Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

AZ MSZMP SZ E G E D VÁ ROSI BIZO TTS ÁGÁ.NA K LA P J A VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 86. szám 1983. április 13., szerda Ara: 1,40 forint Tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága Kedden összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló előterjesztést vitatja meg a Központi Bizottság. A Központi Bizottság ma, szerdán folytatja munkáját. fi " rr ozovoautomafák Több mint 50. megkímélt, jó állapotban levő, használt szövőgépet állítottak munkába a Rábatext győri textilipari vállalatnál. A szövőautomatáikat a Magyar Kereskedelmi Bankkal közös vállalkozásban vásárolták meg. Tízévre szóló gazdasági társulási szerződést kötöttek. Napirenden Közérdekű témák Á megyei tanács vb üléséről jelentjük A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden ülésezett. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese is. A testület először az előterjesztések között több fontos kérdésben döntött. Tájékozódott a sportegyesületek támogatására biztosított pénzösszegek felhasználásáról, egyetértett azzal, hogy április 27-től a szegedi Tisza-parti Gimnázium, Övónő és Vízügyi Szakközépiskola a Széchenyi István elnevezést használja. A vb hozzájárult, hogy néhány elnéptelenedett iskolát, amely a magyar állam tulajdonát képezi, értékesítsenek. Meghatározta a testület az idei devizakeret felhasználásának lehetőségeit. A megye tanácsi intézményei, vállalatai több mint 34 millió forint értékű tőkés devizáért vásárolhatnak legszükségesebb berendezéseket, egészségügyi felszereléseket, a működéshez nélkülözhetetlen eszközöket. Az Országos Tervhivatal a megyének erre az esztendőre 10 millió forint központi szolgáltatásfejlesztési alapot biztosít, amelyből elősegíthetik, hogy a községi műhelyek, felvevőhelyek, szervizek zavartalanabbul dolgozzanak, az ellátási hiányt megszüntessék. A végrehajtó bizottság a tízmillió forintot így osztotta fel: 1—1 millió forintpt juttat a csanádpalotai város környéki nagyközségi közös tanácsnak, a csongrádi Gépjárműjavító Ipari Szövetkezetnek, 300 ezer forintot a Makói Autójavító Kisvállalatnak, 150 ezret a Mindszenti Járási Vegyesipari Szövetkezetnek. 1,2 milliót a hódmezővásárhelyi autóklubnak, 1,3 milliót a Csongrád megvei Fodrász Szövetkezetnek, 4 milliót a Szegedi Pa• tyolat Vállalatnak, 1 milliót a Fogtechnikai Vállalatnak és 50 ezer forintot tartalékol. Szabó G. László megvei tanácselnök-helyettes tájékoztatta a testületet a megve művészeti életéről: E téma során megvitatták a tanácsi iránvítás feladatait, amelyeket az MSZMP XII. kongresszusának határozatai. a Politikai Bizottság 1977. évi művészetpolitikai irányelvei jelölnek meg. Négy évvel ezelőtt az irányelvek és a határozatok szellemében a végrehajtó bizottság áttekintette a megye wívészeti életének helyzetét, és akkor megjelölte a további teendőket. Azok a határozatok ma is érvényesek, és alapvetően megszabják a helyi tanácsok a művészeti élet irányításával kapcsolatos munkastílusát. A testület értékelése 6zerint az irányítás sokat fejlődött, javult a művészeti szövetségekkel való együttműködés. A végrehajtó bizottság megtárgyalta és értékelte a művészeti ágak eredményeit, sajátosságait, az alkotók életkörülményeit, Csongrád megye szellemi arculatának karakteres vonásait. Több száz művész él és dolgozik szűkebb pátriánkban, és munkásságukat döntő mértékben a szocialista társadalomért érzett elkötelezettség és a közösség dolgai iránti érdeklődés jellemzi. A különböző területek értékelésénél különös figyelmet kapott — és a hozzászólások ezt tükrözték — a színház helyzete és gondjai, az épület rekonstrukciója ós a „társulatépítés" miatt is. Szó volt arról, hogy az alkotó közösségek irányításában meghatározóbbak legyenek azok a jogszabályok, amelyek a megváltozott gazdasági élet . és a művészet kölcsönhatását tükrözik. A végrehajtó bizottság új határozatot nem hozott, hiszen az 1979-ben megfogalmazott célkitűzések ma is érvényesek. Azonban mai világunk új követelményeket támaszt az irányítással szemben, ezért a testület néhány fontos feladat megoldására hívja fel a szakigazgatási szervek figyelmét. Csak távirati stílusban — a felsorolás nem teljes — a teendőkről. A szakmai irányítás lényeges feladata azoknak az alkotóknak, illetve alkotásoknak a támogatása, amelyek magas esztétikai szinten felelősségteljes és elkötelezett szocialista humanista glláspontról ragadják meg és tárják föl életünk lényeges jelenségeit. Erősíteni kell a művészeti műhelyek felelősségét, koncepciózus működését. A művészeti élet irányításának további decentralizálása megkívánja a szakigazgatási szervek szorosabb együttműködésé,. az illetékes pártszervekkel, művészeti szövetségekkel, műhelyekkel: az úi jogszabályok helyes értelmezését, bevezetésük elősegítését, az irányítás differenciáltabb, több területen újszerű módszereinek alkalmazását, az állami támogatás ideológiai jelentőségét és erősítését. A képző- és iparművészet területét érintő új szabályozási rendszer egyértelműbbé te^te az állami mecenatúra szerepét. A megyei és helyi tanácsoknak továbbra is feladata az alkotó munka legfontosabb feltételeinek biztosítása. Feltétlenül szükséges a színház személyi helyzetének folyamatos javítása, a műhelymunka erősítése. Javítani kell a színház közönségkapcsolatait, propagandatevékenységét, különösen a közép- és felsőoktatási intézmények körében. Kapjanak nagyobb figyelmet és nyilvánosságot az építészeti és városépítési kérdések. A döntéshozó szervek idejekorán vonják be az építészeket az építészettel, a környezetformáldssal összefüggő kérdésekbe. és a döntés előtt nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani a terveknek, lehetőségeknek. Ugyancsak a feladatok között szerepel, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, a kiadói főigazgatósággal konzultálva, miképp lehet egy helyi könyvkiadót létrehozni. S végül még egy hasznos javaslat. A jogszabályok biztosította keretek között — esetleg vállalkozási formákban — teret kell adni az építész-képzőművész-iparművész együttműködésének. Az építészek tárják fel a társművészeti munka lehetőségeit, tegyenek javaslatot az együttműködés konkrét formáira. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a tanácsi szabálysértési ügyintézésről szóló beszámolót. é5 megállapította, hogy a hatóságok az elmúlt években fokozottan törekedtek az állampolgári fegvelem erősítésére, a szocialista együttélési szabálvok megtartására. Az eljárások törvényesek, megalapozottak, helyesen alkalmazzák a jogpolitikai irányelveket. a kukoricát Éjszaka §s dolgoznak Kedden, még csak szórványosan ugyan, de megkezdődött a tavasz legnagyobb szántóföldi munkája, a kukorica vetése. Hazánkban ez a növény adja a legnagyobb termék- és árutömeget, következésképpen meghatározó jelentősége van az üzemek gazdálkodásában. Régi hagyomány nálunk, hogy e fontos növény vetését az esztendő századik napján kell megkezdeni — természetesen csak akkor, ha az egyéb feltételeik, közülük is elsősorban a megfelelő talajhőmérséklet adott. Ezek ebben az évben a hagyomány ' szeri nti időponthoz képest mindössze kétnapos késéssel teremtődtek meg. Különös sajátosságként az idén az ország legdélibb vidékén, Baranyában, a középső részén. Szolnok megyében, és az északi részén, Borsodban egyszerre indulhatott a munka. Szolnok megyében a Tiszazug .egyik nagyüzeme, a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet kezdte a kukorica vetését. A többi gazdaságban is megtörténtek a munka előkészületei. s ha teljes gépezete megindul, körülbelül tíz nap alatt a megye egész határában földben lesz a kukorica magja. Borsodban a megye déli, alföldi jellegű vidékén — a mezőkövesdi és a mezőcsóti járásban — indították a kukorica vetőgépeket. Az ország más vidékeiről érkezett jelentések szerint valamennyi nagyüzem arra törekszik. hogy a lehetőségekhez képest tovább gyorsítsa a kukoricát megelőző növények vetését. A kőbányai vásárvárosban Megnyílt a négy szakkiállítás Kedden, tegnap Budapesten, a kőbányai vásárvárosban ünnepélyes keretek között megnyitották a négy tavaszi nemzetközi szakkiállítást: az Agromasexpo '83-at, a 10. nemzetközi mezőgazdasági élelmiszeripari gép- és műszerkiállítást; a Hungaroplast '83-at, a 11. nemzetközi műanyag- és gumiipari kiállítást; a Limexpo '83-at, a 6. nemzetközi könnyűipari gépkiállítást; valamint a Aíipel '83-at, a 6. nemzetközi ipari elektronikai és műszerkiállítást. Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár megnyitó beszédébén hangsúlyozta, hogy az utóbbi egy évtized alatt Magyarországon folyamatosan növekedett a szakmai rendezvények jelentősége, évről évre emelkedik a szakkiállítások látogatottsága, ugyanakkor gyarapodott a részt vevő országok és cégek száma. A szakkiállítások lehetőséget teremtenek arra, hogy a j külföldi és hazai szakemberek információkat cserélhessenek. üzleti kapcsolatokat létesítsenek, és kereskedelmi-gazdasági megállapodásokat kössenek. Az idei tavaszi szakkiállításokra a magyar kiállítók mellett húsz ország és Nyugat-Berlin összesen 370 cége hozta el termékkínálatát, jó lehetőséget nyújtva arra, hogy a magyar vállalatok, kutatóintézetek valamennyi szakterületen számvetést készítsenek a műszaki eredményekről. valamint, hogy iz újonnan szerzett információk bü'tokábanv megalapozottabban készjtsék elő a következő évek feladatait. Kiemelte, hogy a látnivalók jól érzékeltetik az általános fejlődési irányzatokat, és jelzik azokat a lehetőségeket, ahol a magyar termelők beilleszkedhetnek a nemzetközi munkamegosztásba. A kiállítás egyben képet ad arról is. hogy milyen eredmények születtek az utóbbi években az anyagés energiatakarékosság területén. Az államtitkár külön felhívta a figyelmet a kiállításokon látható kooperációban gyártott termékekre, amelyeknek többsége kedvezően értékesíthető mind a hazai, mind a külföldi piacokon. Mint mondotta, ezek a bemutatók is erőteljesen segítik a nemzetközi kooperációs kapcsolatok kiterjesztését. A megnyitó után a meghívott vendégek körsétát tettek a vásárban, és megtekintették a pavilonokban, illetve a szabad területen kiállított termékeket. Kiosztották a szakkiállítások díjait. A7. Agromasexpo díját 33, a Hungaroplast díjat pedig 15 termék kapta meg. Közművelődés a néphadseregben Komócsin Zoltán emlékére Az elmúlt hónapokban csaknem száz új klub. szakkör. színjátszó és népi tánccsoport alakult a magvar néphadseregben, -ezek száma ígv mára megközelíti a két és félezret. A csapatművelődési házak köre is bővült tavaly, napjainkban 45 intézmény nyújt a katonák érdeklődésének m.egíelelő szabadidő-programot. A sorkatonai szolgálatukat töltő fiatalok 30 százalékának közép- vasv felsőfokú iskolai végzettsége van, 80 százalékuk- rendelkezik valamilyen szakképzettséggel. Természetes, hoav a magasabb iskolázottsású fiatalok tartalmas. nívós nrogramokkal kívánják eltölteni szaljgd ideiüket. A katonák rendelkezésére áll mintegy 200 közművelődési könyvtár két és félmillió kötet könyvvel. Minden helyőrségben hetente — havi műsor alaníán — kéthárom filmelőadást tartanak. Minden ezer katonára 60 televízió. 105 rádió. 39 magnetofon. 19 lemezjátszó jut. amelyek többségükben a csapatok művelődési intézményeiben. alegvségklubokban szolgál iák a szabad idő hasznos eltöltését. Az újságok. folyóiratok sem hiányozhatnak a laktanyából: minden hat fiatalra jut egy-egy Népszabadság Néphadsereg. Igaz Szó. valamint több más fontos politikai kiadvány. A Thália sem „maradhat ki", a katonák minden évben legalább kétszer szervezetten látogatnak színházakba. Évente 800—1000 fiatal szerez a néphadseregben a polgári, életben hasznosítható szakmunkás képesítést, öt évenként 13 500-an fejezik be az általános iskolát vaev valamelyik osztályát. A 18 hónapos sorkatonai szolgálat alatt a Művelődési Minisztérium engedélve alapján két osztálv elvégzésére van lehetősége annak a fiatalnak akinek nincs meg az általános iskola: végzettsége. Komócsin Zoltán születésének 60 évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendez holnap csütörtökön délután 3 órai kezdettel a Komócsin Zoltán téri emléktáblánál az MSZMP Szeged városi Bizottsága. Dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára mond beszédet. A koszorúzást követően az Ifjúsági Házban. Komócsin Zoltán szobránál tart megemlékezéssel egybekötött ünnepséget a KISZ Szeged városi bizottsága. Délután 4 órától emlékünnepséget rendez az MSZMP Victor Hugó utca 5 szám alatti helyiségében a nyugdíjas klub Komócsin Zoltán életéről és munkássága ról dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára tart előadást. dr. Perneki Mihály történész, az ismert politikus életéről írt könyvéről beszél, a TV szegedi stúdiója pedig filmrészleteket mutat be melyek Komócsin Zoltán életútjának emlékezetes pillanatait örökítik meg. Vihar a nyugati országrészben Hatalmas vihar tombolt keddre virradó éjszaka. és napközben is a nyugati országrészben. A vihar ereje Sopron térségében volt a legerősebb. A városban és környékén a széllökések elérték az óránkénti 100—110 kilométeres sebességet. A szél a soproiy hegyvidéken 60—80 éves fenyőfákat csavart ki tövéstől. A vihar a Kisalföldön is károkat okozott. Többhelyütt" megrongálta a helyi kisfeszültségű villamos vezetékeket, számos televíziós antennát is leszaggatott, és megtépázta az épületek tetőzetét. A nagyfeszültségű villamos vezetékekben nem esett kár. Az okozott zavarok elhárítását megkezdték. /