Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

Kedd, 1983. április 12. 5 lijjé, a Ligetben... Ki tudja, a nosztalgiahul- Nálam is az a helyzet tud- utazás — 1966. Szerelmesek lám, a mindenáron való szó- niillik, mint a Ligetben: és más idegenek — 1969.) rakoztatás nyögvenyelős igye- bárha egyre több forint jön Nem ismerem, sajnos, a kezete, vagy mi kerítette a be. s még annál is több megv hazai szórakoztatástörténeti képernyőre a Ligeti legenda- ki — meg nem tudok fogni, dokumentumokat. De ha kat? Kdllai István és Agos- s fölmutatni valamit: ezt csak olyasmit lehet kihatott György szombaton be- vettem, ez új fejezett, két részes, monstre Visszatérve giccsparádéja mindenesetre egyvalamire jó volt. Nevezetesen, hogy a műsor jobb sorsra érdemes operatőre, a városvédő Ráday Mihály talán innen kapta az ötletet, s A HÉT-ben élvezetes riportot csinált a hajdani s a mai vursli cébktos összehasonnyászni belőlük, mint ami a Ligeti legendákban bemutattatott, tiszteletteljes javasvilágához, kézenfekvő lenne * mkábh . ., , , ... Broodway-show.t! Mennyivel ee-ir rontok rl. pnnnlvfln fn_ J a legendák, mármint a Ligeti legendák könnyebb nánk... szívvel szidhategy másik, de éppolyan fölösleges kérdést föltenni, mint az iménti. Kinek kell ez a rettenetesen hosszú. az alpáriságot a giccsel elegyítő. s mindkettőt a múlt, .. , . beli dokumentumokra való „ , litasaval — tulajdonkeppen hjvatkozás fedezékéből sze- dió műsorát sugározták » Hint !em niérmetlenül mutogató mű- gyerekeknek, Vasárnap déliünk egyeb területein sem srir? Ndlam okosabbak kér_ e]őn Dr Sz-ts ístüán külön. sikerül megfejtenünk. dezgetnek ilyesmit, sokkal leges diszkója jól ismert Hogy ugyanis miért nem élesebb hangnemben, foly- Szegeden, haszna aligha vitudjuk mi amit a régiek ton> amikor tévénk okot ad tatható, miként c Bubryák -Z . fstuán-szerkesztette, Kléner Operadiszkó — Varázsbolt címmel a szegedi körzeti stúa rá, a szórakoztatásnak álcá ruZIrlálrat • .... 10tL.ue-3z.eieesZI.CUe, 4+ltr-'ieí (.vionaoK peiaaivax. 70tt n?sze sem,mi fogi mcg Cyörgy-fényképezte. Kun két óv alatt újjá- jóV'-műsorok mégis, egyre Zsuzsa-cenóezXe műsornak. tudtak? színházat építeni! Mit színházat! Egy jönnek. Nyilvánvalóan a té- A nem mindennapos ötletet. egész árvíz-pusztította vá- vének kellenek tehát, a néző hogy az egészen kicsi gyererost - mai időmértékkel - eszi. nem eszi. nem kap a világukhoz közel ,. , , allo formaban. a fogekon.vszinte percek alatt!) Ráday mást. Ha kellő erellyel buz- sagukra fantáziájukra táriportja megmutatta, amit dítom magam toleranciára, maszkodó módszerekkel be eddig is sejtettünk- a réri he kell látnom: valamit'csak lehet vezetni az operák vivursliban gazdagabb, tar- csinálni kell annak a sok |f.Saba - ™ásho! is kiPró" balhatnak. A vasarnapi adaskább, szórakoztatóbb volt a embernek, akiket mind a bdj kedvét meríthettek világ, mint a maiban, amely televízió foglalkoztat! Hí- mindazok, akiknek hason' j pedig nyereséges. sót... szen fizetést kapnak! Hova a pedagógiai hajlandóságuk. lesz különben az a sok pénz. zeneértésük és -szeretetük, lemezgyűjteményük, áldozat Föltehetnénk a kérdést: rajon mire költik a ligeti Vi- ..... dam Park millióit? De nem amlbo1 az Wt«meny gazdaltesszük mert félünk, a do- kodhat? Netán arra a két készségű,:. ugybuzgalmuk. log messzire vezetne. Például őskori amerikai filmre köl- szervezőtehetségük, onzetlenön vizsgálatra. Magam már t;k, amelyekhez szintén a s®§ük. ismeretátadó- és belemúlt héten volt szerencsénk érző-képességük, mint Szűts doktoré. évek óta sikerrel gyakorolom a „nem kérdezzük, hova megy a pénz" című családi — szintén a szórakoztatátársasjátékot, önvédelemből, sunk végett? (Fantasztikus Sulyok Erzsébet riinhyM. Beilleszkedni A rádió múlt heti műsora esetünkben a Szövetség, if- a háború gyötrelmét — egy Tudományos ülés Wiltman Tibor emlékére Most lenne 60 éves Wittman Tibor történészprofeszszor. Tanszékvezető tanára volt a József Attila Tudományegyetemnek; az egyetemes történet egyik legkiválóbb hazai müvelője, az iskolateremtő kutató, sajnos, korán, 1972-ben hunyt el. A tudós professzor emlékét születésének évfordulója alkalmából tudományos ülésen idézték tegnap a tudományegyetem Aulájában. Dr. Kristó Gyula egyetemi tanár, a JATE rektora, az egykori Wittman-tanítvány és a későbbi kolléga személyes emlékeit sorakoztatta fel megnyitó beszédében, majd Makkai László egyetemi tanár ismertette Wittman Tibor tudományos életművét. A professzor 14 évig dolgozott a szegedi egyetemen: nagy tudású, szuggesztív hatású pedagógus. bámulatos. munkaintenzitása, kivételes képességű, a fiatal tehetségeket támogató, iskolateremtő kutató, az egyetemi közéleti szereplést is vállaló oktató volt. Tudományos munkássága rendkívül nagy korszakokat és területeket ölelt föl. Az egyetemes történetnek szentelte egész kutatói tevékenységét, pályájának korai szakaszában megértve, hogy a kis nemzetek történetíróinak kényszere: felismerni a történelmi erők egyetemes összefüggéseit. A magyar kései feudalizmus kutatásától jutott el a 30 éves háború Európájáig, a Németalföldre, majd Spanyolország történetén át Latin-Amerika múltjának és jelenének kutatásáig. Munkássága úttörö jelentőségű volt: addig hazai történész nemigen tekinthetett túl az ország határain, nemigen vállalkozott az eredeti források alapján végzett önálló kutatásokra, a külföldi történészekkel szemben eleve egyenlőtlennek látszó tudományos versenyre. Wittman professzor első nagyobb Bálint Alajos kenysége, maradandó nyoMárcius 30-án elhunyt a Csongrád. Békés. Csanád, Bálint Alajos, a Csongrád Bécs-Bodrog és Pest megyék Megyei Múzeumok egykori területén a magángyűjteméigazgatója. Több mint 40 év nyek biztonságba helyezését, alkotó munkája, ásatások, Részt vett a székesfehérvári tanulmányok, kiállítások so- István király Múzeum újjára. úijászervezett, újjáéDÍ- rendezési munkálataiban is. tett kibővített múzeumok, decemberétől 1960 szeles korú tarsadalrm teve- decemberéig szegedi mü_ zeumigazgató volt. Igazga... tása alatt a múzeum két új umugy mindig rogos utján. bövüIti helyreá„/i Lúgoson született 1902. tották és kiállítási célokra július 4-én. Elemi és közén- alkalmassá tették a szegedi iskolai tanulmányait Makón vármaradványt. Korszerű álvégezte, majd 1921-ben a landó kiállításokat készítetszegedi egyetemre iratkozott tek, melyek közül több mint be történelem, földrajz szak- 25 állandó kiállítás munkára Bölcsészdoktori szigor- latait irányította. Üijászerlatot 1925-ben tett. Ettől / vezte a szegedi Képtár anyakezdve a szegedi egyetem gát, s lehetővé lette, hogy Régiségtudományi Intézeté- folyamatosan ideiglenes kiben előbb díjas gyakornok. 1930-tól tanársegéd. 1936-tól nedig adjunktus. Szinte mel- gedieket az ország lékesen 1930—32 között a szegedi Tudományegyetem Jog és Államtudományi Karán absolutoriumot szerzett. állításon tájékoztassák a szeképzőmüvészeti életéről. Múzeumi munkájának elismeréseként a Szocialista Kultúráért és a Munka Érdemrend kitünA szegedi egvetemen tol- , , , . , ... tött evek alatt folytatta telesekkel jutalmaztak. azokat nz ásatásokat, melyekkel egyik úttörője volt a magyar középkor régészeti kutatásának. Elpusztult délalföldi templomok, a hozzájuk tartozó temetők feltárásával úttörőmunkát végzett. Az ásatások eredményeit feldolgozó publikációi a Szegedi Dolgozatok hasábjain jelentek meg. Talán a mai topográfiai munkák első hírnöke volt az általa összeáll) Az egyetemi évek tudományos kutatásairól mar szóltunk. kassai tartózkodása alatt Vizsolyban ásatott. A felszabadulás utáni jelentős asatásait 'Nyársapát. Kiskunfélegyháza, Diósgyőr, Esztergom-Szentkirály, Tápé. Nagy-« lak, Földeák, Dorozsma, Pusztaszer, Röszke. Kübekháza középkori lelőhelyein végezte. Tudományszervezési — állandó ifjúsági osszeálli- júság szocialista brigádé alá fantasztikusan rossz álom-, KoWltso'c tásain túl — két rádiójátékot —. amely vállalja a lány ban. amelynek okozója nem közvetített Fiatalokról szó- patronálását (vacsora és mo- csak a tömény vagy túl kólót, nemcsak a fiataloknak, a. brigádkölcsönben. öltözte- són elfogyasztott étek lehet, A csütörtökit, a Délutáni rá- tés kihízott, megilnt ruhák- hanem az értelem, az ész diószínház Ez mind én vol- kai). De a sztorinak egyszer nagy igyekezete is. nék? avagy tán túl későn va- csak vége szakad, mert a bri- Egy nap mindegyikünk csoráltam az este? című gád is szétfröccsen (Tompá- nagyító alá teszi, s vizsgáihangjátékot az ismert író- -nét kiemelik!), és Kati sem gatni kezdi, honnan jött, hopublicista. Vámos Miklós hajlandó pingponglabdaként vá tart, miféle felelősséget szerezte. Vasárnap az Ifjúsá- pattogni a meleg szívű asz- akasztott nyakába a párvági Rádiószínpad Balogh Ele- szonyok között. lasztás. a pályaválasztás a mér hangjátékát A^mi Ka- ötvenesek' Akkorra munkahely. S hogy a néMáktinkat mutatta be. Kati tor- megköttetett a bé5íe mára ná maradjunk: a felelőtlen tenete evekkel ezelőtt íródott, — pedig történelem a sárga maga a szerző meglepetés- csillag is. meg a munkáséi konstatálta késői bemu- szolgálat is. Más kérdés, tatását s újraolvasván a kéz- az ember könnyelműen ha.i, ,, lamos a napi robotot az iratot azon is elgondolko- , , . _ , utóbbival azonosítani. S ha zott. ha ma írná. nemileg tehet; inlciibb választja a másképp bonyolítana a cse- szabadúszó státuszt. De a leleményt ám diagnózisa a nagy szabadságban is könnyű • -i _ u„.» pingponglabdává válni. Saíelensegrol ugyanaz lenne, .., . . , , . . , . . jatos erzekenvseggel es tehetmint volt a hangjatek meg- sí.ggel ágyúdörgrónek hallairása idején. ni ajtócsapódást. bábként Vállalva a két darab közti sodródni a mában, megélni párhuzamkeresés veszélyét,, szülő, a fehér foltos, tisztázatlan múlt. A felnőtt társadalom szempontjából legjobb, ha az ember minél hamarabb helyére teszi önmagát, minél hamarabb felismeri ..küldetését". s ha kell. idejekorán korrigál is. üdvözítőéig! hat egyénre is. közösségre is a gvors beilleszkedes. Szerencsére a legtöbb fiatalnak ez megadatik, megtalálja a boldogulásához vezető útját. Mag Edit (1960), a fiatal magyar marxista történetírás első jelentős hozzájárulása volt az egyetemes történet egyik nehéz problémájának megoldásához. Utolsó nagy könyve. Latin-Amerika összefoglaló története, 1971-ben jelent meg. A szegedi tudományegyetemen általa kialakított tskola tagjai, a Latin-Amerikakutatással ma is igen eredményesen foglalkozó történészek, több előadást tartottak az emlékülésen, amelyen a professzor családtagjai és a nicaraguai nagykövetség képviselői is ott voltak. tott .Csanád. Arad Torontál munkai közül kiemelkedik a megye régeszeti katasztere". -Móra Ferenc Múzeum Év1939-től a kassai Rákóczi könyve" tudományos íolyoMúzeum segédőre, majd lrat megindítasa. az említett 1940-től múzeumi őre. Részt asatusokiol szóló lanulmavett a kassai Miklós börtön nyai is jelentek meg. állandó múzeumi kiállítása- Munkaközösséget szervezett, nak és az ún. Hóhér várbás- feldolgozva a miskolci mutya* múzeum kiállításénak zeumban levő Muhi pusztai megrendezésében. 1945-ben anyagot, amely önálló kiadvisszaállították a korábban vényként jelgnt meg. 1958óvóhelyre szállított tárgyak- tói 1966-ig mint meghívott ból a kiállításokat, majd előadó középkori tárgyú kolKassáról történt áttelepülése iégiumokat tartott a szegedi után a Magyar Nemzeti Mú- dózsef Attila Tudományegyetemen. Eloadasa a magyar zeum Tanacsa es a KOt a honfoglalás koráról, a középKecskeméti Városi Múzeum-' kori magyar falukutatásokhoz osztotta be. Miniszteri ról, a középkori építészet biztosi minőségben számba Kérdéseiről szóltak. Előadó.. sait a szegedi muzeum tarvette a muzeumokat es mu- gyj anyaganak bemutatásaemlékeket ért károkat Ceg- val szemléltette. 1964-ben léden, Nagykőrösön, Kecske- eredményes oktatói munkáméten. Kiskunfélegyházán, 3ának elismeréséül intézete , , , „. , . egytemi docensnek neveztek Kiskunhalason, Kiskoroson. kj 1968 telén közszeretettől. Kalocsán, Szegeden, Makón, megbecsüléstől övezve vonult Hódmezővásárhelyen, irányi- nyugdíjba, totta a helyreállítási mun- Hamvait a Farkasréti tekálatokat Cegléden, Nagy- met'i kolumbáriumóban hekőrösön és Kecskeméten. lyezik °rök nyusalomra. Neki kellett megszerveznie Trogmaycr Ottó a következtetések: mai. aktuális kérdéseket [eszegettek, olyanokat, amelyeket nem figyelembe venni, több mint Szerencse fárgysorsjáték Április 10-én. vasárnap ki- ig beválhatok. A főnyereményt nvert sorsjegyek nvereményutalványát a Matat rendezett Szerencse gyar Újságírók Országos tárgvsors.iáték nyereményeit. Szövetsége Budapest. VI., akarta volna, akkor sem tud-j A nyeremények 100. 200. 500, Népköztársaság útja 101.) ta volna), de a harmincon ; 1000, 2000. 5000 forint ösz- szolgáltatja ki a sorsjegy bemutatójának. léhasag nemtörődömség. Nem sorsolták a JWagvar újság mernem azt állítani, harmin- írók °rszágps Szövetsége ál con innen mindenkinek ugyanazt jelentette (még ha túliaknak talán egyértelműbb j szegűel. míg a főnyeremé Polski Fiat volt. Miről is van szó? Míg egyikben önként választott é„ vállalt a sehova tartozás — legfeljebb az asszonyhoz és a gyerekhez —. addig a másikban objektív adottság és kényszerítő körülmény az egyedüllétre ítéltség. az árvaság. A szabadúszó író és az állami gondozott leány találkozása — mondhatnánk — a mával, a mai magyar társadalommal. Agyonbeszéltnek tűnhet A mi Katink sor.sa — a tévé és a mozi jóvoltából —. aki az intézetből szabadulván, természetesen szocialista brigád nyek egy-egv 126. Lada. Skoda és Trabant személygépkocsi. A hivatalos nyereményjegyzék ez év április 22-től tekinthető meg a postahivatalokban és a sorsjegy árusítóknál, valamint a nyeremények beváltására jogosult üzletekben (megyénkben állami áruházban. A nyertes sorsjegyek 1983 április 22-től május 22-ig válthatók be. . A drezdaiak vendégjítéka Zenei naptár A nők rózsaszín blúzban, drezdaiak most hasonlókép- jó benyomást hagyott a szoa férfiak szmokingban. Már pen karmestert és szólista- katlan hangversenyidótól ízléses egyenruhájukkal ked- kat hoztak, s Dvoráác Stabat sem idegenkedő' szegedi konvező hatást keltettek a drez- Materét szólaltatták meg a certközönségbcn. A szólamok dai dalosok szombaton este szegedi szimfonikusokkal. kiegyenlítettek, ami — léa Zenés színházban, ahová persze nem divatbemutatóra utaztak ilyen messziről. Hanem a DÉLEP Zenebarátok Kórusának fél ev előtti vendégszereplését viszonzandó. A mieink akkor Kodály-művekkel és a hehi szimfonikusokkal, Pal Tamás vezetésével adtak koncerteket, megnyitva az NDK-beli város Kodály-ünnepségeit — a E nagylélegzetű, tíztételes nyegében amatőr együttesoratórium viszonylag ritkán röl lévén szó — önmagában hallható, ám évekkel ezelőtt sem lebecsülendő: hangzásműsorára vette a szegedi ze- világuk kulturált, tömör, csinekar es kórus, emlékezetes szolt, mely nem utolsósorkoncerten mutatták be, még ban Mathias Geisler karigazSZVT-megbeszélés Tegnap, hétfőn, a Technika Házában ülést tartott a vagy áfés/.-üzletben). Ugyan-1 Szervezési és Vezetési Tudois a 100 forinttól 5000 forint : mánvos Társaság megyei értékkel kihúzott. nvcteu ^.yezetenek vezetősége. A sorsjegyek egyben vasarla- i si utalványként szolgálnak ! testület többek kozott megkodasi Akadémia előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Vaszy Viktor dirigálásával, sőt elvitték Pestre is, a Zeneakadémiára. Szimfonikusainknak tehát föl kellett újítani, s minthogy a vendégek csak előző napon érkeztek próbálnj* túl sok idejük nem maradhatott az osszecsiszolásra. Érthető így, ha a szegedi hangverseny óvatogató odaadó szakmai munkáját dicséri. A Drezdai Filharmónia Zenekarának fialal karnagya. Johannes Winkler dirigálta az elöadast, szünet nélkül, faladhatatlanul és ambiciózusan. S bár valamennyi tervbe vett szólista helyett más jött, ugyancsak a Drezdai Operából, Gabrisabbnak tűnt, de elhiszem a elte Auenmüller (szoprán), hírhozóknak, akik ott vol- Angéla Liebold (alt), Petr tak a vasárnapi kecskeméti reprízen a művelődési központban. hogy nagy ováció köszöntötte a társaságot, valamint több más témát, | mert hiszen addigra • már a például a megbízásos mun-! szegedi föllépéssel gazdakák vállalásának módját, az gabban. érettebben muzsiidei bel- és külföldi tapasz- : kálhat,tak. Mindettől függettalatcserék és a különböző I lenül a Drezdai Filharmónia védőszárnya alá ketál —' es a nyereményösszeg ereié- 1 vitatta a IV. Anyaggazdai- tanfolyamok szervereset. f 110 tagú kórusa kifejezetten Küchler (tenor) éá Horand Friedrich (basszus) személyében jó képességű, tehetséges énekeseket ismertünk meg. A DÉLÉP vendégszeretetét élvező drezdai zeneművészek tegnap. hétfőn viszszautaztak Szegedről. N» L i