök töltik be ezt a posztot. Ez, úgy gondolom, helyes, hisz kisebb közösséget könnyebb irányítani — de még rajvezetést is segítenie kell a tantestületnek, ha pályakezdő fiatalról van szó. Nem győzzük hangsúlyozni, a főiskola a pályára, a mozgalmi életre való felkészítést vállalhatja, s hogy a tantestületek a fiatal tanárokban kezdő szakembereket lássanak. — A megyei úttörőelnökségnek közvetlenebb a kapcsolata az iskolákkal. Hogyan tudnak segíteni a pályakezdő és a már gyakorlott csapatvezetőknek? Z.-né H. S.: Csongrád megye valamennyi iskolájában működő csapat a mi közvetett irányításunkkal végzi munkáját. Szinte mindennapos élő kapcsolatuk van a városi, járási úttörőelnökségekkel. Ami az elismerést illeti:, a megyei elnökség évek óta bátorítja az iskolai vezetőket, használják ki a csapatvezetői pótlékot, differenciáljanak jobban. A jói dolgozó raj- és csapatvezetők kapjanak több pénzt. Ha ..házon bélül" megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek — s ebbe mi nehezen szólhatunk —, nem jelenthet, és tudom, nem jelent tehert az úttörővezetés egy tanárnak sem. Elnökségünk maximálisan megbecsüli a gyermekmozgalom felnőtt vezetőit, nagyra értékeljük munkájukat. B.-né dr. G. M.: Ennek a feladatnak lelkesedés nélkül nem lehet megfelelni. Úgy tapasztalom, néhány éve a hallgatók, nagyobb; erdoblödés^él * fordulnak' a gverm^kmoz|Kilóri),.íeta-; S a pályakezdők esetében különösen fontos, hogy ne veszítsék el már a kezdet kezdetén ambícióikat. Ezt diktálja az iskola érdeke is. — Az ötnapos tanítási hét milyen hatást gtiakorol az úttörőéletre? Több a vezetők munkája? Z.-né H. S.: Sokan azt hiszik, most lett csak igazán elfoglalt az úttörővezető. Mások, hogy kevesebb időt szentelnek az iskolák " a mozgalomnak. Sem az egyik, sem a másik nincs így. Ennyi idő után bebizonyosodott: a gyerekek igénylik a szó szoros értelemben vett szabad időt, amikor azt csinálhatnak, amit akarnak. Nem kell mindénáron erőltetni hét végén az úttörősdit. S igénylik a szülőkkel való együttlétet. Ami új próba elé állít csapatokat, úttörőházakat. — Ez konkrétan mit jelent? Z.-né H. S.: A mozgalom szeretne nyitni a szülők, az egész társadalom felé. A gyerekek neveléséhez a pedagógusok „hivatalból" jobban kell, hogy értsenek ám a felelősség közös. Szeretnénk a szülőkkel, a felnőtt társadalommal jobb kapcsolatot teremteni az egységes nevelés érdekében. Mag Edit ék és óriások H

a az építőiparról esik szó, sokan biztosan csodálkoznak azon, hógy több tízezer kisiparos mellett még 3 ezer 700 építőipari szervezet épít és bont, betonoz és cserepez, tataroz és korszerűsít Magyarországon. Az építőipar fogalma ugyanis a köztudatban szinte azonos a mammutszervezetek nevével. Ezzel párhuzamosan gyakran elhangzik az is, hogy — noha ilyen sok építőipari szervezetünk van — több helyen még ma sem alakult ki az építők közötti igazi verseny, mert egy sor vállalat szinte monopolhelyzetet élvez a maga szakmájában, illetve földrajzi területén. S hozzáteszik azt is, hogy az építőiparunk közismert gondjai — a még mindig gyakori lassúság, szervezetlenség, rugalmatlanság és magas termelési költségek >— Szorosan összefüggnek ezzel a monopolhelyzettel. A monopolhelyzet viszont a már «említett szélsőséges vállalati méretekkel. Mindezek jogos észrevételek; több évtizedre visszanyúló okai vannak annak, hogy így alakultak nálunk a körülmények. Az immár az ötvenes évek óta tartó, gyakran túlzott (bár az utóbbi esztendőkben kissé lanyhult) kereslet, beruházási túlfűtöttség roppant nyomással nehezedett a hazai építőiparra. Csak a kapacitások erőteljes fokozásával, a vállalati méretek növelésével lehetett megfelelni ezeknek az igen nagy feladatoknak, már azért is, mert e munkákat központilag írták elő, s gyakran kijelölték az építőket. Bár e korszaknak nagyobbrészt már vége, számos nagy vagy nagyobb építőipari vállalatunk még nem tudott alkalmazkodni az űj idők új követelményeihez. Ez az elsődleges oka annak, hogy alaphiányos, illetve veszteséges lett köztük jó néhány. Súlyos feltételekkel kellett szanálni a Heves megyei ÁÉV-t, megoldást kell találni a Nógrád megyei, illetve Veszprém megyei ÁÉV, illetve a Hídépítő Vállalat súlyos pénzügyi helyzetére is. Mindez azért is szembeötlő és gondolkodóba ejtő, meri a székesfehérvári Alba Regia ÁÉV, illetve a Hajdú megyei ÁÉV még a mai, nehezebb gazdasági körülmények között is állja a sarat, az Alba Regia például nagy érdemeket szerzett a könynyűszerkezetes, gyors iskolaépítési program hazai elterjesztésében. A felsorolt-tények egyértelműen bizonyít. jétiri-drffereneiálódnak az építőipari muiüífelátok. Ez önmagában véve még nem baj, azt is mondhatnánk: így a természetes. Feltűnő viszont, hogy többnyire a nagyobb vállalatoknál jelentkeznek a gondok, míg a kisebb építőipari szervezetek általában nyereségesek. Ez utóbbiak még a mai, nehéznek mondott időszakbán is bővíteni tudják a tevékenységüket. Semmiképpen sem nevezhető reodjén valónak, ha így alakul a helyzet. Az ilyesmi mindig önvizsgálatra késztet, s az a célsáerű, ha ez az önvizsgálat a vállalati* méretekre is kiterjed. Arra tudniillik, hogy a több ezernyi kis szervezet ellenére is, nem túlzottan koncentrált-e ez az iparág? Az adatok egyértelműek, hiszen ámíg a kivitelező építőipar 170 ezer munkása 325 vállalatnál és szövetkezetnél dolgozik. addig a nem hivatásos építőrészlegek 171 ezer dolgozója 3 ezer 400 szervezetnél található. De még ezek a számok sem mondanak meg mindent, hiszen ha az előbb említett 325 nagy, illetve nagyobb vállalatot is szemügyre vesszük, akkor kiderül, hogy ebből is mindössze 9-nél foglalkoztatják az összes dolgozók egyötödét! Mindez önmagában nem okoz gondokat, ha jól irányítják a kérdéses nagyvállalatot, ha — ez is beletartozik a jó irányításba! — kellő önállóságot kaptak az építésvezetőségek. De mivel ez gyakran nincs így, illetve túlközpontosított a vállalkozás, tervezés, programozás, az anyagellátás, gépek és emberek állnak, maradnak ideig-óráig munka nélkül. Elsősorban ez teszi alacsony hatékonyságúvá e nagy szervezeteket. Félreértés ne essék: Senki sem kérdőjelezheti meg eleve a nagyvállalat létét, köztük a már említett és méltán elismert Alba Regiáét! De az egyértelmű, hogy a mai helyzet túlzottan polarizált: az egyik oldalon látjuk a mammutszervezeteket, a másik póluson pedig a kicsiny cégeket, ebben az iparágban hiányoznak a közepes vállalatok. S az is tagadhatatlan, hogy javítani kell a nagyvállalatok alkalmazkodókészségén, ha azt akarjuk, hogy sikeresebben boldoguljanak. A

z alkalmazkoflókészség egyik fokmérőjének nevezhető, hogy ki, milyen mértékben vesz részt az országos épületfelújítási és -korszerűsítési programban? Ebben a vonatkozásban semmiképp sem lehetünk elégedettek a nagyvállalatokkal, hiszen még ma is csak 21—22 százalékkal részesednek az összes munkák értékéből, összehasonlításul nem árt tudni, hogy már 1978-ban is 17 százaléknál tartottak, az elmúlt négy év alatt tehát alig 4—5 százalékkal javult a helyzet. Több igyekezetre, magasabb mértékű arányváilalásra lesz szükség a jövőben. Ezt kívánja az ország, s e vállalatok érdeke is. R. M. Elhunyt Klaukó Mátyás Az MSZMP Központi Bizottsága. az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, a Magyar Népköztársaság országgyűlése. az MSZMP Békés megyei Bizottsága, Békés megye tanácsa közli: Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy az 1923-ban született Klaukó Mátyás, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának volt tagja, országgyűlési képviselő. Békés megye tanácsának nyugalmazott elnöke április 13-án, szerdán, tegnap elhunyt. Temetése április 18-án. hétfőn. 14 órakor lesz Békéscsabán, a vasúti temetőben. A barátok, harcostársak, volt munkatársak 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. ir ppipan szakemiierek látogatása Az MTESZ Csongrád megyei Szervezetének meghívására április 11-én, hétfőn bolgár gépipari szakemberek érkeztek megyénkbe. Bonev Boncso, a sztarazagorai Élelmiszeripari Gépgyár helyettes igazgatója és Bekirov Vidol ugyan e gyár osztályvezetője az MTESZ bulgáriai testvérszervezetének. az NTSZ-nek a képviseletében egy héten keresztül megyénk élelmiszeripari üzemeinek termelését, technikai, technológiai újdonságait tanulmányozzák. Eddig ellátogattak többek között a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat legújabb szegedi kenyérgyárába is. Bonev Boncso igazgatóhelyettes lapunk munkatársának elmondotta, hogy a sütőipar számára jól ismert munkaterület, hiszen a közelmúlt időkig maguk is gyártottak sütőipari berendezéseket. Ennek ellenére a Öntözési megbeszélés A két-három hete rendszeresen hulló csapadék ellenére is hiányzik a kellő nedvesség. a talajból, hiszen a téli hónapokban alig éselt hó és eső. A több helyen még most is hiányzó 100— 150 milliméter csapadékot mesterséges úton kell pótolni — mutattak rá azon az öntözési tanácskozáson, amelyet szerdán tartották Békéscsabán. Békés megyében három év alatt 40 százalék,kai csökként az öntözött területek nagysága, s a húszezer hektáros öntözőkápacitáisnak is csak a felét használják ki. Pedig magas termelési színvonalon már nélkülözhetetlen az öntözés, s azokban a gazdaságok bem, ahol már megteremtették a nagy hozamok termesztési, műszaki, agrotechnikai feltételeit. nem lehet kultúránként számolgatni a mesterséges csapadékpótlás költségeit. A vízdíj ugyanis körülbelül tíz százaléka az öntözés költségeinek, s a kiadások kétharmadát akkor is fizetni kell. ha egyetlen csepp víz sem kerül a földekre. szegedi gyár technikája, technológiája nagy hatással volt mindkettőjükre. Mint mondotta, ez a gyár igen magas műszaki szinvonalat képvisel. A bolgár szakemberek tegnap, szerdán Makóra látogattak'. Első állomásuk a Zöldért újvárosi telepe volt. Itt Rakonczai János műszaki vezető fogadta a vendégeket. Tájékoztatta őket többek között arról, hogy a kiépített hagymabázison évente nem kevesebb, mint 45 ezer tonnányi zöldség — főleg vöröshagyma — ipari, kereskedelmi feldolgozása és továbbítása történik. A feldolgozás és értékesítés módja, formája a mindenkori piaci keresleteknek, árajánlatoknak megfelelően történik. Később a vendégek a ZKl makói kutatóállomásan tanulmányozták az itt folyó zöldségnemesílő munkát, a termeléstechnológiákat. Meglátogatták továbbá a Csongrád megyei Tejipari Vállalat új krémtehérsajtüzemét. és a HÓDGÉP makói gyárát. Kérdésünkre elmondották, hogy a sztarazagorai Élelmiszeripari Gépgyár a szakma egyik legnagyobb üzeme Bulgáriában. Korábban zöldségbetakarító, -feldolgozó gépek gyártásával is foglalkoztak. Újabban azonban gyíimölcslégyártó és -palackozó gépsorok, valamint más konzervipari géprendszerek gyártására specializálódtak.